Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Mackósajt

    senior tag

    válasz (Bundás) #13 üzenetére

    Biztos vagy te ebben a kiegészítő szines dologban? Nekem elég furán hangzik. Ez a webes forrás szerintem összekeverhet dolgokat, és általánosít olyasmit, ami csak speciális körülmények közt értelmezhető.

    Tudomásom szerint a klorofil nemes egyszerűséggel azért zöld, mert kékben és vörösben nyel el, míg a zöld fény visszaverődik róla. Ennek megfelelően zöldnek is látjuk, mindenféle komplementer kavarás nélkül.
    (Gondoljunk csak bele a vörös naplemente fizikai magyarázatába. A nagyobb hullámhosszú fény kevésbé szóródik a légkörben, ezért eljut hozzánk, míg a kisebb hullámhosszú (kék és zöld) fényt kiszórja a légkör, mikor naplementekor keresztben jön át rajta a fény. Ha igaz lenne ez a kavarás a komplementer színnel, akkor a naplemente zöld lenne. )

    Itt van is egy grafikon a kolorofil fényelnyelésére: [link]

  • Mackósajt

    senior tag

    válasz Hydra SR #11 üzenetére

    ''Eddig kb annyira jutottam, hogy a fotoszintézishez a vörös és kék tartományban kell elnyelni, a zöld tartomány energiája már fotolízist generálna és lebontana olyan molekulákat amik kellenek a növénynek.''

    Ez ebben a formában elég érdekes megfogalmazás, mert a kék fény nagyobb energiájú, mint a zöld, szal ha a zöld fény energiája olyan veszélyesen nagy, akkor a kék fényé méginkább az lenne.

    A növények azért zöldek, mert a kolorofil zöld. A klorofil azért zöld, mert a vörös és a kék fényt elnyeli, míg a zöldet nem (ennél fogva az leginkább visszaverődik róla). Az, hogy miért pont ebben a két tartományban nyel el, és szükségszerű e, hogy ebben a két tartományban elnyelő molekula legyen a fotoszintézis központi eleme, messzire vezető kérdés, nem vállalkoznék arra, hogy most belemenjek.

    ''emissziós spektrummal''

    Mit értesz emissziós spektrum alatt? Az emisszió kibocsátást jelent. A növényeknek vagy a klorofilnek nincs saját fénye. Itt van viszont egy szép elnyelési spektrum: [link]


  • Mackósajt

    senior tag

    válasz leviske #29 üzenetére

    Ez a kérdés nem is annyira elméleti. A tengeri emlősök hasonló helyzetben vannak, csak náluk ez nem folytatólagosan állt fenn mint a kérdésben. Őket kell megnézni, hogyan kezelik a só problémát. Itt egy témába vágó ismertető. Ennek alapján egyrészt valóban a vesére erősítenek rá, és sósabb vizeletet választanak ki, másrészt részben belső víztermelésre támaszkodhatnak. És igen, belül nem sósabbak, mint mi.
    Ebben az írásban van még néhány érdekes példa. Pl. az albatroszok sókiválasztó mirigye. A tengeri halak se olyan sósak belül mint a tenger, ők is inkább megszabadulnak a sótól vagy más módon védekeznek ellene.

Új hozzászólás Aktív témák