Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
(Nem is localhost kollégát akartam volna kijavítani /mikor írni kezdtem, az ő hozzászólását még nem is láttam/, csak a "LAN-os" kábelre utaltam, mint olyanra, amely egyenes-kereszt vonatkozásában nelétező kategória, hisz mindkettő LAN-hoz kell. Ja, a 'patch' tényleg hasonló értelmű, mint mondjuk wifi-antennánál a pigtail.)
-
And
veterán
válasz Kranyek #8789 üzenetére
A WAN-oldali IP-t kár volt rejtened, mivel az amúgy is egy belső hálózatokban használt, C-osztályú cím. Így nem tudni, hogy azonos alhálózatban van-e a saját LAN-od többi eszközével, ami nyilván nem szerencsés. Tehát ha a WAN-címed nem 192.168.1.x (ami valószínű, tekintve, hogy működik ), akkor oké.
Jól gondolod, wifi-oldalról a kliens-módot kellene használnod, így az eredeti (valószínűleg szintén kliens-módú) AP-t ki lehet venni a hálóból. A PC és a laptop IP-beállítása lehet automatikus, ha a routeren a DHCP-szervert bekapcsolod, a router WAN-kapcsolatánál pedig a statikus IP-t kiválasztva beállítod (vagy úgy hagyod) a korábban írt címeket.
Mod: ha a többi eszköz címét fix kiosztáson hagyod, a DHCP-szerver által kiosztható tartományt nyilván célszerű magasabb címről indítani, mondjuk 192.168.1.100-tól.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
És #9181 is: várjunk egy pillanatra, a kolléga egy szóval sem írta, hogy ő vezetéknélküli továbbosztást akar a másik helyiségben (ettől persze még lehet, hogy azt szeretné ), csak annyit említett, hogy átkerülne a másik szobába. Ha pedig az új helyén csakis vezetékes megosztás kell, akkor arra felesleges a wifi-sávszélt megfelező repeater- vagy épp WDS-mód, simán elegendő, ha kliensnek állítja a régi routerét, az új pedig marad alapon (vagyis AP-ként üzemel wifi-n). Márpedig ha adattárolóként és FTP-szerverként üzemel, akkor az amúgy sem hipergyors wifit nem kéne tovább lassítani. Ha pedig az adott router repeater-ként megy, akkor úgyis multifunkciós, tehát wifi-kliens is lehet.
Ha a router új helyének közelében is kell a vezetéknélküli elérés, és azt a modem mellé telepítendő router már nem tudja kiszolgálni, akkor jöhet a WDS/repeater. -
And
veterán
Mert a szolgáltató úgy próbálja a felhasználóhoz kötni a szolgáltatást, hogy a hálókártyája MAC-címét regisztrálja, és csak arról működik. A gyakorlatban szerintem nincs sok értelme, hisz egy hálókártya vagy router MAC-addresse szinte szabadon beállítható a driver vagy a webfelület segítségével, de remekül lehet vele szívatni az előfizetőket.
-
And
veterán
válasz MZsoltee #9254 üzenetére
Úgy van, ahogy localhost kolléga is írja: felesleges két router. Meglévő vezetékes router mellé vehetsz egy önálló vezetéknélküli access point-ot (AP-t), mivel egy vezetéknélküli router sem más logikailag, mint egy vezetékes router plusz egy wireless AP, közös házban. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy egy sima AP manapság egyáltalán nem olcsóbb, mint egy komplett wifi-router. Ezért a legjobban akkor jársz, ha a vezetékes routeredtől megszabadulsz, és veszel helyette egy vezetéknélküli kivitelűt.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz MZsoltee #9259 üzenetére
Pont a MAC-szűrés a legkevésbé hasznos 'védelem'. Az okát már számtalanszor leírtuk (forgalomból egyszerűen kihámozható, könnyen klónozható, az adatcsomagokat titkosítatlanul hagyja). Ennél még a legvackabb 64 (valójában 40) bites WEP is fényévekkel többet ér. Szerintem inkább használj valamirevaló kulcsolást, mint korábban említettem, amellett a MAC-szűrés már teljesen értelmetlen / felesleges mutatvány.
-
And
veterán
válasz Kenyvicelol #9274 üzenetére
Plusz két router? Ha jól értem, mit szeretnél, ahhoz egy is elég, repeater módban.
A 2. (kliens) router valószínűleg nem is fog IP-t kapni az elsőtől (ami a DHCP-szerver), csak a LAN-portjára kötött gépek. Magának a kliens-routernek valszeg. mindenképp fix IP-t kellene adni, lehetőleg a DHCP-tartományon kívül. Persze ez csak akkor igaz, ha ez a kliens mód kliens-hidat takar, vagyis nincs hálózatelválasztás, mint a WISP-módnál. A 3. routernél meg minek a WAN-portot használni? Célszerű minden eszközt (routert és kliens PC-t is) az első netmegosztó router után ugyanabban az alhálózatban (vagyis címtartományban) tartani, a második címfordítás (amit a 3. router csinál a WAN-LAN ill. WAN-wifi között) már abszolút felesleges. -
And
veterán
De végülis mit szeretnél megtudni a modemed konfigjából? Mi az, amit a leendő megosztáshoz épp a modemből lehet megtudni? Ott túl sok infót nem találsz, és a legtöbb menüponthoz egyáltalán nem biztos, hogy hozzáférsz (no nem mintha egy átlagos modemnét túl sok izgalmas dolgot lehetne ott találni).
Én is nyilvános IP-t kapok (T-online), de a modemem így érhető el: 192.168.100.1. Hátha nálad is hasonló . -
And
veterán
válasz Brutális eb #9649 üzenetére
Mondjuk ez a "senior tag"-ozás pont felesleges volt.
Nézd, ha mindkét gép wifi-n lóg, és a kettő között másolsz, akkor még a gyakorlatban elérhető adatsebesség (pl. 802.11g: 20-24 Mbps) is feleződik. A 400 kbyte/s viszont mindenképp alacsonynak számít egy g-s hálózatban is (802.11b-nél, két wlan-os gép között meg már sok lenne). A kliensgépek vételi térereje megfelelő? Megvan a maximális rádiós kapcsolódási sebesség?
#9652: "A US Robotics próbálkozott, azzal hogy a g-s szabványon belül elérje a lehető legnagyobb sebességet, azt úgy csinálták, hogy két csatornát kapcsoltak össze, de nem igazán látom, hogy valaki megvette volna a szabadalmat/ötletet."
Ha a channel bonding-ra gondolsz, akkor az nem valami óriási szabadalom, csak egy szimpla trükk. Ja, és bár a 802.11g mellett sosem lett hivatalosan szabványosítva, nagyon is használják: "Super G" néven (aka "108 Mbps"-es wifi) közismert, és nem a USR találta ki, hanem az Atheros. (A 802.11n-ben már hivatalosan is helyet kapott a módszer, a 40MHz csatornaszélességet használó módok szintén két rádiócsatornát fognak össze, de a hely szűke miatt ez leginkább csak az 5 GHz-es sávon támogatott.) -
And
veterán
"a fejlesztők célja az volt, hogy minél hatékonyabban kihasználhassa az eszköz ezt a sebességet."
Volt néhány ilyen jellegű próbálkozás, pl. a "125HSM" (másnéven SpeedBooster, Afterburner), de ezek is csupán legfeljebb 20..25% többletet jelenthetnek a sima 802.11g-hez viszonyítva, ráadásul ugyanúgy nem lettek külön szabványosítva, mint a SuperG. Ennél jobban nem lehet kihasználni az alapszabvány lehetőségeit. Vannak olyan korlátozások, főleg időzítések, amelyeken lehet 'optimalizálni', meg olyanok is, amelyeken nem.
Nem tudom, én 16..20Mbps-sel simán másolok két gép között (hagyományos g-hálózaton), ha csak az egyik PC lóg egy külső (ethernetes) wifi-kliensen, a másik meg vezetékkel a routeren, és mindez >1 km-es távon is átmegy, persze kültéri antennákat használva.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Brutális eb #9656 üzenetére
Még egy pár dolog érdekel. Pont az az infót adtad meg (Win7), ami a kérdésed és a megoldás szempontjából valószínűleg a legkevésbé releváns, a lényegi dolgok meg kimaradtak. Te 'két gép közötti' másolásról írtál, de ez hogyan értendő? Van közben router (vagy AP) is, tehát struktúrált a vezetéknélküli hálózat, vagy közvetlenül, ad-hoc beállítással kommunikál a két gép? A kliensek - és ha van, a routered - milyen wifi-szabványt támogat, és milyen módban vannak: g-only, mixed-mode, auto fallback állapota (automatikusan csökken-e a térerőtől függően a jelzési sebesség), aktív-e bármilyen titkosítási algoritmus? Ok, közel vannak egymáshoz, de mekkora a fizikai kapcsolódási sebesség, megvan-e az 54Mbps, ha 802.11g-s klienseid vannak? Így hirtelenjében ennyi jut eszembe..
-
And
veterán
"A másik PC-n be tudsz állítani olyat, hogy a rákapcsolt modem "vegye fel" a kapcsolatot, ha érkezik egy "kicsengetés" és egyeztessenek sebességet ? Gyanítom, hogy nem."
Hát szerintem rosszul gyanítod . Hogy a fenében lehetett volna pl. Doom-mal játszani telefonos hálózaton keresztül, két önálló PC között internet nélkül, 10+ évvel ezelőtt, ha nem így? Márpedig nekünk sikerült, és gondolom, ezzel voltak így még jópáran. Faxot sem csak küldeni tud egy modem, hanem - megfelelő szofverrel - fogadni is. A telefonos modem nem csak arról szól, hogy az ISP modemjét tudjuk felhívni, bármelyik más modemet is fel lehet (az 56 kilobites modemek aszimmetrikusak, mint az ADSL, így egymás között 'csak' 33kbps-sel képesek kommunikálni, ha jól emlékszem). Be kell állítani az IP-protokollt a telefonos kapcsolat alatt, aztán onnan kezdve szoftveres kérdés, hogy hogyan kezeljük a bejövő hívást, de gondolom, bármelyik elterjedt oprendszer alatt is van ilyenre lehetőség.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz kiraly45 #10249 üzenetére
1.) Tényleg.
2.) Emlékeim szerinMég az alap gyári firmware is kezel DDNS-szolgáltatást, 3rd-party fw-ek, mint a Tomato pedig főleg. Nem kell egyék kliensprogram, a router megoldja a címváltozás v. újraindítás miatti címfrissítést, ez jelenti a DDNS-támogatást.
3.) A kliens routereknél nem kell semmit állítani. De ha valóban a műholdvevők a kliensek, akkor azoknak képesnek kell lenniük DNS-címekre hivatkozni, mert azzal ugye nem sokra mész, ha csak numerikus IP-címet lehet rajtuk a szerver címeként konfigurálni.
Egyébiránt mire jó ez a szolgáltatás, milyen adatokat cserélgetnek egymás között a műholdvevők? -
And
veterán
-
And
veterán
Nem hülyeség, valószínűleg a kliens-módra gondolsz. Ebben, ill. egyéb vezetéknélküli funkciókban sajnos a Linksys-ek gyári firmware-rel nem jeleskednek. Viszont egy 3rd-party firmware segítségével megoldható. Pl. a DD-WRT támogatja a 160N v1.0, v1.1 és v3.0 hardververzióit (a v2.0-át sajnos nem). Ha nem félted a garanciát, vagy az már lejárt, felteszel rá egy ilyet, és multifunkcióssá válik a routered, meg egy csomó olan dolgot is tud majd, ami gyári fw-rel elképzelhetetlen volna.
-
And
veterán
válasz tomcsi816 #10500 üzenetére
"Van egy videó-webszerverem, egy ip-kamerához tartozik."
Márminthogy egy hagyományos videokamerához inkább, nem? IP-kamerában bennevan a szerver is.
A gyártó honlapja: [link], termékek: [link]. Sajnos az említett típus nem található, egy hasonló viszont igen, az Eyenet -250A (kategória: MPEG4 IP-camera). Annak a leírása szerint a default IP-je 192.168.1.2, és ez a manual nem konkrétan erre a típusra szól, a neve is IP-Camera Manual-1, tehát valószínűleg egy rakás eszközre igaz lehet ez az apalértelmezett cím. -
And
veterán
válasz dzsambo #11032 üzenetére
"Attól, hogy másik antennát teszel rá a router semmit nem fog észre venni [..]"
Már hogy a pékbe' ne venne észre semmit? Mondjuk érzékenyebb lehet ettől a vétele. (Az már más kérdés, hogy 802.11n-es routernél egy darabot tényleg nem érdemes cserélni, pláne nem 5 méter kábellel megtoldva.)
"Egy N-es routerhez minek nagy teljesítményű antenna, 2-3 szorosát tudja a G-s hatótávolságának."
Szép dolog az elmélet, de a gyakorlat néha nem ennyire precíz . -
-
-
And
veterán
válasz _ATi_1 #11306 üzenetére
Ekkora távra szinte bármilyen kültéri irányított antenna megteszi, olcsó kisnyereségű, 10 dBi körüli panelek is (vagy pl. házilag elkészíthető biquad-ok). Kábel sem kritikus, ha mindössze pár méter kell belőle, lehet mondjuk a legáltalánosabban használt H155 típus. Persze kliens eszköznek sem árt olyat használni, amelyen külső antennához a csatlakozás gyárilag adott.
"háztetőre egy adó antennát, a hátsó házra pedig a vevő antennát rakok"
Félreértések elkerülése végett: mindkét antenna ad és vesz is, hiszen wifi-nél minden eszköz adó és vevő is egyben.
"Esetleg jelerősítő is kell ?"
Aki ezt a 'jelerősítő' témát kitalálta, attól azért szívesen megkérdezném, hogy honnan szedte ez a folyamatosan felbukkanó fogalmat, amit wifi-nél előszeretettel, de helytelenül használnak. A 'jelerősítő' leginkább maga az antenna, de legyen ikább csak antenna. (Természetesen létezik wifi-hez aktív /adó- és vevőoldali/ erősítő is, de ezek használata egyrészt abszolút nem általános, másrészt adóoldalon illegális, harmadrészt sok kilométeres linktávokhoz való, nem a kert végébe ellőtt nethez).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Lpetya #11309 üzenetére
Hogy egészségkárosító lenne, azt nagyon nehezen tudom elképzelni (a testben elnyelődő teljesítmény egy ilyennél sehol nincs pl. a mobiltelefonokhoz képest). De hogy miért illegális? Mondjuk azért, mert 2,4 GHz-en 100mW EIRP-t engedélyeznek, egy ilyen adóoldali erősítő meg szokásosan 0,5..1W-os kimenőteljesítményű. Ha ezt egy szerény 10 dBi nyereségű antennába tápláljuk, akkor 10W EIRP-t kapunk, így lazán 100-szorosan lépjük át a limitet. Egy ilyen erősítőt pedig (mivel nagy távokhoz szokás használni) eleve nem ilyen 'kicsi' antennával szokás használni, így a limittúllépés simán lehet >1000x is. Na ezért.
-
And
veterán
válasz Lpetya #11313 üzenetére
Az országúton miért van sebességlimit? A csekkek befizetésére miért van határidő? Az alkohol eladására miért van alsó korhatár? Ha az ezekhez hasonló kérdésekre megvan a válasz, akkor a wifi EIRP-limitjére is. Most őszintén: az kinek volna jó, ha azon a néhány szűkös wifi-csatornán annyi jel jönne, hogy a szomszéd házig sem tudnánk egy tisztességes linket kiépíteni, mert valakivel biztosan zavarnánk egymást? Egyébként meg ez a 0,1W meglehetősen sokmindenre elég, csak nem szabad pazarlóan bánni vele.
-
And
veterán
válasz kenesei1982 #11778 üzenetére
"lehet ezt vhogy gyorsítani?"
Wifiről-wifire másolásnál, 802.11g szabványnál nem igazán, mivel az a legfeljebb 20 Mbps körüli maximális alkalmazásbeli sebesség ilyenkor szépen eloszlik a két kliens között. -
And
veterán
Problémák lehetnek az AP oldalán:
- Kikapcsolt wifi, mint előttem említették.
- Nem megfelelő szabvány (lehetőleg egyezzen a laptop beállításával, pl. 802.11g).
- Kikapcsolt SSID-broadcast, vagyis az AP 'jelen van' az éterben, de a noti hálózatkeresésnél nem látja.
- Szélső csatornára van állítva az AP: egyes notebook-ok az USA-beli kiszotás szerint működnek, azaz a 12..13-as rádiócsatornát nem kezelik a 2,4 GHz-es sávban.
- Rossz wifi-mód: nem AP-ként van konfigurálva, ha esetleg multifunkciós az eszköz.
- Bekapcsolt MAC-szűrés: bár ez csak a csatlakozást akadályozza, a hálózat láthatóságát a kulcsoláshoz hasonlóan nem befolyásolja (ha amúgy engedélyezett az SSID-szórás).
Default beállításon persze ezek jó része nem igaz, de mindegyik okozhat ilyesmit, ill. jónéhány hasonló beállítást kellene ellenőrizned a laptopon is. Ha utóbbin létrehozol egy profilt a wifi-kezelőprogramban, és ugyanazt az SSID-t, titkosítási eljárást és megosztott kulcsot állítod be, mint az AP-n (vagy a sikeres kapcsolódásig egyáltalán nem használsz titkosítást), és az AP amúgy működik, még arra is lehet esélyed, hogy fel tudsz csatlakozni rá. -
And
veterán
válasz atesss #12185 üzenetére
Első kör: manual. Elég sokféle felhasználói szintet ismer, és nem csak webfelületen, hanem CLI-n (ftp / telnet) is elérhető, utóbbiakhoz alapértelmezés szerint valóban az "Administrator" user kell, password nélkül. A hard-resetről meg a 103. oldalon (5.3 fejezet) ír: elvileg hosszan kell nyomni a reset gombot, míg a power led vörös színű nem lesz, ez kb. 7 másodpercig tart. Egyébként úgy képzelem, hogy a szolgáltatók nem nagyon szórakoznak a reset gomb hardveres módosításával. Ha le akarnák tiltani, arra sokkal egyszerűbb módszer volna a firmware módosítása (mivel a reset gomb megnyomása szokásosan nem hardveres resetet vált ki, hanem egyszerű I/O-vonalra csatlakozik, amelyet a szoftver kezel le).
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz atesss #12187 üzenetére
Aha, akkor ezeken már túl vagy.
"Ilyen JTAG port vagy ilyesmi, "pin-reset" megoldás nem létezik ?"
Az a baj, hogy te nem szimpla resetet szeretnél a szó eredeti értelmében, hanem a beállítások defaultra állítását. Ez pedig technikailag ugye kicsit többet jelent a proc / modem újraindításánál. A BCM6348 procot ismerő jtag-utility (tjtag) pedig ugyan létezik, valószínűleg a flash típusa sem jelentene gondot, de akkor is kellene egy ugyanilyen típusú és hardververziójú, alapbeállításokra állított készülék, amelyről le tudnád menteni a flash-ből konfigurációs terület ("nvram") tartalmát, hogy azt a te modemedbe visszaírd. (A BCM5325 a switch, a BCM4318 pedig a wifi-ért felel.) Szóval technikailag valószínűleg végre lehet hajtani egy ilyen beavatkozást, csak elég macerás.
Mod. #12188: A soros port nem jtag, azon nem lehet programozni. Leginkább diagnosztikai célokra lehet használni egy terminálprogrammal, mert a proc az oldalon láthatóhoz hasonló infókat küld bootolás közben.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz atesss #12190 üzenetére
A WRT54GL routerből (BCM5352-es processzor) kiindulva: maga a frissíthető firmware image (ez a 'kernel') csak programkód, vagyis a konfigurációs beállításokat nem tartalmazza. A flash tartalma három, egymástól jól elkülöníthető részre van osztva, és ezek szokásosan fix kezdőcímre vannak mappelve: 1.) a bootloader (Broadcom-ok esetén 'CFE', ez jó esetben sosem módosul), 2.) a firmware lényegi része, az említett kernel, és 3.) a konfigurációs beállításokat tároló 'nemfelejtő ram', az nvram. A letölthető firmware-image szokásosan csak a kernelt tartalmazza (jelentősebb verzióváltás esetén az nvram tartalmát egyébként is szokás ilyenkor defaultra állítania a szoftvernek, bár ez gyári fw-eknél nem annyira megszokott), ráadásul ezek nem minden esetben jtag-hez vannak kitalálva, mivel a júzer sem jtag-gel frissít, hanem webfelületen.
A Broadcom-processzoros routerekhez használt, (HairyDairyMaid-alapú) jtag debrick utility-k által kezelt kábel full passzív, LPT-re csatlakozó rövid kábel, csak a párhuzamos csatlakozó kell az egyik végére, és a routernek / modemnek megfelelő kiosztású tüskehüvely a másikra. Ehhez persze ismernünk kell az eszköz jtag-portjának kiosztását, ami pl. Broadcom-chipsetes Linksys routereknél elég egyforma:[link]. Amúgy lehet, hogy a te modem+router kombódnál nem pont ilyen, ha egyáltalán ki van alakítva a furatsor a nyákon. A tjtag-utility meg ingyenesen hozzáférhető: [link]. Az is járható, ha az nvram helyett a teljes 4MB-os 'full flash'-tartalmat égeted be a modemedbe, de ez részletkérdés, mivel ezekhez a műveletekhez mindenképp hozzá kell férni egy ismert v. default jelszóval rendelkező ST585 v6-os példányhoz, a jtag-util pedig támogatja mindhárom flash-tartomány (vagy a teljes flash-chip) írását és olvasását. A teljes flashtartalom beírása mellesleg ezekkel a jtag-segédprogramokkal rendkívül sokáig tartó, többórás folyamat, ezért szokás a relatíve kisméretű bootloader (+esetleg az nvram) feltöltése után LAN-on, tftp segítségével felküldeni a kernelt.
"De ezen infók lekérdezéséhez is kell a user / pass, nem ?"
Nem, a diagnosztikai üzeneteket csak simán kiküldi a portra a készülék, egy terminálprogrammal azok minden további nélkül olvashatók. Mod.: természetesen a fizikai szintű 3,3V (router/modem) <-> RS232C (PC) átalakításról gondoskodni kell a soros port használatánál, erre megfelel valamilyen dedikált szintillesztő IC, például a MAX3232.[ Szerkesztve ]
-
-
And
veterán
válasz Rolesz92 #12341 üzenetére
Milyen firmware-rel (ugye gyárival ez nem megoldható, mivel nincs kliens-, repeater- és WDS-mód) vannak felvértezve a routerek? Ha a netre kapcsolódó (megosztó) routert vezetéknélküli AP-ként, a másikat pedig univerzális repeaterként konfigurálod, akkor elvileg mennie kell. A másik megoldás, ha mindkét router AP, és beállítasz közöttük egy WDS-linket. A beállítás konkrét menete már firmware-függő lehet.
-
And
veterán
válasz Rolesz92 #12344 üzenetére
Ahhoz, hogy egy WRT54GL-lel wifin másik routerre kapcsolódjunk, már alapból 3rd-party firmware kell (kliens-mód), a gyárival nem megy. A kérdéseidre választ találhatsz e routercsalád külön topikjában, pl. az #1-es hozzászólásban össze vannak foglalva a rendelkezésre álló okos firmware-ek.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"azt irja nem okes a kulcs, mert 5 vagy 13 szamjegyunek kell lennie."
Azért, mert pontosan így van. A WEP-kulcs felhasználó által megadható hossza "128-bites" verziónál fixen 26 hexa számjegy (13 byte, avagy 104 bit), "64-bitesnél" pedig 10 hexa számjegy (5 byte / 40 bit). Innentől kezdve a hardverhez adott kezelőprogram, driver, külső ethernetes hardvernél pedig a firmware jóindulatán múlik, hogy az ettől eltérő hosszúságú kulcsokkal mit kezd. Ha nem képes magától feltölteni a kulcshossz hiányzó részét nullákkal, akkor bizony be is szól, hogy ez ebben a formában nem jó. De ez szerintem így is van rendjén: egy biztonságért felelős algoritmus inkább ne próbálja meg 'kitalálni a gondolatainkat', egy routert / AP-t beállító hozzáértő rendszergazda meg igyekezzen úgy konfigurálni az eszközt, hogy az korrekt legyen. Namost 9 'számjegy' (akár byte-ról, akár 4 bitet szimbolizáló hexa-karakterről van szó) WEP-kulcsként minden, csak nem korrekt. Hogy decimális, az még nem volna feltétlenül baj, hiszen egy decimális számjegy a hexa-számtartomány részhalmazának tekinthető. Hogy miért éppen WEP, azt most nem is feszegetnénk, ugye..
Azért bőven elegendő egyetlen topikban feltenni egy ilyen kérdést, főleg hogy kiemelt (ahogy a másik is). -
And
veterán
"szóval, ha feltöltjük "0"-kkal a jelszó végét 13 karakterig, akkor jó lesz."
Én a szokásos számábrázolás miatt inkább a kulcstartomány hiányzó elejét tölteném fel nullákkal, nem a végét. Hogy jó lesz-e, arról max sejtésem lehet. Nagyon régen használtam WEP-et, mikor még más nem volt, és a router esetemben is megkövetelte a korrekt kulcshosszt. A legjobb megoldás az volna, ha meg lehetne oldani a kulcs módosítását a routeren. -
And
veterán
(Párszor már próbáltam rá utalni, és még mindig ugyanaz a véleményem: ezt a vonalat szerintem kár erőltetni. Aki naponta csak pár percet mobilozik, annak a teste - konkrétan a feje - a kicsi, gyakorlatilag nulla távolság miatt több nagyságrenddel (!) nagyobb RF-dózist kap, mint az, akinek a szobájában, tőle pár méterre egy legfeljebb 0,1W EIRP-értékű wifi-eszköz van telepítve, és az folyamatosan működik. Más: 1.) a mobil adóteljesítménye 900 MHz-en 2W is lehet, persze csak ha nagyon gyenge a térerő. 2.) A #12978-as hozzászólásban linkelt apróhirdetésben szereplő értékeket kéretik nagy fenntartásokkal kezelni. Ugye nem gondoljuk komolyan, hogy egy legfeljebb 2,5W-ot biztosító USB 2.0 portról működő kliens 2,4 GHz-en 2W hasznos adóteljesítményre képes? Meg azt sem, hogy az antennája valóban 10 dBi-s? Csak meg kell nézni egy tényleg 10 dBi-s wifi-körsugárzó méreteit. Na jó, 2W EIRP-nek talán elmegy, mondjuk 250mW TX-power és 5..6 dBi nyereség mellett..)
-
And
veterán
válasz scampirent #12984 üzenetére
Ok, bár én nem állítottam, hogy az az eszköz egy sz@rfos, de egyszerűen nevetségesek a műszaki adatai. Ettől még teljesíthet átlag felett, de az ilyen USB-s, '2000mW-os' teljesítményről és '10dBi'-s (esetenként mindössze 30..40 cm hosszúságú) körsugárzóról szóló adatok nyilvánvalóan durva túlzások. Valamiért mégis tele van velük a net, mert úgy látszik, a nagy számok vonzzák a népet. Nem tuningolt routerekkel és kliensekkel is kilométerek lőhetők át, akár házilagosan készített antennák segítségével.
"Vételben mindent a maximumra jelölt de érdekes módon nagy részükre fel sem lép [..]"
Ezt mondjuk simán okozhatja a router / AP oldalán bekapcsolt MAC-szűrés. -
And
veterán
válasz scampirent #12982 üzenetére
Hogy érdemben is hozzászóljak : nem tudom, hogy a windows-os (?) netmegosztás kapcsolódik-e egyben DHCP-szerver funkcióhoz, vagy sem. De ha nem tud automatikusan címet osztani egy DHCP-kliensnek (merthogy a routert a WAN-felől annak állítottad), akkor az így nem lesz jó. A 'router címe' alatt egyébként melyik címet érted? A LAN-oldali (amúgy kizárólag fixre állítható), vagy a WAN-porton kapott címet? Ha önmagában a PC több kliens felé is képes megosztani a netet (vagyis egy, a PC-re csatlakoztatott switch-ről több gép is működhet egyidőben), akkor nincs szükség a Linksys-ed WAN-portjára, azaz azt is switch-ként (ill. sima AP-ként) lehet használni valamelyik LAN-portja felől a megosztó gépre csatlakoztatva.
De ez a topológia nem túl szimpatikus. Szerintem sokkal jobb lenne, ha az USB-s eszköz helyett maga a router lenne a vezetéknélküli kliens, ill. egyben repeater, mert akkor a PC vezetéken lóghatna rajta (akár több is), a vezetéknélküli kliensek felé wifi-elérést nyújtana (a jelismétlő mód miatt mondjuk felezett rádiós linksebesség mellett, de ez nem mindig jelent hátrányt), ráadásul a megosztó gép működése sem volna feltétele a többi kliens netelérésének. Egyetlen hátrány, hogy - mivel Linksys-ről van szó - ennek kivitelezéséhez a router gyári szoftvere nem jó, azt ehhez le kellene cserélned egy 3rd-party firmware-re, ha az adott típus egyáltalán támogatja valamelyiket.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz cellpeti #12995 üzenetére
Az otpikai rálátást meg kellene oldanod (ill. ilyen, relatív 'kicsi' távnál jól közelítened), mert anélkül a link sosem lesz az igazi. Magyarul kültéri antennát kellene alkalmaznod, és mezis kolléga is valszeg arra akart rávezetni, hogy ha csak pont-pont kapcsolat kell (tehát nálad nincs szükség vezetéknélküli elérésre), akkor inkább irányított, kültéri antennát kellene használnod, amiből egy darab is elegendő, bármelyik aljzatra kötve (a másikról a gyári antennát ilyenkor el kell távolítani). Ráadásul a túloldalon sem szerencsés, ha az amúgy is takarásban lévő kliens laptop mozog, és csak a saját beépített antennájára hagyatkozhat.
Ha nálad is kell házon belüli elérés, akkor egy újabb AP (vagy wifi-router AP-ként használva, a LAN-oldalról csatlakoztatva) alkalmazható erre a célra, az elsőtől jó távoli rádiócsatornára állítva. -
And
veterán
válasz cellpeti #13034 üzenetére
Amire gondolsz, azt kliens-módú működésnek hívják, és szinte minden multifunkciós wifi-router és AP ismeri. Egyes gyárilag nem többfunkciós eszközök pedig firmware-cserével (3rd-party fw telepítésével) tehetők képessé ilyesmire, meg egy csomó másra is. (Mellesleg minden wifi-eszköz adó-vevő, legyen az kliens, router vagy access point.)
-
And
veterán
válasz cellpeti #13039 üzenetére
Ha gyárilag nem támogatja a kliens v. repeater-módokat, akkor sehogy, gondoltam, ez egyértelmű.
#13038: Én >1km-re lövök jelet sima soho-routerekkel, egyik oldalon házi antennával, és simán megy 10..20 Mbps hasznos sebességgel a hálózat..
#13040: Ha a routered DHCP-n kapja ezeket a címeket a szolgáltatódtól, akkor próbaképp hagyd ki a routert, csatlakoztasd a modemet közvetlenül a PC-dre, és add ki parancssorban az ipconfig /all parancsot. (Jó esetben a routert a helyén hagyva is látni fogod ugyanezt, de ha nem, akkor a router a saját IP-jét adja DNS-szervernek). -
And
veterán
válasz Chosen #13160 üzenetére
Gyárilag (alap firmware-rel) nem tudom, képes lehet-e erre, de mondjuk dd-wrt-vel biztosan. Az adatbázisa szerint a négyféle hardververzióból hármat támogat, csak a v1.0-t nem.
Ami nem teljesen világos:
"[..] majd azt ossza tovább, ne egy új hálózatban ossza meg a netet."
Tehát a cél az, hogy mindenki egy címtartományban (alhálózatban) legyen? Ha igen, a megoldás a dd-wrt féle értelmezés szerint a kliens-híd wifi mód (csak vezetékes megosztáshoz), vagy a repeater-híd (vezetékes + vezetéknélküli kliensekhez is jó). -
And
veterán
válasz Chosen #13188 üzenetére
Innen egyik topológia sem tűnik 'két hálózatnak', mivel nem látszik, hogy a TP-Link hogyan (melyik portján keresztül) csatlakozik a Cisco-hoz. Ha LAN-on, akkor nincs két címtartomány, mivel ebben az esetben a TP-Link egyszerű access point-ként van használva, az meg nem végez címfordítást. Ha viszont WAN-on csatlakozik, nos, az ilyenkor felesleges . Te végső soron egy repeatert (jelismétlőt) szeretnél, amely vezeték nélkül kapcsolódik a megosztó modem-routerre, és amelyre minden további kliens wifi-n konnektál. Ez megvalósítható WDS-móddal (ezt a kapcsolódó routernek is támogatnia kell), vagy univerzális repeaterrel. Ahogy a manual-t nézem, ez a TP-Link gyárilag egyiket sem ismeri, abszolút nem multifunkciós. Ezért muszáj 3rd-party fw-re váltanod, ha ilyet szeretnél. A dd-wrt mindkét fenti módot ismeri. Azt pedig jó ha tudod, hogy a jelismétlés az elve miatt minimum megfelezi a rendelkezésre álló rádiós linksebességet a megosztó router és a végpontok között. Mondjuk ez nem akkora probléma, ha a kizárólag belső hálózati forgalmad minimális, ill. a netelérésed sem valami extrém gyors.
Új hozzászólás Aktív témák
- Nintendo Switch
- Suzuki topik
- Milyen TV-t vegyek?
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- bb0t: Gyilkos szénhidrátok, avagy hogyan fogytam önsanyargatás nélkül 16 kg-ot
- Automata kávégépek
- Kertészet, mezőgazdaság topik
- Milyen okostelefont vegyek?
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- További aktív témák...
- MECHANIC PCB repair PAD - 2. generációs kialakítás
- DC csatlakozós ventilátor kábel - 1 utas vagy 3 utas változat
- ÚJ, bontatlan iPad PRO 13 (2024) M4 CHIP! 256GB WIFI asztrofekete, 1 év Apple garancia!
- Samsung Galaxy S22 Ultra 5G 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- HP Victus 16-r1019nt - ÚJ 16" FullHD IPS GAMER notebook - i7-14700HX, 32GB, RTX 4070
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen