Új hozzászólás Aktív témák
-
ROBOTER
addikt
válasz Mákosmetélt #7454 üzenetére
Gradation kapcsoló AUTO-ra van állítva a gépedben, így ha gyári konverterrel hívod elő a RAW-t, ott is a gép beállításait alkalmazza.
Ez felhúzza a sötét részeket, ami itt ISO200-nak látszik, az a sötét részen ISO800 körül is lehet.
Kapcsold NORMAL-ra.
... vagy inkább próbálj ki egy Lightroom 3 free trial-t.
[ Szerkesztve ]
-
ROBOTER
addikt
válasz Mákosmetélt #7458 üzenetére
Szívesen!
"úgy tűnik eléggé ismered az olympus gépeket"
Én? Áh, soha.
-
ROBOTER
addikt
válasz Segnior_Barthez #7540 üzenetére
Na neeeeeeeeeeeeeeeeeee, kérem szépen:
"Egy ISO 800-as filmmel például 3-szor (azaz 3
Fé-vel) kevesebb fényt igényel a helyes expozícióhoz, mint egy ISO 100-as film"Ez mi a hótkóros .....?
-
ROBOTER
addikt
válasz kiskornel #7561 üzenetére
Nem az általánosságával van a baj, hanem azzal, hogy eszetlen baromság. Aki kitalálta, nem volt normális.
Valamit azért egyszerűsít vagy általánosít az ember, mert valami haszna van, mert általában használható.
De fogjátok már fel, hogy nem. Vegyetek már elő egy Zeiss vagy egy Leica vagy bármelyik más gyártó DOF táblázatát.
Esküszöm, mától elkezdem terjeszteni az 1/4-3/4 arányt. Még híres is lehetek.
[ Szerkesztve ]
-
ROBOTER
addikt
válasz Szten Márs #7563 üzenetére
Az a baj, hogy tényleg legyőznél vele.
A relative nagyobb oldalnagyítások (portrék, tárgyfotók, makrók, teleobjektíves nagy oldalnagyítású képek stb.), nagyobb rekesznyílás esetén pedig jóval messzebb is az 1/2-1/2 arányhoz közelebb áll a megoszlás, mint bármelyik más "egész értékekből képzett hányadoshoz".
Ez pedig az általános fotótémák egy jelentős részét lefedi.
[ Szerkesztve ]
-
ROBOTER
addikt
válasz kiskornel #7565 üzenetére
"Mondjuk ez még igaz is."
Aha, azé' írtam.
"Bár ennek sincs köze ahhoz az esethez, amit leírtam anno"
"Fika dof esetén igaz, amit írtál. De itt több méterről van szó!"Pont az a baj, hogy általános szabályként terjed ez a dolog, és csak ha vita alakul ki róla, a végén derül ki, hogy ezt meg ezt meg ezt a paramétert szűkíteni kell.
Továbbra is az a gond, hogy egy ökölszabálynak, általánosításnak akkor van értelme, ha valami gyakorlati hasznot hoz, ha alkalmazható. Az élet tele van ilyenekkel De ez (ebben a formában, ahogyan terjed) nem alkalmazható. Semmire. Van egy hibás elmélet, ami elterjedt, és amihez utólag próbálnak meg pontosításokat kitalálni, hogy mégis ne legyen akkora sületlenség.
Abban a híres könyvben, amiből a magyar fotósok megtanulták, a szemléltető ábrán egy portéfotózás van ábrázolva. Na elő lehet venni egy kalkulátort vagy táblázatot, és a két tipikus portré objektívvel (85mm és 135mm) el lehet kezdeni beállítani valós helyzeteket (távolság, rekesz). Az eseteknek kb. 20%-a lesz 1/3-2/3-hoz közelebb, mint az 1/2-1/2-hez.
Van egy olyan szabály, hogy az emberek lába 39-es. Ja.... azt elfelejtettem mondani, hogy ez csak a 13 évesekre vonatkozik, azon belül a kisfiúkra, ja és európai rendszerben van megadva a lábméret.
[ Szerkesztve ]
-
-
ROBOTER
addikt
válasz HollyBoni #13435 üzenetére
A dinamikatartományt alulról a zaj, felülről a telítődés határolja.
1-1 pixelt kiragadva ez a pixel méretétől és az alkalmazott technológiától függ.
Különböző képek egységnyi felületét kiragadva ez alapvetően technológiafüggő, pl. a pixeleken keletkező zaj, az erősítők zaja, A/D koverterek zaja és a zajszűrő algoritmusok, a pixel szabadon hagyott valós felülete, a mikrolencsék befolyásolják.
-
ROBOTER
addikt
válasz csacsi77 #13449 üzenetére
Elég nagyot ugrottál.
A f4-es objektívek is dupla annyi fényt gyűjtenek mint a lentiek + az ajánlott fostalicska képminőség helyett talán még kép is lesz belőle. Mindez egy 70-200 4L esetében 200eFt alatt.
De ha mindenképpen 2.8 és nincs lottó 5-ös, a Sigma 70-200 OS kb. 340eFt környéke.
De én inkább használt objektíveket keresnék, régebbi 70-200/2,8 Canon IS, Nikon VR verziókban.
-
ROBOTER
addikt
Ma már egyáltalán nem nagy szó, de amikor az első fecske megjelent, akkor különlegességnek számított. Ugyanis a nagyméretű érzékelők nem is voltak alkalmasak erre, ellentétben a kompaktok és videókamerák Interline CCD-ivel. Ma már a FullFrameTransfer CCD-k kihaltak lényegében ebből a DSLR csoportból, CMOS-okat használnak, ahol a LiveView könnyen megvalósítható.
A tükröt fel kell csapni, az első redőnyt pedig le kell ereszteni. Ezek önmagukban nem károsítják a gépet, viszont az érzékelők ebben az üzemmódban többet fogyasztanak, és általában korlátozzák az időt. Ami kedvezőtlen hatással van a vázak élettartamára, hogy LiveView esetén vissza kell a zárat alaphelyzetbe állítani, majd az expozíciónak megfelelően újra elindítani mindkét redőnyt. Tehát több mozgást végez, mint optikai keresős üzemmódban.
Az első színes élőképet szolgáltató, valóban használható LiveView DLSR az Olympus E-330 volt, messze megelőzve a társait. Ebben két érzékelő volt, az egyik üzemmódban a LiveView és az optikai kereső egyszerre is működött, a másikban a fő érzékelő szolgáltatta a LiveView képet.
[ Szerkesztve ]
-
ROBOTER
addikt
válasz flash- #15333 üzenetére
A fényerő az egyik legfontosabb tervezési alapadata az objektívnek (a gyújtótávolságon kívül). A fényerő szó eleve egy köznyelvi kifejezés, a valós neve nyílásviszony, ami sokkal kifejezőbb, hiszen utal arra, hogy a fényerő a nyílás (pupilla) és a gyújtótávolság arányát fejezi ki.
A fényerőből nincs kezdő (esetleg változó fényerejű zoomnál megfelelő ez a szóhasználat), abból egy van. Ennek a "kezdő és induló fényerő" szókapcsolatnak az elterjesztését be kellene venni a BTK-ba.
A fényrekesz valóban csak korlátozni tudja az objektív fényereje által meghatározott nyílást (pupilla átmérőt), növelni nem, tehát a megérzésed jó. A fényerő egy optikai konstrukciós adat, fénygyűjtő képességre utal. A rekesz csak korlátozni tudja a fénygyűjtő képességet, növelni nem, azt csak fénytörő közeggel (nagyobb lencsék) lehet megtenni.
Pl. egy 1:4 fényerejű objektív esetén a legnagyobb átmérőjű rekesz jelölése f/4, és a rekeszt nyilván csak a kisebb átmérő irányába (nagyobb számok) lehet változtatni. f/4.5 - f/5.0 - f/5.6 és így tovább.
[ Szerkesztve ]
-
ROBOTER
addikt
válasz flash- #15335 üzenetére
Ha kicsit jobban meg akarod érteni:
Ezután a "simulation" gombra. Az "aperture diameter" csúszkával állíthatod a rekesz átmérőjét, és láthatod, hogy egy átmérő után nincs változás.
Ha valós objektívvel is ki akarod próbálni, töltsd le a mintákat, tömörítsd ki, és az "open" gombbal használhatod őket, miután visszatértél a szerkesztő üzemmódba. Így láthatod, hogy a rekesz átmérője nem felel meg az objektív szabad átmérőjének összetett objektívnél, az egyik a másiknak a vetülete, a sugármenetnek megfelelően.
[ Szerkesztve ]
-
ROBOTER
addikt
válasz JoeCockBill #20736 üzenetére
Próbáltad már másik kártyával?