Új hozzászólás Aktív témák
-
bandiras2
senior tag
A lángszórókat is valami hasonló trutyival töltötték, tisztán a benzin nem megy elég messzire, szal kell neki vmilyen hordozócucc. ha nagyon primitívek akarunk lenni, megteszi a liszt is, de a nyersgumi is jó. A lángszórónak az épület és bunkerharcoknál kulcsfontossága van. Csak egy apró lyukat kell robbantani a bunker védtelen oldalán, és már tiszta is a terep.
A társadalom amely az egyenlőséget a személyes szabadság elé helyezi, egyiket se fogja elérni. A társadalom amely a személyes szabadságot az egyenlőség elé helyezi, mindegyikből bőségesen részesedik. Milton Freedmann
-
#65675776
törölt tag
Az a kézi lángszórók esetén igaz. A hk-kba épített változat hatótávolsága 50-60m is lehetett.
Az egyértelmű, hogy többnyire gázolaj alapú az üzemanyag, amit minden esetben adalékolnak.
A DU lövedékekről szólva mindenki elfelejti, hogy ilyet rendszeresítettek bizony a franciák, az izraeliek, a britek és az oroszok is (gyakorlatilag minden nukleáris potenciállal rendelkező ország). A németek viszont nem, és emiatt kényszerültek az M256 L/55 változatának kifejlesztésére és alkalmazására a Leopard 2 (és nem Leopárd 2) A6 esetén. Egyébként sokkal kisebb környezetterhelést okoz így, mintha egy helyen tárolnák nagy mennyiségben. Igazán komoly problémát csak azoknak okoznak az ilyen lövedékek, akik a becsapódás közvetlen közelében tartózkodnak. Az A-10A Thunderbolt II pilóták érdekes módon mindenféle egészségkárosodás nélkül ülnek többszáz ilyen lövedék felett.
Ami a DU előnyeit illeti:
1: olcsó, mivel gyakorlatilag melléktermékből készül. Egy tungsten-lövedék ennek többszörösébe kerül, és ugyanúgy nehézfémmérgezést okoz.
2: Az urán pirofórikus. Ennek következtében becsapódáskor heves égésbe kezd és ezzel is pusztítja a célt. (Azaz nincs szükség külön gyújtólövedékte, ami szállítás során jelentős kockázatot okozna.)
3: Nagyobb a sűrűsége mint a tungstennek, ezáltal jobb páncéltörésre. A lövedék tömege így sem több 10kg-nál, tehát a 30kg uránium ''kissé'' túlzás. Csőtorkolati sebessége M256 L/44 ágyúból lőve 1555m/s (~5M, tehát hiperszónikus). [link]; [link]
(Aki annyira fél a radioaktivitástól, annak ajánlom figyelmébe, hogy a kőszénben nagy mennyiségű rádióaktív izotóp halmozódott fel az évmilliók során (főleg tórium). Ezek pedig az elégetés során mind a légkörbe kerülnek! Egy szénerőmű életciklusa alatt jóval több radioaktív szennyezést juttat a környezetbe, mint életciklusa alatt egy atomerőmű (ebben pedig benne vannak a radioaktív hulladékok (reaktoralkatrészek, kiégett fűtőelemek...). Ugyan ez igaz az olajtüzelésre is.)
A reaktív páncélok tipikusan a kumulatív töltetek ellen alkalmazottak, KE lövedékek ellen aránylag alacsony a hatásfokuk. -
#65675776
törölt tag
A technológia ugyan nem egyszerű, de már a XX. század elején is rendelkezésre álltak a megfelelő gépek a tömeggyártáshoz. A XX. században hadi célokra gyakorlatilag csak huzagolt csöveket alkalmaztak. Illetve az utolsó két évtizedében a harckocsiágyúknál elterjedtek a sima csőfuratok (a kumulatív töltetek hatásfokát ugyanis nagymértékben csökkenti a forgatás). Ezen kívül elég kevés huzagolatlan fegyvert alkalmaztak akkoriban.
Minél nagyobb az űrméret, annál gyorsabban kopik a huzagolás. Bizonyos lövegeknél eleve megsorszámozták a lövedékeket és csak ilyen sorrendben lehetett betölteni őket. Ugyanis ezek ellenhuzagolt lövedékek voltak, fokozatosan csökkenő horonymélységgel és növekedő átmérővel. Ha egy nagyobb számú lövedéket töltöttek be, mint ami következett, az könnyen csőelzáródáshoz, majd csődudorhoz, esetleg csőrobbanáshoz vezetett.
Persze ez a megoldás ''csak'' a szórás növekedésének mértékét csökkentette, a cső élettartamát nem. Azt mindenképpen cserélni kellett egy bizonyos idő után. A kopás mértéke függött a cső űrméretétől, a töltet nagyságától és ezáltal a csőtorkolati sebességtől. -
#65675776
törölt tag
A fegyver jellegétől függött, hogy megoldhatóvá tették-e a csőcserét.
Géppuskákon szinte minden esetben cserélhető, akárcsak a hk-kon. Ezért is lett a KwK43/3 csöve három részes: kisebb darabokban, azaz olcsóbban lehetett cserélni az elhasználódott csőrészt.
Kézifegyverek: öntöltő pisztolyoknál sosem jelentett problémát, a csőhátrasiklásosoknál legalábbis. De a fix csövűek jelentős részét is így tervezték.
Géppisztolyok, gépkarabélyok többségébe belehegesztik a csövet a tokba, csere kizárt.
Puskák esetén nem probléma általában, a cső oldható kötéssel szokott a tokhoz kapcsolódni.
Mesterlövészpuskák esetén minden esetben válogatott és kézzel illesztett részegységeket alkalmaznak (ezért is olyan drágák). A csövet a tokhoz a lehető legszilárdabban szokták rögzíteni, de csak a csőfarnál. A cső az ágyazáshoz nem csatlakozik (lengőcső). Persze az öntöltők esetén ez nehezen megoldható, gázelvételesnél lehetetlen. Ezért is ritka az öntöltő mesterlövészfegyver. Az SVD-t nem is lehet annak nevezni, csak távcsöves puskának, mivel a szórása 2MOA felett van (alig pontosabb az AR15 család hosszúcsövű változatainál!). Márpedig csak akkor lehet valamit mesterlövészpuskának nevezni, ha 1MOA alatti szórást produkál! Öntöltők közül erre három típus képes: PSG-1, MSG90 (mindkettő a G3 megerősített tokszerkezetére épül, Match csővel és a PSG-1 még ráadásul mocskosul drága is (0,4MOA). Emellett hadi használatra szinte alkalmatlan. Az MSG90 már kompromisszumos megoldás: könnyebb, olcsóbb, kevésbé kényes (0,9MOA).) A harmadik típus az M14/M21. Kezdetben válogatott M14-ek (0,8MOA), később némi átalakítást eszközöltek rajta (legfőbb ebből a szempontból a sorozatlövő képesség megszüntetése, és az elsütőszerkezet finomítása). Ez lett az M21 (0,5MOA). Előállítási költsége alacsonyabb még az MSG90-nél is és eleve hadifegyvernek tervezték.
Az ismétlőpuskák röhögve teljesítenek 2MOA-t, minimális többletmunkával képessé tehetőek 1MOA-ra. Az ismétlő mesterlövészfegyverek egyik prominens képviselője a Sauer SSG3000 (0,2MOA). Persze ez sem olcsó. Tipikus hadifegver viszont a Remington M24. A rendszeresített hadilőszerrel is képes 1MOA-ra. Speciális lőszerrel persze ez jóval kevesebb. Ugyanis nem elég a jóminőségű fegyver! jóminőségű alacsony méret- és tömegszórású lőszer kell a maximális pontossághoz. -
#65675776
törölt tag
A belövési távolságon a szóráskúp középponti szögéről van szó.
csibor: Volt köztük egy-két elavult darab. Viszont pl egyéni lövészfegyver esetén nem voltunk lemaradva. A Mannlicher kitűnő fegyver volt. Általánosan rendszeresített öntöltő puskával csak az amerikaiak léptek be a II. vh-ba (Garand). Minden más országban legfeljebb kiegészítő fegyverként volt jelen, főleg az elit(ebb) csapatoknál. -
Rommel6600
őstag
-
#65675776
törölt tag
Ultra ibolya (ultra viola). A fénycsövek belsejében alapvetően ez keletkezik. Ami fehér fénnyé alakítja, az a cső belső falán levő fénypor (ami alapvetően félvezető, de ennyire ne menjünk bele). Az UV fény miatt barnulsz, ez jön a kvarclámpából is többnyire.
Fény az, csak nem esik a látható tartományba.
[Szerkesztve]
Új hozzászólás Aktív témák
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Windows 10
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Automata kávégépek
- Szilárdtest-akkumulátorokat fejleszt Kína, jöhet az áttörés?
- Politika
- A soknál is több pénzzel gyorsítaná fel a hazai chipszektort Kína
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Motorola Edge 40 - jó bőr
- Amazon Kindle
- További aktív témák...
- Bomba ár! HP Elitebook 830 G5 - i5-7G I 8GB I 256SSD I 13,3" FHD Belátásgátló! I Cam I W10 I Gari!
- Eladó 13"-es MacBook Air M2 (8/256), iCentre garancia + készülékbiztosítás 2026.03.09-ig
- iPhone 14pro max 256gb 2025.02.04ig Gari!!
- AMD Ryzen 5 5600X BOX - Új, bontatlan, 3 év garancia - Eladó! 48.000.-
- Dell Latitude 9430 2-in-1, 14" QHD+ IPS 360 érintő -500nit-, i7-1265U, 32GB DDR5, 512GB NVMe, gar
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen