-
Fototrend
Ide várunk:
- minden saját tapasztalatot/tesztet, észrevételt a már megvett, és használatban lévő SSD-vel kapcsolatban, illetve mindenféle, megbízható forrásból való cikket/tesztet/érdekességet.
Új hozzászólás Aktív témák
-
King Unique
titán
Ez így most nem sokat mond és kellene valami infó a lemezkezelőben a partíciók elhelyezkedéséről, akár egy screenshot. Normál esetben a klónozás után a fennmaradó nem lefoglalt terület a kötet kiterjesztése opcióval simán hozzáadható a C-hez. De, ha a 2 közé ékelődött egy rendszer számára fenntartott partíció (pl. WinRE), akkor nem engedi a műveletet a lemezkezelő és egyes külső particionáló programok sem. Azért egyes, mert nem mindegyik, van amelyik még így is meg tudja oldani (példa). De, mivel a rendszerpartíciók machinálása komolyabb és egyben nem veszélytelen művelet, ezért előtte ilyenkor szükség esetén javasolt mentést készíteni biztos, ami biztos alapon!
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
Megtörtént a klónozás az EaseUS szoftverével, csak pont a helyzet, hogy nem vitte át rendesen, ha a klón meghajtón a rendszer számára fenntartott partíció (System Reserved) és a rendszerpartíció (C) is RAW lett... Pont az a lényeg, hogy ilyenkor a klónozás után a célmeghajtón is ugyanolyan partíciószerkezetnek és partícióknak kellene lenni. Tehát, ami a forráson NTFS, az a klónon is az és nem pedig RAW. Ha nálad az utóbbi, akkor ott valamit elcseszett a szoftver és jó eséllyel nem fog bootolni utána a rendszer. Lehet érdemesebb lenne másik programmal is megpróbálni a klónozást, amire az operációs rendszer topikjában említve voltak példák.
Aztán az előző válaszban említett tippem bejött, mert az látszik a screenshoton, hogy a helyreállítási partíció (WinRE) a C és a nem lefoglalt terület közé van ékelődve, azért nem engedi a kiterjesztést a lemezkezelő és az EaseUS. Ráadásul 2 db is van belőle, ami megint érdekes. De másik particionáló programmal szükség esetén elvileg megoldható a dolog, mint már említve volt.
Továbbá még az is látszik a screenshoton, hogy a lemez 2-n elsődleges helyett logikai partíció van és ráadásul a lapozófájl is arra került, nem pedig az eredeti SSD-re. Normál esetben eleve a rendszermeghajtón szokás hagyni és azért, mert az SSD, nem kell áthelyezni máshova, nem kell túlkímélni az SSD-t. Ha az a gond, hogy esetleg sok helyet foglal, akkor szükség esetén lehet csökkentetni a lapozófájl méretét, min és max. értékeket megadni stb.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz A_ScHuLcZ #32794 üzenetére
Ha már be van lakva a rendszer és nem akarsz mindent a 0-ról kezdeni egy újratelepítéssel, akkor pont ilyen célra lett kitalálva a klónozás. Amihez a Macrium Reflect jó választás, illetve annál nemcsak a lemezképfájlba történő mentés, majd abból a visszaállítás, hanem a közvetlen klónozás is opció egyik SSD-ről a másikra. Az előbbi módszert akkor érdemes használni, ha egyben egy biztonsági mentés is kell a jelenlegi rendszerről. A klónozásnál a linkelt leírásban lévő screenshoton pedig az is látszik, hogy szükség esetén a partícióeltolást is eleve helyesen állítja be a program, valamint a klónozási művelet előtt a kötetek méretének megváltoztatására is van lehetőség. De mondjuk az előbbi eleve rendben szokott lenni, ha újabb Windowszal történt a telepítésnél a particionálás. Az utóbbi pedig akár a klónozás után is megoldható a lemezkezelőben jelen esetben a kötet kiterjesztése opció használatával.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz A_ScHuLcZ #32796 üzenetére
Ilyenekkel normál esetben eleve nem kell foglalkozni, mert a program automatikusan megcsinál és beállít mindent a művelet során, amit kell. Ilyen pl. a TRIM is, ami látszik az előbb linkelt leírásból való screenshoton. De amúgy, ha eddig megfelelően működött a TRIM azon hardver- és szoftverkörnyezetben, akkor nyilván a klónozás után is kellene, illetve nem attól függ elsődlegesen a működése. A partíciós sémával pedig megint nem kell foglalkozni, előre particionálni a célmeghajtót, meg ilyenek. Pont az a lényeg, hogy a lemezképfájlból történő visszaállítás és a klónozás során is eleve 1:1-ben azt a partíciószerkezetet alakítja ki a program a célmeghajtón, ami a forráson is van.
Egyébként az egyrészt OK, hogy a nem lefoglalt területre kiterjesztetted a rendszerpartíciót (C), viszont másrészt bruttó 480 GB nyilván nem szükséges a Windowsnak, hacsak nem akarod egy rakás tárhelyigényes programmal, játékkal stb. megszórni. Ha később netán újra kell telepíteni, akkor egy külön adatpartíció esetén csak a rendszerpartíciót + a rendszer számára létrehozott kisebb partíciókat törölni és nem az egész SSD-t. De mondjuk ennyi erővel probléma esetén újratelepíteni sem feltétlen muszáj, pont annak elkerülésére való a lemezképfájlba történő mentés, majd abból a visszaállítás.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz laskr99 #32909 üzenetére
• A HDD piszkálása a telepítés előtt, de utána is ráér. Vagy akár le is lehetne választani fizikálisan a telepítés idejére, hogy ne fordulhasson elő az, amiről egy másik topikban volt szó. Amúgy meg a HDD-nél vsz külső particionáló program fog kelleni, mivel ha törlöd a C-t + a kisebb partíciókat, akkor a beépített eszközökkel a D kiterjesztése csak dinamikus lemezként lenne megoldható. Ugyanis ilyenkor nem közvetlenül a D után helyezkedne el a nem lefoglalt terület, hanem előtte. Vagy lemented az adatokat, újraparticionálod, majd visszamásolod.
• Ha korábban már megvolt a 7
—►
10 upgrade, akkor felesleges újra eljátszani és amúgy is hivatalosan már megszűnt az a lehetőség. Mehet egyből a Windows 10 telepítése és még a termékkulcs megadásával sem kell szórakozni, ha ugyanaz a hardver. Sőt, van is erre az esetre "Nincs termékkulcsom" opció a telepítőben.[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz csabyka666 #32924 üzenetére
Mármint a HDS melyik verziója szerint nem megy a TRIM és a Windows 10-ből melyik verziót használod? Ha az utóbbi 1803 és a HDS 5.20, vagy annál régebbi, akkor csak a szokásos problémáról van szó (példa)... A Windows 10-ben lévő alap, azaz a szabványos SATA AHCI drivert pedig normál esetben nem szükséges lecserélni, működni szokott nyilván azzal is a TRIM.
(#32925) malnas:
A pendrive-os téma eleve nem ebbe a topikba való, vannak azzal foglalkozó topikok is. Amúgy meg nem meglepő, hogy egy hagyományos pendrive-nál általában nincsen S.M.A.R.T., TRIM és azok az egyéb funkciók sem, amik egy SSD-nél. Ahogyan az sem, hogy pl. a sok írást sem bírják úgy, mint egy SSD. Ha egy komolyabb pendrive kell, ami a felsorolt dolgokat tudja, akkor ott van pl. a Corsair Flash Voyager GTX, amiről nemrég itt a topikban is volt szó. Ez amúgy már inkább külső SSD és azért is tud többet, mint egy hagyományos pendrive.[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz KisDre #32945 üzenetére
A HDS 4.71-es verziója már elég régi és alap, hogy lehetőleg mindig a legújabbat (5.30) kellene használni. SSD-knél meg pláne a folyamatosan bővülő kínálat és az egyre több új sorozat miatt. De egyes egzotikus példányoknál előfordulhat, hogy csak a gyártó saját szoftvere képes releváns állapotinformációkat közölni...
(#32943) lm83:
Ha nem akarsz mindent a 0-ról újratelepíteni, akkor nyilván klónozni célszerű. Akár az említett particionáló program is használható ehhez, de ott van pl. a Macrium Reflect is, ami kifejezetten ilyen célra való. Plusz nemrég egy hasonló kérdésnél pl. ebben a válaszban is le volt írva pár lényeges infó.[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz ferzoli #32979 üzenetére
Normál esetben nyilván nem kellene megjelennie a fájlkezelőben, pláne az aktuális rendszermeghajtónál (SSD) nem, mivel a rendszer számára fenntartott partíciók nem kapnak meghajtóbetűjelet. Ha nálad tartósan ilyen, akkor a megoldás az, ha elveszed tőle a meghajtóbetűjelet, vagy eleve rejtetté (hidden) teszed a kötetet, mint azt egy hasonló példa is szemlélteti.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
A FAT32-nél 4 GB a limit, mármint a max. fájlméret. A FAT32-es kötet max. mérete pedig 2 TB, vagy akár 8 / 16 TB is lehet. A Windows normál módon ugyan csak 32 GB-osat enged létrehozni, de parancssorban, illetve külső programmal megoldható az annál nagyobb is [link]. Ez a fájlkezelős másolás pedig működik a Windows 10-es ISO-knál (is), próbáltam már én is. Ráadásul UEFI-s bootolásnál és telepítésnél nem kell semmi egyéb beállítás, max. legacy BIOS (CSM) módban kell a pendrive-on lévő partíciónak aktívnak lennie, ami parancssorban beállítható. A FAT32 fájlrendszer pedig bőven jó a telepítéshez használt pendrive-ra, mivel a normál Windows 10 ISO-fájloknál az
install.wim
/install.esd
mérete nem nagyobb 4 GB-nál. Az NTFS max. a külső forrásból származó integrált telepítőknél indokolt, ahol az előbbi fájlok nagyobbak...[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz Frawly #33125 üzenetére
A FAT32-es kötet létrehozása értelemszerűen azt jelenti, hogy egyből olyan fájlrendszerrel. Azt pedig 32 GB felett a Windows helyi eszközei grafikus felületen eleve nem engedik, tehát nem lehet. De az a parancssoros megoldás is inkább csak amolyan elvileg kategória egyes leírások alapján, mert a gyakorlatban 32 GB felett sokszor vagy hibát dob a művelet közben, vagy azt írja, hogy túl nagy a kötet mérete. Plusz azzal csak átformázni lehet egy már meglévő kötetet, nem a 0-ról létrehozni. Ilyen célra Windowsnál eleve inkább külső programok javasoltak, az a biztos. Ami USB-s tárolóeszközöknél lehet akár a Rufus is, ha már említve volt.
(#33127) Ribi:
A gyári telepítőknél nem szokott nagyobb lenni az install.wim 4 GB-nál, de mindegy. Maga az ISO-fájl már lehet nagyobb, pláne a 64 bites, de nyilván a pendrive-ra sem azt kell 1:1-ben rámásolni, hanem felcsatolás után a tartalmát.[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz ubyegon2 #33197 üzenetére
A CDM csak a meghajtóbetűjellel rendelkező meghajtókat, illetve partíciókat listázza ki. Ellenben ha az SSD-n a HDS írástesztje futott, akkor az nyilván legyalulta és vsz particionálatlan lett, azért nem listázta ki a CDM. De nyilván akkor sem, ha olyan fájlrendszer (Ext4?) van rajta, amit a Windows nem kezel, mert ilyenkor a kötet szintén nem kap meghajtóbetűjelet. Windows 8.1-et pedig használok éles rendszerként és virtuális gépen is, de mindkettőre gond nélkül települt a Kingston két szoftvere, köztük az SSD Manager is. Ha nálad nem, akkor lehet hiányzik valami összetevő, nincsen rendesen lefrissítve a rendszer stb.
A felületi teszteknél az a rengeted, sűrűn ismétlődő sötétzöld blokk amúgy kissé abnormális, pláne egy másodlagos (nem rendszer) meghajtónál. Azoknál a hozzáférés, illetve az olvasás / írás valami miatt jóval lassabb a megszokottnál. Ráadásul még a Windows állítólagos "tekerésére" sem lehet fogni, mert a másik SSD-nél (Intel) már nem olyan. Ami egyébként amúgy is fura állítás, mert nálam még a rendszermeghajtóként használt SSD-knél is végig világoszöld pl. az olvasásteszt Windows 8.1 és Windows 10 alatt egyaránt...
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz ubyegon2 #33214 üzenetére
Az ilyen-olyan zöld színű blokkok hibának még nem minősülnek, mert az a sárga és a piros színű lenne. Viszont, ha a teszt közben más folyamat, illetve program nem használta (aktív írás / olvasás) végig az SSD-t, akkor nem is mondható normálisnak a kapott eredmény. Viszont 1 mérés, nem mérés és lehetőség szerint többször, vagy akár másik gépen is ki kellene próbálni ahhoz, hogy biztosabbat lehessen erre mondani.
Ha online rendelted, akkor a 14 napos elállási jog tényleg opció és még csak indoklás sem kell hozzá. A garanciális csere már problémásabb lehet, pláne hogy manapság már HDD-knél is egy szimpla felületi kopás miatt megtagadhatják, mondván azért ment tönkre, lett szektorhibás (példa). Szóval ha vissza is vinnéd az SSD-t cserére, előtte lehet azt sem ártana nagyítóval átnézni...
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz makoss #33272 üzenetére
Az addig rendben, hogy Type-C, viszont a linkelt képen USB 3.1 Gen 1 és 5 Gbps felirat van, ami más néven USB 3.0. Ha egy USB 3.1 Gen 2 külső SSD maximális adatátviteli sebességét ki akarod használni, akkor nyilván a gépen is annak megfelelő portra van szükség. Az meg a másik, hogy az ilyen utólag behelyezett USB 3.X PCIe bővítőkártyák nem feltétlen produkálnak olyan értékeket, mint a natív, alaplapi megoldások.
-
King Unique
titán
válasz makoss #33276 üzenetére
Az a videó az USB 3.1 Gen 1 és Gen 2 szabványokat magyarázza, hasonlítja össze. Viszont sehol nincsen benne arról szó, hogy a T5-nek mit kellene tudnia, illetve ezzel a PCIe bővítőkártyával mit... Max. a névleges 625 MB/s értéket említi a Gen 1-nél, de az közismert, hogy a 8b/10b kódolás miatt az elméleti effektív érték max. 500 MB/s lehet, ami a gyakorlatban max. 450 MB/s szokott lenni. De ugyanez megvan pl. a SATA3-nál is, hiába 6 Gbps, az sem tud ténylegesen 750 MB/s értéket, hanem max. csak kb. 560 MB/s-et.
