Új hozzászólás Aktív témák
-
Abu85
HÁZIGAZDA
7950X később lesz, 5800X3D kérdőjeles.
#11 adamssss : Fogyasztásban sajnos nagyon nem. Az a Raptor Lake gyenge pontja, ebben versenyképtelen. Viszont legalább a teljesítménye jó.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
A gyártástechnológia sosem az asztali szinten hozott különbséget, mert asztalon kompenzálhatod a lemaradást akár +130 watt fogyasztással, ahogy teszi ezt a Raptor Lake-nél az Intel. Ez nem gond, mert a tesztekben úgyis 360-as víz van, ahogy nálunk.
A gyártástechnológiai különbség a mobil és a szerverszinten látszik. Abban, hogy az EPYC-nél az AMD saját magával versenyez már csak, illetve abban, hogy a mobil vonalon a Ryzenek adják messze a legnagyobb üzemidőt PC-n.Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
Szerintem ugyanabba a hibába futottak bele, mint mi. A Raptor Lake lassú, ha a High Precision Event Timer aktív. Nálunk emiatt ki is van kapcsolva a Raptor Lake-re, mert egyszerűen nem működik jól a processzor HPET-vel a játékok alatt. Fut, de több játékban lassú nagyon. A Ryzenek erre nem érzékenyek. Mindegy nekik, hogy a HPET aktív vagy sem. Egyébként ezért kellett kidobni a tesztből az egyik alkalmazást, mert az igényli a HPET-t, és nélküle nem fut, így Raptor Lake-en nem tudtuk elindítani.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
Az Intel nyereségének a nagy része a szerverből származott az elmúlt években. Ha elengedik, akkor soha az életben nem jönnek vissza.
Igazából nem engedték azt el, csak egyelőre ennyire képesek.
A teljesítmény is az AMD kezében van már. A legjobban fogyó notebookszegmens a 15 wattos chipek kategóriája. Oda az AMD nyolc nagy magot ad magas órajelen, míg az Intel két nagy magra korlátozza magát a hibrid dizájnnal.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
A játék alatt a VGA fogyaszt, mert az van terhelve, a proci annak a fogyasztásnak csak kis része, mert a VGA eleve elvisz a mért értékből 250 wattot. A procik fogyasztását az AIDA64 méri a mi tesztünkben. Nézd meg úgy, és látni fogod, hogy mi mennyit fogyaszt.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
A játék alatti fogyasztás a konnektorból van mérve. Ebből bő 250 watt a VGA eredménye, és eleve csak egy olyan játék fogyasztását nézzük, ami Vulkan API-t használ, tehát meglehetősen kíméletes a processzorokkal. A kihasználtság talán 20-30% körüli. Nem kell több neki. Ezért vannak egymás hegyén hátán az egyes procik.
Az AIDA64 a processzor valós terhelés, és a processzorokat közel 100%-ra hajtja. Ezért ajánlom azt az adatot, mert ha az érdekel, hogy a processzor terhelés mellett mennyit fogyaszt, akkor azt nem a játék adja meg.
Az AIDA64 fogyasztása egyébként nagyjából az a szint, amit a procik az egyes többszálú programok alatt mutatnak. Játékok alatt sosem fogják ezt elérni, mert számít a kihasználtság, és az új API-k miatt a terhelés eléggé alacsonyra esett vissza. Ezért tudnak eléggé turbózni.
#105 devast : Az AIDA64 nem a maximális fogyasztás. Az AIDA64 terheléstesztjével sok tapasztalatunk van, és az úgy van belőve, hogy a gyakorlatban elérhető fogyasztási csúcshoz közeli szintet mutassa. A maximumot a prime95 stress testtel lehet kiszedni, de azt már nem használjuk, mert nem láttunk olyan valós alkalmazást, ami a közelében lett volna fogyasztásban a prime95 méréseknek. Az AIDA64 viszont olyan stress test, ahol tipikusan hozható ez a fogyasztási szint egy alkalmazással is. Például rendernél.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
Ők másképp mérnek, mint mi. Mi minden fogyasztást a falból mérünk, mert nem csak processzort használsz, hanem hozzá gy alaplapot is, memóriát is, sőt, hűtést is, és ezek a különböző működési módokban eltérően fogyasztanak.
Az AIDA64 arra jó, hogy ezzel ki lehessen mérni az egyes processzorok, és a hozzájuk használt közvetlen körítés fogyasztását, és ez az érték nagyjából megegyezik azzal a fogyasztással, amit egy tipikus, jól többszálúsítható alkalmazás ad. Régen mértünk még Prime95-tel is, de az ott tapasztalható értékeket nem tudtuk reprodukálni valós alkalmazásban, viszont az AIDA64 ebből a szempontból reálisabb. Ha egy processzor és a körítése terhelés melletti fogyasztására vagy kíváncsi, akkor ezt a mérést keresed.
A játékoknál azért más a helyzet, mert közel sem terheli egységesen a processzorokat. Ott azért sorakoznak egymáshoz közel az eredmények, mert alapvetően a teljes rendszerből a VGA veszi ki a munka nagy részét, hiszen itt is konnektorból mért adatot használunk. Ez kevésbé hasznos információ, mert így a processzorok látványosan nincsenek a limiten hajtva, nagyrészt pihennek is a magok, de ilyenek a játékok. Régen azért volt más, mert az API nagyon korlátozta a működést, de manapság az explicit API-kkal még low beállításokon is nehezebben alakul ki CPU-limit, egyszerűen az új API-k jól skáláznak, így inkább a GPU-limit a jellemző a futtatási idő jó részére. Összességében persze minden játékban egyfajta vegyeslimit van, vagyis x mennyiségű frame-et a CPU, y mennyiségűt pedig a GPU sebessége határoz meg. És ez pont az, amit látni szeretnénk, amiért hozta az ipar ezeket az explicit API-kat. A hátránya ennek az lett, hogy a processzorok már megközelítőleg sem vannak annyira a határon terhelve, mint a régi API-kban, így a fogyasztás tekintetében több eltérő procis konfig nagyon közel lesz egymáshoz.
A terheléstől mentes időszakok olvashatók az ábrán, viszont aki nem akarja használni a 13900K-t, az nem vesz ilyen procit, aki pedig akarja használni, az arra kíváncsi, hogy mennyit fogyaszt terhelve. Netre és filmnézésre lehet találni komplett gépeket a 13900K árán.
Az Intelnek is lehet korlátozni a fogyasztását, de pár dolog a tesztről. A Raptor Lake nagyon nem akart működni nekünk. Iszonyatosan lassú volt a hardver az egyes játékokban, amikor megjött. Nem igazán tudtuk, hogy miért, így sokáig csak kerestük az okát, és kéregettünk új cuccokat. Ez a tényező nagyon visszavetette a munkát, mert amíg a Ryzen out-of-box működik mindennel és azonnal gyors, addig a Raptor Lake extrém kényes hardver. Sose láttunk még ilyet, és per alkalmazás szinten kellett ellenőriznünk, hogy jól működik-e, és reagálnunk kellett a különböző Windows és BIOS beállításváltozásokkal arra, amit látunk. Out-of-box a Raptor Lake nagyon nem olyan, amilyen a tesztben, az egyes programokban a teljesítmény jó részét a Windows 11 buherálásával adtuk hozzá, és itt +60-80%-os extra tempóról beszélünk. Megnézheted itt, hogy milyen egy olyan játék teljesítménye (és nézheted a videót tovább, más játékokban is előjön a baj), ami érzékeny a Raptor Lake gyári paraméterezésére: [link] - nálunk a játék többsége ilyen volt, és mindre megoldást kellett találnunk a gyári értékek átállításával. Ezek mellett nem nagyon volt még időnk a fogyasztási határral kísérletezni, mert a korlátozott PL2 konfigurációhoz lehet, hogy alternatív Windows buhera is kell. A Ryzen az egyszerű, csak ráböksz az ECO gombra, és az operációs rendszer legmélyebb bugyrainak finomhangolása nélkül működik az egész. Szóval emiatt ezzel nem is foglalkoztunk, épp elég volt napokig szenvedni azon, hogy egyáltalán kihozzuk ezt a teljesítményt a Raptor Lake-ből. Majd később visszanézünk a PL2 korlátozására is, amikor nem állnak fontosabb tesztholmik az asztalon.
A gyártástechnológiára pedig mondtam, hogy asztalon ez nem annyira lényeges, mert az Intel a hátrányát korrigálja plusz százakárhány watt fogyasztással. Nyilván ez akkor gond, ha nincs 360-as vized hozzá, de nekünk van.
#129 degec : A legegyszerűbb, ha az eszközkezelőben a rendszereszközökben megkeresed, és letiltod. Ez a videó megmutatja, hogy miképpen lehet: [link] - ha magyar a Windows, akkor nagy pontosságú eseményidőzítő a neve. És mindenképpen tiltsd, ne töröld le, mert újra fogja a Windows konfigurálni.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
Alapvetően az Intel a korábbi hibás döntések sorozatát cipeli a hátán. Ezek a következők:
- Amikor volt rá lehetőségük, akkor nem terveztek egy olyan magot, mint a Zen, így megmaradtak a sokkal több tranzisztort használó és ezáltal sokkal nagyobb lapkaterületet igénylő aktuális magdizájnjuknál.
- Ezt a magot az utóbbi időben nem tudták jól alkalmazni, mert az AMD két Zen magot is bepakolt ugyanakkora tranzisztorszámba, amennyiből az Intel csak egy P-magot tudott kihozni.
- Az Intel konstrukciójának alapvető dizájnja miatt mára hátránya lett az L3 magas késleltetése és gyenge sávszélessége, amit máig nem tudtak megoldani.
- Olyannyira nem, hogy a hibrid irány miatt még rontottak is rajta, mert át kellett alakítani az L3 működését, hogy megfeleljen az eltérő magoknak, de ettől az egész cache-rendszer hatékonysága romlott.
- A változásokkal a Sapphire Rapidsban egy új P-mag már annyi tranzisztort igényel, amennyiből az AMD mára három Zen 4 magot épít be.Nem Pat Gelsinger döntött a hibrid irányról. Ő csak kapta készen a fejlesztést, mert már jóval előtte eldöntötték, hogy erre mennek. Patnek ebbe nem volt beleszólása. Neki a 2025-2026-ban érkező termékekre lesz valós ráhatása. A többi túl korán jön, hogy érdemben bármit is hozzáadjon, ezekről még Pat előtt döntöttek. Maximum annyit tehet, hogy leállítja a projektet.
Nyilván Pat célja az, hogy ne kösse meg a jövőben az Intel mérnökeinek a kezét annyira, amennyire ma megköti ez a hibrid irány. Tehát nem akar ő ennyire eltérő magokat, inkább akar a nagy és kis mag helyett egy pont jó magot tervezni.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
Azért mérvadó, mert az Intelnek ez a gondja. Ezért nem tudnak versenyezni teljesítményben és fogyasztásban mobilon és szerverben. Asztalon teljesítményben tudnak versenyezni, mert el lehet engedni a fogyasztást.
Az lehet, hogy te örülsz, a befektetők nem annyira.
A Sapphire Rapids-ról már vannak gyártói tesztek. Teljesítményben nagy átlagban nagyjából ott van, ahol az AMD Milan platformja. A Genoa platform sebességét és energiahatékonyságát meg sem közelíti.
Mi a normális teljesítményű mag? Jelenleg a Zen 4 kb. olyan gyors mag, mint a Raptor Cove. Ott vannak a Cinebench egyszálú mérések.
Ha meglenne a jó mag az Intelnek, akkor nem kellene arról beszámolni a befektetőknek, hogy a kritikus fontosságú szerverüzletág nullaszaldósan megy jelenleg. De nyilván Pat aligha ígért mást. Ő leghamarabb 2024-re tud valamit virítani. Most éppen a Granite Rapids van beígérve nagy áttörésként.
#147 Cifu : Elég lenne megnézned a fogyasztást a cikkben, és láthatnád, hogy a 13900K 412 wattot fogyaszt terhelésen, míg a 7900X 270 wattot. Innen már matek az egész.
Az átlagfelhasználók átlagos hardvereket vesznek, de ettől mindenki megnézheti a diagramon a fogyasztási értékeket.
Mivel a játékok nem terhelik annyira a procikat, mint régen, ezért manapság nincs is akkora különbség a játékok közötti fogyasztásban, mint régen. De ettől még maguk a processzorok között van gyakorlati fogyasztáseltérés, amit az AIDA64 meg is mutat. Mi ezt szakmailag közelítjük meg, és ez alapján írjuk le a helyzetet. Ha neked nem tetszik ez a szakmai megközelítés, akkor generálhatsz magadnak egy másikat, ott vannak az adatok a diagramon.
Ahogy írtam egyelőre nem tudtuk megnézni, hogy az Intelnél hogyan működik ez a korlátozás. Nagyon részletesen megosztottam veled, hogy az a teljesítmény, amit most itt látsz nem out-of-box teljesítmény. Egészen sokat kell küzdeni érte, hogy a Raptor Lake-ből kihozd, és még mindig nem tiszta, hogy mi miért történik, és emiatt a gyári fogyasztáshoz közeli körülményre szorítkoztunk. Bármennyire is furcsa, de a Ryzen esetében ilyeneket nem tapasztaltunk. Azt összeraktuk, és működött, illetve a beállítások tették a dolgukat. A Raptor Lake nem ilyen, azt összeraktuk és néztük, hogy x alkalmazásban gyors, y alkalmazásban veszettül lassú, és kb. másfél hét volt, mire ezt a lassúságot leküzdöttük. Ergo örültünk, hogy van gyárihoz közeli paraméterekkel teszt, nem nagyon akartuk kísérteni a sorsot gyáritól eltérő beállításokkal. Később megtesszük, amikor lesz rá idő. Ha mondjuk az Intel out-of-box szinten hozná azt a teljesítményt, amit Windows buherával kihoztunk, akkor nyilván lett volna idő több tesztre is, például arra, hogy lekorlátozzuk a fogyasztást. Viszont az elmúlt másfél hétben bétateszteltük a holmit, és ez sajnos elviszi az időt. Jobban, mint maguk a mérések. De ahogy írtam, később visszatérhetünk rá.
Meg minden olyan alkalmazásban kijön, ami terheli a magok nagy részét. A burn-teszt egyébként a Prime95. De azt már nem használjuk.
A gyártástechnológiai előnyt láthatod a fogyasztás diagramon, a terheléses tesztnél. Azzal nem tudunk mit kezdeni, hogy nem akarod észrevenni.[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
Elméletben a Raptor Lake-et is csak össze kell rakni és működik, aztán mégis másfél hét volt, mire teljesítményt is kaptunk a processzortól. A gyakorlat sokszor nem egyezik az elmélettel, amit a másfél hétnyi bétatesztelésünk eléggé megmutatta.
Elhiszem, hogy sokan nem értik, hogy mi olyan nehéz ezen, de ha az out-of-box teljesítményt akartuk volna kitenni, amit Windows buhera nélkül el lehet érni, akkor a tesztelt játékok többségében a Raptor Lake lett volna a sereghajtó. Persze, ha ennyivel megelégedtünk volna, akkor lett volna idő plusz fogyasztáslimites körre, csak úgy meg az lenne a kérdés a fórumon, hogy miért nem hozza a sebességet a processzor az egyes programokban. Hát ezért csináltuk azt, hogy előbb inkább átálligattuk az default paramétereket. Lehet érte savazni minket, és ezért a döntésért vállaljuk a felelősséget, mert érezhetően lassúnak tűnt a rendszer out-of-box beállításokkal.
#167 arabus : És mennyit hoz multi-threadban a képen hozott példád? Ja, hogy úgy már le se fut, mert ki kellett kapcsolni a nyolcból hat magot, hogy elérhető legyen a beállított órajel. Kurva sok értelme volt. :)
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
Az utóbbi hsz-ekre reagálva.
[link] - csak, hogy lássátok mi van akkor, amikor out-of-box tesztelik a Raptor Lake-et. Ez nem a hardver teljesítménye, hanem a default Windows beállítás limitációja. És ez nem csak egy játékra korlátozódik, hanem több játéknál előjön, de változó, hogy melyeken. A mi játékaink például érzékenyek rá, és ezért feltűnő volt, hogy a Raptor Lake hirtelen a sor végén volt teljesítményben.
Persze az alternatív valóságotokban bebeszélhetitek magatoknak, hogy biztos csak a mi gubancunk, de ez nagyon is létező jelenség, aminek a korrigálására mi időt fordítottunk, míg más nem feltétlenül, hanem elfogadta, hogy az Intel új procija nagyon le van maradva xy játékban az új Ryzen mögött. De persze mi vagyunk a szarszemetek, hogy nem ezt mutattuk meg, hanem korrigáltuk a hardver default teljesítményét, holott ha ezt lehozzuk korrigálás nélkül, akkor pont az említett két delikvens verné a legjobban az asztalt, hogy micsoda szar teszt lett.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
Ha ez a Cinebench R23 teszt, ahogy a korábban linkelt képen látható, akkor nem értem, hogy mi értelme van úgy paraméterezni egy 13900K-t, hogy tesztünkben szereplő Ryzen 5600G is gyorsabb legyen nála? Mert az utóbbi proci 10800 pontot csinál. Ha valakinek ez a teljesítmény kell, az nem vesz 13900K-t. Abszolút nem látom át, hogy mire akarsz itt kilyukadni.
#186 PuMbA : A Cinebech soha, hiszen egy valós alkalmazás kódja alapján írt gyakorlati tesztprogram. Miért kellene elfelejteni, amikor ténylegesen megvásárolható alkalmazás teljesítményét mutatja?
#188 PuMbA : Ja... hát nyilván nem. A Cinebech egy mag és egy teljes proci nyers teljesítményét tudja mutatni. De azért van külön diagram per program alapon, hogy mindenki nézze azt, ami neki kell.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
válasz
Dr. Akula
#207
üzenetére
Az AMD aktuális dizájnja úgy van konfigurálva, hogy mindaddig turbózzon, amíg a mag el nem éri a legforróbb pontján a 95°C. Mindegy milyen hűtőt raksz oda, a dizájn akár a papíron lefektetett maximum fölé emeli az órajeleket, amíg ezt a hőmérsékletet el nem éri. Így van bekalibrálva.
Ezt azért csinálja az AMD, mert a korábbi processzorokat általánosan, gyártóktól függetlenül panasz érte, hogy tíz perccel a programindítás után elveszítik a teljesítményük 5-15%-át. Ez igaz volt AMD és Intel oldalon egyaránt, bár a deficitben volt különbség. A Zen 4 ezzel a működéssel ezt korrigálja úgy, hogy a programindításkori teljesítményének maximum a 2%-át veszíti el tartós programfuttatás mellett.
Ez itt látszik is, hogy mennyire működik:
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
#226
Abu85
HÁZIGAZDA
tibcsi0407
#219
Abu85
HÁZIGAZDA
válasz
tibcsi0407
#219
üzenetére
Oda van írva, hogy Cinebench 23 eredmény 1 perc és 10 perc múlva. Arra szolgál a teszt, hogy mennyit lassul az adott processzor állandó terhelés hatására. Ez arra jó, hogy ha valaki tíz percnél nagyobb munkákat végez, akkor azt az eredményt kell figyelembe vennie, ami a 10 perces mérés. Amúgy Noctua NH-U12A volt minden esetben a hűtés, ami a legcombosabb valós alternatíva munkaállomásos körökben.
#220 Dr. Akula : Annak semmi köze hozzá. Minden egyes kupak ront a hőátadáson, mert a hűtő és a lapka közé egy köztes réteg kerül. Tehát ha leveszed akármelyik prociról, akkor javul a hőátadás. Ebből a szempontból a Zen 4 sem más. Viszont itt dizájnbeli döntés a 95°C-os legforróbb pontra vonatkozó hőmérséklet hajkurászása. A processzornak az a célja, hogy mindent megtegyen, hogy ezt elérje.
Az AMD azért tudja ezt ilyen részletesen kalibrálni, mert hőtérképet készítenek az adott lapkáról, így pontosan meg tudják határozni a legforróbb pont hőmérsékletét. Az Intel is ezt csinálná, ha lenne AVFS-szerű rendszerük, mert ugyanúgy el tudnák érni vele azt, hogy a Core processzorcsaládjuk ne lassuljon számottevően 10 perccel a munkamenet megkezdése után. De az Intel egyelőre DVFS-t használ, és ott számolniuk kell azzal, hogy a valóban mért hőmérsékletnél legalább 10-15°C-szal forróbb a legforróbb pont a lapkán, csak nem tudják ténylegesen kimérni valós időben, mert nem mindig esik ez olyan közel a hődiódához. Az Arrow Lake már fejlődik ebből a szempontból, és ott már jóval pontosabb mérést fognak csinálni az Intelnél is. Ezáltal ők is elengedhetik a működést 95°C-ig. Nem kell attól tartani, hogy ha eddig elengedik, akkor az a lapkán jelenthet 110°C-t is, mert most ezért nem engedik el ennyire. Inkább 80°C a cél, mert ha ezt elérik, akkor az már azt jelenti, hogy a Core mag egy olyan pontján, ahol nincs dióda a hőmérséklet lehet 95°C is. Általában +15°C a különbözet maximum a laboreredmények alapján. 90°C-nál egyébként nem nagyon megy feljebb a Raptor Lake, mert 105°C a küszöbérték, és ugye a 90°C azt jelenti, hogy lehet valahol a hőmérséklet 105°C is.
Az AMD rendszere abból a szempontból más, hogy ők számolják a hőmérsékletet egy hőtérképből, így pontosan ki tudják mérni az abszolút maximumot.[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
5-10 év alatt biztos nem lesz ettől baja a mai hardvereknek. Inkább 20 éves távlatban van ennek hatása, és valószínű is, hogy egy mai modern proci nem nagyon jutna el a 25 évig, szemben a régebbiekkel, amelyeknek ez nem volt probléma.
#234 Dr. Akula : Ez nem ilyen egyszerű. Nem pont a fix 95°C ennek a kulcsa, hanem a mérés pontossága. Ha ki tudod mérni hőtérképpen szinte valós időben az adott lapka pontos melegedését minden áramkörre, akkor a másodperc törtrészére is képes vagy reagálni rá. Ez az oka annak, amiért a Zen 4 procik tíz perces távon csak 2%-ot lassulnak. A Raptor és Alder Lake azért lassul többet ilyen időtávon belül, mert nem elég pontos maga a mérés, így az Intel nem meri ráengedni a turbót a másodperc törtrészére. Tehát nekik van egy fix turbózási időlimitjük, és mellette egy fix "időbüntetés", amíg a turbó keret után a proci nem turbózhat. És e mellé még különböző terhelésszintekhez különböző turbó lehetőség tartozik. Ha az Intel azt akarja, hogy tíz perc után nekik is 2% legyen a mínusz, akkor nem pont a fix 95°C a kulcs, hanem a mérés pontossága, mert ha pontosan mérnek, akkor nem kell a korábbi laborkörülmények tapasztalatai alapján konfigurálni a processzor működését, hanem lehet a valóban mért adatokat számításba venni, és tudnának ők is úgy turbózni, hogy a másodperc törtrészére rákapcsolják, majd leveszik, majd vissza, stb. Ez a kulcsa a konstans teljesítménynek, nem pont a hőmérséklet. Utóbbi csak egy limit, amihez viszonyít a rendszer, a 95°C lehetne 105 is, vagy 85, a működés nem változna meg..
#238 Dr. Akula : Az Intelben az E-Core-ok működnek idle. Azok azért kevesebbet fogyasztanak, míg az AMD performance-re tervezett magjai. A játék meg sajátos dolog, mert abban a VGA 250 wattja is benne van. És ez beletorzít nagyon a per proci eredménybe.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
válasz
paprobert
#241
üzenetére
Ez azért van, mert a Ryzen valójában nem mér hőfokot a szó legszorosabb értelmében. Egy hődióda sincs benne, és ez már a Zen 2 óta így van. A hőfok, amit kiír az egy számítás eredménye, amit különböző paraméterekből szed össze. De ez a számítás a default működésre van kalibrálva, és ha a BIOS-ban módosítod a feszültséget, akkor az befolyásolja azt, hogy milyen hőmérsékletet számol ki a hardver. Ezért javasolja az AMD a TDP limit módosítását, mert arra van másik kalibráció, de ha a feszültséget veszed vissza, akkor a gyári kalibráció többet nem fog működni, így a hardver sem tudja pontosan kiszámolni a lapka hőmérsékletét. Hődióda pedig nincs benne, ami ki tudná mérni.
#242 Dr. Akula : Nem az ugrálás a gond, hanem, hogy egy turbó kör megtartása után mennyi ideig nem mehet a turbó újra. Ez limitálja leginkább a teljesítményt állandó terhelésnél. Az Intelnél vannak ilyen limitek, és eléggé be kell tartania a lapkának, mert egy korábbi labormérés eredménye a célzottan alkalmazott konfiguráció. Az AMD-nél nincsenek ilyen limitek, mert számolva van a hőtérkép. Ez abból is látszik egyébként, hogy ha elviszel egy Intel rendszert Finnországba, majd utána Indiába, akkor a kettő között nem lesz jelentős teljesítménykülönbség, mert az Intel skálázást biztosító úgymond adatbázisa a laboreredményekből betöltött állandó adat. Ellenben az AMD rendszer az indiai melegben lassabb lesz, mint a finn hidegben, mert nincs állandó betöltött adat, és érzékeli a hardver, hogy a környezeti hőmérséklet máshonnan indult. Erre pedig reagál.
A játéknál még számít a két chiplet, és ha egy processzorok kettő van, akkor elképzelhető, hogy rossz helyre rakja az OS a szálat. De ez nem egy órajelprobléma, hanem maga a két külön chiplet eredménye. Ezért ajánlja az AMD játékra a 6-8-magos dizájnt. Nyilván jelentős eltérés nem lesz, de nem zárható ki a problémakör.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
#248
Abu85
HÁZIGAZDA
Csokissütis
#245
Abu85
HÁZIGAZDA
válasz
Csokissütis
#245
üzenetére
Nem a hely számít, hanem a bekapcsoláskor mért első úgynevezett környezeti hőmérséklet paraméter. Ezt figyelembe véve állítja be a Ryzen a működését, és ez az adat nagyjából óránként lesz újrakonfigurálva. Az Intelnél ilyen nincs. Az már előre betöltött, laborban meghatározott adatbázissal megy, tehát a környezeti hőmérséklet irreleváns. Ez nem újdonság, a Carrizo APU óta így működnek elviekben az AMD processzorok. És ez olyan helyzetet eredményez, hogy manapság ugyanaz a Ryzen gyorsabb olyan környezetben, ahol hideg van.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
#250
Abu85
HÁZIGAZDA
Steve_Brown
#249
Abu85
HÁZIGAZDA
válasz
Steve_Brown
#249
üzenetére
Hődiódát lehetne, de van egy nagy hátránya. Annyi hődiódát nem tudsz beépíteni, hogy pontos képet kapj a teljes lapka hőmérsékletéről. Pár ponton tudod mérni, amiből jól következtethetsz a lapka hőmérsékletének kb. 20-30%-ára, de a többi terület kérdőjeles, amit nem jól mérhető területként jelölnek a fejlesztéseken. Az AMD a Carrizo APU-val azt csinálta, hogy átalakította teljesen a hőmérséklet mérését, és már egy komplett hőtérképük van a lapkáról, tehát a felület 100%-ának a hőjét ismerik. Ezt eredetileg azért fejlesztette az AMD, mert anno 28 nm-es node-on gyártottak, vagyis két generációnyi gyártástechnológiai hátrányban voltak az Intellel szemben, viszont ezzel a dizájnnal, amit egyébként 9 évig fejlesztettek, elég sokat visszahoztak ebből a hátrányból. Ezért csinálták anno. Ma már csak használják, mert hasznos.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Új hozzászólás Aktív témák
ph Az Intel 13. generációs platformja a Raphaellel száll harcba egy ASUS ROG Z790-es alaplap segítségével.
- Intel I7 13700K 16mag/24szál - Új, Tesztelt - Eladó! 128.000.-
- Intel I5 13600KF 14mag/20szál - Új, Tesztelt - Eladó! 88.000.-
- Beszámítás! Intel Core i5 6500 4 mag 4 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- i3 8100/ ingyen automata
- BESZÁMÍTÁS! ÚJ Intel Core i5 11400F / i9 11900KF / i9 11900K tálcás processzorok 27% áfás számlával
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest