Aktív témák

  • thesound

    őstag

    Beteg voltam én is és a kislányom is. Tünemény picurt látni 39 fokos lázzal és azt, hogy gyakorlatilag kidől a láztól és addig nem tudja nyitvatartani a szemét, hogy beadjuk neki a lázcsillapítót, az szívbemarkoló. Persze azért sikerült beadni végül és a végtagok hűtésével most visszament 38 fokra a láza. Az ügyeleten az mondták, a lényeg, hogy 39 fok alatt maradjon mindig.
    Pici szervezete jól reagál még, egyből alvásba merült, engem is kiütött 39 fokos láz, csak én nem tudtam aludni tőle, még reggel ötkor fent voltam és másnap kiszendvedtem egy home office napot, ami nálunk munkát jelent (sőt, szinte mindig többet, mint egy office day).

    A big picture-t tekintve sok dolgot nem írtam le az elmúlt pár hétből. Azon gondolkodtam, hogy leírjam-e ide. INTJ személyiségként ez nem könnyű, ha valaki utánaolvasott akkor az okát is tudja. De említettem a blogom elején is, hogy több célja lehet ennek a blogoutnak. Egy nyílvánvaló és több kevésbé triviális. Ennek kapcsán jutott eszembe -és erről egy külön bejegyzést is terveztem-, hogy mit szeretnék ide leírni és miért, de ha már félig-meddig tudatos, akkor...
    Amúgy ha ebben a rohanó világban pár szóval kellene az általános hangulatom jellemezni, akkor egy lefelé lejtő egyenes, sőt mindig van _aki tud tenni róla_, hogy jobban lejtsen. A felfelé ugró csúcsokat a kislányom jelenti.

    Ennek a bejegyzésnek itt vége szakad pici lány kétszer hányt és emelkedik a láza is újra. Most elaludt.

    There's a light that never goes out (Erlend Oye cover of The Smiths)

    Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be. - Kodály Zoltán

Aktív témák