Új hozzászólás Aktív témák
-
Soká
senior tag
válasz liszi70 #51885 üzenetére
Szerintem meg a legolcsóbb megoldás ha szűrnek kifejezéseket, linkeket. Miért ne tennék? Nem akarom tesztelni.
Van a kedvencekben olyan topik, ahol vagy féltucatnyi moderátor szorgoskodik. Ott megy a figyelmeztetés is. Szerintem nincs itt senki, aki azért olvasná ezt a topikot, hogy moderáljon. Ha meg lenne, akkor szerintem figyelmeztetné thieby-t, mint oszlopos tagot és nem csupán némán törölne. -
Soká
senior tag
válasz redwhite78 #51912 üzenetére
Ha a lap méretparaméterei megfelelnek, akkor én inkább a váltott fogú változatát javasolnám úgymond mindenes lapnak. Az általad választott elsősorban hosszvágásra való, ez hossz- és keresztvágásra is:
http://www.butorkellek.hu/index.php?kod=4180&modul=termek
De nézd meg, hogy a szerker.hu oldalon nincs-e olcsóbban! (vagy másutt)
Ha sokat dolgozik, sok egyforma műveletet, akkor talán érdemes két lapot venni, de ha barkács a cél, akkor nem éri meg cserélgetni a lapokat. -
Soká
senior tag
válasz varsam #51988 üzenetére
"Nálam ami bonyolít, azok a fiókok."
A fiók és a keretszerkezet egymás ellen dolgoznak. Minél erősebb a keretszerkezet, annál kevesebb hely jut (alatta) a fióknak. Ezért jó a felnyitható ágyvasalat mert ott több hely marad ágyneműtartónak vagy egyéb tárolásra.
Én matrackeresésben vagyok, ha valaki tud olcsón jót ajánlani, köszönettel veszem. (4db vendégágyról van szó, tehát elvileg csak alkalmi használatra, 80(90)x200cm) -
Soká
senior tag
Tudjátok mire lennék kíváncsi? Hogy ezek az érzékeny anyagok, mert úgy gondolom, hogy egy membrán vagy páraáteresztő akármicsoda egy érzékeny anyag, meddig képesek ellátni a feladatukat? Bevallom, bennem elég erőteljes a szkepszis, hogy miközben van egy cserép, cseréplécek, szarufák, amik lazán kibírnak 30-40-50 évet, mi a csudát művel egy membránként működő fólia? Ami elöregszik, ami beporosodik, stb. Mi van utána? Azt onnan kiszedni, cserélni jó kis meló... Néha azt érzem, hogy a technológiákat kitalálják a tervezőasztal mellett, lényeg, hogy működjön pár évig, aztán utánam a vízözön...
-
Soká
senior tag
Azt leírhatnád, hogy mely versenyzők közül és miért pont ez lett a befutó? 230V vagy 400V?
Az is érdekelne, hogy a két éve felvetett hangszigetelős probléma miként oldódott meg? Én is azon agyalok, hogy egy ikerházban hogyan lehetne úgy izolálnom magamat, hogy a szomszéd a lehető legkevesebbet hallja. A műhelyként használt szoba és a közös főfal között még van egy helyiség, de a hangok hihetetlenül jól tudnak terjedni Nem tudom például, hogy a vízvezeték rendszer hogyan lett kialakítva, de ha a szomszéd megnyit egy vízcsapot, aztén mindenütt hallom. Valószínűleg fordítva is ez a helyzet...
-
Soká
senior tag
Köszi a kimerítő választ! Szerencsére engem most nem érint ez a téma, de amit írtál, az alapján el kellene mélyedni a dolog fizikájában. Továbbra is azt érzem, hogy kitaláltak egy biztosan nagyon jó technológiát, rétegrendet, amivel energiát lehet megspórolni, ami viszont elmegy majd a technológia hosszútávú fenntartására...
De ez csak megérzés. -
-
Soká
senior tag
Köszi a beszámolót a gyaluról.
Még egy kérdésem lenne: mennyire hangos? Ez a kérdés persze abból az amatőr hozzáállásból indul, hogy van egyfelől a gép (motor) saját hangja és van magáé a gyalulási műveleté. Miután nekem egy kefés kis kombi gyalum van, az már önmagában rohadt hangos, nem kell hozzá, hogy deszkát lásson.
Egy kétméteres alu öleslécet én minden műhely alapjának tekintek. Enélkül elég nehéz arról beszélni, hogy mi egyenes, mi sík... Érdemes a boltban összefogni egymáshoz két darabot és látni lehet, hogy maga a gyártmány megfelelően egyenes-e? -
Soká
senior tag
válasz pali923 #52237 üzenetére
Azért én olyan szívesen elolvasnék egy független szakértői leírást arról, hogy miért is nem jó a lenolaj.
Ezt csak azért mondom, mert nekem soha semmi bajom nem volt a lenolajjal. Hozzáteszem, nagyjából szeretem a szagát is, mint egyetlen olyan tényezőt, ami esetleg eltántoríthat tőle. Ha valakinél ragad a lenolaj, akkor az egy dologra utal: nem tudja hogyan kell kezelni.
Én magam azt érzékelem, hogy a spéci olaj gyártói hozzátesznek egy rakás drága adalékanyagot a lenolajhoz, hogy elvegyék a szagát, hogy gyorsítsák valamelyest a száradását és cserébe a többszörösére emelik az árát. Nekem kicsit olyan ez az egész, mint a szagtalanított fokhagyma.
Arról pedig, hogy tartósabb lenne, végképp nem vagyok meggyőződve.
Talán más olajok kevésbé sárgítják a faanyagot, de ebben sem vagyok biztos. Évtizedeken, évszázadokon keresztül használták a lenolajat, aztán most a mindenféle lobbik igyekeznek kiszorítani. Vaj helyett margarin... és társai.
De mondom, én szívesen olvasok erről valami okosat, csak ne az adott cég termékismertetője legyen, mert az minden csak nem független. -
Soká
senior tag
válasz justgiveup #52319 üzenetére
Nehéz hasznos tanácsot adni Neked... becsülöm Packmant az igyekezetéért. Az látszik, hogy szeretnél valamit, ami önmagában értékelendő tény, de közben én azt érzékelem, hogy az elképzeléseidből nagyjából semmi nem indokolja azt, amihez ragaszkodnál. Majdnem szó szerint illik ide az, hogy fából vaskarika, amit elképzeltél.
Ha jól gondolom, szeretnél egy egyedi, de legalábbis exkluzív óraforgatót. Idáig rendben van a dolog. Az is rendben van, hogy szereted a fát. De ha fából szeretnél valamit, akkor kénytelen leszel beletanulni kicsit a fa lelkivilágába, különben hülyét csinál belőled. Rááldozol egy csomó időt, pénzt, energiát és a végén nem fog működni, mert kiderül, hogy szorul, törik, vetemedik, stb.
Ami a rajzodon látható, az homogén anyagszerkezetű megoldást kívánna. Tehát, fémet, műanyagot, ami a vékonyabb keresztmetszeti megoldásokat is jól viseli. Gondolj bele kicsit, a fában a felülete az, ami széppé, egyedivé teszi. Ha csinálsz egy áttört, vékony valamit, igazából meg sem tudod mutatni a fa szépségét. A linkelt videón is a használt rétegelt lemez valójában szükségmegoldás, nem a fán van a hangsúly, hiszen a végén lefújta fedő festékkel. (ráadásul a végeredmény elég vacak, az én szememmel nézve megmarad amatőr próbálkozásnak, aminél még egy kínai műanyag akármi is jobb összhatást kelt ha jól van megtervezve és technologizálva) Egy fedőlakkal lefújt valami akkor van jól megcsinálva, ha nem tudod megmondani, milyen anyag van alatta... ha árulkodnak a megmunkálás nyomai, a fa hibái, akkor azt kár festeni.
Ha mégis fában gondolkozol, akkor ide jól megmunkálható, ellenálló keményfa kellene. Valamilyen gyümölcsfa, egzóta vagy egyéb spéci fa, amit például a hangszerkészítők használnak.
Ha viszont engednél az elképzelésedből, akkor megfelelően megválasztott technológiákkal tényleg szépen is megoldhatnád a feladatot. Nézd meg a XIX. századi sárgaréz (pl. hajózásban használt) műszereket. De a legkézenfekvőbb az lenne, ha CNC-re épülő technológiákkal mondjuk alumíniumból vágatnád ki az alkatrészeidet és a végén akár színesre eloxáltathatnád. Persze kellenek hozzá ismeretek, illetve ebből egy darabot készíteni, az aránytalanul drága mulatság lesz...
Ha nekem mégis fából kellene elkészítenem ezt a tárgyat, akkor elgondolkodnék azon, hogy gőzöléssel vékonyabb lemezek körívre hajlításával, ragasztásával, hogyan tudnék megfelelő karikákat létrehozni? -
Soká
senior tag
válasz bbalint01 #52404 üzenetére
Megértem a dilemmádat.
Szerintem mindent az dönt el, hogy mire is akarod használni a gépet és milyenek a pontossági elvárásaid.
Feltételezem, hogy nem nagyon használtál még ilyen gépet, így kénytelen vagyok a papírformából kiindulni. De a valóság valamelyest más. Első körben azt javaslom, hogy a lézert felejtsd el. Az parasztvakítás, kivéve ha tényleg csak olyan munkára akarod használni a gépet, ahol 1mm nem számít. Mert a lézer arra jó, hogy szemre gyorsan lecsapkodja az ember a munkadarabokat. A belső világítás már olyan dolog, ami segíti azt, hogy pontos lehess ha tényleg pontosan szeretnél dolgozni. De szerintem a világítást egy külső lámpával is meg lehet oldalni, akár úgy is, hogy a gépre applikálsz valamit, de egy karos lámpával is meg fogod oldani a kérdést.
A mélységhatároló bizonyos esetekben hasznos funkció lehet, én talán nem hagynám ki, de azért ez sokban függ a felhasználótól.
Én személy szerint talán a kék Boschra szavaznék, legalábbis ennek a nagyobb gépeit, amit volt alkalmam megtapogatni jónak találtam.
Ugyanakkor azt azért tudnod kell, hogy egy asztali körfűrészen sokkal pontosabban lehet dolgozni. A gérvágóval pontosnak lenni odafigyelést igényel, mert maga a gép, konstrukciójánál fogva nem elég merev. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 1-2-3tizedmm-es pontatlanságokkal számolni kell. Van ahol ez számít és van ahol nem. Lambériázásnál tuti, hogy nem számít. De lambériázáshoz a vonó funkció is felesleges. -
Soká
senior tag
válasz st6969 #52410 üzenetére
" Egy lambérián nem feltétlenül húznék vonalat mérés után, csak bejelölném."
És mivel jelölnéd be? Ácsceruzával, szövegkiemelő filctollal, karctűvel?
Persze, most viccelek és igazad van, lambériánál nyilván elég annyi pontosság, amit a lézer segítségével elérhetsz. De ez esetben különösebben nem kell problémázni a gérvágó választásban mert a pontosságát úgyis a lézer fogja korlátok közé szorítani.
De ezt úgy mondom, hogy én csak barkácsgépen használtam lézert, de kb. 10mp kellett ahhoz, hogy rájöjjek, ahhoz nem jó, amit én várnék el tőle. -
Soká
senior tag
válasz bbalint01 #52412 üzenetére
Próbállak megnyugtatni: azok a gépek, amelyek közül választani akarsz, már eleve nem barkácsgépek, tehát olyan nagyon nem tévedsz velük. Ráadásul azok a munkák, amiket említettél azok mégsem hightech melók.
De azért azt tudd, hogy a gérvágó az gyakorlatilag keresztvágásokra alkalmas célszerszám, ami azt jelenti, hogy elsősorban hosszú anyagok darabolására alkalmas. Ha egyszer veszel egy asztali körfűrészt (esetleg merülőfűrészt) akkor rá fogsz jönni, hogy az, mennyivel sokoldalúbb szerszám. Én a gérvágót gyakorlatilag csak hosszú anyagok darabolására használom, amit macerás lenne asztalon tolni. Meg képkeretezéshez. -
Soká
senior tag
válasz bbalint01 #52414 üzenetére
"Mit gondolsz?"
Azt gondolom, hogy én miután annak idején elsőnek egy kézi körfűrészt és felsőmarót vettem anno, így célszerűnek tűnt, hogy egy gérvágó legyen a következő. Aztán amikor megvettem az első asztali körfűrészemet, akkor rájöttem, hogy azzal kellett volna kezdenem.
-
Soká
senior tag
válasz st6969 #52431 üzenetére
Nekem is volt parkside asztali körfűrészem. Nem kell gagyizni, szerintem. Már csak azért sem, mert sokszor tapasztalom más témákban is (pl. fotó), hogy sokan azt hiszik, hogy az eszköz dolgozik helyettük. Ellenpéldát persze lehet találni, de a barkácsgéppel általában nem az a baj, hogy nem lehet vele tisztességes pontossággal dolgozni, hanem, hogy nehézkes, körülményes elérni a kívánt pontosságot. És ha valaki kudarcot vall vele, akkor legegyszerűbb a gépet hibáztatni. Zárójel bezárva.
Miután én eleve kis tárgyakra vagyok "beállva", így nálam ritkábban jelentkezik az a probléma, amit említettél a nagy pallókkal. Ugyanakkor nekem is van ilyen gondom és ezt a kézi körfűrésszel oldottam meg. Nem készre vágással, hanem közelítő darabolással.
Ha az embernek hobbi műhelye van, kis hellyel, akkor én mindig azt javaslom, hogy a tervezést is tessék ehhez igazítani. Nyilván egy ajtónak "kötelező" 210-esnek lennie, de egy bútort nyugodtan tervezhet úgy az ember, hogy inkább több kisebb darabból álljon össze. Egyméteres elemekből már jól lehet építkezni és egy egyméteres deszkát már a kis Parkside asztali körfűrészen is lehet tolni.Természetesen azt nem állítottam, hogy ne lenne szükség asztali fűrész mellett gérvágóra. Csak annyit akartam jelezni, hogy szerintem mondjuk 80:20 az asztali körfűrész javára.
Persze, amikor ilyen gépre akarok rábeszélni valakit, akkor fontos hozzátenni, hogy egy ilyen gép feltétlenül megkívánja a forgácselszívást vagy a kültéri használatot, különben megfullad az ember.
Ma már egyébként azt mondom, hogy a kézi körfűrész a legfelejtősebb gép, inkább egy merülőfűrészt érdemes venni helyette. A technika (szemlélet) fejlődése talán ebben érthető tetten. -
Soká
senior tag
válasz APA1955 #52617 üzenetére
Használhatóak ezek a lapok általában.
Persze, aki kicsit komolyabban gondolja, az ipari darabokat fog javasolni neked.
Nézd meg ezeket a lapokat:
Hasonlíts össze a fogakat és láthatod, hogy az ipari darabokban tömegét tekintve 5x6-szor nagyobb lapkák vannak beforrasztva. Ami azt jelenti, hogy jobban rögzülnek azok lapkák és jobban bírják az élezést. Aki sűrűn használja őket, annak szüksége is lesz arra, hogy többször legyen élezhető a szerszám, a magamfajta alkalmi asztaloskodónak ez kevésbé szempont.
És akkor arról még nem beszéltünk, hogy vajon a barkácslapban lévő lapka milyen minőségű, mennyire kopásálló, nem beszélve az alaptest anyagáról, edzettségéről, geometriai pontosságáról. Van annyi bizonytalansági tényező, ami miatt az ember azt mondja, menjünk inkább a biztosra.
Ezzel együtt szerintem a Parkside (és társai) lapok használhatóak.
Ha bútorlapot is akarsz vágni házilag - amit egyébként nem kéne... - akkor határozottabban tapasztalhatod a különbséget profi és barkács lap között.[ Szerkesztve ]
-
Soká
senior tag
válasz ViktorSz #52801 üzenetére
Saját gyakorlatodból mondod ezt a homokfúvást? Mert nekem erőteljes kétségeim vannak, hogy ezt miként lehetne otthon jól és gazdaságosan kivitelezni. Arról nem beszélve, hogy a homok durván kikezdi magát a fát is. legalábbis fenyőnél gyönyörűen kirajzolja a homok a korai és nyári pászta anyagszerkezete közötti különbséget. Ami sokszor jól mutat, de valószínűleg nem fedőfestés alá.
macera2 - ha már ez a nicked, akkor szerintem nem áll messze tőled a macera. Ha fáig le akarod szedni a festéket, akkor az nagy meló lesz, sokat kell majd csiszolni, de az eredmény meghálálja, feltéve ha szépen fogod lefesteni. Ha nem, akkor csak magadnak csináltál eszméletlen melót. Valószínűleg az a legpraktikusabb megoldás, ha csak a könnyen eltávolítható festékrétegeket takarítod le, kijavítod a hibákat és mehet rá egy jó minőségű fedőfesték. -
Soká
senior tag
válasz Grizzlu #52870 üzenetére
" Az ilyen kérdésekkel hogy ha nem ismerem, miért ebben gondolkodok, kérlek, ne fárasszatok"
Pedig ennek a kérdésnek lenne némi jogalapja. Nem abból a szempontból, amire gondolsz, hanem onnan, hogy a szilvafész majdnem teljesen kipusztította a hegyi szil állományt kishazánkban. Tehát nem olyan könnyű ilyen anyagot beszerezni. De ha neked van, akkor nyugodtan dolgozz belőle. De ha csak megtetszett a neve, mert olyan nem hétköznapi , akkor előbb tájékozódj, hogy tudsz-e szerezni megfelelő minőségűt.
Szerk. egyébként hajrá, legalább olyan jó, mintha tölgyből, kőrisből dolgoznál.[ Szerkesztve ]
-
Soká
senior tag
Ha nekem lenne egy ilyen egyengetőm, akkor valószínűleg gyártanék hozzá egy mobil toldást az asztalhoz, aminek a felülete esetleg finoman állítható is. Bár az a legbiztosabb megoldás, ha az ember a műhely aljzatát eleve pontosan vízszintesre és síkra építi ki. Jó alapokon mindent könnyebb pontosan megvalósítani. Még egy korpusz összeállítását is.
-
Soká
senior tag
Hát, az teljesen attól függ, hogy mit is akarsz vele csinálni? Ha egy forstner fejet szeretnél beletenni, akkor az működik. ha egy ujjmarót, amivel nútot szeretnél marni a fába, akkor ott kevés lesz a fúrógép fordulatszáma, arról nem beszélve, hogy milyen macera megvezetni a munkadarabot, hogy egyenesen tudd tolni, arról nem beszélve, hogy a fúrógépen nehezen tudod rögzíteni a maró állandó magasságát.
-
Soká
senior tag
Az nem biztos, hogy jó ötlet, amit kitaláltál. A gyalu asztalai adott hosszúságra vannak tervezve. Nem véletlenül nem hosszabb 40cm-rel, mert akkor a tömege legalább duplája kellene hogy legyen. Ha megtoldod, könnyen járhatsz úgy, hogy deformálódik az egész. A toldás alá mindenképpen kell láb! A síkköszörülést túlzásnak gondolnám. Egy keményfából vagy szerelt fém szelvényekből pontosan kialakított keretszerkezetre fektetett bútorlap is megteszi.
-
Soká
senior tag
Meg lehet toldani, csak érdemes kicsit számolni, hogy mekkora erőkart pakolsz rá arra az öntvényre. És most nem arra gondolok, hogy ha a toldás végére feltámasztod a talán általad emlegetett kétcolos tölgy pallót, akkor az egész szerkezet felborul, hanem, hogy az az etetőasztal nem bírja ezt a plusz súlyt és meghajlik vagy eltörik. Ha úgy tervezték volna, akkor járna hozzá egy opcionálisan felszerelhető toldás, ahogy a barkács fűrészgépekre is felszerelhető kétoldalról 1-1 "szárny".
Ezért gondolom úgy, hogy az a jó, ha az a toldás a saját lábán áll. -
Soká
senior tag
válasz civicfan #53667 üzenetére
Úgy sejtem - de ebben azért túl nagy tapasztalatom nincs - hogy a kérdés az egyenletesség lesz. Azt kell valahogy elérned, hogy mindenhová nagyjából ugyanannyi festék jusson. Ahol kétszer haladsz át, ott a dupla réteg sötétebb lesz. Az is meglátszik, ha egy már megszáradt rész mellett festesz újra.
Sima, vagy betétes ajtót fogsz festeni? -
Soká
senior tag
válasz civicfan #53671 üzenetére
Nem tudhatjuk, hogy milyen ajtóról van szó. Azt tudom, hogy annak idején én a Brico Store-ban vettem olcsó natur lengyel fenyőajtókat és bizony igen sokat kellett csiszolnom rajta ahhoz, hogy felületét tekintve kifogástalan (...) legyen. Utána én ecsettel vittem fel valami Sadolin vékonylazurt és azt úgy csináltam, hogy minden egyes betétet, elemet úgymond külön festettem. Talán nem szalagoztam, de kellett hozzá némi rutin és odafigyelés, hogy jó legyen. Nem lehetetlen jól megcsinálni, de nem is könnyű.
Ha elkezded, Te is hamar rá fogsz jönni. Egy biztos, amit a többiek is írtam: jól elő kell készíteni a felületet. Ha "szőrös" az az ajtó itt-ott, egyenetlen, akkor a festés ki fogja hozni. -
Soká
senior tag
válasz Caldera1 #53780 üzenetére
A csiszolást nem tudod megúszni.
Én ugyan olaj-párti vagyok, mégis úgy gondolom, hogy ide jobb lenne a lakk. Egy jó, ellenálló lakk. Az olaj/viasz kombó nagyon szép, kellemes felületet ad, természetes hatású, de mégiscsak kényes dolog.
Nem vagyok szakértő, nem állítom, hogy teljesen igazam van, de az olaj a két véglet esetén jó választás. Egyik, amikor csak zokniban, kíméletesen bánnak a fával, a másik amikor kültérben van a fa, és nem számít csak kapjon valamilyen védelmet, ami nem fedőrétegként viselkedik, hanem beivódik a fába.
A te eseted a kettő között van. Egy jól lakozott felületet könnyebb tisztán tartani és amíg nem kopott le a lakkréteg, addig nem igényel különösebb gondozást. Olaj esetén rendszeresen fel kell újítani a fát mert az kopik és nem a rajta lévő lakkréteg. -
Soká
senior tag
válasz Caldera1 #53782 üzenetére
"Az a baj..."
Ez szerintem is baj. mármint ha "környezetvédelmi" szempontok alapján próbálod a lelkiismeretedet "nyugtatgatni". Persze, ha Te nem használsz autót, kerékpárral közlekedsz, nem vásárolsz akkumulátoros szerszámokat, nem külföldön nyaralsz, csapvizet iszol palackos helyett, télen nem fűtesz 18C felé, akkor értem, különben nem túl logikus néhány lépcsőfokon érvényesíteni a vélt környezetvédelmi szempontokat.
Vannak pácok, azokkal mélyítheted a fa tónusát, utána jöhet a lakk. Egy jó lakkal évtizedre megoldod a problémádat, ha pedig olajozni szeretnél, akkor két-háromévente vehetsz újabb olajat, mert hosszú távon nem tudod tárolni, kis kiszerelésben meg eleve irreálisan drága.
De Neked kell dönteni. -
Soká
senior tag
válasz Caldera1 #53787 üzenetére
"Ezek szerint téves volt a feltételezésem"
Nem biztos, hogy téves, inkább csak tapasztalatok nélküli.
Pali923 kicsit túloz (vagy nem kicsit ), hogy feltétlenül igazam lenne.
Szerintem megoldható a feladatod olajozással és lakkozással is, csak ha olajozni szeretnél, akkor alaposabban meg kell csiszolnod azt a fát. Én úgy tippelem, hogy ha leszedsz belőle 0,5mm-t az elég lehet. Éppen csak ennyit lecsiszolni az már elég macera. Ha meg gyalulnád - amire valószínűleg nincs lehetőséged - kiderülne, hogy az a lépcsőlap felettébb nincs síkban, akadhat ott 1-3mm-es vetemedés is.
A csiszoláshoz egyébként ki kellene szabadítani a helyéről azokat a lépcsőfokokat, hogy rendesen és haladósan tudd csiszolni mondjuk egy szalagcsiszolóval. De nem biztos, hogy ez lehetséges, akkor viszont nem árt egy erősebb rezgőcsiszoló, amivel a szélekhez, sarkokhoz is hozzáférsz. Vagy nem sajnálod a kézierőt. Az biztos, hogy lakkozáshoz könnyebben tudod előkészíteni a felületet, mintha olajozni szeretnéd úgy, hogy tuti egyenletesen szívódjon be az az olaj. Egyébként úgy gondolom, hogy az a bizonyos beszívódás pácok esetén lehet igazán kritikus (az bosszantóan foltos lehet, akár még a fa belső szálszerkezetének függvényében is) az olaj azért annyira nem változtatja meg a fa színét. Pontosabban, minél sötétebb a fa, annál látványosabban mélyül a színe az olajtól. De a Te lépcsőd nem mahagóni és nem dió.
Szóval, rajtad múlik. -
Soká
senior tag
Minőségromlás ügyben:
nem könnyű ebben a dologban tisztán látni, az én meggyőződésem az, hogy több ebben a pszichológia mint a realitás. A működő régi dolgainkra hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint amire a mai gépek már nem alkalmasak. A dolog annyiban jogos, hogy az élet sok területén hódít az eldobhatós kategória, de azért az olyan klasszikus, mechanikára épülő ipari kategóriákban mint a szerszámgépipar, ez a szemlélet mérsékeltebben van jelen, mint mondjuk a háztartási eszközöknél.
Az emlegetett makita 3612C rászolgált a jóhírére, legalább 15 évig gyártották változatlan formában, ami más területen elképzelhetetlen állandóságot jelent.
Bár nem volt még a kezemben az utóda, nem hiszem, hogy félni kellene tőle. Az más kérdés, hogy a 3612C 1850W-ja mindenre elég volt és a mostani gép 2300W-ja vagy inkább csak marketing szintű erősödést jelent. A két gép súlya nagyjából azonos, így több erőt kivenni belőle félő, hogy csak valami kárára lehetne.
Az, hogy esetleg több rosszat hall az ember a makitáról, az szerintem annak köszönhető, hogy a cég nagy nyertese volt a versenynek, nagyon sokaknak van tapasztalatuk vele és a nagy számok függvényében a kritikus hangok száma is több lehet.
nem tudok róla, hogy a makitának lenne külön prémiumkategóriája, így érdekük nem nagyon fűződik ahhoz, hogy rontsák a régi gépeikkel megszerzett nimbuszukat. Hacsaknem az istenverte akkumulátoros gépek térhódítása érdekében amortizálják a vezetékes dolgaikat.
A Triton nem rossz, a tartósságáról persze keveset tudok. Én szeretem, mert egy egyéniség a felsőmarók világában és úgy gondolom, hogy az a tervezőgárda, akik mertek saját úton járni, a tartósságra is figyelemmel voltak. A Makita egy egyszerűbb konstrukció, kevesebb hibalehetőséggel. A Tritont én is arra használom mint Pacman. -
Soká
senior tag
válasz pali923 #53810 üzenetére
Jószerivel nincs cég, amely megengedhetné magának, hogy változatlanul gyártson valamit. Néhány - jellemzően angol csúcskategóriás terméktől eltekintve - mindenen változtatni kell. Ezt inspirálja az is, hogy x darabszám után a gyártószerszámok megkopnak és ha új gyártósort kell készíteni, akkor célszerű a megoldásokon is változtatni.
Ezt tetézi az a szemlélet, hogy egy idő után úgyis felmerül a gondolat, hogy melyik alkatészen lehetne minőségromlás nélkül spórolni egy kicsit?
Én még mindig egy 30 éve vett Philips CD850 mkII-n hallgatok zenét.Szerintem a szúrófűrész nem az a szerszám, amitől olyan pontosság vagy felületi minőség várható el, mint mondjuk egy felsőmarótól. Ettől függetlenül sok függ attól, hogy milyen lap van befogva a gépbe. Thyeby a Bosch lapokra szokott esküdni.
-
Soká
senior tag
válasz Tomi8822 #53814 üzenetére
Jaj, hiba volt egy ilyen felületet direktben ragasztani.
Először azért vedd alaposan szemügyre, hogy a ragasztó valóban leszedett valamit a lakkrétegből vagy csak netán ott maradt a felületen a ragasztóanyag? Mert mintha az alumínium csíkon is látnék nyomokat a ragacsból. Ha erről lenne szó, akkor először próbálkozz alkohollal vagy ha az nem elég akkor foltbenzinnel. Ha valóban ragacs, akkor le fogja hozni, rossz esetben nyomot hagy a felületen. Ha a ragasztószalag letépte a felületkezelést, ami valószínűleg lakk, akkor szerintem nincs egyszerűbb megoldás, mint visszacsiszolni az anyagot és újralakkozni. Ha nincsen tapasztalatod, eszközöd, akkor macera. Ha meg elviszed valahová, akkor meg fogsz lepődni az áron.
Ilyenkor azt mondanám, ki kell találni valamilyen funkciót, amivel el tudod takarni az adott részt. Rászerelsz valamilyen kis tárolót, tartót, tükröt, stb. -
Soká
senior tag
válasz flegga92 #53856 üzenetére
Szerintem mehetnek ugyanoda, de ez persze attól függ, hogy a csavarok feszesen álltak-e az anyagban? Én mondjuk úgy csinálnám, hogy a benne lévő csavar helyett eggyel vastagabbat vennék és azt tekerném bele. Tehát például 3,5-ös csavar helyett 4-est. stb.
A csavar behajtásánál, ha az eredetit tekered vissza, némi odafigyeléssel, óvatos kézi csavarással a menetet is el lehet találni. -
Soká
senior tag
válasz thyeby #54030 üzenetére
Én nem zárnám ki a lehetőségét a Paulowniának (császárfa...) Könnyű, puha, nem tartós...
-
Soká
senior tag
válasz Dißnäëß #54029 üzenetére
Ha csak ilyen peremmarásra akarod használni a gépet, akkor megteheti ez a kis makita klón is. Arra érdemes figyelni, hogy ezeknek a gépeknek nagyon kicsi a talpuk, így kis felületen fekszenek fel, marás közben elég könnyű megborítani. Érdemes végiggondolni, hogy lehet-e rá mondjuk mdf lapból (vagy plexiből) egy nagyobb talpat applikálni.
Én mondjuk egy Ø18-es talpú felsőmaróval csináltam az ilyesmit.Amire azt írtad, hogy pöpec, az szerintem néhány év alatt hajlamos a a zsugorodások miatt "szépen" elcsattanni. Én a front lapot is ugyanabból az anyagból és szálirányban készítettem volna.
[ Szerkesztve ]
-
Soká
senior tag
válasz Dißnäëß #54040 üzenetére
A fából készült "kockáknak" mindig van egy kritikus pontjuk. Ahol fordul a szálirány és a bütü nem bütüvel találkozik hanem azzal éppen derékszögben.
Arról van szó, hogy a fa hosszirányban szinte alig mozog, keresztben viszont annál inkább. A linkelt dobozod oldalfalai vízszintes szálirányúak, a front- és hátlap viszont függőleges (vagy szálirány nélküli, ha forgácslap) Ha a doboz magassága mondjuk 300mm, akkor az a levegő páratartalmának függvényében dagadni vagy zsugorodni fog. ha zsugorodik (mert például száraz a levegő) akkor lazán zsugorodhat 2mm-t, míg a frontlap nem fog összemenni, így az a 2mm egy repedés formájában fog megjelenni rossz esetben.
Minél nagyobb a doboz, annál nagyobb az esélye ennek. Ezért (is) nem szoktak tömörfából nagyobb dobozokat létrehozni, főleg nem, ha annak légmentesen kell záródnia.
Ahová ilyen dobozt készítesz, ott nagyon oda kell figyelni a páratartalom állandóságára. -
Soká
senior tag
válasz Dißnäëß #54044 üzenetére
A hangdoboz készítők mindig mellébeszélnek arról, hogy miért jó vagy nem jó tömörfából készíteni dobozokat. A valóságban a fő gondot a faanyag mozgása adja, ami miatt mindig rizikós a meló és az a legkényelmesebb, legbiztosabb megoldás, ha forgácslapot vagy rétegelt lemezt használnak. A "hangja" ezeknek olyan, amilyen, de legalább nagyjából állandó, számolható.
Ezt a gyorstalpalót érdemes esetleg elolvasnod.
Szerintem a lakk lassítja, de nem képes teljesen leállítani a nedvességtartalmat. Ha fából készítesz hangdobozt, akkor azt olyaan helyiségbe érdemes, ahol valamelyest tudod állandósítani a páratartalmat. Az én régi lakásomban télen például a fűtés és a rossz nyílászárók hatására sokszor 20% alá ment le a páratartalom. Nyáron meg elérte a 60%-ot. A svédpadló rései alapján pontosan tudtam milyen évszak van.[ Szerkesztve ]
-
Soká
senior tag
válasz liszi70 #54050 üzenetére
Nem vagyok szakértője a témának, engem mindig lebeszéltek az olajmentes kompresszorról. De a 19 év szerintem jó eredmény. Barkács megoldásra esetleg szóba jöhet ez.
-
Soká
senior tag
Az Aldiban is látok egy gurulós szerszámtárolót, ha nem mondok hülyeséget, az is vagy 80.000ft. Szóval, nem olcsó.
Nekem mondjuk annyira nem hiányzik, van egy régi bükk, redőnyös, sokfiókos szekrényem, de egy modern, csapágyas fiókos tároló azért jó lehet. -
Soká
senior tag
válasz KilgoreTrout #54622 üzenetére
(A rajzra ránézve, nekem kicsit meredek és kényelmetlen ez a lépcső.)
Általánosságban azt tudom javasolni neked, hogy ne kivitelezőt keress hanem tervezőt. Egy lépcső - sok esetben - meghaladja egy erre nem szakosodott asztalos tervezői képességeit. Olyan embert érdemes megkeresned, aki vagy lépcsőkészítéssel foglalkozik és van rutinja a dologban, vagy úgymond építész és legalább a tervet elkészíti neked és aztán már rábízhatod magad az asztalosra.
Azt mondjuk nem tudom, hogy a különféle építész rajzolóprogramokban milyen lépcső-generáló pluginok vannak.
De nincs annál rosszabb mint amikor évtizedeken keresztül szidod azt, aki a lépcsőt rossz ergonómiával építette meg.
Ha valaki magának akarja megoldani a kérdést, akkor keresni kell hasonló lépcsőt és a belépő-fellépő arányokat lekoppintani. -
Soká
senior tag
válasz KilgoreTrout #54625 üzenetére
Oké, te tudod (kicsit fiyelmetlenül olvastalak), én csak azt szerettem volna jelezni, hogy a lépcső kicsit több annál, ahogy móricka megrajzolja. Ha ezzel foglalkoznak, akkor valószínűleg értenek hozzá.
Csak úgy mondom, lehet nem is kellene... 4 gyereket neveltünk fel egy inkább létrához hasonlítható lépcsős otthonban. Alul felül készítettem rácsot, kritikus volt az a mondjuk 1 év, amíg a kicsi meg nem tanult rajta közlekedni, de túl lehetett élni. És bármilyen a lépcső, oda kell rács az első időkben. Az építőnek a dédnagyanyja is csuklott szerintem, mert nagyobb bűnt nehéz elkövetni mint egy szarul megcsinált lépcső. 10 év alatt én is estem rajta, egyszer hetekig sántikáltam. Gyerekek is gurultak, de ők könnyebben megússzák.
De ahol lépcső van, ott mindig akad baleset. -
Soká
senior tag
válasz KilgoreTrout #54627 üzenetére
Köszi a fotót!
Hááát, nehéz mit mondanom. Én alapvetően tervező szemléletű vagyok és miután ezt egy max. 10-20éves háznak tippelem, így én lehet, hogy átalakítás esetén megkérdezném az eredeti építészt, mit gondol, mit hogyan csinálna, stb. Azt azért jó néven veszik az építészek, ha a "házukat" nem a tudtuk nélkül alakítják át.
Ez a lépcső mondjuk, hogy egy modern, "optikailag" mutatós darab. Mondhatni dizájn elem. Ránézésre nem tűnik túl meredeknek, kényelmetlennek. Ugyanakkor kellően öncélú. Magamnak soha az életben nem csináltatnék ilyet, mert a kapaszkodás lehetősége és biztonságtudat (nem ((csak)) a biztonság, hanem a tudata) az fontos dolog. Ilyen lépcsőt az ember legfeljebb egy előre nem gondolkodó szinglinek vagy aranyifjúnak csinál, aki mindenáron katalógusfotóban szeretne élni. (most látom, hogy volt itt egy fal mellette, nem olyan védtelen ez a lépcső mint elsőre tűnt...)
Azt ránézésre nem tudom megmondani, hogy mennyire stabil a dolog és mennyire alkalmas arra, hogy ellássák megfelelő korláttal. Ezt az építész tudná megmondani. Ha alkalmas lenne, én inkább megmenteném, mert ez azért szebb látvány számomra, mint amit terveztetek. legalábbis ez nem csökkenti úgy a térérzetet, mint a leendő.
Nektek kell dönteni. A meglévő lépcső kihívás, relatíve sok munka biztonságosabbá tenni, valakinek meg kell tervezni alaposan az átalakítását, ha viszont elbontjátok, akkor a lépcsős cég megvalósíthatja a maga izgalommentes "egyen" lépcsőjét. Rajtatok múlik.
Én biztosan keresnék egy gyakorlatias belsőépítészt, hogy mit mond. De ha már döntöttetek, akkor nem akarlak elbizonytalanítani benneteket. -
Soká
senior tag
Szerintem az elsődleges kérdés, hogy neked elég-e a 216-os lap nyújtotta átvágási képesség és a mindig kicsi asztalméret?
A nagytesó közkedvelt gép, az alapján ez sem lehet rossz, de azt hiszem ez elsősorban azok kedvelt gépe lehet, akik hozzák-viszik a gépet és a helyszínen dolgoznak.
Szerk. Azt most látom, hogy 100-ért vesztegetik, akkor nyilván nagyon jó árértékű.[ Szerkesztve ]
-
Soká
senior tag
-
Soká
senior tag
válasz pali923 #54638 üzenetére
"a 216-os lap mennyivel rosszabb, mint a 250-es"
nyilván nem a lap rosszabb, sőt, egy kisebb lap talán kevésbé hajlamos kitérni, az én félelmem inkább az, hogy a kistestvért kistestvéresre gyártják. Kisebb lap, gyengébb motor, vékonyabb asztal, arányosan gyengébb mechanika. És ha minden gyengébb, akkor ott vagyunk mint a PTS 10. De ez csak feltételezés részemről.
Én mondjuk képes vagyok kihasználni a körfűrész teljes átvágóképességét, de ez az én hülyeségem, mert gyalu híján (bár ez már megváltozott) képes voltam gyaluként használni a körfűrészt lapjára állított deszkáknál. De ez hülyeség és kényszer, nem ajánlom másnak.
A te körfűrészedet egyébként nem érdemes hasonlítani, egy öntvényasztal azért más mint egy alu.torzo örülni fog ennek a Bosch körfűrésznek, csak legyen síkban az asztala, a lap párhuzamos a vezető núttal, stb.
Gondolkodom is, hogy holnap elmenjek a helyi OBI-ba megnézni, de nem megyek, nem megyek, nem megyek -
Soká
senior tag
Én azt mondanám, ne hánykolódj!
Már csak azért se, hogy nehogy hoppon maradj. Kosárba kell tenni, megrendelni, aztán még gondolkodhatsz rajta. De ha elviszik az orrod elől, akkor leszel igazán dühös.
Nem tudom, mire akarod használni, mit vált, de nem hinném, hogy ne válna be. Ha meg továbblépsz, akkor el lehet adni különösebb bukta nélkül mert kedvező áron veszed.
Szerintem.
De persze neked kell dönteni.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs