2. Fórumok
  3. Alaplapok, chipsetek, memóriák
  4. Mini-ITX
  5. (kiemelt téma)
  • Téma összefoglaló
    Utoljára frissítve: 2023-12-13 07:36

    Fototrend

    Az ITX szabványt a VIA alkotta meg 2001-ben, mely eredetileg 21,5x19,1 cm volt, mára 17x17 cm-re redukálódott. Felhasználási területe igen széles, egyformán alkalmazzák otthoni felhasználók, mind nagy cégek különböző beágyazott rendszerekhez. Ipari területen különböző célokra felhasznált gépekhez szolgálnak alapul pl. CNC maró gépekhez, vagy ATM automatákhoz stb. A szabvány leírása a formfactors.org-on található meg. Amit érdemes kiemelni, hogy a mini-ITX kompatibilis az ATX és mATX szabványokkal - a csavarhelyek, a hátlapi panel és a bővítőkártya elhelyezése is megegyezik -, így egy mITX alaplap gond nélkül beszerelhető szabványos mATX és ATX házakba is.

Új hozzászólás Aktív témák

  • #44681 imibogyo veterán PainKiller13 #44672
    Új Válasz #44681
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    imibogyo

    veterán

    válasz PainKiller13 #44672 üzenetére

    "az alaplapra nyomja a hőt"

    Én úgy tudom, hogy a "fújó" ventillátor általánosságban hatékonyabb (és hangosabb is), mint a szívó, másrészt az alaplapi cuccok (VRM, NVMe stb.) nagyon hálásak tudnak lenni a plusz fuvallatért. A bordáról leváló levegő ~30-50 fokos, tehát egy 60-90 fokon üzemelő és átlagosan 50-70 fokos bordájú VRM-nek ez a levegő is "hűvös". ;)

    Régen készítettem egy átfogó tesztet, infrás hőmérővel és programból is mérve a ház és az alkatrészek különböző hőmérsékleteit egy direkt nem gagyi top-flow (Noctua NH-C14S) és egy toronyhűtő (Noctua NH-D14) segítségével (tudom itt most nem toronyhűtőről van szó, de a lényeg ebben az esetben, hogy teszteltem a top-flow kialakítást is).

    A végeredmény az lett, hogy bár a toronyhűtő minden szituációban és kiépítésben elverte a top-flow hűtőt CPU hőmérsékletben (ami várható is volt, már csak a bordafelület nagyságának különbsége okán is), de ha a képletbe belevettem az alaplaphoz köthető cuccok (VRM, chipset, M2 SSD) és a dVGA (VRM hátoldala, nyák hőmérséklete a hátlapon a GPU chip mögött stb.) hőmérsékleteit is, akkor összesítve a top-flow szolgáltatta a jobb általános "teljesítményt".

    Sajnos egy az utcánkban végrehajtott Elmü "akció" miatt elszállt a tesztem még a publikálás előtt és utána már nem volt kedvem újrakészíteni (csak cirka 2 napom ment el rá), de egyre jobban érik bennem, hogy újra nekiveselkedem, mert mostanában egyre többször jön elő ez a téma itt a PH-n és jó lenne valami épkézláb teszttel alátámasztani ezt, vagy azt az állítást/oldalt (még jobb lenne egy hőkamerát is szerezni a teszt idejére...). :K

    Az általános hőkamerás felvételeken is jól látszik, hogy a hűtő "alatt" melegebbek a cuccok, mint maga a borda és így az arról "leváló" levegő. Tehát bármi is menne arról a bordáról rá a (pl.) VRM-re, akkor az igenis hűtené azt. Lényegében kizárt, hogy a bordáról jövő levegő melegebb legyen, mint a proci körüli alkatrészek legtöbbje, tehát az "alaplapra nyomja a hőt" állítás szerintem egyszerűen nem állja meg a helyét. Mármint igaznak igaz, de ettől függetlenül az ott található cuccok még mindig profitál(hat)nak belőle...

    Még van itt pár szemléltető kép, hogy mire gondolok, akármelyik képet is nézem én mindegyiken úgy látom, hogy a (normális/megfelelő méretű) hűtő bordái mindig hűvösebbek (még ha ezek felülről is vannak fotózva), mint a környező melegedésre hajlamos alkatrészek.

Új hozzászólás Aktív témák