-
Fototrend
Általánosságban a napenergiáról (alapinformációk)
Kezdjük Ádámtól, Évától! Napenergiát nagyon sok mindenre lehet hasznosítani, nagyon sokféleképpen, de ezek közül a legelterjedtebb a napelem és a napkollektor.
Napelemmel villamos energiát lehet előállítani, napkollektorral hőenergiát állítunk elő, amivel vizet vagy levegőt lehet melegíteni, amit a használati meleg víz melegítésére, vagy épp fűtésrásegítésre lehet használni. Utóbbi előnye, hogy rendkívül magas hatásfokkal (<95%) tudja a beeső napsugárzást hasznosítani, hátránya, hogy akkor adja a legnagyobb meleget, amikor süt a nap – jellemzően amikor nincs rá szükségünk (nyáron)! Mosodáknak, autómosóknak (ahol sok hőenergiára van szükség nyáron is) ideális befektetés! Háztartásoknak már több problémát hordoz, mint előnyt, mert a nyáron keletkezett energiával valamit kezdeni kell, különben néhány év alatt saját magát fogja károsítani a rendszer!
Könnyű megjegyezni, hogy melyik-melyik, mert anno iskolában majdnem mindenkinek volt napelemes számológépe! Ez a topic a napelemekről szól!
Új hozzászólás Aktív témák
-
__Zs__
tag
Kedves Fórumozók!
Szíves segítségeteket kérem az alábbikhoz.
Napelemes rendszer telepítését tervezem családi házunk tetőszerkezetére.
Rengeteget olvastam már a témában sok felé - pl. itt a fórumon is, az összefoglalót is - árajánlatokat is bekértem már, "csak" a döntést nem sikerült még meghoznom. Valószínűleg egy "kicsit" elkeveredtem a rengeteg információ között, és természetesen szeretném a technikailag számunkra leginkább megfelelő és elegendő, ugyanakkor megbízható és egyúttal - a fórum nevéhez hűen :) - nem is a legdrágább megoldást választani. Ja, és a későbbi bővíthetőség sem lenne elhanyagolható szempont.
A lényeg: jelenleg optimializált (vagy másnéven smart) rendszerben gondolkozom, és nem kizárólag az árnyékhatás kivédése miatt, hanem mert szeretném kézben tartottnak tudni a panelenkénti állapotot --> ami nem működik, az legyen cserélve, javítva.
Erre klasszikus megoldás a SolarEdge.
Kérdés-1: Hátránykén olvastam a külső optimalizálók miatti több kötési pont potenciális meghibásodásának lehetőségét, illetve maga az optimalizáló meghibásodását, ami igaz, hogy 25 év garis (elvileg), de kérdés, hogy mennyibe fáj egy ilyen elem cseréjének az a része, amit a kivitelezőnek kell fizetnem, hogy jön leszereli a hibásat, felszereli az újat (+ esetleges illesztési munka a rendszerhez; nem értek hozzá) azt követően, hogy az általa adott rendszerépítési garancia (2-5 év) már lejárt. -->
Van ezügyben már konkrét tapasztalata valakinek? Hosszabb távú (5+ év) SolarEdge külső optimalizálós rendszer --> milyen gyakran szállnak el az optimalizálók / hibásodnak meg a csatlakozások --> mennyibe kerül a javítás / ingyenes garanciális eszköz-csere munkadíja (kiszállással, stb.-vel)?
Kérdés-2: Kaptam olyan ajánlatot is, ahol a cég a napelembe (Luxor Smart Line 300 Wp Full Black) gyárilag (panel gyártó által) intergrált optimalizálóval árulja a rendszerét, pont a fent írt probléma kiküszöbölését ígérve: 15 év gyártói garancia magára a panelra --> központi monitoring rendszer Németo.-ban jelzi, hogy valemelyik panel elszállt --> ők (kivitelező) jönnek, komplett panel le, új panel be; köszönnek majd elmennek. Tehát zéró plusz költség ezen a fronton (evileg 15 évig). Vagy ez túl szép, hogy igaz legyen? Esetleg van ezirányú tapasztalata bárkinek?
Kérdés-3: Olyan ajánlatom is van, ahol nem panel, nem is cella-sor, hanem önáló panelen belüli cella-"optimilizáció" van (AESolar 300SM M6-60) amit maga a panel biztosít. Ugyanakkor az ajánlatban (3 különböző változat volt: Stringes Frónius inverterrel, panel optimalizált SolarEdge-el, és stringes (?) Huawey interverrel) a Solar Edges változat tartalmazta az n db külső invertert --> Akkor most a panel maga optimalizál (mint a Maxim panelek cellasorra), vagy kell még a Solar Edge is? Vagy attól, hogy a panel önmaga kezeli az egyes cellák (Maxim esetében cellasorok) teljesítményét, attól még a panelek egymástól független kezelése, optimalizációja szükséges / hasznos dolog, mert ha azok stringbe vannak kötve, akkor OK, hogy az érintett cella/cella-sor optimializált panel nem akkora mértékben veszít a teljesítményéből, mint egy hagyományos (cella/cella-sor optimalizáció nélküli), de attól még a teljes string minden panele ezen csökkent teljesítményű panelhez fog "idomulni"?
Elnézést, de tényleg nem vagyok szakma beli, viszont szeretném megérteni azokat a részleteket, melyek a döntés meghozatalához úgy érzem, hogy számomra szükségesek, és nem szeretnék a marketing szövegeknek, ill. csak az egyes telepítők, forgalmazók "saját eszköz/rendszer az ismert, azt szeretjük, az a legjobb" ajánlásait figyelembe venni. És természetesen ezzel őszintén senkit nem akartam megbántani.
Kérdés-4: Fentiekhez kapcsolódva: ha szeretném látni, és nyomonkövetni a rendszer panelenkénti állapotát, nem kifejezetten és kizárólagosan az épp aktuális leadott teljesítmény, hanem az esetleges meghibásodások észrevétele, megtalálás miatt, akkor az egyetlen megoldás a SolarEdge, ami ezt tudja? Azaz minden más esetben "csak" abból következtethetek egy vagy több panel esetleges meghibásodására, hogy a korábbi teljesítményadatokat figyelve össz(rendszer)teljesítmény csökkenést veszek észre? --> Kapcsolódva:egy ilyen esetben, miként történik a hibás panel lokalizációja pl. egy 20 paneles rendszerben?
Kérdés-5: Solar edge-s rendszerek melletti érvként olvastam még azt is, hogy az idő előre haladtával egy esetleges panelmeghibásodás esetén, ha már csak nagyobb teljesítményű panel lesz kapható, akkor az nem illeszthető egy bizonyos panel-teljesítmény szint felett a string-be elektromos viselkedés, a többi panelra való negatív (részletekre már nem emlékszem) hatása miatt. Míg egy SE-s rendszer esetén "csak" az inverter oldal korlátozza, hogy hány és milyen - akár jelentősen eltérő teljesítményű panel - kerül ugyanabba a rendszerbe. Volt olyan potenciális kivitelező, aki erre azt mondta, hogy a hagyományos, string-es rendszerbe is gond nélkül be lehet tenni a 280-as panelek mellé a 320-ast, 340-est, vagy később akár nagyobb teljesítményűt (más gyártó, stb.), legfeljebb az is csak 280-on fog működni, ugyanakkor valószínűleg ez az újabb, nagyobb teljesítményű panel nem lesz drágább, mint az anno megvett 280-as. Tehát ezzel az egész problémakörrel nem kell foglalkozni, mert nem is létezik. --> Mi az igazság ezen a fronton?
Egyelőre ennyi. :) És tényleg előre köszönök, minden érdemi válazt, véleményt!
Megj.: egyébként az alap paraméterek, amire a rendszert szeretném: sima, D-K tájolású nyeregtető, kb.35-40 fokos hajlásszög; kb. 500 kWh havi will. energiafogyasztás.
__Zs__
-
#4875
__Zs__
tag
gereedigital
#4865
__Zs__
tag
válasz
gereedigital
#4865
üzenetére
Szia!
Én csak a bojlerre vonatkozóan szeretnék hozzászólni, segíteni. Mármint, hogy mennyire energiavámpír vagy éppen nem.
Mi 5-en élünk együtt, és a gyerekeim - már nem apróságok - szeretnek sportolni, ebből kifolyólag sokat zuhanyozni + mivel lányok és hosszú hajuk van hajmosás is bőven van. A melegvizet egy "őskövület" 200 l-es Hajdú bojler szolgáltatja, ami 60 C-s vízhőmérsékletre van belőve. A bojlert 2 (max 3.) évente karbantartom (alj komplett lebontása, vízkőtelenítés, kábelek, tömítés cserélve).Szóval fentiek mellett a bojler több évre visszamenő havi vill. fogyasztása átlagosan 240 kwh.
Figyelembe véve a saját melegvízhasználati szokásaitokat tudod eldönteni, hogy a ti bojleretek vajon sokat fogyaszt vagy sem. Persze ez akkor lenne egzakt, ha a bojler fogyasztása külön mérhető lenne.Ami biztos, hogy ha a bojler feleslegesen magas hőfokra van állítva, és a víz belőle meg kevéssé használva, akkor az adja a veszteség nagyját, hogy a felmelegített víz áll a tartályban és folyamatosan hül, ami ha magas a termosztát beállított értéke, akkor minden vízkivétel nélkül is hamarabb fog bekapcsolni, mintha alacsonyabb lenne a tárolt víz hőfoka. Ezt csak tetézi az a tény, hogy a fűtőszál bármikor fogyaszthat, hiszen nem vezérelt orán van.
Illetve még egy dolog: a vízvételi helyek távolsága a bojlertől. Nálunk pl. a konyha kb. 12 m-nyi csővezeték-hosszra van a fürdőben lévő bojlertől. Minden melegvíz kivétel ilyen távolságra jelentős vizfelesleg kiengedése (a csőben lévő, már kihült víz) és a melegvíz egy részének felesleges felmelegítése árán valósulna meg. Mi ezért döntöttünk egy kis - azt hiszem 10 L-es - helyi bojler beiktatásán, ami egy külön kapcsolóval kapcsolható és 2-3 perc múlva ott a helyben felmelegített víz a kézi mosogatáshoz (ami amúgy nem sok, mert van mosgató gép is). Gépészetileg megoldható ú.n. 3-csöves vagy cirkulációs vezetékes ellátással is a probléma, de nekem ez nem volt szimpatikus, mert ha jól tudom ott meg egy szivattyú keringeti a melegvizet folyamatosan - ergo ott is folyamatosan hül a víz a csövekben. Szerintem csak akkor éri meg, ha sok elvételi hely van, kvázi szinte folyamatos használattal távol a forrástól pl. kézmosók egy iroidaházban. De persze ez csak az én véleményem, mindent meg kell beszélni a szakemberekkel és utána dönteni.
Üdv': __Zs__
[ Szerkesztve ]
-
#4880
__Zs__
tag
gereedigital
#4876
__Zs__
tag
válasz
gereedigital
#4876
üzenetére
Nagyon szívesen!
Akkor alapvetően rendben lévőnek tűnik a bojler használata, de hátha más valaki tud még valami okosságot mondani.
Egyébként az oldalát végig tapogatva,én is egyértelműen érzem, hogy kicsit melegebb, tehát nem olyan mintha a kihült radiátor fogom meg (már nem fűtünk, és az is festett fém, azért ehhez hasonlítom, mert hasonló modon vezetheti el a hőt a kéztől, mint a bojler-palást). Viszont az is érdekes volt számomra, hogy ez messze nem egyformán volt megfigyelhető a palást minden részén. Aztán mikor először szétszedtem láttam, hogy tartály belső felén van ahol van vízkő felrakodás (olyan 0,5 cm vastagságra saccoltam), van ahol meg nincs, ill. volt, ott is de látszott, hogy lehullott róla egy részen. Elképezlehető, hogy ez okozza azt is, hogy nem egyenletesen egyforma a felület hőmérséklete kézzel végig tapogatva. Persze bőven lehet, hogy a tartályon lévő hőszigetelő hab sem egyforma tulajdonságú --> 20+ éves a bojlerünk (nem tudom pontosan, mert már akkor is be volt építve, amikor a házat vettük).
Nézegettem már én is az újabb Hajdú bojlereket: van valami okosítás is bennük, hogy a használati mód 1 hetes figyelése után garantáltan x %-kal kevesebb energia felhasználásával tudják a megfelelő mennyiségű meleg vizet biztosítani, de megmondom őszintén, még nem néztem részletesen utána. Meg annak sem, hogy mennyivel jobb a mostaniak hőszigetelése. Mert ha van érdemi hőszig fejlődés + ez az okosítás, tényleg kevesebb áram felhasználásával éri el, hogy amikor kell, akkor legyen melegvíz (ne feleslegesen magas hőmérsékleten tárolva + hülve a tartályban előző éjjel óta a ma esti zuihanyzásig), akkor talán nagyjából kiszámolható lenne a jelenlegi áramfogyasztás ismeretében, hogy mennyi víz lett felmelegítve. És ugyanannyi vizet az új bojler mekkora energiafelhasználással melegítene fel. A kettő különbözetéből meg kijönne, hogy mennyi idő alatt hozza vissza az árát az új bojler. De ez már nagyon OFF a te erdeti kérdésedre, úgy hogy hagyom is.
Véleményem az, hogy cseréld le a bojler, ha tényleg olyan régi, és nem bízol benne, de azért nézd meg azt is, hogy még mi adja a havi 600 kWh-s fogyasztást. Azért gondolom még ezt megfontolásra érdemesnek, mert nekem a 240 kWh-s bojlerfogyasztás mellett havi 250 kWh jön még rá minden másra (nem vezérelt áram), úgy hogy 5-en lakunk, mindhárom gyereknek asztali pc (+a sajátom), meg a talán szokásosnak mondható nagy-fogyasztók (hűtőgép, mosogép) mellett elektromos a sütőnk és megy egy 220 L-es mélyhűtő szekrény is (kert-godozás eszközök benzinesek). Ezt nem azért írtam, hogy villogjak mert sok, vagy éppen kevés a fogyasztásom, hanem, hogy összehasonlítható legyen a sajátoddal.
Kívánom a legjobbakat a felújításhoz, és sok-sok örömet a majdani szép, új és akkor már energiahatékony otthonotok családi használatához!
Üdv': __Zs__
[ Szerkesztve ]
-
#4883
__Zs__
tag
gereedigital
#4881
__Zs__
tag
válasz
gereedigital
#4881
üzenetére
Nem vagyok villanyszerelő, ezért eszembe sem jut túl-okoskodni a témát. 17 éve én is egy régebbi (79-80-ban épül) házba költöztem, amiben az alapvezetékezés még alumínium volt, a kötések pedig úgy nevezett "hernyózottak".
Aztán szépen lassan nekiállítunk felújítani a házikó egyes részeit (fürdő blokk; konyha; tetőtér). Minden egyes alkalommal - mert ezek nem tudtak egyszerre megvalósulni - az adott helyre egy úgy gerinc lett kihúzva rézből, és minden fogyasztó - talán mennyezeti világítást kivéve - arra átterhelve.
Annak idején mindig alaposan átbeszéltem a témát a villanyszerelővel, és rákérdeztem, hogy nem lenne érdemes a régi, használatban maradó (pl. lakószobák konnektorai) vezetékeket is kicserélni? Erre mindig azt mondta, hogy ha nem tapasztaltam problémát, akkor inkább hagyjuk mert, a régi vezetékezések pontos futása nem ismert, a régi csövezésekbe nem biztos, hogy gond nélkül el fogja tudni vinni az új vezetékezést (már behúzott vezetékkel a sarkoknál beroppantott Bergmann cső esete), és akkor lehet vésni faragni ott is ahol nem nagyon számítottunk rá, szeretni meg egyeltalán nem szeretnénk. Amúgy is az új gerincek miatt a régi rész egyre kisebb terhelést fog kapni, tehát szerinte ne. Mi meg sajnos mindig úgy voltunk, hogy nem az egész hát let kifordítva, tehát nem akartunk belevágni egy ilyen kétes kimenetelű műveletbe.De a lényegre térve (már megint elkalandoztam
): a szerelő mondta akkor, hogy egy fellazult hernyózott kötésen, vagy akár egy nem megfelelően meghúzot (vagy éppen visszalazult) konnektor bekötésen bizony kWh-k tudnak "elpárologni", ami egy túlzsúfolt dobozban még kábelhéj kigyulladáshoz is vezethet, még extrémebb esetben lakástűz is kialakulhat. Szóval a kérdésedre a válasz: akár egy passzív(rendeltesű) eleme a hálózatnak is válhat komoly fogyasztóvá, pláne, ha több is van belőle.Üdv': __Zs__
-
__Zs__
tag
válasz
Blamazs
#4907
üzenetére
Nagyon szépen köszönöm a részletes leírást!
Számomra is nagyon hasznos, mert pont a napokban volt itt nálunk az egyik potenciális kivitelező cég felmérni, és szerintük mindenképpen korszerűsíteni kell az órá-szekrényt (házon kívüli süllyesztett fa szekrény, 1979-80-ban épült a ház, tehát akkori lehet) valami idén 05.01-től érvényes módosítás miatt. Ajánlotta is egyből, hogy amennyiben tovább lépünk közösen, akkor meg fogja adni a megfelelő kapcsolatát, aki jön felmér, megmondja a tuti-t, és ha kell, akár el is végzi a szükséges átalakításokat (engedélyekkel együtt).
Nos, én pont azt szeretném elkerülni, hogy egy gazdaságilag az átalakításban érdekelt ember mondja meg, hogy tényleg kell/kötelező az átalakítás vagy sem.Ha nem a "lehúzós regisztrált szerelők", akkor ki az aki valóban függetlenként, érdemben meg tudja mondani (akár pénzért szakérteni), hogy biztosan kell vagy sem?
Ezt írtad:
"A fogyasztásmérő-helyekről minden esetben azt feltételezzük, hogy
a létesítésükkor érvényes és mértékadó szabványoknak megfelelnek (1).
Ha ez a feltételezés az irányadó, akkor a vizsgálat tárgya az aktuális műszaki állapot. (2)"Mert én erős bizonytalanság-érzéssel vagyok az (1) pontnál, hogy mi van ha az utolsó pillanatban dől el, hogy ja mégsem, ezt bizony cserélni kell --> csúszás a rendszer indításában. Ill. a (2) esetben mit is kell nézni pontosan? Pl. lángmentesítettség egy fa doboznál számomra nehezen értelmezhető.
Jól gondolom, hogy nincs más út, mint egy tényleg megbízható (pl. ajánlások alapján) reg. szerelőt kell megbízni, aki nem "éhes", és nem akar mindenképpen a számára egyértelműbben előnyös komplet áthelyezés/korszerűsítés irányába terelgetni? (bocs', de "kicsit" a szokottnál is bizalmatlanabbá tudok válni, ha a pénztárcámat potenciálisan feleslegesen terhelő témáról van szó
) Válaszodat előre is köszönöm!
Üdv': __Zs__
[ Szerkesztve ]
-
__Zs__
tag
válasz
agyarka
#4910
üzenetére
Szia!
"... most csak minimálisan lenne drágább a vezérelt ( köznyelvben éjszakai) mérőhely kiépítése. Az oda-vissza mért értékeket könnyebb vele egyensúlyban tartani, és később az elszámolási rend változásakor még nagyon jól jöhet.
A havidíja minimális, és később nagyon sokkal kerülne többe a létesítése."Segítségedet szeretném kérni, hogy a fentieket értelmezni tudjam, ugyanis én is érintett vagyok a témában, csak azzal a különbséggel, hogy nekem jelenleg már ki van alakítva az "éjszakai"/vezérelt vételezési pont, önálló mérőórával (közös szekrényben a főmérővel [mindenkori áram]).
Én úgy tudtam, hogy ha napelem kerül fel, akkor minden (értsd a most még vezéreltről működő, 200 L-es villanybojler is) az egyetlen oda-vissza mérő órán keresztül fog fogyasztani, nem megtartható a vezérelt ág/óra. Akkor ez nem így van, ill. lehet úgy is kérni, hogy ne így legyen?Hogy érted azt, hogy "Az oda-vissza mért értékeket könnyebb vele egyensúlyban tartani"?
Ill. ez konkrétan mit jelentene a szaldó megszünése esetén (mert ha jól gondolom ezt érted az elszámolási rend megváltozása alatt): " később az elszámolási rend változásakor még nagyon jól jöhet."?
Válaszodat előre is hálásan köszönöm!
Üdv': __Zs__
[ Szerkesztve ]
-
#4915
__Zs__
tag
turistakolbi
#4913
__Zs__
tag
válasz
turistakolbi
#4913
üzenetére
Szia!
Igen, nekem is csak az az infóm van, amit már válaszolt canniball, szépen meghivatkozva a konkrét pályázati azonosítókat.
2-részre volt bontva a pályázási lehetőség és a keretösszeg is. A Közép-Magyarországra (Bp és Pest megye, ha jól tudom) vonatkozó pályázási lehetőség lett felfüggesztve. -
#4999
__Zs__
tag
csemberlen
#4996
__Zs__
tag
válasz
csemberlen
#4996
üzenetére
Egy gyors számolást végezve (33 MJ/m3 átlagos energiatartalommal számolva a gáz esetében) 12833 kWh jön ki. Tehát a 10 kW-os rendszer is kevés lesz.
"A szaldó megszünése után nem biztos, hogy jó ötlet lesz COP=1 villannyal fűteni."
Egyetértek. Akkor már inkább valamilyen jó kis levegő-víz hőszivattyú (COP 3,x elvileg; persze alacsonyabb levegőhőmérséklet esetén szépen megy lefele ), ha alacsony előremenő hőmérsékletet igénylő fűtési rendszer van (felületfűtések).[ Szerkesztve ]
-
__Zs__
tag
válasz
tuzpenge
#4997
üzenetére
Ha "csak" a tavaszi, őszi időszak fűtése az érdekes (amikor még nincs is olyan hideg odakint) akkor pláne jó lehet a hőszívattyú. De ebben az esetben már a levegő-levegő típus is versenyképes lehet, amennyire én tudom. Persze ennek részletesen utána kell menni (előnyök- hátrányok).
-
-
__Zs__
tag
-
__Zs__
tag
válasz
r6man123
#5164
üzenetére
Szia!
Én is most rakosgatom össze az ajánlatokat egy táblázatba az összehasonlíthatóság végett, így amit írok azt a nekem küldött ajánlatok alapján tudom írni, tehát nem "mindentudó' vagyok, csak próbálok segíteni a saját tapasztalati bázisom alapján.
1) A két ajánlat kizárólag az árakat figyelembe véve úgy látom hogy a két véglet (legalább is én eddig se ilyen drága, se ilyen olcsó fajlagos árú ajánlatot nem kaptam):
Az 1.: 455729 Ft / kWp
A 2.: 350630 Ft / kWp2) Az MFB-s finanszírozás 10-15%-ot emel az áron (azok az ajánlatok alapján, amit én kaptam és kitértek erre; 4,96 kWp-vel tervezett a rendszerem )
Ugyanaz a rendszer MFB-vel 449460 Ft / kWp, MFB nélkül 391355 Ft / kWpLehet, hogy a nagyobb rendszerek esetén csökken a delta %-értéke.
A te 2. ajánlatodnál nem írtad, hogy MFB-s vagy kp-s. Előbbi esetben akár 250E(vagy még több is) Ft is ráugorhat a leírt árra (a fentiek alapján).
Üdv': __Zs__
-
__Zs__
tag
Szia!
Ez természetesen függ a vízhasználati szokásoktól (mennyi meleg vizet használ fel a család).
Esetünkben 5 fő, nulla kárdfűrdővel (csak zuhanyzás), elég gyakori hajmosásokkal (3 lány) + szeretik a "forró" vizet (legalább is hozzám képest
) 2952 kWh volt az utolsó éves fogyasztás. Most nyáron lesz 2 éve, hogy kipucoltam a bojler + standard 60 C-ra van állítva a termosztát.Üdv': __Zs__
-
__Zs__
tag
OFF
Szia!
Írnál a megoldásodról néhány mondatot? Ugyan jelenleg még nem aktuális, mivel éjszakai/vezérelt árammal megy a bojlerünk, de az elvileg hamarosan megvalósuló napelemes rendszer esetén úgy vélem már jó hasznát fogom venni az infónak, ugyanis szeretném majd a hejbenfelhasználás arányát amennyire csak lehet növelni.
Pontosan milyen eszköz(ök) alkalmazásával, milyen tényezők/paraméterek függvényében történik a kapcsolás (áram bojlerhez engedése)? A bojler elektromos bekötése, miként van kialakítva? Milyen módon, hova van a beavatkozó (wi-fi-s kapcsoló/relé) betéve?
Még ha a legegyszerűbb ütemezett időkapcsolás is az elv, akkor is nagyon szívesen olvasnék róla.
Előre is köszönöm!
Üdv': __Zs__
Megj.: Közben eszembe ötlött Geresics - topicgazdánk - teljesen jogos, OFF-okra vonatkozó kérése, és mivel úgy ítélem meg, hogy a bojlet wi-fis kapcsolásvezérlése nem kifejezetten napelemes téma, ezért alkalmazom is.
OFF
-
__Zs__
tag
válasz
Geresics
#5176
üzenetére
Hát látszik, hogy még sosem használtam, igaz?! Gyosan ki is próbálom.
De ha már próba, akkor vissza is kell térni a normálra is, csak hogy teljes legyen az élmény.
Egyébként láttam már ilyen "szürke" komment-eket más topic-okban, és azt gondoltam csak
"vagyánkodnak" itt egyesek.
Természetesen csak viccelek, azt viszont nem raktam össze, illetve mentem utána, hogy pontosan miként kell csinálni. Másik fórumon láttam, hogy így használják, ezért bátorkodtam így OFF-olni. A lényeg, örülök, hogy ismét tanultam valamit! 
-
__Zs__
tag
válasz
Borisz76
#5179
üzenetére
Szia!
Köszönöm a jószándékú tanácsot! Igen, erről már korábbi hozzászólások során sikerült okosodnom itt: a vezérelt órát nem is kell kiszereltetni, ha nem akarom. Egyébként a teljes elektromos áram fogyasztást tervezem napelemmel megoldani, még ha a jelentős (kb. 1/2) vezérelt arány miatt ez jelentősen rontja is majd a megtérülési időt. Tutira emelkedni fog az áram ára, csak idő kérdése. A kisebb napelemrendszerek meg úgy is drágábbak fajlagosan, úgy, hogy a HMV előállításhoz szükséges áram is megy át napelemmel megtermelésre.
tboy72 megoldása éppen azért érdekel, mert onnantól kezdve, hogy esetleg hozzányúlnak a szaldóhoz, adott esetben akán nagyon nem lesz mindegy, hogy mennyi áramot fogok a saját megtermeltemből nem helyben felhasználni, hanem feltölteni a hálózatra, aztán majd máskor meg visszavételezni. Akkor a bojler jól jöhet egy fajta elektromos áram --> melegvíz energiatranszformátorként, energia pufferként/"akkumulátorként": akkor melegítem fel vele a vizet, amikor süt a nap, nem pedig prompt amikor elhasználtuk (azaz pl. este a fürdés útán, mint most a vezérelt árammal), azaz a bojler elvileg kérné az áramot mert a víz egy része lement 50 C-ra a fürdés után.
Egyébként van / alakul is egy harmadik utas (nem hálózatra visszatermelő; nem is a független akkumulátoros), ráadásul magyar megoldás(kezdemény) is: http://microwatt.hu/HU/3_3_a_NATI_rendszerrol_roviden.html (és ez nem a reklám helye, semmi közöm hozzá ). Üdv': __Zs__
[ Szerkesztve ]
-
__Zs__
tag
Sziasztok!
1 kWp --> ? kWh lehozható energia kapcsán szeretnék egy kis segítséget kérni a fejemben lévő bizonytalanság feloldásához MFB hitelhez kapcsolódóan.
Természetesen a bevetetőt elolvastam, a https://re.jrc.ec.europa.eu/pvg_tools/en/tools.html#PVP oldalon szépen szimuláltam az adatokat, ami alapján 5,14 kWp-s rendszer adhat éves szinten 6064,1 kWh termélést nekem, ami 1180 kWh / 1 kWp.
Az ugyanazon bemenő adatokra (6050 kWh éves fogyasztás) érkező árajánlatok viszont szórnak kWp tekintetben. Visszaosztva az ajánlatokban írt becsült termelést (annak közelében voltak, amit kértem) a kiajánlott kWp-kel az alábbiak jöttek ki (kWh / 1kWp) - mindegyik következő érték egy-egy ajánlat alapján:
1100; 902-1120; 1152; 1050-1150; stb. Nem nagy szórás (kivéve a 2. példát), de ezekkel visszaosztva a megcélzott termelést a kWp meghatározásához 5,76 (1050 esetén) - 5,25 (1152 esetén) kWp értékek jönnek ki (a 902-es értékkel nem számoltam) --> amire aztán vetítve a rendszerköltségeket viszont nagyon nem mindegy; pl. egy 2,1M Ft-os rendszer 5,25 kWp-vel számolva 400E Ft/1kWp; 5,76-tal viszont már 364E Ft/1kWp-re jön ki.Ez eddig csak a felvezető elmélkedés volt.
Ahova ki akarom futtatni az egészet: az MFB-s pályázatnál mekkorra rendszer lesz "elsüthető" a villanyszámla alapján?A fenti saját példámnál maradva:
a) 6,06 kWp-s?
b) 5,14 kWp-s?Tudom, hogy a jelenlegi (vagy ha változás tervezett akkor a megcélzott) fogyasztást kiadó termelésre kell/érdemes belőni a rendszert, és hogy az 1 kWp --> 1100 kWh arány sem garantálható mindig, tehát 100%-osan belőni nem lehet ezt, de adott esetben lehet ez igen fontos. Pl. esetemben kaptam két olyan árajánlatot, ami árban nem sokkal tér el egymástól, és az egyik a fenti a) a másik pedig a b) rendszerre adta.
Viszont ha az a) esetén leszedettem 2 panelt (395 Wp-es Sharp), akkor a fajlagos költség eléggé visszaromlott (csak a panel és a tartószerk ára változott, inverteré csak minimálisan) mert a munkadíj viszont ugyanaz maradt. Tehát én a)-t szeretném megvalósítani, még ha az 7150 kWh-t is adhat 1 évben. Ami jóval több a jelenlegi fogyasztásunknál, de ha ilyen jó áron van, akkor miért ne. A kérdés már csak az, hogy MFB-be bele fog-e férni, vagy nem, mivel ott menni fog a kb. 1100-as értékkel való visszaosztás --> b) eset?Jó hosszú lett - elnézést miatta - de végül is itt gondolkodtam "hangosan", ugyanakkor szerettem volna érthetően megfogalmazni, hogy mit nem értek teljesen.
Válaszaitokat előre is köszönöm!
Üdv': __Zs__
-
__Zs__
tag
Szia!
Köszönöm a részletes választ!
Én alapvetően abban gondolkozom, hogy a jelenlegi igény legyen lefedve, mert várhatóan inkább csökkeni fog a családi felhasználás (gyerekek nőnek --> középsuli után kolesz valahol), viszont tervezek cserélni a gáz főzőlapot elektromosra + garázskapu automatizálás (bár ez utóbbit nem igazán gondolom kWh-kban érdemi plusz fogyasztónak). Aztán ha nagyon melegszik az éghajlat, lehet még 1-2 klíma a tetőtérbe, de ezt majd tényleg csak azután, hogy a felkerült napelemel esetleges jótékony hatását is sikerül kitesztelni.Akkor 1-2 kapcsolódó és újabb kérdés:
1) Az alapján, amit leírtál, akkor gond nélkül lehet a pályázatban a jelenlegi kWh fogyasztással egyenlő kWp-jű rendszert berakni, nem pedigt 1100-zal visszaosztott kWp-ben gondolkozni. Jól értem, igaz?
Ha így van, az azért is szerencsésebb, mert az invertert is lehet ehhez választani, ami a +20%-os felülpanelezéssel, már elég szép bővítésre lehetőséget teremthet a jövőben.2) Írtad, hogy
"és még véletlenül se kelljen az EON tól pénzt visszakapnod".
Ez azt jelenti, hogy ha pályázatos a napelememrendszer, akkor az esetleges plusz termelésből 1 Ft-ot sem lehet/szabad visszaigényelni a hitel futamideje alatt?3) Az 1 kWp-ről racionálisan várható termeléstartomány miként meghatározható?
Az https://re.jrc.ec.europa.eu oldalon szimulált értékben van egy 14%-os veszteségtényező, ezzel kell játszani, ha tartományt szeretnék, vagy a "Year-to-year variability" (esetemben 365.55 kWh) kell figyelembe venni? Ha az utóbbi, akkor milyen módon, pl. felét le kell vonni, felét meg hozzádni a "Yearly PV energy production:"-höz, esetleg más módon?
Nehogy félreértés legyen, nem akarom én 1 kWh-ra pontosan előre meghatározni a rendszer termelését, de egy "kicsit" bezavar ez a sokféle "várható termelés" számítási arányszám (ld. előző hozzászólásomat). Amit csak fokozott egy most feldolgozott újabb ajánlat, amiben csomag-1: 4,2 kWp --> 5250 kWh váható termelés; csomag-2: 4,8 kWp --> 6000 kWh várható terhelés szerepel. Ez mind a 2 csomag esetén 1250 kWh / 1 kWp termelést jelent.
Ja, és garantálják a termelésmennyiséget: ha nem jön le 1 év alatt az általuk garantált mennyiség, akkor azt ígérik, hogy jönnek és saját költségen tesznek fel még paneleket.Üdv': __Zs__
-
__Zs__
tag
Szia!
Én nem tervezek semmit sem "trükközni", egyszerűen a létező feltételek mellett, szeretném a számomra leginkább megfelelő, és amannyire csak lehet jőválló (esetleg majd a pályázaton kívül önerőből bővíthető; pl. 10 év múlva elektromos autó) megoldást megtalálni.
Ezért kérdezgettem a minnél pontosabb kWh / kWp meghatározás módját, meg, hogy pályázat esetén egyeltalán igényelhető-e vissza pénzt a szolgáltatól túltermelés esetén, mert feleslegesen nagy rendszert sem szeretnék telepíteni, de alulméretezettet sem (fajlagos költségek, későbbi bővíthetőség inverter oldalról).
Egyébként éppen én (is) írtam a 10-15%-os plusz árat MFB esetén (ugyanazon kivitelező 2 ajánlata), de az azóta feldolgozott ajánlatok alapján mondhatom, hogy ez már 5-15%, illetve, amikor eredetileg írtam a fenti %-os értéket, már akkor is volt nem is egy olyan ajánlat, ami MFB hitelezéses fizetési konstrukció esetén is ugyanazt az árat tartotta, tehát nem volt különbség. Egyébkén természetesen nem ezek a legolcsóbb ajánlatok, és főleg nagyobb cégektől jöttek.
Nem 0%-os hitelt semmiképpen nem tervezek felvenni, meg a kétféle ár (MFB vs. nem MFB) közötti esetleges különbözet nem is akkora összeg (esetemben 2 - 2,3 M Ft-os rendszerajánlatok), amit családon belül nem tudnék megoldani).Megjegyzés: a 15%-os difit alkalmazó cég nálam eleve kiesik, mert nem tudom értelmezni ezt az árrést. Én ezt értelmezem "trükközésnek", vagy nyerészkedésnek. És ezzel senkit nem megsérteni akarok. Sőt még el is tudom fogadni: ő is megválogathatja az ügyfeleit, és alavetően önerővel finanszírozott, gyorsan lepörgethető, kevesebb adminisztrációval, járó telepítéseket vállal. Ha valaki mégis kifizeti a kért felárat, az meg mindenkinek a saját döntése. Ugyanakkor én úgy látom, hogy semmilyen plusz szolgáltaltást, vagy többletet nem kapok a plusz árért cserébe. Persze az ajánlaton még fel is tüntethető, hogy pl. "MFB hitelhez kapcsolódó adatszolgáltatás + ajánlat adása: 125E (vagy akár több) Ft". De megnézném, hogy ezt ki fogadná el.
Max. arra tudok gondolni, hogy a kivitelező a kockázatát árazza be, mondván, hogy őt köti az ajánlata, ami a pályázat elhúzhódása miatt lehet, hogy nem lesz tartható, akkor ő bukik. De ez egy hasraütés szerű ár lesz, ahogy a fent írt összegnagyságok szórása is mutatja. Akkor nem korrektebb lenne az ajánlatot X Ft/EUR árfolyamhoz kötni, és a vállalkozói szerződésbe beleírni, hogy magasabb árfolyam esetén a megrendelő MFB hiteltől függetlenül kicsengeti a pluszt, egy max Y Ft/EUR esetén meg akár el is állhat a szerződéstől. Aláírás, mindkét fél elégedett (lehet), hiszen a kockázatot megosztották (a megadott Ft/EUR eléréséig a kivitelező haszna csökken; ami X elérése esetén a megrendelő plusz költségébe megy át (Y-X ből adódó rész). Persze, lehet, hogy nagyon naív vagyok, és ezt a fajta rugalmasságot meg az MFB pályázat nem fogadja el/be. Üdv': __Zs__
-
__Zs__
tag
válasz
#44448768
#5192
üzenetére
Szia!
Ennek
"Nomeg akad még pár apró okosság a rendszerben amivel ügyesen bánva a jóból remekké is lehet tenni az MFB pénzből telepítést."
kapcsán, tudnál néhány gondolatot megosztani? Kizárólag a tisztán értés, látás miatt, és teljes mértékben a tisztességesség és a törvényesség talaján maradva.Előre is köszönöm!
Üdv': __Zs__
-
#5198
__Zs__
tag
kardkovacsi
#5195
__Zs__
tag
válasz
kardkovacsi
#5195
üzenetére
Szia!
"Én abban bíznék amit én számolok és nem abban amit az eladó mond."
Én is ezt szeretném. El is indultam, de elbizonytalanodtam (részleteket ld. a hozzászólásomban), persze lehet, hogy feleslegesen.
Illetve egyértelmű, hogy az ajánlatot tevő is megkérdezhető, hogy ugyan mondja már meg, hogy mi alapján, és pontosan hogyan számolt.A lényeg mi alapján számolsz, és miként számolsz, határozod meg a várható terméléstartományt (legkisebb/pesszimista - legnagyobb/optimista várható termelést)?
"Olyan 10%-os veszteséggel érdemes számolni " --> Ezt érdemes a 14% helyett használni a már többször hivatkozott eu-s PV termelés-szimulációs web-oldalon?
Üdv': __Zs__
-
__Zs__
tag
Most visszaolvasva az általam írtakat:
"..., és teljes mértékben a tisztességesség és a törvényesség talaján maradva."
Nehogy félreértés legyen, ezzel nem azt akartam üzenni, hogy te csak és kizárólag biztos ezen kritériumoknak meg nem felelő dolgokra gondoltál, vagy utaltál, hanem, hogy részemről az érdeklődés csak az ilyen irányokra áll fenn bárkitől érkező válaszok esetén. Remélem ezzel senkit sem sértek/sértettem vagy bántok/bántottam meg! Üdv': __Zs__
-
__Zs__
tag
Teljesen jogos, amit írtál, olyan szempontot is behozva a vállalkozás/kivitelező oldalán, ami nekem eszembe sem jutott. Látszik, hogy alkalmazottként élem a világom, nem pedig a piacon másokkal versenyezve minden üzletért.
Én egyébéként úgy gondoltam, hogy készrejelentés után egyből lehívhatja az MFB-s konkstrukcióba ajánlott vállalási árat (minusz önerő), ami nem hónapok alatt ér oda hozzá. És hogy a pénze sem áll az adott árajánlat és aláírt szerződés után az én rendszerem anyagaiban, mert vagy prompt veszi őket a piacról, amikor be kell építenie, vagy rendelkezik pufermennyiséggel n kWp rendszer megépítésére, amihez akkor nyúl, amikor egy-egy meló fizikailag indítható: a kp-s kvázi azonnal, az MFB-s meg némi időbeli csúszással.Örülök, hogy ismét tanulhattam valamit, és szélesedhetett a látóköröm!
Egyébként az említett filózófiádat én is osztom, csak a konkrét esetre írtam, hogy akár úgy is megoldható lenne, de mivel úgy is MFB-s hitellel megy az egész, és jó eséllyel sikerül majd olyan kivitelezővel megegyeznem, ahol nincs MFB-nemMFB árkülönbözet, ezért végül is az egész csak egy gondolatkísérlet volt.
Üdv': __Zs__
[ Szerkesztve ]
-
__Zs__
tag
válasz
#44448768
#5207
üzenetére
Mindkettőtöknek - dranga és b. - köszönöm a téma (MFB-s konstrukciós rendszer indukló kWp méretének meghatározása, potenciális következmények túltermelés esetén) megvitatását, a pro és kontra érveket!
Túl én sem aggódom egyeltalán, de tényleg jobb szeretem a békességet. Ugyanakkor meg a lehetőségekből kihozható legjövőállóbb rendszert is szeretném megvalósítani. Célom tényleg egyeltalán nem az áram termelése és eladása, ezzel egyfajta passzív jövedelem-lehetőség megteremtése (ld. pl. itt részletezve: http://www.400volt.hu/letoltesek/Napelem%20rendszer%20hossz%c3%ba%20t%c3%a1v%c3%ba%20befektet%c3%a9sk%c3%a9nt.pdf), viszont, ha a rendszerem adott esetben tényleg túl termel, akkor adott esetben éves pl. 10E Ft (nem számoltam ki, hogy ez mennyi kWh után jönne vissza, lehet, hogy sokat írtam) akkor az ne maradjon már a szolgáltatónál. Lehet, hogy épp ez fogja majd az éves energiaadómat fedezni a 4 kW feletti részre.
-
#5215
__Zs__
tag
csemberlen
#5188
__Zs__
tag
válasz
csemberlen
#5188
üzenetére
Nektek - tboy72 és csemberelen - is köszönet a téma (bojler áramának vezérlése napelem esetén, amikor vezérelt áram már nincs) rövid átbeszéléséért.
Megjegyzések, észrevételek, kérdések:
1) Mentem le az infókat későbbre. 2024-ig lesz még időm teljesen utána járni a témának, valószínűleg majd csak később kezdek el ezzel a szállal foglalkozni, de akkor legyen már meg a kiinduló pont.
2) Nálam a bojler alján eleve 2 külön hüvely van a pajzson, két egymástól független termosztát érzékelője számára: egyik az üzemi, állítható, a másik a biztonsági, fix. Akármilyen rendszert is valósítok majd meg a 2. független biztonsági kört biztos meghagyom, "jobb félni, mint megijedni" alapon.
3) "A feltételes vezérlést a Domoticzon keresztül szkriptek végzik," --> ennek kapcsán lehet valami részleteket tudni, vagy ez valami okos-otthon okosság?Üdv': __Zs__
-
__Zs__
tag
"penzhasznalat ara".
Hát igen, ha tényleg fennáll ez az eset, azaz tényleg benne áll a pénze az én rendszeremben. Na, de ha 2 hónapra is, de pl. kb. 2 M Ft bennálló pénzre (2,2 M körüli rendszerár - önerő) alsó hangon 110E Ft-ot (2,2 M 5 %-a) elkérni, kvázi a pénz árára, azért az 33 %-os éves kamat. Ezt azért kicsi soknak tartom.
De hagyjuk is, tényleg, nem ez az egésznek a lényegi része! Én gondoltam kicsit túl ezt az egész témát.
Meg talán lesz valaki kivitelezői oldalról, aki majd meg tudja mondani - akár itt is - a tutit. Üdv': __Zs__
-
__Zs__
tag
válasz
canniball
#5216
üzenetére
Kösz', a háttérinfó megosztását!
Ráadásul az ajánlatoknak a munkadíj az erősen vékonyabb része, tehát akkor meg tényleg különösen érdekes a jelentős árkülönbözet a kétféle konstrukció között. De, ahogy írtam eggyel korábban, tényleg nem is ez a lényeg. Mindenkinek el kell tudni dönteni, hogy milyen ajánlatot tesz, ill. fogad el.
Mindenkinek köszönet a számomra azért hasznos eszmecseréért!
Üdv': __Zs__
[ Szerkesztve ]
-
__Zs__
tag
válasz
zsolt999
#5396
üzenetére
"cserepes lemez tetőre szerelhető e" --> van ilyen az utcánkban, úgy, hogy tutira
"egy kb 10m-re lévő másik épületen lenne, " --> ahogy én látom a távolság szempontjából bárhova viheted a saját tulajdonú ingatlanon, de a távolság miatt szinte tutira kell majd a tűzvédelmi leválasztó kapcsoló (DC vezetékhosz 10 m felett lesz) -
__Zs__
tag
Sziasztok!
Stabil Invest nevű céggel van-e valakinek konkrét tapasztalata?
Messze a legolcsóbb ajánlatot adták: 307805 Ft / kWp (6,3 kWp rendszer; Growatt 6kW 3 fázisú inverter, Maysun / AESolar 315 Wp mono panel-ek; MFB-s ügyintézés támogatása).
A többi (>15 db) ajánlat messze efölött (következő a sorban 350600 Ft / kWp). Elvileg ez lenne a legolcsóbb, amit klasszikusan, kérdés nélkül ki kell dobni
. Ugyanakkor azért kíváncsi lennék valódi tapasztalatra (telepítés; probléma / gari kezelés, stb./bármi) is.[ Szerkesztve ]
-
#5483
__Zs__
tag
csemberlen
#5478
__Zs__
tag
válasz
csemberlen
#5478
üzenetére
Hát nem tudom. Nekem a 3x ajánlat (26 cégtől) átlaga 409E Ft/kWp. Mindegyik stringes (semmi optimalizálás), 4,6-7,3 kWp-es rendszerek.
Szóval nekem a 330E Ft/kWp ár meglepően olcsó volt, pláne, hogy a 2. legolcsóbb 350E Ft/kWp volt, utána meg inkább már 380E Ft/kWp felett.Lehet, hogy én nem kértem jó helyről ajánlatokat.
-
__Zs__
tag
Tűzvédelmi leválasztó kapcsol témához: részletesen utána néztem a szabályozásnak és végtelenül lehangolt, hogy ilyen dologra - szerintem agyatlanságra - ennyi pénzt leszek kénytelen kiadni.
Ez tényleg a tűzoltókat (meg a lakókat) védi? Miért a kapcsolóig tartó DC szakasz (akár 5 m) meg az egész panelezés nem marad feszültség alatt? Azt locsolhatják a tűzoltók az áramütés veszélye nélkül? Mert, hogy fogdosni a kábeleket, pláne a kettőt egyszerre nem fogják az oltási művelet közben az biztos. Ha meg azt sem látják, hogy hol bujik el a vezeték a tető alá, és merre van ez a kapcsoló, akkor honnan tudja, hogy melyik vezeték van még fesz alatt és melyik nincs. Szerintem minden vezetéket úgy kell megközelítenie és kezelnie, hogy fesz alatt van.
Maximálisan, értem, hogy biztonság, meg emberélet, de nem látom az érdemi létjogosultságát, pláne, hogy 2018 előtt nem is volt kötelező. Biztos statisztikák garmadája bizonyítja, hogy a kapcsoló nem létére volt visszavezethető a fatális balesetek 9x %-a. Főleg a tűzoltók körében. Ja és egy házikó oltásánál biztos elkezdik nézegetni, hogy na ide vajon mikor került fel a rendszer, mert ha 2018 előtt, akkor máshogy oltok, mintha utána. Egész valószínű.
Arról nem is beszélve, hogy mi kerül ezen a kapcsolón ennyibe ennyibe? Ja, ha elő van írva, akkor úgy is megveszik.
Jut eszembe: ebből csak egyféle van: minden ajánlatban a Santon szerepel elég változatos árakon, de sehol sem netto 75E Ft alatt. Itt nincs verseny?
Nagyon jó lobbitevékenységet és busás hasznot véleményezek.Ja és még egy csodálatos dolog: 2 év gari van rá, ami nem kiterjeszthető. Egy kütyüre, amiben motor van, meg folyamatosan töltődő "UPS", aminek minden nyamvadt áramszünet esetén le, aztán vissza kell kapcsolnia. Aztán ha elromlik, feltételezem a reteszelése a lekapcs állapot, tehát nincs termelés, mert az inverterig nem jut el a delej.
Ennyi volt! Elnézést, de ki kellett adnom magamból! És most jobb.
Persze, ha nagyon rosszul látom, írjátok meg bátran, talán egy-két jó érv mellette segít feldolgozni a témát!
[ Szerkesztve ]
-
#5488
__Zs__
tag
stickermajom
#5484
__Zs__
tag
válasz
stickermajom
#5484
üzenetére
Megosztod, hogy kik voltak (akár privátaban is ha nem szeretnél itt reklámozni)? Tényleg szívesen kérnék tűlük is ajánlatot.
Előre is köszönöm!
-
__Zs__
tag
Nézegetem a Fronius inverterek adatlapját és meglepődtem (pedig lehet, hogy nem kellene, csak nem vagyok eléggé tájékozott):
SYMO 6.0-3-M
Névleges AC teljesítmény (Pac,r): 6.000 W
Max. PV generátorteljesítmény (Pdc max): 12,0 kWpeakEz most tényleg azt jelenti, hogy akár ~11 kWp-nyi
PV panel is ráköthető?
Elnézést, ha nagyon tudatlan / buta a kérdésem! -
__Zs__
tag
Értem, és egyúttal köszönöm az árakra vonatkozó háttérinfót!
Az "UPS"-t magán a termék robbantott ábráján láttam pl. itt
[link]
persze a kép alapján sejthető volt, hogy nem egy hagyományos UPS-t kell oda képzelni, de azért arra nem gondoltam, hogy egy egyszer kisülő kondit hív az - ezek szerint igen csak pongyola - prospektus UPS-nek. Számomra ez is egyértelműen megtévesztés kategória, a túlmisztifikálás ködébe burkolás, a fontosság és komolyság látszatának keltése (a hozzá nem értők körében). No, de hagyjuk elvileg már túl vagyok rajta."Azért egységesek az árak mert a TE a kizárólagos importőre, mástól nem lehet megvenni."
Bakker, akkor lehet, hogy helytálló volt a sejtésem a lobbi, meg a haszonelvűség terén? Bőven lehet, hogy a TE hatott oda egy két helyre? Elég nagyok hozzá!
Megj.: nem vagyok az összeesküvés- elméletek rabja.Na, ez a 1/3 működött dolog, meg aztán csak hab a tortán. Még ha 100-ad része is enne a valós hiba (hibás működési) arány, az is messze alatta van minden iparilag elfogadható meghibásodási rátának (pláne ilyen árú termék esetén).
Most már tényleg elengedem![ Szerkesztve ]
-
__Zs__
tag
válasz
Geresics
#5099
üzenetére
Sziasztok!
A meghivatkozott hozzászólásban is taglalt "túlpanelezés" témakörben szeretnék kérdezni.
Adott egy a penalek összeteljesítménye alapján 6,4 kWp-s megvalósítandó rendszer.
Az MFB-s pályázat 20%-os túlméretetzési lehetősége alapján ehhez 7,68 kW-ig szabad/lehet invertert választani (ha esetleg ezt rosszúl tudom, javítsátok, légy szí').
Itt jön a dilemmám:
a) Fronius Symo inverter, amiben van 7 kW-os is, és ami aztán a későbbiekben (pályázattól függetlenül) 8,4 kWp-ig (20%), de olvastam/hallottam olyat is, hogy simán 50%-ig (10,5 kWp) felülpanelezhető --> ezáltal akár majd (5+ (10 ?) év múlva) egy elektromos autó töltésére is elegendő energia előállítására is képes lehet. Viszont csak 5 év a teljeskörű garancia (alkatrész, szerelés, szállítás).b) SAJ/Huawei inverterek --> ezekből nincs 7 kW-os csak 6 vagy 8. Utóbbi nem megy el a pályázatban, tehát csak a 6 kW marad. Garancia viszont 10 év teljeskörű. Huawei 6 kw-osnál az adatlap szerinti "Ajánlott max PV teljesítmény 10000 Wp"
c) SMA inverter --> itt sincs 7 kW-os és a garancia is csak 5 év.
Kérdések:
1) Melyik teljesítményű inverter a jobb választás a fent vázolt későbbi bővíthetőség szempontjából? A Fronius elég megbízható, hogy a jóval magasabb árat (különösen SAJ-jal összehasolítva) és fele garanciát figyelembe véve megérje azt a potenciális felülpanelezhetőségi pluszt (50% vs 20%), amit fentebb írtam?2) A felülpanelezésből adódó névleges AC teljesítmény feletti DC telj csúcs (pl. 6 kW-os inverter, 7,2 kWp-es panel-string) esetén mi lesz a differenciával (1,2 kW)? Hőként disszipálódik?
Ez a plusz csúcs-teljesítmény nem "eszi" jobban az invertert, azaz nem fog hamarabb tönkremenni a felül-panelezés miatt (Fronius esetében akár 50 %)? Vagy emiatt (is) van az inkább max. 20% felülpanelezési szabály?3) "A 20%-os túlméretezés (mint ökölszabály), a gyakorlatban úgy néz ki, hogy jó tájolás esetén is azzal évente olyan kevés a termelés levágása, hogy simán megéri! " --> Akkor ez azt is jelenti, hogy ez a 20% fölé már egyeltalán nem ér meg menni, akkor inkább már nagyobb inverter kell? Feltételezve, hogy az összes panel ugyanazon a tetősíkon (tájolás, dölésszög, árnyékmentesség) van.
4) Fentieket figyelembe véve egy 18 paneles (350 Wp/panel) rendszer 2 string-be szervezve, vagy 1 ben hagyva hoz le nagyobb energiamenyiséget ugyanazon AC teljesítményű inverter esetén? Illetve ha van eltérés az 1 string vs 2 string között ugyanazon teljesítményű inverter esetén, akkor ez az eltérés %-osan megegyezik a 6 kW-os és a 7 kW-os inverterek alkalmazása esetén (azonos panelszám)? A panelek ugyanazon a tetősíkon lennének, csak azért gondolkozom a 2 stringre bontáson, hogy az esetlegesen jelentősebben eltérő mért teljesítményből a 2 stringe-en következtetni lehessen valamilyen (kezdődő) panel hibára. Bár ha ez nem automatikusan figyelt (akár szoftveresen a logok alapján), akkor nem biztos, hogy sokat ér, hiszen szinte biztos, hogy nem nézegetem napi szinten majd a monitoring felületet
.Válaszaitokat, gondolataitokat, meglátásaitokat - akár ha tényleg csak röviden tudtok is reagálni, de - előre is hálásan köszönöm!
Üdv': __Zs__
[ Szerkesztve ]
-
__Zs__
tag
válasz
#44448768
#5624
üzenetére
Köszönöm szépen a visszajelzést és a tanácsokat.
MFB: az a helyzet, hogy tényleg csak 6,4 kWp mehet fel a jelenlegi fogyasztással és energetikai számítással (semmiféle, a beruházás végén lejelentendő bővítést - pl. klímával fűtés - nem terveztem belerakatni).
Ráadásul az inverter méretének meghatározásakor én a panelek kWp értékéből indultam ki, azaz a 6,4-et szoroztam fel 1,2-vel nem pedig az inverter méretét szoroztam 0,8-cal.
Ugyanis azt olvastam valahol, hogy az inverter névleges mérete lehet 20%-kal nagyobb a napelem-rendszer névleges teljesítményénél, nem pedig az inverter méretének 20%-val csökkentett értékre lehet a panelhalmaz kWp-jét belőni. Nem kötekedem, csak értelmezek.
És lehet, hogy hibásan/rosszul. -
__Zs__
tag
válasz
Geresics
#5626
üzenetére
Ez nem semmi volt!
És alapvetően nem a mennyiségre (bár az sem elhanyagolható) hanem az érthetőségre, egyértelműségre és nem utolsó sorban a segítő szándék ilyen igen magas fokú megnyilvánulására gondolok.
Őszinte tiszteletem és örök hálám.És ha összefututnk valahol a jövőben természetesen én állom a sört, meg aztán a bort is.
[ Szerkesztve ]
-
__Zs__
tag
válasz
#44448768
#5657
üzenetére
Köszönöm, hogy pontosan megkerested, és ide is beraktad. Valószínűleg én is ezt olvastam annak idején.
Még egyszer köszönet a megerősítésért, hogy akkor jól számoltam, és ezek szerint nem igazán tudok feljebb lépni az inverter méretben, hacsak nem nyúlunk hozzá az energetikai részhez.[ Szerkesztve ]
-
__Zs__
tag
Sziasztok!
EON területen a készrejelentés kapcsán van az újabb "fennakadásom", aminek kapcsán a tapasztalatotokra lennék kíváncsi.
Az egyik potenciális kivitelező jelezte, hogy neki a készrejelentéssel együtt be kell nyújtania az EON felé egy regisztrált szerelő átlali mérőhely felülvizsgálati jegyzőkönyvet is.
Utána nézve az EON oldalán én nem ezt találtam, hanem ezt:
https://www.eon.hu/hu/hmke/folyamat.html
"A telepítés után el kell küldenie elérhetőségeinkre
- a telepítés befejezéséről szóló kitöltött készre jelentési nyilatkozatot és
- az érintésvédelmi jegyzőkönyv másolatát. (Az eredetit szerelőink részére a helyszínen be kell mutatni.) "Ezt követően van írva, hogy
"Előfordulhat, hogy a mérőhelye nem szabványos, és korszerűsíteni kell. Készre jelentés előtt mérőhelyét ellenőriztesse regisztrált szerelővel, erről egyeztessen kivitelezőjével."A készre jelentési doksin pedig ez szerepel:
"4. Felhasználói nyilatkozat az üzembe helyezéshez:
Tudomásul veszem, hogy az üzembe helyezés szükséges feltételei:
...
- A mérőhely, a fővezetékek (regisztrált szerelő általi) ellenőrzése, szükség szerinti felújítása, a mérő kezeléséhez szükséges kezelő ablak kialakítása megtörténjen.
...
Ha a fenti feltételek nem teljesülnek, illetve ha ez elosztói engedélyes munkatársai úgy ítélik meg, hogy a termelő berendezés kialakítása, elemei a közcélú elosztói hálózatra nézve káros visszahatást okozhatnak, a rendszer üzembe helyezése a hibaok(ok) elhárításáig nem történhet meg. "Kérdések:
1) Jól gondolom, hogy a fentiek alapján a kivitelező rosszul tudja? Azaz az én felelősségem, hogy a mérőhelyem az óracserére alkalmas legyen.
Megj.: a kivitelező nem EON területen található, de telepítettek már EON területen is.2) Egyébként én még az egész vizsgálódásom megkezdésének legelején beszéltem egy a településünkön élő EON-os regisztrált villanyszerelővel telefonon, aki azt mondta, hogy ha nem növelek teljesítményt (3x16 A van), akkor minden problémázás nélkül cserélik az órát a készrejelentés után, és nem számít, hogy még fadobozos villanyóraszekrényem van (lakott téren kívül, nem utcafronti falon). Persze ez csak egy szóbeli infó, nem pedig egy jegyzőkönyv, amit lobogtatni lehet.
És akkor a kérdés: le van az írva bárhol, hogy egy nem új kialakítású mérőhelynek milyennek kell lennie ahhoz, hogy az a HMKE hálózatra engedéséhez megfelelő ("szabványos") legyen? Mert úgy gondolom, hogy ha eddig jó volt az elektromos áram szipókázására minden (új digitális órára kb. 2 éve cserélték a régi forgótárcsás mérőt), akkor most a 3 x 16 A-nál kisebb visszatáplálásra is minden jó kell(ene) hogy legyen. Vagy nagyon rosszul látom?
A lényeg nem szeretnék úgy a felülvizsgálatért fizetni, aztán meg a "mérőhely szabványosításért", hogy arra valójában "csak" a kihívott szerelő véleménye az alap. Aki ha nem is alkalmazottja az EON-nak, de mégis csak a szolgáltató oldali érdekeket képviseli.Üdv': __Zs__
-
__Zs__
tag
Sziasztok!
Hallottatok/tudtok valamit ennek a hátteréről, ill. esetleges következményeiről?
MÓDOSULT A „GINOP-8.4.1/A-17 LAKÓÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁNAK ÉS MEGÚJULÓ ENERGIA FELHASZNÁLÁSÁNAK NÖVELÉSÉT CÉLZÓ HITEL” CÍMŰ HITELPROGRAMOK TERMÉKDOKUMENTÁCIÓJA"a Hitelprogram keretösszege 91,21 milliárd forintra csökken,"
-
__Zs__
tag
Sziasztok!
Kiveitelező kapcsán meglévő esetleges tapasztalat iránt érdeklődöm:
I.SZ.I. PRODUKT Kft.Eddigi tapasztalatom:
- árajánlat kedvező (368E Ft/kWp; 6,27 kWp; Fronius Symo Web 7.0-3-M + Q-Cells Q.PEAK DUO G5 330Wp)
- telefonon kedvesek, normálisak
- szerelési garancia 10 év (szerződésbemn pontosan leírva, hogy miért fizetek és miért nem)
- teljes MFB támogatásIlyenek érdekelnének, hogy
- mennyire tartják, amit ígértek (időzítés, esetleges javítások/módosítások kezelése)
- mennyire kezelik jól a pályázatos tartalmakat (esetleges hibázás, újra készítés, stb.)
- valós hozzáértés telepítés, beüzemelés terén.Visszajelzéseiteket (akár privátban is, ha úgy szimpatikusabb) előre is köszönöm!
__Zs__
-
__Zs__
tag
Szervusztok dranga és b.!
Mindkettőtöknek köszönöm a hasznos válaszokat, a vélemények ütköztetését!
Egyébként olvasva amiket írtatok, egyre inkább úgy vagyok vele, hogy lehet érdemesebb lenne inkább megcsináltatni - akár komplett szekrénycserével + némi amper bővítéssel [az egyik 16 A helyett mondjuk 25]) - és akkor elvileg egy életre letudom ezt az egészet.
Persze pénz, nem is kevés, de tényleg nem lehet rá gondom többet.
Meglátjuk, alszom még rá egyet (kettőt). -
__Zs__
tag
Sziasztok!
Csak egy rövid bejelentkezés erejéig: július 21-én beadott MFB pályázatigény (Veszprém Takarék Bank fiók) --> mai napon készre szerelt rendszer (7 kW-os Fronius inverter, 18 db 355WP Q.Cells panel), úgy, hogy volt 1 hét tolás a kivitelezés tervezett dátumában.
Reméljük az EON sem húzza majd el az időt az óracserével, és akkor egyáltalán nem panaszkodhatunk majd a pályázatos ügyintézés idejével.Ha esetleg bárkinek kérdése lenne az ügyintézéssel kapcsolatos tapasztalatokat illetően, bátran kérdezzen, szívesen válaszolok, ha tudok.
Privát üzenetben nyugodtan, a fórumot nem hiszem hogy napi szinten fogom tudni követni.Üdv': __Zs__
[ Szerkesztve ]
-
__Zs__
tag
Sziasztok!
Szerintetek ezt miként kellett volna kevésbé béna módon, azaz a szakmai előírásainak megfelelően megoldani?
Nem arra gondolok, hogy a miért nincsenek a kábelek a kitolt gégecsövon keresztül bevezeteve a héjalás alá (az szerintem szimplán elfogadhatatlan), hanem, hogy a gégecső rettenetesen elemeli a cserepet. Ezt miként lehet szépen és műszakilag megfelelően megoldani?
Lehet, hogy a kidugott gégecső miatt a cserép súlya ugyan nem terhel rá a kábelekre, de nekem egy így finoman szólva nagyon nem tetszik.
Sajnos a rendszer szellőzőcserepe nem fér el a panelek alatt, és eggyel jobbra (a mező szélén kívülre) sem lehet egy ilyen szellőzőcserepet betenni, mert az meg már a szélső, lezáró cserép, aminek az oldala lefordul az oromdeszka felé. Megnézem majd a rendszer antenna-kivezető elemét, de szerintem az is magas lesz.Megj.: Van még egy-két még nekem laikusnak is "érdekes" megoldás a kivitelezésben, amit egyeztetni fogok velük mielőtt fizetek.
Üdv': __Zs__
) 
Természetesen csak viccelek, azt viszont nem raktam össze, illetve mentem utána, hogy pontosan miként kell csinálni. Másik fórumon láttam, hogy így használják, ezért bátorkodtam így OFF-olni. 
PV panel is ráköthető? 
Új hozzászólás Aktív témák
Az összefoglaló tartalma:
1. Alapfogalmak
2. Napelemekről
3. Napelem típusok
4. Inverterekről
5. Várható termelés kiszámítása
6. Mi történik működés közben?
7. Mi az engedélyeztetés menete?
8. Rendszer-méretezés és hibák(!)
9. Villámvédelem
10. Árak és megtérülés
11. Hibrid rendszerek
12. A megújuló energiák helyzete napjainkban
13. Egyéb
14. Telepítés után
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen