Új hozzászólás Aktív témák

  • totron

    addikt

    válasz Kergeboci #151240 üzenetére

    A titok ott van, hogy többször nézős. Vedd figyelembe a korszakot és érát amiben készült, ezek válaszolnak a hogyanokra, miértekre is nagyrészt. Korabeli, elmélkedős slowmovie, akkori eszköztárral*, szerintem értelmezhető és rendben van. A több megnézés a többféle állapotodat is jelenti. Eltérő élettapasztalattal/életszakasszal látva mást üzen, mellé ülepedtek is az előző nézés ingerei, a halványult elemek is új színben idéződnek fel, vagy egyesek pont nem, és fix pillérekként ugyanazt adják.
    Elkülönítendő amit mai fejjel is komolyan kell venni és látandó az, ami az akkori korszak korlátja, talán visszanézve szánalmas/vicces is. Vagyis a helyén kell kezelni a művet, részeiben is, egészében is, hanyatt nem esve tőle, de mégis értelmezni akarni (amit lehet), de nem túltolva, görcsösen akarva azt. Hogy melyik melyikként értelmezendő, na erre írtam a többször nézés nagyszerű lehetőségét, csiszolódjatok egymáshoz, felejtsd el a sebeket, jobban mondva ha már így esett, alakítsd át őket.

    Solaris, 1972-ből, ezt ajánlom kísérőnek.

    A várakozás nem rossz, de még életünkben ejtsük meg a nézést, különben visszavonhatatlanul el lesz maradva. :D Erre nincs univerzális okosság, hogy mit mikor jó, az önismeret segít, az élet is írja. A kettő együtt kiadja valahogy a befogadás ideális pontját.

Új hozzászólás Aktív témák