-
Fototrend
Mibe tegyem a megtakarításaimat? Összefoglaló!
Új hozzászólás Aktív témák
-
Ariadne
őstag
válasz
concret_hp
#498
üzenetére
Itt [link] egy táblázatban megvan minden bank lakossági folyószámlájának összehasonlítása, meg külön az elektronikus számlacsomagok és a bankkártyák - tanulságosak így excelben...

[Szerkesztve] -
petyus11
tag
válasz
concret_hp
#444
üzenetére
Ez engem is érdekelne. Nekem is van kb 500k amit be kéne vlami ''jó helyre'' fektetni.
Ha tudtok segítsetek
-
luciferc
őstag
válasz
viharhozo
#492
üzenetére
no, kiszámoltam, gyakorlatilag minimálissal (pár 10ezer Ft) több így hozam, mintha a visszatérítést befektetési alapba teszed.
Összeségében nekem az a következtetésem (de nyugdtan vitázzatok velem), hogy befektetési céllal vegyes életbiztosítást csak 10 éves tartamra éri meg kötni, ennél hosszabb időnél szépen elvész az adókedvezmény előnye, majd a kis hozam miatt még rosszabbul is jár az ember már 13-15 év hossznál is. De a 10 éves tartamnál is alig alig jobb, ha jobb egyáltalán mint a legkonzervatívabb befektetési alap, miközben van pár csúnya megszorítás. Ha már kötvényalapot is mer venni az ember (nem sokkal nagyobb a kockázat 10 éves távlatban), akkor bizony már 10 évre sem éri meg a biztosítás
Unitlinked esetében kicsit bonyolultabb a helyzet átlátása, hiszen lehet magasabb is a portfoliód hozama, de mivel ekkor a hagyományos alapod is kockázatosabb lenne, ezért szintén azt lehet mondani, hogy 10 évnél még talán egy picikét kedvezőbb a biztosítás, amennyiben mindössze kb 2-3%-kal csökkenti a biztosító a portfoliód hozamát. Amennyiben ennél többel, akkor bizony már 10 éves távlatban sem a unitlinked biztosítás a nyerő. És félek, hogy ez a helyzet...
Így szerintem a biztosításos befektetés annak jó, aki mindenképpen akar életbiztosítást, de akkor is kérdés, hogy megéri-e nagyobb összeggel beszállni egy 20 év körülibe.
Szvsz -
viharhozo
addikt
A nyugdijpenztar a letezo legrosszabb hozamokkal kecsegetet, attol minden jobb. Te magad is lekotheted az adott osszeget, sot a vegen eletjaradekot is kerhetsz belole.
A moralis reszevel nem akarok vitatkozni, ebben nyilvan igazad van, csak eleg nehez meghatarozni, ki mennyit is hasznalja a kozszolgaltatasokat.
A kedvezmenyek csak akkor tunnenek el, ha en lennek az illetekes, mert az elso intezkedesem lenne az, h csak a gyerekkel rendelkezok kapnanak adokedvezmenyt, dehat ez aztan vegkepp masik topik. -
Ariadne
őstag
válasz
viharhozo
#485
üzenetére
Nem régóta dolgozom még, de látom a szüleimen, milyen nyugdíjasnak lenni, és főleg mennyi az a nyugdíj (utolsó fizu 60%-a körül volt régen), ezért én most is örülök, hogy nyomul a nyugdíjpénztárba valamennyi, amit biztos nem tudok idő előtt elkölteni.
Meg tudod aki minimálbérre bejelentve dolgozik, az is megy az autópályán, amit az én pénzemből építettek (tudom, fizetni is kell érte, de adóból húzták fel), kapja a munkanélküli segélyt, ha nincs munkája az én pénzemből, elmegy a körzeti orvosához, akit az én pénzemből fizetnek...
Szóval morálisan sem vagyok kibékülve ezzel a hozzáállással, még annak ellenére sem, hogy magasnak tartom az szja-t. Szóval nem kérdés, melyiket választanám (szerncsére nem kell választanom). 
A tanulásos-sulinetes 100k ha jól tudom egy külön 100k, mint az egészség- és nyugdíjpénztáras, az már 200k, ez így azért nem olyan rossz. De most hogy mondod, meg is nézem még egyszer. Sajnos fokozatosan el fognak tűnni ezek a kedvezmények, folyamatosan pusztítják őket, fene a belüket...
[Szerkesztve] -
luciferc
őstag
válasz
#32577792
#486
üzenetére
én bocsi, a vegyes szó után reflexből alapot tettem, pedig te biztosítást írtál. kezdek fáradni

engem pont az érdekel, hogy ha egy unit biztosításnál a kiválasztott alapom (vagy inkább portfolióm) mondjuk 15%-ot hoz bruttóban, akkor abból mennyit írnak nekem jóvá, vagyis mennyit nyel le a biztosító költség címén (alapkezelői díjat tekintsük levontnak a hozam meghatározásakor). tehát 15%-ot hozott az alap, mennyi jut nekem? ettől függ minden. -
luciferc
őstag
válasz
viharhozo
#483
üzenetére
ha tárgyév dec 30-án fizetsz be (de lássuk be, hogy ez elég valószínűtlen), akkor a visszakapott pénzed összességében egy fél évvel kamatozik többet. egyezzünk meg abban, hogy a két féle számítás között van valahol az igazság. szvsz inkább az én értelmezésem fele, de igazából nem oszt nem szoroz.
visszafektetés:
ok, én már értelek
a te verziódban mindig a 240-hez viszonyítunk, ehhez csapjuk hozzá a befizetést. jogos, ez a valószerűbb viselkedés -
#32577792
törölt tag
válasz
luciferc
#484
üzenetére
bocs, vegyes biztosítás azt jelenti, hogy van benne egy nagy kockázati rész és van benne megtakarítási rész is. itt állampapírba és hasonló garantáltba fektetnek.
a unitoknál választhatsz alapokat, itt te mondod, meg -inkább választasz a felkínált lehetőségek közül-, hogy hová fektessenek.
itt pontosan tudod, hogy 100Ft-ból mi, hová kerül.
amott, évenként változik egy belső díjtábla alapján, hogy mennyit ''vesznek'' el, kockázati díjra, nem tudod tisztán nyomon követni. arra vállalnak garanciát, hogy azt a pénzt megkapod, amiről a kezdeti biztosítási összeg szól!
szerintem... -
viharhozo
addikt
Rövid távú előny ez, hosszabb távon szvsz pont ilyenek miatt jobb a kevesebb, de bejelentett és adózott jövedelem.
Lehet, h megint tevedek, de evvel sem ertek egyet.
Tegyuk fel, h a munkaado 150k-t szan rad. Ha bejelent minimalra, az neki nagyjabol 62500*(0.18+0.11+0.085+0.04+0.03+0.01) + 1950 forintba kerul, ami osszesen 30387 Ft, a maradekot kifizeti neked zsebbe. Ha hivatalosan megy a dolog, brutto 110k korulire tud bejelenteni, ebbol neked marad ugy 75k huf + lesz evi 100k-nyi adovisszateritesi lehetoseged + vmivel nagyobb nyugdijpenztari befizetesed, ami szinten pocsekul kamatozik. Nem kerdes, melyiket fogod valasztani. -
viharhozo
addikt
válasz
luciferc
#476
üzenetére
De bizony, pontosan azt vettem figyelembe, hogy az adóvisszatérítések 1-1 évvel kevesebbet kamatoznak.
Ez igy nem feltetlen igaz. A befizetes tortenhet targyev januar 2-an ill. dec. 30-an is, mindket esetben aprilis-majusban jutsz a penzedhez.
Az visszafektetessel azert alltam meg, mert nem voltam biztos benne, hogyan mukodik. A logikad nem ertem, sztem a harmadik evben csak az eredetileg meghatarozott 240k-t es a visszakapott 62400-at fizetem be. Sot, a negyedik evben mar csokken a visszaterites, vegul pedig beall evi 60k-ra. Osszessegeben 15 ev alatt az alacsony hozam miatt nagy a bukta. 10 eves idotartamra viszont ez a nyero befektetes, jobb mintha a visszateritest befektetned. -
#32577792
törölt tag
válasz
luciferc
#478
üzenetére
általában speciális alapokkal dolgoznak, nembiztos, hogy ugyanolyat találsz. meg nagybefektetők, így elvileg, nagyobb is hozam lehetősége.
mint fentebb írtam, van ún. technikai hozam ( a törvény 3,5%-ban maximálja) a vegyesek és unitok esetében is levonandó a bruttó hozamból! ráadásul még osztálkodnak is a hozamon, alapkezelési díj....
pl.: egy vegyes bizt. elér bruttó 10%-ot ( de jó is lenne)
(10%-3,5%)- a 10% osztott része (10-20/90-80, általában 20%-ot vesz le biztosító) tehát
(10-3,5)-2= 4,5% ha jól emlékszem
szerintem... -
Ariadne
őstag
válasz
viharhozo
#480
üzenetére
Igazad van. Itt üt vissza, hogy sokan még ha választhatnának is, hogy bejelentve kérik a fizujukat vagy többet de minimálbéresen, akkor is a minimálbéresre szavaznak. Rövid távú előny ez, hosszabb távon szvsz pont ilyenek miatt jobb a kevesebb, de bejelentett és adózott jövedelem.
Az igazi gond azoknál van, akik nem választhatnak, mert minimálbéres bejelentés van vagy az utca és kész... Az első melóhelyem nekem is ''minimálbéres'' volt, szerencsére most nem olyan, örülök is neki rendesen.
[Szerkesztve] -
luciferc
őstag
ok, de ne felejtsd, hogy ha a biztosítónál a portfoliód kockázatosabb, akkor a befektetési alapnál is kockázatosabbat kell számolni. Jó lenne tudni, hogy azonos portfolió esetén ha a befektetési alapnál x%-ot realizálsz, akkor mennyit érsz el a biztosítóval, hiszen az a saját működési költségét is levonja. Biztosítási ügynökök, valami tipp? szvsz 2-3%kal legalább alacsonyabb a jóváírt hozam azonos portfolió esetén.
-
luciferc
őstag
válasz
viharhozo
#474
üzenetére
De bizony, pontosan azt vettem figyelembe, hogy az adóvisszatérítések 1-1 évvel kevesebbet kamatoznak. ilyen kis apróság is 84.000 Ft különbséget jelent!
és igen, 10 éves távlatban a biztosítás jobb ezekkel a számokkal, de csak 111k-val.
adóvisszatérítés befektetése a biztosításba:
miért álltál meg a második évnél? első évben befizetsz 240k-t, visszakapsz 48k-t. 2. évben befizetsz 288k-t, visszakapsz 62.400-at, pont ahogy számoltad. jön a 3. év, befizetsz 288.000+62.400=350.400-at, visszakapsz 76.320-at, 4. év, befizetsz 350.400+76.320=426.720-at, visszakapsz 92.976-ot. 5. évben már csak 500.000-et éri meg befizetni, hogy meglegyen a 100.000 max adókedvezmény, de már havi 40.000Ft felett jár a befizetésünk!!! Olyan könnyű ez előteremteni? Illetve ha igen, akkor biztos érdemes a biztosítónál befektetni? Szóval 5. év után nincs tovább emelés, nincs tovább állami ajándék. Ha lesz hangulatom, majd jövő héten kiszámolom, hogy így mi a helyzet. -
Ariadne
őstag
válasz
viharhozo
#474
üzenetére
A 100.000 az igénybe vett adókedvezmény összege összesen, nem magáé az adóé. Tehát ha a havi befizetésednek mondjuk 30%-át vonhatod le az szja-ból, akkor a ''30 %-ok'' éves összege nem lehet több 100.000-nél.
Pl. egészségpénztári befizetésre is van 100.000-ig szja kedvezmény (most már jóváírják, és ez egy külön 100.000-es határ, de mindegy), vagyis ha havi 20.000-t fizetsz be, mert nagyon egészséges akarsz lenni vagy 30%-kal olcsóbban akarsz biciklit venni vagy wellness hétvégére menni, akkor az összesen 240.000 lesz a befizetésed egy évben, aminek 30%-a 72.000 Ft, vagyis még benne van a 100.000-ben. Ugyanígy megy ennél a másik 100.000-nél is.
[Szerkesztve] -
viharhozo
addikt
válasz
luciferc
#459
üzenetére
az adóvisszatérítés 7% hozamú alapba történő befektetéséből lesz 486.193Ft hozamunk
A tobbivel ellentetben ezt szamszakilag nem igazan sikerult kihoznom. Sztem itt is egyszeruen a 48000*(1.07^15+1.07^14+.....+1.07^1)-gyel kellene szamolni, ami 570627 forintos hozamot jelent. Hacsak nem azt vetted alapul, h az adovisszateritest csak majusban kapja meg az ember. A kovetkeztetest tekitve mondjuk lenyegtelen.
A hosszu tavval kapcsolatban valoban tevedtem, nem vettem figyelembe, h 10 ev utan nagyon elszall a kamatos kamat. Egyebkent 10 eves periodust figyelembe veve szamitasaim szerint meg a biztositas elonyosebb, nagyjabol 158k huffal.
Ez csak az első pár évben működik, ugyanis pillanatok alatt eléred a 100.000Ft-os adókedvezmény határt, arról nem is beszélve, hogy az éves befizetésed pár év alatt duplájára nő, amit kétlem, hogy sokan vállalni tudnak, így ezzel nem számoltam, ezt rád hagyom
Ezzel kapcsolatban vannak bizonyos ertelmezesi problemaim, de azert egy kezlegyintessel nem inteznem el ezt sem. Ha az elso evben 240k a befizetes, a masodik evben pedig 288k, akkor a visszaterites 288*0.2+(288-240)*0.1?
Azt sem ertem, miert nem tudnak vallalni a befizetest. Ehhez a penzhez maskeppen nem jutsz hozza (a sulinet jelenlegi formaja ill. a felnottkepzes azert nem erint mindenkit), es az evi 100k ado mar brutto 95-100k-s fizetesnel is megvan. -
tildy
nagyúr
válasz
concret_hp
#454
üzenetére
Nekem is volt iylen. A léyneg a kettő közt annyi a különbség, hogy az egyik hetente kétszer küld pluszban egyenlegértesítőt, a másik emg nem.
Az első díjja havi 150 Ft, a másiké ingyenes. Régen mindkettő ingyen volt, de augusztusban változott. Akiknek volt régebben ilyen sms értesítőjük alapból mindekit a 150 ftosba raktak, úgy kellett rájuk szólni nekem is, hogy rakjanak át a másikba.
Itt a különbség, egyébként telebankon keresztül is intézhető:
''Ha nem éltél még eddig a lehetőséggel, tudd, hogy Junior számládhoz díjmentesen kapcsolódhat az OTPdirekt Junior Light szolgáltatáscsomag, amellyel telefonon, interneten és WAP-on is szabadon intézheted a pénzügyeidet.
Ha még ennél is többet szeretnél, akkor Neked a Junior Extra csomagot kínáljuk. Az eddigiek mellett hetente kétszer SMS-ben értesítünk a számlaegyenlegedről, és aktív SMS szolgáltatásunk is rendelkezésedre áll.''
Szal nekem jóváírtak, és sorban sem kellett állnom. -
#32577792
törölt tag
én nem értem, mindenki rendelkezik nettel, aki itt van. minden banknak fenn van a hirdetménye, ahol fehéren-feketén le vannak írva a költségek. mielőtt kötök valamit, megnézem. nekem is h@zibankom, átakartak rakni másik csomagba, kiszámolták, hogy mennyit fizetek most csoportos átutalásokra és mennyit kellene fizetnem az új csomaggal. többre jött ki, így maradt.
a biztosításnál is kamatos kamattal kell számolni, kivéve a befektetési alapokat, hiszen itt egységet vásárolsz.
akkor ezt is számoljátok ki:
19.988Ft/hó/96hónapig
a végén kapsz:2.824.641Ft
mennyi az éves hozam? -
Tildy, hogy lehet Neked még Juniorod?
nekem egy héttel a 24. szülinapom előtt jött is a levél, hogy legyek szíves befáradni felnőtt szerződést kötni...
--------------------------------------------------
ki is voltam akadva tőle.
befáradtam. jó, felnőtt szerződést kötünk, töltöm a papírokat.
egyszer csak nézem, hogy a csaj megfogja a bankkártyámat, és kilyukasztja lyukasztóval (kvázi megsemmisíti)
hát egyből felment az adrenalin-szintem, kérdezem, hogy mit csinál, hát 2 nap múlva megyek nyaralni, most mit fogok használni??
erre ő, hogy jajj, hát elnézést, de ezt így kell...
mondom neki, hogy igen, miután bejöttem az új kártyámért, akkor, és nem most... de hát ők így szokták...
na mindegy, vártam 2 hetet a kártyámra. kértem anyámtól KP-t a nyaralásra.
Morcos is voltam nagyon...
na mindegy, és azóta vonják a jó kis számlavezetési díjat.
akkoriban kb. 150 Ft / hó volt, de most nézem, mostanában már 250 Ft/ hó.
továbbá nekem is van OTP netbankom, nekem is azt mondta a csaj, hogy ingyenes, aztán azért is vonogatnak még valami +100 Ft-ot,
tehát most van egy számlám, ami havi 350 Ft-ba kerül, egyetlen előnye a sok ATM,
de már az sem előny, mert olyan kicsi kamatot (2,75%) adnak, hogy az összes pénzem átnyomtam már máshova....
megszüntetem, kapják be.
Az OTP csak részvényesi szempontból jó...
-
luciferc
őstag
ok, szóval a hosszú számolásomban feltételeztem, hogy a befektetési alap 15 év távlatában évi 7%-ot fog hozni, míg a biztosítás 4-et.
a teljes kép érdekében (mivel engem nem foglalkoztat senki, sem befektetési alap, sem biztosító, de még bank sem) hozzá kell tennem, hogy ha, ismétlem ha megmarad az adókedvezmény hosszú távon, és az alapok hozama nagyon lecsökken (értsd, 4-5% körülire), akkor a biztosítás már 2-2,5% hozammal is versenyképes (már aki szereti a röghözkötést). persze kérdés, hogy ilyen alacsony alap hozamok mellett reális feltevés-e 2-2,5%-os biztosítói hozam. olyan biztosításnak, ahol a pénzed bizonyos (jól teljesítő) alapokba megy a te, vagy egy jó portfolió manager döntése alapján lehet értelme, de ekkor a számításhoz tudni kell a biztosító által lecsípett %-ot.
mod: ja, és ne felejtsük el, hogy a számolásomban nagyon tudatos befektetőt vettem alapul, aki az adókedvezményét befekteti. ha ezt nem teszi meg (és erős a gyanúm, hogy a többség nem teszi meg), akkor bizony még rosszabbul áll a biztosítás...
[Szerkesztve] -
luciferc
őstag
nem, nem figyeltem, ugyanis nem értem, hogy miért nem kamatos kamattal kell számolni??

az alapok hozamát ugyanis kamatos kamat képlettel állapítják meg [link], tehát amikor azt mondják, hogy az alap hozama x % volt az elmúlt 3 évben, akkor évesített hozamot mondanak.
Konkrét példa: sima Budapest I. állampapír alap:
2003.01.02-án egy jegy 3.6379 Ft-ot ért
2006.01.02-án pedig 4.4821Ft-ot
Ez összesen 23.21% évesítetlen hozam (ennyivel nőtt a pénzünk mennyisége), amit ha évesítünk, akkor 7.2% évesített hozam jön ki (évente ennyivel nő kamatosan a pénzünk). Az alapkezelők nem szoktak (legalábbis én még nem láttam ilyet, pedig egy ideje figyelem őket) ezzel a 23%-kal kamuzni (ami pont olyan, mint az adókedvezmény, vagyis egyszeri), hanem azt mondják, hogy az elmúlt 3 évben az éves hozam 7.2% volt. És ezzel a 7.2%-kal bizony mint kamatos kamat kell számolni, ugyanis így jön ki, hogy 3.6379*1.072^3=4.4821 (a kis eltérés a napok száma miatt van)
Pont az ilyen félreértések miatt tartanám hasznosnak, ha középiskola 4. osztályában matekból bizony nem öncélú % számítások lennének, hanem megismerkednének a befektetések hozamának számolásával, és kombinálva valami társadalomismeret tárggyal bizony megtanulnák, hogy mit jelemt a éves hozam, nem éves hozam, egyebek.
[Szerkesztve] -
-
Füleske
addikt
válasz
concret_hp
#454
üzenetére
Nem tudom miért szenvedsz az OTP - vel , van 1000 másik bank.
-
luciferc
őstag
válasz
viharhozo
#445
üzenetére
Bocs, ha hosszú lesz, de tisztázni kell a dolgokat.
Egyebkent nem igazan ertelek. Egyszerusitsuk a modellt avval, h eltekintunk a havi fizetestol, legyen egy osszegben 240k/ev.
Ha ezt alacsony kockazatu bef. alapba teszed, nagyon maximum hoz 9%-ot, azaz a penzaramlas 21600 HUF.
Ha biztositast kotsz, az hoz mondjuk 3%-ot, azaz 7200 HUF-ot, plusz az allamtol visszakapsz 48000 HUF-ot. Ha ezt a penzt nem veszed ki, hanem berakod mondjuk egy alapba vagy csak siman lekotod, mar lenyegesen jobban jarsz, mint az elso verzioban. Azt nem is emlitem, h amennyiben ezt is a biztositasodba fizeted be, ujabb 10%-nyi visszaterites jar utana.
Na akkor számoljunk, nem fáj az. Egyetértek, tekintsünk évi egyösszegű 240000Ft-os befizetést az évek elején. A futamidő legyen 15 év, hiszen biztosításnál ez középtáv.
I. eset: Az éves pénzünket befektetési alapba fektetjük, ami hozzon ne évi 9%-ot, hanem csak szolid 7-et (hogy a biztosításnak kedvezzek). ekkor a 15. év végére lesz összesen 6.453.133 Ft-unk, miközben befizettünk 3.600.000Ft-ot, vagyis a pénzünk 2.853.133Ft-tal gyarapodva 1,79-szeresére nőtt.
II. eset: biztosítást kötünk 15 évre és elhatározzuk, hogy a viszakapott pénzt befektetési alapba tesszük, nem pedig elherdáljuk. A biztosítás hozzon ne 3%-ot, hanem 4-et (megint a biztosítónak kedvezek). Ekkor a következő jövedelmekre teszünk szert:
a biztosító által jóváírt hozam: 1.397.887Ft
az adóvisszatérítés 7% hozamú alapba történő befektetéséből lesz 486.193Ft hozamunk
az adóvisszatérítés maga 720.000Ft.
és van természetesen a befizetett tőke: 3.600.000Ft
Ebben az esetben a 15. év végén lesz nekünk 6.204.081Ft-unk, vagyis pénzünk 2.604.081Ft-tal 1,72-szeresére nőtt.
Vagyis megállapíthatjuk (feltéve, hogy nem tévedtem, tessék utánaszámolni), hogy 15 éves távlatban az évi 7%-ot hozó alacsony kockázatú alap jobban teljesít, mint az évi 4%-ot hozó adókedvezményes bíztosítás. Cserébe a rosszabb hozamért kapsz:
- életbiztosítási fedezetet (ez jó)
- 15 éves röghözkötöttséget (akkor sem mehetsz el, ha szar a biztosító hozama, ez nagyon rossz)
- 15 évig gyakorlatilag totálisan illikvid pénzt (ha csak nem kapsz életbiztosítási fedezettel hitelt, de ha sürgősen kell pénz, akkor ez is csak szívás)
Mindezt végigszámolva a TE általad megadott 9% bef alap és 3% biztosítói hozammal (nem én írtam a 3%-ot...; és még mond azt, hogy nem nyúlnak le!! 3% - röhögnöm kell) az eredmény:
összesen (tőkével együtt) 7.680.816Ft a befektetési alapból, míg csupán 6.006.975Ft a biztosításból.
A biztosítás évi 4,75%-os (!!) hozam mellett versenyképes 15 év távon a 7%-os befektetési alappal (hála annak, hogy az adófizetők pénzéből támogatják...) és 5,63%-os hozammal a 8%-ot hozó befektetési alappal.
Tehát veled szemben azt állítom, hogy bizony nem jársz lényegesen jobban a biztosítással, mint sima befektetési alappal, sőt, valószínűleg rosszabbul fogsz járni (pl az adókedvezményt ugyanis nem garantálja senki)
Nos, kérdezem mégegyszer, miért is ver mindent hosszú távon a biztosítás???
Amennyiben valamit elszámoltam, úgy a bizonyítás után szívesen megyek a mea culpába
Kiegészítés1:
Az adóviszatérítés 15 év távlatában évi 2,25%-os hozamnak felel meg. Azok az ügynökök, akik csak a 20%-ot emlegetik, szimplán félrevezetnek (még ha tudatlanságból is).
Kiegészítés2:
Azt nem is emlitem, h amennyiben ezt is a biztositasodba fizeted be, ujabb 10%-nyi visszaterites jar utana.
Ez csak az első pár évben működik, ugyanis pillanatok alatt eléred a 100.000Ft-os adókedvezmény határt, arról nem is beszélve, hogy az éves befizetésed pár év alatt duplájára nő, amit kétlem, hogy sokan vállalni tudnak, így ezzel nem számoltam, ezt rád hagyom.
[Szerkesztve] -
Fisha
őstag
''Egyébként a betéti kamatok kb 11-12%ról való elolvadásának nem a gonosz bankok ''hibásak'', hanem az MNB alapkamat csökkenése.''
Mondjuk azert ehhez, hozza kell tenni azt is, hogy az alapkamat novelest sose kovetik annyira hirtelenul, mint a csokkentest, nomeg a csokkentes hatasara egy ev utan lesznek valamivel (de akkor se annyival) alacsonyabbak a hitelek kamatai. Szoval azert az bizti, hogy akar no akar csokken az alapkamat a bankok huznak belole egy kis plusz hasznot maguknak. -
concret_hp
addikt
''Egyébként a betéti kamatok kb 11-12%ról való elolvadásának nem a gonosz bankok ''hibásak'', hanem az MNB alapkamat csökkenése.''
meg az hogy az hogy az infláció is csökkent elég szépen, meg hogy még így is aránylag magasak a kamatok Ny-Európához, Észak-Amerikához vagy Japánhoz képest. sőt még a régiónkban is magasnak számít, azaz most kezdi elérni az átlagos szintet. és emiatt csökkentette az mnb a kamatlábat, különben a külföldi tőke szépen jött volna, hiszen a hülyének is megérte volna mondjuk 4-5% infláció mellett 11% kamat. főleg h máshol mondjuk 2-3% kamatot kap.
Az MNB kamatlábait meg nyilván követniük kell a kereskedelmi bankoknak...
[Szerkesztve] -
concret_hp
addikt
OTP-ékról:
ősszel bementem utalni a bankba pénzt. mondja nekem a bankos néne h nem-e akarok ilyen internetes miujságot kötni mer' akkor nem kell bejönömm, meg amugy is ingynen van junior kártyához. kb. 3* rákérdeztem hogy teljesen ingyenes-e és semmilyen plusz költségem nem lesz-e. erre azt mondta igen. Jólvan mondom akkor ok, hadd szóljon. erre decemberben nézegetem a számlakivonataimat és mindegyiken ott figyel hogy szépen vonogatják le érte a havi 150hufokat. hát mondom anyátok. dec. 30-án bementem 1 otpbe ugyanoda ahol ezt kötöttem. 2 ügyfél volt előttem és így 17 perc alatt már szólítottak is
. rákérdeztem hogy akkor ez most hogyan a retekbe van hogy ha valami ingyen van akkor az mégsincs ingyen vagy mi? (legjobb az h a számlakivonat hátulján is az van h ingyen van
) ere jön a szokásos hivatali mellébeszélés, hogy hát így meg úgy meg mittudomén meg hogy hát ezt át kellett volna alakítani valami elektronikus miujsággá. meg ugye hogy hát ő már a szeptemberi papírokat nem tudja elővenni, stbstb. najólvan mondom akkor szüntesse meg, alakítsa át vagy tökmind1 csak ingyé' legyen. erre kinyomtat 1 zsyr ugyanolyan papírt, mint amikor megkötöttem, elolvasom. eh mondom ne haragudjon de ugyanmár mutassa meg legyenszíves, hogy hol van ideírva, hogy ez most milyen díjcsomag vagy ilyesmi, vagy ebből hol derül ki az hogy ez nekem ingyen van? nagy bőszen elkezdi keresni... majd rájön hogy rá sincs írva. erre megint jön a szokásos hivatali szöveggel, hogy hát nem ő tehet róla stbstb. jólvan mondom tudom hogy nem maga csinálja ezeket a dolgokat.aztmondja hogy írjak panaszlevelet. á mondom maradjon már, de azért 5p muléva már eljutottam oda h inkább mégis csak mondja meg hova lehet panaszlevelet írni? na elkezd mondani vmi címet (persze az irányítószámot nem tudta hozzá, mind1) mondom ne haragudjon, de én elektronikus címre gondoltam. erre mondja megint h bp ilyen utca ennyi. mondom ímélcímre. na itt lefagyott a szoftver. h ő olyat nem tud. jólvan mondom akkor keressen. na 1 rakat papírt előránt elkezdi böngészni, hát itt olyan nincs. mondom ne vicceljen már holnapután 2006 és 1 ekkora banknak nincs 1db emailcíme ahova mint egyszeri ügyfél megírhatom az ügyes bajos dolgaimat? na erre odahív még 1 hasonlóan nagyon értelems kolleganőt, ő is azt mondja h nincs. najólvan mondom magamban qrvaanyátok. de az semmi. kiderült hogy az értékpapír számlámat, amiről nyáron kaptam 1 levelt h alakíttassam át, majd 2 nap mulva 1 olyat, hogy nemkell mert jóezígy mégiscsak át kellett volna alkíttattni. amit persze dec30-án kora délután 1 rendes banki napon már nem tudnak megcsinálni... (no comment). azt mondja emberünk, merthogy eddigre a 3. ügyintézőnél jártam: hogy hát most elindítja az ügyet aztán majd hétfőn mindenképpen felhív hogy sikerült-e merthogy nem tudja, hogy ő ezt megcsinálhatja-e mert hogy nem ott nyitottam az értékpapírszámlát. (2 utcával odébb nyittottam, de ha időközben elköltözök az ország túlsó felébe akkor az ő hülyeségük miatt el kéne mennem 1 ilyenért az ország túlsó felébe vagy mérnem mind1 h hol nyitottam??? na mind1) meg stbstb.
szóval amit kb. 3perc alatt el lehetett volna intézni azzal, hogy automatikusan átalakítják a számlámat mind2 esetben, azt sikerült 47perc alatt elintéznem. azaz nem: emberünk nem hívott vissza hogy most akkor mivan. az előbb néztem a számlatörténetet és mit látok jan 5-én olyan szépen levonták megint a netes cuccért a havidíjat hogy öröm nézni

-
Füleske
addikt
válasz
concret_hp
#444
üzenetére
500 Huf ? Vegyél egy csokit ! Aztán befekteted a gyomrodba !

(Bocs , ezt nem lehetett kihagyni ! )
Tildy : Gratula !
-
viharhozo
addikt
sok embert el kell tartani belőle, szóval a biztosítók úgy nyúlnak le, ahogy tudnak.
Ebben neked bizonyara igazad van, ettol fuggetlenul az eves penzaramlas egy biztositasnal tobb mint ketszer akkora, mint a tetszoleg bef. alapnal, marpedig a hozammal mindket esetben azt kezdesz, amit akarsz.
Emellett a bankok se a takarekossag mintapeldanyai. Jonehany kisebb uzletem volt banki biztonsagtechnikaval kapcsolatosan, es a vegfelhasznaloi ar minden esetben legalabb a piaci ar duplaja volt, bar ez itt mellekszal. -
#32577792
törölt tag
igen, még szerencse, hogy ezen kívül is tudok mit ajánlani, bár ha visszaolvasod én ezt favorizálom ott, ahol nem nagy, egyösszegű megtakarításról van szó...
ilyenek is vannak a táskában:
forint megtakarítási számla - sávosan kamatozó
nyugdíjpénztárak
egészségpénztár
sőt - ha nagyon az kell, még biztosítás is
és a másik oldal, amit gondolom te is tudsz ( ha jól emléxem a Cib-től), ahol vannak kimondottan jó feltételű jelzáloghitelek
személyi hitel
hitelkártya
jelzáloghitel
de ezekről ugye itt most szó nincs.
én soha nem vitattam a banki betét előnyét, de mint köztudott, aminek előnye, annak hátránya is van. magyarul: jing-jang. ( természetesen pro és kontra)
de ez már elvi vita, én szeretek válogatni több lehetőség között, és azt mondom mindenkinek, hogy kérdezzen meg másokat is és úgy döntsön. legyen elégedett a döntésével, ne bánja azt meg később.
sok sikert a munkádhoz
szerintem... -
Dzsekó
addikt
Igen ez egy újabb téma amiről tegnap akartam írni. Egyre inkább az tapasztalható hogy több bank iszonyat módon megpróbálja lenyúlni a folyószámlás ügyfeleit a bankkártyához, átutaláshoz, ATM készpénzfelvéthez tartozó jutalékokkal.
Íme egy példa:
-OTP ügyfél meglátogat egy OTP bankautomatát és levesz pl. 100ezerFT-ot a VISA Electron kártyájával. (évi 1700FT a díja)
A készpénzfelvét költsége: a felvett összeg 0,45%-a+35FT= 485FT
példa2:
Elmegy az MKB ügyfél az OTP mint idegen bankautomatához felvesz 100ezerFT-ot a VE kártyájával (1200FT/év) és fizet fix 300FT-ot.
Tehát az OTP meg más bank is hülyének nézi az ügyfeleit, ezért érdemes a bankkártyához kapcsolódó költségeket is alaposan megnézni. -
most vettem észre, az OTP jan 1-től új kondíciókkal örvendezteti meg kedves ügyfeleit.
az átutalás díja pl. 27%-kal nőtt,
más bank irányába csupán 280 ft egy utalás minimál-díja...
(netbankon 140 ft)
újabb lökés ahhoz, hogy megszüntessem a számlámat.![[kép] [kép]](http://www.clicksmilies.com/s0105/sauer/angry-smiley-047.gif)
[Szerkesztve] -
Bankár
csendes tag
-
viharhozo
addikt
válasz
luciferc
#442
üzenetére
valóságban kicsit több lehet, ha a visszakapott pénzt befekteted, de sok esetben nem történik meg
Ennek eppen akkora az eselye, mint annak, h a bef. alapbol szedsz ki vmennyi penzt.
Egyebkent nem igazan ertelek. Egyszerusitsuk a modellt avval, h eltekintunk a havi fizetestol, legyen egy osszegben 240k/ev.
Ha ezt alacsony kockazatu bef. alapba teszed, nagyon maximum hoz 9%-ot, azaz a penzaramlas 21600 HUF.
Ha biztositast kotsz, az hoz mondjuk 3%-ot, azaz 7200 HUF-ot, plusz az allamtol visszakapsz 48000 HUF-ot. Ha ezt a penzt nem veszed ki, hanem berakod mondjuk egy alapba vagy csak siman lekotod, mar lenyegesen jobban jarsz, mint az elso verzioban. Azt nem is emlitem, h amennyiben ezt is a biztositasodba fizeted be, ujabb 10%-nyi visszaterites jar utana.
A dolog hatranyai is egyertelmuek:
- kell hozza kimutatott jovedelem
- a biztositashoz nem lehet hozzanyulni (ill. ha hozzanyulsz, irdatlan bukta van)
- csak kisebb osszegu, folyamatos megtakaritasra jo -
concret_hp
addikt
még jó hogy tegnap akartam ideupolni,erre beindult az élet mint atom

ki mibe fektetne 500Hufot? 2-3 évig valószínűleg nem lesz rá szükségem, ennek fényében. -
luciferc
őstag
olvasd el még egyszer
, ugyanezt mondom én is. az éves befizetésekre évente 20%, az gyakorlatilag olyan, mintha az összes befizetésre egyszer kapnál 20%-ot (valóságban kicsit több lehet, ha a visszakapott pénzt befekteted, de sok esetben nem történik meg). de az éves hozam 15 éves távlatban így sem jelentős az adóvisszatérítésből. -
_Hunter_
őstag
válasz
viharhozo
#429
üzenetére
Szerintem arra gondolhatott a szerző, hogy az uniós támogatások megvonása miatt most már nem lehet nyereségesen gazdálkodni. Eddig az unió támogatta őket tehát megvolt a minimum nyereség (gondolom én) és hogy ezt elveszítik ez a befektetési lehetőség már jóval kockázatosabb mint előtte.
Biztosításban tényleg van valami. Nekem nagyon szimpatikus még a lakásvásárlás mint albérletbe való kiadás. Igaz ezzel azért sok meló van, no meg vidéken ha mondjuk 50K-ért adja ki az ember havonta a 8-10millás lakást akkor az éves szinten is a banki kamatokat produkálja. Így egyértelmű hogy a bankkal kevesebb vesződés van. Persze ha az ingatlan nagyon jó helyen van és az értéke is megy fel akkor már más a helyzet. De másik oldalon mi van akkor ha a jegyban megemeli az alapkamatot a jelenlegi helyzetről és akkor - igaz idővel - a betéti kamatok is emelkedni fognak.
Ha igazán kockázatkedvelő vagy akkor szerintem neked a részvények piacán és azon belül is a külföldi piacokon érdemes probálkoznod. Gondolom olvasod az újságot és a végén van a portfólios cikk. Ott a kockázatkedvelő elég ügyesen tevékenykedett. Közel 40%-s hozam nem rossz. -
#32577792
törölt tag
ha nemismered, ne mond hogy átbaszás... léccci

látod ez a különbség: te csak a banki betétet tudod ajánlani, ez kevés, gondolom te sem szeretsz 1 fajta tejből, autóból stb. választani?
ez már elég régóta megy M.o-n is és eddig mindig megvolt adva az - garantált- állami támogatás.
a biztosítás 20%-a egy szja kedvezmény. most van, tegnap volt, és 2-3-10 év múlva? tudjuk, hogy erőteljes a szándék az adókedvezmények nyírbálására.
általában az első két év befizetése megy a költségekre. számoljatok: az üzletkötő kap az első évben 35-60%-ot - futamidőtől is függ -, közvetlen vezető 10%, fiókvezető vagy mi 3-6%, megyei vezetők is gondolom kapnak 1-2%-ot. adminisztrációt is fizetni kell, nyereség is kell, stb.. ez így elérheti a teljes összeget is! és van ugye általában speratív, fenntartási jutalék még pár évig: 4-10% plusz az előbbi vonal.... huh de sok!
Csányi és társai már így is túl jól keresnek, tehát marad:
LTP
szerintem... -
-
viharhozo
addikt
válasz
luciferc
#435
üzenetére
Nincs Excel-tablam, ugyh hozamot en biztosan nem fogok szamolni.
Ertelmezesem szerint, ha kotok egy havi 20k-s biztositast, akkor evente 12*20*0.2, azaz 48k adovisszateritest kapok. Ez lenyegesen kedvezobbnek tunik nekem, mint barmelyik alacsony kockazatu bef. alap.
[Szerkesztve] -
timot
csendes tag
Milyen lenyúlása gondolsz? Első években nyúlnak le sokat. utána már nem nagyon. A biztosítást hosszú távra találták ki.
-
luciferc
őstag
válasz
viharhozo
#429
üzenetére
hosszú távon miért visz mindent a biztosítás? kifejtenéd sokkal bővebben?
mod: tekintve, hogy semmi nem garantálja, hogy több hozamot ér el egy biztosító, mint egy alap, az szja kedvezmény meg hosszú távon nem annyira számottevő, mint azt egyes biztosítós emberkék próbálják kamuzni.
[Szerkesztve] -
-
timot
csendes tag
A poker az jobb mint a rulet, a rulet sokkal kockázatosabb.

-
viharhozo
addikt
válasz
_Hunter_
#416
üzenetére
Termőföldbe, az uniós támogatások megvonása miatt.
A megjelenes ota gondolkodom azon, mire gondolhatott a cikk szerzoje, de igazabol elkepzelni sem tudom.
Egyebkent meg: hosszu tavon (min. 10 ev) a biztositas mindent visz, rovidebb tavon bef. alapok. A kornyezetem a Budapest Bank alapjait preferalja, a temaban jobban nem merultem el, en kifejezetten kockazatkedvelo vagyok. -
luciferc
őstag
akkor sima befektetési alap már túl likvid neked? végülis bemész, eladsz, megkapod a pénzt, elég likvid. ha igen, akkor viszont tényleg lehet, hogy neked kivételesen jó az életbiztosítás, mivel ha adókedvezményt is veszel igénybe, akkor nem csak az adókedvezményt, de még súlyos pótlékot is kell fizetned az apehnak, ha idő előtt hozzápiszkálsz.
-
Bankár
csendes tag
válasz
#32577792
#422
üzenetére
jó, akkor 2 fokkal jobb

ez a 8 (vagy sok) évre előre igért hozam a világ egyik legnagyobb átbaszása
ilyen szvsz nem létezik, a világ annyit változik 8év alatt, hogy nemigazán érdemes ennyire előretervezni hozammal.
még ha veszel fix kamatozású 20éves államkötvényt, akkor se vagy nagy biztonságban, sőt az a legkockázatosabb.
Egyébként a folyamatosan meghosszabított bankbetét mehet akár 8évig is
Én rulettezni hordom a pénzt, ott vannak a legjobb hozamok![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
timot
csendes tag
Szerintem az ingatlan alapok már nem olyan jók. Az ingatlanok árai is már csak az inflációt követik, sajnos.Unitlik biztosítás tényleg nem rossz.
-
timot
csendes tag
Szerintem az ingatlan alapok már nem olyan jók. Az ingatlanok árai is már csak az inflációt követik, sajnos.Unitlik biztosítás tényleg nem rossz.
-
#32577792
törölt tag
miért gondolod, hogy csak egy fokkal jobb?
ha a unitot felbontod, lehet, hogy a befizetett lét sem kapod vissza, sőt...
ha az LTP-t, csak az állami támogatás nem jár!
banki betéthez képest a hátránya: nem annyira mobilizálható, bár ez sem igaz, hiszen megszüntetheti...
egyébként meg melyik banki termék ígér garantált hozamot akár 8 évre? ráadásul akkor, amikor csökken az infláció, a jegybanki alapkamat? nem beszélve a nemzetközi helyzetről
nálam ez a sorrend:
- egy jó életbiztosítás ( nem fontos, hogy megtakarításos legyen) van...
- LTP van...
- egészségpénztár van...
- párna

- nyugdíjpénztár sajna van...
- banki termék ( annak ellenére, hogy nekik dolgozom, vagy éppen azért?
) 
szerintem...
[Szerkesztve] -
Bankár
csendes tag
Lakástakarékpénztárnál az állami támogatás független az szjatól.
Egy fokkal jobb, mint az unit-linked biztosítások, de sok a kötötség, jól meg kel gondolni.
Kövezzetek meg, de szvsz 5-6% kamat még mindig nem kevés.
Mégis mire számítotok, hogy évi 20%ot kellene adni? A vállalkozások 8-9x százaléka alacsonyabb nyereséget ér el, akkor miért kéne a semmi munkára nagyobb hozamot adni?
Egyébként a betéti kamatok kb 11-12%ról való elolvadásának nem a gonosz bankok ''hibásak'', hanem az MNB alapkamat csökkenése.
Divot: havi 50k-t megtakarítani tudó ügyfél sok helyen már vip, nemhogy elzavarják hogy nemjó semmire
A befektetési alapok legtöbb helyen tökéletesen megfelelőek a gyüjtőgetésre, egyáltalán nem kell hozzá egyszeri nagy beugró, sőt.
Ingatlanalapok: ált min 1 évre érdemes, több helyen büntetik is, ha előbb veszel ki pénzt.
Jelenleg elég alacsony az ingatlan kitettség a legtöbb alapban, televannak cashel, kvázi pénzpiaci alapok. -
Fisha
őstag
Tekintve, hogy ingyenes az alapok vasarlasa (altalaban), teljesen mindegy, hogy darabkakban teszed-e be, vagy egyben. Egyedul csak az az erdekes, hogy mennyire szeretned ha likvid maradna apenzed, nomeg hogy mennyit mersz kockaztatni. Szerintem nyugodtan korulnezhetsz az alapok kozott. Raifisok mostanban eleg jol teljesitettek, erdemes megsasolni az altalam kuldott linket. Cibesek mellett szol, hogy neten adod veszed oket, otthon a fotelbol, de azert annyira nem brilliroztak. Ha egy evig nem szeretned semmikepp se folvenni a penzt, akkor erdemes akar az ingatlan alapban is gondolkodni. Mondjuk a raifissal most van egy pici bibi: annyian tettek bele a penzuket, hogy nem tudjak hogy elkolteni ingatlanokra (jelenleg tobb mint 90 milliard!! forint van benne, es egy ev alatt jott be ebbol majdnem 70 milliard. En is nehezen koltenek el ennyit
). En tartok ennek a kovetkezmenyeitol mostansag egy picit -
_Hunter_
őstag
És szerintük amibe nem érdemes:
Mibe ne fektessünk 2006-ban?
• Nagyobb (90 négyzetméter feletti) új lakásokba átlagos adottságú környékeken; egyszerűen nincs rá kereslet
• Egyszobás lakásokba, garzonokba; ezek ma már a szingliknek sem kellenek, különösen akkor, ha rossz környéken, átlagos lakótelepen vannak
• Középkategóriás lakóingatlanokba, ha azokat kiadni szeretnénk
• Nagyobb, értékesebb, de lakáscélra csak kompromisszumokkal használható nyaralóingatlanokba (például a Balatonon, más tavaknál a nyolcvanas években, nyári szobáztatásra épült házakba)
• Válságukat évek óta megoldani képtelen cégek (Rába, Globus, Gardénia) papírjaiba
• Termőföldbe, az uniós támogatások megvonása miatt
• Lomha, változtatni nemigen képes (Microsoft, Dell Computer), vagy túlértékeltté vált technológiai cégek (Apple, SanDisk) részvényeibe
• Magyar részvényalapokba; ezek akár emelkedhetnek is, de nem érik meg a kockázatot
• Olajipari részvényekbe; ezek ugyan nem drágák, de az elmúlt két év nagy emelkedése és az olajárfüggőség miatt igen kockázatosak
Mindenkinek jó befektetést. Lassan nekem is majd gondolkodnom kell mert egy kevés pénzmaghoz hozzájutok és jó volna fialtatni. -
_Hunter_
őstag
Nehéz év előtt áll a magyar pénz- és tőkepiac - ebben általában egyetértenek a hazai szakértők.
Az elmúlt két esztendőben mind a részvény-, mind a kötvénypiac elkényeztette a befektetőket, akiknek 2006-ban nagy valószínűséggel nem lesz könnyű dolguk, ha a megszokott hozamokra pályáznak. Különösen az első félév ígérkezik kritikusnak, a költségvetési hiány körüli gondok és a parlamenti választások okozta bizonytalanság miatt. Mind a kötvény-, mind a részvénypiacon számítani lehet jelentősebb ingadozásokra, amit csak a legprofibbak tudnak kihasználni. Az egyszerű kisbefektető számára persze némi vigaszt nyújthat az, hogy az infláció az áfacsökkentés nyomán 2 százalék alatt lehet 2006-ban, így pozitív reálhozamot kockázatmentes befektetésekkel is el lehet érni. Aki viszont többre vágyik, kénytelen kockáztatni is, akár kicsit, akár nagyot. A Figyelő a következő oldalakon olyan befektetési tippeket gyűjtött össze, amelyeknek kedvező a kockázat/hozam rátája. Van köztük régóta jól működő megoldás, de akadnak újak is: tessék választani!
Garantált alapok
1. Az ötlet pofonegyszerű, így méltán váltak népszerűvé Magyarországon is a garantált alapok. A befektetett pénz nagy része állampapírba kerül, egy kicsi viszont „kockáztatódik''. Ebből az következik, hogy ha a kicsit el is bukjuk, a nagy rész biztosítja az alapkezelő számára a tőke és némi hozam visszafizetését - a reálhozam nem tuti, de veszíteni nem lehet. A hozamgarancia persze nem lehet akkora, mint amit az adott futamidőre egy mezei állampapír hozna, de jogot vettünk arra, hogy a kis rész által termelt extrahozam meglódítsa befektetésünk nyereségét. Ez a kicsi ugyanis vételi opciókba kerül, ahol a profitnak kis túlzással csak a csillagos ég szab határt. Garantált alapja válogatja, hogy az opciót mire kötik, ezért nem mindegy, melyiket vesszük. Van amelyik valamely, vagy akár több részvénypiac jó teljesítménye esetén fizet jól, s akad a stabil forintárfolyamot díjazó is. Van nyersanyagpiacon szerencsét próbáló, és van olyan, amely több opciót is vesz, és a legjobban teljesítő eredményét fizeti ki a futamidő végén. A garantált alapok konstrukció nagy fejlődésen ment át az elmúlt évben, a legnagyobb probléma, a csekély likviditás ellen is tettek az alapkezelők: ma már az új alapoknál általában nem gond bármikor kiszállni, igaz, ennek költsége még mindig borsos (Figyelő, 2005/43. szám).
Arany és alapanyagok
2. Sok régi és általánosnak hitt szabályról bizonyította be a most lezáruló év, hogy ma már nem áll meg. Ilyen például az, hogy az arany árának emelkedése egybeesik a dollár gyengülésével. Az idén ugyanis a dollár és az arany kéz a kézben izmosodott, s míg az előbbinél a kilátások nem egyértelműek, az arany (valamint még több nemesfém és nyersanyag) esetében jó esély van a fellendülés folytatódására. Az ok nagyjából ugyanaz, amiért mintegy másfél éve az olajat ajánlottuk a Figyelő hasábjain vételre: felborult a kereslet és a kínálat egyensúlya. Kínában és Indiában a gazdasági fejlődést egyre inkább megérzik az átlagemberek, a megtakarítások növekedésének pedig egyik első számú célpontja lehet az arany. Ma egy átlag amerikai 1,4 gramm aranyat birtokol, egy kínai pedig 0,1 grammot. Utóbbiak csak nemrég nyerték el a jogot, hogy egyáltalán szabadon vehessenek a nemesfémből. De ha a lakossági beszerzés kevés is lenne, több jegybank is növelni kívánja aranytartalékait, az olajon meggazdagodott országokból pedig a profit mind nagyobb hányada áramlik az arany felé (Figyelő, 2005/40. szám). Buktatók persze vannak; december közepén például a jen váratlan erősödése miatt a korábban aranyba menekült japán befektetők pánikszerű eladásai okoztak meredek visszaesést a több évtizedes csúcsokról. Az 500 dollár körüli unciánkénti szint nagy valószínűséggel jó beszállási pont. Aki ódzkodik a kockázatos határidős piacoktól, akár tőzsdén kereskedett alapok (exchange traded fund - ETF) segítségével is hasznot húzhat az arany drágulásából. Olyan országokat, illetve szektorokat tudunk velük elérni, amelyek amúgy egy átlag magyar befektető számára fényévnyi távolságban levőnek tűnnek. Vannak ETF-ek, amelyek szektorokat, mások országokat képeznek le. A legismertebb arany ETF a GLD (StreetTracks Gold Shares), amelynek egy darabja egytized uncia aranynak felel meg. Ezért a papír árfolyama is szorosan követi az aranyét, persze éppen tizedakkora távolságból.
Sztorirészvények
3. Ez a pont bármikor felvehető a jó befektetési ötletek közé, egyetlen probléma van vele: nagyon gyorsan változik az, hogy melyik papírt lehet olyannak tekinteni, ami köré vonzó sztori gyártható. Ezek a részvények akkor is emelkednek, ha az egész piac esik, ezért borús tőzsdei kilátások esetén is érdemes ilyet keresni. Sajnos a hazai piacról egyetlen ilyet sem tudunk tiszta szívvel ajánlani, de hogy miről is van szó, néhány amerikai példával illusztráljuk. Vegyük például a Golar LNG-t. A cseppfolyósított földgáz egyre inkább izgalmas témává válik az energetikában, a cég pedig ebben utazik, s épp nemrégiben írt alá ötéves szerződést a Shell-lel. Vagy itt van a Worldspace. Úgy tűnik, a műholdas rádiózás beválthatja a hozzá fűzött nagy reményeket Amerikában, ez a cég pedig az egyre felkapottabb Ázsiában szolgáltat. Nagy növekedésről számolt be Indiában, erre pedig manapság duplán harapnak a befektetők. A társaság nemrég került tőzsdére és a kezdeti öröm után nagyot esett, most kezdik újra felfedezni. Vagy itt a Micronetics, amely árbevételét és eredményét is megduplázta az elmúlt negyedévben a megfelelő 2004-es időszakkal összevetve. A mikrohullámú és rádiófrekvenciás készülékekhez alkatrészeket gyártó cég kis részterületekre igyekszik elsőként betörni, s többször sikerült is neki. Árfolyama éves csúcson jár. Hasonlóan díjazza a piac a lakásvásárlóknak mindenféle információt összegyűjtő honlapokat üzemeltető Homestore.com-ot is, ehhez is lehet sztorit gyártani. A vicces termékprofillal bíró Bodisen Biotech Kínában értékesít környezetbarát bioműtrágyát, amivel állítólag 30 százalékkal is növelhető a termésátlag. A növekedési potenciál tehát a csillagos ég, az eredmény itt is megkétszereződött egy év alatt, a papír dönti is az újabb és újabb csúcsokat. Lehetőség szerint olyan cég kell, amelynek bevétele és/vagy profitja dinamikusan fog növekedni a következő években, s ma még nem sokan foglalkoznak vele. Ideális esetben az árfolyam hosszú tespedésből lő ki felfelé, mutatva, hogy egyre többen hisznek benne.
Többszobás kis lakás egyetem környékén
4. Noha az utóbbi egy-két évben több magánbefektető vásárolt kisebb lakásokat nagy egyetemek vagy főiskolák közelében, még 2006-ban is egyértelműen jó befektetés lehet egy, a felsőoktatási intézményektől legfeljebb 10-20 percnyire található, jól megközelíthető, kellemes környezetben lévő lakás. Természetesen a legszerencsésebb, ha nem magas rezsijű, távfűtéses lakást választ a befektető. A panelházak előnye viszont, hogy a legtöbben még ma is szabadulnának a 20-30 éve épült lakótelepekről, így rendkívül olcsók a lakások. Ráadásul a bérbeadás szempontjából előny, hogy kis alapterületen sok apró szoba van, így több tanuló közt oszlik meg a havi költség. A legnagyobb hátránya a lakásbefektetésnek, hogy vagy magas díjazás fejében meg kell bízni valakit az ügyintézéssel, vagy szükség van egy időmilliomos családtagra, lévén a lakáskiadás rengeteg apró-cseprő intéznivalóval párosul. Ez utóbbi esetben a tulajdonosra hárul a csöpögő csap javíttatása, a bulik miatt reklamáló lakók leszerelése, s a lakás esetleges felújítása. Amennyiben azonban olyan lakást választunk, amelyben mi, vagy csemetéink is szívesen élnének néhány év távlatában, és van egy tettre kész nyugdíjas családtagunk, nyugodtan belevághatunk egy ilyen befektetésbe. Érdemes akár olcsóbban, de pár hét alatt kiadni a lakást, minthogy fél-egy éven át üresen álljon, s a tulajdonos fizesse az állandó költségeket és az esetleg felvett hitelek díját. Hasonló befektetésként felértékelődő fővárosi városrészeken és vidéki városközpontokban lévő nívós polgári lakások, új lakások is szóba jöhetnek, kiadásuk viszont nehezebb.
Szelektált feltörekvők
5. Miközben Magyarországon 2006-ban bízvást felkészülhetünk pénzpiaci turbulenciákra, a feltörekvő piacok nagy általánosságban nincsenek veszélyben. Persze sokan ezt gondolták 1998-ban is, aztán jött az orosz válság. A helyzet azonban ma már gyökeresen más: a feltörekvők elfogadottsága sokat javult, a legtöbb helyen beindult gazdasági reformok elhitették a befektetőkkel, hogy már nem jár csúcskockázattal egy-egy részvény, vagy kötvénybefektetés a világ távoli, de gyors ütemben fejlődő pontjain. A feltörekvők az elmúlt három évben reneszánszukat élték, s egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy népszerűségük csökkenne. 2005 apróbb válságai elszigeteltek maradtak: sem a nyári indonéziai megingás, sem az elmúlt hetek argentin botladozása nem gyűrűzött át a határokon. A befektetők azonban egyre inkább szelektálnak: ahol kockázatot látnak, gyorsan továbbállnak. Megoszlanak a vélemények, hogy mely országok lesznek 2006 sztárjai, de a legtöbb szavazat a világ vezető alapkezelőitől ma Dél-Koreára, Brazíliára és Mexikóra jut (Figyelő, 2005/49. szám). E helyekre a magyar befektetők szintén az ETF-ek segítségével juthatnak el könnyedén, de nem szabad elfelejtkezni régiónkról sem, ahol továbbra is Bulgária és Románia lehet a sztár. Ezen országok tőkepiacaira inkább - az egyelőre nem túl nagy számú - európai befektetési alap révén lehet eljutni. Sokat segíthetnek a személyes kapcsolatok, például egy megbízható erdélyi rokon. Helyi segítséggel nemcsak a részvényvásárlás könnyebb, de a tőkepiactól független üzletekről is értesülhetünk, ingatlanpiaci befektetésbe is belevághatunk.
Devizaalapok
6. Jogosnak tűnik a félelem, hogy a következő fél évben a forint veszít értékéből. Újabb leminősítések eshetősége, teljesen kétesélyes választás, politikai ígérgetések, amelyek egy részét esetleg be is váltják. Erre volt már példa, nem is olyan régen - bele is rokkant a költségvetés, és még csak népszerűséget sem hozott, jött is a miniszterelnök-csere. Az előjelek tehát a legkevésbé sem rózsásak, s ha valaki a forintgyengüléssel is számol, devizaalapú befektetésen célszerű gondolkodnia. Ennek számít persze minden, ami nem forintalapú, de ha ragaszkodunk a mérsékelt kockázathoz, akkor marad a lekötött devizabetét és a devizakötvény-alap. Utóbbiak révén a külföldi kötvénypiacok fellendüléséből is profitálni lehet, márpedig egyre többen gondolják például úgy, hogy a kamatemelési ciklus végeztével az amerikai papíroknak lehet néhány jó hónapjuk 2006-ban. A devizakötvény-alapok között is érdemes jól körülnézni: van kimondottan Európára koncentráló és van vegyes - itt és a tengerentúlon befektető - konstrukció. Aki a dollárárfolyam változásából fakadó kockázatot nem kívánja vállalni, természetesen jobban teszi, ha marad Európában.
Építési telek az agglomerációban
7. Nem új, sőt szűkülő lehetőség, de továbbra is megfontolásra érdemes a telekvásárlás. Fontos, hogy kötöttpályás közlekedéssel kiválóan megközelíthető legyen, s az se baj, ha panorámás a telek. Külön figyelemre méltóak a lakóövezetbe sorolásra váró üres parcellák. Helyszín tekintetében vonzóak az olyan „felfedezetlen'' települések, amelyek a közeljövőben felújítandó elővárosi vasútvonalak mellett találhatók. A pár éven belül színvonalassá váló városi kapcsolat okán a mainál sokkal népszerűbbé válhatnak a Budapesttől ma még viszonylag távol eső települések. A telekvásárláshoz nem árt helyismerettel is rendelkező szakértői segítséget igénybe venni. A közműellátottság mellett nagy szerepe van például a telek tájolásának (északi-déli fekvés), alakjának (nyeles-, sarok-, nadrágszíj és hasonlók). Körültekintően kell eljárni a düledező házzal kínált ingatlanok esetén, mert ezek ára sokszor magasabb a telkek áránál. Ezeket sokan még lakhatóként értékelik, holott a bontás milliókkal drágíthatja meg az építkezést. A lakóövezetbe sorolás előtt állóként hirdetett ingatlanokról minden esetben a helyi önkormányzatnál kell érdeklődni az átsorolásról.
Osztalékrészvények
8. Ha a kockázatmentes kamatláb 6 százalék, egy ezer forintba kerülő és 60 forint osztalékot fizető részvénnyel is 6 százalékos hozamhoz jutunk. (Persze csak akkor, ha az árfolyam nem csökken, és ha nem számolunk az osztalékadóval.) Ha pedig egy papírt 11 ezer 300 forinton vesztegetnek és 1300 forint osztalékot fizet, ez 11,5 százalékos hozamot jelent. Ez a példa ráadásul nem mesekönyvből, hanem a Budapesti Értéktőzsdéről való, és a Zwack Unicum részvényéről szól. Persze az osztalék pontos mértéke még bizonytalan, de 1200 forintnál senki sem vár kevesebbet. A Zwackétól elmaradó, de 7-8 százalékot meghaladó osztalékhozam várható a Magyar Telekomtól, a Démásztól és az Elműtől is, sőt, a magas osztalék a frissen tőzsdére került Állami Nyomda piacán is garancia lehet arra, hogy a papírok ellenálljanak, ha a tőzsdei klíma esetleg kedvezőtlenné válna.
Ingatlanalapok
9. Ezen instrumentumok legnagyobb problémája az utóbbi időben éppen túlzott népszerűségük volt. Mivel a visszamenőleges hozamok évek óta kétszámjegyűek voltak, a befektetők elkezdték ide hordani megtakarításaikat. Ennek aztán az lett a következménye, hogy a túl sok pénzt az alapkezelők már nem tudták olyan jól befektetni, mint korábban, hiszen a vonzó célpontok száma nem nőtt annyira, mint az elkölthető pénz. Az alapok pénzeinek egyre nagyobb hányada parkolt állampapírban, de az elmúlt évben ez sem okozott nagy gondot, hiszen ezen is nyerni lehetett. Ma már csak egy alap van 10 százalék felett egy évre, a visszamenőleges hozamok csökkenése nyomán érkező kevesebb pénz miatt enyhült a költési kényszer, minőségibbé válhat a portfólió. Egy, a pénzpiacokon rendkívül bizonytalannak tűnő év során vonzó lehet az, hogy az ingatlanalapok bevételeinek jelentős része származik a fix bérleti díjakból, s - ellentétben például a kötvényalapokkal - a rövid távú veszteség veszélye is minimális. Az ingatlanalapok hozama jövőre is csökkenhet, de minimális kockázat mellett is meghaladhatja a bankbetétek által kínált 5-7 százalékot.
Államkötvények
10. Meglehetősen kézenfekvő ötlet államkötvénybe fektetni, de kétségkívül hasznos. Legalábbis addig, amíg az infláció 3 százalék alatt van, kockázatmentesen pedig ennek a dupláját el lehet érni. Márpedig a Magyar Nemzeti Bank szerint a következő három évben ez az inflációs pálya, aki pedig 2008-ban, illetve 2009-ben lejáró államkötvényt vásárol, most 6,3 százalékos hozamra számíthat. Ez ráadásul a kincstár által a kisbefektetők számára kínált hozam, a nagyobb pénzű játékosok az elsődleges állampapír-forgalmazóktól még mintegy fél százalékponttal jobb hozam mellett juthatnak papírokhoz. Aki biztos benne, hogy a következő években nem nyúl hozzá a befektetett pénzhez, és elhiszi, hogy ha nem hamarabb, de a jövő évtized közepén valóban euróközelbe kerül az ország, annak a leghosszabb kötvények is szóba jöhetnek. Tíz-tizenöt évre is jócskán 6 százalék feletti ugyanis a hozam, ennek egy része a lejárat felé közeledve jó eséllyel bizonyul majd extraprofitnak. Persze addig még sok minden történik, de az állampapírok rövid távon is rendben vannak. Éven belül alig a jegybanki alapkamat alatt kínálnak (5,75 százalékot), ezt csak néhány akciós banki betét veri meg. Az persze benne van a pakliban, hogy a két hónapos lekötések újrabefektetése többet hoz, főleg ha 2006-ban lesz néhány jegybanki kamatemelés, amit a kereskedelmi bankok is követnek.
Műkincspiac
+1. A szakértők szerint itt nem nagyon lehet bukni, de csak akkor, ha a befektető ért hozzá. Ez már nem egyszerű befektetés, szeretni kell azt, amit az ember megvesz. Noha lehet általános tendenciákról beszélni - például, hogy a műgyűjtők egyre hozzáértőbbek, a legnívósabb műtárgyak szegmensében szinte bármilyen áron van kereslet, a középszerű alkotások viszont szinte senkit sem hoznak lázba -, de mégis, minden tárgy külön történet. E témában egy kézenfekvő tanácsot lehet adni: előbb érdemes hosszú évek alatt megtanulni és megszeretni a piacot, mielőtt belevágunk. -
Ariadne
őstag
Az SZJA kedvezmény tényleg független a LTP-hez járó állami támogatástól (a max. 72.000-es tehát nem számít bele a 100.000-s keretbe), és az összege így jön össze 2006-ban:
6 millió (bevallott) éves bruttó jövedelemig max. 100.000 Ft kedvezmény lehet, ami a következőkből adódik össze:
- tandíjkedvezmény
- sulinet
- szerzői jogi alkotásaidból származó jövedelem utáni kedvezmény
- élet- és nyugdíjbiztosítás kedvezménye (nyugdíjbiztosítás itt tudtommal az a kötelező cucc, amit levonnak a fizuból, az önkéntes nem számít bele)
(+feltételezem, hogy nem vagy őstermelő, ezt a részt nem írtam bele
)
6 millió és 6,5 között kicsit bonyolultabb lesz és kevesebb, 6,5 millió felett pedig megszűnik.
(A lakáshitel-törlesztés utáni adókedvezmény és az önkéntes egészségpénztári, meg az önkéntes nyugdíjpénztári hál'istennek úgy tűnik, külön számolódik legalább, bár azoknak is megvan a maga külön határa...)
[Szerkesztve] -
_Hunter_
őstag
Érdekel valakit esetleg egy gazdasági lapban volt összeállítás 10 hasznos befektetésről illetve amibe nem érdemes? Mert ha igen akkor megkeresem neten aztat beillesztem.
-
#32577792
törölt tag
ltp:
kötsz egy ilyen szerződést, min 50 hónap, a befizetéseid után, minden évben jóváírnak 30% állami támogatást, nem adókedvezmény! ezen felül kapsz 1,5-3% kamatot - típustól függően - amikor lejár, egyösszegben megkapsz mindent. lakáscélra kell fordítani és igazolni kell számlával - kivéve a 8éveset, mert ezt bármire fordíthatod, nem kell igazolni. amit megkapsz, majdnem ugyanannyit vehetsz fel hitelként, forintban, 4,5%-ra. nagyvonalakban ennyi. ha kérdésed van, tedd fel!
szerintem... -
divot
veterán
De most nem kell győzködnöd, mert mindenki el tudja dönteni, hogy akar-e kockáztatni, vagy sem. Tidly esete azért rossz, mert neki nics egy konkrét összege, hanem havonta van egy kicsike plussza - és ez az a helyzet, amire nincs igazán jó megtakarítási forma.
Egyébként melyik bank ad 6%-ot? Mert lehet, hogy megfelezem a pénzemet, és megversenyeztetem a két befektetési lehetőséget.
Új hozzászólás Aktív témák
- Máris megvásárolható az Ulefone új RugKing szériája
- Kamionok, fuvarozás, logisztika topik
- Chieftec-Prohardver nyereményjáték
- Építő/felújító topik
- Víz- gáz- és fűtésszerelés
- Samsung Galaxy Felhasználók OFF topicja
- Xiaomi 15T - reakció nélkül nincs egyensúly
- Öszvér módszerrel veszi fel a harcot a memóriapánikkal szemben az ASRock
- Suzuki topik
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- További aktív témák...
- 184 - Lenovo Legion Pro 7 (16IAX10H) - Intel Core U9 275HX, RTX 5090
- HIBÁTLAN iPhone 13 Pro 128GB Graphite -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3747
- REFURBISHED - HP USB-C Universal Dock G1 (DisplayLink)
- Felújított laptopok számlával, garanciával! Ingyen Foxpost!
- Apple iPhone 8 64GB Fekete 1 év Garancia Beszámítás Házhozszállítás
Állásajánlatok
Cég: BroadBit Hungary Kft.
Város: Budakeszi
Cég: ATW Internet Kft.
Város: Budapest


Meg tudod aki minimálbérre bejelentve dolgozik, az is megy az autópályán, amit az én pénzemből építettek (tudom, fizetni is kell érte, de adóból húzták fel), kapja a munkanélküli segélyt, ha nincs munkája az én pénzemből, elmegy a körzeti orvosához, akit az én pénzemből fizetnek...
Szóval morálisan sem vagyok kibékülve ezzel a hozzáállással, még annak ellenére sem, hogy magasnak tartom az szja-t. Szóval nem kérdés, melyiket választanám (szerncsére nem kell választanom).











mgoogyi
PredatorZoli
