Új hozzászólás Aktív témák
-
turbulencia8
őstag
válasz Silentfrog #13964 üzenetére
Nalam nem szennyezett semmit, meg egy ev utan is egyben volt nagy resze, mint egy atazott agyagdarab. Valisneria megtaltosodott es az anubiasoknak is nagyon jot tett.
[ Szerkesztve ]
-
-
turbulencia8
őstag
válasz bringasisti #14847 üzenetére
A csigák hamarabb kezdenek pusztulni, nem kell hozzá 32 °C.
-
turbulencia8
őstag
válasz bringasisti #14852 üzenetére
Melegben a csigák a gyenge láncszemek egy akváriumban. Ha azok kidöglenek, hirtelen iszonyatosan megdobják a nitrit- és ammóniaszintet, ami durva garnéla és halpusztuláshoz vezethet - főleg kicsi akváriumnál.
-
turbulencia8
őstag
Nem kell valakinek ingyen 8 to, ugy kb. fel szatyornyi kulonfele anubias? Hely: Bp. Zuglo vasutallomas. Erd.: privatban, hetfonel tovabb nem akarom tartogatni. Udv
-
turbulencia8
őstag
Amúgy a növényeim "elkeltek". Megosztom a ritkítás okát: akvapóniává alakítottam az akváriumot, az eddigi kevéske algáktól is örökre elbúcsúzok (pedig nem szoktam vizet cserélni). Az esti kép nem a legjobb, a falon van két függőleges neon a futóka fényellátására.
Ha lesz időm, majd írok blogot erről, iszonyat jól szórakoztam a mini gépészettel. -
turbulencia8
őstag
válasz Silentfrog #15176 üzenetére
A kanape konnyen elhuzhato, egyszeru hangszigeteles/csillapitas miatt raktam a sarokba a szurot, kb. negy havonta nyulok hozza mostansag.
-
turbulencia8
őstag
Szerintem a szennyvíztisztítás alapjainál kellene kezdenie az olvasást, a nitrifikácó és a denitrifikáció fogalmával, ahol rájönne, hogy az átlag akvaristának miért fontos a vízcsere (külső szűrő és biológiai töltet ellenére). Szerencsémre gépészkaron ezeket tanították.
-
turbulencia8
őstag
válasz Capricornus #15201 üzenetére
Vannak csigaid?
-
turbulencia8
őstag
válasz Capricornus #15228 üzenetére
Le tudnad fotozni a gyari fenycsovek szinspektrumat? Amugy ha levegoztetot hasznalsz, a szen-dioxid azonnal elillan. Ha van eleg novenyed, akkor nem szabad legporlasztot hasznalni, es akkor a szen-dioxid tragyazast is megsporolod.
[ Szerkesztve ]
-
turbulencia8
őstag
válasz Capricornus #15230 üzenetére
Most neztem az akvariumod kepet, boven van eleg novenyed, azt a brutalis levegoztetest mihamarabb kapcsold ki! Ilyen halsuruseghez teljesen folosleges a levegoztetes, csak kinyirod vele a novenyeidet.
[ Szerkesztve ]
-
turbulencia8
őstag
válasz Capricornus #15234 üzenetére
Boven ki fogjak birni nelkule este is, ha jol mukodik a fotoszintezis. Kis buborekoltatassal is konnyu elillantani azt a keveske CO2-t, en este sem hasznalok levegoztetest. Immar 7 eve megvagyok nelkule. Amugy is a csigak fognak eloszor elpusztulni, ha esetleg megis keves lenne az oxigen, a halak sokkal jobban alkalmazkodnak, raadasul ejjel ok is takarekon mozognak.
-
turbulencia8
őstag
válasz Capricornus #15239 üzenetére
A hatso fenycsovet csereld ki novenyesre, ami gyakran lila fenyu (foleg az olcsobbak, de azok is jok), akkor nem lehet fenyproblemad, de elobb a levegoztetesd kellene minimalisra allitanod, vagy kikapcsolnod. Hany halad van osszesen?
Illetve bocs, ha meg csak egy honapos az akvarium, akkor meg maradjon valamennyi levegoztetes, mert a nitrifikacios kolonia kiepulesehez min. harom honap kell (gondolom van biologiai szurod). Amig az nem indul be, magas lesz az ammonia szinted, kicsit kesobb pedig a nitrit. Ha beindult a nitrifikacio, akkor szerintem elhagyhatod a legpumpat.
[ Szerkesztve ]
-
turbulencia8
őstag
válasz Capricornus #15242 üzenetére
A gyári fénycsövek valószínűleg sajnos nagyon gagyik, gyakorlatilag 3 csúcsos spektrumot adnak. A hátsót mindenképp cseréld le növényesre, én olcsóbb Osram-ot használok, engem nem zavar a lillás fény. A Sera drágább, mert van egy zöld csúcsa is, hogy fehérnek tűnjön a fénye, emiatt gyorsabban el is használódik. Inkább vegyél bele egy még egy tő anubias-t is, az az egyetlen növény, amit kezdő akvaristák sem tudnak kinyírni, ill. csak elég nehezen.
A gyorsteszt általában pont az ammóniát nem mutatja, pedig induláskor a halakra az a legveszélyesebb, de a hasznos nitrifikáló kolónia is ettől indul be. Sok akvapóniás rendszert egy kevéske szalmiákszesszel indítanak, mielőtt bármit betelepítenének. Ha nagyon akarod mérni, lehet külön titrálós tesztet venni ammóniához.
(Amúgy az Easystart szerintem nem sokat ér, a Panzi Crystall tabletta sokkal olcsóbb és hatékonyabb.) Nitritet esetleg a második hónap végén mérhetsz, de azt már könnyebben nitráttá bontják majd a nitrifikáló bacik. Sokak számára az a szennyvíztisztítás vége, azaz vízcsere nélkül felgyülemlik nitrát. Mi várható később? Az ember megunja a heti pancsolást, és a nitrátszint brutálisan ingadozni fog, akár egy hónapos intervallum alatt is, ez lesz a későbbi algásodás és növénypusztulás elsődleges oka (a nitrát a halakra csak nagyobb mennyiségben veszélyes, a növényeket nehezebb jól tartani). Az egyetlen igazán tartós akváriumi dísznövény - a mohákon kívül - az anubias félék, amik bírják az átlagos akváriumi nitrátingadozást (szerencsére neked is van pár tő). Trükkösen meg lehet oldani a denitrifikációs tisztítást is, én kb. hat éve nem cseréltem vizet, még a mostani áttelepítéskor sem. Erről ha lesz időm írok egy külön bejegyzést. A mostani akvapóniás módszer előtt korábban volt egy belassított anaerob biológiai szűrőm erre a célra, de csak akkor működött igazán jól, amikor mellette óriás valiznériákat szaporítottam el, és kéthavonta fél szatyor levelet vágtam le róluk. Utóbbi növény viszont érzékeny a vízkeménységre, amikor tavaly nyáron nem figyeltem a lágy vizes utánpótlásra, kipusztultak, és nem telepítettem be újra.Halakról, növényekről
Ekkora akváriumban a vitorláshalak - mivel területőrző sügérek - nagyobb korukra meg fognak zakkanni, piszkálni fogják a többi halat és egymást is (nekem is voltak kezdő koromban, ekkora medencében). Szerintem lassan majd ajándékozd el (persze ez csak javaslat). Az anci, ha megnő ekkorra akváriumot igen durván fel fog túrni, én a növényeim érdekében én azt is elajándékoztam anno. Algázónak nálam az Amano garnélák bizonyultak legjobb megoldásnak, kb. 5 éve aktívan takarítanak, de ezeket agresszív halakkal nem érdemes egy medencébe tartani.Az anubias akkor nő szépen, ha már rendesen legyökerezett (nem baj ha magasra ültetted, csak ne piszkáld amíg megkapaszkodik). Nálam egyetlen tápanyag vált be anubias-hoz (ami ráadásul évekig jó nekik) a JBL Kugeln agyaggolyók. Viszont utóbbi alkalmazása esetén már ne túrd fel a kavicsot, mert napokig zavaros lesz a víz az agyagtól.
-
turbulencia8
őstag
válasz havri1 #15245 üzenetére
Szívesen! Mondjuk nálad bonyolultabb a helyzet, mert ha át akarsz állni élő növényre, egyszerre kéne megvenned viszonylag sok anubias-t, és/vagy akár jávai mohát, amivel biztonságosan ellátod oxigénnel a halakat és a külső szűrő baktériumkolóniáját. Ha levegőztetsz, akkor a CO2 nagyon gyorsan elillan, azaz csak nagyon kis mértékben fotoszintetizálnának a növények, ami megint nem jó. Ha átállsz élő növényre, a "zseniális" EasyCarbo helyett egyszerűen kerüld a szellőztetést, és ellenőrizd a nitrátszintet és a pH-t (a víz legyen enyhén savas, pl. 6,8, akkor valószínűleg van elég szén-dioxid a vízinövényeknek). Viszont a lassú növésű (de tartósabb) növények nagyobb halsűrűségnél általában nem vesznek föl annyi nitrátot, mint amit a biológiai külső szűrő - az ammónia és a nitrit bontásával - termel, ezért átálláskor érdemes beszerezned Szat Clearwater-t, ami kiválóan megköti a keletkező nitrátot. Viszont a nitrátmegkötő műgyantával meg gyakorlatilag sózod a vizet (tömény konyhasóval kell regenerálni a műgyantát), így azt sem érdemes vízcsere nélkül túlzásba vinni (bár a konyhasó az anubias-nak és a halaknak sem árt kis mennyiségben, de nem is hasznos), ráadásul pl. a foszfátot ez sem tünteti el. Végleges megoldás az akvapóniás módszer lehet, ami nálam eddig egyszerű szobai futókával iszonyat jól működik vízcsere nélkül is: ammónia és nitrit nem mérhető, szóval a külső szűrő továbbra is teszi a dolgát, viszont a nitrátszint is egészen minimálisra csökkent, a maradék algák fokozatosan tűnnek el, pedig a korábbi denitrifikáló anaerob szűrőt kiiktattam.
-
turbulencia8
őstag
válasz bringasisti #15246 üzenetére
A módszer kis és közepes halsűrűségre vonatkozik, és megfelelően méretezett külső szűrőre, amiben van elég biológiai töltet is. Nálam levegőztetés és vízcsere nélkül kb. 6 éve burjánzik a növényzet, és a halaknak semmi bajuk, pl. egy hete ajándékoztam el fél szatyor anubias-t. Persze ahol még a sima nitrifikáció sincs megoldva, akkor az ammónia miatt sokkal nehezebben lélegeznek a halak, így azok az akvaristák nyugodtan levegőztessenek, és mellé vegyék meg növényekhez a CO2 rendszereket. Túl sok időt nem fogok mások istápolásával tölteni, inkább a disszertációmmal kéne haladnom (nem akváriumos téma).
[ Szerkesztve ]
-
turbulencia8
őstag
válasz farkas26 #15271 üzenetére
Holnap megpróbálok értelmes fényképeket készíteni az akváriumról. Addig is három jó tanács akvapóniához:
A könnyű, azaz akvárium tetejére helyezhető műanyag virágládák túlnyomó része polipropilén, amihez a hagyományos sziloplaszt ragasztó nem tapad (ez a tömítések tervezésekor nagyon fontos szempont).
Továbbá a lefolyócső végéhez szűkítő elemet (konfúzort) érdemes berakni, ellenkező esetben az örvényes-gravitációs lefolyás nagyon lassú és szürcsöghet (a Coriolis-erő miatt). De persze lehet csúszdát is barkácsolni.
Ha egyszerű denitrifikációs céllal építesz akvapóniát, akkor érdemes igénytelen szobanövényt választani, ami kevésbé érzékeny mikroelemekre. Erre szerintem kiváló a szobai futóka, aminél nem kell pl. a káliumszinttel bűvészkedni termés idején. -
turbulencia8
őstag
Barátnőm unszolására mégiscsak írok egy mini blogot az akvapóniás denitrifikációról.
Előzmény
Az alábbi képen a közvetlen előzménynek tekinthető, lakótársam által az erkélyre telepített hidrokultúra:
Innen indult az egész, a ládák tele vannak műtrágyás vízzel (halak nélkül), ahol még tavasszal a hidrokultúra minden gyengesége előjött. Előfordult levéltetű probléma, főleg a paradicsomnál. Mivel itt még nincsenek halak, híg nikotinoldattal lettek kezelve, majd vízcsere. Végül levendula lett melléültetve, ami távol tartja a tetveket, a maradékot a katicabogarak eltüntették. Természetesen akvapóniás rendszernél nikotin és más vegyszer nem használható, egyedül a katicabogár vethető be levéltetű ellen. Jelentkezett mikroelemhiány is (valószínűleg mangán), de mára be lett állítva a megfelelő műtrágya, sőt a termés idején szükséges nagyobb káliummennyiséget is megkapják a növények. A szivattyúk fél óránként kapcsolnak be és ki, a tartályba csúszdán folyik vissza a víz csobogás nélkül. A tápanyag és víz utánpótlása két hetente történik. A növények gyökerei nem rohadnak, mivel mindig friss, átfolyó vizet kapnak, ráadásul levegőzni is tudnak. A növények természetesen nem földbe, hanem hidrokultúrás (Blusana márkájú) égetett agyaggolyókba lettek átültetve (OBI-ban kb. 2200 Ft/10 liter).
Érdekességként bemutatom, ahogy a lakótársam beüzemelt egy számomra idétlen, túlzsúfolt akváriumot kísérleti céllal (kb. 50 hal/ 60 liter), hagyományos külső szűrő nélkül. A mechanikus tisztítás és a nitrifikáció a virágládában történik (szűrőpaplan, égetett agyaggolyó), és persze a fenti növények (menta, paprika, görög bazsalikom, levendula stb.) hatékonyan felveszik a keletkező nitrátot és foszfátot is. A mindössze 2 W-os 300l/h-s szivattyú 60 percig megy, és fél órát áll. A vízlefolyás csúszdás rendszerű, csobogás nincs. Levegőztetés sokáig nem volt, mert alapból az agyaggolyók közt bőven szellőzik az átfolyó vizet, de mivel még új a rendszer, és a nitrifikáló baktériumkolónia még nem telepedett meg teljesen, az ammónia egy hónap után elérte kritikus 1 mg/liter szintet, ezért a halaknál "légszomj" jelentkezett. Azonnali 30%-os vízcsere történt (lágyított vízzel persze) és átraktuk a már bejáratott, baktériumokkal teli lávaköveket és egyéb kerámiatöltetet az általam nemrég leselejtezett belső szűrőből. A használt kerámiatöltet pár nap nap alatt gyakorlatilag annulálta az ammóniaszintet, azóta sem mérhető nitrit sem, szóval a nitrifikáció beindult, a halak legalább fizikailag jól vannak. Ami iszonyat jó: a nitrát minimális, gyakorlatilag csapvíz szinten: 10 mg/liter, a folyamatos mérések JBL Easytest és Prodac Ammónia szettekkel történtek.
A boros pohár kerámiatöltettel egy vicc, azt hamarosan kiveszi, a rendszer külön levegőztetés nélkül is működne, ennek ellenére a kiemelt halsűrűség miatt minimális buborékoltatás megmaradt. A fűszernövények elég sok természetes, és nagyon sok mesterséges fényt is kapnak, szépen nőnek, a medencében algásodás egyáltalán nincs.
Előzményekhez kapcsolódik a korábbi, immár áttelepített (nem akvapóniás) medencém:A saját akvapóniám
Én nem szeretem túlzsúfolni a medencét, és fűszernövényeket sem kívántam termeszteni. A korábbi belső szűrőmet nem szerettem, óriás valiznéria nélkül amúgy sem volt tökéletes a denitrifikáció, a bevált külső szűrőt meghagytam (4 rekeszes Eheim Ecco). A telepített szobai futóka igénytelen, ráadásul hidrokultúrában is könnyen termeszthető, az akváriumi anubias-hoz is illik, sőt akár mesterséges fénynél is elvan. A másfél-két héttel ezelőtti medencecserét megelőzően egy ideje már barna algásodás jelentkezett, az áttelepítés előtt mért nitrátszint a kritikusnak tekinthető 50 mg/l volt. Aztán vettem egy kicsit nagyobb, 126-os medencét (80x35x45), amibe a régi vizet egy az egybe, durván felkavarodva átraktam. (Korábban említettem, hogy nálam több éve nem volt vízcsere, utálok pancsolni). Íme a jelenlegi állapot:
A nitrátkoncentráció persze az új, kissé nagyobb medencében azonnal felhígult, kb. 35-40 mg/ liter-re, ami még mindig magas érték, viszont később nagyon gyorsan lecsökkent. Kb. másfél hét alatt gyakorlatilag elérte a csapvíznél mért 10 mg/l körüli koncentrációt. A víz amúgy (ismét) műgyantával lágyított, az összkeménység (GH) 6° körüli.
Állatok: 9 vörös neon, 6 indiai üvegharcsa, 3 guppi, 3 kuli-kuli, 6 Amano és 6 Blue Jelly garnéla. Növények: Anubias barteri var. barteri, Anubias barteri var. nana, Anubias barteri var. ’angustifolia’ és az új bordó Alternanthera reineckii Mini, a korábban a nagy anubias-ra ránőtt jávai mohát pedig elajándékoztam.
Az új medencében még van némi barna alga, de az a kevéske is napról-napra csökken. Bal oldalt alul van a külső szűrő házilag barkácsolt szívókosara, amely védi a kis garnélákat, továbbá egy segédszivattyú. Utóbbi azért kell, mert anubias gyökerei eléggé belassíthatják a vízáramlást, és a lappangó részekről a piszok nem jut el a külső szűrőbe. Bal oldalt felül van a hidropóniás virágládát ellátó 4,5 W-os 350l/h-ás szivattyú, mely felszínleszívásra van állítva, hogy bármiféle probléma esetén még véletlenül se ürítse ki a medencét. Szintén bal oldalt felül van a külső szűrő bejövő ága, és a hidropónia leeresztő csöve, amin van egy fekete szűkítőidom, hogy a csőben teljes keresztmetszetű, halk lefolyás alakuljon ki.Az akvapóniás virágláda
Ez a denitrifikációs technika NFT-termesztéshez hasonlít legjobban. A cél továbbra is az, hogy soha ne kelljen vizet cserélnem, és a rendszer ne algásodjon. Mérések alapján a kb. 12 tő futóka maximálisan hozza is az elvártakat. Lakótáramhoz hasonlóan én is két 60 cm-es műanyag virágládát raktam egymásba (kb. 450 Ft/db), a belső aljára repedéseket, kisebb lyukakat vágtam, hogy a hidrokultúrás agyaggolyó véletlenül se tudja eldugítani a lefolyócsövet, szűrőpaplant nem raktam bele. Említettem, hogy a sziloplaszt nem ragad polipropilénhez, ezért a tömítést sajátosan kellett megoldani. Az OBI-s virágláda alsó távtartói csonka kúpos kialakításúak, és azokat sikerült úgy levágni, hogy a 12/16-os akváriumi cső alulról szépen beleszoruljon, és külön tömítés nélkül is stabilan beékelődjön. A magasságát érdemes úgy beállítani, hogy 1 cm-nyi víz maradjon a virágládában tartaléknak. A túlfolyó átlóg a belső virágládába is, az egy vékonyabb 9/12-es cső, és felér egészen a láda magasságának a feléig.
Az alábbi képen a már emlegetett - szivattyúval kapható - szűkítőelem (konfúzor) a lefolyócső végén. A túlfolyó végére nem raktam konfúzort, mert hallani akarom, ha probléma lenne. Mivel a lefolyócső csupán 12/16 mm-es külső szűrőhöz való hajlékony cső, a végén a konfúzor kiemelten fontos. Ha a gravitációs lefolyás örvényes maradna (nem teljes keresztmetszetű áramlás), a lefolyó térfogatárama annyira lecsökkenne, hogy a rendszer még túlfolyóval együtt sem lenne képes leüríteni a virágláda vízmennyiségét.
Az akvárium fedelét hátul két helyen kellet kivágnom a két cső részére:
A szobai futóka friss vizes táplálása esőztetővel történik csobogás nélkül, továbbá a túlfolyót védeni kellett az eldugulástól (egy régi szivacsszűrő alkatrészt raktam rá):
És így lett teljes az új hidropóniás virágláda, ami egyelőre folyamatos üzemben megy, és kb. a láda alsó harmadánál van a vízszint (bekapcsolt állapotban persze).
Ennyi, ez a rendszer úgy tűnik, hogy jobb bármilyen anaerob denitrifikációs tisztítónál. Mivel a szobai futóka igénytelen, ezért csak Neptun-os tápoldatot kapott, az anubias-ok meg továbbra is a bevált JBL Kugeln agyaggolyót kapták. Amúgy virágláda határozottan könnyű, a benne lévő égetett agyaggolyó gyakorlatilag lebeg a vízfelszínen, így a tető sem horpad be. Levegőztetés nincs, ahogy CO2 pótlásra sincs szükség, a 4 rekeszes külső szűrőt elég kb. 4 havonta takarítanom. Ezt az egyszerűbb akvapóniás módszert nyugodtan ajánlom mindenkinek!A szerkesztési és egyéb hibákért elnézést kérek!
[ Szerkesztve ]
-
turbulencia8
őstag
válasz Silentfrog #15288 üzenetére
Köszi (bár sajnos elég sok hiba maradt benne)! Amit írsz, az egy másik, szintén jól bevált módszer. Azt a technikát elsősorban salátáknál alkalmazzák, és ott erős buborékoltatás szükséges, hogy ne rohadjon be a gyökérzet. Utóbbi hangossága miatt én inkább maradtam az NFT-szerű megoldásnál.
-
turbulencia8
őstag
válasz Silentfrog #15290 üzenetére
Az is tök jó lehet! Én viszonylag sok szobanövényt akartam berakni, hogy biztos legyen a denitrifikáció. Lehet, hogy ez a 12 tő futóka kissé túlzás is, mert nagyon gyorsan lecsökkent a nitrátszint, viszont legalább az algamennyiségem is határozottan fogy, és a víz is kristálytiszta lett.
-
turbulencia8
őstag
válasz sepsi0 #15291 üzenetére
Egy átlag külső szűrő térfogatárama ilyenhez szerintem nagyon nagy. Persze működne a rendszer, de csak akkor ha csúszdát barkácsolsz, mert a cső nem fogja normálisan elvezetni a hirdopóniás láda vizét (több cső esetén pedig könnyen kialakul szürcsögés, én sokat szórakoztam a kádban a lefolyással). A nagyobb lefolyóhoz esetleg barkácsolhatsz valami PVC szerelvényt, de az fontos szempont, hogy polipropilén ládához nem ragad a sziloplaszt. Tervrajz az nagyon beépítés (és térfogatáram) függő lenne, szerintem mindenkinél tapasztalati úton, barkácsolás közben alakul ki a jó megoldás.
[ Szerkesztve ]
-
turbulencia8
őstag
válasz sepsi0 #15291 üzenetére
És bocs, elfelejtettem írni, hogy egy-két kivétellel szinte minden fűszernövény termeszthető akvapóniában, főleg a szakaszos elárasztás módszerével, de azoknál termés idején külön szórakozni kell a káliumszinttel és a mikroelemekkel is. Szobai futókánál ez nem gond, én csupán az egyszerűség és megbízhatóság miatt nem vágtam bele a bazsalikomtermesztésbe. A menta is igénytelen, azt nyugodtan pakold bele.
Kieg: nálam 350 l/h a térfogatáram, lakótársamnál meg 300 l/h. Egy ilyen teljesítményű szivattyú kb. 2200 Ft.
[ Szerkesztve ]
-
turbulencia8
őstag
válasz turbulencia8 #15295 üzenetére
Megnéztem ismét a kisebb, konyhában lévő fűszernövényes akvapóniát: a menta nagyon nő, és ahogy nézem a hagyományos és a görög bazsalikom is, a paprika is épp termést növeszt, pedig többségük tápanyaghiányosan, kissé elsárgulva lett betelepítve még korábbról. Szóval gyorsan rendbe jöttek, pedig csak Aquatic Nature által gyártott Plant Pro N7-et és talán némi Neptun tápoldatot kaptak. Annyit érdemes tudni a kiegészítő világítással kapcsolatban, hogy gyorsabb, nyúlánk növekedéshez hideg fehér, a bőséges terméshez meg inkább vöröses kiegészítő fény szükséges (ezek a konyhában csak nemrég lettek beállítva). És ha a zöldségtermesztés a cél, akkor nagyon sok hal telepíthető az akváriumba (ld. konyhakertes akvapónia). De a külső szűrő kapcsán ne feledd, hogy az szakaszos elárasztású!
[ Szerkesztve ]
-
turbulencia8
őstag
válasz HTCX715 #15321 üzenetére
Nálam a medencecsere előtt barna algák voltak csupán, és azok is csak tűnnek el az akvapóniával Továbbra is nagyon alacsony a nitrátszintem, és hogy ez télen-nyáron így maradjon, hamarosan kap a futóka is egy 14 W-os növényes fénycsövet.
Úgy látszik a betelepített növényeid valami szerencsétlen spórát vittek a rendszerbe. Amúgy ha kell, tudok adni az Algin-Regular lötyiből, mert a 250 ml-ből fél decit sem használtam el (talán két éve vettem).[ Szerkesztve ]
-
turbulencia8
őstag
Nemrég "véglegesítettem" az akvapóniám világításait is, a szobai futóka kapott egy egész diszkrét, 13W-os képmegvilágítót, sima T5-ös fénycsővel, ami 6:30-tól 21:30-ig működik, és a tápvizes szivattyúval együtt kapcsolja le az időzítő. Továbbá lecseréltem az akvárium fénycsöveit is, mert kb. 9000 órát működtek, és kissé elhasználódtak. Pedig Sera volt mindkettő (korábban rosszul emlékeztem), szóval a fentiek alapján nem éri meg drága fénycsöveket venni. Most a legolcsóbb Diversa Opti Natural + Plant kombót (2x18W) tettem a tetőbe. Jelenleg napi 12 órára állítottam be az akváriumi világítást (a bordó növény miatt), így ezek a fénycsövek három helyett csak két évet fognak tervszerűen üzemelni. Jelenlegi helyzet: a halak és a garnélák egészségesek, a szobai futóka jól érzi magát a hidrokultúrában, a nitrátszint továbbra is minimális, a korábbi algáim gyakorlatilag elfogytak, az anubias-ok ismét burjánzani kezdtek, és úgy fest, hogy az új bordó növénykék is nagyon jól bírják.
-
turbulencia8
őstag
-
turbulencia8
őstag
válasz claire78 #15355 üzenetére
Ez biológiai tisztításhoz (mármint a nitrifikációhoz) nekem kevésnek tűnik. Tudsz ammóniát, vagy nitritet mérni?
(Amúgy én mindent csapvízzel mostam ki eddig (vegyszer nélkül persze), az akváriumvizet nem pazaroltam ilyenre. A csapvíz klórtartalmának nagyon kicsi a fertőtlenítő képessége, inkább csak a szaga zavaró. Ahogy én tanultam, az eljárás a következő: a közmű szolgáltató mér egy bioburden-t, majd az alapján számolja ki a vízbe buborékolandó klórgáz mennyiségét, ami feloldódva Cl2 + H2O = HCl + HOCl, azaz 50%-ban hipoklórossavat hoz létre, és utóbbi fertőtlenít hatékonyan. Mármint az aktív oxigén, és nem a klór.)
-
turbulencia8
őstag
válasz bringasisti #15358 üzenetére
Nem mondtam, hogy akváriumba is raknék híg sósavas vizet szellőztetés nélkül, de azért - szerintem - szűrőbetétet csapvízzel is lehet mosni alkalmanként.
-
turbulencia8
őstag
válasz sepsi0 #15371 üzenetére
A novenyeket en anno siman csapvizzel mostam le, a csigak kerdeset pedig kizarolag csigaevo csigakkal tudtam hatekonyan kezelni meg sok eve. Viszont inditashoz bevalasztottal egy csomo nagy fenyigenyu novenyt, pl. a bordoknal az akvakerteszek min. 1 W/liter fenyforrast ajanlanak, ami sokszorosa egy sugeres medence fenyigenyenek. Ha kozben tenyleg beepitettel ennyi fenycsovet, akkor viszont az indulaskor termeszetes ammoniadusulas durva algasodast fog okozni meg akkor is ha rendes akvakertesz modra tulmeretezted a biologiai tisztitast. Remeljuk azert nem lesz tul sok problema!
-
turbulencia8
őstag
válasz claire78 #15389 üzenetére
Nekem eddig egyszer volt ecsetalga túlszaporodás, amit a szalicilsavas Evolution Happy-Life Algin-Regular pár hónap alatt megoldott, és azóta sem jelentkezett a probléma. Pedig nem lassítottam sehol az áramlást, mert az anubias-ok gyökerei nálam úgyis túl könnyen alakítanak ki lappangó részeket. Szerintem CO2-t csak akkor növelj, ha a fénymennyiséget is növeled, különben nem lesz haszna a dolognak. Anno egyébként az amano-im is simán túlélték szalicilsavas a kezelést (a többségük már elmúlt 5 éves is), egy 60 literes medencébe én kb. 5 db-ot raknék belőlük, úgy már egész hatékonyan átkapirgálnának mindent. Esőztetővel amúgy a CO2 trágyázásod hatékonysága jelentősen romlana.
Látom mások is írták, hogy amano-ból többet telepíts.
[ Szerkesztve ]
-
turbulencia8
őstag
válasz Silentfrog #15400 üzenetére
Köszi szépen, utánaolvasok!
-
turbulencia8
őstag
válasz Jamby18 #15407 üzenetére
Hal, vagy más állat (vagy CO2 adagoló) nélkül nem lesz elég szén-dioxid a vízben, anélkül pedig bajos a fotoszintézis, csak elrohadnak a növényeid. Továbbá az a szűrő nitrifikációhoz nagyon kicsi. Ha lesz időd az újraindításra, javaslom a hidrokultúrás virágláda telepítését, ami olcsó külső szűrő, és kiváló biológiai tisztító. Nálunk a konyhai 60 literes akvapónia továbbra is remekül működik a durva halsűrűség ellenére - algásodás nélkül.
Silentfrog: az akvarista.hu alapján elég macerásnak tűnik a ledszalagos világítás, ez a cikk mennyire adekvát?
[ Szerkesztve ]
-
turbulencia8
őstag
válasz Jamby18 #15414 üzenetére
Szerintem egyszerűen kis fényigényű növényeket kellene telepítened, javaslom az anubias-t, jávai mohát stb, ezeknek szinte elég a sima fénycső is. Hamarosan ismét ritkítok, ha vársz egy hónapot, szívesen adok anubias-t. Ha levegőztetsz, akkor fölösleges bármilyen CO2 tabletta, mert nagyon gyorsan "kiszellőzne" az is. Indításkor, amíg nem telepítesz halakat, hetente tölts a medencébe némi szénsavas ásványvizet, az már elég lesz a növényeknek. A virágláda meg pont azért javasolt, mert az ember viszonylag hamar megunja a pancsolást. Én nemrég új medencét üzemeltem be, de a korábbi kb. négy éves vizet (20%-ban felhígítva persze) töltöttem át úgy ahogy volt, durván felkavarodva. A virágláda iszonyat gyorsan rendbe szedte a vízminőséget, minimalizálta az algákat, és a hobbimnak megfelelően azóta sem cserélgetek vizet.
-
turbulencia8
őstag
válasz havri1 #15423 üzenetére
Szerintem sem a fény a baj, az anubias tudtommal nagyon jól alkalmazkodik különböző fényviszonyokhoz (igaz a felső képen lévő - szerintem - anubias giletti-t nem ismerem, nekem csak barteri félék vannak). Viszont elég rendesen megpakoltad növénnyel a medencét, és mellé levegőztetsz - ha jól látom. Így képtelen fotoszintézisre az a sok növény. Nálam az anubias barteriknek a természetes (hal)trágyás mellé elég volt JBL Kugeln agyaggolyó és (sok-sok éve) a levegőztetés kikapcsolása, hogy legyen megfelelő mennyiségű CO2. Amint a rizómák rendesen legyökereztek, nagyon megindult az összes, nagyon sokat ajándékoztam már el. Szerintem első körben kapcsold ki a levegőztetést. A gyökereztetés hogy áll? Arról tudsz képet felrakni? Ja, és milyen szűrőt használsz?
[ Szerkesztve ]
-
turbulencia8
őstag
válasz havri1 #15428 üzenetére
Csak tövükről akartam érdeklődni, hogy le tudod-e fotózni (nem kell, sőt nem is szabad kiszedni). Annyi kavics elég kell legyen, már csak valami biológiai szűrőt kéne beüzemelned. Valamennyi kerámiagolyót tudsz pakolni a szivacs mellé? Nálam amúgy van még fölösleges biológiai töltet, ha kell, tudok adni.
[ Szerkesztve ]
-
turbulencia8
őstag
válasz havri1 #15430 üzenetére
A nitrifikáció belső szűrővel is megoldható, csak sok helyet foglal. Az a Szat Clearwater-es tasak egy nitrátmegkötő műgyanta, azt szoktad gondolom kb. havonta tömény konyhasóval regenerálni. De akkor is kéne mellé olyan biológiai tisztító, ami a nitritet és az ammóniát egyáltalán nitráttá bontja. Nálad ilyen nincs, ez a szivacs szinte csak mechanikus szűrésre elég. Az akvarista-hu-n nézz valami használt külső, vagy belső szűrőt. Én a 4 rekeszes Eheim Ecco-t ott vettem sok éve töredék áron. Egyszer cseréltem benne kerámiatengelyt, és máig azt használom.
Vagy ha van időd barkácsolni, és nem akarsz a későbbiekben pancsolni, olcsóbban kijössz, ha építesz egy hidrokultúrás virágládát . Utóbbi a nitrifikációt és a denitrifikációt is megoldja, és ha a meglévő szivattyúra kötöd a virágláda esőztetőjét, akkor tényleg csupán pár ezer forintból meg van oldva a profi szűrésed.[ Szerkesztve ]
-
turbulencia8
őstag
válasz claire78 #15432 üzenetére
Igen, en szembesultem. Amit a hidrokulturas viraglada fole rendeltem kepmegvilagitot, abban is ilyen 13 W-os, 517 mm-es rovid fenycsovel szembesultem. Nehez lesz fejlesztened, mert ebben a meretben meg csak novenyes fenycso sincs. Gondolkoztam is, hogy nagy nehezen be tudnam zsufolni az 549 mm-es csovet, de ahhoz a T5 elotetet is cserelnem kellett volna 24 W-osra, amihez mar nem volt energiam.Szerencsere a szobai futoka sima 4200K-s natur fenycsovel is jol elvan, ezert feladtam a barkacsolasi tervet.
-
turbulencia8
őstag
válasz bringasisti #15462 üzenetére
Elvileg ha a felvezetonek jo a hutese, akkor tudomasom szerint jol kene birnia a strapat. Az alu teto kivalo hovezeto, ezert tetszik ez a megoldas, a tobbseg szerintem muanyagra ragasztja a szalgot. Probalok masok tapasztalataibol rajonni, hogy a para mennyire ronto tenyezo. Ahogy olvasgatok itt kozben a ledekrol, konnyen elkepzelheto, hogy sokan csak hutest rontjak el, es a para nem is befolyasol semmit.
Egyre jobban foglalkoztat a dolog, mert akvaponias, viragladas tetonel a vizhutes konnyen megoldhato.
Új hozzászólás Aktív témák
- RANGE ROVER EVOQUE 2018 /// GARANTÁLT 60.000 km /// MAKULÁTLAN ÁLLAPOT !!!
- KIA Ceed 1.4 T-GDI Platinum DCT. 2019.
- Részletfizetés. Bontatlan. noblechairs LEGEND székek azonnal . 24 hónap garancia . +36301300000
- Szürke/fehér íróasztal 120x70x75 cm
- Magyar menüs Saeco Picobaristo OTC (HD8927) tejtartállyal