Új hozzászólás Aktív témák
-
Dottorei
tag
A cseszneki utaknál óvatosan, az "ostromlók útja" két helyen is veszélyes biztosítási szempontból: a beszállás felszökését követő ferde rámpa egyik biztosítási pontja lazán egy tuskóra dobott gyűrű (a következő biztosítási pont rendben tart). A másik a drótkötélhíd utáni rövid vállon lévő már nagyon mozog, ez veszélyesebb.
-
Dottorei
tag
Szép túra, 2 helyen van benne 1 mászás, a harmadikhoz tettek drótkötelet pár éve. Az elsőnél fix kötél mindig volt az utóbbi 20 évben (unteren herminenstg.). A második egy kis fellépés, a harmadik problémamentes. Az állomás után lefelé a schneidergraben "mozgólépcsője" jó mulatschag, vagy a baumgartner felé érdemes visszafelé menni (salamanderbahn keresztezés, és a jellegzetes bukhta a hüttében, amit már nem baumgartner bá csinál pár éve nem is fosat mint anno). . Ha még van kedv tovább fel a Kaiserre meg a Klosterwappenre utána a fadensteigen lefelé elég az edelweshüttéig ereszkedni (nem kell a sparbacherig), ott a grafensteigen keresztezni, a Bürklehütte után balra le a faluba. Parkolni a patak partján lehet a tűzoltóság épülete is könnyen felismerhető.
-
Dottorei
tag
a hanwag amid van egy beszállócipő, alkalmatlan gyalogtúrázni (oda b-s talp kell). Jellemzően alpin mászóutakhoz használunk ilyeneket mielőtt előkerülne a mászócipő (meredek törmeléklejtő, könnyű mászóterep I-II-es fokozat általában, esetleg trepnis mászásnál még jól jön ácsorogni sokszor jobb ilyesmiben). Klettersteigre is jók az ilyenek, én a lasportiva-t preferálom.
-
Dottorei
tag
Dhaulagiri 8167
A Hazajáró híradása szerint a nagyváradi Varga Csaba ma éjjel, magyar idő szerint 9-10 körül indul csúcstámadásra.
Nincsenek ideális viszonyok a hegyen és vélhetőleg az útépítő serpák is most fogják a köteleket rögzíteni. Cross the fingers!
Ám a legmagasabb pont ezen a hegyen sem ott van, ahová a serpák a köteleket felvezetik, és az imazászlókat a nepálival együtt kitűzik. Példa erre a Manaslu "csúcsa" is.
-
Dottorei
tag
Azért nem oxigén nélkül csak oxigénpalack nélkül. Plusz oxigén belélegzésével lényegesen "lejjebb hozható" a csúcs.
Varga Csaba megmászta a 8167 méter magas "Fehér hegyet", amelyre helyi idő szerint 9:45-kor ért fel.Gratulálunk az újabb magyar csúcssikerhez! Ezzel ő lett a legsikeresebb magyar expedíciós Erőss Zsolt után. A Dhaulagirin rajtuk kívül még nem járt más honfitársunk.Az Eseményhorizont, Klein Dávid és Suhajda Szilárd vállalkozása az utolsó információ szerint már két napot csúszott a többiekhez képest, és a 2-es táborukban várják a meteorológiai tájékoztatást. -
Dottorei
tag
Egy túrabakancs talpazata (talpazatnak hívjuk a lábbeli felső része alatt található teljes részt), a gyártó által megcélzott felhasználási körtől függően közepesen merevtől a nagyon merevig változhat. A talp merevségét általában betűvel jelzik, mely jelzések „A"-tól indulnak és „E"-nél érnek véget. A legpuhább, utcai felhasználásra szánt talpak kapják az „A”, míg a sziklamászásra, magashegyi túrára tervezettek az „E”-jelzést - ezen talpak már szinte semmit nem hajlanak, így akár egy pici peremben is meg tudunk kapaszkodni. Egy középhegységi túrabakancs általában „B”, vagy „B-C” merevségű.
-
Dottorei
tag
Igen, sőt.
A hegymászásban halálzónának hívják azt a magassági tartományt, ahol a levegő olyan ritka, hogy az ott található oxigénmennyiség nem elegendő az emberi élet fenntartásához. Ezt a magassági zónát egyesek 8000 m (26 000 láb) magasságtól számítják (kevesebb mint 356 millibar atmoszferikus nyomás). Mások már alacsonyabb (7500 m körüli) magasságtól számítják a halálzónát.
A halálzóna lényege, hogy nem lehet hozzá akklimatizálódni, vagyis nem lehet hozzászoktatni a szervezetünket az ebben a magasságban való tartós életben maradáshoz. A testünk itt gyorsabban éli fel a tartalékait, mint ahogy azt pótolni tudnánk természetes úton. Mesterséges (palackos) oxigénbevitel nélküli hosszan tartó ittlét előbb a szervezetünk működésének folyamatos leállásához, eszméletvesztéshez, és végül halálhoz vezet.
Az oxigénpalack használata nélküli munkabírást rengeteg belső tényező (szervi, biológiai, fizikai és pszichés adottságok, edzettség, a vér oxigénszállító képessége – VO2max, stb.) és külső tényező (mászási körülmények, mászási előzmények, időjárás, felszerelés, stb.) együttesen befolyásolja, ezért csak különleges adottságú és szerencsés emberek képesek oxigénpalack nélkül eredményesen mászni a halálzónában.
A nagy magassági mászások során sok haláleset tudható be a halálzónának, közvetlenül (testünk működésére hatva, az életfunkciók elvesztésével – gyakori a különböző gyors lefutású ödémás elhalálozás) vagy közvetve (a testünkre és a pszichénkre hatva: fáradással, koncentrációromlással vagy rossz döntéshozatallal összefüggésben). Ezt befolyásolják még egyéb külső tényezők is (széllökések, szélvihar, hóvihar, szélsőségesen alacsony hőmérséklet, terepviszonyok, fényviszonyok, stb.) amik kicsúszáshoz, eltévedéshez, kihűléshez, fagyáshoz, hóvaksághoz, stb. vezethetnek, amelyek mind végzetesen befolyásolhatják életben-maradási esélyeinket a halálzónában. -
Dottorei
tag
A magashegyi expedíciókat mindig is segítették a helyi népek, sherpák, hunzák, stb. A legismertebbek a nepáli sherpák javarészt az Everest miatt (az első megmászás Sir Edmund Hillary és a sherpa Tenzing Norgaj nevéhez fűződik). A serpák falvai 3000-4300 méter között találhatók, ezek a legmagasabban elhelyezkedő állandó emberi települések közé tartoznak. Spekulációk folynak arról, hogy ez a páratlan hegymászási képesség (a helyi viszonyok alapos ismerete mellett) annak is köszönhető, hogy a nagy magasság miatt genetikai módosulások jöttek létre a serpák szervezetében. Ezek egyike azok az egyedi enzimek, amik a vérben a hemoglobinkötést befolyásolják, és megduplázzák a nitrogén-monoxid kiválasztását.
inf3rno: az Andok népei körében dívik a kokalevél rágása évezredek óta, csökkentendő a hegyibetegség, éhség, fáradtság, tüneteit (is).[ Szerkesztve ]