Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Feketelaszlo

    senior tag

    válasz kolopele #18 üzenetére

    Csak a mihez tartás végett: ma Magyarországon 2000 eladott példány számít arany lemeznek és 4000 platinának. Viszont ez már rég nem csak a fizikai hordozót takarja, a digitális hallgatókat is beleszámítják az alábbi arányokkal:

    -Fizikai lemezeladás: 1 lemez 1 eladott példány
    -Digitális letöltés: a fizikai lemezhez képest 1/10-részt számít
    -Streaming (ha fizetős szolgáltatásban hallgatják): 1/1000-ed részt számít
    -Streaming (ha ingyenes szolgáltatásban hallgatják): 1/5000-ed részt számít

    Vagyis mondjuk a befutott öreg rockereket akik még tényleg eladnak lemezeket 1:1 arányban képviselik a lobbiszervezetek, aki viszont streamingre tölt fel azt valahol 1:1000 és 1:5000 közt a hallgatói anyagi helyzetétől függően. S mindennek ellenére főleg a digitálisan eladott tartalmak vezetik a slágerlistákat.
    Ez talán képet ad arról, hogy mennyi "igazi zenerajongó" lehet. Én hasraütésszerűen 10-50.000 fő közé tenném a számukat. Az Artisjus is valószínűleg azért vergődik ennyire, mert a digitális világban befutott alkotóknak már egyáltalán nincs szüksége rájuk - mármint sem az "igazi zenrajongókra", sem pedig a jogdíj-maffiára.

  • Feketelaszlo

    senior tag

    válasz Hieronymus #24 üzenetére

    Nem tudom, Jamaika sem egy nagy piac - fizetőképesség alapján meg a segédmunkás hasonlat is állhatna rá -, mégis ki tudott termelni egy Bob Marleyt, Desmond Dekkert vagy Lee Perryt Artisjus nélkül is. De a számomra érthetetlen K-Pop meg J-Pop láz sem abból indult, hogy tudatosan a nagyvilágot célozták az ottani előadók, egyszer csak igény lett a világ körüli turnékra. Persze most lehet, hogy kivételeket puffogtatok, de én úgy látom, hogy a legsikeresebbek azért idehaza sem senyvednek, inkább csak arról van szó, hogy igazságtalan az elosztórendszer, s azokat díjazza leginkább akik régen befutottak és bérelt helyet váltottak a húsos fazéknál, az újonnan próbálkozókat meg talán még inkább lenyomja a porba.

  • Feketelaszlo

    senior tag

    válasz Hieronymus #28 üzenetére

    Hogy ha a jogdíjakat egyfajta előadóművészeti nyugdíjjárulékként fogjuk fel akkor valóban igazságos, csak akkor úgy kell prezentálni, hogy a sikeres kurrens előadók most épp az öreg zenészeknek utalják a jussukat, s ők majd akkor kapnak nagyobb összeget a kasszából, ha majd öregek lesznek. Csak akkor ebben benne van a nyugdíjrendszerek szokásos problémája, hogy a mai orvostudománynak hála már simán eléldegélhetnek 80-90 éves korukig is az egykori sztárok akármennyit is ittak és kábítószereztek fénykorukban. Meg persze az is, hogy mi van, ha az Artisjus nem tudja majd olyan hatékonysággal kilobbizni a zenészeket illető jövedelmet a jövő technológiával kapcsolatban vagy mondjuk valami zenelejátszásoktól teljesen idegen költséget akar jogdíjként elszámolni, mint anno az ÜHD esetén.
    Természetesen nem azt akarom elvitatni, hogy George Michael, Máté Péter vagy Kóbor János örökösei ne lennének jogosultak a rokonaik életműve által termelt haszonra, de ahogy a fentebb idézett példa is mutatja a jogdíj felosztás sajnos nem olyan átlátható, mint ahogy elsőre tűnik.

Új hozzászólás Aktív témák