-
Fototrend
Új hozzászólás Aktív témák
-
compi.hu
senior tag
Hát basszus, ez SOKKAL nagyobb meló volt mint gondoltam. Szétszedni a castag vezetékek )egy 3 és egy 2.5 mm2ües érpár) szálait kis csoportokba amik már atférnek a nyáklemez lyukain, egyenként berimánkodni őket és beforrasztani.... A tervezett egy óra helyett majdnem ötöt szoptam vele.
[ Szerkesztve ]
-
compi.hu
senior tag
Gyakorlatilag megkérjük a vasat gkód sorokban, hogy toljon ki X mennyiséget egy adott szakaszon és a vas meg kitol "valamennyit"..., nem?
Majdnem. Arra kéred meg, hogy a fej menjen x,y,z pozícióba, miközben a filamentet tolja előre n hosszban. Fogalma sincs arról, hogy ez mekkora mennyiség lesz. Azt elvileg a slicer számolja ki.
-
compi.hu
senior tag
Egy kérdés ide, ezekhez is kell a műterhelés az 5V-os ágra?
Hátöööö... Ez ilyen ne próbálja ki otthon dolog, de..
Ez a táp láthatóan a 3.3V-ot figyelve szabályozza saját magát. Ez onnan tudható hogy az egyik csatlakozóra kihozott 3.3V-os kábellel össze volt krimpelve egy már nem is tudom milyen színű vezeték és vissza voly hozva a tápba ahol az a pont amire ez a visszafutás csatlakozott egy ellenálláson keresztül direktben a belső 3.3V-ra volt kötve )gondolom azért, hogy ha elszakadna a vezeték, akkor se szaladjon meg a tápfesz).
Na mot én fogtam ezt az egész visszacsatolást és átalakítottam olyanra, hogy az ellenállásokkal 3.3V-ra leosztott 12V-ot figyelje így elvileg nem a 3.3V-ot fogja próbálni stabilan tartani hanem a 12-t. Amúgy működött ez enélkül is, csak ha rákötöttem direktben egy combos asztalt akkor leesett a kimeneti feszültsége 11.5V-ra. Átalakítás után még csak azt néztem meg, hogy üresen rendben van-e minden tápfesz, a terheléses próba még most jön.
[ Szerkesztve ]
-
compi.hu
senior tag
válasz trialkornel #7848 üzenetére
Milyen táp az? Lehet nem húzza már sokáig a gyárim
Röviden és tömören: Sz@r
Akármit csinálok, az asztal ránt rajta fél voltot. Mindegy, addig megteszi amíg megjönnek a 30A-es LED tápok kínából.
-
compi.hu
senior tag
válasz DrojDtroll #7853 üzenetére
Ha kinai mega, akkor ez kell neked.
-
compi.hu
senior tag
válasz Xantomas #7863 üzenetére
Gyárilag AMS1117 van rajta. Annak aki nem rutinos annak jobb ugyan arra cserélni mert mi van ha bemegy a bótba oszt adnak neki valami más tokozású/lábkiosztású drága sz@rt...
Amúgy meg óvatosabbja AMS1117-ből úgyis minimum 100-at vesz kevesebb mint 2 USD-ért ingyenpostával. Az általad említett cuccokból/helyekről kb 1db sem jön ki annyiból szállítás nélkül.
[ Szerkesztve ]
-
compi.hu
senior tag
válasz odiepapa2 #8281 üzenetére
A delta kenyes a pontos mechanikara, ezert (volt) szopos. Miota van a Marlinban delta autokalibacio, mar annyira azert nem veszes. Nekem speciel a kedvenc nyomtatom pont egy delta, ha egyszer skierul beloni, az ha nem dobod le a masodikrol akkor az tuti marad.
----------- mas ---------------
-
compi.hu
senior tag
A 8 bites Atmelekkel két alapvető baj van.
Az egyik az hogy sz.rok. Nem kicsit, nagyon. Ráadásul nem csak úgy egyszerűen, hanem rohadtul kompluikalt modon azok. Architekturalis okadek az egesz. Harward architektura ha ez mond valakinek valamit. Ha egy string konstanst hasznalni szeretnel, ki kell masold az arcpiritoan keves ramba, mert a flasht adatkent nem tudod megcimezni normalisan. Broaf.
A masik baj az az, hogy (na ez szerintem majd' mindenkinek meglepetéls lesz) rohadt drágák. Hasonlítsuk mondjuk a ma elterjedt 8 bites vezárlőkön található atmega 2560-at (16MHz, 256k flash, 8k RAM, 4k EEPROM 100 láb) egy "a sarki közértben is kapni" ARM-os vezérlőhöz az STM32F103RET6-hoz (72MHz, 512k flash, 64k RAM, nincs EEPROM, 64 láb)Farnellnel egy darab az atmelből 3219ft míg az ST 2569. Bár a lábszám elsőre jóval kevesebbnek tűnik az ST-nél, itt egy adott perifériát minimum két lábcsoportra lehet kihozi konfigurálható módon, így a nem használt perifériáid egyszerűen nem használnak el lábakat fölöslegesen. Az atmega árának környékén 32 bites chipből már egy STM32F446ZET6-t (180MHz, 512k flash, 128k RAM, nincs EEPROM, 144 láb, FPU) procit kapsz, és igen ebben már lebegőpontos matematikai koprocesszor is van azaz a geometriai számítások villámgyorsak lesznek.
És akkor például az olyan, csak a fejlesztőknek fontos apróságokat még nem is említettem, hogy az ARM alapú procikon sokkal kisebb befekteteésel éred el a hardveres debuggert, a fordítókat nem egy 3 hanem egy 300 fős közösség próbálja naprakészen tartani hozzájuk, és így tovább.
Az Atmel azért nem merült már évekkel ezelőtt a jól megérdemelt feledésbe, mert valami digó két pizza között full kajakómában úgy döntött, hogy tök jó ötlet lesz az Arduinókra 8 bites Atmel procikat rakni, és az Arduino mint platform viszonylag gyorsan de facto oktatóplatform lett az embedded világhoz, bármennyire komolytalan is az egész (Atmeles Arduinókat hardvermódosítás nélkül még a baromi drága és kényelmentlen /windows only/ debuggerrel sem lehet debuggolni)
Hogy miért olcsóbbak jelentősen mégia az Atmel alapú nyomtatóvezérlők? Az előálított mennyiség miatt. Amíg a Marlin nem fordítható/futtatható STABILAN a 32 bites procikon, addig csak nagyon keveseknek MUSZÁJ 32 bites vezérlőt használni. Amint ez változik, szép lassan jönnek majd szereintem a 32 bites procit használó cuccok, és ahogy egyre több fogy belőlük, az áruk is esik majd szépan, remélhetőleg a jelenlegi 8 bitesek ára alá is akár.
-
compi.hu
senior tag
válasz Teasüti #8428 üzenetére
A baromi egyszerű eredmény az a framework sajátossága nem pedig a procié. Újabb arduino boardok (pl Due) már nem is 8 bites Atmel vezérlőkkel szórakoznak hanem ARM alapú 32 bitessel. Mindemellett a frameworköt portolták más mikrovezérlőkre/boardokra is, ESP8266, ESP32, STM32 (akár bluepill akár Nucleo kártyán) is simán programozható Arduino frameworkön keresztül.
Mindenesetre aki nem növi ki nagyon hamar a kererendszert az valószínűleg nem igazán szeretne embedded cuccokat fejleszteni, csak eltévedt. :-P Mind az architektúrája mind az implementációja kritikán aluli (I2C libet pl. már az első projectemben újra kellett írjam a hibakezelés teljes hiánya meg az idióta bufferkezelése miatt mivel már nem akartam kidobni az egész kódot és újracsinálni, ahoz már túl sok meló volt benne.) -
compi.hu
senior tag
válasz Teasüti #8430 üzenetére
Hát én két napja fogadtam el az Ultimaker állásajánlatát Hollandiából, szóval ha hobbista vagyok is, hamarosan a hobbimból élek majd :-P
Arduino IDE helyett amúgy kb bármi jobb. Eclipse alapon a sloeber, de univerzálisabb a Platformio (VS Code vagy Atom editor alapokon) Ha meg elszakad az ember az Arduino világtól, STM32-höz eszméletlen jó fejlesztőeszközök vannak. STM32CubeMX-szel öszekattintgatod a perifériák konfigurációját, legenerálod a projectet meg az init kódot az Eclipse alapú System Workbench for STM32-nek és a HAL függvényeit használva kvázi kontollerfüggetlen kódot írsz.
Es igen, a Marlin 1.x kódja Arduino alapokon készült, ami akkor valószínű vállalható döntés volt, de az eredeti főfejlesztő már rég kiszállt, és igen, a csapat meg nemhogy eltévedt, hanem inkább bennragadt egy fekete lyukban. 2.0-nál ott lett volna a lehetőség az egészet széjjelkapni, és egy vállalható architectúra köré ami értékes belőle azt újra összerakni, ehelyett inkább megírták a többi platformra az Arduino frameworkből használt függvényeket és alátaszigálták a kód alá. Gusztustalan spagetti az egész. Orrba-szájba commitol boldog-boldogtalam, nem hogy branching stratégia de kb branching sincs, ha az egyik architektúrán eltöri a buildet egy commit az akkor derül ki amikor valaki bugreportolja, szóval ezt kb. tanítani kéne mint példát arra, hogy hogyan NEM szabad szoftvert fejleszteni.
[ Szerkesztve ]
-
compi.hu
senior tag
válasz energy4ever #8640 üzenetére
Siman lehet a touch meresi hibaja, a leirt kulonbseget parszor tiz mikron elteres siman okozhatja. Mellesleg az utobbi a jo beallitas, ha tukosima, akkor rapaszirozta a nyomtato az uvegre a cuccost.
Nyomtatas alatti z allitgatasra nekem a "baby steps" kifejezes ugrik be, valahol be lehet kapcsolni a Marlin konfigban es akkor kiteszi a menube nyomtatas kozben az opciot. -
compi.hu
senior tag
Nicsak, mit találtam a cura pluginek között bóklászva:
[ Szerkesztve ]
-
compi.hu
senior tag
Azbest kollega jol mondja, a fluoreszkalas az egy (vagy tobb) hullamhoszusagu elektromagneses sugarzas elnyelesere mas hullamhosszusagu elektromagneses sugarzas kibocsajtasa. Vilagitsd meg a fluorescent greenedet egy UV elemlampaval, es ugy fog vilagitani mint a nicsa(k). Fluoreszkalasnal a gerjesztes megszunesevel sajnos a kibocsajtas is megszunik.
-
compi.hu
senior tag
válasz Mr.Csizmás #9391 üzenetére
Hát nyár vót na! Nem annyira törték össze magukat a fiúk
Én meg a minap megkaptam tőlük a meghívómat az új alkalmazottas "introductory dat"-re, és hangosan felvisítottam a röhögéstől amikor azt olvastam, hogy a nap végén lehetőségem lesz megcsinálni életem első 3D nyomtatását Aztán rájöttem, hogy a 3D nyomtató gyártás az csak a fedősztori, az Ultimaker tulajdonképpen időgépet gyárt.
-
compi.hu
senior tag
válasz janek69 #10268 üzenetére
Kockavázon két vállalható mozgásrendszer létezik, az egyik a corexy a másik az ultimaker. "Sufni" kivitelezésre az ulti gyakorlatilag alkalmatlan a tengelyek pontosságával kapcsolatos követelmények miatt, na meg a csapágyak sem egyszerűek. Marad a coreXY. Az a gép viszont makerbot rendszerű, volt ilyenem, visítva építettem át corexy-ra, ott legalább nem kell egy motort hurcolni az X tengely végén.
[ Szerkesztve ]
-
compi.hu
senior tag
válasz janek69 #10281 üzenetére
Mátrixnyomtatón a fej munka kőzben egyetlen irányban mozog, és amúgy sem igazán veri ki a szemed ha van egy kis oszcilláció gyorsuláskor. 3D-ben meg baromi ronda ringinget kapsz emiatt. Persze, lehet átgondolatlan mozgásrendszerekkel is elfogadható minőségben nyomtatni, csak a hajad kihullik mire elkészül.
-
compi.hu
senior tag
válasz kristof_ #10291 üzenetére
A tengelyek, amin a csapagyak siklanak forognak is. Bármilyen apró egyenestől való eltérés korigálhatatlan hibához vezet, mert míg egy "normál" lineáris tengely esetén ezt ki tudod korrigálni korrekciós mátrixszal, itt az hogy magasabban, alacsonyabban vagy beljebb vagy kijjebb lesz épp a fej a haljás miatt az attól függ, hogy a fej a másik tengelyen hol áll. Igen komoly minőségellenőrzés van nálunk a gyárban a beérkező tengelyekre, nem véletlenül.
A csapágy meg azért nem egyszerű mert sima LMXU csapágy nem tolerálja a forgást. Mindenképpen siklócsapágy kell. A közhiedelemmel ellentétben Igus Drylin nem használható egy az egyben LMXU csapágyak helyett (nyomás alatt kell legyen kívülről hogy ne lötyögjön) úgyhogy kb marad a(z) (esetleg grafitkenésű) bronz. -
compi.hu
senior tag
válasz janek69 #10418 üzenetére
Kihagyod a képletből a motor véges forgatónyomatékát. Csak szubjektív összehasonlítással szolgálhatok: Flsun Cube nyomtatót (Makerbot kinematika) alakítottam át hypercube-ra. Ég és föld. Nem tudom akkora sebességgel hajszolni, hogy olyan gagyi minőséget produkáljon mint az átalakítás előtt.
[ Szerkesztve ]
-
compi.hu
senior tag
-
compi.hu
senior tag
válasz Zsolt74 #10422 üzenetére
MINDEN tömeg amit mozgatnod kell csökkenti az adott minőség mellett elérhető gyorsulást, és ezáltal az effektív nyomtatási sebességet.
Direkt drive esetén én valami ilyesmiben gondolkoznék:
https://www.thingiverse.com/search?sort=relevant&q=28BYJ+extruder&type=things&dwh=315be3c7f886265
[ Szerkesztve ]
-
compi.hu
senior tag
válasz WinZol #10428 üzenetére
Átalakítás után használható, de a nem kínai lineáris tengelyek nem olcsók, szóval én most már inkább összeraknám nulláról. Gyakorlatilag a heatbed, a táp, a Z mozgás, a motorok, a vezérlő, és a keret jött az eredeti kitből, minden más kuka. Keretbe pedig függőleges elemekhez amúgy is jobb lenne 2040 vagy 3030 profil a 2020 helyett.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
● A topikban hirdetni tilos (bérnyomtatást kérni is, a Hardveraprón adhatsz fel ilyen hirdetést)!
- Elemzés A 3D nyomtatás sikerének alapja
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest