Új hozzászólás Aktív témák
-
nagyúr
válasz BullZeye #51662 üzenetére
Az, hogy te kiszámolod, tisztán hány tábla bútorlap, az egy dolog. De például van a lapszabászatokban 20-30% hulladék-ráhagyás, tehát eleve számolj rá 20-30%-ot az árra. (Az akkor is rájön, ha csak 2% lesz a tényleges hulladék, mert pont jól jön ki a méret.)
"Viszont akkor a 80k-ért 2 bútor esetében mire fizetem meg? Hogy elhozza a szomszéd utcából, és összecsavarozza 2-3 óra alatt?"
Ez tipikus laikus hozzálllás, akiknek fogalmuk sincs, valójában mennyi összetevője van annak, hogy a lakásukban legyen készen egy megrendelt bútor. De ezt nem támadásként írom, ez a sztenderd, szokásos reagálás, hogy "mi kerül ebbe ennyibe". Azon nem csodálkozik senki, hogy egy autószerelőnél ki van írva a 6-8.000 ft. munkaóradíj, de egy bútornál, amikor a felével vagy harmadával számol az asztalos, akkor is megfogalmazódik ez a "mi kerül ebbe ennyibe". -
nagyúr
"Ez nem ilyen hit-elvi kérdés. A csavar is egy kötőelem, mellesleg oldható, ami néha előny. Nem látszó helyeken jó megoldás is lehet."
Egyetértek. Egy csomó helyen tök felesleges a ragasztás, akár tipli, akár lamelló, akár domino. Ahol teherbírás vagy láthatóság indokolja, ott valamilyen ragasztás, ahol nem, ott jó csavarozás is. Nem ettől függ egy laminált-forgácslapos bútor színvonala. Fába nehezebb szívvel teszem be, de van olyan nem látszó helyzet, ahol abba is megfelelő.
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
Egyszerű művelet, nem kell túlgondolni. Megtalálod a leírását az általad használt olajnál is.
"Finoman dörzsöld meg a munkalap felületét csiszolópapírral. Vigyél fel egy keveset a fakezelő olajból egy puha rongyra, majd dörzsöld át a munkalap teljes felületét, hogy egy vékony, egyenletes olajréteget hozz létre a felszínén. Hagyd hatni a fakezelőt nagyjából 20 percig, majd töröld le a be nem szívódott olajat a ronggyal. Hagyd megszáradni, szükség esetén 1-2 alkalommal ismételd meg a kezelést a fa nedvszívóképességétől függően."
-
nagyúr
"Van a felületen pár nem túl mély karc meg egyéb nyom amit jó lenne eltüntetni"
Ezt mi nem látjuk, nem tudhatjuk, milyen szintű a karc. A "nem túl mély" relatív info-morzsa. Nagyobb karcot durvábbal kezdd (mélységtől függően akár 60-80) aztán egyre finomabbal. Olyan finomságig menj, ami a legvégén már nem okoz látható csikarásokat. Az olajozás előtti általános csiszolásra szerintem 150-240 megfelelő, ez felülettől függ.
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz szazbolha #51703 üzenetére
A két-három hét nem is sok.
3D-s bútortervezésre én is a régen mókuskának hívott, most ms bútortervező néven futó progit ajánlanám. Ennél egyszerűbbről nem tudok. Vannak hiányosságai, de elég könnyen megtanulható, nekem megfelel. Ha elég a 2D, akkor meg LibreOfficeDraw. -
nagyúr
válasz BullZeye #51698 üzenetére
"20-30%? Ezt nem értem, rosszul számolnak, vagy jófej módon lehúzzák az embert, vagy ennek mi oka van?"
Nincs ebben lehúzás, ez egy átlagos hulladék-mennyiség számítás. Bútorlapoknál 20, HDF-nél 30%. Lehet vitatkozni a mértékével, de az elvvel nem nagyon, a leeső anyagot is meg kell fizetnie valakinek. Ennyivel számolnak, legalábbis ott, ahol én rendelek.
-
nagyúr
válasz mephi666 #51708 üzenetére
"és nem számoltak fel semmit pluszba a hulladékért"
Igaz, nem baumax, hanem obi-val van tapasztalatom, ott sem számoltak fel díjat a hulladékért, viszont eleve jóval drágább volt a bútorlap. Nincs ingyen ebéd.(#51707) epmd
"vegyen egész táblákat és vágassa fel és vigye haza a hulladékot is."
Én is csinálom ezt, nagy mennyiségek esetén megéri. Viszont hozzátartozik, előbb-utóbb felvet az el nem használt maradék, csak kerülgetem a műhelyben.
-
nagyúr
-
nagyúr
válasz Segnior_Barthez #51757 üzenetére
Pontosan tudom, mi van a Tetol FB leírásában, te is ebből tájékozódsz. És természetesen minden felületkezelő, vagy védőrétegnek mindig legjobb a száraz anyag, hiszen abba tud leginkább beszívódni. Viszont a gyakorlat az, hogy az ácsolatnak használt anyagok többségén (hogy egy ismert, frappáns és túlzó szófordulattal éljek), előző nap még rigók fütyültek. Ennek ellenére be szokták áztatni Tetol-ba. A kivágás, fűrészelés és beépítés közben eltelt pár nap, vagy pár hét a fa külső rétegét megszárítja annyira, hogy valamennyi anyag beszívódik. A tetol nem zárja el a pórusokat, a fa tovább szárad. Ha gondolod, teljes száradás után lekenheted még egyszer, de nem fogod akarni. Nincs olyan védőanyag, amit csuromvizes fára lehet és kell felkenni, ilyet ne is keress. Ha találsz ilyet, az marketing bullshit.
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
-
nagyúr
Én úgy értelmeztem, hogy a mozgó, hajlítható, rugalmas futó-réteg alá kell fixre egy csúszós, sima felület, amin csúszik a mozgó szőnyeg. Annak nem kell rugalmasnak lennie, csak csúszósnak. Az általa először linkelt képen is egy ilyen kemény dekor-anyag látszik, és ahhoz hasonlót keresett.
-
nagyúr
160-170°-os, széles nyitásszögű kivetőpánt csak ráütődő létezik? Félig ráütődő nincsen?
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
Ez most komoly, hogy pár trágár szó miatt töröltek hozzászólásokat???? Vajon ki volt az a ......, aki riasztotta a moderátorokat emiatt?
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
Keményfa-csiszolóport keverj össze parketta alapozóval vagy lakkal. Kapard ki a régit, porszívózd ki, és teljesen töltsd ki vele a hézagot, spaklizd be tövig. Úgy, hogy púpos legyen a teteje, maradjon rajta felesleg, legyen minek beszáradnia. Ne legyen híg az anyag, mert akkor nagyon besüllyed. (A képen látszó régi tömítőanyag nekem nem hasonlít fűrészpor-lakk keverékére. Nem rozslisztes reibolás az?)
-
nagyúr
Tud valaki 16 mm-es laposvésőt, az általános hosszúságtól hosszabb változatban? Nekem van 9 és 11 cm-es vésőm, de attól hosszabb kellene, minimum 14-15 centi a véső nyeléig. Létezik ilyen gyárilag, vagy jobban járok, ha összeheggesztetek kettőből egyet?
[ Szerkesztve ]
-
-
nagyúr
"ha egy asztalos elkér több százezer forintot munkadíjra,akkor dolgozzon meg érte. Lamellózzon,dominózzon tiplizzen,ragasszon"
Akkor is, ha nem feltétlen muszáj, és sem stabilitás-tartósság, sem esztétika nem indokolja? Mindegy, van-e értelme, csak "dolgozzon", akkor is, ha épp tök felesleges?
(Vagy irónia volt, amit írtál? )
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz thomgrande #52260 üzenetére
"Ha a munkadíjban dominózás van akkor ne csak szögelés legyen, mert más nem indokolt."
Így van. Ha a megrendelés tartalmazza, a megrendelő igényli és kifizeti a (sok esetben indokolatlan) plusz munkát, akkor legyen benne, ez természetes. De szerintem értelmesebben is el lehet költeni a megrendelő pénzét.
(Természetesen csavarozás témában pl. laminált bútorlapból készült konyha-korpusz és társairól beszélek, nem stílbútorokról. ) -
nagyúr
válasz bbalint01 #52264 üzenetére
Ezeket a nyitott tetejű pergolákat magyarázza már el nekem valaki. Az addig oké, hogy ha egy kertben valamilyen növényt futtat a tetejére az ember, akkor az legalább valami árnyékot ad, meg vázat biztosít a lugasnak. Eső ellen nem véd, de így lugast és árnyékot adhat egy kertben. Amit végképp nem tudok megérteni, hogy pl. kocsibeállónak, "garázsnak" is szoktam ilyeneket látni, sőt, közterületen parkolók is vannak ilyennel "lefedve". Ezeknek a tetején egy gramm növény sincs, tehát még árnyékot sem ad, így az ég világon SEMMI ellen nem véd, viszont sok-sok köbméter faanyag megy bele, teljesen haszontalanul. Mi értelme van ennek?
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz razorbenke92 #52304 üzenetére
"Sima pozdorjacsavarral az a baj, hogy általában tövig menetes, és amikor a két lapot összecsavarozod, és van egy kicsi hézag, akkor ha ráhúzol, akkor szakítja az anyagot. Ideális esetben a csavarfejhez közelebbi lapban, rosszabbik esetben a másikban, és se közelebb nem megy a két lap egymáshoz, se tartani nem fog már úgy az a csavar."
Ez csak akkor fordulhat elő, ha valaki elköveti azt a gigantikus baklövést, hogy a csavar teljes vastagságától kisebb furatot fúr (vagy nem is fúr elő) abba a bútorlapba, amit oda akar húzatni a másikhoz.
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
Jóbarátomnak kellene segítenem. Van egy nagy szabadtéri fürdődézsája akácból, aminek a tetején körben van egy kb. 40centi széles perem, plusz a lépcső. Ez tavaly óta csúnyán megszürkült. Szétszedjük a peremet és a lépcsőt, és a nagy szalagcsiszolón lecsiszolnám neki, hogy ismét régi fényében pompázzon. A kérdésem az lenne, hogy egy időjárásnak ennyire durván kitett, vízzel, víztisztító vegyszerekkel, napfénnyel, uv-val, minden elképzelhető farontó hatással érintkező natúrfa felületet mivel a leghatékonyabb lekezelni? Lakk nem lehet, nyilván valami olaj, de milyen típus lenne az, ami ilyen felhasználásra a legjobb? Pénz nem számít, csak nem szeretné minden évben szétszedni és lecsiszoltatni. (Meg én se nagyon szeretném, mert neki ingyen dolgozok. )
-
nagyúr
válasz generatoros #52464 üzenetére
Köszönöm a választ!
"Az öregeket hiába csiszolnám teljes átmérőben szürkék."
Az ki van zárva, hogy teljes átmérőben. Nekem is voltak akác szőlőkaróim, oszlopaim, 40-50 évesek, marha öregnek tűntek, de amikor felvágtam tüzelőnek, a belseje tökéletes és csontkemény volt. Az akác baromi jó anyag, és az egyik legtartósabb (ha nem a legtartósabb) hazai fafaj.
Az, hogy milyen mélyen szürke, nyilván a gép alatt derül ki pontosan, de úgy tűnik, simán lecsiszolható még.
"A kb. 5 évesek sima lenolajat kaptak és málna mellett vannak, nem szürkültek be 5 év alatt."
Igen? Legyen sima lenolaj?
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz pacman_123 #52470 üzenetére
"40-50 éves szőlőkaró, oszlop.............De nem csiszoltad volna le az életben addig le, hogy világos legyen"
Persze, hogy nem, de nem is ez volt a téma. Én arra feleltem a 40-50 éves, belül tökéletes karókkal, hogy az 5 éves karók beszürkültek "teljes átmérőben". Erre reflektáltam. A kérdésem témája és a dézsa 1 éves szürkülése más dolog.Pontosan tudom, hogy csodát elérni nem lehet. Ahogy írtam is, mindennek ki van téve ami a fát roncsolhatja, nincsenek illúzióim. Azt szeretném elérni, hogy ne 1 év alatt szürküljön annyit, hogy csúnya legyen. Ez még nem mély szürkülés, felületinek tűnik, 60-80-as szalaggal simán le tudom tolni. Csak ne kelljen évente.
"Nyilván lehet olyan felületkezelés, ami max lassíthatja ezt a szürkülést, de hogy 2-3 évenként nem úszod meg a teljes átcsiszolást"
Itt tapintottál rá a lényegre, a kérdésem is ez volt. Melyik az a felületkezelő anyag szerintetek, amivel a leghatékonyabban lehet megvédeni, és a lehetőségekhez mérten a legtovább lehet újracsiszolás nélkül megúszni a dolgot.
Generatoros adott egy jó tippet, ez a tungolaj. Létezhet ennnél jobb, vagy ezzel az anyaggal elérkeztünk eme apró univerzum végső koordinátájához?
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
Szaktársak!
Kőrisfa mennyire való kültérbe? Kerítéslécnek kerestem anyagot, egy hirdetés kapcsán elutaztam többszáz kilométert, erre kiderült, hogy nem akác, hanem kőris. De elhoztam. A hirdetésben akác volt, ami tudvalevő, hogy kültérben nagyon ideális. Máshol nem is nagyon találtam száraz akác-deszkát megfelelő áron. Tölgy is jó lenne, a csersav miatt az is tartós, de drága. Bükk és lucfenyő nem jó kültérben. Vörösfenyő tartós, de drága, és amit itt találtam, az tele van kieső göcsökkel, és a szélessége sem ideális. Kőrissel nincs kültéri tapasztalatom. (Dolgoztam már vele, és nagyon szeretem. Szép rajzolatú, és csiszolásnál beteríti az egész műhelyt a kellemes illata. )
Szóval kültéri szempontoknak hogy felel meg a kőris?[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
(#52696) kavalkád
(#52697) Soká
(#52698) generatoros
Köszönöm a válaszokat, akkor megnyugodtam. Szép faanyag, és fel sem használnám kerítésnek (ettől nemesebb felhasználást érdemelne), ha a megmunkálása is szép lenne. Már "gyalult" az anyag, és azért írom idézőjelben, mert nagyon rondán van gyalulva. Vastagsága is változik, 18-22 mm közötti. Ezért normális asztalosipari munkára már nem tudom felhasználni, hacsak nem vékony bútorajtó-betét anyagnak, vagy vékony polcoknak, ahol elég lehet az elengedhetetlen újragyalulás után maradt vastagság. De kerítésnek így is elmegy, az elülső oldalát finoman leegyengetem, vagy ha a görbeség nem engedi, megcsiszolom. Még így is sajnálom egy kicsit kerítéslécnek használni, de nemigen van más választásom.[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
Nagy asztali szalagcsiszológép csiszolópapírjához szeretnék valami házilag kivitelezhető, de azért megbízható ragasztási technológiát beújítani. Tudom, rendeljem a papírt pontos méretre és gyári végtelenítéssel, de egyrészt az ilyen szalagok is szakadnak időnként és azokat is érdemes összeragasztani, másrészt van jópár 50m-es tekercsem még, azt is szeretném felhasználni. Eddig úgy csináltam, hogy a ferde átfedés 5-6 centis részén mindkét szalag "kavicsos" felületét fémcsiszoló-koronggal lecsiszoltam, és palmafixel összeragasztottam őket. Így csinálom sok év óta, működik, de a lecsiszolás elég macerás és büdös-poros művelet, igazi nemszeretem-meló, jó lenne megúszni. Tudtok valami működőképes szalag-összeragasztást, végtelenítést, ami házilag kivitelezhető? Esetleg ragasztószalag? Ha igen, milyen?
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
"volt egy szerszám amivel össze lehetett fogazni"
Láttam valamikor ilyen fogazásos módszert. Az lenne a lényeg, hogy mivel van összeragasztva. Tehát mi az a ragasztószalag, ami megfelelően erős, kézzel nem téphető, és megfelelően vékony, hogy a tapper nem akad bele, nem szedi fel?Köszi, ezeket megnézem!
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen