Aktív témák

• #17 ubyegon2 Topikgazda

  2017-04-30 08:44:08 #17

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  ubyegon2

  Topikgazda

  Mire való a "terminál" a különböző disztribúciókban?

  Maga a terminál egy karakteres interface, vagyis kezelő felület. Ez volt a GNU/Linux kernel első működőképes része és ez biztosít interaktív kapcsolatot a parancsértelmezővel - shell-lel - amely értelmezi az általunk beírt parancsokat. Shellből többféle is rendelkezésünkre állhat az igényeinknek megfelelően. Leggyakoribbak a bash, ksh, c és z shellek, de van még néhány egyéb is.

  Ma már felnőtt egy olyan generáció (mire ezt olvasod akár több is), aki csak grafikus felületű operációs rendszert használt. Talán nehéz elképzelni, de anno az iskolában tanították az MS-DOS-t és annak az összes parancsát. Ez egy komplett operációs rendszer volt, ahol fekete háttér előtt villogó "prompt" várta a parancsainkat, amin maximum el lehetett indítani a Norton Commandert. Nos akkoriban már régen voltak Unix, BSD alapú operációs rendszerek, még ha volt is bennük grafikus felület, valamilyen terminál alkalmazás mindegyikben volt.

  Ez az interface lehetőséget ad arra, hogy a grafikus felület nélkül, egységes formában lehessen az operációs rendszereket használni. Vagyis például egy fájl másolásához nem kell megtanulni többféle grafikus fájlkezelő program használatát, elég csak a terminálbeli másolás parancsot és annak szintaxisát (használatát) megtanulni, mert mindenhol működni fog, ahol van terminál.

  Kezdőknek nem kell megijednie, egy ideig nem valószínű, hogy elő kellene venni a terminált. Általában akkor kerül elő, amikor valamit szeretnénk módosítani, ami nincs kivezetve a grafikus felületre, de ez már nem a kezdő szint. Továbbá akkor jön elő, ha már szeretnénk jobban megismerni a Linuxot vagy a választott disztribúciónkat.
  Ellenben kezdőknek is érdemes néhány parancsot megismernie!

  uname -a
  Ez megmondja a használt kernel verziót és néhány egyéb információt, ami akkor hasznos, ha valamilyen témában segítséget kérünk, mert így rögtön egyértelmű lesz, hogy mit használunk.

  lspci vagy bővebb formában az lspci -vvv
  Ez a parancs arra való, hogy megnézzük a számítógépünk alkatrészeit, kicsit olyan, mintha kilistáznánk Windows alatt az eszközkezelő tartalmát.

  lsusb
  Hasonló az előzőhöz, csak az USB-s eszközöket listázza ki. Ha jól működik az USB-n keresztül csatlakoztatott eszközünk, akkor itt látni fogjuk a listában.

  cat /proc/cpuinfo
  Ő arra való, hogy részletes adatokat kapjunk a számítógép processzoráról. Az adatok között szereplő órajel pillanatnyi, a parancs kiadásakor mért órajel, nem a hivatalos órajel. (általában az energiagazdálkodás visszaveszi az órajelet, ha a gép nem csinál semmit)

  df -h
  Szépen kiírja, hogy melyik partíción mennyi szabad hely van. Minden csatolt partíciót megnéz, lehet az akár csak a memóriában létező úgynevezett ramdisk is.

  fdisk -l
  Ezt a parancsot emelt jogosultságokkal kell futtatni (az általában a sudo előtagot igényli), így szépen megmutatja a számítógép összes háttértárát (hdd, pendrive) és a rajtuk található partíciókat.

  A fenti 6 egyszerű parancshoz még jegyzetelni sem kellett, és máris mindent tudunk a számítógépünkről.

  A terminálban "mozgással" kapcsolatos parancsok:

  cd
  Így simán csak visszatesz a saját /home mappádba.

  cd /xyz/pqr/...
  cd, azaz Change Directory, vagyis a megadott /xyz/pqr/... mappába fog ugrani.

  cd ..
  Ez a parancs egy szinttel feljebb ugrik a mappa szerkezetben.

  cd -
  Abba a könyvtárba ugrik, ahonnan a jelenlegibe érkeztünk.

  ls és dir
  Kilistázzák az adott mappa tartalmát.

  A terminálban a jogosultság kezelés:

  Alapból a felhasználó név mellett egy $ jelet látunk, mikor megnyitjuk a terminált. Ez azt jelenti, hogy sima felhasználó vagyunk, a nála létező jogokkal. Alapjában két lehetőség van emelt jogosultságok szerzésére:

  sudo parancsnév
  Ezen az úton egy parancsot tudunk emelt jogokkal futtatni, miután megadtuk a saját felhasználónk jelszavát. Ez azért jó, mert ilyen esetben nem fog előfordulni, hogy egy elrontott, elgépelt parancs is lefut emelt jogosultságokkal, aminek káros következményei lehetnek. Ezt úgy kell érteni, hogyha megfelelő jogosultságokkal kérjük meg a Linuxot, akkor kérdés nélkül beugrik a kútba, ezért van alapból csak kevés joga egy felhasználónak.

  su -
  Ezt a parancsot kiadva a terminálban kérni fogja a root felhasználó jelszavát. Miután megadtuk, a $ jel átvált # jelre, ez azt jelenti, hogy innen kezdve mindent végrehajt a rendszer emelt jogosultságokkal és kérdés nélkül, mintha mi lennénk a root felhasználó. Szóval óvatosan kell ezzel bánni, ha lehet, maradjunk a sudo használatánál.
  Az exit paranccsal tudjuk elhagyni az emelt jogosultságokat és visszatérni az alap felhasználónkhoz, a $ módba.

  Gyakori terminál használatos tudnivalók:

  A TAB billentyű parancs és útvonal vagy fájlnév kiegészítésre használható. Vagyis nem kell mindent beírni.

  Ha nem tudjuk mire való egy parancs, akkor man parancsnév beírása megmutatja, hogy hogyan kell használni és mire való.

  Szóval a termináltól nem kell félni, ez nem valami elvetemült programozási játék, ez egyszerűen egy segédeszköz, ami könnyebbé és mindenek előtt egyformán használhatóvá tesz sok dolgot a különböző disztribúciókon. Ugyan a fentieken kívül nagyon sok más dolgot is tud, de itt elég ennyit mondani róla. Bővebb és tartalmasabb lista a terminálos parancsokról: http://www.letix.hu/

Aktív témák