Új hozzászólás Aktív témák

• #32 Zotya84 őstag

  Új Válasz 2007-05-05 15:07:34 #32

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Zotya84

  őstag

  Nekem középsuliban szobatársam elsőben (98-99) cukorbeteg lett. Eleinte - mivel nem tudtuk, hogy ez mivel is jár - sajnáltuk, de néhány hét alatt mi is megtudtunk sokmindent a bajáról,minden - majdnem - újra a régi lett. Annyiban merült ki a változás, hogy jobban figyletünk rá mindig, hogy hogy van. Úgyanúgy eljárt kocsmázni, focizni, tehát ilyen téren nem változott semmi, csak a folyamatos sasolás, hogy mikor lesz rosszul. Még néhány hónap után már ez sem volt, mert rájöttünk, hogy látszik rajta ha van vmi, meg már ő is időben érzékelte ha baj közeledett.
  
  Ma már amikor összefutunk, azért még megkérdem, hogy hogy alakultak a közelmúltban a cukrai, minden rendben van-é, de ezen kívül már csak akkor jut eszünkbe, hogy ''beteg'', amikor eszünk, és ő mér-és-bök evés előtt.
  
  Úh egy epilepsziában szenvedő egyénnel is szerintem csak egy kis idő kellene, amíg hozzászokom a gondolathoz, hogy ő egy kicsit más. (A másik írás után is kikívánkozott már belőlem: Nagyanyámmal két éve közölték - most 81 -, hogy már 5-6éve nem lenne szabad élnie, mert annyi nyirokmirigyében van rákos daganat, hogy az már nem gyógyítható. Eleinte nagyon sajnáltuk, de mikor elkezdte, hogy ''le van szarva, egyszer mindenki meghal'', akkor rájöttünk, hogy ő már sokmindent megélt, és ez már nem érdekli, ezért mi sem foglalkozunk ezzel, csak hogy még van nekünk...)

  Mi ez a hülyeség? Nokiánál ütésállóságot nem fejszével kellene tesztelni, hanem elkezded ütni egy 3310-zel... - L3zl13

Új hozzászólás Aktív témák