Úgy hoznám össze a T5 max. sebességét, hogy olyan gépet használnék, vagy olyan bővítőkártyát vennék, amin eleve USB 3.1 Gen 2 (10 Gbps) port van. Az már nem nagyon fogja limitálni a SATA3-as SSD sebességét USB-n és elvileg hozni fogja azt, ami pl. ebben a tesztben.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz makoss #33287 üzenetére
Ehhez nyilván olyan kell, ami Gen 2 (10 Gbps) típusú. Ez a bővítőkártya már ilyen és ha jó a gépedbe, akkor a feltételek elvileg adottak. Aztán hogy abban a hardver- és szoftverkörnyezetben ténylegesen mit produkál majd, az más dolog. De annál nyilván többet kellene, mint amit a Gen 1 (USB 3.0) tud.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz makoss #33303 üzenetére
Ezt a PCIe bővítőkártyát legjobb, ha az alaplapod topikjában kérdezed meg, hogy ott ki milyet használ, milyen tapasztalataik vannak. Aztán még a chip sem mindegy az ilyeneknél, amiatt is lehetnek a sebességnél eltérések. Plusz ami már említve volt, hogy a natív megoldáshoz képest egy ilyen bővítőkártya által nyújtott sebesség elmaradhat. A korábbi tesztedben vélhetően az előbbinél még egész jó értékek jöttek ki, de ez a legutóbbi a bővítőkártyával nem valami fényes.
Az USB-elosztó (hub) megint nem éppen ennek a topiknak a témája. De abból is aktívat célszerű venni, ha több eszközt akarsz hozzá csatlakoztatni. Volt aki pl. ezt dicsérte 7 portos kivitelben, de ennél a 3 db 1,5 A-es port elvileg csak töltéshez van. Továbbá ha egyszerre több eszköz van csatlakoztatva egy ilyenhez, illetve egyszerre több van használatban, akkor annak függvényében nyilván megoszlik USB-n is a sávszélesség.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz makoss #33312 üzenetére
Itt annyi a lényeg, hogy a megfelelő sebességhez a szükséges feltételeknek is teljesülni kell. Vagyis a bővítőkártyánál a már említett USB 3.1 Gen 2 (10 Gbps), a PC-nél pedig a megfelelő PCIe foglalat, amit a topikgazda is írt. Aztán azt már neked kell kipróbálnod, hogy a saját hardver- és szoftverkörnyezetedben ténylegesen mit tud majd. Ha online vásárolsz belföldi boltból, akkor meg ott van a 14 napos, indoklás nélküli elállás joga, ha esetleg nem válna be a termék.
(#33316) Doky586:
Lehet a natív SATA3-as megoldás valamivel gyorsabb lenne, viszont egy belső mobil rack mobilisabbnak semmiképpen sem nevezhető, mint az általa használt külső SSD. Az utóbbi előnye a kisebb fizikai méret mellett még az is, hogy kényelmesen használható nemcsak asztali PC-hez, hanem laptophoz, de akár okostelefonhoz és tablethez is. Plusz az USB a gyakori fizikai csatlakoztatásokat is jobban bírja, a menet közbeni eltávolítás is eleve OS szinten támogatott és nem kell hozzá a BIOS-t állítgatni, meg pl. HotSwap külső programot használni.[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz Doky586 #33319 üzenetére
A gazda oldalon az USB 3.1 Gen 2 port lehet nem annyira elterjedt még, de az túlzás, hogy sehol nem fog olyat találni. Asztali PC-k és laptopok között is van már manapság nem egy, ami ilyennel van szerelve és a jövőben még több lesz, vagy már eleve USB 3.2. Amúgy meg elég, ha az általa használt gépe(ke)n van / lesz. Ahol meg esetleg csak USB 3.0-n tudja használni, az megint nem akkora nagy probléma, mert azért az sem olyan lassú, sőt.
Azért nem feltétlen minden asztali PC-nél van alapértelmezetten úgy bekapcsolva, beállítva a hot swap / hot plug a szoftveres leválasztáshoz, panaszkodni sem mindenki szokott a tálca értesítési területén megjelenő SATA-n csatolt háttértárak leválaszthatósága miatt, pont az a lényeg.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz Doky586 #33322 üzenetére
Vagy nem, mert a gépén lehet éppen nem úgy van alapértelmezetten beállítva és azért nem is foglalkozik vele, fel sem tűnik neki. Akinél meg igen, ők sem feltétlen mindig azzal jönnek, hogy maguktól kikapcsolták és úgy már OK, hanem miért olyan, hogyan kell...
Az USB-nél meg ott vannak még az új Macek is Thunderbolt 3 porttal szerelve, ami fizikailag eleve kompatibilis a Type-C-vel és a Gen 2 adatátviteli módot is támogatja. Ha pedig arról van szó, hogy egy random asztali PC-n, vagy akár Macen kell használni, akkor azoknál is nagyobb valószínűséggel lesz valamilyen USB-port, vagy azt is kezelő TB3, mint belső mobil rack használatához megfelelő lehetőség, pláne előre kialakított formában.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz Doky586 #33324 üzenetére
Nem mintha eddig erről lett volna szó... A felsoroltak közül nyilván az utóbbi lenne a kevésbé fájó, de itt az is kérdés, hogy mit tud az a VGA, mennyire használja ki a x16-ot. Ha még x8 módban működne is, akkor sem feltétlen feleződne a teljesítmény. Sőt, egy korábbi tesztben egy komolyabb videókártyánál szinte alig voltak különbségek a x8 vs. x16 között PCIe 3.0 alapon.
(#33327) makoss:
Jól megkavarták ez igen, de ezzel nyilván a gyártóknak is kedveznek, hogy gyengébb teljesítményű eszközeikre is rá tudják aggatni a 3.1 feliratot. Ráadásul az USB 3.2-nél megint variáltak, ami másfelől nézve akár egységes is lehet...[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
Elég ehhez a Windows lemezkezelője is, nem szükséges külső particionáló program csak emiatt. Logikai partíció meg pláne nem, mivel nyilván elsődleges (primary) kellene rá... Ha rendszermeghajtóként lesz használva, akkor viszont teljesen felesleges előparticionálni, ráér az majd a telepítővel is. Na meg egyesek úgyis pont nem találják el az MBR / GPT szerinti inicializálást és utána meg csodálkoznak, hogy legacy BIOS / UEFI módban történő telepítésnél miért problémázik a Windows telepítője az MBR / GPT miatt...
Ha tényleg nincsen 2018-ban egy szabad pendrive-od, vagy optikai lemezed (DVD) a telepítéshez, az érdekes, de akár anélkül is megoldható. Lehet a telepítőt a helyi, SATA-s meghajtóról is bootolni pl. az alábbi videóban szemléltetett módon. Vagy külön partíciót létrehozni és oda másolni a telepítő fájljait, majd utána parancssorban bcdedit / külső program használatával hozzáadni az indítóbejegyzést a boot menühöz. De a meglévő Windows alól is megoldható a telepítés egy másik fizikai lemezre, vagy akár az aktuálisan használtra pl. a WinToHDD programmal.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
Ez az eredeti mókolt Windows-telepítő valahogyan nem teljesen tiszta, sőt inkább ellentmondásos... A linkelt módszerek viszont működőképesek lehetnek, próbáltam már én is egyiket, másikat. Ha van / lesz kéznél üres pendrive ilyen célra, akkor első körben inkább azt kellene megpróbálni, az lenne a legegyszerűbb. Az előbbi megoldásokat akkor szokás használni, ha tényleg nincsen más lehetőség.
-
King Unique
titán
Attól hogy olyan, még a telepítésnek elvileg működnie kellett volna vele. De ha valami összevissza gányolt ISO, akkor már ki tudja... Amúgy meg azért nem mindenki, vannak akik eleve hardverrel együtt veszik előtelepített formában, vagy kedvezményes áron vesznek kulcsot, netán a sulitól, melóhelytől kapnak.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz Piftuka #33359 üzenetére
Windowsra a rendszer klónozásához van számos program, a felsoroltak is elvileg kb. mind jók lehetnek. Viszont némelyik free / trial verziójánál előfordulhatnak bizonyos korlátozások. De pl. a Macrium Reflect bevált program ilyen célra és az ingyenes verziója is sok mindent tud, többek között pl. klónozni, lemezképfájlba menteni, WinPE-alapú meghajtót létrehozni a helyreállításhoz stb. Egy másik topikban egy konkrét példán keresztül pedig le van vezetve az is, hogy mi a teendő olyankor, ha a forrás- és célmeghajtó mérete eltérő. Az új SSD-t egyébként teljesen felesleges előparticionálni, mert a klónozásnak erre vonatkozóan pont az a lényege, hogy a program 1:1-ben ugyanazt a partíciós szerkezetet, sémát stb. alakítja ki a célmeghajtón, mint ami a forrásmeghajtón is van. Egy normális szoftver pedig ezt automatikusan megcsinálja a klónozási műveletnél és nem okoz neki gondot, ahogyan az sem, ha előtte particionálatlan a meghajtó.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz makoss #33376 üzenetére
Nálad 3.0-s CDM van, míg a másikban vsz 5.2.1-es, mint a már korábban linkelt tesztnél. Amiatt, a 2 verzió helyenként eltérő mérési módszere miatt is vannak az eltérések. Valamint a hardver-és szoftverkörnyezet is számíthat, mint azt Gen 2 alapon is szemléltetik a kisebb különbségek.
Azt pedig írtam előzőleg, hogy a korábbi eredményeid egész jók voltak USB 3.0-n. Az USB 3.1 Gen 2 ugyan tovább dobhat rajta és akár az előbb screenshotokon lévő értékek is elérhetők. Viszont pont az a lényeg, hogy egy ilyen SATA3-as SSD sebessége már USB 3.0-n sem kevés, a javát nagyjából hozza. A Gen 2 ahhoz kell, hogy teljesen kimaxold és nagyjából kb. olyan értékeket produkáljon, mint SATA-n. De az nem lesz egész alapon 2-3X akkora, nem lesz annyival gyorsabb, mivel a Gen 2-t már az 1 db SATA3-as SSD fogja limitálni. Például egy ilyennel használható ki a szabvány max. sávszélessége.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz makoss #33381 üzenetére
Letölteni a szoftver készítőjének weboldaláról, vagy eleve már a legújabb (6.0.1) verziót használni. A 3.0-s elég muzeális, abból is a 3.0.4 volt az általánosan használt. A korábbi tesztet még natív USB 3.0-s porton mérted, ha jól emlékszem, ez az utóbbi viszont már a PCIe bővítőkártyás eredmény.
