Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz
flash-
#10996
üzenetére
Sajnos olyan nem nagyon van. Nem létezik egy összefoglaló minőség vagy használhatóság nevezetű univerzális paraméter, amit mérni tudnánk mondjuk százalékban és az mindent elmondana az akkuról. A jobb töltők, így az IPC is csak a kapacitást méri, és ez csak az egyik, bár eléggé fontos jellemző. (Nemrég beszereztem az ebben a topikban is többször emlegetett Liitokala Lii-500 típust lítiumion akkukhoz, az "méri" a soros belső ellenállást is, tapasztalatom szerint viszont csapnivaló eredménnyel: többször, minimális időközzel betéve ugyanazt az akkut néha 2..2,5-szer akkora értéket mér rajta, mint pillanatokkal korábban). A kapacitás mérésével az a legfőbb baj, hogy bár valós, de túlságosan 'szintetikus' értéket eredményez az állandó és viszonylag alacsony - IPC-1L esetén legfeljebb 0,35 amperes - árammal végzett lemerítés. Nagyon sok régi vagy eleve nem túl jó minőségű, nagyobb belső ellenállású akku jól szerepel ezen a teszten, mert ilyen kisütőárammal hozza vagy legalábbis jól közelíti a névleges kapacitást. Csak épp a gyakorlatban sokszor nem látjuk ezt viszont, mert egy nagyobb áramot megkövetelő fogyasztó sokkal rövidebb ideig működik velük, mint az elvárható vagy a kapacitásból következtethető / számítható lenne.
-
And
veterán
válasz
flash-
#11001
üzenetére
"vannak itthon eneloop fehér elemek és 2400-es energizer elemek."
Talán inkább akkumulátorokra gondolsz, elemeket nem töltünk.
"mindkettőre igaz az hogy ha kisütés módban használom, vagy frissités módban ezzel a voltcraft töltővel akkor mindig a legkisebb töltőáramot válasszam ki?"
Nem igaz, és a kisütési áram a kevésbé lényeges, bár az is része a fent említett programoknak, és az értéke (aránya) a töltőáramhoz kötött. Nem azért készítenek nagyobb áramú töltőket, hogy ne legyenek kihasználva. Akkora árammal kell / lehet tölteni, amennyi az akkukra nézve még nem káros. Hogy ez honnan derül ki? Elsősorban a melegedésből, de az IPC-1(L) és társai vannak annyira kifinomult töltők, hogy nem engedik megfőzni a behelyezett akkukat, bármekkora töltőáramot választasz ki. Túlmelegedés esetén leállítják a töltést. Ha azt tapasztalod, hogy túlságosan forróak a cellák vagy a hővédelem közbelépett, akkor legközelebb kisebb áramot állítasz be. Az AA-méretű akkukra jellemző 2...2,5 Ah kapacitáshoz egyébként az IPC-1L legnagyobb (0,7 amperes) árama sem túlzó, C/3 közeli értéket jelent. Jó állapotban lévő LSD-k ennél többet is elviselnek, az eneloop-oknak is bírniuk kell. A régebbi Energizer-ekkel nem volt túl jó tapasztalatom, azok hajlamosabbak voltak melegedni, ezért inkább 0,5A-rel töltöttem. De ez csak egy gyártó egy bizonyos típusa volt, biztos nem csak olyan létezik Energizer-ből.
A legkisebb beállítható töltőáram nyilván nem árt egyiknek sem, de sokan azt gondolják, hogy ettől majd hosszú lesz az élettartama, pedig ha egyébként nem forraljuk fel az akkukat töltéskor, akkor a nagyobb töltőáramnak sincs jelenősen káros hatása. Na bumm, lehet hogy a megadott 1800 ciklus helyett csak 1500-ig lesz használható (adott kapacitáscsökkenés mellett), de a általános használat mellett a gyakorlatban ennek nincs jelentősége. Ha egy cella 500 vagy 700 mA-es töltésnél sem melegszik túlzottan, akkor felesleges a jóval hosszabb idővel járó 200 mA-t választani. -
And
veterán
válasz
kaszaf
#11051
üzenetére
Szerintem sem érdemes ennyire túltolni, egy egérbe nem kell ilyesmi. Bajt persze nem okozhat, egyszerűen csak túlzás, inkább az Ádyka által javasoltakat válaszd. Ha nagyon nincs más a közelben, akár az egy-két fokkal vacakabb szupermarketes (Tronic, ActivEnergy, Ladda és hasonlók) LSD-k is megérnek egy próbát, amennyibe kerülnek.
-
And
veterán
válasz
TeeJay
#11063
üzenetére
"ha 12V-os izzót veszek az nem biztos hogy jó mert nem aludna el még 8V-on sem az meg már kinyírja a 12cellát ugye?
24voltos izzót vegyek?"
Ez a komplett felvetés elvi hibás: egy izzólámpa mindig, minden körülmények között egy ellenállás marad, amely ráadásul nem lineáris, a hideg ellenállása kisebb, mint a normál üzemi. Vagyis teljesen mindegy, hogy névleg hány voltos típust kötsz egy akkumulátorra: ellenőrzés nélkül mindegyik képes a teljesen nullára kisütni bármely akkupakkot. Egy izzónak nincs olyan tulajdonsága, hogy bizonyos feszültség alatt nem vesz fel áramot. Bármekkora feszültséget mérhető rajta, áram is folyni fog. Ezért odafigyelés nélkül ki fogja nullázni, csak az időtényező változhat az izzó névleges teljesítményétől, az ellenállásától függően. Egy izzó önmagában erre nem nyújthat megoldást, csak kiegészítő feszültségfigyelés mellett, utóbbi mellett pedig lényegtelen, hogy a kisütő terhelés izzó-e vagy bármilyen más terhelés. -
And
veterán
válasz
TeeJay
#11065
üzenetére
18V névleges feszültségű NiMH-telep nem 12, hanem 15 darab cellát tartalmaz: 15 x 1,2V= 18V. A kisütési határ pedig minden gyártó szerint 1V / cella, alatta elhanyagolható töltést tartalmaz, így 0,9V / cella is 13,5V telepfeszültséget jelent. A lényeg, hogy ezt: "vagy a végén muszáj leszek venni egy multimétert és vigyelni mennyi kakaó van még benne" nehezen tudod elkerülni, és a folyamat úgy sem lesz automatikus, állandóan figyelned kell, hogy a mélykisütést elkerüld.
-
And
veterán
válasz
stifi82
#11120
üzenetére
(Ne kövesd el a szokásos hibát, hogy néhány - nem reprezentatív - véleményből próbálj meg messzemenő következtetéseket levonni. Most komolyan: vajon hány ember vett ilyen töltőt az elmúlt 5-6 évben, és abból hánynak lehet róla rossz véleménye. Szóval egy kicsit erős, hogy csak ezért nem megbízhatónak titulálod. Ismerjük a Conrad 'érdekes' árképzését, a hozzáállását a bővített garanciához, de azért ne essünk át a paci túlfelére.)
#11129 anarchimedes: Hát ja, a kihasználható kapacitása (< 1,2..1,7Ah @ 1,5V) és a cellánkénti 10 USD-s ára fényében nem tűnik szuper alternatívának. -
And
veterán
"Azaz nem ál átt csepptöltésre és nem tölt utána ugye? Mert van néhány töltő ami túl tud így töélteni elvileg ha otthagyja az ember. ( nem szándékozom liion-t felügyelet nélkül tölteni, de így lenne biztosabb.)"
A lítiumion akkuknál nemcsak hogy nincs értelme a csepptöltésnek, hanem konkrétan nem szabad vele ilyet tenni. A Li-ion töltése akkor tekinthető késznek, amikor a végfeszültséget (a többségnél, pl. a LiCo-fajtájúaknál 4,2V) elérve és azt feszültséggenerátorként tartva az áram az eredeti indulóérték töredékére, szokásosan 10%-ára csökken. Ekkor a töltőáramot meg kell szüntetni, a töltés befejeződött. A szinten tartást (aminek hatása ekvivalens NiMH-k esetén a csepptöltéssel) Li-ionok estén nem úgy szokás megoldani, hogy egy állandó, alacsony áramot pumpálunk a cellára, hanem a teljes töltöttséget elérve a cellát békén hagyjuk, majd egy alsó határfeszültséget elérve (4,0V környékén) ismét teljes töltésre kapcsolunk, és innen a fő töltési ciklust ismételjük: végfeszültségi CC- (áramgenerátoros) mód, majd CV- (feszültséggenerátor), az áram lecsökkenéséig. Amelyik töltésvezérlő támogatja a szinten tartást, az Li-ion esetén ilyen módon végzi. Természetesen ennek a folyamatnak a ciklusideje cellától és egyéb körülményektől függ, de meglehetősen sokáig tarthat. -
And
veterán
"Régebben amikor még nézegettem liion töltőket igen sok kínai "csoda" volt ami nem állt le a töltéssel és ez li-ion akksinál nem túl egészséges."
Nekem is van ilyen egycellás, rugós kínai vacakom többféle lítiumionhoz, tartozékként kaptam valamihez, de az is leáll, ha készen van a töltéssel. Szerintem ez nem olyan nagy mutatvány egy Li-töltőtől és el is várható. A hozzáadott cella egy kaka a szokásos hazug kapacitásadattal, de a töltő nem tölt túl. A Li-ion cellákat egyébként maga a feszültséggenerátoros végső töltési mód is védi, hiszen az áram mindenféle egyéb beavatkozás nélkül is nullához tart, ha állandó kapocsfeszültséget tartunk rajta, de még ezt a nagyon kicsi áramot is el szokás venni a folyamat végén.
Mod.: Ja, Lii-500-asom is van, bár eddig nem használtam túl sokat.
"( ha jól emlékszem a kapacitás értékének a felével kellene töltni a li-ion-t? pl 3000-est 1,5A-val?)"
Ahogy említették, ez elég jó ökölszabály, ami a legtöbb Li-ion esetén megfelelő, egyébként a megengedett kisütőáram-tartományhoz hasonlóan erősen típusfüggő lehet. Normálisabb gyártmányok adatlapján ez szerepel, és ebben a kérdésben önmagában a méret nem sokat árul el, hiszen pl. 18650-es méretben is egy rakás típus létezik eléggé eltérő jellemzőkkel.[ Szerkesztve ]
-
#11247
And
veterán
fireman123
#11245
And
veterán
válasz
fireman123
#11245
üzenetére
"Az valós, hogy a feketét csak 500x, míg a fehéret 2100x lehet feltölteni?"
Tudom, hogy nem az igazi kérdésre kérdéssel válaszolni, de most komolyan: esetedben van bármilyen gyakorlati értelme annak, hogy melyiket hányszor lehet tölteni? Milyen gyakran töltenéd az akkupakkot? Mert ha mondjuk heti átlagban egyszer, az ötszáz töltés-kisütés ciklus akkor is közel 10 évet jelentene.
A kapacitáson felül egyébként az önkisülés sebessége is eltérő, a névleg kisebb kapacitású típus javára, de a különbség nem óriási. Mellesleg ez is egy olyan adat, amelyet a gyakorlatban nehéz reprodukálni: eleve túlságosan idealizált (ha jól emlékszem, 20 °C-os) környezetre adják meg, ami a gyakorlatban nehezen tartható, ha csak nem hűtőben tárolod a teletöltött akkukat. -
#11250
And
veterán
fireman123
#11248
And
veterán
válasz
fireman123
#11248
üzenetére
Mivel az árazásuk aránya megfelel a kapacitásaik (és ezzel a bennük tárolható energiamennyiségek) arányának, a kérdés eldöntését rád bíznám. Ha úgy gondolod, hogy ez a nagyjából 25%-os többlet megéri a felárat, szükséged van rá és ki is tudod használni, akkor, vedd a pro-t. Ha meg nem, akkor az általános kivitelűt
. -
And
veterán
"Illetve hány voltos kapocsfeszültségig érdemes tölteni illetve kisütni nimh akkut?
Bár gondolom többszörös védelem van, mert hiába állítok be mondjuk 1,6v-ot, ha delta peak vagy hőmérséklet miatt lekapcsol."
Lényegében le is írtad, hogy miért nincs értelme NiMH (és NiCd) esetén töltési végfeszültségről értekezni. A pontos érték nem meghatározható, mivel töltőáram-, cellahőmérséklet- és belsőellenállás-függő. Reteszként esetleg be lehetne tenni egy maximum értéket, de azt meg pont a -dV / 0 dV és a hőmérséklet figyelése teszi feleslegessé.
Kisütési végfeszültség a gyártói ajánlás szerint általában 1V, eddig a pontig kisütve értik az akku névleges kapacitását. Az az apróság, hogy némely töltők 0,9V-ig sütnek ki, nem oszt - nem szoroz. Tehát egy normális NiMH / NiCd töltőnél nincs fix töltési végérték, a kisütést is automatikusan intézik, vagyis ezeknél nem kérdés, hogy 'mekkora feszültségig érdemes' tölteni vagy meríteni. -
And
veterán
válasz
jozsi252
#11282
üzenetére
"Nem tudjátok véletlenül hogy 2-2.5Ah AA aksik mennyire viselik jól ha pl. 2A-el vannak töltve? Tudom hogy minél nagyobb az áramerősség annál jobban melegednek, de 2A az mennyire számít(hat) soknak?"
Teljesen akkufüggő a dolog: a soros belső ellenállás határozza meg a melegedést a töltési folyamat során, a végét leszámítva (mikor már amúgy is melegszik, mert nem tud több töltést tárolni). Ez pedig erősen típus- és állapotfüggő.
#11284: "Illetve nem csak hogy újnál nem, de régi cellánál sem biztonságos ennyivel tölteni az aksit nem?"
Megfordítanám: régi (sokat megélt, megnövekedett belső ellenállású) cella esetén sokkal nagyobb a valószínűsége a melegedésnek és ez által a károsodásnak, mint egy újnál. Amennyire emlékszem, a bolti oldalakon az extrém gyors töltőkről írt vélemények nem voltak túl lelkesek, finoman fogalmazva. Nem a hosszú élettartam záloga, az biztos.
A nagyon jó tulajdonságokkal - alacsony belső ellenállással - rendelkező minőségi akkuk esetén lehet próbálkozni >0,5*C, legfeljebb 1*C töltőáramokkal, de lehetőleg csak odafigyelés és hővédelemmel rendelkező töltő mellett. Akkor sem lehet elkönyvelni, hogy a dolog teljesen biztonságos akkukra nézve, ha az adott típusokkal / példányokkal épp nem tapasztalunk extrém hőfejlődést, mert nem biztos, hogy ez mindig így is marad, ahogy a cellák használódnak, öregszenek. -
And
veterán
válasz
kugyu21
#11286
üzenetére
Nekem is első generációs, legalább 5 éves eneloop-jaim vanna, és szoktam 700mA-rel tölteni azokat. Még nem vettem észre, hogy nagyon melegedtek volna. Ez nem jelent sokat, ettől független a te példányaid nyilván melegedhettek. Én amúgy is elég ritkán használom ezeket, ezért is volt lényeges anno, hogy jó minőségű LSD-k legyenek. AAA-méretű eneloop-okat is szoktam 500mA-rel tolni, nem melegszenek túlzottan, és szintén sok évesek.
Az még érdekes kérdés lehet számodra, hogy a töltés folyamán végig erősen melegedtek, vagy csak a töltés végeztével érezted ezt a hatást. Utóbbi esetben lehet, hogy csak a töltésvég-detektálás jött későn, aminek enyhe túltöltés lett a következménye, és ez okozta a túlzott melegedést. Ha a folyamat közben is úgy érezted, hogy kellemetlenül magas a hőmérsékletük, akkor az természetesen lehet a megnövekedett belső ellenállás következménye. Ha hozzáférhető, akkor oszcilloszkóppal az IPC-vel végzett kisütés közben a cellákon lehet látni a nagyjából 550mA csúcsértékű áramimpulzusok által keltett feszültséget, azok nagyságából elég jól lehet számítani a belső ellenállást, akár különböző töltöttségi állapotokban. Persze statikus terheléssel is mérhető a feszültségesés, abból is visszaszámolható az aktuális belső ellenállás. -
And
veterán
válasz
flash-
#11296
üzenetére
Melyik programmal, mekkora árammal töltötted, és mi volt a kijelzőn megjelenített mennyiség a négy lehetőség közül, mikor a nullák megjelentek? Mellesleg ugye akkukat töltöttél, nem szárazelemeket? Miféle akkuk voltak és milyen állapotban tetted azokat töltésre?
Töltés közben nullákat emlékeim szerint akkor szokott mutatni, amikor a hővédelem aktiválódik, de az összefüggések keresésekor nem árt tisztában lenni a körülményekkel.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
hzsolee
#11301
üzenetére
Nem mindegy, hogy milyen elrendezésű (három kivezetéssel rendelkező pl. közös katódos vagy kétlábú, két antiparallel bekötésű diódát tartalmaz), és mekkora fényerejű az eredeti led. Eleve igaz, hogy egy kisebb áramú, pár milliméteres - nem nagy teljesítményű - színes led nem szokott csak úgy tönkremenni (persze biztos előfordul, de eléggé szokatlan dolog). Első körben azt nézném meg, hogy biztosan a led hibásodott-e meg, és nem véletlenül a vezérléssel van-e gond. Utóbbi azért lehet érdekes, mert említetted, hogy olyan, mintha mindkét szín egyszerre akarna világítani (antiparallel elrendezésnél ez eleve nem lehetséges).
-
And
veterán
válasz
erik365
#11340
üzenetére
Ne kövessük el - ismét - azt a hibát, hogy a lítiumionról úgy beszélünk, mintha az mindig ugyanazt a kémia összetételt jelentené. Nincs olyan, hogy "normális" meg hogy "spéci" Li-ion. Jelenleg van vagy 5-6 féle kémiájú lítiumion akku, amelyek közül néhány eléggé hasonlít egymáshoz végfeszültség tekintetében, és van egy-két olyan, amelyik abszolút eltérő. Utóbbira példa a lítium-vas-foszfát (LiFePo4), amely 3,65V-os töltési végfeszültséggel rendelkezik, de van ennél kevésbé ismert, pl. a lítium-titanát (LTO) anódos típus, amely azon felül, hogy akár >5000 ciklust bír és igen nagy áramok leadására képes, névleg sokkal alacsonyabb feszültségű (2,4V), mint a többi, a maximális töltési végfeszültsége is csak 2,85 voltos. De még a 'normál' 3,7V-os névleges feszültségű típusok (ICR/LCO, LMO, NMC) sem egyformák teljesen ebből a szempontból. Főleg az utóbbi, a lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxid katódos, amelyből van 4,3..4,35V-os maximális töltési végfeszültségű kivitel is a leírások szerint, de ICR-ből is akad ilyen. Ezek mind normális Li-ion akkuk.
Egyébként 'szabvány' 4,2V-os csúcsfeszültségű töltővel is tölthetők a magasabb névleges feszültségű típusok, csak ebben az esetben nyilván nem fogjuk megkapni a cellára specifikált névleges töltés- illetve energiamennyiséget kisütéskor. -
And
veterán
válasz
jozsi252
#11344
üzenetére
Ez igaz, de én mintha nem is ezt vitattam volna.. Pont a fordítottját említettem, meg azt, hogy nincs egységes határ, ami mindig 4,2V lenne, mert - bár látható, hogy itt is többen így kezelik a kérdést - ez így megtévesztő. A nagyobb névleges feszültségű típusokat viszont csak úgy lehet maradéktalanul kihasználni, hogy a megadott csúcsfeszültség eléréséig töltjük azokat.
-
And
veterán
válasz
jozsi252
#11346
üzenetére
"Én ezekben az 1-2$-os töltőkben egyszerűen nem hiszek. Nem merek kockáztatni velük, mert nem éri meg."
Azért tegyük hozzá, hogy akár 1..2 $-os töltő, akár nem, laboratóriumi pontosságot nem kell elvárni egyiktől sem, meg az igazából felesleges is. Némi tűrés van a rendszerben. Most néztem egy általam korábban alkalmazott Li-ion töltésvezérlő adatlapját (a chip maga drágább, mint az említett ártartomány és azt még körül is kell építeni), azon például ±0,75%-os tűrés szerepel a névleges 4,2V-hoz képest, és ez már jónak számít, az alap feature-listán ki is emeli az adatlap. A gyakorlatban ez a legrosszabb esetben 4,232V-os maximumot jelent. -
And
veterán
(Kicsit túl van spilázva ez a dolog a Li-ion töltési végfeszültségével. Külön érdekesség számomra az, hogy többen az 'ötszáz forintos' töltőkre tekintenek úgy, mint az akkukra leselkedő potenciális veszélyre, pedig ezekről a hoki töltőkről sem lehet minden nap olyat olvasni, hogy robbantottak volna. Ellenben az aukciós oldalak az eBay-jel az élen és más egzotikus webshopok telis-tele van ócska lítiumion-hamisítványokkal, pillekönnyű és 4..10 amperórásnak (!) hazudott, nyilvánvalóan trágya minőségű 18650-es cellákkal, amiket visznek, mint a cukrot - hisz olcsók -, helyenként a teljes kínálatban alig találni normálisat. Ez pedig valahogy sokkal kevesebb felhasználót zavar, itt sem igazán szoktak aggodalmaskodni miatta. Az viszont életbevágó, hogy a hoki töltő 4,200 vagy 4,254 voltot ad-e csúcsban...)
-
And
veterán
válasz
rétisün
#11361
üzenetére
A lámpákat sokkal kevésbé érinti az a nem jól konstruált (és általában kétcellás táplálású) fényképezőgépekre jellemző betegség, hogy gyakran jelentős töltésmennyiséget hagynak vissza az akkupakkban, mikor arra hivatkozva lekapcsolnak, hogy az akkutelep lemerült. Persze ezt egy hagyományos izzós lámpának nem nagy művészet előadnia, hiszen egy izzó konkrétan a nulláig, azaz mélykisülésig képes szívni egy akkucsomag feszültségét. De még a filléres ledes biciklilámpa sem kapcsol le idő előtt, sőt. Az összetettebb elektronikával (kapcsolóüzemű konverter és / vagy áramgenerátor) rendelkező ledes lámpáknál is úgy látszik, sikerül ezt a problémát a minimálisra csökkenteni. Ezért ahogy említették, ennek lényegében örülhetsz, a kisütés program ebben az esetben csak egy felesleges plusz, amire neked azzal a terheléssel (lámpával) nincs szükséged. De más berendezésben használt akkuk esetén még lehet
. -
And
veterán
válasz
Alex91
#11364
üzenetére
Nagyon szép, színes-szagos külső, mobil app, és nem túl elszállt, kb. 12e Ft-os ár, Ni-xx és Li-ion / LiFePo-támogatás, a többféle méret AAAA-tól D-ig, Li-ion esetén szintén bő méretválaszték. De azért kicsit tolhattak volna a feature listán: a kisütés úgy tűnik, valóban nem támogatott, de ennél zavaróbb, hogy míg a Li-ion cellákat 4-féle árammal képes tölteni 0,25...2A-ig, addig a NiMH és NiCd akkukra az áram fix 0,25A, az meg elég minimalista. Az összesített töltőáram maximuma 4 amper lehet, szóval az, hogy nem tud 4 darab Ni-xx cellát tölteni 0,5..1A-rel, eléggé szoftveres korlátnak tűnik. Majd biztos kijön ehhez is egy firmware-frissítés, ami feloldja ezt a korlátozást
. -
And
veterán
válasz
Alex91
#11367
üzenetére
Az igaz, hogy a lítiumiont nem kell kisütni, viszont ez éppen annyira NiMH és NiCd töltő is, mint amennyire Li-ion. A kisütés pedig nem csak önmagában lehet érdekes, hanem a valós kapacitásmérés alapfeltétele is, ami tekintve a körítést, nem volna épp felesleges feature egy ilyen kategóriájú töltőtől.
-
And
veterán
Ez nem is annyira off kérdés. Gyors és megbízható teszt erre sajnos nincs, terheléses méréssel is csak annyit lehetne megtudni az akkukról, hogy van-e bennük valamennyi maradéktöltés (amelynek a mennyisége csak egy igen széles skálán határozható meg ilyen módon), vagy jobban jársz, ha rögtön töltőre teszed azokat. A legbiztosabb módszer hosszú állás után az, ha az akkukat kisütésre képes töltőbe teszed, amely előbb lemeríti és utána szépen tele is tölti azokat. Hogy konkrétan mit jelent a tele egy adott cellánál, azt csak egy kapacitásmérésre alkalmas töltővel lehet kideríteni. Sajnos ez máshogy nem megy, főleg ha olyan akkukat sikerül párba válogatnod, amelyek nem azonos típusok, nem egyforma korúak vagy kapacitásúak, esetleg az előéletük is eltérő. Márpedig pakkban vagy akár párban csak olyan cellákat érdemes használni, amelyeknél az előbb felsorolt tulajdonságok azonosak. Olyan műszer vagy mérési módszer pedig nem létezik, amellyel egy digitális multiméter módjára rá lehet mérni az akkukra és rögtön kiderít azokról olyan adatokat, amelyek alapján párba lehet válogatni azokat.
Különböző állapotú cellák szintre hozásának egyetlen módszere az azonos (teljesen kisütött) állapotból indított és egyforma bevitt töltésmennyiséggel végzett feltöltés, és a további normális használhatósághoz az sem árt, ha egyéb tekintetben is megegyeznek az akkucsomag egyes cellái. -
#11402
And
veterán
crissprivat
#11401
And
veterán
válasz
crissprivat
#11401
üzenetére
"Az a baj vele,ha beállítom pl. a discharge funkciót,akkor van,hogy pár perc múlva zizzen egyet és újra indul a töltés charge funkcióval. Már szétszedtem,de így szemre nem mutat semmi hibát."
Szemre nem is igazán lehet ilyen típusú hiba forrását megtalálni. Egyébként a leírt jelenség, újraindulás oka elég könnyen lehet a tápegység (pl. puffer kiszáradása, kapacitáscsökkenés, megnövekedett ESR okán), főleg ha jellemzően nagyobb árammal terhelve - mondjuk több cellát töltesz minimum 500 mA-es árammal - jelentkezik a probléma. Ki kellene próbálni egy másik 3V / minimum 2,8A terhelhetőségű tápegységgel vagy labortáppal, ha van rá lehetőséged. De csak ezért talán még nem kell kidobni. -
#11414
And
veterán
crissprivat
#11413
And
veterán
válasz
crissprivat
#11413
üzenetére
"Az IPC eléggé melegíti az akkukat már 200mA töltési áramnál is."
Ez azért alapjában nem a töltő miatt van. Bár ha valóban 3 Ah-t (nem ampert, mivel az nem töltésmennyiség) rátöltött, akkor előfordulhat. Úgyhogy ez sem lehetetlen, hiszen a töltő akkor is bevitte ezt a töltésmennyiséget, ha az akkuk már nem tudták 'hova tenni' és a többletet elfűtötték. Egyébként eleve kár volt rászokni a 200 mA-es töltésre: egyrészt sokáig tart, másrészt semmivel nem kíméli jobban az akkut - főleg az eneloop cellát -, mint mondjuk az 500 mA-es töltőáram, harmadrészt a töltésvég-detektálás jobban működik nagyobb áramnál, kicsinél nem mindig veszi észre az IPC-1(L) a feszültség visszahajlását, mivel annak az értéke áramfüggő is. Ez a jelenség egyébként egy alacsony belső ellenállású cellatípus esetén nem feltétlenül csak egyfajta töltőre korlátozódik, IPC-1-nél sem mindig jön elő.
"Már a panasonic eneloop akkukat töltöttem vele és mind a négy kb 1920mA és 1950mA közt fullnál voltak."
Ha ezek a töltéskor bevitt töltésmennyiséget jelentik, és viszonylag új cellákról van szó, akkor kevésnek tűnnek, mert ennyiből - a töltési veszteség okán - nehéz kihozni a minimális 1,9 Ah-s kapacitást.
Mod.: "[..] és így sosem tudtam pontosan,hogy mennyi is volt a relatíve pontos töltési adat."
Ami egészen konkrétan nem is jelent sokat, épp a NiMH-ra jellemző alacsony töltési hatásfok miatt. A bevitt töltést sosem fogjuk teljesen viszontlátni kisütéskor, csak annak a nagyságrendileg 65..90%-át, ezért ez utóbbi adat (= valós kapacitás) jóval érdekesebb annál, mint hogy mennyi volt a töltéskor bevitt mAh.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
StarZ3r0
#11573
üzenetére
Az az 57617 egy nem túl okos, a leírása szerint mindössze egy 8 órás időzítővel (mint túltöltés elleni védelemmel) rendelkező 2/4 cellás töltő, amely AA-méretű cellákra 350 mA-es áramot ad. Ezzel a módszerrel azt lehet elérni, hogy névleg nagyobb kapacitású, >2,6..2,8 Ah-s akkukat nem tud teljesen feltölteni, kisebbeket, pl. LSD-típuskat meg némileg túltölt, azaz nagyjából cellánként fél watt teljesítménnyel melegít, mikor már azok teletöltődtek. Egy ilyen töltő eleve nem ajánlott bizonytalan töltöttségű, pláne alig merített akkukhoz, csak teljesen lemerült példányokhoz való. Úgyhogy simán túltölthetett olyan akkukat, amelyeket nem teljesen kisütve tettél fel tölteni.
-
And
veterán
válasz
maestro87
#11596
üzenetére
"És igen, ha többet tölt bele, mint a ráírt kapacitás akkor ott már nem stimmel valami.
"
Ezzel azért lehet vitatkozni, aminek két oka is van. Egy NiMH - a #11591-es hsz. belinkelt fotóján ilyen látható - akku feltöltése esetén mindig van valamekkora töltésbeviteli többlet, ami sok tényező függvénye, de mondjuk 10..40%-os nagyságrendben. Ezért aztán a bevitt töltésmennyiség eleve nagyobb lesz, mint a valós vagy a cellára írt névleges kapacitás. A másik, hogy relatív alacsonyabb töltőáramok esetén más töltő, például az IPC-1(L) is hajlamos rá időnként, hogy ne vegye észre a -dV -t (ami egy NiMH esetén akár ténylegesen el is maradhat, vagy az értéke a detektálási szint alá eshet). Olyankor egy 'szuper' töltő is bőven a névleges kapacitás feletti értéket jelezhet ki 'bevitt' töltésként a folyamat végén, amit persze az adott cella a valós kapacitásán felül nem képes eltárolni, csak elfűteni. -
And
veterán
válasz
TeeJay
#11631
üzenetére
A funkciói ugyanazok, a kinézete is teljesen ugyanolyan, mint az IPC-1L típusé. Ahhoz képest némi pluszt jelent az 1000 / 500 mA-es töltés / kisütés páros, az 1 A terhelhetőségű USB-aljzat és a hozzáadott autós adapter (az IPC-vel szemben eleve 12V-os az LA-SR100 töltő tápellátása).
-
And
veterán
válasz
TeeJay
#11636
üzenetére
"az a baj a Liitokala vagy mi töltő nem tud normális frissítést [..]"
Na bumm, ez az LA-SR100 / IPC és klónjai meg nem tudnak Li-iont tölteni, a Liitokala meg igen. Ezen felül egyik sem támogatja az AA-nál nagyobb méretet (illetve a Lii-500 a C-méretű cellákból maximum kettőt még elvisz). Továbbra sincs olyan töltő, amelyik egyszerre teljesíti az olcsó / megfizethető árú, univerzális, multifunkciós, multikémiás, kompakt méretű és minden téren praktikus feltételeket. Az egyik ebben nyújt kiemelkedőt, a másik esetleg másban.
Mod.: "a 12V-os akku is jobb mint az IPC-é?"
Ha a kérdés a tápellátásra vonatkozik, akkor egyértelműen gyakorlatiasabb a 12V-os tápellátás, hiszen jóval gyakrabban előfordul olyan tápegység / akku, valamint DC-konverziós módban nagyobb tápfeszültségről kisebb a táp áramigénye is.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"Hogy érdemes az LSD akkukat tölteni?"
Minden NiMH akkut - igen, az LSD-t is - úgy érdemes tölteni, hogy előtte kisütöd, ha a töltő támogatja ezt a műveletet. Ennek rögtön két előnye is van:
1.) Memóriaeffektus megelőzése. LSD-típusoknál talán kevésbé jelentős, de ez a NiMH kémia velejárója, úgyhogy az ilyen akkuk alapvetően a teljes feltöltés - teljes lemerítés ciklusokat szeretik, ekkor vagyunk képesek a kapacitásukat a legjobban kihasználni.
2.) Megtudod, hogy a fogyasztód mennyi maradék töltést hagyott az akkuidban. Ideális esetben ugye a maradék nagyon kicsi, nulla közeli érték, de ez sajnos nem mindig teljesül. Így kiderülhet, hogy kedvenc készüléked konstrukciója vacak, vagy az akkuid már nincsenek a topon, például megnövekedett a belső ellenállásuk és nagyobb terhelőáramnál már nem képesek az elvárható kapacitást / üzemidőt biztosítani.
"A technoline BC700-assal jártam párszor úgy, hogy a lemerült akkut nem kezdte el tölteni. 10 másodpercre betettem egy "buta"töltőbe és utána már töltötte a BC700 is. Ez mitől van?"
Az IPC-klónok sajnos a mélyen kisütött néhány tizedvoltra csökkent kapocsfeszültségű cellák töltését megtagadják, illetve úgy kezelik azokat, mintha nem tettél volna akkut ("Null" felirat) az adott cellafészekbe. Egy idő után az alacsony tesztáram (-impulzusok) következményeként akár az ilyen "Null"-os cellák töltése is megkezdődhet minden egyéb beavatkozás nélkül, csak lehet, hogy arra sokat kell várni. Ha nagyon mélyen, 0 volt közelébe kisült / átpolarizálódott példányokról van szó, akkor azokon egy 'buta' töltő úgy tud segíteni, hogy az cellaellenőrzés nélkül, mindenképpen áramot ad az akkukra, így - ha csak azok nem teljesen döglöttek - meglehetősen rövid idő alatt olyan szintre emeli a cellafeszültséget, hogy utána már az IPC-klón töltő is 'látja', és elkezdi a töltését. Mellesleg ha egy NiMH-akkut sokáig tartasz ilyen mélykisült állapotban, akkor elég gyorsan keresztet is vethetsz rá. -
-
And
veterán
Annak a Lidl-s töltőnek a hengeres cellákat fogadó rekeszeiben nem megy a Li-ion töltése, amelyikben meg igen, abba nem megy bele a 18650-es. Van egy csomó olyan töltő, amelyik kifejezetten támogatja a 18650-et, például Liitokala Lii-300, Lii-500, de aukciós oldalakon látni illetve egyszerűbb cuccokhoz tartozékként is lehet kapni olyan egycellás dugasztöltőket, amelyek alkalmasak különböző méretű hengeres lítium-ion cellák töltésére.
-
#11791
And
veterán
r.levente75
#11790
And
veterán
válasz
r.levente75
#11790
üzenetére
"[..] tehát ki kelllene, hogy süsse nullára"
Ez bizonyára meg is történt, hiszen a kisütés vége konkrét feszültséghatárhoz kötött, azt nehéz elrontani.
"[..] de akkor nem értettem miért csak a fele fért bele."
Nem arról lehet szó, hogy 'csak a fele fért bele', hanem inkább arról, hogy a töltő túlságosan hamar érzékelte a teletöltöttségre utaló jelet (kapocsfeszültség jelleggörbe ellaposodása vagy minimális visszafordulása), és leállította a töltést. Sajnos előfordul néha IPC-vel, meg gondolom más töltővel is. Ettől még az akku nincs teletöltve, ha egyébként hibátlan. -
#11802
And
veterán
r.levente75
#11798
And
veterán
válasz
r.levente75
#11798
üzenetére
A kisütésnek meg van az a szépsége, hogy hosszú távon nem lehet vele sokat veszteni. Ha ugyanis azt tapasztalod, hogy a kisütés csak minimális ideig tart, aztán a töltő átvált a tényleges töltésre, akkor ez azt jelenti, hogy az akkukban amúgy sem vagy alig volt csak maradéktöltés, a terhelés jól ki tudta használni az akkukban tárolt töltést / energiát. Ebben az esetben a kisütés legközelebb akár el is maradhat, a megtörténte lényegében irreleváns, mivel használat után nincs mit kisütni.
Ha meg azzal szembesülsz, hogy a fogyasztóból kivéve az akkukat az IPC azokból még meglehetősen sok - akár a névleges kapacitás tizedét, negyedét harmadát meghaladó értékű - maradéktöltést tud kisütni, akkor elgondolkozhatsz azon, hogy minek vannak pl. 2,5 Ah-s celláid, ha azok csak effektíve 1,5 vagy 2 Ah-t tudnak leadni, a maradék pedig bennük marad, és ezt a maradékot sütögetheted ki a következő töltés előtt. Na ilyenkor jobb esetben szerez az emberfia (akár lényegesen) jobb minőségű, alacsonyabb belső ellenállású, alacsony önkisülésű akkukat, és utána megtapasztalja, hogy azokból a sokszor alacsonyabb névleges kapacitásuk ellenére a fogyasztója jóval több töltésmennyiséget tud hasznosítani, kevesebbet hagy bennük, mikor kikapcsol. Rosszabb esetben meg rájön, hogy a fogyasztója eleve tervezési hibás, és legyenek benne akármilyen jó akkuk, nem tudja azok kapacitását kihasználni. -
And
veterán
válasz
luciferk
#11817
üzenetére
"Idáig úgy tudtam, hogy a li-po vagy li-ion akkuk 3.6-3.7 V feszültségűek [..]"
Jól tudtad. Ezek az USB-ről tölthető Li-xx akkuk attól 1,5V-osak, hogy beléjük van építve a feszültségcsökkentő DC-konverter, meg persze a töltőáramkör. Ennek fényében egyébként a kapacitás sajnos nem túl nagy értékű, ebben a tekintetben a Ni-Zn technológia jobb (annak is magasabb a feszültsége a Ni-xx akkukénál, névleg 1,65V), viszont utóbbiakhoz kell külön töltő, ezekhez a konverteres cuccokhoz meg csak egy szabad USB-port. -
And
veterán
válasz
luciferk
#11819
üzenetére
A kihasználható ciklusszáma összemérhető a NiMH-akkukéval (nagyságrendileg néhány száztól ezer ciklusig), egyébiránt több paraméter - kisütési mélység, kisütőáram - függvénye. Ezen a számon gyakran szokás sokat rugózni, pedig ha belegondolunk, 500 ciklus heti töltési gyakorisággal majd' 10 év élettartamot jelent. Átlagos felhasználásnál nem ez szokott az élettartamot alapvetően meghatározó tényező lenni.
Önkisülés: sajnos nem a legalacsonyabb, az eredeti gyártó (PowerGenix) szerint 8% / hó, némely tesztelésnél ennél többet mértek, viszont a pontos érték ugyanúgy hőmérsékletfüggő lehet, mint a többi kémiánál.
Memóriaeffektus: erről nincs infó se pro, se kontra, ezért valószínűleg nem lehet brutális, mert akkor már feltűnt volna
.
Tény, hogy a PowerGenix már nem gyárt AA- és AAA-méretben NiZn akkut (csak SubC és sokkal nagyobb méretű cellák érhetőek el az ő házuk táján), más cég még forgalmaz ilyeneket, főleg a távol-keleti forgalmazóknál lehet találkozni ilyenekkel. Hazai hivatalos forrásból még a Conrad jöhet szóba, de ők ismertek (hírhedtek) az árképzésükről. Szóval maga a technológia nem lehet rossz, de állítólag elég sok minőségi kifogás akadt a vásárlók részéről. Az egyedi töltő (CC-, majd 1,9V-os CV-mód) pedig eléggé gátolta az elterjedését. -
And
veterán
válasz
Berci77
#11825
üzenetére
Köszönjük a tapasztalatokat!
Más fórumokon is említették a hátrányokat, de a legfajsúlyosabbnak én azt tartom, hogy nem igazán sikerült meggyógyítani a kapacitásbeli gyermekbetegségeit, több cella közötti eltéréseket. Kérdés, hogy a gyakori degradálódási panaszokat a mélykisülésre való hajlam (és az a tény, hogy a kisütési végfeszültség viszonylag magas) okozza-e, vagy egyszerűen a gyártási minőség volt nagyon változó. Több olyan beszámoló is volt, miszerint egy négyes pakkban egy darab nagyon hamar bedobta a törölközőt, ez pedig utóbbira utal. A tartós ceruzaelemekhez, NiMH és NiCd akkukhoz képest túl magas kisütési végfeszültségük ellen lehetett volna védekezni pl. belső reteszáramkörrel, ahogy a védett Li-ionok és -polimerek esetén szokás. Az 1,9V-os töltési csúcsfeszültségnek viszont nem szabadott volna gondot okozni, de az igénytelen ledmeghajtóknak hála, ez is sikerült.
"- a hirdetetthez képes sokkal magasabb fesz: 1,9 volt"
Ezt a pontot (és a következőt, ami ebből következik) azért nem teljesen tartom jogosnak. Egyrészt sosem volt titok a töltési végfeszültség 1,9V-os értéke a NiZn-nél, másrészt ez lényegében mindenféle kémiánál magasabb a névlegeshez képest: a lítium-iont is 3,7V-osnak és az NiMH-t is 1,2V-osnak hívjuk, holott frissen töltve mindkettő lényegesen magasabb 0,3..0,5V-tal nagyobb kapocsfeszültséggel rendelkezik. A névleges feszültség az, amit a cella használat közben sokáig tud tartani, az pedig NiZn-nél is alig 0,1..0,15V-tal több, mint az új alkáli elemek feszültsége. Valószínűleg magasabb kapocsfeszültség sem okozna gondot, ha nem alacsony belső ellenállással párosulna (ami azért alapvetően nem baj). -
And
veterán
válasz
Predator2
#11848
üzenetére
Nagyjából mindegy, ugyanazt tudják. Ha szimpatikusabb a numerikus LCD, akkor azt a típust vedd. Az alkalmazott terhelőáramot mindkettő leírása jótékony homályban hagyja. Persze utólag kimérhető, meg a lényeg úgyis az, hogy a teszter terhelje "valamennyivel" a cellákat, de azért leírhatták volna.
-
And
veterán
válasz
luciferk
#11863
üzenetére
Ha csupán a két különféle akkuban tárolható energiamennyiséget vesszük figyelembe, azok közel azonos értékűek (névleg 2,94 vs. 3,11 Wh). Viszont a NiMH-típusnak ugyanakkora teljesítményhez 3x akkora áramot kell leadnia, mint a nagyobb névleges feszültségű lítiumion akkunak. A lámpa adatait egyébként erős fenntartásokkal illik kezelni: egyetlen darab leddel 7W-os teljesítményt írnak, miközben az eredeti Cree XP-E sorozatú ledek legfeljebb 1 amperes árammal hajthatók, ami legjobb esetben is a specifikált teljesítmény felét jelenti.
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz
Szoles
#11937
üzenetére
Elvileg a kapacitás tizedrészének megfelelő árammal kellene terhelni (ezt jelöljük C/10 áramként, ahol C az akkukapacitás, és jótékonyan eltekintünk attól a ténytől, hogy az áram és a kapacitás mértékegysége nem ugyanaz), és megmérni azt az időt, amíg a cella kapocsfeszültsége a kisütési végfeszültségre csökken. Ez az érték Li-ion és -polimer akkuknál 2,7..2,8V környékén van cellánként. Ez azt jelenti, hogy például egy 1000 mAh kapacitású akkut teljesen feltöltve, majd 100 mA-es árammal terhelve 10 óra után éri el a kisütés végpontját. Persze eleve problémás a C/10 nagyságú, fix értékű terhelőáram előállítása, különösen úgy, hogy nem is ismerjük magát az akkukapacitást. Kisebb áramérték is jó, de túlzottan alacsony értéknél a kisütés meglehetősen hosszú ideig tarthat, a nagyobb terhelőáram pedig azzal járhat, hogy a cella kapacitása alacsonynak mutatkozik. Utóbbi mindenféle kémiájú akkura igaz, a terhelőáram és a kisütési idő szorzataként előálló kapacitásérték nem teljesen állandó, a kapacitáshoz képest jelentős áramoknál csökken.
Vannak kapacitásmérésre használható töltők, de ha a kérdéses akku nem csak egy cellát tartalmaz (nem 4,1...4,2 volt a névleges feszültsége, hanem ennek egész számú többszöröse), vagy egyedi, nem szabványos formájú, akkor egy eredetileg Li-ion kapacitásmérésére is képes töltővel is problémás vagy lehetetlen a valós kapacitás megállapítása. Ilyen esetben marad az egyedi terheléses és idő- illetve feszültségméréses - utóbbi a csak végfeszültség elérésének detektálásához kell - módszer.
Mod.: utóbbi 'mérés' annyiban is - hogy stílszerűek legyünk - kimerülhet, hogy feltöltöd az akkut, egy egyszerű multiméterrel kiméred a kamera áramfelvételét egy adott állapotban, és utána megpróbálod ezt az állapotot fenntartani: pl. auto power off tiltása, és egyáltalán, minden olyan funkció- vagy üzemmódváltás megakadályozása, amely az áramfelvétel módosulásával járna. Az így kimért 'állandó' - természetesen nem lesz az, többek közt az akkufeszültség is csökken a folyamat során - nagyságú áramot kiszorzod azzal az idővel, míg a kamera / terhelés kikapcsol, és jó közelítéssel kapsz egy használható [mAh] kapacitásértéket.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Szoles
#12013
üzenetére
Első szabály: amelyikre 3000..3200 mAh-nál lényegesen nagyobb kapacitást írnak, azokat kerüld nagy ívben! Védett vs nem védett: előnyei és hátrányai is vannak mindkét módszernek (például a védettnek kicsit nagyobb a belső ellenállása a védőáramkörben lévő kapcsoló félvezető miatt, ugyanakkor nem tudod hosszú távon mélykisütésbe vinni vagy túlterhelni / felforralni), de ha kész / meglévő áramkörbe teszed, akkor az eredeti kivitel szerint is választhatsz, ha az a típus alapján kideríthető. Konkrét típusokat nehéz ajánlani, ha nincsenek nagy igényeid, a 'közepes' kapacitású, 2,5Ah körüli típusokat keresheted a nevesebb gyártóktól. Ha gyártó / típusszám elérhető, és normális adatlapot is fel lehet hajtani hozzá, akkor az már jelent egy minőségi szintet. Ha nem foglalatba megy, forrfüles kivitelt keress, illetve nálunk is van olyan webshop, ahol kérésre ponthegesztéssel forrfülekkel látják el a cellákat. egy néhány éves összehasonlító teszt egy valag 18650-es méretű akkuról: [link]. Látható, hogy vannak igazán extrém típusok, brutális áramterhelhetőséggel (alacsony belső ellenállással), cserébe az átlagosnál jóval kisebb kapacitással, de ezek a ritkábban előforduló típusok. Magyar tesztoldal: [link], sajnos az első néhány helyen álló ócska 18650-esekkel Dunát lehet rekeszteni a távolkeleti / aukciós oldalakon, úgyhogy az ottani összegzésnél leírtakat érdemes észben tartani.
Mod.: még több (nem csak 18650-es), a magyar nyelvű oldalon található hozzászólásból: [link].[ Szerkesztve ]
-
#12087
And
veterán
üzenabakusz
#12086
And
veterán
válasz
üzenabakusz
#12086
üzenetére
"Annak idején az árus, aki az akkuboltban dolgozott, azt mondta, hogy a Ready2use akkukat nem is szabad kisütni [..]"
Ez ebben a formában komplett marhaság volt az eladó részéről. Ha nem lehetne kisütni, akkor az akkukat semmilyen készülékbe, fogyasztóba nem lehetne betenni, hiszen azok mást sem tesznek, mint kisütnek. Arról folyt a diskurzus régebben is, hogy van-e értelme a töltés előtti kisütésnek egy LSD - alacsony önkisülésű - technológiájú akkunál, de hogy káros vagy ártalmas lenne, arról természetesen nincs szó. Én azt mondom, hogy a töltés előtti kisütés több okból is hasznos dolog:
- A memóriaeffektust, aminek az elkerülésére szolgál a töltés előtti kisütés, elvileg a technológia (NiMH) hordozza magában, márpedig egy LSD NiMH is NiMH.
- Egy pakk összes akkujában ugyanannyi töltésmennyiség lesz a töltés végén, ha mindegyik töltését 'nulláról' indítjuk (feltételezve, hogy a töltő cellánként kezel, de ez egy normális töltőnél alap).
- Kisütéssel megtudható, hogy a fogyasztó a normál működés során hagy-e maradéktöltést az akkuban, mikor merült telepre hivatkozva lekapcsol, és ennek az értéke is kideríthető.
- Ha nincs maradéktöltés, vagy csak minimális értékű, akkor sem vesztünk a töltés előtti kisütéssel semmit, mivel a folyamat gyorsan befejeződik (nincs mit kisütni), és megkezdődik a tényleges töltés.
"Jó volna a régebbi, kevésbé jó akukkat és az újakat is szétválogatni, mert most össze vannak keveredve."
Kapacitás alapján szortírozhatóak az akkuk egy ilyen töltővel, de ettől függetlenül nem árt nem keverni a különböző korú, gyártmányú és úgy általában: eltérő típusú példányokat.
"Az is jó volna, ha nem tölthető elemek feszültségét is meg tudnám mérni vele."
Erre egy szimple digitális multiméter (DMM) kell, nem pedig egy töltő, ami erre alapjában alkalmatlan, vagy csak nagyon megerőszakolva - például kisütés módban, áramterhelés mellett - lenne használható. Egy olcsó DMM 1-2 ezer forintért szerezhető (akár külföldről, webshopból), nem egy árkategória egy normális töltővel.
"Mit veszítek, ha nincs automata refresh mód? Mit takar ez pontosan?"
Refresh: egymás után, ciklikusan végzett kisütés és töltés. A kialakult memóriaeffektust tudja eltüntetni (amit többek közt a töltés előtti kisütés hiánya alakíthatott ki), illetve régen használt akkuk kapacitása hozható rendbe a segítségével. Csodát nem tesz, halott / gyenge / megnőtt belső ellenállású cellákat nem támaszt fel.
"Viszont sok helyen olvastam, hogy a BC-500-as 1-2 éven belül tönkremegy, de legalábbis hibajelenségek lépnek fel, ez egy kicsit elbátortalanít. Mintha bele lenne építve a tervezett elavulás, mert túl olcsó?"
Ebben a topikban inkább az IPC-1L-ről említették ezt évekkel korábban, de az általánosítás (mint mindig) itt sem célravezető. Vettem már BC-500-ast, az legalább 6-7 éve köszöni szépen, jól van. Ez éppúgy nem jelent semmit, mint ha valaki azt írná, hogy biztosan tönkremegy 1-2 év után. Ezt csak statisztikával lehetne kideríteni, nem pár fórumhozzászólásból kikövetkeztetve. Akinek meg nincs baja vele, úgy sem panaszkodik rá, nem ragad ezért billentyűzetet. -
And
veterán
válasz
pibácsi
#12115
üzenetére
Több probléma is van ezzel a belső ellenállás (Rb) méricskéléssel:
- a Liitokalat-töltők Rb mérése a tapasztalatok alapján nem igazán megbízható,
- az aktuális belső ellenállás még egy adott példánynál is sok tényező függvénye lehet, mint például töltöttségi szint, cellahőmérséklet, de akár a terhelőáram értéke is befolyásolhatja az eredményt.
AA-méretű, jó állapotú, első generációs eneloop-ok belső ellenállását én - egyéb módszerekkel - úgy 40..50 mΩ körülinek mértem, illetve az adatlapján a különböző áramterhelésekkel kapott kisütési görbék alapján is ennyire jön ki. Olcsóbb LSD-típusok belső ellenállása pedig az előbbi érték 2..2,5-szeresének bizonyult. De erre nincs egységes recept, mert a belső ellenállás a fentiek értelmében önmagában ugyanúgy nem jelent abszolút állapotleírást, mint a nyers (alacsony terhelőárammal meghatározott) kapacitásérték, az önkisülés sebessége vagy épp a megélt ciklusok száma. Ezek együtt jóval többet mondanak és többek között az említett paraméterek eltérése az oka annak is, hogy nincs olyan akkutípus, ami minden helyzetre ideális. -
And
veterán
válasz
zserrbo
#12305
üzenetére
Inkább akkuk azok, mint elemek. Természetesen töltheted azokat a felsorolt töltőkkel, abban meg biztos lehetsz, hogy az nyugodt folyamat lesz: az egyikkel 6, a másikkal pedig minimum 10 órás lesz a teljes feltöltés időtartama. Érdekes, hogy a 4-cellás töltő csak párban hajlandó tölteni, míg a lassabb 2-cellás egyesével is képes erre. Amúgy meg javasolt egy normális, esetleg kisütésre is képes, de ezeknél mindenképpen nagyobb árammal dolgozó töltő beszerzése.
-
And
veterán
válasz
droti25
#12363
üzenetére
A Lii-500 töltőárama négy fokozatban állítható. 1000 mAh kapacitású cellához a legkisebb, 300 mA-es (C/3) áram ajánlható, jó minőségű - alacsony belső ellenállású, melegedésre kevésbé hajlamos - akkukhoz esetleg egy kicsivel nagyobb áram is megengedhető. C/3 árammal a töltési idő nagyságrendileg 3...3,5 óra lesz.
"Jelenleg egy Ansmann accu fresh 4 töltőt használok ahol 16-18 óra a töltési idő! "
Tekintve az Accufresh 4(plus) AAA-méretre vonatkozó 50mA-es töltőáramát, ez nem is csoda. -
And
veterán
A feszültség a leginkább semmitmondó adat ebben a történetben: az szinte minden HiMH cellánál erre az értékre növekszik a töltés végén az általános állapottól, kapacitástól és elhasználtságtól függetlenül. A kapacitásra sincs limit, mert ha neked megfelel, hogy a névleg 2,1Ah-s akkumulátoraid kapacitása akár 1Ah-ra csökkent, akkor lelked rajta, használd azokat valamiben, amiben még lehet. Az más kérdés, hogy egy erősen fogyatékos kapacitású cella a kapacitásán felül más tekintetben problémás-e, de a baj itt sem szokott egyedül járni. Ami gond lehet, és erről a fenti adatok nem árulnak el semmit, az a belső ellenállás (vagy épp az önkisülés sebessége). Ha egy cella öreg, elhasznált, akkor a belső ellenállása megnövekedhet, az pedig azzal járhat, hogy hiába mutat rá a töltő - alacsony kisütőárammal felvett - relatív 'jó' kapacitásértéket, azt a gyakorlatban nem kapod vissza egy olyan készülékben, ami működéskor erősen terheli az akkucsomagot. Márpedig például egy külső vaku igen szép áramokat képes kivenni az akkukból, miközben a fő kondenzátorát tölti.
.
.
)
"
. Némelyik régebbi gyári eneloop töltő is bőven 1 amper feletti töltőáramot adott, sőt egy cellára bőven másfél ampernél is többet.
Új hozzászólás Aktív témák
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- Max
- Skoda, VW, Audi, Seat topik
- AMD GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Ősszel jönnek a Toshiba új, vállalati szegmensbe szánt merevlemezei
- Xbox Series X|S
- Milyen autót vegyek?
- VoLTE/VoWiFi
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- BYD Atto 3 menetpróba
- További aktív témák...