Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • villamos

    őstag

    válasz fero02 #2831 üzenetére

    Miért is?

    Szép álmokat csillagom! És amíg te csicsikálsz, én hozok neked egy... LÁNGSZÓRÓT TAKAROGGYÁ!

  • MaxSpeed

    csendes tag

    válasz fero02 #2831 üzenetére

    Sztem, ha nagyobb impedanciájú hsz-val terheled a végfokot, annak semmilyen káros hatásának nem szabad lennie, mint egy névlegesnek impedanciájúnak. Csupán a kivehető teljesítmény lesz kisebb, a megadott gyári ref. értéknél. Simán csak kisebb áramok folynak a végfok áramkörben, azt meg elbírja. Relatíve közelít a nyitott áramkörhöz, mintha nem is volna rákapcsolva semmi.
    Ha viszont leterheljük a végfokot kisebb impedanciával (közelítve a rövidzárhoz esetéhez), olyankor olyan áramok is folyhatnak - mondjuk nagyobb hangerőre tekerve - amit mondjuk a huzalozás eleve el sem bír. Egy darabig melegszik a félvezető-rézhuzal-kombó, amit elvisz a hűtőborda, de bizonyos áramok (és hőmérséklet) felett a félvezető anyag (tranzisztor, IC az erősítő "áram(watt)generátor magja") olyan anyagszerkezeti átalalkuláson megy keresztül, ami ált. nem visszafordítható, és igen sokszor azok végleges tönkrementetelével jár. Ennek első jele lehet a torzítás, hangerő különbség, hullámzás, fura hangok megjelenése, stb. Ált, ilyenkor a tokozás már nagyon forró, mivel túláramok vannak. És ez főleg a mély impulzusokra igaz, főleg ha a tápegység bírja is a terhelést és tartja a tápfeszt ehhez eléggé stabilan.
    A csatornák szimetrikus terhelése - és azok hatása egymásra - pedig az erősítő felépítésétől függ. Ha pl. független a két csatorna felépítése, akkor nem lehetne befolyásuk egymásra. (max. a közös tápfesz ingadozása miatti torzítás). De nem ez a jellemző, hanem a közös tokozás, így ki is alakult hőmérséklet függés, ami pedig igencsak viszi a ma haszált sztereo erősítőket a közös, de még véletlenül sem egyforma! torzításba. Ez is lehet pl. a hangerő különbség, torzítás különbség forrása.
    Jó éjt mindenkinek!

    Max

Új hozzászólás Aktív témák