Új hozzászólás Aktív témák
-
#58
shabbarulez
őstag
kraftxld
#57
shabbarulez
őstag
Én még nem hallottam teszt jelleggel sem x-PON, sem optikai ASE hálózatról home user fronton. FTTB+Ethernet megoldásokra van több példa, főleg új építésű lakóparkok esetén, és egyes lakótelepeknél ahol pár szolgáltató bevállalta a lakótelep épületeinek ethernettel való bekábelezését.
Ha nagyon szigorúan vesszük akkor a fatáv féle Hytasos ADSL bekötések is FTTB-be tartoznak hisz a Hytasos optika elér egészen egy lakóépületig. Viszont az eddigi bekötések esetén az FTTB rész Tíkom elég idióta módon barkács megoldással oldotta meg így elveszett az optika összes előnye, azzal hogy lefolytotta az Ethernet kapcsolatot egy E1-es konverzióval.
Viszont az épp mától induló 12Mbps-es teszt területeken csak úgy tudja biztosítani ezt a sebességet Tíkom ha végre felhagy az barkács megoldásával és egy normál sebességű optikai ethernet uplinket. Viszont ennél a megoldásnál nem ethernet a last mile hanem ADSL2+.
Az x-PON megoldások lakossági szinten teljesen ismeretlenek, nem is igazán hallottam még olyan ISP-ről aki akár csak távlati terveiben ilyet tervezne. Pedig világszerte ez egy régóta elterjedt optikai kapcsolódási mód ami az elmúlt pár év során igen emelkedő ütemben terjed és idővel az elkövetkezenedő évek domináns technológiájává fog válni. x-PON téren főleg az ázsia régió, ott is elsősorban japán és korea jeleskedik, ott a preferált technológia az E-PON. Amcsiban a Verizon FIOS szolgáltatása ami B-PON-os de rövidesen lecserélik G-PON-ra. Ezen kívül világszerte elég sokfelé vannak lokális közösségi optikai hálózatok ahol az optikai közmű kapcsolódásaként valamilyen PON megoldást használnak, esetleg ASE-t.
Nálunk nincs igazán akkora verseny hogy a szolgáltatóknak a legújabb technológiák után kelljen nyúlnia hogy abból előnyt kovácsolhassank a konkurensekkel szemben. Helyette inkább olcsó beruházási techológiák kerülnek képbe ha mindenképp valami alternatív megoldás kell(lásd sokasodó wireless szolgáltatók), az igazán nagy beruházás igényű technológiákat senki nem meri bevállalni. Sajna idehaza nincs elég pénz, senki nem fog több ezer dollár/user beruházási alapon optikai közművel kialakítani és azon FTTH-t csinálni.
A NFT2 keretében vannak álmodozó tervek hogy az európai pénzekből csinálni kellene egy országos optikai közmű hálózatot hogy megtörjék Tíkom monopól helyzetet és kapcsolódást alakítsanak ki az elmaradt kistelepülések felé. De ez inkább optikai gerinc és felhordó hálózat téma lenne, access hálózat inkább csak kistelepüléseknél ahol az ISP-t úgysem építenének ki semmit mert anyagilag sosem érné meg nekik. Városokban meg lehet reményedni hátha maguktól belekezdenek az optikai közmű kialakításába a szolgáltatók, amire vajmi kis remény van rövid távon. Számomra elég álomszerűnek tűnnek ezek a tervek hisz amikor semmire nincs pénz, miért pont erre költenének el száz milliárdokat az eu-s pénzekből -
#61
shabbarulez
őstag
kraftxld
#60
shabbarulez
őstag
Igaz árak nem szerepelnek a táblázatban, de szerintem az FTTH nem lehet olyan ólcsó mint ahogy ez próbálja beállítani. Persze az árak szépen estek főleg az utóbbi 1-2 évben ahogy egyes ázsia országban milliós nagyságrendben történnek a bekötések és így a nagyobb volumenű sorozatgyártás miatt egyre olcsóbbá váltak az aktív eszközök. Ráadásul amióta ráébredtek a hálózati eszközgyártól hogy ez lesz a jővő és egyre több nagyobb cég jelent meg a saját eszközeivel így nőtt a konkurencia ez is lejjebb nyomta az árakat. De ettől még a passzív infrastruktúra kiépítése nem esett hasonlóan drasztikusan, márpedig a kiépítés költségeinek legdöntőbb részét ez képezi.
Ez egy elég régi tanulmány, úgy 3 éves ha jól emléxem, itt elemezgették a költségeket az eltérő optikai megoldások esetén: [link] Hogy az HFC-nél hogy alakulnak ugyanezen költségek olyan összehasonlító táblázatot még nem láttam.
De azért ha belegondolsz maga a optikai kábel is jóval drágább mint a koax az előfizetőig. Aktív eszközt is kell tenni mindkét végére, amikből egyik sem lesz túl olcsó, főleg ahhoz viszonyítva hogy koaxnál ezen költségek nem olyan magasak. Ahhoz hogy ez megfelelő infrastruktúra legyen a redundáns tápellátást is meg kell oldani amire a kábeltv-s hálózatok esetében közel sem fordítanak elégséges figyelmet. Ott ha nincs áram soxor se a gerinchálózat nem megy, de a fogyasztókhoz telepített eszközök áramellátása szinte egyáltalán nem megoldott, ezért is tud olcsóbb lenni a kábeles IP telefónia mert sok hasonló tételen spórolnak. Viszont ahhoz hogy megfelelő biztonságú net, telefon és tv szolgáltatást kapjon az ügyfél erre is igen komoly tételben kellene áldozni, főleg a cég a meglévő telefonos hálózat kiváltása lenne. Persze ha nagyon spórolósan alakítják ki a hálózatot akkor lehet hogy nem lesz nagyságrenddel drágább mint a HFC de cserébe igen sokat fel is kell majd adni, ami talán nem kellene hogy cél legyen.
Ha kivisznek egy optikai szálat egy épületig akkor, ha ott a távolságok lehetővé teszik akkor az UTP reze a legolcsóbb last mile kapcsolódás. Egy menedzselhető switcht, SFP uplink, kábelezés együtt szerintem úgy 30ezer/userre kijöhet ha elég magas az előfizetői sűrűség. Ha PON-nal csinálod optikán akkor jóval drágább lesz hisz az optikai kábel drágább lesz mint az UTP. A bekábelezéshez szükséges szakember gárda és technológia is drágább hisz itt nem lehet olyan csinálni hogy pl. kifúrja a melós aztán betömi a kábelköteget aztán rángatja addig amíg a másik oldalt ki nem jön és így vezeti a továbbiakban is kábelt.Optika esetén hasonló intenzítású bánásmód esetén elég gáz lesz a végeredmény. És az OLT, ONT-t mind szerver mint kliens oldalon szintén nem lesznek olcsó kategóriás eszközök. Azok ahol harmadik hullámsáv is van TV broadcastra jellemzően a drágább eszközök, az ázsiai országok olcsóbb megvalósításai esetén ezeket nem is alkalmazzák mert a költségek minimalizálását erősen szem előtt tartják. Ha pedig optika ASE-ban gondolkodsz akkor annak költsége végképp az egekben lesz mert ott a végponti aktív eszközpark még drágább. Egy olyan switch aminek portjai mint SFP, a hozzá való modulok mindkét oldalra, a köztes optika és a végponti aktív eszköz egy userre vetített költségszintje jóval nagyságrend fölötti lesz mint az UTP-s megoldás. A PON-os meg úgy nagyságrenddel drágább.
Persze hosszútávon jővőbe mutatóbb az optikás technológia az tagadhatatlan. De mondjuk egy UTP-s 100Mbps-hez képest jelentős többlet sávszélt sem fog felmutatni kliens oldalon. És hosszútávon meg ilyen költségszint mellett okosabb inkább először kiépíteni egy olcsóbb UTP-s megoldást, azt évekig üzemeltetni és abból profitot termelni aztán később évekkel később ha már az optikai eszközök és megoldások ára sokat esett a már meglévő ügyfélbázisra építve jóval kedvezőbb költségszint mellett modernizálni.
Gerinchálózatnál nem hiszem hogy olyan komoly gond lenne, ma már azért a xWDM megoldások elég nagy kapacitású Nx10Gbps-ot képesek biztosítani. Fatávnak meg már jó 5 éve ilyen a gerinchálózata. Sokkal inkább szűk keresztmetszetnek érzem a felhordó hálókat. Ott régebben az STM-1-es,E3-as kapcsolódások domináltak de az utóbbi időkben ahogy egyre inkább újra hóditanak az IP alapú ethernet megoldások a Gigabit kapcsolódás hoznak egy újabb kapacitás bővülést. A mai IP alapú DSLAM-ok uplinkje is GE, fatáv ősz óta idén májusig pont ilyen jellegű uplink fejlesztéseket végez a saját hálózatában. És a 10GE ára is szépen esett az elmúlt évek alatt, 2-3 év múlva akár azok ára is olyan szintre csökkenhet hogy előtérbe kerületnek.
IPTV-hez kis számú HD és nagyobb számú SD csatorna mellett is elég kapacitás marad a további adatforgalomnak egy GE-s uplinken. Pl. 20db 12Mbps-es HD és 80db 3Mbps-es SD H.264-es kódolású csatorna összesen a GE csatorna felét eszi el. A másik fele elég lesz a netes töltögetésekre és fizetős VoD tartalmakhoz. De idehaza ilyen magas színvonalú TV kínálat úgy sem várható, a Tíonlányos IP-t is valami 50 csatornás 2.5Mbps-es kínálatból fog állni ami össz 125Mbps, ez alig 1/8-át eszi el egy GE-s uplinknek. És azért 2-3 db GE-t lehet akár össze is fogni, aztán persze egy bizonyos költségszint fölött már jobban meg fogja érni 10GE-ben gondolkodni, főleg ha addigra az ára még tovább esik.
Szóval gerinchálózat terén nem hiszem hogy olyan nagyon gond lesz, sokkal inkább a last mile szakaszon. Hisz ott nem biztosítható elégséges kapacitás az előfizetők széles táborának ami szükséges lenne ezek értéknövelt szolgáltatások biztosításához. Az ADSL roppant távolság érzékeny, minél távolabb van egy ügyfél annál drasztikusabb mértékben zuhanó sávszélesség érték biztosítható a felhasználói végponton. Aki közel lakik és kicsi a rézkábel hossza ott elég nagy kapacitás alakítható ki ami elégséges kapacitást biztosít az értéknövelt szolgáltatásokhoz. De aki távol ott már nem és a gond az hogy a távoli ügyfelekből van több hisz ők nagyobb lefedettségű területet képviselnek. Ez pedig üzletileg komoly gond hogy csak a felhasználók egy szűk köre az akinek potencálisan el lehetne adni azt amiből pénzt lehetne csinálni.
A megoldás az hogy le kell rövidíteni a rézkábel hossz, azzal hogy az optikát közelebb viszik a fogyasztóhoz. Ez viszont roppant drága és időigényes hálózat átalakítást kíván meg. De ahhoz hogy megszüntessék a szűk keresztmetszetet ez elkerülhetetlen lépés. Itt több alternatíva van, lehet az optikát elvinni egészen az előfizetőig FTTH, de az roppant drága. Lehet csak viszonylag közel hozzá, pár száz méterre ott letenni egy fémszekrényt és többi marad telefonkábelen egy nagyobb kapacitást biztosító xDSL megoldással házasítva. Ez az FTTC+VDSL2 páros amit pl. DT csinál odahaza. Vagy lehet az optikai végpont még távolabb a fogyasztótól úgy 1-1.5km távolságra itt meg az FTTN+ADSL2+ párosítás lehet célravezető. Minél rövidebb az optikai szakasz annál kisebb az egy előfizetőre jutó fejlesztési költség, persze cserébe a kialakított hálózat jővőbe mutató korszerűsége fordított arányt mutat. De ha elégséges kapacitást biztosít a kívánt elvárásokhoz akkor a telcok igen nagy valószínűséggel a mellett fog dönteni. Idehaza fatáv szerintem FTTN-t fogja preferálni, de ha nagyon nagy mákunk lesz és németben nagyon jó tapasztalatokat szereznek FTTC+VDSL2 projetről akkor talán idehaza e mellett születik döntés. Bár addig amíg ilyen alacsony a magyar piac fizetőképes kereslete addig én ebben nem reménykednék túlzottan.
De a KTV rendszerek további evolúciója is pont ugyanezen a pályán mozog. Ott is arról fog szólni a jővő hogy az optikát minél közelebb kell vinni a fogyasztóhoz így növelve a kapacitásokat. Egyre jobban szét kell szegmentálni a hálózatokat, közeli optikai végpontokkal és onnantól koaxon egyre újabb technológiát felvonalultatva maximalizálni az adatátviteli kapacitást. Az oly régóta várt és nagyon nehéz szülésű DOCSIS 3.0 bondingja is erről szól. Először csak 4 csatorna egyesítésével majd később akár 8,12,24 csatorna kapacitásának összekombinálásával elég nagy sávszélesség lesz kialakítható.
Aztán persze a fejlődés egy fázisában itt is elérnek addig a pontig hogy a legutolsó kábelszakasz is lecserélődik optikára és onnantól már nem lesz semmi különbség a ktv-s vagy telcoks megoldás között. A két ma még jelentősen eltérő technológia egy közös megoldásba fog össze forrni ami az FTTH lesz. Aztán hogy ez majd a jővőben a PON lesz vagy aktív ethernet az majd kiderül. Az is lehet hogy ott is lesz egy közbenső megoldás mert már most is létezik erre egy alternatív megoldás a WDM-PON személyében. Ami egyesíti magában az aktív ethernet dedikált kapacitás kiosztását, és PON passzív jellegít amivel megspórolható a redundáns áramellátás kialakításának problematikája. A koreaiak akik a WDM-PON tesztelésének pionírjai, de még szerintem jópár év mire létező elfogadott szabványa lesz ennek a technológiának.
Új hozzászólás Aktív témák
- EDIFIER R1700BTS hangfal pár makulátlan, új állapotban, 2 év hivatalos garanciával, alkalmi áron
- LG OLED55B23LA 2 Év GYÁRI GARANCIA
- Apple iPhone XR 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Gamer PC , i7 12700KF , RTX 3080 Ti , 64GB DDR5 , 960GB NVME , 1TB HDD
- Intel PC , i5 8500 , 1660 6GB , 32GB DDR4 , 512GB NVME , 500GB HDD
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest