Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Silverboy

    aktív tag

    válasz TheLázs #40 üzenetére

    XXVII. évembe szintén, ráadásul Pest, Jó általános, Jó középsuli, Kiváló mesterképzés után, visszanézni így kollégával (klántársam, majd középsulis barátom, majd bff is) beszéltünk róla telefonon két sort kávé mellet, Jómódú szülők jómódú pujája lett a legzűrösebb, az a gyerek aki szegény volt (érsd. néha kajára nem futotta), meg jelenleg Németbe top szoftverfejlesztő lett. Nálam is inkább a pénz volt a gondok forrása, de gyerekként nem panaszkodom, mindent megkaptam, igaz idővel, táborok, nyaralások, játékok, majd idő után magam is dolgoztam, segítettem ahol tudtam (ehh mai napig), tavaly megtehettük, hosszú idő után, hogy 1 hétre eltudtunk menni 4 csillagba, és idén folytatódik. Munkával visszaküzdöttük magunkat a polgári életvitelbe (képeltessen érteni), de volt, hogy vajaskenyér vagy (vega)lecsó jutott (azóta se vagyok képes megenni (: ), de az sok (meg is látszik ;] , voltam is cikizve miatta elég ideig). De volt olyan kinek alkoholista volt az egy szem szülője, de rengeteg időt ölt bele, és anyuka is visszatalált az életbe, ma már ők is jobban/jól élnek, a fiucska is tehetséges, de igen az elkényeztetettebbek (ők azok akik pl. verekedtek, cikiztek, megszégyenítettek másokat *khm*), és azok akivel kvázi nem igen törődtek, azok hamar lejtmenetbe indultak nálunk is utána (drog (extasy pl.),örömlány,csaló stb.). Én úgy mondanám itt nálunk kb. 80 siker - 20 sikertelenség az arány (sikerhez hozzáértem azt is itt, hogy nem azt csinálja amit akart, de megtud belőle élni és viszonylag boldog).
    ----
    Betyárbecsület nálunk törvény volt, kivéve azokat akiket tényleg nem lehetett kordába tartani, na ők rövidesen el is távolították, utána kvázi aranyélet volt. (Színházba jártunk, nemzetközi kirándulásokat csináltunk, szó kijárt a jóból, és nem is volt drága dolog, tanárok is sokat segítettek, kapcsolataikon keresztül egy ilyen lebonyolításba és az SZMK is jó volt). Ahogy végzősök lettünk láttuk a hígulást, és akkor a suli is lejtőbe kapcsolt, jó tanárok elmentek, mi elballagtunk, rá öt-hat évvel visszamentünk egy látogatásra na nem örülni (Amikor azzal fogadnak, mi mit keresünk itt?) - szörnyülködni, rendőr az iskola előtt, valaki a suliba terítette a cuccot (annyit tudunk nem könnyű cucc volt), tanárt pedofíliával csukták le, és hasonlóak és így 5-6 év alatt, hát kerestük az állunkat...

    A+B osztályból (cc 60 fő), 3-al napi szintű mély baráti kapcsolatom van, mind sikeres a saját területén, egy kettőről tudom, hogy sokra vitte, pl CNC programozó németben egy nagy cégnél, Pilóta polgári, de akad katonai is, Több saját cégbe fogott amik jövedelmezőek, fizikus professzor jelölt is van 2, autóversenyző, de akad egy-egy aki elvetélt mindent, elkártyázta mindenét majd alkoholista lett 27 évesen, drogfüggő örömlány, csalássorozatban résztvevő aki a hűvösön csücsül.

    „Nem lehet csak úgy hiperűrsebességre váltani. Ha nincsenek pontos koordinátáink, a végén még nekimegyünk egy bolygónak vagy egy szupernóvának! Aztán akkor jóccakát!”

  • Silverboy

    aktív tag

    válasz #90088192 #45 üzenetére

    :R :R

    A kettő dolog nem zárja ki egymást, csak sajnos ma pénz= sikeres=boldog elgondolás mentén élünk.

    Mélyen egyetértek :K

    „Nem lehet csak úgy hiperűrsebességre váltani. Ha nincsenek pontos koordinátáink, a végén még nekimegyünk egy bolygónak vagy egy szupernóvának! Aztán akkor jóccakát!”

  • Silverboy

    aktív tag

    válasz #17413376 #47 üzenetére

    Pénz eszköz, arra fordítja mindenki mire akarja, de nem arányos a sikeresség / boldogsággal. (ahogy te is írtad) szerintem így gondolta Turbina.

    „Nem lehet csak úgy hiperűrsebességre váltani. Ha nincsenek pontos koordinátáink, a végén még nekimegyünk egy bolygónak vagy egy szupernóvának! Aztán akkor jóccakát!”

  • Silverboy

    aktív tag

    válasz freeknight #82 üzenetére

    :R De egyet tudok érteni ezzel, pedig csak 3-al vagyok lemaradva.

    Mi az öröm és mi az élvezet... Élvezem a munkát? Nem, Tud örömet okozni? Igen, boldogan kelek fel, hála égnek nem úgy, hogy megint dolgozni kell menni... de nem "csillog" a szemem.
    (Viszont a közlekedés érdekel és a közlekedés szervezés, lehet bepróbálom, már hónapok óta motoszkál a fejembe pl.: Közlekedési Mérnök, azon belül is inkább a kötött távolsági, értsd vasút.)

    Simán építenék egy veterán amerikai bomb-ot és bejárnám a világot... utána valószínűleg építenék egy kisebb hajót és úgy is bejárnám a világot... (2-4 fős vitorlást)... már azzal elmenne jó pár év/évtized...

    [ Szerkesztve ]

    „Nem lehet csak úgy hiperűrsebességre váltani. Ha nincsenek pontos koordinátáink, a végén még nekimegyünk egy bolygónak vagy egy szupernóvának! Aztán akkor jóccakát!”

  • Silverboy

    aktív tag

    válasz D1Rect #84 üzenetére

    Kezdetekben magam is voltam, 9-12 hónapig "lá nyugdíjas", mondjuk én család miatt, engem az anyagi megkötések zavartak a leginkább, de piszkosul, az hogy ki kellet matekoznom, azt a kaját amit akartam enni, hogy letudjak menni ismerőshöz, hogy egy kávéra hogy oldom meg a pénzt haverokkal. (ezek a pluszos dolgok) Most meg pont fordítva van, pénz van, idő nincs (néha azért sikerül egyeztetnünk), de érződik, hogy mindenki rohan és nincs ideje semmire (irodai munkarend) már, hétvégén bevásárlás, napközbe ingázás és család. Jó-jó virtuális lét is valami, de nem olyan mint mikor több idő volt és hétvégente annó leültünk grillezni egy karton sörrel, most is előferdül azért :DDD

    Szerintem ehhez kell egy olyan szemlélet is részben, hogy eltudd magad foglalni tudj alkotni/tervezni magadtól. (Lehet, ha több idő telt volna el másképp látnám)

    "Őszintén kívánom mindenkinek, hogy legyen meg ez az élménye, hogy megteheti, hogy választja a munkát, mert tudja milyen borzasztó nélküle."

    Csak kapcsolódóan, sokat hívogatnak akár 2x 2,5x fizetést ígérve csak mennyek vissza hálózatosnak vagy programozónak... (jó ref. + linkedin), de őszinte leszek semmi pénzért, nem mennék vissza, valahogy érzi az ember, hogy nem neki való az a része, az hogy jókedvűen telik a napom, és nem "b*szameggel" megfizethetetlen. És kívánom, hogy az aki ebbe a cipőbe van és nincs életkedve, váltson... mert az úgy szerintem nagyon nem pálya.

    „Nem lehet csak úgy hiperűrsebességre váltani. Ha nincsenek pontos koordinátáink, a végén még nekimegyünk egy bolygónak vagy egy szupernóvának! Aztán akkor jóccakát!”

Új hozzászólás Aktív témák