Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • DeFranco

    nagyúr

    válasz Balage21 #58 üzenetére

    no offense de nekem úgy tűnik, hogy te a szubjektív valóságérzékelésedet vetíted ki a világra (tehát te végez(t)ed azt a munkát amit utálsz és értelmetlennek tartasz (lásd lenti tapasztalat)

    én is látok betöltött értelmetlen munkaköröket, de hasonló feladatokat csinálok ~20 éve és én látom benne az értelmet, szeretem csinálni és a természetes fáradtságérzeten kívül nem jöttem be soha utálattal, sőt... 20-ból 19 évet szeretemprojektekkel foglalkoztam, 1-et nem, azt ott is hagytam.

  • DeFranco

    nagyúr

    válasz Balage21 #71 üzenetére

    Ha figyelmesen elolvasod amit írtam, sehol nem általánosítottam, tehát nem igaz, hogy "és ezt inkább általánosnak gondolod"

    Azt, hogy te általánosságokat fogalmazol meg szubjektív vagy közepesen szűk tapasztalat alapján azt gondolom nem kell vitatni. Ne értsd félre, nem támadlak ezért, csak összegzek.

    Nekem az a véleményem (és ez már valóban általánosítás, vállalom, viszont fontos hogy nem tényként hanem véleményként tálalom) hogy sokaknál ez a disszonancia (tehát hogy utájlák amit csinálnak) vagy azért van, mert rosszul választottak szakmát (jövedelmező szakmát lehet jól választani is) vagy azért, mert lusták és seggel előre állnak a munkához. Erre van az a mondás, hogy "nem akarásnak nyögés a vége".

    A munkához való hozzáállás mentalitás-beli kérdés, árkot is lehet odaadással ásni, meg céget is lehet hányingerrel vezetni. Ebben pedig semmi önámítás nincs.

    Két kérdés van:
    - szeretem-e a szakmámat és
    - akarom-e jól csinálni és lehetőség szerint kiválóvá válni benne?

    Ha "nem" a válasz, arról nem a munka tehet.

    [ Szerkesztve ]

  • DeFranco

    nagyúr

    válasz freeknight #87 üzenetére

    "Nem, köszönöm, egy intelligens, kreatív ember tökéletesen el tudja magát foglalni munka nélkül is."

    Az a pénzkereső munkájában is meg tudja találni azt a kihívást ami élvezetté teszi a munkavégzést. Ha folyamatosan keresed a kihívást, hogy mit lehet jobban, ügyesebben, szebben és örömmel tölt el, ha megoldod.

    Sokan ott vannak szereptévesztésben, hogy azt hiszik az adott feladat majd megszeretteti magát. Lócitromot mama, hozzáállás nélkül nem megy. Az, hogy meglegyen az érdeklődés, csak egy szükséges, de nem elégséges feltétel.

    Én pl. sokat excelezek, sql-ezek, vba-zok, de akkora a terhelés, hogy kénytelen vagyok mindig új, hatékonyabb megoldásokat találni és ha van egy ötlet, vagy felszedek valami új ötletet a stackexchangeről vagy a mrexcelről, amire addig nem is gondoltam, és az eddigieknél szebben, szakszerűbben, elegánsabban oldja meg a feladatot, akkor az nekem játék, móka, élvezet.

    Igaz én az a generáció vagyok, aki még úgy nőtt bele a PC-be, hogy játék alig volt, csak amit sikerült valahonnan összekaparni, így ha más nem volt akkor az office-szal játszottunk, próbálgattuk a funkciókat, meg jöttek az aha-élmények.

    Valószínűleg ez maradt meg, mert ha van (vagy a kollégák hoznak) egy problémát, hogy "DeFra, azt úgy lehet-e hogy...", akkor lemegy a vörös köd és átmegyek legózó óvodásba. Akár utálhatnám is a munkámat hogy (ha) mindig ugyanazokat a szumhákat meg fkereseket meg selecteket kell(ene) beírnom más paraméterekkel, de szerintem így jobbabbabb....

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák