Új hozzászólás Aktív témák
-
#785
reprokaiser
csendes tag
wnix
#776
reprokaiser
csendes tag
Olvastam efféléket, bőven van belőlük. Túl a személyes érdeklődésen, már az én időmben is kötelező tananyag volt az iskolában, úgyhogy mindenképpen megismerte az ilyen visszaemlékezéseket az ember.
Nem is szeretnék vitatkozni velük, annál is inkább, mert például az általad belinkelt szöveget jegyző személy figyelemreméltó higgadtságról és tárgyilagosságról tesz tanúbizonyságot, amit ebben a témában különösen értékelek. Mindenképpen figyelembe kell vennünk, hogy dolog olyan módon való piszkálása, ahogy az előbbiekben tettem, sok embert a legbelsőbb önérzetében sért - én ezért nem kérdőjelezek meg soha semmilyen visszaemlékezést.
Azt viszont nem tilthatja meg senki, hogy figyeljek a holokauszttal kapcsolatos publikációkra, alaposan megnézzem az esetleg elibém kerülő tárgyi, írásbeli és képi emlékeket, és esetleg kérdéseket tegyek fel ezekkel kapcsolatosan.
Tulajdonképpen azt a skizofrén helyzetet nem értem, hogy a különféle emberjogi és zsidó érdekvédelmi szervezetek folyamatosan a figyelem középpontjában tartják a majd' hatvan éve történteket, azt viszont megtiltják, hogy ezekkel kapcsolatosan bármiféle, az ő elképzeléseiktől eltérő kutatási irány kibontakozzon. A legszomorúbb pedig, hogy ezt számos országban, így nálunk is törvényileg is betiltották. Ez azt hiszem a demokráciába és a szabadságba vetett hitünk megcsúfolása, semmibevétele. -
#794
reprokaiser
csendes tag
wnix
#792
reprokaiser
csendes tag
Sajnos a német tévéműsorokat idő hiányában nem tudom figyelemmel kísérni, és így lehet ezzel a világ lakosságának nagy része is - a nyelvi nehézségekről nem is beszélve. Amennyire én emlékszem, az egyesítés közben-után igazán nagy hangsúlyt a kimúlt kommunista rendszer kiszolgálóinak sorsa, a besúgok kilétének felfedése kapott, és a figyelem középpontjában az állami vagyon vörösbárók kezébe való átcsúszásának megakadályozása állt, érthető okokból. Való igaz, hogy az elnyomatásból ébredő kelet-németek között aktivizálódtak a náci ideológiával szimpatizáló csoportok, és némi erőre is szert tettek idővel, de valójában azóta is csupán marginális szerepet töltenek be Németország közéletében. Bizonyítja ezt az a nemrég történt eset, mikor is a választásokat egy körzetben megnyerő náci párt sajtótájékoztatójáról az újságírók egy emberként távoztak, mikor kiderült, hogy a pódiumon ülők két értelmes mondatot sem tudnak szólni.
Azt, hogy éppen valaki a demokrácia ellen cselekszik, illetve az ellen ágál, úgy gondolom nagyon nehéz objektív módon mérni, értékelni. Én például szeretném már végre a házunk bejárata előtt kutyáját szarató embereket egy hosszabb javító-nevelő foglalkozáson látni; ezt akár értékelheted antidemokratikus megnyilatkozásként is, holott a többség akaratát tolmácsolom. Ugyanis a ház 17 lakásának körülbelül 40 lakója, illetve az utca számtalan járókelője valóban szenved a járdán heverő szarkupacoktól.
Az utóbbi ötven évben sajnos reflexxé vált az, hogy ha valaki a holokauszt kutatással kezdett foglalkozni, a mainstream elképzelésektől különböző módon, akkor az mindjárt antidemokratikus. Abba nem érdemes most bele mennünk, hogy tényleg annyira jó-e ez a demokrácia nevű intézmény, hogy ennyire kelljen féltenünk és ajnároznunk; ha viszont ragaszkodunk a demokráciához, a szabadsághoz, a toleranciához, akkor bele kell az is férjen, hogy nyomtatott publikációk jelenjenek meg a holokauszttal kapcsolatos nagyon súlyos bizonytalanságokról, megmagyarázhatatlan tényekről. Ezek pedig nem nagyon akarnak megjelenni, illetve hatvan év alatt talán ha három komoly mű meglátta a nyomdafestéket, természetesen angol nyelven. Miközben minden évben albumok, előkerült naplótöredékek, dokumentumfilmek tucatjai foglalkoznak minden országban a holokauszt eddig megismertetett, untig sulykolt történetével. Kertész Imre, Nobel-díjas írónk szintén egy ilyen tárgyú könyvvel érdemelte ki, hogy a világirodalom piedesztáljára emeljék; később a Nobel-bizottság burkoltan elismerte, hogy a döntésüket jórészt politikai szempontok motiválták.
Az való igaz, hogy számtalan internetes oldal foglalkozik ilyesmikkel, de a web még mindig úri huncutság, még ha csak a Föld lakosságának a holokausztttal folyamatosan ''bombázott'' társadalmait tekintjük is. A földgolyó lakossága a saját nyelvein, a saját televízióiban, jelen időben szeretné, ha valamilyen kiegyenlítettnek nevezhető tájékoztatással találkozna. Például jelenhessen meg magyarul a Mein Kampf. Nem mintha egy különlegesen értékes mű lenne, de miért van az, hogy nálunk a Soros Alapítvány és néhány hangoskodó újságíró elérte, hogy a művet megjelentetni szándékozó kiadót beperelték, meghurcolták, ellehetetlenítették, majd a magyar nyelven való publikálást törvényileg is megtiltották - holott ez ellenkezik mindenféle joggal, szabályozással. Most lehet kapni angolul (ritkán), magyarul pedig nem. Eközben az unió államaiban mindenhol hozzáférhető az adott ország nyelvén is, és mindenhol elismerik, hogy egy tisztán elméleti műről van szó, amit ha betiltanak, rögtön lehet betiltani Nietzsche-t is, Heideggert is, meg Marx-ot is. -
#829
reprokaiser
csendes tag
wnix
#825
reprokaiser
csendes tag
''Én még mindig a 150kg szén vs 1db (sovány) ember dolgon vagyok leragadva. Egyik oldalon ott vannak a talicskások, a másik oldalon ott van egy Tesla nevű fickó, aki megoldotta a ''korlátlan-energiát-a-semmiből'' kérdést. Lehet, hogy ezt az ''energiát'' használtak (ezért nincsenek bizonyítékok a halottakról), de az is lehet, hogy tényleg szénnel hamvasítottak és a hamvat szétszórták a szántóföldeken.''
wnix, ebből látszik, hogy a nácik, nem akartak tömegesen végezni a zsidókkal. Bár laboratóriumi körülmények között, de szerintem ott volt a korlátlan energia forrása a kezükben már a negyvenes évek elején - mégsem aknázták ki az iparban.
Miért? Mert nem az volt a cél elsősorban, hogy a zsidókat elpusztítsák, hanem hogy dolgoztassák őket: egyszerűen nem volt elég ember a termeléshez, hülyék lettek volna irtani a munkáskezeket. Nyilván a deviánsokkal, szökevényekkel elbántak, de a tömeg nagyobbik része valószínűleg dolgozott, élt, és azután vissza is jött - ők terjesztették azután a rémtörténeteket.
Az elektromos hamvasztás elvileg megoldható - ma ezt tartják a legtisztább módszernek - de nagyon költséges. Egy normális krematóriumban is először a levegőt melegítik fel egy gázégővel (erre szolgál a rekuperátor), és a forró levegő hamvasztja el a tetemet, ugyanis a hatályos törvények szerint a láng nem érintkezhet a holttesttel, kegyeleti okokból. Ezt persze letojhatták volna a nácik, de nem tették, mert a krematóriumok a naponta meghalt 10-20 ember elhamvasztására szolgáltak, azt meg a bemutatott ''technika'' képes volt megoldani; másrészről valószínűleg nem akarták a szupetitkos energia-konvertereiket szétterjeszteni a Birodalomban.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen