Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
válasz
#20749568
#19184
üzenetére
Kevered a szövegszerkesztő fogalmát. Itt most plain text editorokról van szó, nyers szöveg írására, meg forráskód szerkesztésre, IDE/programozás funkcióra. Nem arra van, hogy önéletrajzot meg kormányzati támogatós pályázatot ebbe írj. Hivatalos levelkre, önéletrajzra, stb. én egyébként vim + XeTex + Zathura PDF nézőt használok, ez nyomdai szedésminőséget tud, nem ilyen Word/LibreOffice Writer nyomorékság.
De ebben a szerepkörben nem látom indokolatlannak a bloat, full GUI szövegszerkesztőt.
-
inf3rno
nagyúr
Ismerem, de már régen néztem utoljára. Úgy rémlik, hogy irreálisan sok memóriát zabált, és én így is sokszor kifutok a 16GB-ból. Azért maradok inkább a JetBrains vonalon, amíg tudok. Ezek az IDE-k párszáz MB-al elvannak, és tudok mellettük futtatni egy csomó másik programot.
-
inf3rno
nagyúr
válasz
#20749568
#19184
üzenetére
Gondolom ez arról szól, hogy felrakod az alap programot, aztán csillió pluginnel testre szabod. Én úgy vagyok vele, hogy nekem erre nincs időm, működjön minden out of the box, de lehet egyszer bepróbálkozom vele. Igazából kód színezés, kód formázás, refactoring, search, replace, git, amikre legtöbbször szükségem van. Plusz valami hagyományos szövegszerkesztő, amiben lehet cikkezni, és ami képleteket is tud kezelni. Ezekre viszont én inkább kétféle programot használnák, mert az egyiknél a kódolás a cél, a másiknál meg a cikk vagy publikáció írása.
-
inf3rno
nagyúr
válasz
Frawly
#19176
üzenetére
A mode semmiben nem nyújt többet, mint egy menü, amiben az egyes menüpontokat a kezdőbetűjükkel tudod kiválasztani. Pl alt -> e(dit) -> c(opy)-t lehet használni elég sok szövegszerkesztőben szerintem a ctrl + c mellett. A menü használata egérrel ezen felül egy plusz, ha keresgélni akarsz, mert tudod, hogy létezik a menüpont, amit használni akarsz, de elfelejtetted a nevét. Általában jóval gyorsabb egérrel, mint a billentyűzeten lévő kurzorral.
Ha egy bekezdést akarsz törölni, akkor tripla kattintás és backspace/del, amivel a legegyszerűbben meg lehet tenni. Nekem ez gyorsabb, mint mindenféle ezoterikus billentyűzet kombináció használata.
A gyakori dolgokhoz persze használok én is billentyűzet kombinációkat pl refactor = ctrl+r vagy code format = ctrl+t, vagy git commit ctrl+g, de nincs annyi gyakori művelet, hogy megérje az egy tucatnál több ilyen kombináció. A maradék ritkán használt dolgot meg ki lehet keresni a menüből, mert a franc se fogja megjegyezni a kombinációt még azokra is. Ha mondjuk egy héten egyszer használok valamit, és 10 másodpercig tart kikeresni, akkor egy évben nyerek vele kemény 10 percet. Nekem ez nem éri meg a ráfordított időt. A vim-nél ez valószínűleg még rosszabb lenne, ha nem írja ki, hogy melyik módban milyen billentyűket lehet használni és a manualt kellene bogarásznom hozzá.
Amúgy a billentyűzetemben is vannak mode-ok, azt sem használom, mert teljesen feleslegesnek tartom. Nincs annyi dolog, amit billentyűvel vezérelnék, hogy megérje. Ha valamilyen alkalmazás arról szólna, hogy 100 gyakran használt menüpont közül kell választani, akkor az érintőképernyő szerintem jóval gyorsabb lenne, mint az egér vagy a billentyűzet használata.
A fájlrendszerrel kapcsolatban, nem tudtam, hogy már létezik ilyen. Igazából a symlink használatával is meg lehet oldani ugyanezt fapadosan. Pl a képeidre lefuttatsz egy arc felismerőt, és bepakolod egy Gizi mappába az összes találatra létrehozott symlinket, aztán máris egyszerűen lekérhető az összes kép, amin Gizi szerepel. Windows esetében ez elég nagy szívás, mert ha másolni akarod a fájlokat, akkor csak a parancsikonokat fogja másolni, Linux esetében megoldható a -L flaggel, hogy kövesse a linkeket. Tervezek egy saját programot, ami ilyen formában tárolja az adatokat, de még nem döntöttem el, hogy symlink-el vagy adatbázissal oldom meg. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai.
-
válasz
inf3rno
#19173
üzenetére
Nagyon imádnivaló az egész gólyacsalád, ha melóban valami idiot felhúz, berakom a gólyakamerát kis időre és teljesen kitisztítja a gondolataimat!
Na ez a röfi, amit elfelejtettem, ezt telepíti a kopasz YT-os faszi először a Mint Cinnamonra! Annyira kell arra, mint egy falat kenyér amúgy.
-
totron
addikt
Vállalhatatlanra torzította a személyiséged a magány, értem én, mással is megesik. Felsorolnád tételesen, hogy mikor adtam tanúbizonyságát az agyfaszodnak (amit belém látsz)? Tudod ez már nem írottságokon alapuló félremenés, hanem vastagon jellem dolga, hogy megengeded magadnak ezt a luxust. Olyan vagy, mint egy szarral töltött, rossz minőségű rágó, nyúlós-soha nem szabadulós, csak hogy legalább akkora tömbökkel reagáljanak rád, mint amekkorával te magad is igyekszel kitölteni a benned tátongó űrt.
Várom a listát. És nem mellébeszélésből. Hajlandó vagyok elismerni és megkövetni, ha félreérthetőt írtam. Tényleg kíváncsi vagyok magamra. De ha megint ugyanezt lenyomod szinonímában... -
Frawly
veterán
Bár ki tudja, a DistroTube-os csávónak lehet mégis igaza van az AMD EPYC-re váltással. Most pl. AUR-ból érdekességképp feltettem a systester-cli benchmarkot. Persze függőségnek behúzta a Qt4.8.7-et, amit több, mint másfél órán át fordított. A hivatalos Arch tárolókból kitiltották a Qt4-et (Ubuntu, Mint, stb. tárolójában megvan), mert elavult, és nem akarták, hogy emberek használják, ezért forráskódból kell pörgetni. De ez is milyen már, hogy CLI terminálos alkalmazás Qt4-re dependel. Agyrém. Hiába védekezik a fejlesztő, meg az AUR csomagscript-fenntartó, hogy csak build dependency, én azt sem tudom elképzelni, hogy buildeléshez minek kell ez. Egy CLI alkalmazásról van szó!
Meg ilyen komplett órákon-napokon át forduló qt, webqt, llvm szutykokat sem kéne használniuk a fejlesztőknek, mert ez is agyf4× kategória. Na, ez az igazi bloat definíciója, 1-2 GB forráskód, és órákon-napokon át fordul lefelé kvázi nem annyira elavult Core i laptopokon. Mert oké, hogy nem acélos már ez az i5-2520M, hiába van alatta SSD meg 16GB RAM, a procinak sovány a 2 mag, 4 szál, kevés cache, nem olyan magas órajel, alacsony IPC, de azért nem annyira teljesen elavult, és használhatatlan, hogy ilyen hosszan forduljon rajta valami, sok ember használ ettől gyengébb gépeket, pl. C2D.
És itt most nem panaszkodni akarok, mert lefordult hiba nélkül, de azért keserű a szája íze az embernek az ilyen baromságoktól.
Ráadásul ez a systester-cli egy nagy kamu program. A pi-t kb. 1000× olyan lassan számolja ki azonos tizedesjegyere, mint a y-cruncher, ami szintén CLI alkalmazás és néhány másodperc alatt lefordul, mindenféle vaskos dependency nélkül.
Az ilyen béna fejlesztőket a több órán át forduló qt4 build függőségeikkel együtt bele kéne lőni az első folyóba, vagy szívlapáttal agyonverni. De még így se lenne fair, mert akkor mit csináluk a Karloszka-Rusztika-szintű fejlesztőkkel (bálgáz-bélsár-fejlesztőknek hívom őket), akiknek a kódja még ilyen sincs, mert le sem fordul.
-
Frawly
veterán
Egyébként még a technikai vénás tech/tudományos YouTube-erknél is észrevenni lámaságokat. Pl. a standupmath csatornán ahogy Matt Parker ragaszkodik a Mac-jén futó Excelhez matematikai számításoknál. Bár néhány videójában már átcsábul a szakma által használt Pythonba inkább, szóval fejlődés utján van, de még be-becsábul a lámaságnak erdejébe.
A másik, hogy még ilyen minimalista Linux YT-ereknél is megfigyelni láma dolgokat. Pl. Luke Smith állandóan püföli a billentyűket, csak úgy csapkod rájuk, zuhog és püffög teljes erejében a billentyűzet hátlapja, ahogy hozzácsapódik lepadlózódik teljes erővel a billentyű alsó éle. Ezt nem tudom miért csinálja, mintha 50 éves Robotron írógépet verne a szerecsétlenje, de nagyon szuboptimális, pont nala, aki a hatékonyságra megy, legutóbbi videójában azért hekkelt át egy Bash scriptet, hogy 0.016 mp. helyett 0.001 mp. alatt fusson le. Ráadásul mechanikus kapcsolós klikkelős Lexmark (IBM M-klón) billentyűzetet használ, aminek pont az a lényege, hogy nem kell ütközésig kipadlózni azt a kib. billentyűt, hanem szépen megtapintva, félig benyomva, már félúton elkattan benne a mechanikus kapcsoló, regisztrálva a gombnyomást.
A másik lámaság, amit mind Luke Smithnél, mind DistroTube-nál megfigyelek, hogy benyitnak egy terminált, 1080p, 10-14 pixeles bolha betűmérettel. Mindjárt első reflexük: lemmie zoom-in, puf-puf-puff, és szépen adagolják fel a betűméretet. De minden egyes alkalommal, mintha a nézőnek tennének szívességet, közben meg ők nem látják az apró sz4rt. Mindjárt olyanra kéne beállítaniuk a terminált, hogy a megfelelő betűméretre jöjjön, pl. 1080p-nél már jobb lenne a min 16-18, nem kéne minden terminálnyitás után sok lépéses nagyításért püffögni a billentyűzeten.
Meg szintén a DistroTube-os kopasznak vannak még régről való berögződései, háttérképkezelőnek GUI-s nitrogen, OBS-sel veszi fel a videóit, mikor a jóval egyszerűbb FFmpeg is tudná, sokáig virtuális gépnek is a VirtualBoxhoz ragaszkodott qemu KVM helyett. Illetve van neki ez a hardveroverkill mániája, pár hónapja a 32 GB RAM-os 1920X Threadripperjét bővítette fel 64 gigára, mert zavarta, hogy az idő nagy részében csak 22-30 GB áll szabadon, így most már 62-50 GB áll szabadon, hogy kényelmesen beleférhessen az oltári nagy semmi. Ez sem volt elég, újabb terminálablakán valaki észrevette, hogy a neofetch az AMD Threadripper helyett már AMD EPYC-et regisztrál, magyarán a 12 mag, 24 szálas Threadripper sem volt elég, felváltott 16-32-64 magra, nem tudni melyikre, videót még nem csinált róla. Ennek persze megint sok értelme volt, hogy a 24 szál eddig max. 10%-ra terhelődött és 90%-uk állt kihasználatlanul, de most így, hogy be van tolva alá 1,5-5× annyi szál, így már csak 2-6%-ra fognak terhelődni, és 94-98%-ban lesznek kihasználatlanok. De biztos vagyok benne, hogy az Arch + dwm + Termite-ben futó neovim sokkal fénysebesebben fog futni, és megérte az 1 éve 2500 dollárért vett Threadripper gépet még egy újabb 1500-4000 dollárért upgrade-ni, gyengének számított már, ilyennel én sem égetném magam ország-világ előtt.
-
Frawly
veterán
válasz
totron
#19171
üzenetére
(#19171) totron: nem személyeskedek, csak rávilágítok, hogy kiváló példája vagy annak az ellenállásnak, amit a hagyományos desktop gondolkodású userek tanusítanak, mert a hagyományos berögződéseket nem tudják letenni. Ezen nem fog segíteni a Gentoo, el kell keserítselek, akkor se, ha még 100 évig azon nyomod. Egymagában, hogy Gentoo-t használsz, nem jelent semmit. Ami jelentene, hogy milyen telepítésben, milyen WM-mel, körítéssel, milyen workflow-ban használod. Sima KDE/Gnome-mal, full featured kernellel én is fel tudnám tenni úgy, hogy minden működik, hagyományos dekstop módban, csak így az értelme veszik oda. Ugyanez van Archnál is, nyomják az arcot, hogy I use Arch btw... with Gnome. Erre szoktam azonnal mondani, hogy annak értelme nincs sok úgy, max. annyi, hogy kiadás alap helyett frissebb rolling, de ugyanazt a DE bloatot csinálják belőle, mintha csak felraktak volna egy Ubuntut vagy Fedorát vagy Manjaro Gnome-ot.
A notepad.exe-t kösz, de nem. Szinte semmit nem tud, hagyományos menüzős GUI program, nem bővíthető, korlátos fájlméretkezelésében, pár hónappal ezelőttik még UTF-8 és unixos sorvégeket sem kezelt, nem témázható, nem színezi a forráskódot, nincs blokkmód, behúzáskezelés, mintaillesztésre csere, meg semmi, ami szövegszerkesztővé tenne egy normális szövegszerkesztőt. A Notepad.exe-t nem is arra találták ki, hogy én a te javaslatodra ebben szerkesszem Bash scriptet, meg a SwayWM conf fájlját. Arra való, hogy egyszeri v1.0 desktop Windows felhasználó kap egy telefont, és azonnal fel kell írnia valami rövid adatot, gondolatot, nincs kéznél papír, erre kinyit egy szög egyszerű note-appot, és befirkálja formázás nélkül, míg el nem felejti, és csak olyan minimális funkciókra van igénye, hogy beírja, menti, bár erre a telefonjára feltette Note app lenne való. De van egy rossz hírem, erre én vimet használok, de meg tudnék nyitni bármikor egy terminált és abba beverek egy cat > jegyezet.txt parancsot és már gépelhetem is, erre akár billkombóra drótozott scratchpad scriptet is meg tudnék hívni, ha annyiszor lenne rá szükségem. Mindenféle menüsor, meg notepad és egyéb nélkül megoldható. Pedig még az a lehetőség is nyitva állna, hogy a notapad paranccsal a Wine-be beépített Notepad-klónt használjam, de az oltári nagy baromarcúság lenne Linuxon. De mindjárt kérdezed is, hogy akkor minek teszik bele Wine-ba. Azért, mert egy nem nagy program, könnyű újraimplementálni, és előfordulhat, és Wine-on futtatott Windows-program próbálná elindítani, szüksége lenne rá, akkor legyen ehhez valami pótlék, ne álljon le a kérdéses progi hibával. Nem azért, hogy azt használja bárki is szövegszerkesztőnek.
ASM-et nem használok. Bár rettenet optimális kódok állítható elő vele, de túl alacsony szintű, túlzottan csak adott hardverre szólóan, túl nagy munkával lehet csak benne kódokat írni, ergo nagyon rugalmatlan. Kódot normális nyelvben érdemes írni, amit az adott célarchitektúrán lévő normális fordítónak az adott hardverre (CPU) optimalizált adott profiljával kell lefordítani, hogy az adott procira legoptimálisabb kód forduljon, mintha valaki eleve optimalizált ASM-et fordítana. De ezt neked, mint örök Gentoo felhasználónak nem kell magyaráznom, mert a Gentoo Wiki eleve ezzel kezdi már a telepítést, hogy nem véletlenül kell a /etc/portage/make.conf-ba kapásból beleszerkeszteni az alap sorokat:
CFLAGS="-march=native -O2 -pipe"
CXXFLAGS="${CFLAGS}"
MAKEOPTS="-jakárhány"Pontosan azért, mert így az adott hardverhez legoptimálisabb kód fordul, kihasználva a prociszálakat is. Ez különböző prociknál különböző lesz, ezt a fordító optimalizációinak kell figyelnie, tudnia. Ami kód optimális az egyik procin, szuboptimális lesz a másokon. Bár ezt az SSD-nél sem értetted, hogy miért van, mert ott is csak én képzeltem, meg a gcc fejlesztői is csak képzelődnek egyébként, a Burdából és Nők Lapjából szoktak ők is tájékozódni. És nem, ezekkel a gcc optimalizációkkal épp úgy nem fog gyorsabban másolni az SSD, ezt előre mondom.
Persze, aki nagyon badass, és nem hagyatkozik automata detektálásra, hanem kapásból tudja, hogy mondjuk Ryzen 2700 procin akarja használni, az mindjárt közvetlenül -march=znver1 -O3 -j18 kapcsolókra rámehet, mert ahogy a klingon közmondás tartja: take no shit.
De a Gentoo igazi ereje szerintem a USE flagekben van. Nem is azzal nyersz sokat, hogy adott procira fordítva nyersz 1-2%-kal hatékonyabb kódot (bár sok futó programnál már az is nyereség), hanem ha nem kellenek bele bizonyos feature-ök, azokat már elve bele sem fordítja, ezzel jelentősen csökken a bináris betöltési ideje, memóriafoglalása, adott esetben. Na, ez az, ahol a nagy bináris disztrók elvéreznek, mert nekik mindent bele kell fordítaniuk, mert nem tudják, hogy milyen gépen, milyen más programokkal fogod használni az adott csomagot, és emiatt nem hiányozhat belőle feature, sokszor még a debug symbols sincs kiszedve a binárisból. De mint mondtam, az egész nem számít, ha USE flagnek behúzol mindent, mert mondjuk ilyen KDE, Gnome bloat be is húzza szépen az összes Qt, Gtk, stb. egyéb szutykot, mint annak a rendje.
De pl. vérbeli Gentoo-usert onnan is megismerni, hogy kiröhög, ha említed, hogy te inkább Excelben csinálnál valamit. Az ilyen userek általában calc/octave vagy Pyhton interpreter math lib-bel, R markdown, sc, gnuplot toolokat használnak erre, terminálban. Még csak a gondolattal, még csak viccből sem gondolkodnak el azon, hogy esetleg most mégis hatékonyabb az MS Excel 365 vagy 2015 vagy mit tudom én.
-
Frawly
veterán
válasz
inf3rno
#19172
üzenetére
A vim-nek az a lényege, hogy modális, és módok között váltasz. Tekintsd ez „beragadó” Ctrl-nak, avagy Ctrl-locknak. Pont azért, hogy ne kelljen módosítóbillentyűt nyomni vagy nyomva tartani mindenhez, mert összetettem műveletsornál a fele abból állna, hogy végig tenyerelsz a Ctrl-on. Plusz a másik lényege a vim-nek, hogy gépírástartásban csak az alfanumerikus billentyűket használod, betűk, számok, írásjelek. Nem nyúlsz ki a kurzormozgató blokkba a kurzormozgató billentyűkért (Home, End, PgUp, PgDn, fel-le), nem nyúlsz ki funkcióbilletnyűkért, sem egérért, végig gépírástartásban maradsz.
Ez a két elv adja az esszenciáját. Ennek ellenére vim-ben bekonfigolhatsz saját billkombókat, és arra megadhatod, hogy mondjuk Ctrl+Q-ra lépjen ki, Ctrl+S-re mentsen, működjön az egér, stb., de így szerintem a vim értelme szűnik meg, és használhatnál helyette egy olyan szövegszerkesztőt, ami alapból így működik, mert csak áthekkelnéd vele a vim-et egy n+1. hagyományos szövegszerkesztővé.
A keyboard only filozófiának meg az is a lényege, hogy menüsor sincs, amit nyitogatni kéne, meg onnan akármit is választani, meg a választásra még valami jóváhagyást nyomni, hanem billkombókra mindent elérsz azonnal, mindenféle külön lenyitás és kiválasztás nélkül. Pont ez megint a témája, hogy ezeket az ablakokra, meg hagyományos menükre, meg választómenükre alapuló gondolkodást próbálod átvinni, megtartani mindenre. Azt kell érte, hogy ez egy mélyen gyökerező filozófia, nem arról szól, hogy valaki Gentoo-t vagy Ubuntut használ, vagy geditet vagy Notepad.exe-t.
Vim-ben sokszor még az egész szövegszerkesztést is át kell fogalmazni, más műveletsorokra kell bontani ugyanazt a célfeladatot. Tegyük fel, írsz egy dokumentumot, amiben több bekezdés van egymás után. Az egyik bekezdést le akarod cserélni egy másikra. Ez normál, hagyományos szövegszerkesztőben úgy megy, hogy kijelölöd az adott bekezdést (vagy egérrel vagy kurzormozgatókkal jelölöd ki), amatőrök ilyenkor külön egy törlést is nyomnak feleslegesen, aztán kezdik el gépelni az új bekezdést. Vim-ben csak elnavigálsz a bekezdéshez (alap parancs módban, ehhez megint nem kurzormozgató billentyűket használva, hanem a bekezdések között lapozó } gombot, vagy sorszámG segítségével az adott sorra navigálsz), amikor a bekezdés fölötte/benne vagy, akkor nyomsz a cip gombsorozatot, ami annyit tesz, hogy „(c)hange (i)nside (p)aragraph”. Azonnal kitörli a szóban forgó bekezdést áttesz beszúrómódba (azaz kikapcsolja a ctrl-lockot, avagy parancsmódot) és azonnal gépelheted is az új bekezdést. Semmi nem kellett kijelölni, kijelölést becélozgatni első karaktertől az utolsóig, vagy finomítgatni, görgetni, nem kellett egérért, kurzormozgatókért kinyúlni. Célozgatni sem kell, mert mindegy hol vagy a bekezdésen belül. Kicsit úgy működik a vim, mintha egyfajta interaktív sed lenne, amiben csak benyomtad a parancs/forrás/cél utasítást. Magyarán az egész szöveg szerkesztése során másmilyen logikával kell elérni azt, amit hagyományos szövegszerkesztőben szoktál. Ezért szoktam mondani, hogy a vim nem text editor, hanem text processor. Ha hagyományos szövegszerkesztőként próbálod használni a vim-et, úgy frusztráló lesz csak. Mondom, az egész más mentalistást, gondolkodást igényel. Ez a legnehezebb benne, hogy el kell engednek azokat a beidegződéseket és logikákat, amik a hagyományos programokból maradtak benned az évtizedek során. Ez az, ami nehéz, gyakorolni kell, többször próbálkozni, hogy ráálljon az agyad, tényleg hatékonyabb legyen.
Az valóban kényelmetlennek tűnik elsőre, hogy meg kell jegyezni mindenféle billentyűt, hogy mit csinál, de ez egy idő után az ujjakba idegződik be, és nem kell lexikálisan fejben tartani.
Ilyen tag-ekre épülő fájlrendszer már van, úgy hívják, hogy TagFS. Nem használtam még, elvileg Linuxra fel lehet tenni. Ami nekem a gyanúm, hogy érdekes elv húzódik meg mögötte, de egy ilyen általános fájlrendszernek a teljesítménye iszonyat ×4r lehet, mert sok kis fájlnál átnézni újra és újra az összes azonos tag-gel rendelkezdő fájlt nagyon teljesítményromboló. Max. csak ilyen dokumentumokat tárolós archív partíción lenne ennek értelme. A másik ami ennek a hátulütője, hogy dokumentum mentésekor vagy fájl létrehozásakor a tagmegadással is szórakozni kéne, amit ugyan lehetne automatizálni pl. ha szövegszerkesztő menti, akkor automatikusan valahonnan szedje a tag-eket hozzá, de bonyás. Inkább csak nehezítés lenne, mint hosszú távon könnyítés.
Erre inkább azt tudnám elképzelni, hogy valami fájlrendszer felett futó extra tag-kategóriákkal újraindexelni a fájlrendszert, és valami spéci paranccsal ebben a külön indexadatbázisban keresni, ha megvan a keresett fájl, akkor azt a hagyományos módon tovább használni, fájlnév alapján.
Sőt, erre van már egy olyan kész megoldás is, hogy olyan DE-kbe és WM-ekben, ami önmagukban, vagy a bennük futó menüalkalmazás kezel .desktop fájlokat, akkor az előre meghatározott (általában /usr/share/applications) mappában végigkeres a .desktop fájlokban, ezt minden alkalmazás létre szokta hozni, és szerepeltethető benne Categories=tag1;tag2;stb. sor. Az ezt támogató indítómenük ezt át tudják nyálazni, így elég kép stringet az indítómenübe elkezdeni gépelni és már listázni is fogja azokat az alkalmazásokat amik ilyen képszerkesztő, képmanipuláló, képnéző, képakármicsodáló kategóriába be vannak sorolva. Ezt bármilyen fájlrendszeren futva meg lehet tenni.
Amúgy a 3 betűs parancsnevekre lehet bevezetni a terminálban saját nevet alias-szal (de nem célszerű, mert pont az a lényege ezeknek a 2-3 betűs parancsneveknek, hogy 1) rövidek 2) szabványosak), vagy kidrótozod őket megint az agyonunásig emlegetett billkombókra. Bár én ilyen 2-3 betűs parancsneveket is ritkán használok, mert billkombókra komplett terminálos alkalmazások jönnek elő, vim, Vifm, cmus, curl wttr.in, calc, pacman -Syu, stb., így semmilyen parancsnevet nem kell sem gépelgetnem, sem Tab-bal kiegészítenem, sem emlékezni rá, hogy hogy milyen betűkből áll. Csak az első betűjére kell emlékeznem, és azt Win gomb UTÁN beadni, tehát Win majd F, az Firefox, Win majd V az vim, stb..Még csak egyszerre sem kell nyomnom a Win-gombot a másik gombbal.
-
inf3rno
nagyúr
válasz
Frawly
#19163
üzenetére
Nekem nem igazán jön be a filozófiája. Százszor inkább nyomok egy esc-et és választom ki a megfelelő menüpontot, vagy végső esetben tolok pl ctrl+s-t és ctrl+q-t vagy ilyesmit a :wq helyett. De már mondtam, hogy a parancssor sem az én világom. Mármint konkrétan az, hogy mindennek meg kell jegyezni a 3 betűs rövidítését. Én az a fajta ember vagyok, akinek vizsgán is azt mondták, hogy jó ez így, legyen hármas, mert látom, hogy érti, de azért némi lexikális tudásra is szükség lenne. Hát erről azóta sem sikerült meggyőznie senkinek, mert fogom a google-t, akarom mondani duckduckgo-t, aztán annyi lexikális tudást rántok elő, amennyit akarok. A ritkábban használt programokat is általában keresővel találom meg, mert a franc se tudja megjegyezni a hülye nevüket. Lehet így is élni...
Amúgy régi álmom egy olyan fájlrendszer, ami nem ilyen mappa és fájlneveken alapul, hanem mindent fel lehet taggelni, és lehet tagek alapján keresni. Pl beírom, hogy video szerkesztés, aztán felhozza a telepített video szerkesztőket. Ha hozzá veszem, hogy tutorial, akkor meg hogy hogyan kell használni őket. Nekem szimpatikusabb lenne, mint hierarchiákban járkálni, vagy mindent felindexelni, és szó szerint keresni, ami nem minden esetben működik. Pl attól, hogy beírom képszerkesztő, még nem biztos, hogy felhozza, hogy photoshop vagy gimp, vagy tököm tudja, mert egyik sem tartalmazza ezeket a szavakat.
-
totron
addikt
válasz
Frawly
#19170
üzenetére
Volt már szó róla, hogy évek óta Gentózok is, ha már említetted és számodra az tud támpont lenni. Arra bezzeg nem emlékszel. A jövőben nem vagyok partner a lejövéseidhez. Notepad.exe üdvösebb lenne. Faszért kell alanyt is találni a ki nem kopó mániáidhoz. Önmagukban nem hülyeségek, de azzá teszed őket az örökös ismételgetésekkel, mindenből ugyanezekre való kilyukadással. Miért nem találsz már egy olyan területet, amitől átmeneti vagy végleges pillogásba kezdesz, ismételt közösségszennyezés helyett. Ezt a te érdekedben kérdezem, írom. Normálisan áll hozzád az ember, türelmesen, cizelláltan kifejteni a gondolatát, te meg telibe szarod az egészet. Nyomás assemblyzni vagy valamilyen valós feladatot megoldani. Ez a linux témázgatás hobbinak jó, de forintra, fejlődésre - úgy értem kocsmafilozófián túlira - nem igazán váltható, ha csak nem vagy benne a hálózatos vetületében vagy nem programozol (bármilyen platformon) valami érdemit. Annyira nem jó fajta fórumozást képviselsz, nekem nem tetszik.
-
Frawly
veterán
válasz
totron
#19168
üzenetére
Amiket írsz, nekem abból ez jön le. Ez a kérdés nem attól függ, hogy 20 vagy 50 éve linuxozol (igaz a Linux a legrosszabb esetben is csak 29 éves, de mindegy, vegyük hozzá az esetleges unixos előéletet is), hanem hogy mennyire változik a szemléleted. Ez nem arról szól, hogy milyen diplomád van, meg hivatásosként dolgozol-e a szakmában, és hogy hány éve milyen rendszereket használsz. Bár a régi motoros vagy, akkor nőnie kell az esélyének, hogy bizonyos fokban átveszi az ember ezt a szemléletet, és legalább kapiskálni kéne, hogy miről is van szó, de nem garancia arra, hogy tényleg te is elérsz erre a pontra.
Hiszen pont ez a Linux lényege, hogy nem arra épül, hogy a te jelenlegi szemléleted szolgálja ki, meg Windows meg Mac legyen, hanem hogy te formálódj, tanulj, fejlődj a használata közben. Mert itt lehet ilyet is, nincs az, mint kereskedelni, GUI only termékeknél, hogy csak egy megoldás van mindenkire rákényszerítve, meg egyféle működési filozófia.
Ez nem annak a függvénye, hogy én milyen szobából, hány szóközzel kanyarintom, és hány hozzászólásban és bekezdésben fejtem ki, és mihez vagyok partner, mennyire tetszik, amit írok.
(#19166) ubyegon2: gondolom ezt valami átvitt értelmű pellengérnek szánod, de nem nagyon vágom a poénját. Mindegy, azt tudjuk, hogy sajátos humorérzéked van. De tőlem legyen, rákattintottam, és éjjellátó éjszakai képen látszik egy fészekben két felnőtt gólya, egy parasztház előtt. Lehet csak én nem értem, de én erről nem asszociálok semmire.
-
inf3rno
nagyúr
válasz
#20749568
#19158
üzenetére
Ja van még egy hasonló ismerősöm, aki ugyanezt tolja. Szerinte az OOP rossz, a külsős könyvtárak, keretrendszerek használata is rossz, meg úgy egyáltalán az összes mostani technológia is rossz. Az egyedüli, amit lehet, hogy XSLT-vel formázni a szerverről kiszolgált XML tartalmat, amit procedurális kóddal állít elő PHP-val. Ezek már 20 éve sem jelentették a szakma csúcsát, inkább a futottak még kategória volt. Na ő egy teljes webprogramozással kapcsolatos oldalt szétoffolt már ezzel, és mivel senki sem bannolta, a végén mindenki lelépett, aki értékes tartalmat hozott. Tulajdonképp még érdekelt is volna, ha az írásai arról szólnak, hogy ezzel a megközelítéssel hogyan fejleszt, de ugye ilyen nem történt. Hanem csak az ment, hogy amikor elkezdtünk valami OOP-vel kapcsolatos témát, akkor egyből megjelent, és előadta, hogy az OOP mennyire szar. Majdhogynem bloat.
Az ilyen destruktív megközelítés szerintem sem tesz jót, inkább konstruktívan kéne hozzáállni, és arról írni, ami a tuti, nem pedig szidni a máshogy gondolkodókat. -
totron
addikt
válasz
Frawly
#19165
üzenetére
Nem tudom eldönteni, hogy szándékosan provokálsz vagy tényleg ennyire hülye vagy. Kiválasztasz magadnak valakit, belőle kikanyarintva a saját filozófiád, amit egyébként a szoba levegőjéből, a szóközökből is simán kihozol. 20+ éve nyüstölök linuxokat, de biztos nem érintett meg még a szele, várni kell az áttörésre. Baszdki. Keress más partnert ehhez.
-
inf3rno
nagyúr
válasz
ubyegon2
#19155
üzenetére
Ahogy nézem olyan low-med-ek vannak, nagyjából annyi a skilljük, hogy leguggolnak, hogy ellőjél a fejük felett. Néha mozognak egy kicsit, de semmi komoly. Normális nettel ráugranék a fejükre. Ezzel a UPC-vel egyszerűen már elegem lett. Ma toltam egy kicsit két hónap után, de megint csak megerősített benne, hogy jobb, ha inkább csak fél évente egyszer játszom lövöldét vagy megpróbálom az Invitelt, hátha azzal még szarabb.
-
Frawly
veterán
válasz
totron
#19164
üzenetére
Ez van, én így írok. Továbbá nem azt írtam, hogy Windowshoz ragaszkodsz, hanem meg mindig a windowsos-filozófia uralja a mentalitásod, felfogásod. Így meg mindegy milyen OS-t teszel fel, milyen Linux-, milyen BSD disztrót, vagy Mac-et, azokat is Windows mindsettel fogod használni, ami hosszú távon korlátoz, mert a rabja vagy, nem bírsz máshogy gondolkodni, másképp használni a gépet. Ezt te nem érzed, mert benne élsz a korlátban, és csak azt látod, hogy mindent meg tudsz vele csinálni. Teljesen megértem, mert mind voltunk így egyszer.
Mondom, nálam is voltak idők, amikor ebben hittem, a GUI meg a hagyományos-paneles-ikonos desktop metafórában, az egér mindenhatóságában, a 3D meg csilivili vizuális effektek és mindenféle menük meg toolbarok, grafikus API-k varázslatában, és hittem, hogy ez a technikai fejlődésnek egy magasabb foka. Közben meg a bloatságnak, erőforráspazarlásnak és az alacsony hatékonyságnak a magasabb foka, amit nagy cégek honosítottam meg, mert látványosabb, eladhatóbb, hülyebiztosabb, meg könnyebben megóvják a felhasználók, hogy bizonyos dolgokat megcsináljon, bizonyos „hibákat” elkövessen, próbálják megvédeni saját magától, teljesen feleslegesen. Akkoriban én is lenéztem a terminál meg minimalizmushuszárokat, hogy minek szopatják magukat ilyen terminálban gépelgetéssel, mikor grafikus felületen mennyivel kézreállóbb mindent összekattintgatni, meg ez a terminálba gépelgetés mennyire 30 évvel meghaladott konzervativizmus, szűk látókörűség. Természetesen azóta, hogy én is benne vagyok ebben, teljesen megváltozott a véleményem, de pont ez a vicc, hogy évek kellettek hozzá.
Ezt anno nekem is hiába írták tapasztaltabb veteránok, meg vezették le érvekkel, én is csak annyit értettem belőle, hogy bla-bla, menő Arch/Gentoo-huszár vagyok, möhö-hő, énvagyokakirály, bla-bla, kishülye-kispöcs vagyol, bla-bla, trallala. Közben meg azt gondoltam, hogy nem menő vagy öcsém, csak egy elmaradott nolifer lúzer.
Vedd észre, hogy különbség van a Windows OS és a Windows-szemlélet között. Utóbbi egy sokkal tágabb, a grafikus desktop GUI, GUI OOP API, ikonos-egeres, wysiwyg-filozófáit öleli fel, ami sokkal tágabb egy konkrét Windows OS-nél, de mégis annak az alapjául szolgál, azért nem tűnik fel a párhuzam. Olyan mély berögződéseket érint, amit észre sem veszel, mert kézenfekvőnek, természetesnek, megszokottnak tűnik.
-
totron
addikt
Frawly, van egy olyan dinamika az emberben, hogy közel akármilyen fos is a beszélgetés, de ha a végén valami jóérzésre kanyarintod ki, mint legutolsónak megmaradó szájíz, akkor azért még eladható vagy. Ezzel szemben te a legelején elveszed az ember kedvét attól, hogy tovább olvasson. Nem, nem én vagyok a windózhoz ragaszkodó, nem is tettem közre ilyet, te gondolod, hogy másokba való belemagyarázással te vagy a kiemelkedő, ami olyan bárgyúan gyermeteg módszer - ráadásul ösztönből jön - hogy nem is tudok haragudni rád emiatt. Meg azért sem, mert pont azokat gondolod belém látni, ami pont nem érint. De ugye minden cáfolat csak hízlalná az elképzelést.
Az unalomig említett ellenségkép-kergetésed meg megint terítéken, nagyon felemelő. Szóval ha ezt a kettőt mellőznéd, meg még a tömbös ömlengéseken faragnál picit, lefele, tökre társalognék veled, mert már csak az évek számai miatt is írsz tartalmat, de nincs kedv hozzá. Így meg csak félrefordulok, meg lassan mindenki már fel. Halastóba dobott dinamit vagy. -
Frawly
veterán
válasz
inf3rno
#19139
üzenetére
Pont ez a vim csapdája, hogy amíg nem érted a filozófiáját, addig nem trivilális, sőt kontraproduktívnak tűnik egyenesen. Az egész videó pont abból csinál viccet, hogy aki nem érti, annak egy idegesítő, átláthatatlan valami, amiből kilépni sem tud.
Ezen mindenki átesik, első 1-2 alkalomkor én se tudtam belőle kilépni, akkor nem is értetem, hogy ki használja ezt a fapados „sz4rt”, amikor vannak grafikus szerkesztők, meg egy szimpla mcedit, nano is jobbnak tűnik. Nyilván, akkor még nem állt készen erre a szemléletem, mostanra viszont megváltozott a véleményem, és egy zseniális dolognak tartom.
Igazából a vim-ből kilépésre a ZZ (kilépés mentéssel) vagy ZQ (kilépés mentés nélkül) billkombó a legegyszerűbb, legjobb. Ami miatt ezt kezdőknek nem szokták reklámozni, az azért van, mert
1) a ZZ/ZQ csak vim/neovim pároson működik default (meg néhány vim-stílusú programban, Vifm, böngésző vim-addonok), eredeti vi-ban és a többi vi-variánsban (elvis, nvi, viper, stb.) nem működik, nyomogathatod, azokban semmit nem csinál
2) a :q! és :wq(!) megoldás egy kezdőnek biztosabb, mert ha nem parancsmódban van, akkor már a :-ot sem tudja begépelni, és onnan azonnal rájön, hogy nem jó módból indul ki. A ZZ/ZQ hiába egyszerűbb, ha rossz módban próbálja, akkor csak azt fogja tapasztalni, hogy szimplán nem működik. Meg a hosszabb :wq módszerrel megszokja a kezdő, hogy sok minden a parancsmód + :parancs formában működik, ami egy általánosabb módszer.Aki haladó vim-es, az azonnal nyomja a ZZ/ZQ-t, reflexből, 3 gombnyomás, Shift+kettő karakter. A :q! és :wq + Enter amivel lezárod, az már 5 billentyűnyomás, kényelmetlenebb és +3 hibalehetőség, mellégépelési lehetőség. A ZZ még egyszerűbb, mert nem is 3 billentyű, csak kettő, Shift és Z, csak a Z-t lenyomva tartod hosszabban, és már ki is vagy lépve. Anélkül, hogy még kéne gépelgetni meg enterezni utána.
Sőt, a legtöbb haladó vim-es egy ZA kombót is felvesz parancsmódba a vimrc-ben, ami annyiban különbözik a ZZ-től, hogy nem csak egy megnyitott dokumentumot ment, hanem ha egy vim példányon belül több fülön vagy több bufferben/csempében több fájl is meg van nyitva, akkor az összeset menti egyszerre. Lényegében a :qa<Enter> parancsot drótozzák át ZA-ra.
Aki ezekkel a dolgokkal tisztában van, annak komikus, hogy egy kezdő mit össze nem szenved már a kilépéskor, milyen nagyokat szív. Kb. mint mikor kutyának mind a négy lábára kötnek görkorcsolyát, és kicsúsznak alóla a lábai, hasra esik, meg aki bringázni tanul és nagyokat tanyál vele kezdetben, arra emlékeztet.
Egyébként ezek a kopaszok nagyon alattomos módon összedolgoznak, mert egyik ihleti a másik videóját. Az egész onnan indult ki, hogy egy nappal előtte Luke Smith közzétett egy vimtutor videót, Vim Diesel címmel, ami a Vin Diesel meme-jére hajaz, aki szintén kopasz ráadásul. Bár aki kezdő, annak kicsit hosszú egy a 60+ perc, meg a vége felé Luke is fárad, csapong, sztorizik, nem sorban veszi a leckéket, nem veszi őket végig kellő alapossággal, de akit érdekel az ilyen, belenézhet. Alapoktól mutatja a dolgokat, és ilyen screenkeys progi jelzi is ki a képernyőn, hogy milyen billentyűket nyomott. Egyébként egy csomó ilyen vim tutorial for beginner videó van a YouTube-on, ahol jobban fejezetekre bontják, meg még kisegítősebb módban a szájába rágják az embernek.
Egy dolog még nem fog tetszteni pár embernek: ezek angolul vannak, azokon belül is főleg amerikai, kanadai. Ezen túl kell tenni az embernek magát, ez a sztenderd az IT szakmában, globális szinten, ha ki akar lépni a nemzeti buborékból, és rózsaszín ködfelhőből, és technológiaialag az élvonalba akar tartozni, használható dolgokat tanulni első kézből (nem várni, amíg majd fordításban évek múlva megjelenik), annak ezt el kell fogadni. Aki magyar anyagokat akar, olvassa a fidesz.hu vagy 888.hu oldalakat, azok szép ropogós magyarsággal vannak írva, és nem zavarnak össze ilyen külföldi hablattyal, meg szakmai agymenésekkel.
Sőt, ha már dt és vim, akkor egy hónappal ezelőtt a másik kopasznak volt egy olyan videója, amiben a csempékre osztást mutatja be. Az agyam ledobta a szíjat, nem is tudtam akkor még, hogy a vim nem csak szövegszerkesztőként, hanem session managerként és terminal multiplexerként és text alapú tiling WM-ként is használható! Nagyon meglepett, nem is tudtam, hogy ilyen hasznos dolgokra is képes, nélkülözhetővé teszi a tmuxot meg a többi megoldást. Ez az igazi minimalizmus.
-
válasz
Frawly
#19160
üzenetére
21 percig néztem, azalatt felrakott valami terminal monokai-t, amiről azóta sem tudom micsoda meg telepítette és kiiratta a neofetch-et. Linux Mint-en ez 21 perc alatt.....b+ komolyan ez a power user üzemmód? Agyam teljesen csapágyas lett, komolyan azt hittem, valami hasznosat mutat a faszi.
Szinte sírni sincs kedvem.....Ezt a videót akartam is neked linkelni, de akkor te is követed, így nem kellett rá felhívni a figyelmet.
Szerintem anno feliratkozhattam a csatornájára, de most a Cinnamon szót kiszúrtam.
Egy hátulütője van, mire végzett, kap egy pálcika-fapad tiling működésre hajazó WM-et, meg terminált
Ez lett a vége? Istenem, tényleg egy vizibarom az ember, minek ahhoz egy fullos DE, hogy bemutassa rajta, hogy lesz belőle pálcika? Életszerűtlen. Amúgy az elején amit szenvedett a gnome terminal kutyulásával, mint aki először lát terminalt. Na mindegy.
Komolyan mondom, ha már fullos DE, akkor azon azt lenne célszerű bemutatni, milyen trükkökkel lehet még többet kihozni belőle.
dt csak azért csinálta ezt a videót, hogy cinnamonosok is belekóstolhassanak a műfajba.
Szerinted létezik olyan, aki Cinnamont használ és képes lenne átalakítani és egy ilyen video után elgondolkodik ezen? Akinek van erre affinitása, már rég nem Cinnamont használ szerintem.
Tekintsd ez a videót olyannak, hogy minteseknek, ubuntusoknak kínál a kopasz fószer egyfajta háromkerekű biciklit, ahol a pótkerekek csak segítik az átállási folyamatban a kezdőbbeket.
OK, tekintsük pótkeréknek.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Nálam tényleg nem 1-2 nap alatt jön a változás, főleg ha azt nézzük, hogy 6 év óta mindig ugyanazt használom főrendszernek. -
cigam
titán
válasz
#20749568
#19158
üzenetére
Megértelek, de az offtopikba szerintem elég sokminden belefér. Vagy megtanulod ignorálni, vagy előfizetsz, és rövidebb hosszabb ideig kitilthatod őket a saját nézetedből. Ez utóbbi miatt egyre több alkalommal érzek késztetést az előfizetésre. Persze egy kis programozással kiszűrheted a "zajt", azt hiszem itt is volt már rá kódminta.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#19156
üzenetére
Ezt a videót akartam is neked linkelni, de akkor te is követed, így nem kellett rá felhívni a figyelmet. Ja, egész jó kis rendszert farag Cinnamonból. Egy hátulütője van, mire végzett, kap egy pálcika-fapad tiling működésre hajazó WM-et, meg terminált, stb. használ, és a Cinnamon/Gtk-Gnome infrastruktúra feature-einek és a fent lévő 1000-2000 csomagnak a 99%-át nem használja, de oh wait, akkor minden vannak fent, minek foglalják az erőforrást?
Azt nem tagadtam, hogy használható a Cinnamon, default is, meg így hekkelve is. A minimalisták behekkelik, de akkor nem Cinnamon fölé húzzák fel a hekkeléseiket, hanem egy alig pár csomagból álló stock rendszerre tesznek fel egy minimalista WM-et, és egyfajta minimalista alapra húzzák fel ugyanezt. Felesleges egy kész rendszeren visszacsinálni egy kazal beállítást, mikor ugyanazt visszacsinálás nélkül egy minimalista alaprendszerre gyorsabban felhúzhatod.
Azt kell érteni, hogy haladóknak azért nem jó a Mint meg az Ubuntu. Meg lehet ezeket is hekkelni, de külön extra munka. Minden kikattingatni grafikus felületen, uninstallálni a nem használt csomagokat, visszacsinálni egy csomó grafikus beállítást. Sokkal gyorsabb feltenni egy minimalista disztrót, alig pár csomaggal, amik tényleg kellenek, és azokra visszamásolni kész ~/.config/*/*.conf fájlokat, ami megvan néhány mp. alatt, és kulcsra kész minimalista terminal/keyboard only rendszert épp úgy megkapod, negyede erőforrásból, töredéke csomaggal, ami könnyebben, gyorsabban frissíthető, gyorsabban tölt be/bootol, stb., mert nem tartalmaz egy csomó sallangot, amit az ilyen mentalitású felhasználó amúgy sem használna, mert minimalista, terminálos megoldásokat használ helyette, VLC helyett mpv, GUI pdf olvasó helyett Zathura, mupdf, xpdf, stb., gedit/Kate/stb. helyett terminálos szövegszerkeztő (vim, Emacs, stb.), Rythmbox/Clementine/stb. helyett cmus/mpd-alapú megoldás. Az ilyen felhasználónak feleslegesek az ablakdekorációk, témák, tálcafunkciók, grafikus indítómenü, asztali ikonok és toolbarok, widgetek, grafikus effektek, grafikus OOP API-k, mert NEM használja őket, egyiket se, egyszer se, kivételes esetben se. Ezért olyan disztróból indul ki, amire ezek már élből NINCSENEK feltelepítve (vagy ha fel is van 1-2, akkor is csak minimális mértékben), és csak annyit telepít fel egy nagyon minimális alapra, ami feltétlenül annyira kell, és a konfigurációt sem GUI-ban kattintgatja ki, hanem configfájlokba szerkeszti bele, amik később készen visszahúzhatók, többé nem kell őket újra és újra kiszerkesztgetni meg kikattintgatni elölről.
A Mint és Ubuntu pont azért mellékeli ezt a sok csomagot, grafikus bloatot, Gtk-alkalmazáspakkot, Gnome-ökoszisztémán alapuló rendszert, hogy azokat a felhasználókat szolgálja ki egy Windows-szerű rendszerrel, akik Windowsként kívánják a Linuxot használni. De ha átlépsz egy szintet, ez a fajta külön védelem és kiszolgálás feleslegessé, sőt, kényelmetlenné válik egy az egyben.
dt csak azért csinálta ezt a videót, hogy cinnamonosok is belekóstolhassanak a műfajba. Eddig ugyanis azzal a kifogással jöttek, hogy ehhez a minimalista használhathoz csak Arch, Gentoo, Void, stb. jó, azt meg nem sikerül nekik telepíteni, vagy ha sikerül, akkor meg használhatatlannak, túl meredeknek tűnik. Nem, nem csak az Arch/stb., de akik így használják a rendszert, azok ilyen alapra építkeznek. Így meg egy egyszeri mintes, ubuntus halandó is kipróbálhatja egy videó alapján, belekóstolhat az egész műfaj menetében, megértheti, megszokhatja miben más. Közben használhatja a rendszert a régi, windowsos mentalitással, és az új, minimalistával is, amíg meg nem szokja. Tekintsd ez a videót olyannak, hogy minteseknek, ubuntusoknak kínál a kopasz fószer egyfajta háromkerekű biciklit, ahol a pótkerekek csak segítik az átállási folyamatban a kezdőbbeket. Később azonban ezek a pótkerekek, Mint, Cinnamon elhagyhatók, szép fokozatosan. Ez azonban egy folyamat, nem megy 1-2 nap alatt, mert a szokásaid, szemléleted, gondolkodásod formálódik benne át, aminek tanulási és érési, szokási idő kell.
-
válasz
#20749568
#19158
üzenetére
a systemd, vagy a GUI, vagy az Excel, vagy Ubyegon, vagy a fasztudja
Szerintem ennyire speciális sormintát még senki nem látott
Amúgy felmerült már javallatképpen, hogy külön blogout-ban is lehetne ezt a helyzetet fokozni, de aszongya Frawly komám, hogy az nem jó, mert ott kevesebben olvasnák!
(moderák emlegettek ma a covirnyák topikban, ha nem is látogatod, azért megemlékeztek rólad)
-
Frawly
veterán
válasz
totron
#19138
üzenetére
Valóban, félreolvastam a mit szenvedNek Excelben kifejezést „mit szenvedek”-re. A lényegen azonban nem változtat, hogy a Windows/GUI filozófiáját és a beszűkült felhasználói mentalitást véded, hogy bármilyen extra felárat elfogadhatónak tartasz a védelmében. Én pont erről írok, hogy nem védhető. Hidd el, nagyon nem hatékony. A felhasználók 99%-ának azért tűnik hatékonyabbnak, mert nagy céges grafikus felületei és grafikus interface standardjai rászoktatták őket erre a felhasználási módra, ezt szokták meg, ezzel tanulták meg a számítógépet és az informatikai eszközöket használni, GUI + egérdominanciával. Ez viszont nem jelenti azt, hogy hatékony. Nem hatékony, mert lehet klikkelgetni ezerrel, meg mindenféle garfikus elemet feleslegesen kitenni a képernyőre, mindenféle menüt, fület, párbeszédablakot, toolbart ki/lenyitogatni nem tudom én hány mélységben, és ott ki is választani mit akarsz, és még utána jóvá is kell hagyni. Az egész nem hatékony, de legalább irgalmatlanul erőforrás-pazarló is.
Ezzel szemben a keyboard only + terminal/konzol/CLI filozófia mindezt feleslegessé teszi. Ott bedrótozol magadnak gyorsbillentyűket, ezeket megnyomva azonnal eléred/beállítod/jóváhagyod a funkciót, semmit nem kell keresgetni, kikattintani több mélységben, kirajzolni, jóváhagyni. Megnyomod, egy billentyű vagy billkombó és azonnal végrehajtottad/átkapcsoltad a funkciót, külön kiválasztás és jóváhagyás nélkül. Plusz mivel nem kellett semmi kirajzolni meg kijelezni vizuálisan, a tartalomnak is több hely marad, erőforrás is nagyon sok lespórolódott. Persze ez a legtöbb felhasználónak azért nem jön le, mert informatikai analfabéták, nem ismerik rendesen a billentyűzetet, nem tudnak gépírni, helyette keresgetik a billentyűket, meg 1-2 ujjal pötyögnek. Egyszerűen a felhasználók rá lettek szoktatva, hogy mindent egérrel lehet csak GUI-ban. Lehet, de nem hatékony, és csak tartalomfogyasztásnál működik ez a mindenhez egér. Ahogy viszont elérük a tartalomelőállítás területére, onnantól az egér nagyon gyorsan kevéssé válik.
Az SSD-k meg egy furcsa világ, csomó bottleneck-kel, ezért nem érzed a firmware-optimalizációk korlátját. Különben is ez csak egy példa volt, mint a CPU mikrokód, meg a GPU driver bináris optimalizációi.
Persze az SSD-k bottleneckbe ütközése a MS-nak volt nagy mázlije. Elfedik az NTFS és Registy által okozott lassúságot, töredezést, és még erre rájátszanak az optimalizációk, így nem érzed, hogy milyen szar ökoszisztéma. Ha viszont HDD-t teszel alá, ott már fényévekkel lesz gyorsabb Linux alatt Windowshoz képest.
Az informatikai véna meg olyan, hogy senki nem azzal születik. Azt mindenki az évek során sajátítja el mindenki, képességként fejleszti apránként. Nekem sem azonnal volt meg, pedig én BASIC-es mikroszámítógépekkel, és DOS-os PC-kkel kezdtem. Egy csomó mindent csak későn sajátítottam el, hatékony CLI, gépírás, vim-filozófia, Linuxra átállás, mind csak az utóbbi évek fejlődése. Az egésznek az a csapdája, hogy elsőre nem tűnik ez a minimalista keyboard only filozófia triviálisnak, sőt eleinte konraproduktívnak tűnik. Ez csak addig van, míg bele nem szoksz.
A különbség csak abban van, hogy egyes embereknek ez a tanulási, érési folyamat, érdekes, tanul belőle, érdekli, leköti, és élvezi, míg a másik csak idegenkedik tőle, nem érti mi benne a poén. Mondom, a mindset, mentalitás számít.
-
Ezt fideljed Frawlinyek! Az egyik kopasz komád YT videoja! Szerinte még bloat rendszert is használható, na mit szólsz koma!?
From Noob To Power User With Linux Mint Cinnamon
No ezt most megnézem, kíváncsi vagyok, tud-e olyat, amit eddig nem tudtam a bloatok bloatjáról!
-
&inf3rno
Köszi az infókat, jól összezavartatok.
Teljesen megfeledkeztem róla, hogy ezeket Windowson kéne játszanom, Wine nem érdekel, csak natív, online sem, kizárt, hogy ezerórás rutinnal rendelkező kis faszorrúak fognak szívatni! 
2x16gb nem biztos hogy sok annak fenyeben hogy onnan csip le grafikus magnak
Csípkedhet, amennyit csak akar, tuti emiatt nem veszek 32GB memót.
Biosfrissitessel elvileg mennie kell a 3xxx szerianak is.
Nahát ez az! Mindenképpen a legfrissebb BIOS lenne a jó szerintem is.
Keresgélek memóra szűrő parancsokat a historyban, ez a parancs mi is lenne pontosan, nem tudjátok?
ubyegon@WD-HP8570p:~$ LC_ALL=C lspci -v | grep -EA10 "3D|VGA" | grep 'prefetchable'
Memory at d4000000 (64-bit, non-prefetchable) [size=4M]
Memory at c0000000 (64-bit, prefetchable) [size=256M] -
F34R
nagyúr
válasz
ubyegon2
#19149
üzenetére
Attol fugg milyen lovoldozos, meg hogy nativ vagy wine-os... bar szerintem ha igp akkor a 2x16gb nem biztos hogy sok annak fenyeben hogy onnan csip le grafikus magnak.
3200g a 2200g valtotta, ujabb zen2-es magok vannak benne kevesebb csikszelessegen. Biosfrissitessel elvileg mennie kell a 3xxx szerianak is. -
inf3rno
nagyúr
válasz
ubyegon2
#19152
üzenetére
RTCW-ben elég erős volt a multi annak idején. Volt folytatása az RTCW:ET én abban voltam magyar válogatott mielőtt a UPC szétcseszte a netem. Manapság már csak Hirntot van, ami aktív etpro szerver. Elmegy hétvégi lövöldéhez még szar nettel is. [link] Amúgy ET natív Linux, egyedül a hangon kell egy kicsit állítani, hogy menjen. Érdemes kipróbálni.
-
válasz
inf3rno
#19151
üzenetére
B+ meg kellett néznem gugliban, mi a fene ez a rtcw! Anno ez is volt, de az egyszemélyes lőtét hamarabb megunom. Van még egy kedvenc, amiben plusz 3 fő egerészik körülöttem még, tudom őket küldözgetni is mondjuk fedezettűzhöz meg taktikai lőtézéshez, bár az talán nem nagyon lehetséges AI-vel.....no mindegy, nincs tipped, mi ennek a neve? A lényeg, hogy kötelékben harcolsz.
-
2200G is van? B+ lehet, hogy én azzal szemeztem inkább, nem is a 3300G-vel? Azért kéne amúgy, mert a régi lőtézős gamékat le kell most már játszanom, mert nagyon lőtéznék már, COD meg MOHAA, etc. Ha ezek mennek, akkor OK a dolog.
32GB ramot veszel 60k-ert ujan
Ha megőrültem, akkor. Már a 2x8 is qrva sok, amit rámsózott a faszi! Most megint duplázza szerintem a RAM-jait a gépekben, ezért gondolta, hogy veszek 32gigát, ami neki nem kell. A 8 is bőven elég volt régebben.
-
inf3rno
nagyúr
válasz
#20749568
#19144
üzenetére
Nincs Netflixem, lehet félreértettem. Most ennek a videoi böngészőben mennek, vagy van valami külön alkalmazás rá? Ha böngészőben megy, akkor nincs semmi okuk arra, hogy Linux alól alacsonyabb legyen a felbontás, tehát ha nem Windows felhasználóknak direkt lebutítják az valamiféle diszkrimináció. Ha asztali alkalmazás, az más, ott annak örülhetünk, hogy egyáltalán van valami.
-
válasz
Frawly
#19137
üzenetére
De ugyanezért nem szokta érteni uby sem, amiket irkálok neki, csak azt látja, hogy hosszú bla-bla, meg viccet lehet csinálni belőle, és az egész felesleges vergődés, mert az ő 16 GB RAM-os HP laptopján kiválóan fut a Mint Cinnamon.
Mi a ragya van már megint? Én értem amiket Te hablatyolsz, mármint azt a 2%-ot, amit Ubuntu/Mint Bendegúzkáknak szánsz! Azt nem értem, Te miért nem érted, amit én írok, pedig az aztán qrvára nem szokott bonyesz lenni!
Amúgy meg csak 12giga. Döglött deska a 16giga.No de ez nem érdekel, hanem a múltkor szóba került valami Ryzen 3 3200G, sasold csak meg, hogy GA-AB350M-Gaming 3 lapba jó-é az, mert 2 db Quadro 2000 1GB GDDR5 128bit VGA-t elcserélnék akkor az ecsémmel. Még így is copó lesz, mert az eddigi alaplap DDR3-as, így memók is helycseréznek. A 2* VGA 12 rugó lenne, így kb az alaplap is, annyit szerintem megér.
Ja és F23-as BIOS van a lapon, tőlem kérdezi a birka, melyiket rakja rá! Itt van 16 BIOS, F23-mal jó lesz szerinted ilyen csökkentértelműeknek fejlesztett Mint alá?
No meg rám akar sózni 2*16 GB G.Skill! memót 105ezerért! 32gigával mennyire nem érteném már a minimalista marhaságaidat, gondolj bele.
Lehet már ezért megérné, egyébként mondtam a faszinak, mivel szórakozzon.Na ezeket írd le nekem inkább, de rohadt egyszerűen, mert qrvára ebihal vagyok ebben a témában is.
-
F34R
nagyúr
-
totron
addikt
válasz
Frawly
#19137
üzenetére
Fuss már neki mégegyszer + frissítsd fel az emlékeidet vagy olvass vissza a fórumban. NEM én excelezek. Jó ég. Tudod annyira elkeserítő, mikor megvan a maga savanyú szépsége annak, mikor írogatunk itt és akár évek alatt kibontakozik egy kép a másikról, kezdjük látni egymást, te meg alárendeled az eszméidnek a valóságot, félre is olvasod az átfutott szöveget maradandóan akár, hogy MEGINT elkövetkezhessen a minimalizmus a szokásos többivel egyetemben. Az elmúlt vagy be nem következett sikereidet nem ezek ismételgetésével fogod ellenpontozni. Ha most elkezded, hogy az fáj, hogy betaláltál, akkor részint parókámat letépve sikítok, részint tényleg inf3rno írt olyan emberekről, akik bár nem rosszak, nem hülyék, csak kockai véna nélkül születtek, de én botor fejjel megemlítettem őket. Hogy miért választják a bonyolultabb utat, az is érthető. Nem baj, hogy nincs parókám, beszerzek egyet. Az elsőn bekezdésen kívül eső tömbjeidet majd később/soha. Nem csinálsz nagy kedvet hozzájuk.
-
Frawly
veterán
válasz
totron
#19133
üzenetére
Az írásaidból látszik, hogy egy nagyon Windowson megragadt, konzumer emberke vagy. Pont ott jön le, amikor írod hogy azért Excelezel, mert abban a gondolati strukturát látod, de egy modern multiplatformos prognyelvben nem. Na pont ez a fajta szemellenző az, ami meg fog gátolni, hogy fejlődj IT terén, meg értékeld a GPL-t, Linuxot, minimalizmust, terminálos megoldásokat, vim-filozófiát, stb.. A lényeget mégis megragadtad, ahhoz, hogy normálisan linuxozz és hatékony legyél, másfajta gondolkodás és mentalitás kell. Ez eleinte nekem sem volt meg, ubyegonnak is pont ez hiányzik. A szemlélet, gondolkodás. De ezt lehet fejleszteni idővel, sőt, ha nem áll ellen az ember berögzött hülyeségekkel, és windowsos motívumokhoz ragaszkodással, akkor a Linuxot használva fokozatosan kifejlődik ez a képesség, pont ezt írom, hogy ehhez idő kell, nem lehet erőltetni 1-2 nap alatt. Viszont ha kifejlődött, akkor meg utána már a korábban preferált windowsos, hagyományos desktop DE GUI-s megoldások fognak használhatlannak tűnni, mert azok is.
Kezdő linuxosok is itt rontják el, és ezért frusztrálódnak, próbálják a Linuxot Windowsként használni, csomó windowsos meg Windows only app Wine-ban, ragaszkodnak a vírusirtóhoz, tűzfalhoz, windows-szerű desktop-metafórás felülethez, MS fontokhoz, weboldalról szednek le binárisokat a tárolók helyett, stb.. Az a szomorú, hogy ilyen Ubuntu, Mint, Zorin típusú disztrók, meg a corporate disztrók (Red Hat, Fedora, Suse) pont ezt szolgálják ki, hogy Windowsként lehessen használni, pont az ilyen Gnome, Software Center, Snap, grafikus egyeninstalleres és egyéb baromságokkal. De így pont a Linux legjobb oldaláról marad le az ember, pont a lényege veszik el az egésznek, amiért érdemes Linuxra áttérni. A saját téveszméik fogja maradnak ezek a kezdők, és hiába használnak Linuxot, nem tudnak a Windowstól elrugaszkodni, csak frusztrálja őket, hogy a Linux nem Windows, és általában meg is törnek egy ponton és visszamennek Windowsra, mert azt már ismerik, az illik a mentalitásukhoz, azt jobbna lehet Windowsként használni.
Az Excel egyébként a világ legkárosabb programja. A felhasználók 99%-a nem arra használja, amire való. ~70% adatbázist kezel benne, amire adatbázis-kezelő való, ~15%-uk számológépnek (amire számológép-program, matekprogram vagy prognyelv való), 14%-uk meg prognyelvként, scriptnyelvként (amire meg prognyelv, scriptnyelv való). Még ilyen időszaki és statisztikai kimutatásokra sem a legjobb, mert arra is prognyelv való, pl. R nyelv. Csak nagyon kevesen használják arra, amire tényleg való, tényleges táblázatok kezelésére. Lényegében egy nagyon rossz, nagyon nem hatékony valami, ami a felhasználók célszerűtlen gányolását szolgálja ki ahelyett, hogy nem gányolós eszközt adna a kezükbe.
Ilyen mentalitással nem is csodálom, hogy semmit nem szoktál abból érteni, amiket írok, és azok morbidnak hatnak. Eleinte nagyon haladónak, meg Gentoo-snak és terminálozósnak, régi motorosnak adtad elő magad, ez pedig megtévesztett, azért magyaráztam feléd ilyen intenzíven, de belátom, hogy felesleges volt.
De ugyanezért nem szokta érteni uby sem, amiket irkálok neki, csak azt látja, hogy hosszú bla-bla, meg viccet lehet csinálni belőle, és az egész felesleges vergődés, mert az ő 16 GB RAM-os HP laptopján kiválóan fut a Mint Cinnamon. Amit nem is tagadott senki, hogy kiválóan fut, az én hasonló felszereltségű ThinkPademen is ugyanolyan jól futna, hanem hogy lehet dolgokat hatékonyabban is használni, a gépen eltöltött workflow-t fejleszteni.
Ez utóbbiban az a legszebb, hogy ezen a minimalizmuson és hatékonyságon mindig lehet valamit fejleszteni. Ezért szoktam linuxos videókat nézni, pl. pár perce ezt a Luke Smith videót néztem meg. Pedig csak kisebb téma, dwmblock statusbar-ban hogy lehet hatékonyan, függőségek nélkül hálózati forgalomkijelzést leprogramozni. Egy csomót lehetett a videóból tanulni Bash scriptezés és terminálos megoldások terén, ráadásul még a kommentekben is volt egy pár rettenet hasznos dolog, amit nem tudtam, de hasznát fogom venni a későbbiekben, saját scriptnél. Mindez egy olyan 14 perces videóba besűrítve, ami egy olyan disztrón (Artix) futó, olyan ablakkezelőhöz (dwm) használt olyan panelalkalmazáshoz (dwmblocks) használt olyan hálózati modulról szól, amiket nem használok. Ha most én is szűk látókörű lennék, akkor én nem is kattintottam volna ilyen videókra, hanem még mindig Windowson vagy Minten csapatnám az ipart.
De pl. ugyanezért szoktam retró videókat is nézni, ilyeneket például, amelyeken a fószer Altair 8800 és SWTPC 6800 gépeket mutat be, ezek már ilyen 45 éves gépek, még klasszik terminálról kell őket hajtani, meg lehet lyukszalaggal és teletype-pal is lehet használni. Érdekes, hogy anno a minimalizmus, kevés memória jegyében hogyan oldottak meg mindent egyszerű eszközökkel, OS nélkül, vagy minimalista OS-sel, aminek bele kellett férnie pár KB-ba. Vagy pl. annak a faszinak is érdekesek a videó, aki ilyen régi-újabb Unix-rendszereket mutat be, emulátorban, virtuális gépben, fizikai szerveren, pl. ilyeneket, és hasonlókat. Ezeket a klasszikus, régi Unix-rendszereket azért jó ismerni, mert ezek még elég minimalisták voltak, lehet belőle ötleteket átvenni. Semmi Gtk, meg Gnome, meg systemd, se glibc, se semmi nem zavart még be ezeknél, a nagyon koraiakban még a X.org se nagyon.
-
Frawly
veterán
Ettől a videótól letettem a hajam. Nem is tudtam, hogy a modern rockzenét is MIDI-ként rakják össze, megdöbbentő.
Na, ezért is van értelme a bakelitnek. Nem azért, mert analóg, hanem a régi felvételek és masterek még nem tartalmaztak ilyen gépesítős, meg kompresszálós trükköket, ezért normálisan szólnak. Lehetne ilyet digitálisan is, csak a buzi kiadócéges meg stúdiódivat diktálja ezeket a hülyeségeket.
-
totron
addikt
válasz
Frawly
#19131
üzenetére
Olyasmire gondoltam, hogy linux alatt lassabb a másolás. SSD-re, gyorsnettel való letöltés esetén, azaz olyankor a letöltés vagy hálózati bitküldözgetés esetén egyszeriben csak szűk keresztmetszetté válik a lokális adattárolód vagy csak egyik könyvtárból a másikba konkrétan lassabban mászik át a nagyfájl, mint Win alatt (adott hardverelemmel). Ez egy mindenki számára jól megfogható, látható és gyakorlatban is adott esetben korlátokat állító jelenség. Statisztikai hibahatár alatt maradó jelenségről van szó. Egyébként sem teljesen látom indokoltnak a bosszankodást, hiszen az ügyes linuxkernelfejlesztők a lehető legjobb passzintással igyekeznek hű köztesei lenni usernek és vasnak. A linux erről szólt mindig is. Akik eleve alter rendszerhez vásároltak vasat, náluk persze nem, viszont ott meg el is veszett valami.
Erre meg csak filozofálsz itt. Azt is kell, de gyakorlati szerepe ennek gyk. nincs. Ha valaki, én vagyok mindig az elméleti ember, aki az elvet nézi, de mivel te rajtam túlteszel, most én nézlek téged túllátónak, túlgondolónak. Azaz értem, de ne unatkozzál ennyire.
A szutyok azért nem áll rá a számra, mert toronymagasan jobbak a wines megoldások akár nagy csomagok, akár freeware szinten, mint a linuxos összedobottságok. Hangulatilag győzhet a GPL, de egyébként nem.
A minimalizmust szerintem már mindenki megértette, több soron, vastagon.
Igen, erre írtam múltkor, mikor volt itt egy elegáns, frappáns megoldás, hogy az elegáns. Csakhogy: rendszerben ezek az egyéni frappánsságok nem működnek. Legtöbbször nem is szabad kiemelve vizsgálni őket, mert az jön ki, amin te bosszankodsz, de feleslegesen. Nem azt állítom, hogy ne lehetne csomó helyen szebb, ne lehetne jobb. Azt állítom, hogy nem tudsz egyszemélyben kollektív fejlesztőgárda és filozófia lenni - felhasználó tudsz lenni. Fejlesztő szellemiség időnként szembe kerül tkp. saját magával emiatt. El lehet ezt fogadni. Reszelgetsz a saját házad táján vagy közösségben, a többi meg van. Nem azért, mert bugyuta hittel viseltetsz és a sorsban hiszel, hanem mert van. Nincs ráhatásod. De nem is kell, hogy mindenre legyen. Korlátokkal izgibb az élet.Vagy inf3rno fájlalta, hogy mit szenvednek az amúgy tényleg agyfaszt okozni tudó Excelben, mikor egy alap programnyelvben egyszerűbb lenne ugyanaz. Igen, de a gondolati struktúra viszont nincs meg, amihez viszont a komplett belső világát le kellene cserélnie az embernek, ahhoz képest meg az egyszeri pluszbonyolultság jobban veszi ki magát. Akár a többszöri is.
Nem gondolom, hogy tudatos támogatásról lenne szó. Igen, a szerverek miatt szempont (honnan tudod, hogy nem az?) A bug meg bug, az nem ebbe a témakörbe tartozik.
Ahogy én látom elég jól elvan a linuxos világ, mind otthon, mind a géptermekben. Neked meg nő kell. -
cigam
titán
válasz
Frawly
#19131
üzenetére
Amíg nincs egzaktul megmérhető difi, addig csak elképzelés, szellemüldözés. Ennyi erővel az Intel procik mikronkódját is a Windows futtatására optimalizálták (azért van bennük ennyi hiba
)Bár tény hogy nem olvastam végig, csak átlapoztam, de a méréseket csak Windows alatt végezték, 2 SSD-vel, és nem volt kontrolmérés pl. RAMdrive-al, amivel az adott fájlrendszer kódja, viselkedése miatti difi kiszűrhető lett volna.
-
Frawly
veterán
válasz
totron
#19127
üzenetére
Szerintem fejezd abba az értetlenkedést. Még lassabban írom: nem lehet konkrétumot írni, mert ahány SSD, ahány modell, ahány gyártó, annyiféle optimalizáció van firmware szinten, ami a vezérlő low level működését érinti, ahogy a NAND lapokat, és benne a cellákat kezeli, meg a NAND és DRAM cache-t. De ugyanez van sokszor prociknál is a mikrokóddal. Nem, nem írok konkrétumot, mert általános jelenségről van szó, ami mögött az elvek számítanak, nem a mm-re pontos, konkrét példás fingreszelés, hogy azon vitatkozzál, hogy nem is 4 hanem csak 2% javulást hozna átlagosan teljesítményben, azt is csak bizonyos workloadoknál.
Ez kb. olyan, mint ha a Windowsnál is azért vitatkoznál, hogy nem is annyiba kerül a licenc, hanem x ezressel kevesebbe, és különben is jól megyen rajta az Adobe szoftverpakk meg az AAA játékcímek, meg különben is SSD + kicsivel több RAM alatt ugyanolyan jól fut. Ki nem sz4rja le, nem a pénz, meg a Photoshop, meg a +5 fps játékok alatt, ez elvi kérdés, hogy általánosságban zárt forráskódú, vagy egyébként nem nyílt szabványos szutykot ne erőltessen senki, és ne támogassa kizárólagosan, ha nem muszáj.
Ugyanez van a bloatnál, ezt nem értette múltkor ubyegon, hogy nem az számít, hogy x alkalmazás minimalizmusa szempontjból, hogy a 16 GB RAM-ból 1-10-100 MB-tot használ-e, vagy 10-100 csomag függősége van, vagy 10 vagy 100 MB terjedelmben, a lényeg, hogy ha valami megoldható egyszerűbben, hatékonyabban, kevesebb kódsor, kevesebb erőforrás felhasználásával, akkor az legyen használva lehetőleg, mert a végén a sok kicsi sokra megy, ha valakinek az a hozzáállása, hogy á kicsi, úgyse számít.
Hardveres satnyaság sok van Linux alatt, igaz ezek túlnyomó részét nem annyira a hardveroptimalizációk okozzák, hanem a driveroptimalizációk, ez rányomja a bélyegét az energiagazdálkodásra, GPU drivereknél, játékoknál a futási teljesítményre a windowsos megoldáshoz képest.
De ha akarsz, akkor rugózzál rajta még konkrétumokon, hátha megsajnálnak. Hidd el, ha konkrét példa kell, tudnék azt is írni, mint pl. régebbi Samsung és Crucial SATA SSD-k esetén firmwarebug (ami nem bug egyáltaláns, szándékos feature a Windowsra optimalizálás miatt) miatt a Linux kernel a queued TRIM feature-t feketelistára teszi, meg néhány régi gép SATA vezérlője inkompatibilis lesz vele. Biztosan lehetne még több ilyen példát találni, hogy pl. X Intel procira, Y dántumkor kiadott Z verziójú mikrokódfrissítés után Linuxon jelentősebben esik vissza a teljesítmény W alkalmazás vagy benchmark alatt, de mint írom már milliószor, nem a konkrétum számít itt, hanem a pofátlan, zárt rendszerre való optimalizálás, amit elvből nem kéne csinálniuk. Nem azért mert a 2% részedeséként mért szűk linuxos felhasználói tábor hőbörög, hanem szerveren, mikrokontrollerek nagy részén is linuxos rendszer fut már, ez kellően elég ok szerintem.
Ez nem bizonygatás kérdése, ha nem vagy fogyatékos, akkor általánosságban belegondolva látnod kéne neked is, hogy ez egy gáz folyamat, amit nem kéne sem támogatni, sem erőltetni.
-
totron
addikt
válasz
Frawly
#19128
üzenetére
A zártság az fix, azon nem lehet sokat szépíteni, nem is kell. Ugyanakkor ebben a kihívást látom. Pofán szarás? Miért kellene ennek személyesnek lennie? Piac van és annak egy iránya, na meg profit. Ez kijelöl mindent. Miért várod te el, hogy a segged alá tegyék a korlátlan szabadságot? Nem úgy édes, ha megdolgozol érte és még akkor sem maradéktalan a helyzet? Lásd a memória- és tárterület korlátokat régebben, különféle portok és protokollok transzformálásait volt ám trükközés! Ha nem szeretsz már trükközni, ülj bele valamelyik kulcsrakész megoldásba és boldog leszel.
Mondjuk nem tudom ez mennyi hátrányt jelent, lehet, hogy filozófiai puffogni való csupán. Gyakorlatban mit szenvedsz el ezekből?
Szerintem te az underground érzést kergeted, nem az előírásokkal van a bajod. Tűnhet ugyanannak a kettő. Mac fronton is van valamilyen 1080-as tiltás. Náluk meg a rajongásuk szerint nyirbálják meg őket. Hát istenem. Magam is Winre vagyok szorulva egy ideje. Néha felordítok álmomban, de különben tűröm, néha még jól el is vagyok. Nem szart a számba senki, egyszerűen csak élünk egy világban, ami valamilyen.
(#19129) cigam, ja ja, ez átjött, köszi a tippet. Csak bennem meg fut egy alap rutin, hogy elvarratlan szálat nem hagyunk. Hát ez ilyenkor nemigen jön jól.
De törekszem a végére. -
cigam
titán
válasz
Frawly
#19128
üzenetére
Ez pontosan miben jelentkezik? Hogyan tesztelték ki? Egy szektor írás/olvasásból honnan tudja hogy milyen fájlrendszerhez tartozik?
totron
Kempetlen-t meggyőzni bármiről is reménytelen.Kb mint az amcsi elnök. Minden úgy van ahogy ő gondolja, a többi fakenews.
A szájkarate helyett inkább ignoráld. -
Frawly
veterán
Nem a SATA parancsokat optimalizálják, a SATA/AHCI csak kommunikációs nyelv a gép és az eszköz vezérlője között. Az SSD-knél az SSD saját vezérlőjét szokták firmwareszinten Windowshoz és NTFS-hez optimalizálni (hogyan cache-eljen, hogyan végezze a garbage collectiont, stb.). Ami pofátlanság, ha nem Windowst használsz rajta.
Nem tudom, lehet ti élvezitek, ha a gyártók arcba szarnak titeket megtiszteltetésképpen, de engem zavar, hogy mind a drivereket, mind a firmware-eket, mind a vezérlőket egy olyan zárt, proprietary OS-re optimalizálják, amit nem használok. Igazságtalan. Nem kéne a Windows és a PC közé egyenlőségjelet tenni.
Ez ugyanolyan pofátlanság, mint mikor egyes intézményekben olyan szoftver használatát írják elő, ami vagy fizetős, vagy még súlyosabb esetben csak Windows platformra van. Anno a NAV-nak is nehezen ment hogy az AbevJava menjen normálisan Linuxon, de sok iskolában és hivatalban is feleslegesen van előírva a doc, docx, xls, xlsx formátum. Aki meg nem ilyen szutykot használ, az rohadjon meg, tegye fel, vegye meg. Ja, valóban ez kell ide, támogassuk csak a Windows only világot.
A legnagyobb genyóság, amit a Netflix csinál, hogy Linux alatt szándékosan, szerveroldalról korlátozza a lejátszási minőséget. Pedig a közösség megcsinálta, hogy menjen az 1080p, de a cég szándékosan nem akarja, mert az 1080p és 4K azokra a rendszerekre elérhető csak, akiknek a gyártója kifizette a Netflix felé a prémium/exkluzivitást biztosító felárat. Magyarán aszerint diszkriminálják a felhasználót, előfizetőt, hogy milyen OS-t és hardvert használ. Rettenet igazságtalan!
-
totron
addikt
válasz
Frawly
#19123
üzenetére
Általában konkrétumokért kell rimánkodnom, de most kivételesen kár volt bármihez is kötni: alapvetően úthenger üzemmódban működsz, ezt próbáltam közölni. Csak gondoltam kevésbé hengeres módban nagyobb sikerélmény is lehetne a fórum. Na persze írj csak tovább, ahogy eddig, ez csupán egy meglátás volt.
Szerk.: várjál, nem is jóra reagáltam. Ne a keresztplatform alapvetését pengesd, hanem ezen túl van-e valami eredő, hardveres satnyaság a linuxok részére? Az említett CPU+SSD fronton, de gondolom egyebekre is áll akkor. Na? Tényleg érdekel.
-
Frawly
veterán
Tesztelem egy ideje a Waylandet és hardveres videólejátszást Firefox beta + SwayWM Wayland alatt. Eddig is ezt a WM-et és böngészőt használtam, de a Firefox a default X.org-os beállításokon volt, és szoftverrenderben ment a videódekódolás.
Kicsit bugos az Arch Wiki alapján bekonfigurálva. Minden ~20. indulásnál crashel a Firefox, persze Restart gombra nyomva minden jó. A videólejátszás meg néha akadozik a videólejátszás/indítás elején, de ilyenkor pause-wait-play-t nyomva megjavul.
Összességében nem éri meg használni, a prociterhelés max. 20-30%-kal kevesebb, a proci 1-2 fokkal hűvösebb, de nem nagy előrelépés. Igaz ebbe az is belejátszik, hogy régi procin próbálom, i5-2520M, ami mára már inkább muzeális-retró kategória, rég nem számít erősnek vagy relevánsnak.
Azért tesztelgetem még, érdekességképp. Mennyit javul ez a feature az idők során. Végül is használható, a kisebb bugokkal együtt lehet élni, 1-2 gombnyomásból megjavul, de sok nyereség nincs benne.
Még mielőtt megint valaki lázadna, hogy magamat szopatom, röviden:
1) nem szopatom
2) nem nagy munka
3) érdekességből tesztelem a jövő technológiáját (Wayland), mert Linux alatt ez is lehetséges, mert L‘oreál, mert megérdemeljük
4) ez végül is az OFF ellenére még mindig a Linux topik, és még mindig ide való ez a fajta blogolás, mint a windowsos, maces, egyéb szaktopikokba
5) hátha idetéved olyan, más nem keresővel, akit érdekel, elfér, van, akinek tanulságosak ezek az early adopter tapasztalatok.Plusz másnak is érdekes, hogy ha ilyen régi IGP-n próbálja, akkor nem nyer vele sokat. Csak azért írom, mert szokott menni a siránkozás sok topikban, hogy jajj, xaralinux, mertnemmegyen a hardveres dekódolás, bezzegvindóózon. Nincs bezzeg, ha régi hardver, vagy nem combosabb dedikált GPU, sok nyereség nincs vele, akinek nem megy, ne bánkódjon, nem marad le sokról. Aki meg kedvet érez rá, tesztelje, számoljon be róla.
Szerintem itt csak én és kékluficet használunk Waylandet, de hátha.
-
Frawly
veterán
válasz
Apollyon
#19122
üzenetére
Ja, annak is sok értelme volt, a Skype-ot megvenni, mikor már eleve a Facebook miatt hanyatlóban volt. Egyébként a Skype nem volt rossz szoftver, még az elején, mikor az eredeti készítők csinálták, 2003-2006 között. Igaz Windows only volt, de kis erőforrás-igényű, azt amit kellett, normálisan tudta, p2p. Mára sikerült egy agyoncentralizált, bloat webappá süllyeszteni, ami mindent tud, csak azt nem normálisan, amire kitalálták.
Egyébként ugyanez volt a Virtualbox-szal is. Amíg az Innotek fejlesztette, egész jó volt. Miután hozzányúlt az Oracle, lehetett rá keresztet vetni.
(#19117) totron: azt mindig is tudtuk, hogy okosabb vagy, de lassan írom, hogy értsed: ahogy ráoptimalizálsz valamit X rendszerre, a többi rendszeren lesz szuboptimális. Tehát valahol a nyereségért árat kell fizetni. Az optimalizáció mindig is így működött. Lehet ez neked ilyen bullshitnek hangzó absztrakt dolog, de arról nem tehetünk.
-
-
zoltanz
nagyúr
válasz
totron
#19117
üzenetére
"Nem a fenét, nem, egy idegbajos, olcsó hajcsár volt"
Jó volt egy stílusa, de az eredmények igazolták a módszerét, és mégis szerettek vele dolgozni, mert egyéb képességei ellensúlyozták.
Túlárazottak voltak mindig is túlnyomórészt a termékeik, de John Sculley igazi "vér" kapitalista volt. Olvass utána inkább.
Legalább normális termékeket támogatott pl. OSX. Nem úgy mint az MS, mikor kijött a Windows a technika már rég meghaladta, és azt görgetik azóta is maguk előtt. Lásd most férceltek hozzá Linux-ot.
-
totron
addikt
emiatt más OS, más fájlrendszer alatt nincs kihasználva annyira a teljesítménye, mint lehetne
Oké, bullshit rész letudva, konkrétan? Engem is foglalkoztat ez a gondolat.
adaptálniAmég az öreg élt az Apple-nél nem csak a profit számított
Nem a fenét, nem, egy idegbajos, olcsó hajcsár volt, csak a kultusz alaposan elferdítette, felmagasztosította. Tulajdonképpen a rendszer működött és működik: ne azt lásd, ami van, azt lásd és úgy, amiből pénzünk lesz. Ennek része a perszonális porhintés is.
amígHa pedig még annyira sem érdekel, hogy rákérdezz
Általánosan: azért ez nem egészen így megy. Az ember pszichéje idomul ahhoz a sajnos alapjáraton bevett inkorrektséghez, hogy a majd keresünk pofátlan képbe hazudás közhelyére igyekszik nem reagálni, egyfajta önvédelemből, tartásból. Így nem róható fel, hogy érdektelenség húzódott volna a jelentkezőnél. Nem a leírt esetre értem. -
cigam
titán
válasz
sh4d0w
#19111
üzenetére
Továbbra sem értem. A végén írja, is, hogy a nyílt kód miatt, mindenki láthatta a koncepciót, hogy bárki lemásolhatta, megvalósíthatta. Azt nem értem, ha nem akart belőle pénzt, hírnevet, állást, akkor most mi is a baja, de egészen pontosan?
Ha a RedHat egyik mérnöke megkeres téged, hogy látta az inti rendszered koncepcióját, kódját, beszélni szeretne veled, elvisz egy felvételi beszélgetésre, majd semmi... Akkor te vársz fél évet vagy még többet amíg jelentkeznek? Ez mennyire életszerű? Már 1-2 hét után rákérdezel, hogy most sikerült-e felvételi beszélgetés, vagy mi van most pontosan hol tartunk min akadt el a dolog? Ha pedig még annyira sem érdekel, hogy rákérdezz, most fél évvel később min is háborodsz fel?
Amúgy az MS egy cég, nem jótékonysági szervezet. Mi kifogásolni való van abban, hogy a saját embereivel megvalósít egy hasonló koncepciót?Amikor a mezei felhasználók kezéből két kézzel kell kicsavarni az egeret, és csak fülvédővel viseled azt a sikítást amit egy terminál megjelenése okoz nekik, majd pont ez a parancssoros áruház fogja megváltani a világot? Még a GUI áruházba sem akarnak becsatlakozni a fejlesztők, vagy majd az MS fogja karbantartani az adatbázisát, hogy éppen melyik program jelent meg, szűnt meg, költözött más helyre, vonta vissza a fejlesztője...
-
-
Frawly
veterán
Ja, ezt meg jó is, hogy írjátok, a Windows legnagyobb rákfenéje, amit mindig is utáltam (a vírusokon kívül), az a nyomorult Registry. Minden belehányva, adatbázis alapon, nem szerkeszthető, csak speciális programmal, mivel adatbázis-tranzakciós alapon megy, ezért rohadt memóriapazarló, lassú, követhetetlen, átláthatatlan, telehányva semmitmondó kulcsokkal, UUID-kel. Linux alatt mennyivel kulturáltabbak a mappába rendezett konfigfájlok, amiket rendesen lehet szerkeszteni, verziókövetni, kommentelni, stb..
Egyszerűen a világból kikerget a Windows Registry, amióta a Win95-ben megjelent. Már az a Linux mellett egy hatalmas érv, hogy nincs benne ilyen szemét, igaz ne kiabáljuk el, mert Pottering következő alkotása könnyen lehet a systemd-registryd, amit mint jól tudjuk, a fejlesztőknek kötelező adoptálni, pisztoly van a bordáik közé nyomva.
(#19108) inf3rno: ez meg a másik. Nyilvánvaló, hogy nem szívjóságból vették meg a githubot, nem azért, hogy saját git szerójuk legyen. Ezt az értelmesebb fejlesztők is azonnal láttak, csomóan el is költöztették a projektjüket másik git-megoldásba. Teljesen megértem őket. Bár az opensource lényege, hogy a forráskód mindig nyílt, meg a licenc is többé-kevésbé megengedő, de vannak a githubon zárt forráskódú projektek is dögivel.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#19091
üzenetére
Nem tudom, szerintem nem kizáró ok. Viccen kívül pár hete kérdeztem én is ugyanezt egy stallmanos-dedikálós videó alatt. Egy troll csávó írt rá vissza, hogy Windows billentyű nincs, az Tux. Persze nincs igaza, mert a PC/laptop billentyűzetek 99,9%-ra Win logós billentyűt tesznek, amit a linuxos világ Super/Mod4 billentyűként kezel le.
Bár azért annyiból megértem Stallmant, hogy nem csak az elvek, de pofátlanság, hogy a szabad szoftverről papol, erre odavisznek proprietary szutykot dedikálni neki. Ez kb. olyan, mintha szembe köpnék, de még a nevét is adnia kéne hozzá. A helyében én sem tenném, sőt, haza is zavarnám az illetőt.
Ez egyébként a másik, amit a MS-ban utálok, hogy az egész PC-s világ hozzájuk van igazítva. A billentyűzeteken Win gomb van, általános elnevezés helyett, meg pl. az SSD-ket, procikat is csak Windowsra optimalizálják, mintha csak az létezne, és PC-re nem is lehetne mást telepíteni.
-
Frawly
veterán
Jó, akkor mutass egyet. De ne olyat, ami gyárilag írták rá egy matricán, hanem valami mérés készült róla, átviteli görbével Hz/dB. Mélynyomót nagy hangerőn vegyük ki, mert az csalás a frekvenciatartomány alján, meg a high-res témáját amúgy sem érinti. A tetején, kb. 20 kHz felett már csalni sem lehet.
(#19098) inf3rno: az ECDL nem ér semmit. Excelt kerülni kell, főleg a lokalizáltat. Ha annyira MS Office meg MS platfrom, akkor Visual Basic-ben érdemes írni, amire annyira szükséged van. Egyébként erről már írtam is itt valamelyik linuxos topikban, hogy a függvényneveket, meg prognyelveket nem kéne lefordítani, a világ legnagyobb blafaxsága. Excelnél mindennapos szívás, hogy adott lokalizált Excelben lett írva a makró, lokalizált függvénynevekkel, és nem fog futni más nyelvű változat alatt.
Egyébként ezt utálom leginkább a MS-ban. Nem az, hogy pofátlan profitmulti, zárt forráskóddal és drága licencekkel, hanem szándékosan mindent antiszabvány módon csinálnak, hogy az ő megoldásuk legyen a szabvány és még véletlenül se kövessen már értelmes szabványt, amit a többi szoftver, OS követ, függvénynevek, utasítások, regexp, stb.. Anno ez volt a böngészőjükkel is, ami pont a nem szabványossága miatt volt kötelező használni. Egyszerűen a világ legszemetebb cége az Apple, Google, Oracle mellett.
Ugyanezt csinálja az Apple is, a saját szoftvere szutykaikhoz csak a saját hardverük jó, a saját hardverükhöz csak a saját csatlakozójuk és adapterük, csak speciális Torque csavarral rögzítve jobb esetben az egész termék, rosszabb esetben ragasztott, egyszer szétszeded, nem rakod össze, csak Apple szervizben javíttathatod, nem bővíthető, csak a saját OS-ükben, saját szoftverboltjukból csak azt telepítheted rá, amit ők megengednek. Most pl. az iOS-re adtak ki egy átugorhatatlan frissítést, ami a privát zónád megsértve nyomkövetési adatokat küld, hogy kivel találkozták, olyan címen, hogy a koronajárványt kövesék nyomon. Meg a luxus iPadjük, ami eleve hajoltan érkezik, és nem cserélik, mert csak „kisebb esztétikai hiba”, egy 200 ezer forintos eszköznél. Az ilyen genyóságok miatt nem lesz soha Apple gépem, telóm.
-
-
cigam
titán
válasz
sh4d0w
#19105
üzenetére
Eddig is voltak frissen tartó megoldások, nem ő találta fel a spanyolviaszt, csak parancssorossá tette.
Az egy dolog, hogy telepítéskor milyen bejegyzéseket készít, az meg egy másik, hogy maga a program működése közben miket módosít, a registry-ben ill. fájl szinten. Itt mindegyik takarító program elvérzik.Szóval tényleg nem értem hogy miért különb a többinél. Sanszos, hogy besértődött (mert nem tudta megfejni az MS-t?), ezért az ő szemszögéből írja le mi hogyan történt.
De mi tudjuk, hogy az igazság odaát van... vagy legalábbis a kettő között valahol félúton.Ninite meg tömeges telepítésben segít...
-
Ha jól látom, az appget-tel nem csak telepíteni lehet, hanem frissen is tartja a programjaidat, direkten a szezőtől/gyártótól húzza le a programokat (nincs szükség keresgélésre pl. keresőkben, tehát kisebb az esélye a lyukra futásnak), ahogy elnézem, részletesen konfigolható, mit és honnan tépjen le, ha többféle installer is elérhető, melyiket húzza le, auto checksum ellenőrzést tud, kereshetsz vele - elég hasonló funkciókkal bír, mint az apt, eltekintve attól, hogy nem látom, hogyan lehet vele eltávolítani a telepített programokat.
Persze egy Windows-os csomagkezelő akkor jó, ha azt is figyeli, milyen registry bejegyzések készülnek, hogy maradéktalanul meg lehessen szabadulni a nem kellő cuccoktól, erről nem látok semmit.
-
Pont ilyen kell a hetkoznapokra. 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Az ilyen destruktív megközelítés szerintem sem tesz jót, inkább konstruktívan kéne hozzáállni, és arról írni, ami a tuti, nem pedig szidni a máshogy gondolkodókat.
Szinte sírni sincs kedvem.....
Új hozzászólás Aktív témák
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- Crypto Trade
- Filmvilág
- Gaming notebook topik
- Hullanak a fejek az Apple-nél
- IKEA
- Battlefield 6
- Megbüntették, ezért feloszlatná az EU-t Elon Musk
- Öszvér módszerrel veszi fel a harcot a memóriapánikkal szemben az ASRock
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- További aktív témák...
- LG 32GS94UX - 32" OLED / UHD 4K / 240Hz - 480Hz & 0.03ms / 1300 Nits / NVIDIA G-Sync / AMD FreeSync
- HIBÁTLAN iPhone 16 Pro Max 256GB White Titanium -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, 92% Akkumulátor
- BESZÁMÍTÁS! SAPPHIRE B650M R7 8700F 16GB DDR5 512GB SSD RTX 4060Ti 8GB Zalman S2 TG ADATA 600W
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte B650M R5 7600X 32GB DDR5 512GB SSD RX 6900XT 16GB Zalman Z1 PLUS NZXT 850W
- 200db SZETT! REFURBISHED - DELL Docking Station WD19S + 130W töltő
Állásajánlatok
Cég: ATW Internet Kft.
Város: Budapest
Cég: BroadBit Hungary Kft.
Város: Budakeszi