Aktív témák

  • Dr.NX

    Topikgazda

    Milyen routert vegyek? Összefoglaló
    (A további hasznos tudnivalókért és az ajánlott modellek listájáért kattints az Összefoglaló kinyitása feliratra!)
    Utolsó frissítés: 2022. augusztus

    Ahhoz hogy segíteni tudjunk a számodra legmegfelelőbb router kiválasztásában, választ kell kapnunk pár kérdésre, tehát ha kérdezel, akkor a hozzászólásod mindenképpen tartalmazza az alábbi kérdésekre a választ:
    ■ Milyen környezetben (falak száma/anyaga, távolságok, szintek, szomszédok) lenne használva?
    ■ Mennyi és milyen kliens eszköz/adapter használná? Ezek közül mennyi az AX (WiFi 6) szabványt ismerő telefon, tablet vagy laptop?
    ■ Milyen net sebesség mellé kellene az eszköz?
    ■ Mennyi pénzt szánsz a beszerzésre? Lehetőleg pontos összeget írj!
    ■ Milyen egyéb igények vannak a routerrel szemben?

    Általános tudnivalók router vásárláshoz az ajánló után található.

    Ajánlott eszközök:
    ● 100 Mbps portokkal szerelt és 2,4 GHz N szabványos WiFi-vel ellátott routerek manapság már elavultnak számítanak és nem ajánlottak.

    ● WiFi 5 (ac) routerek
    10 ezer Ft alatt, "alap" felhasználásra: Tenda AC8, AC10U, Mercusys AC12G (TP-Link budget "almárkája")

    20 ezer Ft alatt: Asus AC57Uv3, AC1300G Plus v3, Asus AC65P = AC85P (amelyik akciós, ~15-20 ezer Ft), TP-Link Archer C5v4/C6/C7v5
    (Az Archer C7v5 elsősorban az OpenWrt támogatás miatt javasolható; amennyiben gyári szoftverrel lesz használva, úgy a mostani ~20 ezer Ft körüli bolti áron inkább a hardveresen erősebb AX modellek ajánlottabbak.)

    ● WiFi 6 (ax) routerek
    20 ezer Ft alatt: TP-Link AX10, Xiaomi AX1800 (Redmi AX5)

    20-30 ezer Ft: Asus AX55, TP-Link Archer AX20, AX21, AX50
    Xiaomi AX3600

    30 ezer Ft felett: Asus AX56U/AX58U, TP-Link Archer AX72, AX73

    50 ezer Ft felett: Asus AX82U/AX86S/AX86U/AX89X/AX92U/TUF-AX5400

    2.5 Gbps WAN porttal rendelkező routerek: Asus AX86U/XT8; TP-Link Archer AX90/AX96/AX6000/AX11000, Deco X90/X96/X5700

    10 Gbps WAN porttal rendelkező routerek: Asus AX89X/GT-AX11000; TP-Link Archer AX206
    2 darab 10 Gbps-es port: QNAP QHORA-301W - specifikációk

    ● WiFi 6E (axe, 6 GHz) routerek
    ASUS ROG Rapture GT-AXE11000
    TP-Link Archer AXE75, Archer AX206 (még nem kapható)

    Mesh rendszerek:
    Tenda: MW5 (a legolcsóbb ac, gigabites WAN-nal)
    TP-Link: Deco M4
    Asus: CD6 (ac), XD4 (ax) (AiMesh miatt ajánlott)
    Xiaomi: Mesh System AX3000 (2-Pack) (olcsó ax megoldás)
    D-Link: COVR-1102 (ac), COVR-X1862 (olcsó ax megoldás)

    (A legolcsóbb ax mesh megoldás 2 db Xiaomi Mi AX1800)

    Asus AX-es eszközeinek listája (kép)
    A SOC színek sorrendben gyengébbtől az erősebbig:
    fehér < citromsárga < narancssárga < zöld < lila

    Asuswrt-Merlin támogatás:
    AC68U/AC86U/AC88U/AC2900/AC3100/AC5300
    AX56U/AX58U/AX68U/AX86U/AX86S/AX88U/GT-AX(E)11000

    TP-Link AX-es routerek, OneMesh Repeaterek (AC és AX) és Deco AX-es eszközök listája (kép)
    A SOC színek sorrendben gyengébbtől az erősebbig:
    fehér < citromsárga < zöld < vörös

    4G mobilnet megosztásra alkalmas routerek
    TP-Link SIM kártyás megoldások:
    - MR100 (4G/150 Mbps; 2 db 100 Mbps WAN/LAN; 2.4 GHz N -es WiFi)
    - MR200 (4G/150 Mbps; 4 db 100 Mbps WAN/LAN; 2.4 GHz N -es és 5 GHz 1x1 AC WiFi; V4 és felette OneMesh)
    - MR400 (4G/150 Mbps; 4 db 100 Mbps WAN/LAN; 2.4 GHz N -es és 5 GHz 2x2 AC WiFi; OneMesh)
    - MR600 (4G-Cat6/300 Mbps; 4 db Gigabit WAN/LAN; 2.4 GHz N -es és 5 GHz 2x2 AC WiFi; OneMesh)

    MR600-at csak abban az esetben érdemes nézegetni, ha a mobilhálózatunkon a letöltési sebesség jellemzően és jelentősen meghaladja a 100 Mbps-t és hajlandóak vagyunk ennek felárát kifizetni.

    ASUS:
    - 4G-AC68U (4G/300 Mbps; 4 darab 1000 Mbps WAN/LAN; 2.4 GHz N-es és 5 GHz 2x2 AC WiFi; 1 darab USB 3.0)
    - 4G-AX56 (4G LTE Cat.6/300 Mbps; 4+1 darab 1000 Mbps WAN/LAN; 2.4 GHz és 5 GHz 2x2 AX WiFi; 1 darab USB 2.0)

    D-Link DWR-953 (4G/150 Mbps; 4 db 1000 Mbps WAN/LAN; 2.4 GHz N -es és 5 GHz 1x1 AC WiFi)

    Ajánlott WiFi adapterek:
    USB-sekből
    Asus USB-AC53/AC54/AC56/AC68/AX56
    TP-Link Archer T4U/T4U Plus/T4UH/T4UHP/T9UH

    PCI-E csatlakozóval
    Asus PCE-AC55BT/AC56U/AC66U/AC68/AC88/AX58BT/AX3000
    TP-Link Archer T6E/T8E/T9E/TX50E/TX3000E

    Routerek topikjai:
    ASUS routerek
    TP-Link routerek
    Xiaomi AX3600 topik

    Emulátorok:
    https://www.tp-link.com/en/support/emulator/
    https://demoui.asus.com/
    https://tools.dlink.com/intro/emulator/
    https://www.mercusys.com/hu/support/simulator

    Általános tudnivalók router vásárláshoz

    Az útválasztó, forgalomirányító vagy angol kifejezéssel: router a számítógép-hálózatokban egy útválasztást végző eszköz, amelynek a feladata a különböző hálózatok – például egy otthoni vagy irodai hálózat és az internet – összekapcsolása, az azok közötti adatforgalom irányítása.

    A feltüntetett verziószámok (pl.: D1 vagy v2.x) lényeges pontok, mert adott típuson belül a különböző verziók között lényegi eltérések is lehetnek! Akár alapjaiban más chipsetre is épülhet két azonos típusjelű, de más verziójú router, ami merőben változtatja meg minden tulajdonságát, sebességét, megbízhatóságát. Vásárláskor a verziószámot mindenképp ellenőrizd a router dobozán! Nem minden esetben igaz az, hogy az újabb a jobb, így vásárlás előtt legyen mindenki körültekintő, és bizonyosodjon meg róla, hogy azt kap amit valóban szeretne.

    Ha egy router nincs az ajánlott routerek között, az NEM azt jelenti, hogy nem érdemes/ajánlott megvenni, hanem hogy nincsen vele tapasztalat, így a beszerzése némileg kétesélyesebb mint a kipróbált/tesztelt eszközöknek.
    Ha olyan routert néztél ki, ami nincs a listán, akkor kérdezd meg a topikban, hogy érdemes-e azt a modellt megvásárolni.

    Pár gondolat a WiFiről

    A WiFin egységnyi idő alatt átvihetõ adatmennyiség a használt szabványtól függ, az azonos felépítésû routerek között nagyságrendi különbség nincs. A hatótávolságokra ugyanez igaz. Azt megtippelni, hogy egy hálózat meddig ér majd el, mennyire csökken majd a jelszint a routertől távolodva, vagy hogyan esik majd vissza a hálózat sebessége a jelszint csökkenésétől, kb. esélytelen. Több dolog hatással van egy vezeték nélküli hálózat áteresztőképességére. Számít a környezet zajossága (zavaró jelek a WiFi frekvenciatartományában, pl.: közeli egyéb WiFi hálózatok), a közvetlen rálátást gátló objektumok és természetesen az ellenoldal (a hálózati eszköz, amely a routerre csatlakozik).
    5 GHz-es frekvencián az elérhető átviteli sebesség jellemzően nagyobb, ugyanakkor az áthidalható távolság beltéri környezetben kisebb, mint 2,4 GHz-en, mert a falak és egyéb tereptárgyak jóval nagyobb csillapítással hatnak a magasabb frekvenciájú hullámokra.

    Manapság elterjedt WiFi szabványok
    IEEE 802.11n WiFi 4
    IEEE 802.11ac Wi-Fi 5
    IEEE 802.11ax Wi-Fi 6 és Wi-Fi 6E (6 GHz)

    2,4 GHz előnyei
    ○ nagyobb hatótávolság
    ○ minden vezeték nélküli eszköz ismeri, támogatja
    5 GHz előnyei
    ○ nagyobb átviteli sebesség
    ○ kisebb interferencia, lévén kevésbé olyan elterjedt, mint a 2,4 GHz

    A 6 GHz-es sáv 2021-ben lett engedélyezve az EU-ban, jelenleg nem is lehet kapni ezen a sávon működő routert.

    5 GHz-es WiFi-re tehát leginkább akkor lehet szükséged, ha a környéken olyan mértékben elszaporodtak a 2,4 GHz-es WiFi hálózatok, hogy már-már alig lehet normális és stabil kapcsolatot létrehozni, és ennek okán az elérhető sebesség is drasztikusan lecsökkent. Ez jellemzően lakótelepi környezetben megszokott, ahol nem ritka, hogy a kliens akár 20-30 vagy még több WiFi hálózatot is lát egyszerre. Másik hasznos tulajdonsága az 5 GHz-es WiFi-nek, hogy a kétszer nagyobb frekvenciájából és a modulációból adódóan a 2,4 GHz-től jóval nagyobb sebesség átvitelére képes, így ha gyorsabb internetcsomagot szeretnél kihasználni WiFi-n is, akkor ugyancsak ebben kell gondolkodnod. Hátránya viszont, hogy a falak és egyéb tereptárgyak sokkal inkább csillapítják, vagyis ugyanolyan környezetben jellemzően nem ér el olyan messzire, mint a 2,4 GHz-es jel. Az 5 GHz WiFi használatához azt mind a routernek, mind pedig a klienseknek támogatni kell.
    A WiFi szabványokban feltüntetett sebesség értékek (pl.: 300 Mbps, 866 Mbps) úgynevezett maximális linksebességek, amiknek létrejötte nem minden körülmények közt garantált, mert rengeteg környezeti tényező és a kliens is nagyban befolyásolja. Ezen kívül elég nagy hányadban olyan adatok is átvitelre kerülnek, amik a felhasználó számára nem hasznos adatok, csupán a kapcsolat fenntartásához szükségesek, vagyis egy, az operációs rendszer által kiírt 433 Mbps kapcsolaton senki ne várja, hogy 433 Mbps-t tud majd mérni a speedtesten! A gyakorlatban tehát ezeknek a linksebességeknek csak a töredékét lehet elérni, amik a különbözõ szabványok esetén így alakulnak:
    - N (300 Mbps): 80-130 Mbps
    - AC (433 Mbps): 250-300 Mbps
    - AX (1,2 Gbps): ~ 1 Gbps
    (Mindez zajmentes környezetben, 100%-os jelszint mellett. Az adott szabványt mind a két oldalnak támogatnia kell.)

    A több antenna NEM jelent nagyobb hatótávot. Tehát ha jelenleg rendelkezünk két antennás routerrel, és lecseréljük egy azonos nyereségű antennákkal rendelkező, három antennával felszerelt routerre, akkor a plusz egy antenna nem fogja növelni az addig megszokott hatótávot. A harmadik antennának kizárólag sávszélesség növelő célja van. Ha a 3 antennás routerre csatlakozik egy szintén három antennával rendelkezõ kliens (3x3:3 MIMO), akkor egyszerre három csatornán képesek kommunikálni, ami pl.: AC-s WiFi esetén 3*433 = 1300 Mbps-os linksebességet jelent, míg ugyanez két antennás router esetén max. 2*433 = 866 Mbps-os linksebesség lehet. (Megjegyzendő, hogy nagyon ritka a három antennás kliens.)
    Olcsóbb telefonok, tabletek általában csak egy antennával rendelkeznek.

    Minden antennának azonos típusúnak és nyereségűnek kell lennie és azonos helyen is kell lenniük, nem lehet különböző típusú/nyereségű/helyszínű antennákat használni egy eszközön. Ennek oka a MIMO képesség működése.
    Vannak olyan routerek, amelyekben több wifi chip is van és mindegyikhez különböző antenna kivezetés tartozik, ebben az esetben lehet eltérő antennákat használni mivel függetlenek egymástól a különböző wifi chipek.

    MIMO képesség és link sebesség kapcsolata
    N-es hálózat esetén egy stream 150 Mbps, AC-nál 433 Mbps ez az érték.
    Jelölés: 2,4 Ghz + 5 GHz, AC-nál N/AC
    N150 - 1x1:1 - 150 Mbps
    N300 - 2x2:2 - 300Mbps
    N450 - 3x3:3 - 450 Mbps
    N600 (csak 2,4 GHz-n) - 3x3:3 TurboQAM-mel - TurboQAM-mel 600 Mbps, TurboQAM nélkül 450 Mbps
    N600 (dual band) - 2x2:2 + 2x2:2 - 300 Mbps + 300Mbps
    N750 - 2x2:2 + 3x3:3 - 300 Mbps + 450 Mbps
    N900 - 3x3:3 + 3x3:3 - 450 Mbps + 450 Mbps
    AC750 - 2x2:2 + 1x1:1 - 300 Mbps + 150/433 Mbps
    AC900 - 3x3:3 + 1x1:1 - 450 Mbps + 150/433 Mbps
    AC1200 - 2x2:2 + 2x2:2 - 300 Mbps + 300/867 Mbps
    AC1300 - 2x2:2 TurboQAM-mel + 2x2:2 - TurboQAM-mel 400 Mbps, TurboQAM nélkül 300 Mbps + 300/867 Mbps
    AC1350 - 3x3:3 + 2x2:2 - 450 Mbps + 300/867 Mbps
    AC1750 - 3x3:3 + 3x3:3 - 450 Mbps + 450/1300 Mbps
    AC1900 - 3x3:3 TurboQAM-mel + 3x3:3 - TurboQAM-mel 600 Mbps, TurboQAM nélkül 450 Mbps + 450/1300 Mbps

    A csatornaszélességek (20, 40, 80, 160 MHz) is befolyásolják a sebességet, de csak zavarmentes környezetben biztosítanak tényleges sebességnövekedést.
    Wi-Fi 4, 2,4 GHz
    40 MHz, 2×2: 300 Mbps

    Wi-Fi 6, 2,4 GHz
    40 MHz, 2×2: 574 Mbps

    Wi-Fi 5, 5 GHz
    80 MHz, 2×2: 867 Mbps

    Wi-Fi 6, 5 GHz
    80 MHz, 2×2: 1201 Mbps
    160 MHz, 4x4: 4800 Mbps

    MU-MIMO:
    A hagyományos Single-User MIMO Wi-Fi router csak egy felhasználót szolgál ki egy időben, míg a többi felhasználó a sikeres kapcsolódás ellenére is kénytelen várni, ami csökkenti a teljesítményt és a teljes kapacitást.
    A MU-MIMO megoldja ezt a problémát azzal, hogy 3 egyidejű kapcsolatot létesít több felhasználó esetén, 3 adatfolyamot egyidejűleg.
    Mivel a MU-MIMO hálózat nem igényli az eszközöknél az időben megosztott kapcsolatot más eszközökkel a hálózaton, így minden készülék kevesebb várakozási időt tapasztalhat, amely lehetővé teszi a gördülékenyebb hálózat meglétét a kliensek között.

    WiFi 6
    Nagyobb elérhető sebesség (160 MHz, 1024-QAM, 4x4: 4800 Mbps)
    Több kliens egyidejű csatlakozásakor optimálisabb teljesítmény:
    OFDMA (Ortogonális frekvenciaosztású többszörös hozzáférés) - Egy-egy adatcsomagban több kliens adatai is szerepelhetnek
    MU-MIMO - Fel- és lefelé irányban is egyszerre több eszköz kommunikálhat párhuzamosan
    Target Wake Time - Akkor ébreszti fel a klienst, amikor számára is érkezik adat, így energiatakarékosabb
    Airtime Fairness - Egyenlően elosztott időszeleteket oszt ki a kliensek számára
    Spatial Frequency Reuse, BSS coloring - Megjelöli az azonos csatornán található, idegen hálózati csomagokat, így ezek nem zavarják a folyamatos kapcsolatot a kliensekkel

    Firmware mod
    A felsorolt routerek nagy része firmware moddolható. A leggyakrabban használt alternatív megoldások Atheros chipset estében a DD-WRT és az OpenWRT, Broadcom chipset esetében a Tomato. Fontos leszögezni, hogy a gyáritól eltérő firmware használatából származó hibákkal nem garanciáztatható a termék, valamint azt, hogy a hardveres NAT-tal rendelkező routerek (jellemzően a 800 Mbps sávszélességű internet lekezelésére képes modellek) alternatív firmware-rel esetleg csak jóval kisebb sávszélességet tudnak lekezelni, mert ilyen esetben a NAT-olás teljes egészében a processzort terhelheti. A firmware moddolásról bővebb infót az egyes eszközök topikjaiban, vagy pedig a kérdéses firmware-ek topikjában kaphattok.
    CFW = Custom FirmWare, másnéven 3rd party firmware, azaz olyan firmware, amit nem a készülék gyártója hozott létre / fejlesztett.
    Atheros chipsetes eszközökre (pl TP-link) a legfejlettebb az OpenWRT vagy a belőle származtatott, egyszerűsitett felhasználói felülettel ellátott Gargoyle, illetve a 3G / 4G USB modemek kezelésére kihegyezett router.
    A Broadcom chipsetes készülékekre (Pl. ASUS, Linksys) a legrégebbi fejlesztésű a DD-WRT firmware, de a belőle kinőtt Tomato illetve ASUS gyári firmware-re épülő Merlin ajánlottabb. (általános ASUS router topik)

    OpenWRT topik
    Tomato firmware
    Padavan firmware topik
    Padavan firmware Xiaomi, ASUS, és TP-LINK routerekhez

    Néhány gondolat router vásárlás előtt állóknak
    Az alábbi sorok azoknak íródtak, akik torrentezés, és/vagy egyéb szerver funkciók kiváltása céljából szeretnének routert vásárolni. Ezzel kapcsolatban van néhány dolog, amivel nem árt tisztában lenni, nehogy aztán csalódás legyen a vége! Nézzük a leggyakoribb, és legfontosabb kérdéseket a témában, a leendő router típusától függetlenül.
    Garancia
    Gyári torrentkliens manapság csak az ASUS routerekben van, de ez sem feltétlenül elégít ki minden ezzel kapcsolatos elvárást. Az egyéb szerverfunkciók, mint LAN hálózati megosztás, FTP szerver, és egyebek, szintén csak korlátozottan konfigurálhatóak a gyári szoftverekben, tehát az esetek döntő többségében a történet vége az, hogy a routerre egy moddolt firmware fog felkerülni, hogy az igényeket a lehető legjobban kielégítse, és kihozza a vasból amit lehet. Igen ám, de ez viszont elvileg a garancia azonnali megszűnését vonja maga után. Azért elvileg, mert ha később baj van a routerrel, akkor az esetek 99%-ban vagy vissza lehet állítani a gyári firmware-t, vagy egyébként sem állapítható meg, hogy mi volt rajta, mielőtt tönkrement. Szóval a garancia megszűnése leginkább csak formai, de azért jobb ezzel is előre tisztában lenni!

    Működéssel és / vagy beállítással kapcsolatos kérdéseknek nem itt van a helye. Erre a célra szolgáló topikok:
    Router gondok
    Otthoni hálózat és internet megosztás
    WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat

    Repeater vagy jeltovábbító:
    A WiFi routerre csatlakoznak annak hatótávolságának széléhez közeledve, így annak jelét egy újabb hatósugárral növelik meg. Hátránya, hogy az új hálózatnak új neve lesz, valamint felezi a sebességet, hiszen visszafele is kell forgalmaznia.

    Mesh:
    több egységből álló hálózat, fejlettebb változata a repeaterekkel megtoldott hálózatnak.
    Az eszközök öszehangolt működése egy egységes otthoni hálózatot alkot.

    Előnyei:
    - szakadásmentesen tudnak átkapcsolódni az eszközök az egyik node-ról (hálózati csomópontról) a másikra
    - azonos SSID névvel csatlakoznak az eszközök, nincs több wifi-név

    Hátránya: a gyártókat nem lehet mixelni a hálózaton belül, tehát csak az adott cég termékeit lehet használni újabb node-ok kialakítására.

    Többszintes házban vagy sok falon átmenő wifi esetén érdemes egy nagyteljesítményű router helyett mesh hálózatban gondolkodni, különösen, ha a routert nem lehet központi helyre elhelyezni.
    A fő routert és node-okat vagy AP-t minden esetben érdemes kábellel összekötni (ethernet backhaul), mivel a wireless backhaul jelentős teljesítménycsökkenést eredményez.

    Asus: AiMesh (rugalmas mesh megoldás, minden eszköz besorolható a hálózatba) - a leginkább ajánlott a topikban
    TP-link: Deco Mesh, OneMesh, Omada (ezek nem keverhetőek!)
    Tenda: Nova Mesh
    D-Link: Covr
    Xiaomi: Mi Mesh
    Huawei: HiLink
    OpenWrt, Google Nest Wifi: 802.11s protokoll

    Deco Mesh eszközök
    Csak Deco eszközökkel lehet mesh WiFi-t konfigurálni. Azaz pl. OneMesh vagy Omada vagy egyéb márkák eszközeivel nem. A Deco eszközöket lehet szabadon keverni - akár AC-st az AX-essel is. Ugyanakkor érdemes egyfajta pakk-ból választani. Van belőlük egyes és/vagy kettes és/vagy hármas pakk. Persze az is működik, hogy veszel két kettes pakkot és akkor lesz egy 4 egységes mesh WiFi-d (ekkor plusz switch kellhet).
    A főegység (mesh router) lehet router (azaz "routerkedni" is tud) vagy AP módban (pl. ha egy ONT van előtte router módban vagy egy másik router ami "routerkedik") is. A főegységet a modem/HGW/ONT-tal minden esetben kábeles összeköttetéssel csatlakoztassuk.
    A főegység (mesh router) és a node-ok között lehet ethernet és/vagy WiFi backhaul is (ezt konfigurálni szükséges). Az előbbi igen erőteljesen javasolt. Több node esetén lehet az is, hogy egyik ethernet backhaullal csatlakozik - a másik WiFi-n. Topológia terén törekedjünk a csillag megvalósításra - azaz az összes node lehetőleg a mesh routerhez csatlakozzon (azaz node-okat egymás után lehetőleg ne).
    Persze amennyi klienst csak lehet rakjunk kábelvégre - annál jobb lesz a WiFi-nk.
    Azt vegyük figyelembe, hogy ezekben a SoC/RAM nem a legerősebb (valamint USB sincs pl.) - így amennyiben QoS/Parental Control/VPN-ezni szeretnénk, akkor nem ez lesz a nyerő megoldás, pláne gigabites internet mellé.
    A Deco nevű (azaz más, mint a routereknél, de nagyon hasonlít rá) mobilappja ezeknek egész jó - távoli helyszínről is könnyen kezelhető és bolondbiztos.

    OneMesh
    A főegység (mesh router) és a node-ok között csak WiFi backhaul lehet (vagy TL-WPA8631P KITtel PowerLine), ethernet backhaul nem.
    A főegység (mesh router) csak OneMesh-t támogató router lehet.
    A node-ok viszont csak OneMesh-t támogató repeaterek (WiFi-n) vagy egyfajta (TL-WPA8631P KIT) PowerLine (elektromos hálózaton).

    by Dr.NX, dkess, Gubek-Einste

    [ Szerkesztve ]

    Elfogadom a sütiket.

  • Dr.NX

    Topikgazda

    Ezt a hozzászólást pedig használhatjuk üzenőfalnak.

    Elfogadom a sütiket.

Aktív témák