Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Ba cy lus

    őstag

    válasz Necroman_Mk2 #61 üzenetére

    Meg igazából említhetném azt is, hogy mire az ember eléri a 30-at, már a régi barátok sem úgy érnek rá, soknak családja van, vagy a munkahelyén hajt előléptetésért, vagy elhúzott innen a francba, magányosabb az ember a 30-as éveire. És én például ezért irigylem azokat, akik ekkorra már megtalálták életük párját, akivel családot alapítanak. Egyáltalán nem érezném valamiféle kényszernek, "game over"-nek.
    Egy haverom, aki amúgy elég kalandvágyó természetű, a 20-as éveire már kétszeres apa lett, miközben le is doktorált (amúgy afféle félzseni a srác) külföldön, és egyáltalán nem érezte úgy, hogy feladja az életét. A "korai" gyerekszülést is ő akarta, nem a felesége vette rá (valójában valamiféle biológiai elmélet alapján, hogy akkor a legideálisabb). Szóval nem feltétlenül áll ez a mostanában általánossá vált nézet, hogy a gyerekkel vége az életnek. Nyilván más lesz, de sokan egyszerűen túlságosan ráfeszülnek. Minden be van tervezve, mintha az emberek elfelejtettek volna élni.

Új hozzászólás Aktív témák