2. Fórumok
  3. Gazdaság, jog
  4. Kamionok, fuvarozás, logisztika topik
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #328 zsid senior tag Szplöttyy #325
    Új Válasz #328
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    zsid

    senior tag

    válasz Szplöttyy #325 üzenetére

    Helyfüggő,van ahol élből a sorompóhoz mész,van ahol a parkolóban kempingezel 10-20 órát mire behívnak. A legtöbb helyen gyökerek vannak,és fárasztó szarakodás az egész.

    <tRucKdriFteR>

  • #333 #27070592 törölt tag Szplöttyy #325
    Új Válasz #333
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    #27070592

    törölt tag

    válasz Szplöttyy #325 üzenetére

    Zsid tömören összefoglalta a lényeget ,de mivel most épp az alsónémedi Penny raktár előtt vagyok és arra várok hogy behívjanak lerakodni, felvázolom hogy megy itt a dolog.

    A raktár előtt van egy elég nagy kamionparkoló, két részes, kb ötven férőhelyes. Első lépésként helyet keresek (általában van az első parkolóban is, néha annyi kamion van itt hogy csak a bejárattól távolabbi hátsó parkolóban találok).
    Odasétálok a teherportához a szállítólevéllel. Itt van egy kis ablak, ahol unott arcú biztonsági pribékek ülnek, elveszek egy erre a célra rendszeresített "kapujegyet", amire az autó és a szállítmány adatait szokás felvezetni (rendszám, szállítólevélszám, megrendelés száma, áru mennyisége, idegen áru, göngyöleg, raklap). Kitöltöm, leadom, a kapujegyhez tartozó sorszámot elveszem. Sorszám szerint fognak behívni.

    Na, közben behívtak...majd folytatom. :)

    Itt kezdődik a várakozás, ami lehet egy óra vagy tíz, a raktár telítettségétől meg az átvevők munkakedvétől függően. Ha tele van a parkoló és hosszú lesz a várakozás akkor általában lazítás következik. Behúzom a függönyöket és alvás. Vagy kinyitom a notit és filmnézés, főleg ha vannak céges kollegák is. Vagy a hétvégén lőtt képek szerkesztése. Vagy netfórumba irogatás. Fülketakarítás. Vagy kollegák zaklatása telefonon (cégen belül ingyenes). Vagy bevásárlás, kaja. Ezek kombinációi.
    Nagyjából félóránként a pribékek hangosbemondón üvöltik a behívott kamionok sorszámát. Ez alapján lehet befáradni. A portánál közlik a rampaszámot ahová az árut kéretik lerakodni. Rampakeresés, betolatás. Leadom a papírokat az átvevőknél, akik általában kevés kivétellel nagyképű seggfejek. Elektromos békával (raklapmozgató kézitargonca) lerakodom a motyót a kért helyre. Átvevő jön, unott arccal megszámolja és matricázza a tételeket, leigazolja az okmányokat.

    Mivel általában euro-raklapon szállítunk, amit vagy szintén kiszámláz a beszállító cég vagy csereköteles, átmegyek a göngyölegraktárba. Jobbik esetben nem viszek vissza csereraklapot, csak igazoltatom a papírokat és go. Rosszabbik esetben vissza kell vinnem a beszállítóhoz ugyanannyi üres raklapot amennyin az árút hoztam. Itt kezdődik a balhé, konkrétan az a bibi hogy mi általában új, vagy alig használt, első osztályú raklapon szállítunk (élelmiszereknél ugye alapkövetelmény). Ezzel szemben törött, szennyezett mocskos olajos, fél évig esőn rohasztott hulladék raklapot akarnak visszaadni korrekt csere címszóval. Lényeg hogy küzdeni és vitatkozni kell azért hogy normális minőségű csereraklapot tudjak elhozni, mivel a szemetet a beszállító cég nem veszi át tőlem. Ami annyit jelent hogy nem tudok vele elszámolni a cég felé, ezért darabonként 1600 jó magyar forintot vonnak le a fizumból. Ez egy 30 raklapos fullrakománynál 48 ropi, ezért harapok ha valaki szemetet akar velem elhozatni.
    A teherportán kifelé menet a pribékek ellenőrzik a rakteret, majd hívom a céges diszpécsert (menetirányítót) a következő szállítmányért. Nagyjából ennyi egy "áruleadás". A részletek az egyes cégeknél persze eltérnek.

Új hozzászólás Aktív témák