Új hozzászólás Aktív témák

• #27048 #16820480 törölt tag

  Új Válasz 2015-09-20 15:27:24 #27048

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #16820480

  törölt tag

  Élménybeszámoló következik. Sikerült találni egy helyet, ahol van próbadarab Cayin N5, Hidizs AP100, Acoustic Research AR-M2, Luxury & Precision LP5. Ellenfélként a Plenue 1 volt nálam, tesztelésre pedig a bolt jóvoltából egy KM16 (lásd: fülhallgatós topik).

  Cayin N5: Egész méretes, de nem olyan nagyon nehéz lejátszó, hasonló a Plenue dimenzióihoz, csak nem érintőképernyős kezelése van, hanem pár gomb, és egy tárcsa az előlapon. A kezelése elmegy, nagjyából a Fiio X5-2 ellenében indul az ára szerint, így ehhez illene hasonlítani, de ezt sejnos nem tudom megtenni, mert a Fiio-t nem hallottam még. Szóval a kezelése elmegy, nem lassú, de nem is olyan iszonyatosan kényelmes, kicsit fura nekem a menü, de el lehet hamar igazodni, és meg lehet szokni. A kijelzője elég vacak, valami olcsó TN panel, de mondjuk ez csak akkor lehet probléma, ha kültéren használja az ember.
  Hangra nem rossz, alul egész jó, bár nincs olyan testes, mint a p1, de van ereje, kijön, hogy izmosabb az erősítő, mint a P1 esetében, viszont magasban nincs meg az a szeparáció, kicsit mintha torzítana, kásás lenne (nem úgy, mint egy Sokol rádió, hanem persze a P1 ellenében). Összességében szerintem (látatlanban) a Fiio X5-2 kezelése jobb ennél, hangban meg ki tudja, de önmagában nézve elég jó ki lejátszó ez az N5, jó alternatíva lenne, ha lehetne otthon kapni, de így inkább csak érdekesség.

  Hidizs AP100: Árban nagyjából a DX50 ellenfele, így ennek megfelelően nézem. A kezelése talán egy fokkal jobb a Cayin N5-nél, mert rendes gombok vannak, nem tárcsa, de mégsem az igazi, bár ez inkább a menü logikájának köszönehtő, amúg ynem lenne olyan rossz. A méretéhez képest meglepően könnyű, mintha üres lenne belül. A képernyője olyan vacak TN panel, mint az N5, de mondjuk ez legyen a legnagyobb baja. Viszont nem ez a legnagyobb baja. Fórumokon sok hibáról írnak, hogy fagyogat a szoftver, főleg ha SD kártyával használja az ember, ami elég necces azért, ilyen ár meleltt főleg. Hangja nem rossz, de nem is nagy szám. A többiekhez képest egyértelműen kevésbé dinamikus, és mintha a hangtér is össze lenne nyomva, nem megy olyan mélyre, nem megy olyan magasra, nem igzaán izgalmas a hangja, szerintem a DX50 jobb, és ha még a kezelést is belevesszük, akkor egyértelműen az iBasso a jobb vétel. Volt benne reménységem, mert viszonylag olcsó lejátszó, és sok jót is írnak róla, de sajnos a valóságban még nagyon sokat kell fejlődnie, hogy jobb vétel legyen egy Fiio vagy iBasso ellenében.

  Acoustic Research AR-M2: Marha nagy. Marha drága. Méretekben akkora, mint egy mobil, csak kétszer olyan vastag, hogy elférjen a nagyobb erősítő, nagyobb akksi, meg a vezérlőgombok és analóg hangerőszabályzó tárcsa. Androidos, ennek minden előnyével és hátrányával, így erről nem írok, de ami feltűnt, hogy a szoftver nem olyan gyors és gördülékeny, mint mondjuk az új generációs AK és Plenue lejátszóknál, nincs kinetikus görgetés (vagyis nagyon gyorsan megáll, így nem túl kényelmes).
  Hangra nekem nem jött be, nagyon eltávolítja a hangot, széthúzza, de nem igazán prezentálja úgy, ahogy én azt szeretném hallani. Erősítője brutálisan erős, ilyen 10% körülre tettem a hangerőt, és majd megsüketültem a KM16-tal (P1-en olyan 50%-ra kellett tenni low-gain módban), viszont mégis nagyon világos, nincs igazán alja, nem ad olyan testet a zenének, mint a többi játékos. Nálam nagyon mellé ment ez a lejátszó, főleg amilyen árcédulát adtak neki, ezért sem szeretem amúgy a droidos cuccokat, mert nem arra megy el a sok erőforrás, amire kéne.

  Luxury & Precision LP5: Óriási darab, igazi retró, nagyon minőségi anyagokból, a Colorfly C4-hez hasonló gravírozott fa hátlappal. Első látásra gyűlölet és szerelem.
  A kezelése olyan, mint egy alien űrhajó, 5 gomb van rajta, amik attól függően mást csinálnak, hogy hol van az ember (zenék böngészése vagy lejátszás képernyő), de gombonként 3 funkcióval nagyjából, ami eléggé összezavaró tud lenni, még perce kután is csak tippeltem, hogy melyik gomb mit csinál, pedig rá van írva, csak az nem, hogy mikor csinál mit.
  Hangra zseniális, első hallásra szerelem (itt jegyzem meg zárójelben, hogy a LO feliratú kimenet nem a low gain, hanem a line-out jele, még szerencse, hogy halk zenével kezdtem, és nem süketített meg ), meleg hangú, erősítője egy bika, akusztikus zenével elképesztően jól szól, érezn ia hangszerek testét, ahogy a vonósok húrjai rezdülnek, viszont sajnos rock-metál és egyéb elektroniusabb zenékkel nem bánik ilyen szépen, eltűnik a középtartomány részletessége, ebben a Plenue egyértelműen jobb nála. Árban amúgy rendben van, amit hoz, azt nagyon jól hozza, sok kimenet, lehet digitális forrásként használni, lehet külső erősítőre kötni, de nem adnám érte a P1-et. Főleg mert ilyen mérettel már nem mondható zseb-barátnak, másrészt meg hangban nem hozza azt a szintet.

  A nap tanulsága, hogy ha megválok a Plenue-től, akkor soha többé nem fogok jó szemmel nézni másik DAP-ra, egyszerűen annyival jobb mindennél, amit próbáltam, hogy nehéz lesz betölteni az űrt, amit hagy. Egyedül egy jó fejhallgatóval lehetne, mert azokat nem hajtja meg.

Új hozzászólás Aktív témák