A linkelt SanDisk lehet nem a legolcsóbb, viszont nem is az volt vele a cél, hogy mindenképpen olyat kell venni. Hanem csak annak szemléltetése, hogy mit tud valójában az USB 3.1 Gen 2. Viszont ez 1 db SATA3-as SSD-vel nyilván nem fog összejönni, mert ott az utóbbi a szűk keresztmetszet. De ha jól tudom, ezek már korábban is le voltak írva, amikor ez ügyben érdeklődtél. Illetve akkor olyan külső SSD kellett, ami kényelmesen használható tablethez csatlakoztatva is, lehetőleg működjön a TRIM, meg ilyen feltételek. Ennek pedig a T5 megfelel és az anno szintén le volt írva, hogy teljesen kihajtani Gen 2-es porton lehet majd, ellenben sima USB 3.0-s porton nem. Ha az előbbi nincsen a hardvereden, akkor pedig nyilván nem meglepő, hogy nem hozza a külső teszteknél mért Gen 2-es értékeket. Viszont csak azért ezt az utólagos PCIe bővítést sem érdemes erőltetni, hogy a max. értékekben gyönyörködj. Akkor van értelme, ha ténylegesen ki is használnád azt a többletet. Viszont arról már szintén volt szó, hogy a SATA3-as SSD miatt nem lesz 2-3x olyan gyors Gen 2 alapon, illetve a teljes sebesség nagyobb része úgy-ahogy az USB 3.0-val is elérhető.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz makoss #33385 üzenetére
A natív USB 3.0 a korábbi mérésednél gyorsabb volt. Ennél a Gen 1-es adapternél viszont gyengébbek az értékek, holott hivatalosan annak is kb. annyit kellene tudnia. Igaz az nem derült ki, hogy milyen vezérlő van benne, mert amiatt is lehetnek kisebb-nagyobb eltérések. Aztán most 2x annyi adat van a külső SSD-n és nem teljesen üres, de az a 48 GB még így sem sok és attól azért nem kellene ennyivel belassulnia. De lehet a PCIe 2.0 x1 is közrejátszik ebben, annál az 500 MB/s az elméleti max. érték, ellenben a gyakorlatban már kevesebb lehet. Korábban említették többen a PCIe 3.0 x16 slotban való kipróbálást, ott akár nőhetnek is valamivel az értékek. A Gen 2-es bővítőkártyát az alaplapodnál viszont már mindenképpen olyanba kellene csatlakoztatni ahhoz, hogy a sávszélesség ne limitálódjon. Előzőleg linkelve is volt konkrét típus, de azt már neked kellene kipróbálni, hogy az adott bővítőkártya a saját hardverednél mit tud majd. Ha már beviszed egy szervizbe, hogy rakják bele, akkor gondolom kipróbálni is van lehetőség. Online rendelve meg eleve ott van a 14 napos elállási jog.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz Doky586 #33405 üzenetére
Azért más az elvi maximum és más a gyakorlatban jellemző max. érték. A SATA3-nál az utóbbi max. kb. 560 MB/s, az USB 3.0-nál pedig max. 450 MB/s. Viszont ez hardver- és szoftverkörnyezet függvénye is lehet. USB 3.0-nál max. olyan értékeket tudna elérni, amit korábban is mért. USB 3.1 Gen 2 alapon meg ennyit tud a T5. Azért van különbség a kettő között és nem alig kategória, de az igaz, hogy nem is olyan jelentős. Erre utaltam korábban én is, hogy itt egyrészt már USB 3.0-n is hozza a sebesség nagyobb részét, másrészt a Gen 2-nél már a SATA3-as SSD lesz a szűk keresztmetszet.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz Piftuka #33427 üzenetére
Másnál meg simán működik Windows 10-zel, mint említette. Windows Modules Installer pedig nyilván ugyanúgy van Windows 7-nél is. A klónozásnak pedig normál esetben nem kellene olyan gondot okoznia, hogy utána nem működnek bizonyos programok. Ha annyira nem indul, akkor meg első körben nyilván újra kellene telepíteni azt a programot, akár egy újabb verziójával ( ha van) és úgy megpróbálni.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz ekkold #33452 üzenetére
Azzal nem értek egyet, hogy a Macrium Reflect elrontja az alignálást. Számtalanszor klónoztam már vele, mentettem lemezképfájlba és állítottam abból vissza, de soha nem volt ilyen gond. Ráadásul alapértelmezetten általában eleve be van állítva a programban az 1 MB-os alignálás és már csak azért sem fogja elrontani. Ha a forrásmeghajtón is rendben van, akkor meg szintén nem, illetve akár a művelet közben is képes kijavítani a linkelt beállítási opciót használva. Ha nálad esetleg valami miatt elállítódott, vagy magad állítottad át, netán már a forrásmeghajtón is rossz volt, max. akkor lehet reális, amit írsz. Egyébként a program pontos verziója nem derült ki, hogy melyiknél tapasztaltad.
