-
Fototrend
Új hozzászólás Aktív témák
-
senior tag
válasz #71562240 #11760 üzenetére
Köszönöm szépen a választ (a hangnem számomra kioktatónak tűnt, de felteszem, nem annak szántad, legyen az én gondom).
@Tiger.huhhhh:
Sem trollkodás, szem személyeskedés nem volt a célom, szerintem a kérdés stílusa is normális volt. Sajnálom, ha trollnak tűnt :( hogy "nyilvánvaló troll" lett, az viszont meglep :)Még 1x bocs az OFF-ért, modi törölheti nyugodtan a HSZ-eket, ha zavaró. Részemről thread vége.
-
senior tag
válasz ozzy711 #16363 üzenetére
Halkan hozzátenném, hogy ha az EQ megölné a zenét ("rontja a tranzienseket"), akkor kb. nem hallgathatnánk semmit, hiszen minden felvétel soktucatnyi EQ kezelésen megy keresztül, sőt, ha az élő zenét, vagy annak bármely elemét hangosítják, akkor is van EQ.
A lejátszás során alkalmazott EQ csak a jéghegy csúcsa...
-
senior tag
válasz Ba cy lus #16369 üzenetére
bizonyos szempontból jobban szólnak, hiszen EQ-val a lejátszási zajok / hibák (pl. sziszegés, zörgés, csörgés, bántó rezonanciák stb.) is kiszűrhetők, csakúgy, mint a hallgatói pozícióra jellemző akusztikai anomáliák, illetve a közönség környezeti zaja (részben, ill. nemcsak EQ-val). Persze az én nézőpontom is torzíthat, sokkal többet hallottam komolyzenét a színpadon, mint a nézőtéren.
De ez a szál szerintem félrevisz az eredeti tárgytól. A mondandóm lényege, hogy aki nem hangosítatlan, unplugged élő zenét hallgat, az EQ-val hallgatja a zenét, akár tud róla, akár nem. A tipikus hallgató tipikus EQ-ja (egyúttal amelyik tipikusan a legnagyobb minőségrontó hatású elem a láncban) maga a passzív hangváltó. Aki komolyan gondolja az EQ mentességet, az aktív x-over + multiamp felállással kezd eleve (pl. mindenki, aki a hangrögzítési, keverési, masterelési folyamatban részt vesz, meg azok a "kiművelt" hallgatók, akik egyéb szempontok alapján ezt megtehetik).
[ Szerkesztve ]
-
senior tag
válasz RetepNyaraB #16423 üzenetére
ráadásul JSB ezt 2x is megcsinálta (Wohltemperiertes Klavier I. és II. ciklus)
-
senior tag
"Simán elfogadható az is, amikor valaki nem vakteszt alapján formál és hangoztat véleményt valamiről."
Ez masszív tévedés. Ha szubjektív észlelésen alapuló tapasztalatokból kiindulva kvalitatív összehasonlításokat teszünk ("A" kábel hangja vs. "B" kábel hangja), akkor az abszolút minimum része az is, hogy kvantitatív módszerekkel (pl. statisztikailag erős ABX vakteszttel) igazoljuk az összehasonlíthatóság legfontosabb szükséges feltételét, a megkülönböztethetőséget. Ennek hiányában fundamentálisan alkalmatlan egy ilyen "összehasonlítás" bármilyen hiteles következtetés megállapítására (a szubjektív tapasztalás egyéni esetlegességei miatt).
Leegyszerűsítve: teljesen fölösleges és értelmezhetetlen pl. "A", "B" és "C" kábelek (a tesztelő számára ismeretlen, hogy melyik milyen) hangzását összehasonlítani ANÉLKÜL, hogy előtte egy alapos vakteszt igazolta volna, hogy azok egyáltalán megkülönböztethetőek (valamilyen statisztikai relevanciával). Az ilyen "tesztekből" nulla következtetés vonható le.
Ld. még: [link], az idézet alatti 4. bekezdés...
[ Szerkesztve ]
-
senior tag
Egy szót sem írtam a kábelek hangjáról. Arról írtam, hogy a kábelek hangjáról milyen összefüggésben lehet hallás alapján (tehát a szubjektív észlelésre alapozva) hiteles (azaz egyéni, szubjektív hatásoktól mentes) kvalitatív összehasonlító megállapításokat tenni.
Ebben a relációban azok a "laposföldhívők", akik nem fogadják el a kognitív tudományok vonatkozó (igazolt) tapasztalatait, módszereit. És ekkor még mindig nyitva a kérdés, hogy van-e, és ha igen, milyen hatása van a kábeleknek a hangra. Az a kérdés nincs már nyitva, hogy ezt a vélt hatást hogyan kell vizsgálni / igazolni / elemezni, és hogy ennek miért szükséges eleme a megkülönböztethetőséget igazoló teszt ("vakteszt").
-
senior tag
válasz Bogyó bá' #16768 üzenetére
kb. hülyeség a linkelt cikk.
A lényeges problémák alapvetően a passzív váltó használatából fakadnak, és nem pusztán fázis-anomáliákat okoznak. A probléma lényege, hogy a passzív network valójában nem passzív módon viselkedik, mivel reaktív elemként a driverek maguk is részt vesznek benne, de még az ohmikus kontribúciójuk is teljesítményfüggő (termikus hatás miatt), a reaktív (induktív) részről nem is beszélve. Emiatt az idealizált passzív network pontos viselkedése lényegében a driverek pillanatnyi teljesítményétől (azaz a lejátszott zenétől) is függ, ilyeténképp kb. modellezhetetlen.
Szintén hülyeség, hogy a kábelek torzítása / átvétele a frekvenciától érdemben függene, a válságban az audio frekvenciasávban elhanyagolható a diszperzió. Ennek megfelelően ilyen módon tuningolni sem lehet a fázismenetet - különböző hosszúságú kábelekkel sem, hiszen a kábeles terjedés ~20cm/ns sebességű, így pár centis eltérés még 10 kHz-nél is elhanyagolható fáziskülönbséget jelent, hát még egy tipikus ~1,5 kHz váltási frekvencián.
Egyébként természetesen a bi-wiringnek tényleg zéró értelme van, és lényegében a "passzív" bi-ampingnak se sok (értsd, dupla erősítő + kábel helyett eleve nagyobb teljesítményű erősítő + kábel ugyanazt hozza). Aminek van értelme, és tényleg jól hallható javulást okoz, az a passzív váltó elhagyása, és aktív váltás + biamping ("aktív" biamping). Ez viszont nem DIY, vagy tuningműfaj, hanem stúdió monitornak hívják, és készen meg lehet venni. A profik (stúdióban) kivétel nélkül ilyeneket használnak évtizedek óta, de most már lakossági formában is elérhetők.
Ez egy jó cikk a témában: [Audioholics: Bi-amping vs Bi-wiring]
-
senior tag
válasz envagyok #16907 üzenetére
még egy lehetőség a vákuum. Rácsókolsz, megszívod, mint egy éhes kamasz
Vagy orrszívó porszívó adapter szélesebb csődarabjával (ha jó a méret) óvatosan megszívod. Ez eleve egy reduktor, de azért a porszívó fogantyúnál lévő reduktort is érdemes kinyitni, és óvatosan csökkenteni a nyomást. A hangsúly az óvatoson vanAmúgy a ragaccsal próbálnám én is először...
-
senior tag
válasz lezso6 #17088 üzenetére
Maga a lyuk nem rezeg, és így nem is rezgeti meg a levegőt, ilyen értelemben (fizikailag) nem számít hullámforrásnak. A lyuk azért kell, mert hiányában a dobozba zárt levegő túlságosan csillapítaná belülről a membrán mozgását. Más szóval, nem azért csökken a hangnyomás (kellően alacsony frekvencián) a reflex port blokkolásával, mert akkor nem tud ott "kijönni" a hang, hanem mert olyan hatást vált ki, mintha egy alacsony frekvencián ható plusz csillapítást (kvázi rugót) akasztottunk volna a membránra.
Hasonló okból kell a húros hangszerek doboztestére is lyuk - nem onnan sugárzódik le a hang (az a front lap majdnem teljes felületén történik), hanem annak hiányában kellemetlen csillapítások rontanák el a frekvenciamenetet.
-
senior tag
válasz denesdr #17096 üzenetére
Értem, amit mondasz, de a nyílás nem rezeg. A levegő rezeg a nyílásban is. Persze Huygens-Fresnel értelemben a hullámtér minden pontja elemi hullámforrásnak tekinthető, de gondolom, itt senki nem erre gondolt elsősorban.
A csillapításra vonatkozó részletekkel nem vitatkozom, én sem állítottam, hogy rá lehetne tolni a falra a nyílástPicit revideálom: tkp. éppen H-F elv alapján effektíve valóban úgy viselkedik a nyílás, mintha lenne ott egy virtuális membrán, ami csak a rezonancia frekvencia környékén "működik", és ebben a tartományban valóban innen sugárzik le az energia egy része (ami zárt doboz esetében elveszne).
[ Szerkesztve ]
-
senior tag
és @denesdr is:
Igaz. Fellapoztam a szakirodalmat, és frissítettem az emlékeimet a témában. Valóban a port rezonancia frekvencia körüli tartományban a port felől származik a leadott hangnyomás túlnyomó része. Éppenséggel pont a H-F elv miatt mondhatni, hogy ilyenkor effektíve a port nyílás a hangforrás. Ennek ellenére nem mondanám, hogy lyuk "rezeg", de ahogy írod, kár a szavakon lovagolni.
Viszont ha már frissítettem a témát, mondhatok végre valami adekvátat is - mennyire tolhatjuk rá a nyílást pl. a falra? Hangforrás lévén, totál obstrukció nyilván kizárva, de mivel mély frekvenciáról beszélünk, a közelség önmagában nem okoz (kioltási) problémát - mindaddig, amíg el nem hangoljuk a Helmholz rezonanciát. Ennek határa kb. ott van, ahol az új geometriában a portcső meghosszabbításának tekintett hengerpalást felülete (az eredeti port és a fal között) épp megegyezik a portnyílás területével. Ha ezt a hátártávolságot d-vel jelöljük, és az egyszerűség kedvéért kör alakú portnyílást feltételezünk r sugárral, akkor ez alapján d=r/2. A fentebb említett d~2r tehát nagyjából jó lehet, vagyis a port átmérőjével egyező távolság már kb. elég.[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest