Új hozzászólás Aktív témák
-
#54625216
törölt tag
válasz Tuninger #11999 üzenetére
A 400mbit h264 a világos részeken vérzett el a 8bit miatt, mert nagyon nem bírja, ha a szaturációt megemeled: azonnal jön a sávosodás a közeli színek között (nyilván nem mindegy, hogy 1024 vagy 256 lépésed van), márpedig a felhők átszinezéséhez pont a szaturáción kellett módosítani.
Általában ha lehúzod a gammát és felnyomod a gaint, akkor az a szaturációt is megtolja, ez hozza ki az ocsmány artifactokat a h264-ből.Ha viszont a kép nincs túlszaturálva, akkor a sötétekben sokkal több részlet marad meg 400mbit h264-el, mint 100mbit h265-el, tehát a 400mbit h264-nek is megvan a létjogosultsága.
Ezúttal a gammát felfele toltam a gainnel együtt, a szaturációból meg visszavettem:
Itt a 8bit és a 10bit között szinte semmi különbség, a nagyobb bitráta kodektől függetlenül több részletet tartalmaz a sötétekben. Sőt a h265 100mbit mintha jobban összegányolná a képet, mint a h264 100mbit.
(Még sosem publikáltam a logoutra, talán ideje lenne kipróbálni. )
-
#54625216
törölt tag
válasz #54625216 #11997 üzenetére
Jött néhány kérdés privátban, hogy akkor most x helyzetben milyen kodeket használjak, így gondoltam kiegészítem az írást némi ajánlással.
Ez már szigorúan magánvélemény, szubjektív következtetés a teszteredmények alapján.h264 100mbit:
Ha hosszabb anyagot akarunk felvenni és az utómunka minimális, azaz ha a grade kimerül a snittek egymáshoz igazításában.
A log-ot kerüljük, mert még egy egyszerű log-rec709 konverziónál is megjelenhetnek tömörítési hibák. Alapjáraton abból kell kiindulni, hogy amit a keresőn látunk az lesz a végeredmény, azaz figyeljünk a fehér egyensúlyra és olyan színbeállításokat használjunk, ami tetszik, hogy később ne kelljen sokat színkorrigálni. A kamera beépített színkorrekciója ugyebár raw-ból dolgozik, azaz ha nem rawban rögzítünk, akkor utómunkában már nem tudjuk reprodukálni, ezért érdemes a "gyengébb" kodekek esetén már a felvételkor odafigyelni a színbeálltásokra.
Ha több órányi nyersanyagokkal dolgozunk, akkor nagyon nem mindegy, hogy később mekkora file méreteket kell kezelnünk, ilyenkor a 100mbit a legjobb méret/minőség kompromisszum. A publikáláshoz újrakódolás miatt nem kell különösebben aggódni, a Netflix-nél pl. a 4K filmek felső sávszélessége 16mbit, azaz a 100mbitben bőven van tartalék.h264 400mbit:
Szvsz akkor van értelme, ha egy hosszabb h264 100mbites felvétel mellé akarunk extra jeleneteket felvenni más fényviszonyok között.
Pl. egy jól bevilágított szinpadi műsort teljes tartalmában rögzítünk 100mbiten majd a színpad mögött interjút készítünk a szereplőkkel. Ilyenkor érdemes 400mbitre váltani, mert a gyengébb fényviszonyok miatt biztosan bele kell nyúlni majd az anyagba és jól jöhet, ha a gradelésnél nagyobb a mozgásterünk. A h264-el elkerülhetjünk az eltérő kodekekkel szerencsétlenkedést az utómunka során, a nagyobb sávszélesség pedig különösen akkor hasznos, ha a sötéteket kell feljebb húzni.h265 100mbit:
Ha logban akarunk dolgozni, de az anyag hosszúsága miatt számít a file méret. A tesztből számomra kiderült, hogy a h265 100mbit flogból majdnem ugyanazt ki lehet hozni, mint a 400mbitből, valamivel szűkebb határok között.
Logban első sorban akkor érdemes gondolkodni, ha az aktuális látványtól merőben eltérő végeredmény akarunk elérni. Pl. tengerparton forgatunk és szeretnénk, ha a háttérben ott virítana a türkizkék tenger, miközben a kedvezőtlen időjárás miatt az egésznek döglött, színtelen hangulata van. Ilyenkor érdemes log-ban rögzíteni és a tenger színét a gradelésre bízni.h265 400mbit:
Ha a cél az elérhető legjobb képminőség a lehető legnagyobb színkorrekciós szabadságfokkal és a minőség érdekében a nagy fileméreteket is bevállaljuk. Szvsz a h265 400mbitnek log esetén van főleg létjogosultsága vagy ha az egész projectet h265-ben rögzítettük és - hasonlóan a h264 400mbithez - egy-egy jelenet erejéig feljebb akarjuk húzni a sötéteket.
Ahogy a tesztben is említettem: fikciós műfaj esetén, kontrollált forgatási körülmények között mindenképpen ajánlatos a 10bit log minél nagyobb sávszélesség mellett, ami az x-t3 esetében a h265 400mbit all-intra. -
taranis
addikt
Van valaki Veszprém környékén VLog-L-es GH5-el?
colorizer.net
-
Teasüti
nagyúr
válasz #54625216 #12000 üzenetére
Na jó, csak ha össze lehet kombózni a HEVC-t is a 8 bittel és a H264-et is a 10 bittel, akkor érdemes ugyanannál a tömörítésnél maradni, vagy ugyanannál a bitmélységnél ha pixep peeping van.
Azért abban gondolom egyetértünk, hogy nagyon nem egyenértékű a HEVC 100 Mbit-je a H264 100 MBit-jével? -
#54625216
törölt tag
válasz Teasüti #12005 üzenetére
Mit értesz az alatt, hogy nem egyenértékű? Ha ugyanazon a sávszélességen 8 bitet vagy 10 bitet rögzítesz pixelenként, abból adódik, hogy általában véve nem jobb minőség, hanem más minőség lesz, hiszen ugyanannyi információt rögzítesz.
Arra pedig, hogy mikor melyik a nyerő nincs általános recept, mert 100%-ban a felvételi körülményektől és az elérendő céltól függ. -
Teasüti
nagyúr
válasz #54625216 #12006 üzenetére
Ha ugyanabba a kodekbe tömöríted ugyanazzal a minőségi szinttel, akkor igen. De te HEVC-be és H264-be tömörítesz. Egyik épp 100%-al hatékonyabb, mint a másik. Persze minőségi szinttől függően, nem tudom a Fujiban lévő chip milyen szinten tömörít, de talán nem csak mutatóban van benne a HEVC.
-
Teasüti
nagyúr
válasz #54625216 #12006 üzenetére
Akkor lenne hiteles egy ilyen A/B összehasonlítás, ha a két kép között kizárólag egyetlen beállítás különbözne. Legyen ez vagy a bitmélység, vagy a kodek. De a kettő együtt már becsap.
Ha több mindent szeretnél összehasonlítani A/B módszerrel, akkor az összes lehetséges variációban el kell készíteni a tesztet.
Simán előfordulhat, hogy csak a kodekek közti váltás nagyobb különbséget eredményez, mint a bitmélység. -
Teasüti
nagyúr
válasz #54625216 #12006 üzenetére
Amúgy a teszthez kapcsolódóan, van egy elméletem miért tűnik jobbnak a 100 Mbit Long GOP:
effektíve nagyobb bitráta áll rendelkezésre a kulcskockáknak, mint az All Intránál.
Ha veszünk mondjuk egy 15 képkockás Long GOP tömörítést, ahol minden 15. képkocka kulcskocka (nem tudom a Fuji milyen struktúrában tömörít) és minden köztes képkocka a lényegesen kisebb Inter kódolású, akkor itt arányaiban több sávszélesség jut a kulcskockára. All Intránál minden képkocka kulcskocka és nem áll rendelkezésre 10-15x akkora sávszélesség, csak 4x.
Viszont ha ez igaz, akkor felmerül a kérdés abszolút minőségben melyik a jobb?
Egyetlen kiragadott képkockából ítélve nekem a 100 Mbit HEVC tetszik a legjobban.[ Szerkesztve ]
-
Tuninger
Topikgazda
válasz Teasüti #12009 üzenetére
Anno már a GH5-nél is kimutatták hogy nincs minőség különbség a 150Mbps LongGOP és a 400Mbps ALL-I között.
Persze wolfcrow is okoskodott már a témában hogy papíron a 400Mbit milyen kevés a 10 bit all-i-hezEz a h265 100Mpbs = 200Mbps h264 is marketingduma. Minél nagyobb bitrateről beszélünk annál inkább eltűnik a h265 előnye. Mondjuk ezt 4K-ra értem, mert 1080-on sehol sincs nagy előnye. 8K-ban, illetve magas képkockasebességnél viszont ég és föld.
Egyébként kpbendeguz tesztje szerintem szuper és szépen megmutatja egyfelől azt hogy a 10 bit mennyivel jobb tud lenni mint a 8 bit, másfelől pedig azt hogy a jelenlegi codecekkel gradelés után 300%+ kell nézni a képet hogy találjunk különbséget, ami szerintem szuper, mert nem a codec az ami visszafogja a lehetőségeinket.
-
Teasüti
nagyúr
válasz Tuninger #12011 üzenetére
Nem marketing duma. Minőségi szinttől függően valóban képes rá a kodek. Persze nem állítom, hogy minden konzumer termékbe olyan chip-et tesznek, ami le is tudja valós időben tömöríteni azon a minőségi szinten ahol már fele akkora sávszélességen hozza ugyanazt a minőséget; de olvastam tesztet ahol az x265 csúnyán otthagyta nem csak a x264-et, de az Nvidia H265 enkóderét is. X265 Slow beállításban fele akkora bitrátán csinál olyan minőséget, mint az Nvidia.
És én magam is játszadoztam ezzel DR-ben, ahol az Nvidia H265 jóval kisebb bitrátán hozza ugyanazt a szintet, mint a H264.
Persze itt már valós szempont a számítási teljesítmény, nem úgy mint a teszt konklúziója szerinti dekódolás, ami szerintem nem szempont a mai világban amikor már a telefonom is röhögve lejátsza. Ezeket figyelembe véve én nem látom értelmét H264-be tömöríteni HEVC ellenében, hacsak nem a kompatibilitás az elsődleges szempont.Jó a teszt ötlete, csak a kivitelezés hibás szerintem. A/B összehasonlításnál nem lehet semmilyen következtetést levonni, ha nem kontrollált a teszt. És ez a teszt nem volt az, hisz nem tudhatjuk, hogy mekkora részben láthatjuk a bitmélységből és mekkora részben a kodekből származó különbséget.
Ha két változó van a tesztben, akkor az négyféle variációt feltételez: H264 8 bit, H264 10 bit, HEVC 8 bit, HEVC 10 bit. Persze ez csak a 100 Mbit Long GOP. Ha bevesszük a 400 Mbit All-I kódolást is, akkor az már három változó és 8 különböző variáció.Persze fogalmam sincs az X-T3 mennyire flexibilis a formátumok terén, de pár hét és megtudom.
[ Szerkesztve ]
-
D.Va
senior tag
ha már ilyesmikről van szó... Sony apsc milcnél 1080p 60 fps-nél sötét éjszakai felvételekre melyik kodek az ajánlott? A videó lassítva lesz majd 60p-ről vegasban, kb felére.
[ Szerkesztve ]
-
#54625216
törölt tag
válasz Teasüti #12012 üzenetére
Az X-T3 csak a h265-nél támogatja a 10 bitet, és csak 400mbit-nél az all-intrat. Persze lehetett volna a tesztben még 400mbit long-gop, mint ahogy van 200mbit opció is, de a cél inkább az volt, hogy a végletek között lássuk a különbséget.
Ami a kodekek minőségét illeti: a jobb delivery kodek azzal tömörít, hogy okosan szelektálja a képből az információt, hogy a néző számára minél több hasznos részlet maradjon meg ugyanakkora sávszélesség mellett.
Utómunkánál viszont sokkal fontosabb, hogy általában mennyi információ áll rendelkezésedre mint hogy abból mekkora rész a néző számára "fogyaszthatóbb".Klasszikus példa a grain. Alacsony sávszélesség mellett a h264 és a h265 is eldobálja a részleteket a sötétekből, mert a néző számára lényegtelen, hogy van-e a sötét részekben grain vagy az egész szét van maszatolva, mert egy átlagos tv-n vagy monitorol amúgysem látszik.
Ha viszont felhúzod a gammát, akkor már nagyon nem mindegy, hogy tömörítési artifactokat vagy graint kapsz-e eredményül.A teszből számomra az volt a tanultság, hogy ha az ember logban dolgozik, akkor fontosabb a 10bit, mint a sávszélesség, ha viszont egy átlagos anyagon kell ésszerű keretek között színkorrekciót végezni, akkor a sávszélesség fontosabb, mint a 10 bit vagy a kodek minősége.
Az erőforrás igény pedig sajnos még nagyon is valós probléma. Nálam egy dual xeon 16 fizikai cpu mag és gtx1070 mellett a resolve megbírkózik ugyan a h265-el, de érezhetően lassabb, mint h264-el vagy ha a h265-öt átkódolom proresre vagy dpx szekvenciára.
Na most ha valakinek megvan a kialakult workflow-ja, hogy mondjuk h264-ben rögzít, majd premiere-ben vág átkódolás nélkül, akkor értelmetlen a h265 miatt az egészet felforgatnia, mert ha nem gradeli szét az anyagot, akkor a képminőség különbség a két kodek között elenyésző.Ezért mondom, hogy az egész kérdéskör a céltól függ: aki dokumentalista műfajban mozog, azaz rendezvény videózik vagy vblogol, annak nincs racionális oka h264-ről váltani, ha eddig abban dolgozott.
A fikciós műfaj - azaz reklám, kísérleti- és művészfilm, stb. - viszont más tészta, ott bármikor szükség lehet a felvétel szétcincálására, a h265 10bit log ilyenkor igen hasznos, mert lényegesen nagyobb a gradelés szabadságfoka. Ebben az esetben nem is kérdés, hogy érdemes-e h265 10bitben dolgozni, inkább az a dilemma, hogy - ha lenne rá lehetőség, akkor - a raw adna-e annyival többet, mint amennyivel drágább és macerásabb. -
taranis
addikt
-
Teasüti
nagyúr
válasz #54625216 #12016 üzenetére
A teszből számomra az volt a tanultság, hogy ha az ember logban dolgozik, akkor fontosabb a 10bit, mint a sávszélesség, ha viszont egy átlagos anyagon kell ésszerű keretek között színkorrekciót végezni, akkor a sávszélesség fontosabb, mint a 10 bit vagy a kodek minősége.
A log + 8/10 bit sokat volt téma újabban. Köszönet a munkádért, ami nekem újdonság volt, az a bitráta és a sötét részletek összefüggése.
Bár legyek őszinte én nem látok több részletet a 400 Mbit-en, csak több grain-t. Valós, kivehető, jól definiált részletet azt nem. Bár én még nem értem meg a grain szükségességét, nekem a homogén színek jobban tetszenek. Meg nekem jobbnak, élesebbnek tűnik a Long GOP is, igaz gondolom ez álló felvétel volt a Suzukiról. De megfigyelve pl a rendszámot, a Long GOP jobban definiált.[ Szerkesztve ]
-
NandorHUN
addikt
Sziasztok!
Esetleg tudnátok ajánlani valami kezdő ingyenes LUT pakkot?
Tudom, hogy azaz igazi, ha te gradel-ed magadnak, de kiindulásnak tudnátok valamit ajánlani?Előre is kösz.
www.kamerapro.hu | FOTÓS TERMÉKEK SZÉLES VÁLASZTÉKA
-
MrChris
nagyúr
Jó erős lett az
EM1X ibis-e. Meg a videós fókus is biztató. -
MrChris
nagyúr
válasz taranis #11774 üzenetére
Volt kis időm a 7végén erre az ssd dologra, AHCI-re átkapcsoltam, persze win halál, elvileg meg lehet csinálni újratelepítés nélkül, de inkább tettem bele egy nagyobb ssd-t... Lényeg hogy gyorsult tőle a 850EVO, viszont a kicsivel újabb 860evo már csak hangyányival. A progibetöltések ideje érezhetően javult. A specifikációkban írt ~4-500MBps vajon hogy jön ki? Ez inkább pont a fele.
-
orko
tag
Sziasztok!
Youtube Live Streamet szeretnék egy koncertről GH3 kamerával. Hogyan lehet ezt kivitelezni? Kell valamilyen hardver kamera és pc közé? AV digital és HDMI kimenet van rajta. Valakinek van tapasztalata? Köszi előre a segítséget! -
#54625216
törölt tag
Mindenképpen szükséged lesz egy olyan eszközre, ami a kamera hdmi outputját olyan formátumra konvertálja, amit a streamer szoftver képes fogadni.
A Blackmagic Web Presenter pl. bármilyen hdmi videóforrást úgy közvetít a PC felé, mintha egy 720p webkamera lenne.
Nem vagyok szakértője a témának, lehet hogy van sokkal jobb és olcsóbb megoldás is, de a logika ugyanaz: a kamerából érkező videójelet valós időben kell a pc-ben megfelelő szabványú h264 stream-é konvertálni.szerk:
Közben utánanéztem és vannak sokkal olcsóbb megoldások is főleg játék streameléshez kb. 100 EUR nagyságrendben. A Blackmagic azért drága, mert SDI bemenete is van, ami neked nem kell.
[ Szerkesztve ]
-
Márton
nagyúr
válasz #54625216 #12028 üzenetére
ilyen is jó 56 euroért? Ezek általában mit tudnak? Gondolom 4:4:4-et nem.
kpbendeguz: miért kell valós idő? Még az M1-en is van delay
[ Szerkesztve ]
Emlékszem, mikor meglátogattam a vidéken élő nagymamámat, azt mondta: "fiam, egy napon még emberek fogják pazarolni az idejüket arra, hogy elolvassák amit írsz"
-
taranis
addikt
válasz Márton #12030 üzenetére
Ezek általában MJPEG-es agyontömörített streamet tudnak, vagy amit mutattam, az YUYV422-es tömörítetlen streamet is kínál USB-C-n. De az ár hűen tükrözi a minőséget, a tömörítetlen stream is vesztett a részletességből, volt benne color cast, és a színek mennyisége is csökkent. Persze egy átlag streamre teljesen megfelel, de többre nem jó.
colorizer.net
-
vond
MODERÁTOR
PC-t viszel koncertre? Ha igen, és ha ráadásul ez nem egyszeri alkalom lenne, akkor én egy HDMI-s PCI-E capture card-ot vennék, pl. Blackmagic Decklink Mini Recorder-t 50 ezer körül.
Vannak külső, USB-s konverterek is, de ha tényleg PC-vel tervezel, akkor ez a legstabilabb, legjobb megoldás.
[ Szerkesztve ]
VOND.HU // DESIGN • PHOTO • VIDEO • WEB • IT
-
orko
tag
Nagyon köszi mindenkinek a hozzászólást! Nem tudom még a részleteket,valószínűleg többszöri alkalommal menne élőzés.Én is pci-ban gondolkodtam, de ha laptop áll rendelkezésre akkor ezt [link] találtam. Lehet egy gopro7 lesz végül. Van időm kitalálni,nyitott vagyok ötleteitekre egyébként
-
vond
MODERÁTOR
Jó az Intensity Shuttle is. Egy online kódoló PC kiesése miatt egy laptopra kötve huzamosabb ideig használtuk itt a TV-ben. Stabilan ment heteken keresztül. Bár mi nem Youtube-ra streameltünk vele, hanem kb. jel átalakítóként működött (analóg»HDMI), de gondolom azzal sem lesz problémája.
[ Szerkesztve ]
VOND.HU // DESIGN • PHOTO • VIDEO • WEB • IT
-
Teasüti
nagyúr
Szép estét!
Volnának newbie kérdéseim X-T3 + 18-55-tel kapcsolatban:
1. Hogy kell fogni a kamerát? Ha bal kézzel alulról tenyérrel támasztok, az AF-hez teljesen jó, de nem áll kézre egyik gyűrű se az obin. Ha nem támasztok tenyérből és csak rámarkolok az obira, akkor kézre állnak a gyűrűk, de nincs megtámasztva a kamera...
2. Ez a fókusz gyűrű nagy csalódás, nem tudom mit lehetne ezzel kezdeni, de nagyon lomha. Arra számítottam, hogy egy fogásból kényelmesen át lehet tekerni a két végpont között. Erre alig mozdul a fókuszpont, ahogy tekerem. Sztem legalább egy teljes fordulat kell neki, mire makróból a végtelenbe fókuszálok. Hogy lehet ezt tekerni anélkül, hogy beráznám a felvételt? Vagy milyen fogásból? Még ha támasztás nélkül rámarkolok, akkor se tudok akkorát mozogni vele, hogy az előtérből a háttérbe fókuszáljak és vissza. Non-lineáris beállítással ha nagyon hirtelen csinálom, akkor többet mozog, de a felvétel is a használhatatlanságig berázkódik.Fókusz peak-et nem lehet látni a képernyőn, kéne vmi vastag vonal kiemelés, vagy nem tudom. De képernyő nagyítás nélkül (focus check) egyszerűen nem látni az effektből semmit. Ha meg belenagyítok, akkor meg nem látom a kompozíciót. Még egy akadály a manuális fókusz elé...
Örülök, hogy nem Pocket 4K-t vettem, teljesen elment a kedvem a manuálozástól.
Vagy le kéne rekeszelni, de ahhoz meg a kit obi nagyon gyenge, hogy pl. beltérben szűk rekeszt használjak.[ Szerkesztve ]
-
zkov
újonc
Sziasztok!
Egy Panasonic gx80-at használok fotóra-videóra Dual IS-el (a videóhoz legtöbbször a pana 12-60 lenne). Egy Feiyu g6 plus- on gondolkodom mert gyalogtúrák, utazások során nem tudok mozgás közben megfelelően stabilizált anyagot felvenni a Dual IS-el sem. Van valakinek infója, tapasztalata hogy mennyire kompatibilis a g6 plus a panával.
Köszönöm
-
taranis
addikt
Ez hosszú lesz, de talán tudok újat mutatni. Annak jártam utána, hogy milyen eredményességgel lehet utólag videón fehéregyensúlyt korrigálni, ha erősen el van tolódva a fehéregyensúly, és nem raw-ról van szó.
Először sima Rec.709 felvételt néztem, Fuji Provia, default beállításokkal.
Korrekt WB:
2500K:
10000K:
Megpróbáltam mindkét rossz WB-s verziót Resolve alatt helyrehozni a temp/tint sliderekkel úgy, hogy a háttér szürkéjét tekintettel etalonnak. Az amúgy egy Lastolite EzyBalance a color checker mögött.
2500K korrigálva:
Ez botrányos, használhatatlan.
10000K korrigálva:
Ez egy fokkal jobb.
Ezek után meg akartam nézni, hogy log esetén tényleg jobban lehet e WB-t korrigálni. A válasz igen, de nézzük a képeket. Gradelt verziót mutatok, mindenhol ugyanaz a grade van, a korrekció pedig a grade előtt történik.
Korrekt WB:
2500K:
10000K:
Ezek után helyrehúztam a WB-t ugyanazzal a módszerrel, mint a Rec.709 esetén.
2500K korrigálva:
Sokkal jobb a helyzet, mint Rec.709 esetén, de a használhatósághoz dolgozni kell rajta, érdemes megnézni a vectorscope-on, hogy a cyan-blue vonal erősen elmegy neutralba.
10000K korrigálva:
Ahogy a Rec.709 esetén, ez a verzió itt is jobb, és itt már használható.
Nade lehet e ennél jobbat csinálni? Létezik egy olyan fogalom, hogy LMS color space, amelyet a szem "long", "medium", "short" típusú csapjainak reakciója ír le. Egy ilyen színtér ideális a kromatikus adaptációra, ami a szem azon képessége, hogy a különböző színhőmérsékletű megvilágításokhoz viszonylag gyorsan alkalmazkodik. Ez nem egy olyan fix színtér, mint mondjuk a Rec.709, többfajta metódussal is át lehet menni XYZ color space-ből LMS szerű color space-be. Ezek közül a legújabb a Bradford metódus, a Photoshop is ezt használja, de ott van még a jobbak között a CAT02 metódus is. Mindkettő egy adott mátrix, ami XYZ-re alapul. Adott akkor a kérdés, hogy ha van egy pl. egy F-Log felvételem, akkor miként tudok rajta mondjuk a Bradford metódussal elérhető térben fehéregyensúlyt állítani? A következő lépések szükségesek:
1. F-Log-ot linearizálni kell, mert színtér konverzió lineáris térben végezhető el. Ehhez a matek elérhető az F-Log white paperben.
2. F-Gamut (Rec.2020)-ból át kell állni XYZ-be, ehhez egy mátrix kell, amit sok helyen ki lehet számoltatni online.
3. XYZ-ből át kell állni a Bradford metódus által leírt térbe, ehhez a mátrix elérhető online.
4. Elvégezni a korrekciót
5. Vissza kell állni XYZ-be, ez a 3-es pont inverz mátrixa
6. Vissza kell állni F-Gamutba, ez a 2-es pont inverz mátrixa
7. A lineárisból vissza kell állni F-Log gammába, ehhez is ott a matek az F-Log white paperben.
Bonyolultnak hangzik, és tulajdonképpen az is, de csináltam rá Resolve DCTL-eket, amik megspórolják a matekot. Akarok majd csinálni rá videót is, alkalomadtán, mert maga a korrekció már nem bonyolult, viszont nem a temp/tint-el kell csinálni.2500K CAT02-es korrekció:
10000K CAT02-es korrekció:
2500K Bradford korrekció:
10000K Bradford korrekció:
A 10000K hasonló eredményt hoz mindkét esetben, mint a sima Resolve korrekció, viszont a 2500K esetén érdemes megnézni a korábban említett cyan-blue részt a vectorscope-on, végre megjelennek a színek.
A köv. postban hozok két valós példát is.
[ Szerkesztve ]
colorizer.net
-
taranis
addikt
És akkor itt van a két élő példa:
Gradelt F-log, ami rossz WB-vel készült:
Itt a Resolve korrekció:
Itt a Bradford korrekció:
A WB mindkét esetben ugyanarra a házfalra lett korrigálva, mégis, a Resolve-os verziónál látható egy sárgás fátyol. A Bradford korrekciónál előjön az égnél egy kis kék, kicsit mintha kiegyensúlyozottabb lenne.
Második példa:
Gradelt F-Log, ami rossz WB-vel készült:
Resolve korrekció:
Bradford korrekció:
Ugyanazt lehet elmondani itt is, mint az előbb, főleg az égnél látszik a különbség. Sajnos egyik esetben sem tudom megmondani, hogy milyen volt a valós kép, de szemre nálam a Bradford kiegyensúlyozottabb mindkét esetben.
colorizer.net
-
Teasüti
nagyúr
Ez mind szép és jó, de nem egyszerűbb rendesen beállítani a WB-t inkább?
Amúgy engem nagyon meglepett, hogy egyszerűen képtelenség match-elni két szélsőséges WB-t egymáshoz.
Nekem ebből az a tanulság, hogy egyszerűen más színeket rögzít a kamera, ahogy az a vektorszkópból is látszik. Úgy értem ezek a színek egymáshoz képest is más-más relatív távolságban vannak, hiába korrigálom a WB-t akkor se fog megegyezni a helyes beállítással.
Matekozás helyett engem inkább az érdekelne, hogy tudom beállítani a helyes WB-t a fenti két jelenetben. Jó lehet erre egy "white balance lens cap" nappal szemben? Rendeltem egy ilyet ebay-ről, kíváncsi leszek rá. Túl sok infót nem találtam róla, de gondolom ez sem varázslat, így biztos vannak előnyei és hátrányai. Gondolom backlight-nál működik a legjobban és front lighting-hoz meg WB kártya kell. Nem?Amúgy golden hour-ban nem napos WB-t szokás használni - 5500-6000K? Ha rámérek custom WB-vel, akkor eltűnik a hatás.
Egyébként megoldható, hogy a korrekció utáni vektorszkópokat match-eled hue vs hue és hue vs sat szerint?
Aztán lehetne izzítani a LUT generátort.[ Szerkesztve ]
-
taranis
addikt
válasz Teasüti #12043 üzenetére
Ez az iromány nem azért született, hogy kiváltsa a helyes WB beállítást. Azt nem lehet kiváltani, csak RAW-al.
A helyes WB beállításhoz én egy Lastolite EzyBalance-t használok, ugyanaz a fény kell érje, mint az alanyt. A lens capos verzióknál a fényforrásba kell lőni, de nincs vele tapasztalatom.
A való életes példáknál egyszerűen elrontottam a WB-t, megesik. Viszont jobban ki tudom javítani, mint mások, ezt akartam megosztani. Ha valakinek túl bonyolult, megértem, de alapvetően, ahogy írtam is, nem kell matekozni senkinek, mert megcsináltam azt a részt. Majd megosztom alkalomadtán a kész DCTL-eket (Resolve alatt használhaóak, mint a LUT-ok), egy magyarázó videó kíséretével.
Amúgy igen, valószínűleg a WB korrekció után még el lehet pöcsölni a matcheléssel.colorizer.net
-
MrChris
nagyúr
válasz taranis #12042 üzenetére
Jobb lett a Bradford, hogy maradt benn kék, de így nem túl meleg? Jó lenne látni helyes WB-vel is, mennyire közelíti, mert ebben az esetben a túl hideg kép meleg tónusú lett.
Az xrite szürke skála és a Lastolite EzyBalance szürkéje elég távol van egymástól, az enyémmel is a szürke valahogy nem tökéletes, a tiéden RGB 156:147:142 arányú, míg a háttér 127. Van egy JJC szürkém az is ilyen. -
MrChris
nagyúr
válasz taranis #12046 üzenetére
Sajnos ezt nemtom.
Nálam megfordult szürkekártyákkal walimex, jjc, xrite azokra hiába állítok/mérek a fényképezővel, meleg tónusba csúszott képet kapok.
Nincs colorimeter a szemembe építve, de napfényben érzésre se látom szürkének őket. Egy alig érzékelhető, hangyakukinyi zöldes beütés tűnik fel.
A mintaképeden is szemre jól látni az eltérést a két szürke között.