Az EaseUS-nál szintén nem ismert a pontos verzió és hogy milyen kiadás, free / licencelt stb. A partíciók egyesítése az adatok átmozgatásával járhat, ami nagyobb adatmennyiségnél sokáig eltarthat. Ha közben megszakad a művelet, akkor szokott gond lenni, akkor sérülhetnek a kötetek és a fájlok. De ha rendben lefut hiba nélkül, akkor utána rendszerint OK szokott lenni. Ha nálad nem, akkor nem, de a részletek itt sem derültek ki. Ha a fájlrendszernél esetleg már hibák voltak, túlságosan töredezett volt stb., az is közrejátszhatott benne. Viszont az igaz, hogy ha fontos adatokról van szó, akkor a partíciók machinálása előtt / helyett biztonságosabb megoldás lementeni az adatokat, majd az utóbbinál az újraparticionálás után visszamásolni őket.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz ekkold #33458 üzenetére
Tehát a forrásmeghajtón eleve nem stimmelt az alignálás már a klónozás előtt sem... Ami egyébként még HDD-nél is meglepő, ha újabb Windowszal volt particionálva, amelyek az XP-vel ellentétben már alapból helyesen alignálnak HDD és SSD esetében egyaránt. Szóval valójában a Macrium amúgy sem tudta itt elcseszni az alignálást, ha már eleve nem stimmelt. Viszont a művelet közben javítani tudta volna, de ezek szerint nem az 1 MB-os eltolás volt beállítva. De egyébként külső particionáló programokkal akár még a klónozás után is meg lehet oldani, tud ilyet az EaseUS is.
A partíciók összevonását meg lehet ezekkel a programokkal akár többféleképpen is oldani. A pontos műveletek nem derültek ki, de ha ott esetleg valami félre lett nyomva, akkor nem lenne annyira meglepő a végeredmény. Viszont ugyanakkor a program esetleges hibája sem zárható ki, amit pl. a fájlrendszer hibái még tetézhetnek. Az pedig megint érdekes, hogy az újraindítás előtt még állítólag OK volt az összevonás, majd utána csesződött el. Ha egyszer megcsinálta a program a műveletet rendesen és nem kért hozzá újraindítást, akkor annak normál esetben egy restart után sem kellene elcsesződnie, pláne egy adatlemeznél. A rendszermeghajtóknál szokott ez problémásabb lenni, ott bizonyos particionálási műveleteket eleve csak újraindítás után, ún. PreOS módban tudnak megoldani az ilyen programok. Ami normál esetben lefut hiba nélkül, de előfordulhat néha az ellenkezője is és akkor van a gond.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz Márton #33469 üzenetére
Jól sejted, a Windows 7 nem tud ilyet, mivel a meghajtók optimalizálása és egyúttal SSD-knél töredezettségmentesítés helyett a TRIM futtatása a Windows 8-nál került bevezetésre (bővebben). Vagyis a modernebb Windowsok, a 8.X és a 10 tudják ezt natívan a beépített eszközzel.
XP-nél a TRIM pótlására itt a topikban is többször ajánlották már pl. az O&O Defrag (17) és a Diskeeper programokat. De akár más hasonló program is megfelelhet ilyen célra, illetve amelyik még működik XP-n.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz Márton #33472 üzenetére
Igen, külső programok képesek megoldani akár még XP-nél is. A Defraggler (újabb verziói) egyébként a hagyományos defrag mellett tud optimalizálást is, az utóbbi való az SSD-khez. Aztán van a programban ütemezési lehetőség is, de ott egyből dobja a figyelmeztetést, ha SSD-ről van szó, vagyis az lehet csak defragnál használható. De attól még manuálisan le lehet futtatni a programon belül időnként egy-egy optimalizálást.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz makoss #33619 üzenetére
Ott van a linkelt kép, ami szemlélteti az 5.X és 6.X verzióknál a különbségeket. Aztán a hivatalos weboldalon is van magyarázat az egyes mérési módszerekre a 6.X verziónál, plusz ITT a 3.X verzióra vonatkozón bővebben is ki van fejtve.
Ha tényleg Gen 2 alapon készült a mostani teszt, akkor ahhoz képest kissé gyengék az értékek. A T5-nek kb. annyit kellene tudnia, amit egy másik tesztnél. Nem teljesen üres a tied az igaz és az is számít valamennyire, de azért akkora mértékben nem feltétlen kellene így sem visszaesni a tempónak. Aztán a Windows 10-nél elvileg van natív USB 3.1 Gen 2 és Type-C támogatás, de egyes vezérlőknél esetleg előfordulhat, hogy külön driver kell a megfelelő működéshez. Arról pedig korábban volt szó, hogy utólag berakott PCIe bővítőkártyával nem feltétlen fogja ugyanazt a sebességet hozni, mint amit egy natív megoldással. Egyébként nemcsak a CDM létezik, ott van még tesztelési célra pl. az ATTO, akár azzal is rá lehetne nézni. Illetve a szekvenciális írás és olvasás méréséhez a macOS-ról ismerős AJA használható Windowson is.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz makoss #33629 üzenetére
A Windows eszközkezelőjében az USB-vezérlőknél van Gen 2-es Host Controller, a megfelelő driver telepítve van hozzá? Az eredmények pár értéket leszámítva majdnem olyanok, mintha csak USB 3.0-sak lennének, annál 450 MB/s a max.
Egyébként a korábban linkelt teszt nyilván nem kamu a T5-nél, mert más tesztekben is mértek hasonló értékeket. Pl. ennél és ennél is, ahol az utóbbinál a hardveres konfiguráció fel van tüntetve.
-
King Unique
titán
válasz makoss #33637 üzenetére
Tehát van, mégpedig ASMedia. Ha az eszközkezelő nem ír hibát, akkor elvileg a driver is rendben feltelepült hozzá, viszont annak pontos verziója nem ismert. Az alaplapnál a hardvergyártó weboldalán egy régebbi driver van a letöltések között, de akad annál újabb is.
A reklámfogás és a kamu inkább az lenne, ha a gyártó által megadott értékeket rajtuk kívül senki más nem tudná elérni. Viszont linkelve volt idáig 3 db külső teszt is, amelyeknél sikerült... Esetedben igaz nem, de az alapján még nyilván nem lehet általánosítani. Lehet az az alaplap + adott bővítőkártya párosítás tényleg csak ennyit tud, ha nem szoftveres (OS, driver) oka van.
[ Szerkesztve ]
-
-
King Unique
titán
válasz peestike #33775 üzenetére
Lehet a Windowst USB-s meghajtóra is telepíteni és onnan futtatni. Csak nem hagyományos módon, hanem Windows To Go megoldással. Viszont ez hivatalosan Windows 8-tól támogatott, míg a Windows 7-nél nem. Bár külső programmal akár az utóbbinál is megoldható, de alapvetően az újabb Windowsok vannak erre inkább felkészítve.
Maga az USB 3.0-s külső ház sebesség szempontjából rendszerint elegendő egy 2,5"-os SSD-nél a Windows futtatásához. Viszont az más dolog, hogy pl. a TRIM működni fog-e ilyenkor, mert arra inkább az USB 3.1 Gen 2-es típusok esetében szokott nagyobb esély lenni. De ha nem lesz nagyon intenzíven használva, akkor akár anélkül is el lehet vele lenni egy ideig.
Viszont ha megoldható a laptopba az SSD beszerelése és a SATA-n történő használata, akkor elsődlegesen értelemszerűen azt kellene megpróbálni. Az USB-s megoldást max. akkor, ha tényleg nincsen más lehetőség.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz savior #33878 üzenetére
Vagy inkább azért, mert a bináris prefixumok miatt eleve nem is lehet 120 GB-os... Az csak a bruttó tárolókapacitás, amit a gyártó megad SI mértékegységrendszer szerint.
Az OP-hez elég általánosan a teljes tárolókapacitás 10-15%-át szabadon hagyni. De ha már gyárilag le van foglalva egy része, akkor elég az ideális működéshez 3-5%.
[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
válasz masoma #34133 üzenetére
Bár nem naplózó fájlrendszer, de közös használatnál az exFAT opció is lehet, mivel azt mindkét OS natívan írja és olvassa. Normál esetben pedig ez nyilván működik is, a Windows meg pláne kezeli az exFAT-ot. A linkelt hibaüzenet az eszköz csatlakozási, illetve felismerési problémájára utal, nem a fájlrendszer hibás kezelésére. Bár olyan előfordulhat, hogy a macOS elcseszi az exFAT-ra formázást és utána problémázik miatta a Windows (példa). Vagyis ez esetben célszerű lenne Windowson újraformázni, vagy akár teljesen újraparticionálni a külső meghajtót, ha még nincsen rajta fontos adat. Valamint első körben célszerű lenne kipróbálni a külső SSD-t másik USB-portban, akár másik USB-kábellel, a rendszer újraindítása után stb.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
-
HARDVERAPRÓD
(rögzített hozzászólás)
Kedves Fórumozók!
Frissítettem az összefoglalót, valamint a topik neve is változott.
Remélem ezekkel a változásokkal itt több tapasztalat/eszme csere fog létrejönni, mivel kicsit szabadabb, lazább lehete ezentúl ez a topik.Mindenkinek további jó fórumozást!
- Tudástár Az SSD kondíciója, tények és tévhitek
- Tudástár Windows 7/8/10 SSD-vel! Hogyan is?
- Elemzés Átfogó elemzés az SSD-k természetéről
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen