Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • BiP

    nagyúr

    A hivatalos példához: a hovatalban nem azért kezdünk magázódni az ügyintézővel, mert fiatalabb, idősebb, nő, vagy akármi, hanem mert ő a hivatalt képviseli, és a tiszteletadás a hivatalnak szól, nem kizárólag a személynek.

  • BiP

    nagyúr

    válasz #90088192 #11 üzenetére

    Ez meg Magyarország. Más nyelvvel, más hagyományokkal, más történelmi örökséggel.
    Itt van hagyománya a magázódásnak, szerintem szép dolog is, hogy van a nyelvnek plusz egy rétege, de ez is olyan, mint minden más, ezt sem szabad túltolni persze.
    Pedig tőlem sem áll távol a tegezés, az internettel egyszerre nőttem fel én is, multinál dolgozom, nem idegen a dolog.

    A hivatallal kapcsolatban: nyilván, nálunk szerencsésebb történelmű, haladóbb gondolkodású országokban úgy megy ez, hogy a hivatal is egy szolgáltatás, ennek megfelelő hozzáállással és szemlélettel. Nálunk nincs meg ez a szemlélet.

    (#35) Hieronymus: "Iskolában kellene tanítani a praktikus viselkedést."
    De jó is lenne. Mert pl. matekból hiába tanulja a kamatos kamatot, hitelfelvételnél már nem tudja értelmezni, alkalmazni, nem tudja, mi az a THM, aztán jól megszivatja magát 20évre. Sokkal életszerűbb, praktikusabb dolgokat kellene tanítani szerintem is.

    (#37) Bibby: Vegyes érzelmű szituáció valóban fura tud lenni. Ott választasz egyet, aztán kialakul :)
    A csókolomnál meg a csókolommal van a baj (meg a tetszikezéssel), nem a magázódással. Az a baj, hogy nem tud a tinédzser magázódni, és lányos zavarában csókolommal köszön, ez maradt meg neki óvodás korából. Jó napot, Hello, stb. bármit választhatna. És akkor Te meg majd szólsz, hogy nem vagy olyan öreg még, és tegeződve folytatódik a beszélgetés.
    De pl. másik furcsa helyzet, amikor kezdtem felnőni, nem tudtam eldönteni, hogy a nagymamámat tegezzem-e vagy magázzam. Ugye kisgyerekként tegeztem, de a szüleim végig magázták az ő szüleiket. És végül úgy voltam vele, hogy magázom, de persze ahogy tegezni lehet formálisan, úgy magázni is lehet szépen, a családi viszonynak megfelelően. (ahogy jelenleg anyósommal is ez a helyzet. Apóssal tegeződünk, anyósom nem ajánlotta fel, őt magázom, mégis közeli és baráti a viszony).

    Másik példa a "zavart" helyzetre: stand-uposok. Pedig ők aztán haladó gondolkodásúak, ők maguk is fiatalok, többnyire fiatal közönséggel. És ők sem tudják a helyén kezelni a dolgot, (vagy átlépni, és szimplán tegeződni, mert ők sem elég bátrak ahhoz, amit itt a tegezéspártiak várnának), és akkor jön a "közösködés". Nincs Te, nincs Önök, hanem jön ez a bizalmaskodó Mi. pl. "tudjuk-e mitől ...", "hallottuk-e a múltkor", "Szerintünk melyik jobb, ...", stb.

  • BiP

    nagyúr

    válasz bkercso #49 üzenetére

    éjjel-nappalis: ott Te is ugyanolyan következetes voltál :)
    Szerintem egyszerűen csak mindketten a másikhoz akartatok alkalmazkodni, és azért adódott a vicces helyzet.
    Mint amikor megy két ember szembe az utcán, és többször is ugyanarra akarnak kerülni, nem bírják sokáig kikerülni egymást.

    [ Szerkesztve ]

  • BiP

    nagyúr

    válasz bkercso #52 üzenetére

    Úgy értem, magázódva kezdtél, de lehellóztak. Oké, akkor magadban eldöntöd, hogy váltasz sziára te is, közben az eladó elkönyvelte, hogy "ó, ez magázódós", és kifelé majd úgy köszön el. Aztán a végén már mindegy hogy köszönsz, ennek ellenére már viszláttal köszönt. (vagy tényleg csak jóképű vagy, és zavarba jöttek, ez is valid opció :) )

  • BiP

    nagyúr

    válasz #90088192 #60 üzenetére

    Lehet, hogy anno így került be a nyelvbe, viszont azóta így épült be, és azóta mégiscsak színesebb, árnyaltabb tőle a nyelv. Nekem ez tetszik. Nyilván meg kell tanulni a helyes használatát, ami sokaknak nehéz, bonyolult, kényelmetlen, stb. De hát van még pár ilyen az életben.
    Nem ragaszkodom hozzá az életem árán is, egyszerűen tetszik a jelenlegi helyzet, és adott szituációban használni sem fáj.
    Viszont a nyelv folyamatosan változik, ez is lassan ki fog kopni, ha úgy ítéli meg a jövő nemzedéke. Én is egyre kevesebb helyzetben használom, hiszen én is fiatal vagyok még (értsd: annak érzem magam), használok internetet, és multiban dolgozom.
    Viszont ez a felesleges, töröljük el, stb. radikális változtatás 1. nekem túl szélsőséges, 2. amúgyis megvalósíthatatlan, így nem is pörögnék rajta.
    (lásd még-ha már történelmi példa- a hó elején aktuális 100éves évforduló. Szörnyűség, emlékezzünk meg róla, de így alakult, megváltoztathatatlan, mai szemmel már egyre kevesebbeket érint és egyre kevesebb valós hatása van, teljesen felesleges már töröljék el szinten pörögni rajta).

    [ Szerkesztve ]

  • BiP

    nagyúr

    válasz #90088192 #62 üzenetére

    Nyilván egyszerűbb lenne az élet, ha egyféle társalgási forma lenne. Tiszta sor.
    Viszont hasznosságot keresni a nyelv árnyaltságában elég furcsa/téves megközelítés. A költők is tudnának ezzel vitatkozni :)
    Az értelmetlenül erőltetve van dolgot én nem érzem. Egyszerűen szituációfüggően kell megválasztani a formát, utána meg a partnerek közti megegyezés kérdése.
    Én pl. a boltokban a Szia, segíthetek szintű bratyizást érzem néha erőltetettnek. (persze ez is boltfüggő). Pedig ez ugye egy sima, udvarias, de tegező forma.
    Egyszerűen csak idő kell, hogy jobban elterjedjen, kikopjanak azok a generációk, akik még ezt szokták meg, és felnőjenek azok a generációk, akik már nem is hallottak a magázásról.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák