-
Fototrend
Egyre több bankkártya méretű, egy kártyás számítógép kapható a piacokon, tipikusan nem Intel platformon. A topic ezen számítógépek hardveréről, linuxos operációs rendszeréről, szól. A kis gépek zöme otthoni hardverfejlesztésre, barkácsolásra is alkalmas, így ehhez kapcsolódó elektronikai kérdések is témába vágnak.
Új hozzászólás Aktív témák
-
azbest
félisten
válasz Fooler89 #1583 üzenetére
az eu vat registered csak azoknak jó, akik cégként rendelik és jogosultak is áfamentesen rendelni.
Pollin-de -nél a privatkunde alatt látok ungarn-t, csak nem abc szerint vannak a listán az országok.
Az odroid co uk meg azt mondja nincs készleten, hanem preorder. Egyébként a default esetén ott van hungary.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
válasz Speeedfire #1603 üzenetére
pár perc keresés után talán ubuntu és arra kodi csomag, desktop felület nélkül is fut gondolom, a mate nélküli alap rendszer kép doksijában is ott a két kulcs dolog: a mali driver és a kodi telepítése csomagból. Bár ez még a 17.4-es stabil verzió, nem a 18-as béta (ami némelyik online streaming szolgáltatáshoz szükséges) [link]
Bár régebbi codec-ek nem annyira mennek, ahogy írja.Ha kifejelzetten multimédiára kellett, akkor lehet jobb választás lett volna a samsungos xu4 helyett az amlogic-os c2. Bár azt hiszem sajna a libreelec-nél kiesett az ember, aki a hivatalos rendszerben is támogatta ezt. Szóval core-elec fork vagy más fork az, amihez a legfrisebb rendszer is megvan.
-
azbest
félisten
válasz gurabli #1610 üzenetére
már a posta is 3500-at kér. A futárcégek meg 6 körül, ahogy írja is. Vámot nem fizetett, csak áfát, de a vámkezelés az ami megállípítja azt. Esetleg még az is bejátszhat, hogy a külföldi rendelős topic néhány beszámolója alapján a dhl-nél hiányoztak matekóráról és sehogy sem jön ki a szumma a papírfecnijükön, néha pár ezerrel több, mint a részösszegek. Vagy a 6 ezres kezelési költségre is rászámoltak áfát. Kb senki sem érti, hogy számolnak. ( 24 ezer * 1.27 + 6 e = 36.5e lenne a normális)
De még úgy látom ígyis versenyképes a rendelős ára az európai partneréhez képest, ahol csak az xu4 magában már 90 dolcsinyi euró + szállítás.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
válasz Speeedfire #1614 üzenetére
Igen, gizike a bruttó 6 ezer forintra is rászámolta az áfát így a kezelési költség 7620 lett. Meg van pár kerekítési torzítás. Mindegy, ezt már a linkelt topic alapján is így sejtettem. A számlán ez gyönyörűen látszana, ha kapna róla (természetesen nem az adóról, hanem a kezelési költségről. A postától is csak külön kérésre kaptam annó erről számlát.) De mindegy, a linkelt topicba való inkább ez.
Azért mocskosul drágák az európai árak, akár a pollin.de akár az odroid.co.uk árat nézzük.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
válasz Janaboy #1619 üzenetére
Az arm boardoknál általános probléma, hogy hiába tudnak papíron mindenféle technológiát és codec-eket például videók kezeléséhez, ha nincs hozzájuk nyílt linuxos driver. Sőt, sok esetben még zárt linuxos driver sincsen. Így semmi sem használható az ilyen képességeikből. Ezért is problémás desktop használatra a legtöbb board, mert sima framebufferként kezelik a képernyőt, nincs gpu gyorsítás a rajzoláshoz, leképezéshez.
Mivel ezeket a soc-okat azért valahol mégis használják videolejátszásra is, leginkább android rendszerrel, így olyan kerülő megoldásokat szoktak csinálni, hogy az androidos kernelt és az androidos video drivert hekkelik az általános linuxos userspace fölé. Ezért szokott több évvel régebbi kernek verzió lenni a legtöbb boardhoz.
Valamint ezért sem problémamentes a videolejátszás a boardokra összerakott (gányolt) linuxos környezeteken: az androidos kernelt és drivert használják trükkös megoldásokkal.Az s90x -hez van mali driver linuxra. Összesen ennyi kell a tökéletes lejátszóhoz. Sajna ez hiányzik majdnem minden boardnál.
-
azbest
félisten
a plex letöltő oldalán van arm v7 és arm v8 deb csomagos lehetőség is [link]
(linux, choose distribution)transzkódolást természetesen el lehet felejteni, mert proci erőből elég harmatos lesz. És csak meghatározott soc-okkal működik, amelyekben van támogatott hardveres transzkódoló.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
valószínűleg az egyedi hardvermegoldások miatt mindig kell gyártói támogatás valamilyen szinten. Vagy legalábbis a boardhoz fordított kernel, hogy működjön minden funkcionalitás. Az armos cuccoknál ezért is szokott régebbi kernel lenni, mert a chipset gyártó ahhoz csinál moddolt kernel forrást, amit aztán használnak a készülékgyártók is, legfeljebb további bugfixeket és támogatást adnak mellé.
A userspace, tehát a programok, szolgáltatások csomagjai viszont a hivatalos disztribúciós helyről szoktak jönni, szóval az armv7-es ubuntu megfelelő verziós repójából. Tehát ilyen téren nem függ tőlük.
Generic arm disztribúcióként az armbiant lehetne említeni, általában ők raknak össze buildeket, ami a megfelelően módosított kernelt tartalmazza, legfeljebb nem minden speciálisabb képesség működik (hw videolejátszás vagy gpio kapcsolatok). Még nem látom a listájukon [link]
-
azbest
félisten
Jelen pillanatban a raspberry pi4 szoftveres támogatása még erősen hiányos. Ha minden igaz, akkor egyedül az alpha állapotú libreelec változattal tud hardveres gyorsítással videót játszani. Az omx-es korábbi lejátszási módot dobják és helyette most valami módosított ffmpeggel megy a h265, a h264 zavaros, hogy régi apival is megy-e vagy az sem megy máshogy még. Elvileg valamikor a vp9 hw támogatása is meglehet, mert képes rá.
Csomó funkció még nincs készen szoftveresen. A firmware funkciókból is sok hiányzik, utólag lehet majd frissíteni rajta egy flash chipen. Dobták a vc1 és mpeg2 hardveres lejátszását, a h264 max fullhd továbbra is. Az amlogic sokféle codec-et támogat 4k-ban is és mintha enkódolásban is.Ha jól tudom az s922x -es n2 sem teljesen stabilan támogatott még a coreelec-ben, ott is daily buildet írnak [link]. A coreelec egy amlogic specifikus dolgokkal kiegésztett libreelec.
Hosszútávon valószínűleg a pi4 is kiforrott eszköz lesz. Az s922x mintha kicsit jobb lenne hardveres képességekben, persze rendes szoftveres támogatás ami többet számít. A pi4 elvileg desktopként is már alakul, mert a desktop grafikus felületük is gyorsított lehet már (talán wayland alapú lehet) és patchelt chromiummal majd később lehet hardveres videolejátszás is. S922x-hez is ígérnek waylandes drivert majd. A pi újabb kernelt használ.
Szóval hardveresen hasonlóak sokmindenben. Jelen pillanatban még egyik sem ideális szoftveresen. Hosszú távon a pi4 ígéretesebb lehet, de persze lehet olyan felhasználási terület is, ahol valamiben limitáltabb.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
Arra valószínűleg már mindkettő alkalmas. Hardveres transzkódolást gondolom egyik soc-kal sem lehet csinálni még. Intel procin a x5-Z8350 tablet procis atomic pi lehet tudja a quick syncet. Az odroid-h2 is elvileg tud quick syncet [link]. De persze konkrét tapasztalatra érdemes támaszkodni - azokkal lehet hogy menne a transzkódolás is.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
Ez inkább attól függ, hogyan készítik el a rendszerképet. Lehet nem teljesen automatizált, hanem van olyan lépés, hogy kézzel konfigurálnak vagy frissítenek valamit és aztán arról mentenek ki egy dd-t.
Ugye azt érdemes tudni, hogy az armos, nem hivatalos distro változatok úgy épülnek fel, hogy hardverfüggő boot (jobb esetben erre felkészített, de lehet egyedi uboot), custom kernel valami régebbi változat, esetleg google android alól kiszedve, patchelve. És arra egy distro userspace konfig és alap csomagtelepítés. Ja meg esetleg saját apt repo a hardverfüggő dolgokhoz.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
A default distrohoz előbb kell egy olyan módszer, amivel a hivatalos distro "live" be tud bootolni... vagy legalább egy hivatalos, adott hw-val rendszerinítás kompatibilis telepítő. Ilyen meg nincs tudtommal.
Armoknál sajna nincs még ilyen egységes bios / uefi megoldás. Az uboot valami olyasni, de azt hiszem abból is kell előbb egy adott vashoz összeállított megoldás, hogy utána a kernelt bootolni tudja. Ha minden gyártó biztosítana a vashoz való uboot imaget, akkor utána arról esetleg már valami egységes cucc is mehetne. Akkor már csak az a bibi, hogy sokszor spécibb buszokat is használnak az armos cuccok, ami lehet nem plug&play.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
válasz Proci85 #1700 üzenetére
nekem nincs kifogásom a gyári rendszer ellen sem
Az armbian oldalán szépen megvan, hogy milyen boardokat támogatnak, tuti benne van az odroid több változata is. Ott azzal kell tisztában lenni, hogy ők valószínűleg csak az alapfunkciókat támogatják. Azaz proci és io nagyrésze. Videogyorsítás és hasonlók valsz nincsenek benne (hacsak nem a mainline kernel is támogatja azt).
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
itt nem játszik az a móka, hogy sd kártyán vagy pendriven van a root, a kernel és a többi meg az usb-sata cuccon? Annó régi raspberry-n és külön támogatás nélkül is így csináltuk, gyakorlatilag hardvertől független. Valami kernel konfig fájlban lehet megadni, hogy hol legyen a root (cmdline.txt volt raspberry-n, lehet armbianno boot.cfg [link] )
Van tán verbose boot paraméter is ott.Egyébként valami olyasmire tippelnék, hogy esetleg a kernelbe nincs belefordítva támogatás, hogy alapból kezelje az usb-satát, hanem külső modulként akarja betölteni ... az usb-satáról
Ha össze tudsz hasonlítani valami konfigot a 4.9 és 5.4 kernel fordításából (elvielg ezek akár futó rendszerből is kinyerhetőek, de lehet az imagen rajta van a txt fájl) ott lehet kibukik, hogy a 4.9-en bele volt fordítva.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
A lényeg, hogy először a kernel kezd el futni. Attól függetlenül, hogy honnan próbálja betölteni. A bootloader (uboot) valószínűleg látja az usb eszközt, de amikor a kernel kezd el futni, annak is kell, hogy legyen drivere a fájlrendszer eléréséhez. Neki már az számít, hogy ő maga mire képes, magára van utalva onnantól. Ha a képkimenethez szükséges dolgok is külső modulok, akkor addig kép sincs, amíg be nem tölti a fájlrendszerről azt.
Namost a kernelnél lehet olyan, hogy magában tartalmazza a drivert (modult) az alapvető dolgokhoz, például fájlrendszerekhez, háttértár csatolókhoz, hogy elérje a háttértárat a kernelen kívüli dolgokhoz. És bizony a kevésbé fontos driverek azok külső modulként szoktak megtalálhatóak lenni, amit viszont nem ér el a kernel, ha pont a háttértár drivere nincs magába a kernelbe fordítva. Annak a chipnek, ami az usb-sata átalakítást végzi külön drivere van, ami chipsetenként más lehet.
A pendrive-nak más drivere lehet, mint az usb-satának. Ha nem tudod a chipsetet akkor az lsusb listája segíthet megtalálni, ha más nem az usb id-je alapján.
Itt egy oldal, ahol van pár parancs, amivel meg lehet nézni, hogy az éppen futó kernel esetén milyem külső modulok vannak betöltve és hogy milyenek vannak közvetlenül a kernelbe fordítva. [link]
4.9 és 5.4 alól megnézve a különbségeket összehasonlítva kiderülhet, hogy tényleg ez-e az oka. Ehhez a pendriveos futtatás is jó, csak legyen bedugva az usb-sata is, hogy lássa.A verbose boot nem tudom, hogy esetleg ki tudja -e menteni azt a /boot-ba ameddig eljut a kernel. Lehet ott látszana szépen, hogy nem találja a háttértárat. Egyébként, ha van más boardod, lehet annak is van soros portja, ami kompatibilis az odroid sorosával és akkor arról meg tudod nézni mit tenne ki a soros konzolra. Bár lehet ahhoz is kell valamit engedélyezni a boot.cfg-ben.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
meg nem ébredtem fel teljesen, de ha jól látom, akkor az új kernellel uas módban megy - usb attached scsi. Ami olyan szempontból jó, hogy nagyobb sebességre képes. [link]
Mondjuk, ha csak újra bedugás után látja az 5.4, akkor lehet azért nem megy a boot sem róla, mert elsőre ott sem megy.
Persze, ha a 4.9-essel is elégedett vagy, akkor jó lehet azzal is.
-
azbest
félisten
ismerős történet
Lehet teszek egy próbát egy orangepi pc-vel, régóta porosodik a polcon és van már arra is armbian, valamint nekem is van ilyen vagy hasonló jmicron chipsetes usb keretem.Régebben, régebbi kernelükkel raspberry pi-vel volt olyan esetem, hogy a tv tuner nem működött, ha boot közben be volt dugva. Ki kellett húzni és újra bedugni. Vagy aktív tápos hubon át bekötni. Ott arra jöttem rá, hogy variáltak a pi usb vezérlőjével és csináltak újrainicializálást. Emiatt a chip elvette az áramot induláskor egy pillanatra és a tuner ezt nem komálta.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
azt hiszem az orangepi-vel nem tudom reprodukálni, mármint hogy lsusb látja az eszközt és háttértárat alapból. Viszont ez nem tud usb-ről bootolni, max ha az sd kártyára teszek valami segéd cuccot.
Egy dolog tűnt fel még: az odroid n2 esetén az chipset nem magától tudja az usb bootot, hanem az spi flash-en van egy petitboot nevű dolog, amit betölt és az tud usb eszközt kezelni. Nem tudom, hogy valahogy ki lehet-e deríteni, hogy esetleg van-e újabb verzió petitboot-ból, mint ami neked van a board spi flash chipjébe sütve. [link] Hm úgy látom a menüje kiírja a dátumát. [link] Elvileg sd kártyára másolt megfelelő fájllal saját magát tudja frissíteni.
Úgy látom februári a legfrisebb [link]Bár, ha jól értem, a topicjukat a petitboot helyett volt fekete képernyő [link] . Láttad te már a menüjét vagy neked is fekete volt? mintha írnának valami képernyő felbontás kommentet a petitboothoz is. [link]
Nem emlékszem, hogy pendriveről vagy sd kártyáról bootoltál a próbáknál. Esetleg ha pendriveről csináltad, akkor próbáld meg sd kártyáról (vagy emmc-ről). Mert pendrive esetén is a petiboot tölt be előtt, sd kártya esetén viszont azt hiszem az teljesen kimarad a folyamatból. Így ki lehet zárni, hogy a petitboot kavar-e be.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
ja, ezt nem tudtam, hogy ilyen jól támogatják a kártyáról továbbugrást armbianék. Egyébként látom a raspi4 esetén is voltak fennakadások azzal a konkrét chipsettel [link]
Ott írtak olyat, hogy kernel paraméterként usb-storage.quirks=152d:0578:u mellett jó lehet, ez usb-mass storege módra váltja, nem használja uas-t.Nocsak, ítt írnak hardkerneles firmware változatról ahhoz a vezérlőhöz az usb-sata adapterben. [link] Linkelik angolul is [link] onnan meg ezt az a hardkerneles oldalt hivatkozzák [link] 578 chipset fw updattel. A frissítés után ha jól értem a quirks opció nélkül is megy tán.
Ha jól sejtem backupot is csinál, azt érdemes elmenteni.Nekem idVendor=152d, idProduct=1576 változat van. Ha jól emlékszem talán amíg relatíve új volt, akkor még ezzel is voltak kompatibilitási gondok. De mostanra valsz már minden támogatja.
De a seagate teljesen más chipsetes.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
válasz inf3rno #1729 üzenetére
A linuxnál a CI (Continuous Integration) az nem ugyaz, mint a tévézés kapcsán CI (Common Interface). Az előbbi a szoftverfejlesztésben azt jelenti, hogy folyamatosan kerülnek be a fejlesztések. Az utóbbi meg a kódolt tévés csatlakozó.
Az, hogy usb csatolós lesz sajnos még nem jelenti azt, hogy lenne rá általános pécés támogatás. Leginkább azért, mert a másolásvédelemhez megkövetelik, hogy mindig titkosított, zárt csatornán mozogjon a tartalom. A pcmcia is ősrég óta használt, pécékből már ki is kopot csatlakozó forma, mégsem lett vele támogatás. Jó lenne, ha neked lenne igazad, csak a linkeden nem látok erről infót
A lényeg, hogy pécén a ci+ eléggé esélytelen. Viszont set top boxokból vannak, amelyek tudnak streamelni. Pontosan nem ismerem ezeket, de amelyikre telepíthetőek appok, addonok, azoknál szokott lenni streaming app is. Azt meg már gondolom a pécé is tudja mutatni.
-
azbest
félisten
válasz PROTRON #1741 üzenetére
Ha ilyen autocad meg hasonók kellenek, akkor eleve csak x86 lehet, amin megy a normál windows. Eta prime youtube csatornáján szoktak lenni rendszeresen x86-s mini boardok / itx-nél kisebb mini számítógépek [link]
Explainingcomputers-nél is előfordulnak [link]
Némelyik drágább, mint egy alap új laptop.[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
válasz Darthforce92 #1744 üzenetére
Általában a desktop oprendszereknél nem feltétlen megy a normál appokban a hardveres gyorsítás a videókhoz. Esetleg érdemes megnézni, hogy valami frissebbel megy-e [link]
Esetleg armbian is lehet [link] , de azt hiszem azon még kevésbé valószínű a hardveres videokezelés.kifejezetten médialejátszára esetleg libreelec vagy régebben openelec változatok lehettek talán ehhez is. Xu4-hez nem nagyon találtam. De lehet az ordoid féle ubuntu kiadásból egy újabbra kodit simán telepítve már azért valamennyire megy.
-
azbest
félisten
válasz Darthforce92 #1746 üzenetére
Lehet nincsenek olyan api-khoz driverek, amit alapból például pécéken használnak. Így külön kell valami támogatás vagy fordításkor olyan libeket használni, amelyek ismerik a spécibb hardvereket is.
Sok esetben az sbc-ken pont a hozzájuk készült androidhoz tákold kernelt tették valami linux alá is. Manapság kezd már a mainline kernel alapon is terjedni a támogatásuk. Androidon másképp megy a videolejátszás, más api-k vannak, mint pécén. Ráadásul a soc gyártója által tákolt androidos kernel (beleértve a drivereket) sokszor olyan kusza, hogy nem is áll meg saját lábán más környezetben.
amúgy, ha a linuxos megoldás nem megy, láttam valami odroid -tól letölthető androidos támogatást is, esetleg az is megér egy próbát, hogy android alól a kodi jól játsza-e a videókat.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
válasz Darthforce92 #1748 üzenetére
-
azbest
félisten
válasz ChiliChili #1753 üzenetére
uk már nem eu, szóval vámkezelés, plusz díjak kerülnek rá.
-
azbest
félisten
válasz Mr Dini #1764 üzenetére
nem annyira az armos boardok világa az, hogy minden is tudjon, beszerezhető is legyen és gondolom az ára sem mindegy. Aztán meg persze szívás a kompatibilitással, ha csak gányolt kerneles linux van hozzá.
Még talán a pi4-ből a compute module 4 valami olyan io boarddal is megfelehetne neked talán, amin vannak olyan portok. De valamit valamiért ott is. De beszerezhetetlenek azok is.
Múltkor inkább egy haznált fujitsu esprimo q520 mini pc-t vettem 35 ezeerért boltból i3-4160T 3.1Ghz-es 2mag / 4 szálas, 120GB ssd, optika, 4GB ram társaságában. Ram bővíthető 2x8GB-ig, két sata, ha optika helyére is lemezt teszek. usb3. Gigabit lan.
-
azbest
félisten
Biztos van most is sok terület sbc-khez. De még mindig tákolmány kernelű majdnem mindegyik. Armbian esetleg az alap io portokat és képességeket támogató buildet csinál a többséghez, de hardverspecifikus képességek csak a gyári tákolmányban szoktak lenni.
De mostanában tényleg a beszerezhetőség és az ár, ami nagyon elment. Semmit sem lehet kapni, ami meg komplexebb, pécés io képességűbb, azok meg lehet még drágábbak is, mint valami x86 alternatíva, legalábbis, ha a használt piacot is nézzük.
Picit túlságosan jól sikerült a marketing, hogy mindenféle armos kütyü mindenre is jó. Kis fogyasztású, kis méretű kütyükhöz spécibb feladatokra valók szerintem továbbra is. Armos vonalon is lehet konkrét feladatra konkrét eszköz. Csak árban és beszerezhetőségben neccesek a komolyabb teljesítményűek, modern io portokat tartalmazóak.
Van barbone topic, de szerintem az másról szól. És kihalt [link]
Sokféle minipécé készült az utóbbi években, de úgy látom, hogy hiába a sokféleség, az számít, hogy mit lehet kapni. Használt cuccokkal is foglalkozó számtech boltok webshopjában akadni rá néha gyöngyszemekre x86 alapon.#1768szabi__memo
biztos előfordul olyan is, x86 alapon a 4k videó lejátszáson kívül kb mindenben versenyképesek az utóbbi évek minipécéi vagy 8 évre visszamenőleg. Persze a passzívság általában szolidabb prociteljesítménnyel is jár. Armos cuccoknál is a nagyobb teljesítményűeknél már ajánlott a jobb hűtés, ha más nem a teljesítményvesztés elkerülése miatt. Bár ennyi erővel ki is vehető az alaplap a gyári házból, bár nem tudom mennyire egyszerű más hűtést felaplikálni. [kép][ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
válasz Mr Dini #1764 üzenetére
amúgy valami nast szeretnél építeni? [link]
Meg persze pi4 compute module4 boardokról is sok hírt hallani, csak éppen boltban kapni nem lehet, vagy még csak kampányolnak hozzá, pl [link]
Meg van, ami belül usb3-sata átalakítós szintén [link]A raspi pi4-et azért emlegetem fel, mert a cm4 modullal natív pcie 1x 2.0 gen portja is van, ezért vagy lehet olyan board hozzá, amin van slot, vagy a hordozó boardra tehetnek bármi olyan chipet, ami pcie-t kér és más postot ad, pl natív sata. Persze az usb3 árán, mert a sima 4b -n az foglalja el a pcie-t. De azt hiszem más boardok is vannak, ahol van natív pcie támogatás is, csak lehet valami spéci csatlakozón keresztül.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
-
azbest
félisten
azért nem túl jellemző, hogy otthon 2.5Gbe switchek és eszközök legyenek. Persze némelyik pécén esetleg van, mert rátették minden mindegy alapon az alaplapra. A sima 1Gbe switchból a fapados 8 portos 10 alatt van, a 2.5Gbe meg 65 ezerről indul, 40 körül az 5 portos.
Persze lehet te már átálltál, de nem általános a dolog.[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
hát a 4x 2.5 gpe m.2 lan kártyát árulják még [link]
Az mással is működhet, bár ahogy olvasom csak olyan slottal megy, amit négy 1x-es módra lehet állítani. Lehet van más, akár inteles m.2 slotos bővítőkártya is vagy riserrel talán betehető más inteles mini lapra is jobb lan kártya. -
azbest
félisten
Persze, hogy nem megy csak úgy. Ahogy már írtam, akkor működik, ha nem 1x4lane hanem 4x1lane módra van állítva a pcie sávkezelés. Így le tudtak spórolni egy chipet a lan boardról. A lapnak kell külön-külön kezelnie a pcie sávolkat, amire egyenként van rákötve a 4 lan. A h2+ biosok is ebben különböznek, egyikben ilyen, a másikban amolyan módban van a slot.
Nem tudom mennyire jellemző ennek az állíthatósága. Régebben bányász boardoknál hallottam hasonlóról, hogy egy slotba egy spéci riserrel több kártyát tehessenek. Vagy olyan kártyánál, ahol egy 16x slotba 4 nvme slot fogadó kártyát lehetett rakni.
Léteznek külön hardveres megoldások is, de az peresze nem m.2 formátumú. Külön chip szedi szét 4db 1x lanesre [link]Mondjuk lehet nem érdemes ilyen irányban varázsolni. Sima m.2 -> slot riserbe betehető rendes dual 2.5-s kártya, ha valamelyik sbc-ben 4x slot lenne. Bár eddig csak a rockPro64 kapcsán olvastam a 4x slotot és az armos, plusz kompatibilitás probláma is lehet.
Meg persze drága. A realtek olcsó, de elég rosszakat írtak róla h2+ kapcsán is.Ennek a kifutó x86-os Odyssey boardnak is van 4x-es m.2 slotja [link]
esetleg bios moddal talán 4x1 -esíthető lenne. Valaki fel is dobta nekik régeggen, hogy nem lehetne-e esetleg opciósítani [link]
Szóval abszolút igazatok van, hogy nincs más, ami árban közelítené a h2+ -ot hasonló alapképességekkel.[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
válasz PROTRON #1817 üzenetére
Hát az odroid H2 változatok is intelesek voltak. Egyébként J4125 procis, 4-5 2.5G i225v chipsetes lanos kis dobozok vannak mostanában aliexpressen. Ram és tárhely nélkül 250 dolcsi alá is befigyel némelyik (50-60 dolcsis szállítást belevéve).
Itt egy videó valamelyik közepesen drága változatról [link]
Állítólag az új pfsense kernele már támogatja az i225v lant.#1816 golya87
sajnos továbbra sem látom, hogy kijött volna valami gyártó combosabb arm alapú rendszerrel. Még mindig átnevezett, emelt órajelű set top box és mobiltelefon socokra épülő dolgokat látni, de legalább drágán. -
azbest
félisten
válasz PROTRON #1819 üzenetére
Azért a korábbi olcsóbb megoldások sokkal gyengébbek is voltak és még külön kellett megvenni sok alkatrészt, hogy használni lehessen. Pont a kiegészítőkből volt ez üzlet a kereskedőknek. Az biztos, hogy egyre nőttek az árak is, ha nem alap dolog kell (még a raspi erősebb, nagyobb változatainál is vaskosan fog a ceruza).
Az általam linkel tuccok most kifejezetten a pár hónappal ezelőtti, több lanos, 2.5G lanos érdeklődés kapcsán ragadták meg a figyelmemet. Ja igen, arra nem figyeltem, hogy olyan áron azok lehet nettó árak, még rájük jön az áfa és vámkezelés. Bár bruttót ír, rendeléskor levonja az áfát, ha a 150 eurós nettó határ fölé megy és akkor utólag kell befizetni azt.
Ha valaki kisebb méretű normál számítógépet szeretne, még mindig sokkal költséghatékonyabb venni valami használt minipécét (lenovo, hp, dell, fujitsu). Meglepően olcsó némelyik (előfordul 4th gen intel i3as ssd-vel 4GB rammal 40eft körül, utóbbiak cserélhetőek) és netezni, youtubozni bőven jobbak, mint egy armos board. Bár lehet ilyen sem rossz, de ez is másra való [link], ha fogyasztás számít [link] . (barboneként 155 usd, bruttó).
Nasnak meg megint más. Bár a kész megoldások ilyen árszinten is még eléggé limitált képességűnek tűnnek (valami realtek vagy marveles armos integrált cucc valsz). Szerintem saját építős megoldást ne válasszon aki ezt spórolásból csinálná elsősorban, mert érteni is kell vagy foglalkozni vele.
[ Szerkesztve ]
-
-
azbest
félisten
nekem az esprimo q520 minipécé i3-4130T. 2x4GB rammal, 180GB ssd-vel, optikai meghajtóval, wifi/bt, a tápegységgel együtt idle 8 wattot fogyaszt a konnektoros mérő szerint. terhelés alatt 30 körül.
Hasonló ThinkCentre M73 tiny bruttó 30 ezer [link] az árkülönbségből pedig fizetheted pár évig a villanyszámlát.[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- HP Gamer // i7-4790S // 16GB DDR3 // ASUS GTX 1050 OC 2GB GDDR5 // 120GB SSD // 500GB HDD //
- Gamer PC! ( RTX 3070 TI GAMING OC 8GB és I5 12400F)
- Belépő , minőségi PC (MSI Z170A alaplap - i7 6700k - 16gb ddr4 - Liteon 256gb ssd - GTX 970)
- rtx 3090, r5 7600x, 32gb ddr5, 1tb gen4 ssd, GARANCIA
- Eladó!Minőségi Belépő Gamer PC! I7-7700/GTX 1660 SUPER/16GB DDR4 Ram/1TB HDD/250GB SSD!