-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
PHM
addikt
A 680W-ból 480-at tesz ki a nagyobbik galéria alatti 12 db 40W-os fénycső.
Ezeket jószerével soha nem használjuk, de tervben van a ledesítés itt is.
Ezen kívül van ugye 2 galéria, 14 m2 összterülettel, + nálunk nappal is
kell a világítás, olyan kevés természetes fényt kapunk.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz Panthera #69552 üzenetére
A sok feltöltés-kisütés számít, de ezalatt nem a napi ki/bekapcsolást
kell érteni. Egy normál, trafós tápnál is másodpercenként 100 töltési
és ugyanennyi kisütési impulzus éri a kondenzátort.
Ehhez képest a ki/bekapcsolások száma elenyésző.
Kapcsoló üzemű tápoknál még rosszabb a helyzet, hiszen azok többnyire
jóval 20 KHz felett üzemelnek. Nem ritka a 200 KHz, vagy nagyobb frekvencia.
Nem véletlen, hogy ide alacsony ESR-rel (equivalens soros impedancia)
rendelkező kondenzátorokat használnak, s még így is ezek a leggyakrabban
meghibásodó komponensek.
Egy szó, mint száz, véleményem szerint az, amikor a kondenzátor
feszültség alatt van, és nincs terhelve a táp, nem befolyásolja
észrevehetően a kondenzátor élettartamát.
Valamelyes öregedéssel persze így is kell számolni.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz Panthera #69566 üzenetére
Annyi feltöltés/kisütés történik mp-enként a kondin, ahány Hz a frekvencia.
Az impulzusok áramerőssége pedig a terhelőáram függvénye.
Azaz például egy 200 Khz-es táp puffere másodpercenként 200000
töltést/kisütést kénytelen elviselni.
Itt térnék ki egyúttal a régebbi, trafós tápegységekre, ahol a kondi
frekvenciája duplája a hálózati frekvenciának.
Ez a kétutas egyenirányítás miatt van.
Egyutas egyenirányítás:Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz tillatrilla #69702 üzenetére
Friss ón, + injekciós tű kombóval próbálkoznék.
Egyik oldalról az ónt melegíted, másik oldalról a tűt nyomod a lyukba.
Kis gyakorlással menni fog.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz tillatrilla #69717 üzenetére
Elfelejtettem hozzátenni, hogy a művelet előtt egyenesre köszörültem
az injekcióstű végét. Anno P4-es alaplapokban cseréltem így a kondikat.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
Csakhogy ez nem töltőáramkör, hanem túltöltés, mélykisütés
és túlterhelés elleni védelem, + balancer áramkör.
A töltő maximális feszültségét és a maximális töltőáramot neked kell
megoldanod a dokkolóban. 16,8Vnál ne legyen nagyobb a töltő feszültsége
még kis terheléssel, illetve anélkül sem.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
Az a gond, hogy a védelemnek mindenképp sorba kell kötődnie
a terheléssel, különben nem tudja ellátni a feladatát.
Helyet maximum azzal lehetne spórolni, ha az akkuhoz csak a
védelmet tennéd, a balancer áramkört meg a töltőben alakítanád ki.
Csakhogy akkor a töltőcsatlakozót kéne 5 pólusúra cserélni.
Hiába, bár sok előnye van a lítium akkunak, ugyanakkor kényesebb,
nagyobb odafigyelést kíván.Más:
Tud valaki olyan DC-DC konvertert, ami egyetlen lítium cella feszültségéből
tud 20-24V-ot csinálni? A terhelés maximum 300 mA lenne.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
-
PHM
addikt
-
PHM
addikt
válasz carl18 #70277 üzenetére
A legrosszabb esetben belebarkácsolhatsz egy filléres töltőpanelt.
Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
A mágneskapcsolókon használatos, általában kisebb terhelhetőségű,
mint a 3, esetleg 4 főérintkező. Van olyan, ami külön rögzíthető a
mágneskapcsoló tetejére, vagy az oldalára.
A vezérlésben van szerepe, pl öntartás, vagy reteszelés, esetleg
vissszajelzés a PLC, vagy kezelő felé.[ Szerkesztve ]
Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz I02S3F #70521 üzenetére
Így növelik meg, illetve így jusztírozzák (pontosítják) az ellenállásokat.
Pl a hengeres ellenállásokat spirálisan körbeköszörülik, így az ellenállásréteg
szélessége csökken, míg a hossza nő. Ezáltal nő az ellenállása.
Szerintem erre gondolhatott az író.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
Ez egy Wago biztosítékos sorkapocs.
Az a kis nyák 20x3 mm-es. Van rajta egy graetz-híd, 3 ellenállás és a led.
Valami hasonlót házilag is lehet csinálni, legfeljebb kicsit nagyobb lesz.
Arra kell figyelni, hogy a led a lehető legnagyobb fényerejű legyen,
s akkor kevesebb, mint 1mA elég lesz neki.[ Szerkesztve ]
Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
Még a 10 nF is sok lesz oda szerintem.
2,2 nF, párhuzamosan egy 1 Mohmos ellenállással, velük sorbakötve
1 Kohm, graetz, és a led.
(Egy éjjeli fényt alakítottam így át, 28 db 3528-as ledet kötöttem sorba benne,
+ a kondi 10 nF-os volt, s végül az egésszel sorba kellett kötnöm egy
470 Kohmos ellenállást, hogy ne világítsa be az egész szobát.)[ Szerkesztve ]
Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz r4pt0r #70702 üzenetére
Ott valami nagyon nem gömbölyű.
Az ilyen, 230V AC-s lámpákban egy glimm és egy 470Kohm - 1Mohm
közötti ellenállás szokott lenni. Multiméterrel szakadást kellene rajta mérni.
De ha mondjuk ledes lenne, akkor is benne kéne lennie az előtétnek.[ Szerkesztve ]
Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz norbert1998 #70723 üzenetére
Igen, ilyen áramnál már összeragadhatnak a pogácsák.
Nagyobb relét, vagy mágneskapcsolót használj.
(#70724)tordaitibi:
Jogos, erre nem gondoltam.[ Szerkesztve ]
Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
A felső rajzon a kapcsolót akkor kell bekapcsolni, ha letelt az 1,25 másodperc.
Az alsó rajz áramköre ezt a kapcsolót tudja helyettesíteni.
A kondenzátor az időzítés hosszát állítja be.
A tranzisztorok kis áramú típusok, pl BC 182-212, vagy hasonló.
Szerk:
Upsz, a logikát elnéztem, az alsó áramkör így nem lesz jó.[ Szerkesztve ]
Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz kelna91 #70851 üzenetére
Középen három dióda van sorba kötve.
A legfelső egy 3,9V-os zener, záróirányban bekötve.
Az alatta lévő led akkor világít, ha a bemenő feszültség 12V.
A legalsó pedig csak addig világít, amíg tart a késleltetés.
A kondenzátor értékét leginkább kísérletezéssel lehet megállapítani,
kezdésnek egy 47...100 uF 16V-os elkót javaslok.
A 220Kohmos ellenállás szerepe a kondenzátor kisütése.
A BC 182 NPN kisáramú tranzisztor TO92-es műanyag tokban.
Ide bármilyen, lehetőleg 100+ -os áramerősítésű tranzisztor jó, de
csak sima tranzisztor, a darlingtonok alkalmatlanok.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
Nézd meg picit jobban azt a rajzot.
Csatlakoztatáskor a bal oldali tranzisztor nyitott, amíg a kondenzátor
fel nem töltődik. A jobb oldali tranzisztor zárt, söntöli a diódát.
Ha a késleltetés letelt, a bal oldali tranyó zár, söntölve a jobb oldali bázisáramát.Annyi még, hogy kisebb kondenzátor is elég azonos késleltetéssel,
ha a bal oldali tranzisztor bázisával sorba kötünk egy 4148-as diódát.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
Igen-igen, rosszul fogalmaztam, a kontaktus analógiájára gondoltam.
Nem ördöngösség amúgy az analóg elektronika, sőt, tulajdonképpen
segít jobban megérteni a digitálisat.
Hiszen azok is egyszerű tranzisztorokból épülnek fel.
Olyannyira, hogy pl a kapuáramköröket akár analóg módon is használhatjuk.
Amúgy agyaltam az ominózus áramkör CMOS logikai kapus megoldásán is,
és valójában meg is oldható vele, csak egyszerűbb volt így megrajzolni.
De ha a két tranzisztor helyére logikai kapukat képzelsz, némi módosítással
akár úgy is megoldható a feladat.
Viszont ez esetben problémát okozhat az, hogy a tápfeszültség
megváltozásakor változik a logikai kapuk billenési szintje is.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
"a tegnapi rajzon fordítva működött a tranzisztor (vagy ebben is tévedtem?)"
Nem, ebben sajnos én tévedtem.
Tranzisztor munkapontok:
Bipoláris tranyóknál arra kell figyelni, hogy a bázisáram valamivel
nagyobb legyen, mint a várható kollektoráram osztva az áramerősítéssel.
Ebben az esetben érjük el azt, hogy a tranzisztor "leül", azaz nagyon kicsi
lesz az emitter-kollektor feszültsége.
Mindez persze kapcsoló üzemnél érvényes.
A feteknél hasonló a helyzet, csak ott a gate (kapu) feszültség nagysága
határozza meg a souce-drain (forrás-nyelő) ellenállást.
Kommersz feteknél ez a feszültség 10V körül van.
Kapcsolóüzemű felhasználásnál erre, és a drain kapacitására figyelni kell.[ Szerkesztve ]
Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz darvinya #71050 üzenetére
A nullás SMD ellenállás azért nullás, mert a nullához közelít az ellenállása.
Éppen ezért semmi garancia arra, hogy előbb égne le, mint a hozzá vezető
nyák fólia. Egyébként simán lehet fémréteg is, vagy például: [link]
SMD biztosítékból is van több fajta, az öngyógyuló PTC biztosítékok
például nem a leggyorsabbak: [link]
Az SMD olvadóbiztosítékok közt van szupergyors, de azokra meg nem
jellemző sem az üveg tok, sem az elszíneződés...Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz Balázs1621 #71068 üzenetére
Elég egy monostabil multivibrátort használni erre. (NE555, millió példa van rá.)
A tengelyre egy mágnes, és hall szenzor, vagy kiálló csavar és induktív érzékelő.
A lehetőségek tárháza szinte végtelen.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz Balázs1621 #71071 üzenetére
Valószínűleg a relés panel is átalakítható, sőt, ha sima késleltető, még az is lehet,
hogy csak a triggerelést kell megoldani, illetve esetleg a kondit kellhet
kisebbre cserélni.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz rover45 #71098 üzenetére
3, soros lítium cella névleges feszültsége 10,8-11,1V, míg a
töltési végfeszültsége 12,6V.
Ha a magnó 12V-os, inkább ez a helyes megoldás.
4 cellának ugyanis 16,8V kell a teljes feltöltéshez.
Ha tehát beszerzel egy 3S BMS modult, kell még egy 12,6V-os,
áramkorlátozott tápegység.
Ezt a feszültséget elő lehet állítani 5V-ból is egy boost modullal,
csak épp nem lesz áramkorlátod, illetve a töltőáram kb 3x-osát
kell az 5V-os töltődnek tudnia. Ilyen esetben egészségesebb lenne
egy olyan töltőmodult használni, amin beállítható az áramkorlát,
a kimenő feszültség és van "töltés vége" led is rajta.
Tápegységnek pedig egy kiszuperált laptoptápot javaslok.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz rover45 #71101 üzenetére
Például egy [ilyen modullal] tudod tölteni az akkupakkot, csakhogy ez
"step down" modul, azaz a bemenetére magasabb feszültség kell, mint
az elvárt legmagasabb töltőfeszültség.
Ezért javasoltam a kiszuperált laptoptápot, azok többnyire 18-20V-ot tudnak.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
"A diódák normális működéséhez legalább 2 - 3mA kellene."
Erről tudsz valami linket adni?
Csak mert [ezek a diódák] kevesebb, mint 1mA árammal hajtva működnek.
(5V-os AVR kimenete, 2,2Kohm soros ellenállással. Eddig kb 300db, 2 éve.)Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
válasz darvinya #71116 üzenetére
Ezt megmagyarázhatnád, ugyanis tudtommal minden diódának,
és ebbe beletartoznak a ledek is, van anódja és katódja is.
Mitől számít a pozitív, vagy negatív feszültség?
Itt maximum nyitó, illetve záróirányú feszültségről/áramról beszélhetnénk.
Szerintem...Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
PHM
addikt
-
PHM
addikt
válasz TeeJay #71154 üzenetére
Egyáltalán miért akarod lemeríteni?
Ez nem Ni-Cd/Ni-MH akku, gyakorlatilag nincs memória effektusa.
Csak arra kell figyelni, hogy a belső védelem nehogy túlmerítse a cellákat.
Töltsd fel kb 80%-ra és tedd a hűtőbe, ha hosszabb ideig akarod tárolni.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen