Új hozzászólás Aktív témák
-
T J
tag
válasz Caldera1 #63274 üzenetére
Nem csak az aksi miatt, egyszerűen gyenge.
17Nm a nagyobbik fordulaton, ami csak teljesen feltöltött aksival áll rendelkezésre. Kicsit merülve már csak 14-15Nm, .. mire elég az? 360-as fordulaton meg csavarozzon az, aki ezt kitalálta....
Sokan vannak azon a véleményen, hogy könnyű géppel jó csavarozni.
Ez kb addig igaz, hogy felemeled a gépet az asztalról. Aki arra veszi hogy emelgesse és nézegesse, az vegyen könnyűt, mert arra tényleg az a jobb.
Csak ha már dolgozni is kell vele, akkor más a helyzet. Mert az összes kifejtett erő, többszöröse a gép súlyának, és akkor már többet számít, hogy az 1 kilóval nehezebb géppel csak 1/4-ed annyi ideig kell azt az erőt kifejteni, mint a könnyűvel.Pl: könnyű gép tömege 1,5Kg, erős gép 2,5kg, csavarra kifejtett nyomóerő 5-10kg (50-100N), csavartól függően, mindkét géppel. Összes kifejtett erő: könnyű géppel 90N (9kg), erős géppel 100N (10kg).
Melyik fárasztóbb: 100N-t kifejteni 20 mp-ig, vagy 90N-t 70mp-ig?Én 90Nm alatt nem is nézelődnék, de nekem még az is az "éppen elég" kategória.
szerk:
(troll on)
Te is a színe alapján választ gépet?
(troll off)[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
Mostanában: bútorlapba max 4,5x60, fenyőbe 6-os, ritkán 8-ast használok, előfúrással.
Az asztalosság nem ér véget a bútorlapnál, ... pl falburkolathoz a párnafa szintező csvar 6x100 azt hiszem, lépcsőlapok alá szintezni 6x80-at használnék. Galériához meg már jobban illik a 8-as szerintem.
Idővel változott a munkáim jellege, régebben volt amikor sok 8-as tessauer anyát hajtottam be, vagy 68mm-es lukakat fúrtam bútorlapba fali kötődoboznak, ott már fel kellett tenni a pótfogantyút, és a 8x160-as csavarokhoz is.
Az ne tévesszen meg senkit, hogy műanyag tiplibe könnyebb csavarozni, .. pl a kék tipli olyan kemény, hogy ha betonba kopott fúróval fúrok neki elő, képes beletörni a 6-os csavar!Korpusz összeszereléshez azt mondanám, hogy olyan gép optimális, ami 4,5x60-as csavart be tud hajtani 2-es fokozatban is teljesen, átkapcsolgatás nélkül, félig lemerült aksival is. Ehhez sztem olyan 30-40Nm kellhet 2-es fokozatban, ami a 70-80Nm feletti gépeknél szokott meglenni.
szerk:
Alex
Igazad van, de ahová kell a torx fej, oda nyomaték is kelleni szokott.[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
Lehet hogy akkor még nem tudtam hogy az ütve-csavarozó csukló-kímélőbb. De ha tudom se valószínű hogy vettem volna, mert kipróbáltam egy kis 150Nm-est, és nagyon zavart az a csattogós hang.
Amúgy a 68-as furatokhoz úgyis kellett volna ez a gép, szóval na.szerk:
"Annyi volt a mondás, hogy nem tudnék elképzelni _egy_ gépet, ami minden igényt kiszolgál,"
Akinek épp kevesebb munkája van, vagy most kezd, és azért van kevés munkája, az óvatosan vásárolgat. Ha csak egyet tud venni, akkor azért ajánlgatom neki a nagyobbat, mert ha mégis kell az erő, a kicsivel meg lesz lőve. Pl Milwaukee 60Nm és 130Nm behajtók között árban kb 20ezer különbség van (csak gép). Nem kérdés melyiket venném. Bár neki mindkettő büdzsén felül van, csak példának hoztam fel.[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
válasz ViktorSz #63370 üzenetére
Ezt megoldottad már?
Úgy látom a jobb oldali ajtó rátakar a baloldalira, így a nyitási sorrend adott.
Akkor a bal ajtó élére raknék egy 18x16mm keresztmetszetű, fehérre festett lécet, amely vizuálisan lezárja mindkét irányból a fogantyú bemarást.
Ha jól látom hogy a sarok íves, akkor a lécnek azt a belső élét is le kell marni, hogy elférjen.[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
válasz kicsi kecske #63499 üzenetére
Valami vizes tapadóhíd + vizes fedő (zománc).
Nem muszály ipari, háztartási boltban is lehet találni mindkettőt szerintem. Tapadóhidat vettem már Obiban egyszer, fedő meg jó akár trilak vagy cellkolor is, legfeljebb kicsit jobban sárgul, mint egy ipari festék (tikkurila, milesi, sayerlakk).
Fényesség: félmatt vagy selyemfényű fedőt vennék (20-35 gloss). Minél fényesebb, annál jobban látszanak a hibák.
Szerk:
Nem egyértelmű, hogy laminált, vagy furnérozott a felület. Tapadóhíd csak akkor kell, ha laminált.
Lakkozott festett felületre csiszolás után elég lehet csak fedő.
Konyhafrontnál azért kérdéses mennyire tudod vegytisztára csiszolni a felületet... ha sima felület, akkor hígítós lemosás + rezgőcsiszolás elég, mart felületnél problémás a mintába lerakódott olaj eltávolítása...[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
válasz orbano #63518 üzenetére
Hogy a fa olyan is maradjon, mint gyalulás után, annak az a feltétele, hogy ne legyen magasabb a nedvességtartalma mint a helyiségé, ahová kerül.
Fűrészáru mindig nedvesebb, lapanyagok mindig szárazabbak, mint egy átlagos lakás levegőjének nedvességtartalma.
Ezért arra kell készülni, hogy minden fa (még a mű-szárított asztalos faanyag is), száradni fog, azaz széltére összemegy, ebből fakadóan csomók körül meghajlik.
Ha van lehetőséged szárított faanyagot a lakásban még pár hónapig tárolni, és azután megmunkálni, akkor nem szükséges réteg-ragasztott ajtófríz. A rétegragasztással a görbülés esélyét csökkentik, mert kisebb az esélye, hogy mind3 réteg ugyanabba az irányba akarjon görbülni. Ha a csomókat is kiejtik (hossztoldás), akkor még kisebb az esélye a görbülésnek, tekeredésnek.Lapanyagok (forgácslap, farostlemez, OSB) pedig mindig dagadnak, mert a gyárban túlszárítják őket. Még nem láttam olyan bútorlapot, ami nem dagadt volna. Ebből következik, hogy ha pl farostlemezt (MDF) csavarozol a fakereted egyik oldalára, és az megnyúlik, akkor elgörbíti az ajtódat. Ha mindkét oldalára ugyanolyan lapot csavarozol, akkor egymásnak ellent tartanak.
Szándékosan kihagytam a rétegelt lemezt, mert kicsit kivétel. Mégpedig azért, mert hosszú rostok vannak benne, és a hosszába menő réteg ellentart a keresztbe menő réteg dagadásának, és fordítva. Mert hosszára nem mozog a fa, csak keresztbe. Ezért a rtg-lemez a legkevésbé dagadó faalapú lap. De azért megfigyelhető feszültség a rtg lapokban is, főleg a 152x152cm orosz lemezekben. A nyugati (és drágább) lapok kevésbé feszkósak, és egyenesebbek is.A te esetedben, mivel szendvicspanelről van szó, legalább akkora, vagy inkább nagyobb jelentősége van a borítás anyagának és szimmetriájának, mint a maganyagnak. Legjobb lenne, ha minden alapanyagot a helyiségben tárolni tudnál pár hétig, akkor mindegyik nedvességtartalma beállna a szobáéra, és megállna a mozgás.
Arra figyelj, hogy sík felületen csavarozd rá a borítást a vázra, mert az úgy marad.
3cm vastag lécből már nem szakad ki a vasalat, akár függesztett, akár lábon álló ajtó lesz, 2 cm necces. Azt az oldalt, amelyikbe a görgőt szereled (akár alsó, akár felső), méretezheted vastagabbra is, a többi oldalra elég lehet 3 cm.Alternatívaként esetleg szóba jöhet valami nem faalapú lemez, pl nyomdászok által használt habosított PVC. Linkelni nem tudok, de ha akarod, megtudakozom nyomdász ismerősömtől a típust. Ez könnyű, és nem mozog a nedvesség-ingadozástól, legfeljebb a hőingadozástól egy kicsit.
[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
válasz orbano #63524 üzenetére
Hát a merevítés attól merevítés, hogy átlós csomópontokat kötsz össze/ támasztasz ki. Ha egy csomópontot egy szemközti oldal közepéhez kötsz, az a szerkezet rugalmas marad. Legalábbis a középső rész, ahol nincs merevítés. Szóval ezzel a sarokmerevítéses megoldással nem esik szét az ajtód, de rugalmas marad.
Legjobb eredményt úgy kapod, ha egyengető gyalugéppel gyalulod két szomszédos oldalát síkra, a másik kettőt meg vastagolóval.
Többfejes gyalugép is jó, ha a léced gyalulás előtt is egyenes, és nincs csavarodva. Görbe/ tekeredett anyagoknál a többfejes gyalu felejtős, mert lemásolja a görbeséget.Talán valami perforált lemez lenne jó neked, ha az a cél, hogy a hangot ne akadályozza, lehetőleg teljes lefedéssel, mindkét oldalon.
Váznak is megfelelhet akár gipszkarton profil is, ha félsz a gyalultatástól. Egyenes, olcsó, gyalult bramac-léccel erősítheted a görgős oldalt, illetve a front-panel rögzítő csapjainak beépíthetsz léceket.szerk:
akkora a tűrés, ami téged nem zavar. A bauhauszos tölgy csak 250 hosszú, ha a függőlegest a vízszintes közé vágod, akkor szűk 258.[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
válasz Mr Paris #63643 üzenetére
Le kell takarni, mert ha elázik, beszürkülhet vagy összerepedezhet.
Rétegenként tennék hézagoló léceket is, olyan távolságra hogy a fa ne hajoljon be, és a fűrészáru között is 1-2 cm hézagot tartanék. Mozoghasson közötte a levegő, mert ha vizes és összeérnek, akkor ott befülledhet és szürke gombás lesz.[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
válasz Mr Paris #63650 üzenetére
Gyalult, vagy szőrös még az agyag? Ha szőrös, akkor gyalultatni kéne. Ha a gyalult felülettel nem vagy elégedett, akkor szalagcsiszoló haladósabb.
- Szalagcsiszoló nagy felületek haladós csiszolására való. Mivel "harap", elrontani is könnyebb vele valamit.
- Excenter kicsit könnyebb, lassabb, olyan mindenre is jó, de semmire igazán.
- Rezgő csiszoló sík felületek finom csiszolására való, ehhez a munkához nem ideális. -
T J
tag
válasz daninet #63710 üzenetére
Létezik felül-csapágyas élmaró, de ezért az egy munkáért nem venném meg. Bármilyen nút/falcmaróval mélyítheted, csapágy nélkül is:
Vonalzó távolsága a falc szélétől = marógép talpának átmérője -- kés élkörátmérője / 2[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
válasz Tanuló 1.0 #63883 üzenetére
Loctite asszem ami itthon szinte bárhol beszerezhető. Ebből használom a folyékonyat, nem a gélt. Ez is cianoakrilát, szóval ha sprayt tudsz szerezni, ezzel is működnie kell.
Amúgy mi az a felhasználás, amikor még a pillanatragasztót is gyorsítani kell? Nem jut eszembe ilyen. Legfeljebb ha vastag rétegben szeretnél vele helyet kitölteni. De ha valamit szórsz bele (pl. fapor), akkor még vastag rétegben is hamar köt. Kérdés hogy milyen jellegű a javítás: esztétikai, vagy csak funkcionális. -
T J
tag
válasz Caldera1 #63907 üzenetére
Észter, aceton, nitró, aromás hígító, amelyik szimpi.
Soulfly842
Ha ugyanolyanra cseréled, akkor is jó lesz pár évig.
Nem tudom most milyened van, de a standard és a golyós sínek ugyanakkora helyre beférnek, vagyis gond nélkül tudod cserélni egyiket másikra.
A rejtett sínek, amik a legfinomabban működnek, azok magasságban több helyet igényelnek (~5cm). -
T J
tag
Kérdés olyannak, aki használt már blum tandemet és moventot is:
1. Használat közben érezhető-e a tandem kisebb teherbírása (30 vs 40 kg)? És ha igen, miben nyilvánul meg?
2. A szinkronizáló tengelyt fel lehet-e/ kell-e szerelni a tandem blumotion változatra, vagy csak a tip-on-hoz kell/ lehet? Neve szerint tiponhoz való, és a moventonál is a tipon adapterre szereltem, de a tandemet nem ismerem.szerk: 300 mély x 820 széles billentyűzethez, és 600 mély x 650 széles fiókhoz lesz.
[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
válasz kavalkád #63951 üzenetére
Vizes alapozótól dagad az MDF, ... nem lehetetlen elfogadható felületűre alapozni vele, de nehezebb, több réteg kell. 2k PU töltőalapozóval sokkal könnyebb.
És van összeférhetetlenség vizes alap és fedő között is, pl milesinél. Ha kinézted mit fújnál rá, előtte érdemes itt rákérdezni, hátha van róla tapasztalat. -
T J
tag
válasz AxBattler #63984 üzenetére
Gondolom azért, mert ez egy vékony lazúr, ami valamennyire időjárás-álló, de ebből a tulajdonságából beltérben semmit nem profitálsz, viszont fizikai sérülések ellen nem véd.
A "kültéri"-ség nem előny, hanem egy kényszer megoldás a faipari felületkezelő anyagoknál. Azért, hogy kültérben is használható (rugalmas) legyen, beáldoznak valamennyit a beltérben előnyös tulajdonságaiból (keménység, kopásállóság). A vékony lazúr az az eset, aminél szinte mindent beáldoztak.Ha olyan bútorra kell, amit bent és kint is tárolsz, akkor használd a vastag lazúrjukat. Ha csak bent használt bútorra kell, akkor bármilyen lakk megteszi.
Ha meg kifejezetten kültéri tárgyra kell, ami kapni fog napot és esőt is, akkor erre nem tudok igazán jó és hosszútávon gondozásmentes megoldást. Vagy legalábbis nem egyszerűt.[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
válasz AxBattler #63991 üzenetére
Nem javaslom a színezett lazúrt/ lakkot.
Inkább külön pácolást és utána lakkozást színtelen lakkal.
Ha csak beltérre kell, akkor:
színtelen vizes alapozó lakk: milesi HAC6
színtelen vizes fedő lakk: milesi HPC33 (gloss20 - félmatt)
Ezek jó anyagok: az alapozó húsos és jól csiszolható, és a fedő elég szép.Pácot kevernek neked pl. Golda kft, vagy milesi, vagy más komolyabb helyen.
Vigyél mintát, de számolj a fa sárgulásával is.Ha ezeket vagy bármi vizeset kensz rá, akkor érdemes előtte megnedvesíteni vizes szivaccsal egy próbadarab felületet, hogy lásd mennyire dagad/ szőrösödik fel. Ez a megmunkálástól függ. Ha csiszolva van, akkor biztosan érdemes először megvizezni, száradás után megcsiszolni finommal, és csak azután pácolni. Ha a pác megszárad azután alapozó lakk, ha az megszárad, akkor csiszolás, és azután fedő.
Ha van rezgőcsiszolód, akkor érdemes lehet 2x is alapozni mielőtt megcsiszolnád, nehogy átkopjon.
Vizezés után 240-es, alapozó lakk után 320-as papírt javaslom. Nútokba 180-as szivacs.
Ha teheted, fújjad a pácot és a lakkokat is.Nem tudom csináltál-e már ilyet, azért írtam le részletesebben.
[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
válasz Soulfly842 #63993 üzenetére
Az hogy csónaklakknak hívja a gyártó, még nem garancia semmire. Régen használtam egyszer valami "sirály" csónaklakkot, ... legvacakabb anyag, amivel találkoztam.
Szóval mivel már festve van, nálad kiesett mindenféle olaj és vékony lazúr. És mivel nem tudni hogy milyen festék van rajta, ezért az erősebb oldószeres lakkok is. És mivel festék van rajta (nem látszik a rajzolat), ezért az enyhén színezett lazúrok is, mert az csúnya lenne.
Ami maradt:
Szín szerint: a színtelen (lakk), vagy teljesen fedő (festék), mint lehetőség. A színtelenben jobban meglátszik a beleszáradó por, muslinca, stb, de kerti bútornál gondolom ez nem annyira zavaró.
Oldószer szerint: vizes vagy lakkbenzines hígítású cuccok amik nem szoktak bántani más lakkokat.
Fényesség szerint: nincs megkötés. A Sadolin lehet hogy csak fényesben létezik, míg lakkból biztosan találsz legalább selyemfényűt, vagy akár mattot is.
Tartósság szerint: szerintem a lakkbenzines hígítású Sadolin vastaglazúr valamivel tartósabb, mint a vizes lakkok. Csodát egyiktől se várj. Intenzív napfénynek kitett helyen a Sadolin 3 év, bármilyen vizes kültéri lakk 2 év után elkezdhet eltűnni. Ha gyerekek vagy madarak kezelésbe veszik, akkor főleg.
Árnyékos helyen akár 15 évig, vagy tovább is bírja mindkettő.Látatlanba azt mondanám, hogy a Sadolin, lakkbenzinnel hígítható színtelen vastaglazúrja lehet egy jó választás neked, ha fényességben megfelel, de néhány évente át kell majd kenni. Elvileg ezt is meg lehet színezni akár festékké is, pl itt lehet megcsinálják: Színes kereskedés. Ha ezt választod, valahol próbáld ki előtte, hogy nem bántja-e a hígítója a meglévő festéket, hogy biztosra menj.
Ha ez valamiért kiesik, és hajlandó vagy gyakrabban átfesteni, akkor valamilyen vizes kültéri lakk vagy festék is opció. Tikkurilának volt régen valamilyen gumiszerű kültéri festéke, az elég jó volt. Ha az már nincs, vagy nem találod, akkor a Milesi, Sayer, Renners, esetleg Fénylakk is árulnak kültéri vizes lakkokat. Ezekre ~2 év a gari, bármi is van rájuk írva, azaz gondozás nélkül ennyit bírnak intenzív napfényen, a gyártó szerint. A 10 év garikat, évenkénti átkenéssel szokták érteni, szóval ne hidd el.
Árnyékban, fénytől védett helyen más a helyzet.A gond az, hogy bármilyen és bármennyi lakk van rajta, az előbb-utóbb sérülni fog, és akkor a fa elkezd beázni. Ha nyers fa lenne még, akkor máshogy kezdenék neki, de most adott a helyzet.
-
T J
tag
Valamit félre néztél.
Akinek a pác + színtelen lakk kombót ajánlottam, annak beltéri ajtóra kell. Semmit nem profitálna a vékonylazúr UV-állóságából, cserébe sérülékenyebb lenne a felület.
Másik kérdező pedig festett kerti bútorra keres valamit, nála ezért esett ki a vékonylazúr és mindenféle olaj.
-
T J
tag
Az az opció nem szerepelt a kérdésben.
Egyébként fáig visszacsiszolni a festéket nyom nélkül, legalább akkora meló szerintem, mint 5x átkenni, ami 10-15 évnyi karbantartásnak felel meg. Ennyi munkaórát beleölne előre, csak azért hogy vékonylazúrt kenhessen rá, ami szintén nem gondozás mentes, legfeljebb ritkábban, vagy gyorsabban felújítható (ezt te tudod).
Hány év után fordulna át az állag-megóvás kevesebb ráfordított időre, költségre, vagy mennyivel lehetne meghosszabbítani úgy a termék életét?
Amúgy peace.
-
T J
tag
válasz AxBattler #64006 üzenetére
Kitöltenek kisebb edénybe is.
A pácolás foltosabb lesz ecsettel, mint fújva, mert a jobban szívó részek több pácot szívnak ki az ecsetből, míg fújáskor csak annyit tudnak beszívni, amennyit kapnak.
Bár ha előtte megcsinálod a vizezést, az talán csökkenti a foltosodás mértékét.
Amiket ajánlottam jobb anyagok, legalábbis amire neked kell.Soulfly842
Még az jutott eszembe, hogy mivel az UV ellen a pigment véd, érdemes lehet színezni a lazúrt. Ha kikevernek ugyanolyan színt, mint amilyen most a bútorod, akkor jó enyhébben pigmentált is, nem lesz csúnya. Ha változtatnál a színén, akkor értelemszerűen teljesen fedő színezést kell belevinni, azaz festék lesz belőle.
Vagy hagyhatod színtelennek is, ha úgy tetszik.Egyébként ép a rajta levő festék?
[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
válasz AxBattler #64014 üzenetére
Egyiket sem használtam még. Ha ezek közül akarod valamelyiket, akkor valaki más fog tudni segíteni.
Ilyen világos színben (ral9002) az ecsetes pácolás se vészes.Milesitől kizárólag vékonylazúrokat linkeltél, amik tudtommal nem, vagy alig hoznak létre védőréteget a felületen.
Remmersről számomra nem derült ki, hogy vékony vagy vastaglazúr-e, de a biztonsági adatlapon azt írja hogy a lazúros szerszám öngyulladás veszélyes, és nem lehet a helyiségben párolgó hígító sem. Erre figyelj, ha ezt választod.Én úgy értem a leírásból, hogy mivel viaszos (milesi), ezért arra vizes lakk már nem mehet, legfeljebb valami viasz. Remmersnél ugyanez nem egyértelmű, erről a forgalmazó fog tudni nyilatkozni.
Nézd meg a boltban, hogy milyen felületet érhetsz el egyikkel vagy másikkal, és azután döntsd el. -
T J
tag
válasz Soulfly842 #64015 üzenetére
Ha majd nyers fára keresel valamit, akkor több/jobb lehetőséged is lesz.
Sok szerencsét a projekthez. -
T J
tag
Én inkább úgy mondanám hogy mindenre tudnak ajánlani "valamit". De hogy az milyen végeredményt ad, az bizonytalan.
Míg egy Sayernél tudod, hogy kiegyensúlyozottan közepes vagy kicsit jobb/rosszabb anyagot kapsz, de legalább mindig használhatót, addig a milesinél óriási a szórás. Vannak nagyon jó és nagyon rossz anyagaik/kombóik is. És nem is tudják mindig.
Kb 10 anyagukból 3-nál volt valami bibi. Háromból egy esetben tudták előre hogy gond lehet, de a gond nem csak abban az esetben jelentkezett amiről szóltak, hanem az előírásszerű felhasználás után is. -
-
T J
tag
válasz kavalkád #64191 üzenetére
2k = két komponensű, azaz edző is kell hozzá. Az ilyet bekeverés után 3-4 órán belül el kell használni, vagy kiönteni oda, ahol az ilyen hulladékot gyűjtöd, mert megköt.
A festékréteg védi az ajtódat, ezen spórolni lehet, de nem érdemes.
Alapozónak 2k oldószeres PU alapozót használnék.
A vizestől dagad, dagad és dagad. Egyszer próbáltam vizessel MDF-et alapozni, de minden rétegtől dagadtak valamennyit a rostok, ... talán az ötödik réteg után hagyta abba. MDF-re alapozónak, vizes nem való, fedőnek jó, ha PU van alatta, mert az vízzáróbb. A PU fedő biztosan vízzáróbb mint a vizes fedő, talán a PU alapozó is vízzáróbb mint a vizes alapozó.Kínlódás lesz ez, mert a rétegvastagságot fel kell vidd, csak pisztoly nélkül ez több menetből fog sikerülni. Szerintem nem a fújással volt gondod, hanem lehet te is vizessel álltál neki, azzal kínlódás MDF-et festeni. PU-val fújva haladós.
[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
Alap esetben lehet hogy így van, de ha indokolt el lehet térni úgy, hogy erősebb hígítósra mehet a gyengébb, fordítva nem ajánlott.
Ideális eset most az lenne, hogy MDF-re 2k poliuretán alap és fedő, fújva.
Viszont nincs pisztolya. Az oldószeres fedőt nem szerencsés ecsettel, az MDF pedig nem szereti a vizes alapozót. Így jön ki az oldószeres alapozó vizes fedővel verzió.kavalkád
Lehet hogy fedő is volt az 5 rétegben. Már nem emlékszem melyik gyártó milyen festéke volt, csak arra hogy vizes volt, és sokkal többször kellett lefújjam mint pu-val kellett volna.Milyen színű lesz?
-
T J
tag
Tud valaki alternatívát ABS kézi felragasztásához a szokásos hőre lágyuló ragasztó helyett?
Kontakt ragasztóval elég bizonytalan végeredményt kaptam: forgácslap éléhez és laminált felülethez is remekül ragad, de az ABS-től helyenként elválik. -
T J
tag
válasz varsam #64220 üzenetére
& B_I_G
Köszönöm a válaszokat.Így csináltam ahogy írod.
Pattex kontakt-ragasztó, saját hígítójával hígítottam, legalább kétszer átkentem az ABS-t, a bútorlapot többször, vártam >10 percet és összekalapáltam ... Ilyen lett.Utólag olvasom (és a soudalon is azt írja): lágy PVC-re nem alkalmas. Lehet ez gond?
Lehet valami az élfólia anyagában (Egger gyári U763 vastag), ami ledobja ezt a ragasztót?
A foltos kifehéredés a hígító műve lehet. Nem látok közvetlen összefüggést a kifehéredés és a leválás között, mert széleken még jobban elengedte, ahol nincs is foltosodás. Ettől még nem zárom ki a hígítót se mint lehetséges okot. Annyit megállapítottam, hogy ragasztó foltot eltávolítani az élfóliáról ez a hígító nem alkalmas.B_I_G
Bíztató, hogy kifejezetten ABS-hez is ajánlják. Mennyi idő a kiszállítás?szerk
Ha valakinek van tapasztalata nem kontakt ragasztóval is, ne tartsa magában![ Szerkesztve ]
-
T J
tag
válasz varsam #64223 üzenetére
Hígítót azért vettem, hogy ecsettel fel tudjam hordani, meg elmosni utána.
Közbe csináltam még próbát: az élfólia felületének érdesítése 100-as csiszpapírral jelentősen javítja a ragasztó tapadását hozzá. Miután letéptem az élfóliákat, az érdesített felületűn a ragasztó >80%-a rajta maradt, a gyári sima felületűn csak 20%-a. Így utólag eszembe jutott a dekor hátoldala is érdesítve van.Pontosan melyik soudal termékről is van szó, mert látok többet is?
szerk:
B_I_G: Melyik szabászat?[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
válasz civicfan #64265 üzenetére
Én ismerem őket.
A két legrosszabb terméküket sózták rád.
Csak a PA (parketta) lakkjuk érdemes megvenni beltérre. De ez csak fedő, az összes lakkjuk az egyébként, alapozót nem árulnak. Amit annak adtak el, az valamiféle impregnáló lehet, ami nem tudom mire jó, de töltőalapozónak biztosan nem, mivel a szárazanyagtartalma közelít a nullához.Tisztességes vizes-bázisú színtelen töltő alapozó: milesi HAC 6
Fényes fedőt csak egyet találtam: milesi HDA 6A01A
Ezt az alapozót már használtam, és jó. Fedőből csak a matt verziót (HGA14), de talán a fényes is jó. A fedőt 2k-nak írja, de lehet hogy edző nélkül is megköt.Fedőnek jó lehet a fénylakk PA fényes verziója is, ilyennel van befejezve a munkalapom. Fényesnek fényes, de nem az az üveg felület. Ha ennél jobbat akarnék, tennék egy próbát a milesivel.
[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
válasz civicfan #64265 üzenetére
Mondjuk magas-fényhez nem tudom jó ötlet volt-e vizest választani, mert dagad tőle, amit később vissza fog mozogni. Vagyis síkra csiszolod dagadt állapotban, majd pár nap-hét múlva a fa visszaszárad a vizezés előtti állapotába, és kis egyenetlenségek jelennek meg.
Magas-fényhez ezért lehet jobb választás lett volna a 2k akril. De előtte meg kell várni hogy teljesen kiszáradjon, kimozogja magát a fa. Illetve ha már van rajta vizes, akkor maradj annál, nehogy ráfújj oldószerest! Csak a következő magasfényű munkánál elgondolkodhatsz az akrilon is.
[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
Beszámolnék az ABS ragasztás eredményéről:
Sikerült olyan ragasztást produkálni amivel elégedett vagyok. A spray-kont tudtam hamar beszerezni, és abból a "finish"-t választottam (forgalmazó szerint ez a legerősebb). A legjobb eredményt két ragasztó kombinálása hozta. Balról jobbra haladva:
1. Sima felület, csak spray-kon.
2. Érdesített felület, csak spray-kon.
3. Érdesített felület, kenhető patex 10 perc száradással és spray-kon.
4. Érdesített felület, kenhető pattex 1 óra száradással és spray-kon.
5. Sikabond AT universal (ez nem kontakt ragasztó).1-2. Az első két képen látszik, hogy akinek elég csak a spray-es megoldás kötőereje, annak nem érdemes érdesítenie az élfólia hátoldalát, mert nem kap vele jobb eredményt, sőt még rosszabbat is. A magyarázat erre, hogy a spray-kon fújáskor nem fog belesimulni a felület egyenetlenségeibe, hanem inkább áthidalja azokat. Ezért az érdesítéssel nem növeljük, hanem csökkentjük a ragasztó és az élfólia közötti érintkezés felületét.
3-4. Nem így a kenhető pattexnél. Ecsettel felhordva a ragasztó belesimul a recékbe az élfólián, és befolyik a forgácslap élén levő résekbe. Ezzel nem csak a forgácslap és a ragasztó érintkezési felülete nő meg, hanem a kiszakadó forgácsdarabok is nehezebben szakadnak ki, mert a befolyt ragasztó a forgácslapban is rögzíti a forgácsokat egymáshoz ott, ahová be tud folyni. De ahhoz hogy ez érvényesüljön, ki kell várni a hígító elpárolgását. Mivel a bútorlap éle sok ragasztót be tud szívni, ezért hosszabb (~1 óra) várakozásra van szükség az igazán jó eredményhez.
Az jól látszik a 3, 4 képeken, hogy az érdesített felületre felkent pattex jelentősen javította a következő réteg (spray-kon) tapadását az élfóliához. Ami viszont nem annyira látszik, hogy a 4.-ik esetben kb kétszer akkora erő kellett a fólia letépéséhez, mint az első három esetben. Vagyis 1 óra száradás után a kisebb szemcsék a bekent pattexnek köszönhetően annyira rögzültek, hogy hozták magukkal a nagyobbakat is. Ezt egy kézzel már nehéz volt letépni.
Ezt a módszert alkalmaztam végül.5. Az ötödik darabról nem tudtam letépni az élfóliát, gyakorlatilag eltört a 42x2mm-es ABS. Így a Sikának ez az elasztikus poliuretán ragasztója hozta a teszteltek közül a legerősebb kötést, de mivel ABS esetében ez 1 napos folyamatos préselést igényel, ezért nem igazán az élzárás a neki való terep.
A spray-kon nekem tetszik, de jobb lenne kenhető verzióban, mert így elég nagy felfordulással jár, és az igazán erős ragasztáshoz egymagában nekem nem volt elég. Amiben jobb mint a pattex, hogy nagyobb a szárazanyagtartalma és/vagy habosodik, ezért egyenetlen felületeket is szépen megfog, szemben a pattexel, aminek kicsi egyenetlenség is nagyon lecsökkenti a két oldal közötti érintkezés (ragasztás) felületét. Pattexel ez csak több réteggel és jó sok száradási idővel küszöbölhető ki. Ugyanakkor a spray-con vastagsága azzal is jár, hogy az illesztés nem lesz láthatatlan.
Lehet hogy vadászok tovább egy magas szárazanyag tartalmú és kenhető ragasztóra.Köszönöm a segítséget mindenkinek!
[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
válasz matta2003 #64291 üzenetére
Suli:
Lehet hogy ki lehet bekkelni nélküle, de jó ha van, és szerintem vállalkozóként ciki ha nincs. Ha attól eltekintünk, hogy a tananyag hány évtizedes lemaradásban van az aktuális jelentől, ... a fa évezredek óta változatlan, valamennyi használható ismeretet azért ad, és legalább a tevékenységek kiválasztásánál nem korlátoz a hiánya.Vállalkozás indítás:
Nézz körül az ÖVTJ listában. Úgy rémlik vannak
- végzettség nélkül végezhető,
- végzettséghez kötött,
- végzettséghez ÉS telephelyhez kötött tevékenységek.
Illetve engedély-, vagy csak bejelentés-köteles tevékenységek. Az engedély, az kb a nukleáris hulladéklerakó szakhatósági engedélyét jelenti. Ami bejelentés köteles, az már az önkormányzat engedélyéhez kötött (mint pl a telephely).
Nézd ki a listából ami téged érdekel, és a kormányablaknál telefonon megmondják melyik mihez kötött. Valamiért az az adatbázis nem nyilvános.
Nekem "bútor- és épületasztalos-ipari technikus" végzettségem van, de a gyártást ki kellett vegyem a tevékenységi körömből, mert a telephelyem nem ipari övezetben van (bérelni meg nem akarok). De nem nagy gond, mert a 43-asok beleférnek a 80% költséghányados átalányadóba.Ügyfélkaput kell nyiss (ha még nincs), ott fog veled levelezni a NAV. Ezt az önkormányzatnál személyesen igényelheted. Ha ez megvan, otthonról fél óra alatt nyithatsz, zárhatsz, szüneteltethetsz és folytathatsz vállalkozást (a törvényben szereplő megkötésekkel).
Ha megvagy, az EVNY-lekérdező felületen csekkolhatod a státuszod.Adózás:
Azt mondják érdemes a legkisebb/legegyszerűbb adózást választani, amibe beleférsz.
Megérdeklődheted az ÁFA-mentes KATA-t.
Addig lehetsz KATA-s, amíg csak magánszemélynek számlázol. Havi 50 ezerbe kerül ha főállásban vállalkozol, 25 ezer ha főállás mellett vállalkozol, és ~9 ezer ha szünetelteted a vállalkozást és főállásod sincs (ha van főállásod akkor 0).
KATA-sként CSAK magánszemélynek számlázhatsz. Ha vállalkozásnak is kiállítasz egy számlát, akkor kivágnak a KATA-ból, SZJA szerinti adózásba, ami kb dupla költség.
Fél év vállalkozás után, következő évtől lehetsz átalányadózó, és számlázhatsz vállalkozásnak is. Ez most kb 80 ezer / hó (nem tudom pontosan), szüneteltethető ez is.
HIPA - önkormányzati adó, mértéke az adóalap kb 2%-a /év.Műhely:
A hely a legnagyobb gond szerintem ebben a szakmában, a másik meg a feneketlen zsák, amibe a gépek árát szórod. De a bérelt műhely az nagyobb zsák, ráadásul állandó költség.A hely-hiány hosszútávon behatárolja a fejlődési lehetőségeidet: milyen gépeket vásárolhatsz, mekkora bútor fér el összeszerelve, stb. Ha nem tudod a helyet megoldani, az eleve megpecsételheti a vállalkozásod sorsát. Illetve maradnak a helyszíni munkák: nyílászáró beépítés, ajtó-ablak passzítás, karbantartás, ilyesmi.
50 nm terület még szenvedős, de már használható: tologatni kell a gépeket, meg pakolgatni ide-oda hogy elférj. 150nm-től lehet az ahol már fellélegezhetsz, és hozzáférsz bármelyik géphez anélkül, hogy előtte valamit arrébb kéne raknod. Belmagasság >3m ha lehet.
Fűtés jó ha van: lakkok, ragasztók fagyveszélyesek, de a bútor és a gépek is bepárásodnak ha hidegből melegbe viszed őket. Bár utóbbi télen a szállítástól is bekövetkezik, de talán kisebb mértékben. Vegyes-tüzelésű kazán az ideális (radiátorokkal), amiben a hulladékoddal fűthetsz.
Áram jó ha van 3x32A, de sokan elvannak kevesebbel is.
Száraz helyiség legyen, ne dohos/ beázós.
Ha ipari telephelyen bérelsz, akkor a mindenféle ellenőrök is hívatlan vendégeid lehetnek.Ismerek olyat, aki otthon, fóliasátorban dolgozott. Hát abból biztos olcsóbb felhúzni elegendő méretűt, de nincs semmi hangszigetelés, szomszédokat (ha vannak) zavarni fogja a zaj, és a színesfémgyűjtők könnyebben kirámolhatják. A földből kiáramló pára meg tönkre teheti a bútort.
Ismerek olyat is, aki beleugrott a mély vízbe: bérelt nagy műhelyt, lízingelt nagy gépeket, aztán csődbe ment, mert nem tudta kitermelni a költségeket.
És ismerek olyat, aki megfontoltan, sok munkával, szép lassan fejlődött, és húsz év után még megvan. A bérleti díj neki is fájó pont volt, de ma már saját, nagy műhelye van, csak távolabb kellett költöznie kicsit a fővárostól.
Általában ebből lehet választani:
- nagyobb műhely, távolabb, olcsóbb bérleti díjjal, de magasabb szállítási költséggel,
- kisebb, közelebb, drágább bérleti díjjal, olcsóbb szállítással, vagy
- saját, olyan amilyen, de ingyen van.
Én utóbbit javaslom induláskor, aztán majd meglátod.Nekem volt pár olyan munkám (üzletberendezés), aminek a helyigénye meghaladta a műhelyem befogadó képességét, de szerencsére használhattam a a helyszínt. Úgyhogy eleve oda szállíttattam az anyagot, és odaköltöztem a műhellyel néhány hónapra. Alkalomadtán jól működhet ez is.
Géppark:
Általánosságban fontos a meggondolt költekezés, a költség/haszon elv alapján. Nem versenyezhetsz a hobbistákkal, akik a milliós informatikusi fizetésükből mindenféle színes, csilivili játékszereket megvesznek, mert nekik nem szempont a megtérülés.
Vállalkozóként szempont. Egy jó munkához megveheted a drágább gépet is ha szükséges (és ha az előleg már a zsebedben van), de amit nem fogsz (ki)használni, azt jobb otthagyni a boltban ... egyenlőre.
Ha egy gép ára nem térülne meg az adott munkából, de volt már ilyen munkád és/vagy számítasz még hasonlókra, akkor is érdemes lehet a jobb gépet választani, amivel mérgelődés nélkül dolgozhatsz, és egyáltalán alkalmas pontos munkavégzésre. Mert az a legdrágább, amit kétszer kell megvenni (szokták mondani). Természetesen kockázatos reményekre alapozni bármilyen döntést, és a munkák sem kiegyensúlyozottan jönnek.Kocsi:
El lehet lenni egy kombi autóval is, alkalmankénti teherautó bérléssel. Ez a munkáid mennyiségétől, méretétől függ.Egyéb:
Weboldal, online piactér, szórólap, potenciális vevők közvetlen megkeresése. Mind hozhat valamennyi munkát. Google térképen feltüntetés is, de lehet azt a színesfémgyűjtők is nézhetik, és szeretik az asztalosműhelyeket.[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
válasz Winner_hun #64326 üzenetére
Úgy tudom ez több dologtól függ:
1. A főtevékenységed melyik %-os levonható költségátalányba esik: 40%, 80%, vagy 90% ?
2. A főtevékenységed végzettséghez kötött-e? Ettől függően a minimálbér (br 232 000), vagy a garantált bérminimum (br 296 400) lesz a minimum adóalapod. Amíg a jövedelmed (bevétel mínusz levonható költségátalány) meg nem haladja az éves minimálbér felét
(1 392 000 Ft-ot), addig a minimálbér/ bérminimum után fizeted a 18,5% TB járulékot és a 14,625% Szociális hozzájárulást (összesen 33,125%).
3. Ha a jövedelmed meghaladja az éves minimálbér felét, akkor az ezt meghaladó rész után SZJA-t is fizetned kell, a TB-n és Szocho-n felül (a Szocho 13% ebben az esetben).Azt hiszem a gyártás (mint tevékenység) elhagyásának pozitív hozadékaként én a végzettséghez nem kötött kategóriába kerültem, ezért a minimum adóalapom a minimálbér. Levonható költségátalány szerint pedig a 80%-os sávba (építőipari szolgáltatás). Így jön ki nekem a 232 000 x 0, 33125 = 76 850 Ft/hó (amíg a kiszámlázott bevételem meg nem haladja idén a 6 960 000 Ft-ot).
Nem vagyok könyvelő, elnézést ha valamit rosszul írtam.
[ Szerkesztve ]
-
T J
tag
válasz ahenobarbus #64407 üzenetére
Ott van sarokpánt néven ami neked kell, egyébként békapánt a neve. Itt egy kép működés közben.
Kiscsőke: az nem 180°-ról nyit?
Czimby: szalagcsiszoló haladósabb, de sűrűn bele fog tapadni a lakk a csiszoló vászonba. Ecsettel, lakkbenzinnel vagy egyéb hígítóval ki lehet mosni belőle, így nem kell 5 perc után eldobni a vásznakat.
[ Szerkesztve ]
-
Új hozzászólás Aktív témák
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- nVidia tulajok OFF topikja
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Építő/felújító topik
- Az EU szerint a ChatGPT még mindig nem felel meg a szabványoknak
- Fotók, videók mobillal
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Nők, nőügyek (18+)
- Samsung Galaxy Z Fold3 5G - foldi evolúció
- Ukrajnai háború
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen