-
Fototrend
Mibe tegyem a megtakarításaimat? Összefoglaló!
Új hozzászólás Aktív témák
-
#84699
Hi!King
őstag
bulikavagyok
#84684
Hi!King
őstag
válasz
bulikavagyok
#84684
üzenetére
Szerintem arról van szó, hogy ez a várjunk még a vétellel majd ha fordul a trend taktika, szemben a folyamatos vétellel és B&H-al kockázatos stratégia. Ha majd újra bika piac lesz a medve piacbóly ami nem tudjuk mikor következik be, akkor jó eséllyel az elején gyors lesz a növekedés, lesznek ilyen napok (elméletben a tegnap is lehetne ez), és aki nem veszi folyamatosan, arra hivatkozva, hogy hulló késbe nem áll bele, csak majd ha növekvő lesz a trend, az erősen kérdéses hogy ezzel jól járj, tényleg jól tud időzíteni.
A covid kezdetén is sokan mondogatták, hogy hulló késbe ne, közben meg sokkal egyszerűbb volt az eső trendbe belevásárolni (nyilván nem all in, hanem mint írtam folyamatosan), mint megvárni míg újra emelkedik, mert utóbbi nagyon gyors volt, már visszament az esés előtti szintre, mielőtt megállapítható lett a trend.
-
Hi!King
őstag
A 80-as évek végétől a 90-es évek végéig tartósan magas volt Magyarországon az infláció, és úgy 97-ig sokan le is csúsztak
miattaezalatt, mégsem okozott utóbbi deflációt. Mivel az állam is szarban van, ezért ha sokan elkezdenek lecsúszni, az MNB a kezében van, és élénkíteni fog, ami tovább gerjeszti az inflációt. Simán elképzelhető 5 évig is stagfláció, nem mondom hogy ez lesz, de van rá esély, nem feltétlenül okoz deflációt, ha sokan lecsúsznak. -
Hi!King
őstag
Mivel az infláció egyik oka az energiaárak emelkedése, ezért egy energiaszegény országban nem fenntartható, hogy a bérek lekövessék az inflációt. Ha csak az elmúlt évek túltolt monetáris lazítása lenne az egyetlen ok, akkor tényleg ár-bér spirál lenne, az USA-ban meg is van ennek a veszélye, nálunk ilyen nincs.
-
-
Hi!King
őstag
válasz
lood55
#84174
üzenetére
Jól látod, nincs rögzítve, és bármikor önkényesen változtathatják. Hogy mennyire éri meg nagyon megnövelnie az államnak, az jó kérdés, mert ok hogy nemt tarthatnak ezzel, de az államnak folyamatosan szüksége van új pénzekre az önmaga finanszírozásához, egy jelentős visszaváltási díj pedig nagyon előnytelenné tenné az állampapírokat, és ez még akkor is elriasztaná a befektetőket, ha csak a meglévőkre hirdetnék a magas visszaváltást, mert onnantól az újak esetében sem bíznának benne az emberek, hogy majd olcsón vissza lehet váltani.
Amikor esetleg mégis megéri nekik ezzel játszani, az akkor lesz, mikor már csökkenő lesz a kamatkörnyezet, így megérheti azzal játszani, hogy visszaváltod, veszel belőle piaci államkötvényt, majd 1-2 éven belül azt adod el, és abból újra lakosságit. Egy magas visszaváltási költség miatt ez nem érné meg annyira.
A múlt alapján 2% volt a legmagasabb, 1%-ról emelték oda, majd később vissza.
-
Hi!King
őstag
Semmi sem garantálja, hogy vissza is fog erősödni az euró a dollárhoz képest, lehet hogy igen, lehet hogy nem. Az is lehet, hogy az euró tovább fog gyengülni, nem tudod előre. Az egy spekuláció, hogy úgy lesz, ahogy gondolod, és lehet hogy igazad van, lehet hogy jó stratégia. De ha részvény világindex ETF-et veszel, akkor alapvetően arra számítasz, hogy a világgazdaság hosszútávon helyrejön, fejlődni fog, a mögötte lévő részvények értéke növekedni fog. Ez a potenciális euró visszaerősödis ehhez képest egy rövidtávú történet. Azon részvények pedig ok, hogy nagyobb részt dollárban vannak, de a cégek nem csak az USA-ban ténykednek, hanem globálisan, az európai, ázsiai, dél-amerikai gazdaság is ugyanúgy hatással van rájuk, mint az észak-amerikai. Ha ilyeneket veszek, nem az a fontos, hogy másfél év múlva esetleg több eurót fog érni, ha hedge-elem, mert az már egy tök más pozícióval való kombinálása.
-
Hi!King
őstag
Szerintem esetleg kötvény ETF-ből lehet érdemes euróra hedgeltet venni, részvény ETF-ből nem. Előbbinél arányaiban jelentős a devizakockázat, ha nem eurós kötvényeket tartalmaz, utóbbinál inkább szimplán devizaspekuláció, ha bízol a mögöttes részvény piacokban, akkor nincs értelme ezzel is foglalkozni.
-
Hi!King
őstag
válasz
Cece04
#84001
üzenetére
Én a helyedben, ha jobban tetszik a JPGL, attól még nem adnám el a VWCE-t, hanem mostantól JPGL-t vennék. Szerintem nem érdemes ki-be ugrálni ETF-ekből, cserélgetni, hacsak nem valami speciális ETF, amivel egy-egy rövidebb időszakra van valami elképzelésed.
Nekem van korábbról olyan, ami már rég nem a kedvencem, de azokat sem adtam el, legalább még ha átfedés is van, kis mértékben növelik a diverzifikációt.
-
#83932
Hi!King
őstag
PredatorZoli
#83929
Hi!King
őstag
válasz
PredatorZoli
#83929
üzenetére
De egyébként amikor visszaforgató egy EU-s ETF, akkor nem fizet eleve az alap withholding tax-et az USA részvények osztalékai után?
-
Hi!King
őstag
Egyébként a tegnapi nap maga az S&P500 alig esett, 1% körül van benne a Meta, ami önmagában egy 0.25%-os esést jelent az indexben. Igazából aki ETF befektető, annak nem kell az ilyesmivel foglalkoznia, ha lealkonyulna a FAANG cégeknek, az is csak átmeneti visszaesést jelentene egy MSCI Worldben vagy FTSE All Worldben, aztán majd más szektorok meg felhúzzák a jövőben.
-
Hi!King
őstag
Én azt tudom, hogy gyerekként nagyon érdekeltek a befektetések, csak épp semmilyen formában nem voltam bevonva. 11-12 évesen simán volt olyan, hogy a hazai tőzsdei árfolyamokról beszéltünk néhány osztálytársammal, miközben ez teljesen átlagos általános iskola volt.
Igazából én azt látom, hogy a gyerekek rendkívül érdeklődőek a világ dolgai iránt, olyan dolgokban is, amik elvileg nincsenek a közvetlen látókörükben, nem feltétlenül a pénzügyekre gondolok, hanem mindenfélére, legyen az természettudomány, jog, építőipar, vallás, betegségek, sport, stb., stb. Nyilván a maguk szintjén, de mondjuk simán megkérdezik a szülőktől 5 évesen is, hogy hogyan készül a beton vagy hogy mi történik a bácsival, akit megbüntetnek a rendőrök lopásért, hogyan kell gyümölcsfát ültetni, hogyan működik az autó, stb., stb.. A pénzügy sem kivétel ebben, főleg mikor már a számokkal tisztában vannak. Inkább fordítva látom a helyzetet, a szülők és a környezet nagy része igyekszik elnyomni a naiv érdeklődést, ahelyett hogy segítené a gyerekét tájékozódni.
-
Hi!King
őstag
A magashegyi túrázás sehogy sem olcsó, legfeljebb annak tűnik olcsónak, aki kevésszer csinálja. Eleve nehezen hasonlítható egy utazással, szállásfoglalásokkal és felszerelésekkel járó, ráadásul időigényes hobbi az otthoni vagy otthon közeli helyekhez kötött hobbikkal, előbbieknél a távolságból fakad a legtöbb költség, utóbbiaknál ahogy a jakuzzinál mondod, elsősorban a férőhely kell hozzá.
Egyébként feleségemmel a távoli jövőben az a tervünk, hogy ha lesz elég tőkénk, akkor hegyvidéki környéken fogunk nyugdíjba menni, jó esetben még nem idősen, és akkor relatív olcsón ki lehet hozni. De munka mellett Magyarországról nem lehet olcsón kihozni.
@Tapsi
Túrázásnál ez úgy néz ki, hogy az 5 csillagos szálloda árát fizeted ki és hálózsákban alszol egy priccsen. Persze lokáció függő, de ha valaki komolyan gondolja, akkor Európán belül egyre drágább helyekre fog menni, és nem a luxus miatt, hanem mert egyrészt növekszik a távolság, másrészt a legszebb és legnagyobb hegyek kimondottan drága környékeken vannak. Aki más földrészekre is eljut túrázni, ott meg eleve még drágább az utazás, és hiába olcsó az adott ország, adott esetben több szolgáltatásra lesz szükség, mint Európában. -
-
Hi!King
őstag
Ha 100 euro a névértéke a kötvénynek és fizet évente 3% (=3 euro) kamatot, akkor 10% infláció esetén 1 év után 110 lesz a névértéke és ennek a 3%-át fizeti, azaz 3.3 eurót.
Tehát a végén kifizeti az addigi aggregált inflációval megnövelt névértéket, közben meg az addig megnövelt névértéknek a fix százalék kamatát.
Nem sok, de nekem van ilyen kötvényeket tartó ETF-em, eurózónás államkötvényekkel (igazából csak német, francia, spanyol, olasz). Annyi, hogy a következő időszak inflációja beárazódik az inflációba, tehát ha ilyet veszel, és a várakozások szerint alakul az infláció, akkor azt nem fogod nyerni, a másik hogy ez például 8 év átlagos lejáratú kötvényeket tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a kamatváltozás erősebben megmozgatja az árfolyamot, mint az inflációs várakozások változása, az elmúlt időszakban hiába növekedtek az inflációs változások, a kamatemelések miatt többet esett az árfolyama az ETF-nek.
-
#82711
Hi!King
őstag
DanielLong
#82709
Hi!King
őstag
válasz
DanielLong
#82709
üzenetére
Olyat, ami Magyarországon a sima zsemle vagy kifli, Ausztriában sosem találtam, csak olyat, ami már sok éve is 100, de inkább 150 Ft fölött volt / darab, ilyen-olyan bagett, teljes kiőrlésű kifli, stangli, stb., stb., az osztrák 0.3-0.4 eurós kiflik, zsemlék ezekhez hasonló minőségűek, nem azt mondom, hogy ezek általában jó minőségűek lennének, de jobbak, mint az alap vizes zsemle Magyarországon.
Most meg bemegyek az Aldiba, és viszonylag jó minőségű zsemle vagy bagett szerűség 250 Ft.
A töltött pékáru meg már régebben is 1 euro körül volt Magyarországon, csak akkor az az 1 euró kevesebb forint volt. Akadt persze nagyon silány alatta is, de azok szintén nem az osztrák átlag minőségnek feleltek meg.
-
#82702
Hi!King
őstag
DanielLong
#82699
Hi!King
őstag
válasz
DanielLong
#82699
üzenetére
" Viszont amit nem értek, hogy itt kint a normál tej (3,6%) az továbbra is kb 1,2-1,3€, tehát több, mint otthon, akkor a sajt meg hogyan lehet olcsóbb?"
Egyrészt a 3.5-ös tej nem olcsóbb Magyarországon, 500-650 Ft között van a legtöbb helyen, kivéve néhány sajátmárkás terméket vagy import szlovák UHT tejet, csak ugye a 2.8-as UHT az hatósági áras, ezért ha épp van készleten valahol, akkor az nyilván olcsóbb.
Másrészt alapvetően nem a magyar mezőgazdaság az, ami kimondottan drága, hanem az élelmiszeripar. Minél feldolgozottabb egy termék, annál drágább a német és osztrák termékeknél. A sajt pedig feldolgozottabb, mint a tej. Hogy miért drágább jelentősen a magyar élelmiszeripar? Szerintem rosszabb mérethatékonyság, energiahatékonyság, piaci verseny korlátozása, oligarchák, nem túlzottan tudatos fogyasztói réteg, ezek együtt játszanak. És akkor még ott van feldolgozottsági szinttől függetlenül a különadókkal drágított kiskereskedelem.
A kenyér, kifli, bagett, stb. ugyanazt a minőségi szintet nézve, ha a boltokat nézzük, és nem a pékségeket, akkor évtizedek óta Magyarországon drágább. Amiért mégis olcsóbbnak tűnt/tűnik, hogy van olyan alacsony minőségi kategória Magyarországon, ami Ausztriában nincs, tehát ha mindenből a legolcsóbbat nézzük, akkor talán még ma is itthon az olcsóbb.
-
Hi!King
őstag
Ez így teljesen irracionális, nincs olyan, hogy 1-2 hétig nem vásárolni semmit. Az árakat a kereslet-kínálat alakítja, nem azért veszik meg ennyiért az emberek az élelmiszert, mert csak azért is, hanem mert enni akarnak. Pontosan emiatt emelkednek az élelmiszerárak többet inflációs nyomás alatt, mint más termékek árai, amiket könnyebben nélkülöz a lakosság.
Ha azt szeretnénk, hogy lassabban dráguljanak az élelmiszerek, az okokat kellene megszűntetni, a hazai élelmiszeripar és a mezőgazdaság egyre inkább olgarchisztikus jellegét, az élelmiszerekre is magas áfát, a különadókat, és persze ami még fontosabb, az állami túlköltekezést.
-
Hi!King
őstag
A Pick termékek Magyarországon jelentős felárral futnak, mivel a magyar lakosság prémium márkának tekinti, nemzetközi összevetésben viszont kommersz termékeik vannak, ezért külföldön fel kell venniük az árversenyt a konkurens termékekkel, ezért csak olcsóbban tudják eladni.
Szerk.: Tudom, igénytelen vagyok, de én szeretem a parizert. Nos, itthon a Pick és a Kométa számít a legjobb minőségűnek és egyben a legdrágább is, addig a német és osztrák extrawurst-ok (ugyanaz mint a párizsi) közül a legolcsóbb is jobb minőségű, finomabb, magasabb hústartalmú ezeknél, és szintén olcsóbb, sokszor importként is, de ott jelentősen olcsóbb.
A sajt, sonka egyébként saját tapasztalataim alapján jelentősen olcsóbb mostanában Ausztriában, mint Magyarországon, mindezt úgy, hogy ugye a forint jelentősen gyengült az euróhoz képest. De itthon is olcsóbb az import, szóval kb. nyugati országok sajtárai náluk < import nyugati sajt < itthon gyártott sajt van árazásban.
Azt mondjuk totál nem értem, hogy az hogy lehet, hogy csak Olaszországban gyártható prosciutto sonka hogyan lehet olcsóbb Ausztriában és Németországban jelentősen olcsóbb, mint Olaszországban, más kérdés, hogy Magyarországon nem csak a prosciutto kerül sokkal többe, mint bárhol máshol, hanem azon az áron, amennyiért prosciutto-t kapsz Ausztriában, itthon a legszarabb kommersz gépsonkákat kapod.
-
Hi!King
őstag
válasz
donat_sz
#81777
üzenetére
Bátyám 37 éves, és nemrég vettek egy nagy lakást Baden-Wüttembergben Stuttgarttól nem messze, azért lakást, mert azt akartak, de kb. a ház is ennyi lenne. Úgy fele hitel, de nevetségesen alacsony kamattal (talán 0.6%), mert még a kamatemelkedés előtt vették fel. Tény, hogy megtakarításban ők jónak számítanak, mert ő már itthon is jól keresett, jópár éve kint vannak, és még szülői segítséget is kapott, meg egy ideig bérbe adott itthon is egy kis lakást, amit később drágábban eladott, ezért nem általános, hogy ők eljutottak idáig, sokan mások meg nem.
Ugyanakkor ott a saját lakás nem annyira fontos, sokáig azért nem is akart venni, mert minek, a pénzt be tudja fektetni másba. Az ottani bérlés teljesen más világ, mert egyrészt relatív nagyon olcsón tudtak bérelni az ottani bérükhöz képest, másrészt a szokásos hazai baszakodásból semmi nem volt, üres lakásba költöztek, a bérbeadó nem basztatta őket hogy mit merre meddig, nem járt rájuk, nem volt ott a veszély, hogy egyszer csak szól, hogy 1 hónap és húzzanak, mert jön az unokaöccs, nem rinyált, mikor gyereket vállaltak, meg úgy egyáltalán nem volt semmi rossz élményük, az azt megelőző bérleményben sem. Igazából pontosan ugyanúgy élhettek benne, mint ha sajátjuk lett volna. Magyarországon meg nem mernék bérelt lakásban gyereket vállalni, de nyugodtan élni sem tudnék.
Ja, meg még egy fontos különbség van. Németországban, vagy legalábbis arrafelé sokkal kisebb településméret esetén vannak már jó munkalehetőségek, nem az van, mint Magyarországon, hogy bizonyos szakmákban csak megyei jogú városokban, bizonyos szakmákban meg kizárólag Budapesten vannak normális munkalehetőségek. Tehát az az összevetés, hogy az ottani nagyvárosokat Budapesthez és az agglomerációjához hasonlítjuk ingatlanárakban, annyiban nem korrekt, hogy ott sokkal több alternatíva van. Bátyám és felesége sem Stuttgartba járnak dolgozni, korábban egy 13 ezres faluban laktak, ahol több munkalehetőség volt, mint egy átlag magyar megyeszékhelyen, most egy másik hasonló helyre költöztek.
-
Hi!King
őstag
válasz
Ringman
#81760
üzenetére
800 nettóval, plusz a menyasszonya fizetésével valószínűleg a felső néhány százalékban is benne lehetnek, nem csak a felső jövedelmi tizedben, de az nem felső 10 ezer, hanem felső 200-300 ezer lehet, és fontos, hogy jövedelmi, nem vagyoni. 33 évesen kevesen vannak azok közül is a topban vagyoni helyzet alapján, akik aztán 50 felett már ott lesznek.
-
Hi!King
őstag
válasz
DopeBob
#81710
üzenetére
Nekem van mindkettő, nem azért mert sok értelme lenne, hanem azért, mert így alakult, amelyik TBSZ-emre egyiket vettem, oda továbbra is ugyanazt vettem, illetve a külföldi brókerszámlámra is, amivel elkezdtem, de egyébként a FTSE All World előnye, hogy több cég részvénye van benne, és van benne emerging is. Nagy különbség tényleg nincs a kettő között a gyakorlatban.
-
#81654
Hi!King
őstag
PredatorZoli
#81650
Hi!King
őstag
válasz
PredatorZoli
#81650
üzenetére
A probléma ott van, hogy a kötvények hozama magasabb a lakashitelek kamatánál, illetve a lakossági államkötvényeké sok éven át az volt. Ennek az egésznek semmi köze ahhoz, amit írsz, nyilván befektetési hitelt annak, aki ért hozzá, és hajlandó kockázatot vallalni, bármilyen környezetben megérheti felvenni, akár úgy is, hogy a befektetési hitel vlaójában lakashitel, a lakasra el nem költött tőkéjét pedig a tőzsdén fekteti be.
-
#81652
Hi!King
őstag
PredatorZoli
#81647
Hi!King
őstag
válasz
PredatorZoli
#81647
üzenetére
A pmáp és a dkj hozama magasabb a hitelkamatoknál, korábban persze csak előbbié volt 10 éven át. És akkor a támogatott hitelekről még nem is beszéltem. Innentől kezdve totálisan abnormális a helyzet. Az más, hogy a részvényekkel magasabb hozamot lehet elérni hosszútávon, mint a hitelkamatok, ezzel ninca probléma.
-
#81646
Hi!King
őstag
PredatorZoli
#81638
Hi!King
őstag
válasz
PredatorZoli
#81638
üzenetére
Normális gazdasági környezetben lakashitelt azért vesznek fel az emberek, mert az életük során a jövedelmük nagyobb részét azután keresik meg, miután elköltöztek saját lakasba, vagy csaladot alapítottak. Az abnormális gazdasági környezet, mikor a befektetési eszközök szinte mindegyike meghaladja a lakáshitelek kamatait, ezért pusztán pénzügyileg is jobbna jársz, ha hitelből veszel lakást, mint ha gyűjtesz, sőt még ha megvan a teljes vételár, akkor is.
-
#81623
Hi!King
őstag
kozeposztaly
#81621
Hi!King
őstag
válasz
kozeposztaly
#81621
üzenetére
Ha most megveszed, ennyi az évesített hozamod a lejáratik. Ha később veszed meg, változik a kamatkörnyezet, másképp fogalmazva az új allamkötvényeket magasabb vagy alacsonyabb évesített hozammal bocsatják ki, akkor alacsonyabb vagy magasabb évesített hozammal lehet majd megvenni ezt is. Ha megveszed, de lejarat előtt eladod, akkor mivel az aktuális hozam be fog árazódni, lehet higy bukni fogsz rajta, de lehet, hogy az évesített 9.61%-nál többet nyersz, ha az akkori aktuális hozamok alacsonyabbak lesznek.
És nem 9.61%-ot fizet fixen. Hanem a névérték valahány százalékát (4.5% talán ennél?), ami a kibocsátáskor lett meghatàrozva. Te viszont az aktuális piaci értéken veszed, ami nem 100%, hanem mondjuk a névérték 55%-a. Így a befektetett pénzedhez viszonyítva magasabb lesz ez a 4.5%-nál. De a 9.61% évesített hozmaban az is benns van, hogy a végén nem a névérték 55%-át, hanem a 100%-át kapod vissza.
-
Hi!King
őstag
válasz
mgoogyi
#81449
üzenetére
Az ETF-ek is lehetnek aktívak, illetve a faktoros vagy value ETF-eket nem nevezném passzívnak, mert azok mögött dinamikus befektetési stratégia van, legfeljebb annyi, hogy az adott ETF csak leköveti egy dinamikus index stratégiáját.
Igazából nem csak önmagában attól olcsóbbak a hagyományos alapoknál, mert passzívak, hanem egyrészt a forgalmazási költségük olcsóbb a tőzsdei kereskedés miatt, a kereslet-kínálat nagyobb volumenű találkozása plusz a nagy mérethatékonyság miatt a méretváltozásaik miatti vételeiknek, eladásaiknak is kisebb a költsége, miközben az ETF-ek versenye is élénkebb, mint a hagyományos, sokszor bankhoz vagy brókerhez kötött alapokhoz képest. A magyar alapokhoz képest az alacsonyabb tranzakciós költségek sem elhanyagolhatóak. Igazából a passzív ETF-ek a passzív hagyományos befektetési alapoknál is olcsóbbak, az aktív ETF-ek pedig a hagyományos aktív befektetési alapoknál.
-
Hi!King
őstag
válasz
bandus
#81249
üzenetére
Egyébként alapvetően az államadósság alacsony deviza arányától várjuk azt, hogy nem lesz államcsőd. Szerintem ez csalóka, mert a forint gyengüléssel hónapról-hónapra nő a devizaadósság aránya, másrészt nem az aránya számít igazán, még csak nem is az összege, hanem hogy mennyire tudja az állam finanszírozni újabb devizás papírokkal a régieket. Ha devizában is egyre magasabb kamatot kell fizetnie, akkor az okozhat problémát. Az meg eleve nem túl reális, illetve még nagyobb problémákhoz vezetne, ha az állam nekiállna forintért venni devizát, hogy úgy finanszírozza a devizaadósságát.
Én sem látok sok esélyt az államcsődre mostanában, de az az érv, hogy az MNB annyi forintot nyomtat, amennyit akar, egyáltalán nem zárja ki az államcsőd lehetőségét. -
Hi!King
őstag
válasz
#41635072
#81132
üzenetére
Nem arról van szó, hogy szimpatikus-e egy adott cég tulajdonosi köre. Hanem arról, hogy onnantól kezdve, hogy NER érdekeltségbe kerül egy cég, elveszíti piaci jellegét. Mondhatnám, példának, ahogy becsődöltették a Széchenyi Bankot. De pl. mi lenne, ha bukik ez a rendszer, a szabad piacon vajon helyt tudnának állni az általuk megvett bankok, amelyek addigra a NER körök kétséges hiteleit fogják vinni a mérlegjükben? A kontraszelekcióról nem is beszélve ezen bankok menedszmentjében. A belga bank hazai leánybankjánál nem sok belefolyása van, ha az anyabank tulajdonosai között esetleg orosz maffiózók vagy kolumbiai drogbárók vannak, mert a magyar leánybanknál az jön le, hogy profitorientáltnak kell lenni, és igazodni a belga menedzsment stratégiai céljaihoz. Ebben már gyakorlatilag semmi hatása nincs, hogy mögöttük kik állnak, a lényeg, hogy stabilan és nyereségesen működjön az itthoni leányvállalat. Ezzel szemben a NER által megvásárolt bankokat nem fogják csendesen irányítani a NER maffiózok, részt fognak venni az itthoni céljaik beteljesítésében, legyen az az unokaöccsök pozícióba hozása, vagy a nagybácsik kétes vállalkozásaikhoz a hitel kihelyezések.
-
Hi!King
őstag
A piaci kapitalizáció alapon súlyozó ETF-eket nem mondanám, hogy az algoritmus dönti el helyettünk, ez szimplán a piaci átlag megvétele. Annyi benne az algoritmus, hogy automatikusan tartja ezeket az arányokat, nem emberek kereskedik le. Nyilván 2008-hoz hasonló helyzetekben átmenetileg beesik a felére, de a piaci hatás ilyenkor a Toyotát is lehúzza. Csak a Toyotának ehhez képest van egy egyedi kockázata is, akkor is beeshet, ha a piac nem.
-
Hi!King
őstag
válasz
HoTDoG
#80799
üzenetére
Én épp azon gondolkodtam, hogy elvileg ki kellene egyenlítenie egy idő után annak, hogy olcsóbbá válunk.
Csak nem váltunk olcsóbbá. A bérek emelkedései hozzák kb. az inflációt, de ami fontosabb, hogy a termékeink, szolgáltatásaink nem letttek olcsóbbak, most is ha 420-ért váltok eurót, és elmegyek Ausztriába, Németországba, Olaszországba, hasonló arányok vannak az itteni és ottani árak között.
-
Hi!King
őstag
válasz
julius666
#80637
üzenetére
Kicsit feljebb írtam, hogya vásarlaskori kamatkörnyezet és a lejáratkori kamatkörnyezet különbségét nyered vagy bukod, épp emiatt (nyilván ezt is inverz módon). Ezért írtam, hogy kb., de nyilván ha valaki közel nullás kamatkörnyezetben veszi az ETF-et, akkor megvan az esélye akár bukónak. Ha magas kamatkörnyezetben veszed, akkor ez a hatás elhanyagolható, hacsak nem lesz a végén ennél jóval magasabb kamatkörnyezet.
-
Hi!King
őstag
válasz
TheDude
#80600
üzenetére
22 vagy 23 éves voltam, mikor nagymamámtól kaptam egy összeget, amit elcsesztem egy 5 éves zártvégű tőkevédett alapban (ha alaposabban utánanézek, nem veszek bele, végül 5 év alatt összesen 1-2% hozammal zártam), illetve nyitottam lakaskasszát is. Nem sokkal később vettem részvényeket is. Most 35 vagyok, a résgvény befektetéseim nem voltak azóta folyamatosak, mert volt egy lakásvásárlás, amikor eladtam mindet, azóta viszont főleg ETF-ekeet meg allampapírt vettem.
-
Hi!King
őstag
Ha sokan eladják az ETF-et, akkor za árjegyző megveszi, az alapkezelő pedig elad a kötvényekből, akkor ha kötvényed van, akkor annak az értéke is esik.
"Ez a -20%-os bezuhanás pl. egyáltalán nem érintette azokat akik végigvárják."
Ha végigvárják, akkor is eleshetnek potenciális hozamtól, ha közben emelkedtek a kamatok, de egyébként ha pl. 10 éves kötvényt tartottak, akkor ugynaúgy csak bukóban tudnák most eladni, mint az ETF-er. Ha kivárod a 10 éves átlagos lejárati idejű kötvényeket tartalmazó ETF-el a 10 évet, akkor os kb. ugynaott vagy.
-
Hi!King
őstag
Ha olyan lejáratú amerikai államkötvényeket tartanál, mint amiket ezek az ETF-ek tartanak, ugyanúgy buktál volna rajta, ha most szeretnéd eladni, mert a növekvő kamatkörnyezetben a meglévő kötvényeid egyre kevesebbet érnek.
Nem abból fakad ez a viselkedés, hogy becsomagolod ezeket ETF-be, hanem abból, hogy változik a kamatkörnyezet, míg a meglévő papírod lejáratig fixálva fizet, így növekvő kamatkörnyezetben csökken a piaci értéke.
-
Hi!King
őstag
Csak viselkednek másképp a kötvény ETF-ek, mint a kötvények, ha lejáratig tartod. Ha egy 10 éves átlagos lejáratú kötvény ETF-et veszel, akkor nem lesz jelentős a különbség 10 év múlva, mint ha közvetlenül veszel 10 éves lejáratú kötvényt, a különbség a költségek és a mostani meg a 10 év múlva kamatkörnyezet közötti különbségből fog fakadni. De közben mindkét esetben ugyanazt a kockázatot futod, ha menet közben eladnád.
-
Hi!King
őstag
válasz
Stanlee
#80536
üzenetére
"Az a percepcio, hogy a nemet a fizetesebol 40%-ot felre tud tenni, egyaltalan nem all meg. A Bundesbank-nak van egy kb. 2 evente megjeleno tanulmanyba, abban a nyugatnemet reszen atlag 8%, mig a keletnemet regioban 4% a havi megtakaritasi rata."
Szerintem nem az volt a lényeg abban, amit PredatorZoli írt, hogy a németek a gyakorlatban mennyit takarítanak meg, hanem az, hogy azért hibás a sima fizetés arányos összevetése az ingatlanáraknak, mert hasonló életmóddal számolva átlag magyar fizetésből százalékosan is kevesebbet lehet félretenni, mint az átlag német fizetésből. Azok a németek, akik 8%-ot tesznek félre, sokkal magasabb életszínvonalon élnek, mint azok a magyarok, akik szintén 8%-ot tesznek félre.
-
Hi!King
őstag
válasz
Vision
#80438
üzenetére
A magasabb bázist nem ártana valamivel alátámasztanod. Mert abszolút értelemben ez nem értelmezhető, hiszen ha mondjuk Ausztriához viszonyítunk, ott a bérek is magasabbak, ha Szlovákiához, ha hasonlók is a bérek, számos más tényező befolyásolhatja azt, ha mondjuk Pozsonyban jelentősen magasabbak voltak az időszak elején az ingatlanárak. Valami okának kellett lennie, ha nálunk az indokolthoz képest szerinted túl alacsonyak voltak akkor az ingatlanárak.
-
Hi!King
őstag
válasz
Vision
#80424
üzenetére
Nem a döntés hibásságán vagy nem hibásságán van a hangsúly (amúgy a csok mint konstrukció hibás, nem aki felveszi), hanem a kockázatvállaláson. A feltétel, amit enélkül a könnyítés nélkül megszívnának páran, a kezdetektől fogva ott volt, nem utólag találták ki. Ha mondjuk most OTP részvényt veszek, az nem feltétlenül irracionális döntés, sokat esett, ha a gazdasági helyzet normalizálódik, esetleg pár év múlva kivezetik a különadókat, akkor simán megérheti. De ha esetleg csődbe megy, amire nem látok sok esélyt, és bukom a pénzemet, akkor miért kellene bárki megmentsen engem?
"Azért ne vicceljünk már! Igen, anno voltak olyan esetek újépítésű ingatlanoknál, amiket azonnal hozzá áraztak a CSOK-hoz, de ez nagyon régen volt, és közben messze nagyobb drágulást okozott a növekvő kereslet és az olcsó hitelek."
Nem tudjuk pontosan mekkora arányt tesz ki a CSOK, de mint írtam, a monetáris politikát is már a fellendülési időszakban túltolták, ami gyengébb forintot eredményezett, és olcsóbb hiteleket. Emellett nem csak a CSOK volt, hanem számos olyan támogatás, amely egy nem túl széles rétegnek jelentősen feljebb tolta azt, hogy mennyi hitelt tud felvenni lakásra.
Igen, máshol is vannak otthonteremtési támogatások, de az mondjuk elég ritka, hogy egy otthonteremtési támogatást gyakorlatilag befektetési célból lehet felvenni. Márpedig itt sok esetben ez történt, az én környezetemben a többség már jó lakhatással, 3 gyerekkel vette fel, költözött az újba, adta el vagy ki a régit, miközben a náluk 10 évvel fiatalabbaknak folyamatosan romlottak az első lakás megvásárlásának esélyei. Normális esetben ez fordítva történne, azok lennének támogatva, akik családalapítás előtt vannak. Itt meg családalapítás előtt azért meglehetősen kockázatos volt bármelyik konstrukcióval élni.
Ettől függetlenül alapvetően nem értek egyet ezzel a fajta újraelosztással, mert nem oldja meg több embernek a lakhatását, mint ha nem csinálnánk semmit, sőt rossz irányba is lökheti az építőipari kapacitásokat, ami hosszútávon átlagosan rosszabb lakhatást eredményez a családoknak.
"Ezt úgy hívják, hogy fiskális illúzió: az emberek rosszul becsülik meg az államháztartás kiadásait. A CSOK mértéke önmagában eltörpül a teljes büdzséhez képest. Erre hoztam a müpás példát. Arról nem beszélve, hogy maga az intézmény évtizedek óta létezik, csak anno szocpolnak hívták."
Nem a szocpolt védem, mert azzal sem értek egyet, de a CSOK azért lényegesen másmilyen koncepció, főleg a 10+10 milliós új lakásos, sokkal egyenlőtlenebb eloszlású támogatást ad.
Másrészt a költségvetésben minden tétel számít, és még sorolhatnám az osztogatásokat, de most konkrétan erről beszélünk.
"Monetáris politka: ez is globális jelenség. Olyan meg a világon nincs, hogy a jegybank egyedüli szigetként magasan tartja a kamatokat egy expanzív időszakban és környezetben. Ez recesszióhoz, magas hitelkamatokhoz, és növekvő szegénységhez vezet. Amelyik kormány ezt csinálja, az megbukik."
Mint írtam, a forint ezen időszak alatt is gyengült az euróhoz képest, szóval nem arról van szó, hogy nekünk egyedüliként kimondottan magas kamat kellett volna, de összességében magasabban volt tartva valamivel, mint indokolt lett volna.
-
Hi!King
őstag
válasz
Vision
#80413
üzenetére
Azt felejted el, hogy konkrétan ezzel a támogatással legalább annyi embernek lehetetlenítették el a családalapítását valamely korábbi lépésben, mint amennyinek segítették. Ez a pénz nem a semmiből jött, újraelosztás eredménye, valakinek kivették a zsebéből, sokakat ráadásul duplán szivattak, mert még az ingatlanárak emelkedéséhez is hozzájárultak ezek a támogatások és támogatott hitelek. És nem, nem tartanánk ugyanitt, leginkább nem azért, mert egy kevés ember +10 milliót kapott, hanem azért nem, mert akik bármely támogatást kaptak, azoknak az önrésze növekedett, így a felvehető hitel is, ami meg erősen meghatározza az ingatlanpaic bizonyos szegmenseiben az árakat.
Plusz vastagon benne volt ebben a monetáris politika is, mert ok, hogy mindenütt alacsony kamatok voltak, de nálunk a forint nem most kezdett gyengülni, úgyhogy valójában az alapkamat is jópár évig indokolatlanul alacsony volt, amely olcsóbbá tette a hiteleket, a támogatott hitelek meg még erre tettek rá egy lapáttal.
-
Hi!King
őstag
válasz
Vision
#80408
üzenetére
Hagyományosan van egy olyan törekvése az államnak, hogy a magas színvonalú művészetet támogatja, mert alapvetésként tekinti, hogy piaci alapon csak az alacsonyabb színvonalú tömegkultúra kap szponzorációt. Ezen lehet vitatkozni, nyilván nem ilyen egyszerű, de ez az alapvetés.
Nem látom miért fontos törekvés az, hogy a lakosság erősebben állam függővé váljon családalapítás, lakásvásárlás szempontjából, és miért fontos, hogy azokat támogassák a többiek adójából, akik hibás pénzügyi döntést hoztak? Mert a kultúránál el tudom képzelni, hogy ha való világ helyett értékes, mondanivalóval rendelkező színdarabokat néznek, Kis Grofo helyett jazzt hallgatnak, annak van hozzáadott társadalmi értéke, de annak, hogy ha felelőtlen vagy, úgyis megment az állam, illetve ha valamit meg akarsz venni, akkor állami támogatásra kuncsorogj, vagyis más adófizetők zsebéből vedd ki, nem tudom milyen társadalmi hozzáadott értéke van.
-
Hi!King
őstag
válasz
julius666
#80399
üzenetére
Amikor valaki felvette a devizahitelt úgy, hogy ugyanarra a fizetésre nem kaphatott volna forint hitelt, ott 3 szint hibázott egyszere. De nem úgy, ahogy a "károsultak" utólag elképzelik. Egyéni szinten ha valaki olyan hitelt vesz fel, amit aztán az árfolyam változás vagy kamatváltozás miatt nem tud fizetni, az előre ismert feltételek következtében, akkor kizárólag saját maga felelős a saját bukásáért. A bank a saját stabilitásáért felelős, az állam (és az MNB) meg a gazdaság, pénzrendszer, bankrendszer stabilitásáért.
Vagy másképp fogalmazva, sem a bankbnak, sem az államnak nem feladata az állampolgárt megvédenie a saját buta döntései miatt, nekik rendszer szinten kell megóvniuk, magukat, illetve az állam esetében az országot, hogy ne eszkalálódjon a sok hibás döntés miatt a probléma.
Amikor a hitelfelvevő elment a bankba, mielőtt a bank elvégezte a hitelbírálatot, amelyet nyilván részben az állami szabályozás alapján tett, akkor már előtte át kellett mennie a dolognak a saját hitelbírálatán, hogy vajon ezt vissza tudom-e fizetni, figyelembe véve azt is, hogy az árfolyam változhat (CSOK esetében a kamatkörnyezet, illetve mi van ha nem jönnek össze a gyerekek).
Persze, ha rendszer szintű problémát okoz a bedőlés, nem ördögtől való, ha az állam beavatkozik. Az viszont vérlázítóan felháborító, hogy egy eleve igazságtalan és elhibázott konstrukciót úgy kozmetikáznak utólag, hogy nem csak megmentik, de még meg is jutalmazzák (5% kamat ilyen kamatkörnyezetben jutalom) azokat, akik felelőtlenül döntöttek.
-
Hi!King
őstag
válasz
Vision
#80386
üzenetére
Ha mondjuk lombard hitelből OTP-t vettem, és felére esett, én meg minden pénzemet elveszítettem, akkor mennyire életszerűtlen, hogy visszafizessem a lombard hitelt?
Mert érdekes, hogy ha tömegek csinálnak valami kockázatost, és belebuknak, akkor az állam megmentik, és ez kizárólag azon múlik, hogy mennyire voltak sokan, illetve mennyire kötődik valami állami juttatáshoz. Csak mondjuk megjegyzem, tömegek épp emiatt nem jutottak lakáshoz, mert megdobta az árakat, plusz voltak akik juthattak volna, de ezt a kockázatot nem vállalták be.
Ugyanez a fix vs. változó kamatozású hitelekkel, most fizethet többet, aki elvileg előrelátóan fix kamatozású hitelt vett fel, közvetve fizetve azt, amit a másik elszúrt. De még ezernyi ilyen van, totálisan megölik a pénzügyi tudatosság csíráját is az emberekben.
-
Hi!King
őstag
Előrenézve viszont játszanak a fix kamatozású hosszú államkötvények, magyar és nyugati egyaránt, és a részvény ETF-ek is, hiszen feltehetőleg a menetrend az, hogy lelassul az infláció -> recesszió -> kilábalás, miközben a recesszió szakaszban már megindulnak a kamatcsökkentések, tehát előbb a kötvények, majd a részvények fognak emelkedni.
Magam ellen beszélek, mert elég sok PMÁP-om van, de ez inkább divezifikáció, mint hogy annyira bíznék benne.
-
Hi!King
őstag
válasz
pictigjis
#80119
üzenetére
Én sajnos nem mertem eladni tavasszal a választások környékén a forint megtakarításaim nagy részét, csak szép lassan, illetve az új megtakarítások mennek 100%-ban euróba (részvény ETF főleg, egy kevés pemáp). Pedig kellett volna, és nem véletlen, hogy abba az irányba megy minden, hogy ahogy nem is tudom ki írta már a Holdosok közül, hogy az euró bevezeti magát (Balkánon, illetve Romániában ez részben megtörtént korábban).
-
Hi!King
őstag
Az a baj, hogy a hatósági árak torzítják az inflációt, miközben az ingatlanárak és bérleti díjak nem szerepelnek az inflációs kosárban, amiknek az áremelkedése még most sem állt meg. Ráadásul ugye a mostani új papírokig ott volt ez a hosszú késleltetés is, amit egyébként fordított irányban is ki lehet majd részben trükközni.
Eleve nagyon nem stimmel a matematika, ha megnézed az USA inflációt meg az eurózóna inflációt, mi nyitott gazdaságként simán átvesszük az áremelkedéseket (sőt az élelmiszer euróban is drágult a nyugat-európai országokhoz képest), a hivatalos inflációban meg valahogy mégsem látszik.
Egyébként az elmúlt 3 évben (2019 szeptemberhez képest) kb. 26%-al gyengült a forint, miközben ezen idő alatt a pmáp messze nem hozott annyit, vagyis a sima euró cash-t nem verte meg.
-
Hi!King
őstag
Amit felvázolsz, ilyen összefüggés nem létezik. Ha 0%-os hozamú kamatozású kötvény lenne, aminek a jelenlegi árfolyamon lenne mondjuk 10% hozama a következő 10 évre, ami abból fakadna, hogy te olcsón veszed, a végén meg a névértéket fizeti, akkor ha visszaállna 4%-ra a hozamszint, akkor 8 évvel a lejárat előtt ez árazódna be az árfolyamba, hogy minden évben 4%-al (nem százalékponttal!) növekedne az árfolyam.
Lényegtelen, hogy mennyi kamatot fizetnek arra az összegre vetítve, amennyiért induláskor eladták, mivel az az akkori kamatkörnyezetet és piaci várakozásokat árazta be, a mostani a mostanit, 3 év múlva meg az akkorit.
Ha visszamegy 4.5%-ra a kamatkörnyezet, akkor a 2051/G-vel sokkal többet nyersz, mint a 2032/G-vel. Illetve még olyan összefüggés sincs általánosságban, hogy mindig a 2051/G-nek legyen kicsivel alacsonyabb a lejáratig hátralévő évesített hozama, lehet fordítva is, ezt nem tudjuk előre. Mindenesetre a kamatkörnyezet növekedés egyértelműen a 2051/G-t húzná fel erősebben, pusztán a hosszabb lejárat miatt.
-
Hi!King
őstag
válasz
Lex Icon
#80089
üzenetére
Azért van ám olyan is, hogy rövid- vagy középtávra spekulációs célból veszel hosszú kötvényt. Nyilván ilyen kis tételben csak játék, bár megjegyzem, nekem sincs egyelőre sokkal több, de néhány hónap múlva már lesz néhány százalék.
A klasszikus portfolió kötvényrészének egyébként pont mostanában az nem jó, amit annak tekintettek (10+ éves amerikai vagy német államötvény), mert a részvényekkel együtt mentek lefelé, ellenben a PEMÁP az lenne, ha nem gyengült volna ennyit az euró a dollárhoz, így viszont valójában egyik sem bizonyosodott alkalmasnak erre, hacsak nem az amerikai rövid lejáratú államkötvények.
-
Hi!King
őstag
Ma reggel átváltottam 2026/l, 2027/l és a 2028/k papírjaimat 2029/i-be, akárhogy nézem, jobban járok vele, hacsak nem növelik jelentősen a jövőben a visszaváltást, nekem meg esetleg kelleni fog a pénz. Csak a töredékekhez nem nyúltam, amik régebben nyitott TBSZ-eken vannak újrabefektetésből, illetve a 2026-nál régebbi lejáratúakhoz sem nyúltam.
De nem álltam meg, hogy ne csípjek le belőle egy kicsit 2051/G-nek.
Egyébként még vannak régi BMÁP-jaim is, a következő fordulónál jól fognak hozni. Lehet hogy miattuk meghosszabbítom a 2017-es TBSZ-emet.
-
Hi!King
őstag
válasz
aujjobba
#80081
üzenetére
Lényegtelen mennyit kamatozik a névértékre vetítve, mert ha most eszel, nem a névértéken veszed. Lejáratig tartva most a 2032/G évesített hozama 9.36%, a 2051/G-nek pedig 9.07%, ez számít, meg hogy milyen messze van a lejárat, mivel a 2051/G-nek messzebb van, ezért a hozamszint elmozdulása sokkal nagyobb árfolyambeli változást jelent. A 2032/G ennek megfelelően kisebb kockázatú, a 2051/G-vel pedig többet nyersz, ha megfordul a jelenleg emelkedő trend a kamatokban.
-
Hi!King
őstag
válasz
superg
#80062
üzenetére
Ez akkor lenne igaz, ha nem fektetnéd újra a kamatot, vagy sokkal rosszabb konstrukcióban tudod csak újra befektetni. Mert egyébként március 24-én 1.7%-al több pénzed lesz, azzal az 1%-al több lesz kamatként nálad. Ha ugyanebbe újra tudod fektetni, akkor jobban jártál, ha váltottál, de igazából sokkal rosszabb pmápoknak kell lennie akkor, hogy rosszabbul járj, mint váltás nélkül.
-
Hi!King
őstag
válasz
fokukac
#79975
üzenetére
Valószínűleg megy még lefelé a 2051/G, de nem tudni mennyit, és ha fordul, mikor fordul, így ha azt várom, soha nem fogok venni semennyit. A legnagobb hosszútávú kockázat török út. Ha ez nem történik meg, akkor ahogy a részvényindexek esetében is, számíthatunk a fordulatra.
-
Hi!King
őstag
válasz
TheDude
#79940
üzenetére
Ezt összegben nem érdemes meghatározni, mert lehet, hogy a teljes vagyonom másnak aprópénz, meg lehet fordítva is. Most feleségemmel együtt a nem saját célú lakást leszámítva (befektetési célú ingatlanunk nincs) a vagyonunk kb. 50%-a magyar állampapírban van, de ezt folyamatosan csökkentjük, illetve ennek kb. fele PEMÁP.
A fokozatos csökkentés évek óta kezdődött, de február 24 óta intenzívebb, a poén, hogy akkor és a választások után nem akartunk gyorsan egyszerre mindent, hanem fokozatosan befektetni külföldi papírokba, igazából utólag nézve jobban megérte volna azonnal majdnem mindent.
-
#79925
Hi!King
őstag
üzenabakusz
#79923
Hi!King
őstag
válasz
üzenabakusz
#79923
üzenetére
Ha ilyen megtörténne (nem fog), akkor valamilyen árfolyamon át kell ugyanúgy váltódnia euróra, mint pl. a forint bankbetéteknek, számlapénznek, készpénznek is. Ettől még továbbra is infláció + prémiumot kell fizetnie, magyar infláció meg továbbra is lenne.
De ha belépnénk az eurozónába, akkor előtte már viszonylag stabilnak kell lennie az EURHUF árfolyamnak.
-
-
Hi!King
őstag
válasz
pictigjis
#79901
üzenetére
Nem válaszoltál, arra ezt írtad, ami nem válasz erre:
"ez a felszorzás már csak az árfolyamból következik. a chartot elnézve már csak azért se venném meg, mert szerintem megy az még lejjebb is"Szóval továbbra is ez a kérdésem, ha az egyik kötvény vásárlási értékére vetített kamatfizetése magasabb, de a névértékére vetített alacsonyabb, mint egy másik kötvény esetében, akkor melyiket választod a kettő közül.
-
Hi!King
őstag
válasz
pictigjis
#79889
üzenetére
"én viszont névértékben gondolkodok, hát ez egy különbség"
Aminek semmi értelme, hiszen nem ennyiért veszed meg, hanem amennyiért meg tudod venni.
"de őszintén nem látom és teljesen megtippelhetetlennek tartom, mikor kerülhet ez a papír 100 százalékos árfolyam közelébe. "
Akkor mégsem névértékben gondolkodsz?
Egyébként nem kell névérték közelébe visszamennie, ha 80%-ra visszamegy pár év múlva, akkor már bőven megérte.
-
Hi!King
őstag
válasz
pictigjis
#79885
üzenetére
Tökmindegy miből következik, befektetőként a hozamot ahhoz viszonyítom, amennyiért vettem, nem a névértékhez viszonyított kamatozás érdekel. Nyilván mehet még lejjebb, de jós nem vagyok.
Annyiban jó papír egyébként, hogy jó diverzifikációnak, hiszen igyekszek minél több pénzt külföldi befektetésekbe tenni, azaz biztosítva vagyok, ha a magyar állam a földbe hullik, a másik oldalon meg ha mégsem, akkor ezen tudok keresni a mélypont után.
-
#79886
Hi!King
őstag
bbsofficial
#79882
Hi!King
őstag
válasz
bbsofficial
#79882
üzenetére
Mostanában a sajt, a sonka és a műzli amiben hatalmas az árbeli különbség, tömbsajt úgy 20%-al olcsóbb nálunk, szeletelt kb. fele, sonkák majdnem fele, műzli a különadó előtt is kicsivel olcsóbb volt, most kb. fele. Gyümölcs változó, alapból kb. ugyanott van, de az ottani akciók nagyobbak és mindig van akciós termék. Pár éve még egy termék volt, ami mindig feltűnt, hogy ott drágább, a tej, most már a hatósági árast leszámítva, ami itthon általában hiánycikk, az itthon drágább.
Sörben pont azt látom, hogy csökkent az árkülönbség, már az osztrák import sörök nem olyan sokkal drágábbak itthon, mint náluk, viszont van amit nem lehet kapni Magyarországon.
-
Hi!King
őstag
válasz
Attis7
#79880
üzenetére
Ott alacsonyabb az áfa az élelmiszereken, nem szivatják különadókkal az élelmiszer kiskereskedelmet, plusz a magyar élelmiszeripar szar. És nem is lesz jobb, amíg nem haveri alapon működik majdnem az egész, illetve amíg a magyar fogyasztó a bevált magyar márkaneveket akkor is előnyben részesíti, ha egyébként drágán árulnak a diszkont láncok nyugaton alsó kategóriásnak számító termékeihez képest alacsonyabb minőségű termékeket.
-
-
-
Hi!King
őstag
válasz
mgoogyi
#78745
üzenetére
Csak mondjuk magyarországi kötvényalapoknak túl magas a költsége, ami sok éves tartás elején elég sokat elvisz. Ráadásul ha magyar államkötvényt tart, azt közvetlenül is tudsz venni, nyilván akkor nem feltétlenül lesz annyiféle lejáratú, meg nem fogsz azzal foglalkozni, hogy tartsd az átlagos lejáratot, de ennél sokkal fontosabb, hogy nem kell az alapkezelésért fizetned. Nyilván külföldi államkötvény ETF más tészta, mert ott eleve nem olyan magas a költség, és macerásabb lenne közvetlenül venni azokat a kötvényeket, már amelyiket egyáltalán lehet kis tételben venni.
-
Hi!King
őstag
Ami az első felét illeti, szubjektív, hogy mekkora ez az összeg, de a második részéhez is kapcsolódva, ennek általaban nem kell néhány ezer eurónál többnek lennie, mivel a bankszámlának nem az a feladata sem itthon, sem kint, hogy nagy összeget táropj, hanem hogy a tranzakcióidat intézd. Ezért likviditásban a legmagasabb szintű tartalékról van szó.
Ami a másik részét illeti, arra, hogy befektessem, az értékpapírszámla kell. Olyanom is van külföldön is. Nem látom értelmét kivitelnél közbeiktatni a bankszámlát is, ellenben ha baj van itthon, a külföldi szamlámon keresztül tudnék ahhoz is hozzáférni, ha kell a pénz, amíg kint talpra állok.
-
Hi!King
őstag
válasz
aujjobba
#78658
üzenetére
Abból indulj ki, hogy azt a magasabb hozamot nagyobb részt az extra kockázatért kapod. Ha euróra hedge-elnéd a DKJ-t, plusz kifizetnéd a kockázati felár biztosítást, akkor lennél kb. ugyanott.
Egyébként jövő augusztustól a mostani PEMÁP-nak euróban lesz 9% körüli hozama, de van olyan régebbi sorozat, amelyiknek most 8% felett van. -
#78657
Hi!King
őstag
PredatorZoli
#78635
Hi!King
őstag
válasz
PredatorZoli
#78635
üzenetére
Jogos, 150 ezer euro esetében gyanús, hogy igazad van.
-
Hi!King
őstag
válasz
tomazin
#78628
üzenetére
De mi értelme egyáltalán 150 ezer eurót egy ilyen számlára utalni? Értelmes lekötés nincs, ha házat venne, akkor utalhatná onnan az eladóhoz, ahonnan ezt utalta, ha be akarja fektetni külföldi brókernél, akkor utalhatná az értékpapír számlára, stb., stb. Ez nagyon úgy néz ki, hogy ekkora összeget parkoltatott volna egy folyószámlán, ami vagy azt jelenti, hogy ez a vagyonának a töredéke, ez esetben fura hogy meglepődött a zároláson, vagy ez a vagyonának a jelentős része, és addig terjed a pénzügyi kultúrája, hogy ráteszi egy folyószámlára euróban...
-
#78629
Hi!King
őstag
PredatorZoli
#78627
Hi!King
őstag
válasz
PredatorZoli
#78627
üzenetére
Egy külföldi bankszámlának nem az a lényege, hogy jelentős összeg legyen rajta, hanem hogy ha itt gebasz van, akkor azt külföldön használni lehessen. Nem az ellen véd, ha különadót vet ki az állam, hanem ha mondjuk összeomlik a hazai bankrendszer, vagy valami más okból kell relatív gyorsan távozni az országból. Emellett aki sokat jár az eurozónában, ott is használható, nyilván ebben már vannak alternatívái (pl. hazai banknál devizaszámla, Wise viszont nem minden szempontból alternatíva).
Aki 150 ezer eurót ott akar tartalékba tenni, az egyszerűen idióta, és nem csak azért, mert zárolták.
-
#78625
Hi!King
őstag
PredatorZoli
#78624
Hi!King
őstag
válasz
PredatorZoli
#78624
üzenetére
De miért baj, hogy jelenti a NAV felé? Nekem is van külföldi számlám, de nem adócsalásból származó pénz van rajta, igazolni tudnám az eredetét, ha kérnék (nem akkora összeg, sima bankszámlán nincs értelme sokat tartani). Az meg nem túl reális scenario, hogy itthon beköszöntene az új Rákosi rendszer, és a külföldi számlámon tartott összeget is einstandolják itthonról.
-
Hi!King
őstag
Volt korábban szó a manyup államosításról, volt itt egy keményvonalas újkommunista, aki megmagyarázta, hogy az nem is volt lopás, nem is volt államosítás.
Ettől függetlenül az állampapírral nem hasonlítható, mert ha azokat és a betéteket einstandolja az állam, az államcsődöt jelent, az államcsőd pedig további gazdasági összeomlást. Az államnak szüksége van további forrásokra a működéséhez, ezért ilyet nem fog csinálni. Önyuppal, LTP-vel, meg bármivel ami államhoz kötött, trükközhet, de az állampapírral biztosan nem fog. Na meg nagyobb része forint az eladósodásának, előbb lesz 800 Ft-os euró, mint hogy az állampapírokat ne fizesse.
-
Hi!King
őstag
válasz
Lex Icon
#78525
üzenetére
Az a durva, hogy KBC-s számlámon megint alig látszik valami változás forintban számolva, mert ilyenkor a portfolió amerikai része kb. annyit esik, mint amennyit a forint gyengül a dollárhoz képest. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem lett ma sem jobb beszálló, mint tegnap.
-
Hi!King
őstag
-
Hi!King
őstag
Bár én nem pártolom a kimondottan aktív befektetést, de annyit azért megjegyzek, hogy a piacban azoknak a várakozásai is benne vannak, akik folyamatosan kis adagokban vesznek, és arra számítanak, hogy hosszútávon úgyis emelkedés lesz, ezzel folyamatosan fékezve az eséseket. Így akár az is lehet, hogy emiatt nem tudott mélyebbre esni még a tőzsde, de ahogy a kamatemelésekkel fogy a piacon lévő cash, még tovább eshet. Nem mondom, hogy így van, de ez sincs kizárva.
-
Hi!King
őstag
Én régebben így tudtam, és 5-6 Ft-os marzsok voltak, mikor Erstés Visa kártyával fizettem. Egyszer fizettem pár hónapja, valamiért nem a Wise kártyámat használtam, és épp 405 volt az árfolyan, 420-on váltott. Szóval vagy valami nagyon változott, vagy amikor gyors volt az árfolymamozgás, szarul váltott.
-
#77407
Hi!King
őstag
PredatorZoli
#77405
Hi!King
őstag
válasz
PredatorZoli
#77405
üzenetére
Az már rég megdőlt elmélet, hogy ne tudna egyszerre infláció és recesszió lenni.
-
Hi!King
őstag
válasz
pictigjis
#77187
üzenetére
Rohadt sokszor újra és újra volt hangsúlyozva, hogy hazudnak azok, akik azt állítják, az állam ellopta. Ennek a ténynek a tagadására épít az egész. Lehet olyan cikket írni, amely arról szól, hogy igen, ellopták, nem tagadom a valóságot, de ugyanezt nem teheti meg az állam az állampapírokkal, mert az államcsődöt és ezzel együtt totális gazdasági összeomlást jelentene, amit az állam nem engedhet meg magának. De nem, ez a cikk tényt akar tagadni, elmaszatolni, ráadásul rágalmazva azokat, akik ezt a tényt kimondják, félrevezetésnek nevezve azt, ami konkrétan történelem, mert megtörtént.
Szóval nem, ez ilyen formában nem jószándékú, hanem vagy nagyon rossz szándékú, vagy naívan kommunista a szerző.
-
Hi!King
őstag
válasz
Bugarov
#77176
üzenetére
Ami tanulságot le lehet vonni ebből, hogy nem véd meg semmi, ha ellopják a pénzedet, magadnak kell úgy befektetned, hogy meg tudd védeni. Ha mégis ellopják, ugyanígy meg fogják magyarázni, nem fog senki sem az utcára menni érted és a sorstársaidért. Nem is maga a kormány a legnagyobb ellenséged, hanem azok az emberek, akik mindennek tapsolnak és mindent megmagyaráznak.
Új hozzászólás Aktív témák
- Témázgatunk, témázgatunk!? ... avagy mutasd az Android homescreened!
- Bittorrent topik
- MILC felhasználók szakmai topikja
- „Új mérce az Android világában” – Kezünkben a Vivo X300 és X300 Pro
- Windows 10
- Miért nem tűnik el soha a kalózkodás?
- Rezsicsökkentés, spórolás (fűtés, szigetelés, stb.)
- Megérkezett a Dolby Vision 2
- Pánikban a világ a Radeon RX 5000 és 6000 sorozat támogatása miatt
- Hobby rádiós topik
- További aktív témák...
- Apple iPhone 13 Pro Max 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone Ultra 9 285K 32/64GB RAM RTX 5080 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- Lenovo V130-15IGM laptop (Pentium Silver N5000/8GB/256GB SSD
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone Ultra 9 285K 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- HIBÁTLAN iPhone 12 Pro Max 256GB Pacific Blue -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3371,100% Akkumulá
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest