Új hozzászólás Aktív témák

  • Csemike

    csendes tag

    válasz Rickazoid #50 üzenetére

    Újat mondani nem tudok. Úgylátszik nem elég a folyamatos terrorból, hiába mondod neki, hogy szökjön meg, már amennyire tudtok beszélni. Ezt a kapcsolatot ebben a formában sokáig nem lehet fenntartani, ezt te is tudod, mert rámész lelkileg, rosszabb esetben testileg is. A kulcs a lány kezében van.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    22 évesen már nagyon unnia kellene az értelmetlen erőszakot! Én kb. 18 évesen untam rá anyám idegesítő kirohanásaira, amikor értelmetlenül lehordott a föld alá is, hogy én így meg úgy. Ott lerendeztem vele a dolgot "felvettem a kesztyűt" meg is lepődött, hogy "pofonfal visszaütött". Nem fizikai erőszak volt kettőnk között, csak verbális! Sosem ütöttem meg senkit sem. Alapból visszataszítónak tartom az ilyen ősi módszereket. Ütni, vágni, harapni az állatok szoktak. Azért az ember picit több, hogy ennyire egyszerűen kezelje a problémáit. Aki pedig nem így teszi, az bizony "állat" a rosszabbik fajtájából az állatoknak.

    Más már leírta, és IGAZA van, a LÁNYNAK kell döntenie. Csak felmorzsolod magadat a gyilkos játszmában. A szülei persze büszkék magukra, hogy képesek "megvédeni" a lányukat az olyan kis "senkiházitól" mint Te. Hiszen a lányuk a szemük fénye, terrorjuk értékes tárgya. Majd pont Te fogod elvenni tőlük az engedelmes játékszerüket?!?

    Pocsék helyzet... :(

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Wolverine

    félisten

    válasz Rickazoid #50 üzenetére

    Ha a lány nem költözik el magától (mindegy, miért), akkor esélytelen vagy.

    "I'm the best there is at what I do, but what I do best isn't very nice." (Wolverine) / "Hello, I'm the Doctor. Basically... run." (a 11. Doktor)

  • Vakegérke

    veterán

    válasz Rickazoid #50 üzenetére

    Elolvastad egyáltalán a #46-ost? Ha nem, tedd meg gyorsan. Minden kérdésedre ott a válasz.

    A szerelem vakká tesz, eltompítja érzékeidet.
    Ahogy Algieba mondta, messzire el kéne kerülni egy ilyen sárkányfészket. Semmi értelme harcolni olyan lányért, aki a szülei bábja, és bár volna rá lehetősége, nem él a szabadulás lehetőségével.

    Esetemben hasonló volt a szituáció, csak nem az apa, hanem az anya volt az, aki tüzet okádva "óvta" tőlem a lányát.
    Ha nem is szó szerint, de hadd idézzek tőle pár mondatot.
    Vedd tudomásul, hogy Marika 30 éves koráig nem megy férjhez, és közben más férfiakkal is meg fog ismerkedni, hogy jól válasszon. Azt is vedd tudomásul, hogy amíg én élek, Marika a szoknyámat fogja. Én fogok mindent eldönteni, és csak az veheti feleségül, akinek én adom. Nekem mindenről tudni kell, és ez így lesz amíg csak élek. Nem fogod tönkretenni a lányomat!
    Nos, mit tettél volna a helyemben?

    Semmi értelmét nem láttam, hogy szembeszálljak egy zsarnok anyával. Egyedül nem. De ha Marikám számára vagyok olyan értékes, és szeret annyira, hogy az anyja elé állva közölje, hogy "érsd meg, anyu, szeretem Józsit, és most elmegyek...", akkor nincs az a hatalom, amely közénk állhatna.

    Ne harcolj, nincs értelme.
    "...láttam rajta, hogy fél, és annyit mondott, hogy vége, ezt így nem bírja tovább, elhagy, ez az Ő döntése."
    Én is tudom, hogy nem az ő döntése. De fél, félni is fog, és ha az apja füttyent, még a nászágyból kiugorva is vigyázzba fog neki állni.
    Ebből kiszakítani nem lehet. Ha megteszed, ugyanolyan parancsuralommal teszed, mint ahogy az apja cselekszik.
    Képtelenségnek tűnik? Pedig nem az.
    A lányka akaratgyenge. Ha nem is önszántából, de szakítani akar. Ha kitéped környezetéből, akarata ellenére teszed. Lovagként szerepelsz, holott Te is csak ráparancsolsz, hogy aló mars!

    Készséggel elhiszem, hogy szeret. Elhiszem, hogy boldogan menne veled akár a világ végére is. Börtöne kulcsa a kezében, mégis úgy döntött, hogy nem nyitja ki a lakatot.

    Talán láttad a "Pacsirta" című filmet. Egy vénlányról van szó, aki egy galambot tart kalitkában. Az a véleménye, hogy a galamb a rabságot "megszokta, és szereti".
    Ahogy elolvastam írásod, nálam rögtön ez a galamb ugrott be. Mi a fene van akkor, ha a lányka nem is akar szabadulni?
    Mikor kihívtad a rendőröket, "Eltartott egy ideig, amíg kinyitották és még volt képe az apjának azt hazudni, hogy nem mindig működik a csengő, pedig Barátnőm mondta utólag, hogy hallható volt...". Most mondd, nem érdekes? Ha a lányka akkor elmondja a rendőröknek a valóságot, bepanaszolja fogvatartását, más lehetett volna a végkifejlet.

    "Jó volt minden, nagyon jól elvoltunk és elmondta, hogy mennyire örül, hogy végre szabad, elmondta, hogy mennyire elege volt már abból, ahogy bántak Vele és ahogy megszabták élete minden egyes pillanatát, és hogy nagyon boldog, hogy ennek most vége + azzal van, akibe szerelmes."
    Nos igen, egy nap boldogság. Miért nem kellett neki még egy, és még egy?

    Ébredj, barátom.
    Kérdezd meg a lánykát még egyszer, és utoljára, hogy mit akar. Mondom utoljára. És ha vége, akkor sírj, mert én is sírnék, ha viszont a válasz pozitív, akkor örülhetsz.
    Némi üröm is van. Arra számíthatsz, hogy ismét egy, esetleg pár napos boldogságban lesz részed. Ha pedig úgy dönt, hogy az apja parancsszava fontosabb számára, mint Te vagy, ne tartsd vissza, hadd menjen.

    Röviden: övé legyen a döntés.

    Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Úgy tartják, hogy a szerelem a legerősebb érzés, tehát ha szeret, akkor szerelmi érzésének le kellene győznie a félelmét a szüleivel szemben és röpítenie kéne őt a karjaidba.
    Ott van a karjaidban?
    Niiiincs?
    Persze tudom, minden annyira összetett, és a lánynak egy csomó mindent rendeznie kell önmagában, hogy kihez is köti az életét.
    De ha terror-függő és képtelen kilépni a szülei árnyékából, akkor neked semmi esélyed.
    Az ember sok mindent mondhat, de nem a szavaink határoznak meg minket, hanem a tetteink.
    Tehát, még egyszer, ott van a karjaidban a lány?

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Anubiss

    tag

    válasz Rickazoid #50 üzenetére

    Hát ez durva. Olvastam a kiegészítést és kerestem az államat. Valami tudatalatti valami késztetheti az apját arra, hogy ilyeneket kövessen el. Ez inkább erőfitogtatás... (Persze én nem értek az ilyenhez, mert még nem volt ilyen esetem, de nekem ez jött le, lehet hülyének nevezni... :) )

  • puttputt

    őstag

    válasz Vakegérke #25 üzenetére

    Teljesen egyetértek. Nagyon hasonló tapasztalataim vannak... - keverve a hsz.-ekből és a levélből egyaránt...
    2 éves távkapcsolat... gimnázium közepét tapostam, a lány akkortájt kezdte.
    A szüleitől, gyakorlatilag mindig hozzám menekült, ennek ellenére én aludtam náluk többször :U , persze, szigorú szülői felügyelet alatt (egy kb. 8 fős családban - mint az övék -, nem is nagyon lehetett "duhajkodni...).
    A helyzet volt érdekes... ő elnyomásban élt, mindig nekem panaszkodott, én megvigasztaltam szépen, ő a karjaimba omlott, aztán ment, újra és újra, körforgás szerűen...
    (ld. "megmentő szerep"). Tartott egész addig (érzelmileg tényleg sokat töltődtünk mindketten, de ma már úgy értékelem, hogy túl hirtelenre és "felnőttesre" sikeredett az a kapcsolat), amíg rám nem akaszkodtak és kényszerítettek volna házasodásra (lehettem épp vagy 17 éves :U ), s tiltottak volna el a lánytól, amennyiben nyíltan kifejezem ezzel szembeni ellenérzéseimet. Erre fel, tartottam (igen, én tartottam: nem vettem fel a telefonokat, nem írtam neki, stb./akkor még nem volt Skype és effélék, hogy naponta "egymás lélegzetében" élhettünk volna, még ha a másik már...) egy kb. 2 hetes szünetet.
    Majd, ő egy találkozóra invitált a szokott "kiindulási pontra" (pályaudvar Pesten), de már mindketten éreztük, hogy én a kettővel, az érkezésem utáni vonattal megyek is vissza... cuccokat sem vittem. Mikor megláttam a feketére mázolt körmeivel, az új nyakláncával (amit attól a fiútól kapott, aki ma már a férje...) a megmentő szerepe elhalványul, ő pedig sajnálni fogja elvesztegetett éveit. ... :K
    Aztán, szépen megbeszéltünk mindent..., ma sem tartjuk a kapcsolatot.

    btw. A szülők olyannyira csimpaszkodtak belénk a kapcsolat alatt is, hogy az már-már elviselhetetlen volt. Engem is óvtak (egyedüli gyerekként), de ami ott folyt, már-már beteges. Mikor az apja morális kioktatást tartott :U (Igaz, szépen el is küldtem a francba... pont ő beszélt...- azóta megint elvált... ;] ) Gyanús volt a pedofil-hajlam is a részéről - nem én terjesztettem... Bántani nem bántotta előttem a lányát, csak dolgoztatta, hogy lássam, milyen jó háziasszony lesz belőle :P
    Véleményemet továbbra is fenntartom: az én kapcsolatomban, de sok kapcsolatban is a legtöbbször a helytelen családi "háttértámogatás" mérgezi meg az amúgy még virágozni képes kapcsolatot.

    Szerintem, érdemes meggondolni a továbbiakat, a részedről. Mi akkor nagyon fiatalok és befolyásolhatók voltunk (ő a leginkább)... Nem értek egyet az előzőekben írttal. 22 évesen már át lehet látni bizonyos helyzeteket. Ennyi idős korotokban már megéri felvenni a kesztyűt - nem úgy, mint nekem, abban az időben.
    Jó végkifejletet, sok sikert a továbbiakhoz!

    [ Szerkesztve ]

    :LKBK-Inventor / * Mindig más nő mellett ébredek ... a buszon. ///////////////////////

  • Sir Riccio

    addikt

    válasz Rickazoid #50 üzenetére

    Próbált volna meg engem elütni, kiszedtem volna a kocsiból és beverem a fejével a szélvédőt, mi a f@szt képzel ez magáról?! Én a helyedben összeszedném a haverokat, rájuk rúgnám az ajtót 2-2 ember lefogja azt aki nagyon erőlködik, a barátnőd szépen összeszedi a cuccát és otthagyjátok a fszra ezt az idegbeteg hülye bandát. Nagyon birka türelmed van, hogy ezt így eltűrted, nekem már a vízzel locsolás elég lett volna ahhoz, hogy kiharaptassak vele egy darabot a járdaszegélyből vagy ha az nincs akkor a villanyoszlopból.

    Deutsch Richárd Fotográfia - https://www.riccio.hu/ / https://instagr.am/deutsch.richard/

  • Vakegérke

    veterán

    válasz Sir Riccio #58 üzenetére

    Már megbocsáss, kajakra nem szabad elhozni a lánykát.

    Nem érted?
    Ha akarna, mosolyogva távozhatna. Mégsem teszi. Na ja, majd jön a három lábú királyfi fehér lovon, ugye? Oldja meg más a problémáját.
    Nem megy. Nem, és nem.
    Ez az egész purparlé azért van, mert a lánykának annyi akarata sincs, hogy (bár önálló keresettel rendelkezik, így nem szorul senkire,) kinyissa börtöne kapuját, holott nála a kulcs.
    Nincs erőszak, semmi értelme. Holnap úgyis vinnyogva szaladna apucihoz, aki talán lesz olyan kegyes, és megbocsájt neki.

    Az persze más, hogy a személyes sérelmeket én sem biztos, hogy eltűrtem volna.

    Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

  • Sir Riccio

    addikt

    válasz Vakegérke #59 üzenetére

    Hát nem tudom. Akkor meg meg kellett volna neki mondani, hogy "Tudod mit?! Inkább ne is hívj!" Ha nem döbben rá a dolgokra akkor egész egyszerűen hagyni kell és ennyi. Szar dolog de ez van.

    Deutsch Richárd Fotográfia - https://www.riccio.hu/ / https://instagr.am/deutsch.richard/

  • lúzer

    veterán

    válasz Sir Riccio #58 üzenetére

    vagy bevállalósnak hagyni hogy elüssön...
    garantált a börtön

    amúgy felháborító, asszem megkeresnénk a "fatert" pár szó erejéig :U

    [ Szerkesztve ]

    MO. RIP. - az utolsó kapcsolja le a villanyt.

  • Sir Riccio

    addikt

    válasz lúzer #61 üzenetére

    Meg pár törött csont jobb esetben, rosszabb esetben meg néhány év kóma és utána egy szép koporsó. Az ilyen nem játék, a legkisebb autó is minimum 5-6x akkora tömegű mint egy átlagember, és szerintem ez a majom nem kispolskival jár.

    Deutsch Richárd Fotográfia - https://www.riccio.hu/ / https://instagr.am/deutsch.richard/

  • lúzer

    veterán

    válasz Vakegérke #59 üzenetére

    így igaz, bármi is van, eljöhet ez nem iszlám ország

    MO. RIP. - az utolsó kapcsolja le a villanyt.

  • Vakegérke

    veterán

    válasz Sir Riccio #60 üzenetére

    A #46-osban az általam legjobbnak ítélt megoldás.
    Én már döntöttem, viszont akaratomat nem kényszerítettem rá Marikámra. Neki kellett tudnia, hogy mit akar, én pedig megadtam neki a választás lehetőségét.

    Hidd el, másként nem megy. Ha kajakra hoztam volna el az anyja mellől, egy életre az a szemétláda lettem volna, aki elszakította a neki csak jót akaró anyjától.

    Jelen történetben ugyanígy van.
    Ha erőből viszi el lordfreyr barátunk haza a lánykát, akkor lamúr indul, hurrá, minden nagyon fényes. Tegyük fel, hogy a lányka marad is, nem kívánkozik haza, és ellent mer mondani a zord atyának.
    Az évek viszont múlnak. Idővel lazán, hónaljból vághatja barátunk fejéhez azt a vádat, hogy őt bizony elrabolta onnan, ahol igenis jól érezte magát, és hú, de szereti a családot, meg a fater egy Isten, ilyesmi.

    A végső döntés a lánykán múlik. Az ő igenlő szava nélkül lordfreyr barátunk vágya csak vágy marad, vagy görcsös erőlködés.

    Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

  • lúzer

    veterán

    válasz Sir Riccio #62 üzenetére

    jogos, az adott szitutól függ
    gondolom csak mocorgott a kocsival, bár ha bolond akkor tényleg átmegy rajtad

    azért az emberek 99%-a a fékbe tapos még előtte, de marad 1%

    MO. RIP. - az utolsó kapcsolja le a villanyt.

  • Crystalheart

    senior tag

    válasz Vakegérke #46 üzenetére

    Nagyon megható történet! :)

    Ha nekem így választanom kellene, nem is tudom, mit tennék. Valószínűleg a szüleimet választanám, hiszen a másiknak idővel úgyis lesz társa, és talán boldog lesz, míg velem sincs erre biztosítéka. Legföljebb segítek neki a későbbiekben, amiben tudok. A családomat viszont nem hagynám cserben, bármennyiszer is aláznak a föld alá, bármennyiszer marad megbecsületlenül a munkám, és bármilyen kevés örömöt is hagy nekem. Ez kicsit olyan, mint hogy miért nem költözöm el az országból...

    Hogy csak így egyedül, magamban kell egy ilyen helyzetben választanom, biztosan a családnál maradok. Talán még a céljaimat is elérem idővel.

    Viszont a bejegyzés-beli történetnek van egy másik oldala is, mégpedig, hogy a szülők agressziója látszólag értelmetlen. Talán föl kéne deríteni, mi van igazából a háttérben.

  • lúzer

    veterán

    válasz Crystalheart #66 üzenetére

    mégpedig, hogy a szülők agressziója látszólag értelmetlen

    nem kell mindig értelmet keresni
    lehet, hogy szimplán egy tahó akit egy fél órás verés helyretenne

    MO. RIP. - az utolsó kapcsolja le a villanyt.

  • kennystyle

    tag

    Most így elolvasva a kiegészítést, kezdem azt hinni, már elnézést a cikkírótól így előre is, hogy ő sem teljesen komplett. OK hogy hősszerelmes, meg szerelem első látásra, de most veszem csak az adást, hogy mindjárt 2 HÓNAPOSOK lennétek, 2 hónap úgy hogy abból a leírások szerint talán pár hetet ha együtt lehettetek "normálisan" de mindent tudtok már egymásról, bárhova követne, stb.... Ez nekem így olyan gyerekesen komolytalan, fűszerezve az eseményekkel pedig úgy tűnik, hogy nem csak a lánnyal lehet megcsinálni bármit mert nincs önálló akarata, hanem veled is. Mi az hogy hagyod hogy azt csinálja veled az apja amit ? Ja, nagydarab, nincs mit tenni akkor, már értem...
    Ha már leírtad ide a történetet azt gondolnám kíváncsi vagy a véleményünkre. Úgy tűnik a képlet nagyon egyszerű, kb. mindenki ugyanazt írja, döntés elé kell állítani a lányt, gyorsan, kíméletlenül. Tedd meg, ne szarozz mert egyre csak rosszabb lesz, minél tovább vergődsz a dolgon, annál jobban fogják a szülei is gyalázni a lányt meg téged is, mert látják hogy meg lehet csinálni veletek.

  • Vakegérke

    veterán

    válasz kennystyle #68 üzenetére

    "...illetve elhívtam decemberben, hogy menjünk el Tankcsapda ez évi utolsó koncertjére..."

    Nem két hónapja ismerik egymást.

    Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

  • kennystyle

    tag

    válasz Vakegérke #69 üzenetére

    de, ez a mostani decemberre vonatkozik... írja a cikkében hogy most lesznek 2 hónaposak

  • Vakegérke

    veterán

    válasz kennystyle #70 üzenetére

    Hoppá, ezt benéztem... Igazad van.

    Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

  • Sir Riccio

    addikt

    Ha vannak fejlemények várjuk, engem most már érdekel mi lesz a végkimenetel. Remélem nem azért nincs frissítés mert az elmebeteg apósjelölt kárt tett benned. Ha így van akkor összetrombitáljuk itt a bandát aztán rendberakjuk. :DD
    A legjobbakat!

    Deutsch Richárd Fotográfia - https://www.riccio.hu/ / https://instagr.am/deutsch.richard/

  • Vakegérke

    veterán

    válasz Sir Riccio #72 üzenetére

    Volna értelme testületileg felvonulni egy elvakult hősszerelmes miatt? Kétlem.
    Ha a lányka a keblére borul, és a rabságból szabadulva megkönnyebbülten köti sorsát barátunkéhoz, akkor lenne. Pontosabban a vázolt esemény után mondjuk két hónappal.

    A lány mit akar, ez a kérdés. Ha pedig akar, tényleg akarja-e.

    Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

  • pohár

    félisten

    Az apja dolgozik valahol? Ha igen, és van fölösleges 20-30e forintod, keress fel pár 120kg-os emberkét akik sötétített BMW-vel járnak, majd ők elbeszélgetnek az apóssal míg az utcán gyalogol... :U

    Vagy ha nincs ilyenre pénzed, akkor azt mondom hogy valahonnan szerezz egy baseball ütőt, előre megbeszéled a barátnőddel hogy költözik hozzád és menj egy a kis családhoz, és odaállsz az apja elé és megmondod neki hogy a lánya vele megy... Ha nem tetszik neki valami és neked rontana ott a baseball ütő...

    Vagy esetleg magaddal viszel pár nagyobb srácot mint az apja biztosítéknak...

    Ha nekem ugrana valamelyik családtagja biztos jól oldalba rúgnám, de úgy, hogy minimum 2 borda törjön... Onnan már nem lesz kedve hepciáskodni... :U

    GB = gigabyte, Gb = gigabit, olyan nehéz ez? | %-kal, 2-t, 0-s, 0-ra, 0-hoz, 0-val, 0-n, 3-as, GB-tal, MHz-cel, 1-gyel, 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel, 6-tal, 7-tel, 8-cal, 9-cel, 10-zel, 100-zal, 1000-rel |

  • #64791808

    törölt tag

    Ez a történet szívfacsaró, és megoldhatatlannak látszik, pedig baromi egyszerű.

    Ezek beteg emberek, a lány pedig soha nem lesz elég erős ahhoz, hogy szembe forduljon velük. Mondom soha. Ez az alaphelyzet, ezt vagy elfogadod, kedves cikkíró, vagy hazudsz magadnak.

    Innen kezdve elő lehet jönni az igaz szerelemmel, és a "mindent föladnék érte" dologgal, de ő nem adna fel mindent érted, mert sérült ember. Két hónapos kapcsolat és ilyen dolgokba mész bele? Hát ha feltétlenül ki akarsz baszni magaddal, csak csináld. De itt és most leírom neked, hogy semmi esélyed szembeszállni a helyzettel, mert alapvetően nem az apucival van probléma, hanem a lánnyal.

    Hogy fáj a szíved érte, mert tudod, hogy kegyetlen sorsot szánt neki az öregisten? Azt elhiszem. Mintha meghalna benned valami. Akkor is tessék felfogni, hogy ő egy sérült lelkű ember, nem tudsz rajta segíteni, mert képtelen tartós objektív gondolkodásra.

    Hogy konkrétan mit tegyél? Mondd el neki ezt. Meg talán azt, hogy neked is egy életed van, és nem biztos, hogy fel akarod áldozni valakiért, akin nem lehet segíteni, mert önmaga ellensége. Aztán töröld ki a telefonszámát, az msn és e-mail címét, és a környéket is felejsd el, ahol lakott.

    Ha ez megvan, akkor keress magadnak egy egészséges családi háttérel rendelkező aranyos, életvidám lányt.

    Számítok arra, hogy most legalább nyolcan felhördülnek majd, hogy mekkora marhaságot írtam, és hogy nem ismerem az igaz szerelmet, satöbbi izé. El lehet játszani a nagy romantikust, meg verni más faszával a csalánt, hogyne. Amiket leírtam, azok viszont nem vélemények, hanem tények, és nem a kisujjamból szoptam. Továbbá tedd mérlegre a mostani vágyaidat és érzéseidet a tanulmányaid és kvázi az életed ellenében. Egy szerelem nagyszerű dolog, de tán mégis az utóbbiak a fontosak, nem?

    Szóval a fájdalom és a szerelem elvette az eszed egy kicsit. Ideje visszaszerezni, húzni egy vonalat. Feltenni egy kérdést: önmagam ellensége vagyok? Ha nem, akkor sürgősen állj odébb komám, mert hanem teszed, nem te fogod a lányt kirángatni a problémából, hanem ő téged be. Én elhiszem, hogy nagyon jó csaj, szereted, és passzoltok is, te meg hidd el, hogy ennyit nem ér meg.

  • #64791808

    törölt tag

    Elnézést, közben rájöttem, hogy egy bekezdést átugrott a szemem:

    Még valami.. nem kérek semmi olyan hozzászólást, hogy szüneteltessem, vagy hagyjam el, vagy hasonlók, mert biztos, hogy szeret, ha a szülei nem erőltetnék Rá az akaratukat, minden nagyon szép lenne köztünk!!

    Mekkora egy barom vagyok, próbálnék segíteni, erre hoppá van, vissza az egész, mert a végén kiderül, hogy az igazi defektes nem az apuci, de még csak nem is a lány, hanem a cikkíró. Hát akkor hajrá, tanulj a saját károdon.

    Olyan 5 hónap múlva, mikor rájössz arra, hogy semmi nem változott, és neked ebből baromira eleged van, és már esetleg nem lehet kiszállni, jusson eszedbe, hogy nem vádolhatsz senkit magadon kívül, mert világosan le lett írva, hogy ez lesz. Egyes egyedül a te hibád lesz, és meg is fogod érdemelni. Az élet általában felkínálja a könnyű tanulás lehetőségét. Ha valaki nem él ezzel, azt jól orrbavágja. A leckét így is, ugy is megtanulod, ha szépen nem akarod, akkor majd csúnya lesz. Ha neked az kell...

  • bullseye

    addikt

    válasz #64791808 #76 üzenetére

    MOnsjuk a túláradú nagybetűzése nekem is gyanús kissé, és csak egy oldala a történetnek, stb. stb. de azért csak áldozat. És azért néha át kell élni dolgokat, nem elég előre tudni, hogy gáz lesz és kimaradni belőle...

    'Micsoda nyűg" by Rest (FA Brotherhood) │ Szarkazmus valószínűsége: 70%

  • puttputt

    őstag

    válasz #64791808 #76 üzenetére

    Ezt én is "elvétettem"... ezt én sem igazán értem... Nehezebb "tanácsokat" osztogatni tapasztalati úton (történetekkel megspékelve) ott, ahol kisebb az igény... :U

    [ Szerkesztve ]

    :LKBK-Inventor / * Mindig más nő mellett ébredek ... a buszon. ///////////////////////

  • fordfairlane

    veterán

    válasz #64791808 #75 üzenetére

    Számítok arra, hogy most legalább nyolcan felhördülnek majd, hogy mekkora marhaságot írtam, és hogy nem ismerem az igaz szerelmet, satöbbi izé.

    Kivételesen teljes mértékben egyetértek veled. Annyit még hozzátennék, hogy az ilyen leckéket úgy igazából csakis a saját bőrén tapasztalva tanulja meg az ember, sőt. Sokan még a saját kárukon sem tanulnak.

    x gon' give it to ya

  • Rickazoid

    addikt

    Hát.. köszönöm mindenkinek az eddigi hozzászólásokat. Tényleg mindenkinek. 11-e óta nem hallottam semmit Barátnőmről, ahogy se a főnöke, se a barátnői. Telefonja kikapcsolva, nem hív, nem ír, iwiw-en nem járt fent. Úgy tűnik nem akar kapcsolatba lépni senkivel. Biztos a szülei nem engedik most, de ha akarna, tudna rá módot találni, hogy szóljon nekem. Iszonyúan aggódom Miatta, de már elegem van. Nem tudom még hogyan vagy mikor, de beszélek majd Vele, nem lesz nehéz "megtalálni" és elmondom Neki, hogy mit gondolok most, hogy ha azt akarja, hogy a szülei szolgája legyen élete végéig (vagy legalábbis amíg nem találnak szülei Mellé egy az apjához hasonló vadbarmot), akkor engem örökre elveszít, de számítson arra is, hogy a következőt is el fogja és az az utánit is, ahogy elvesztette az előzőt, az az előttit és az az előttit is.
    Én mintha összeomlottam volna, semmire nem tudok figyelni, semmihez nem tudok kezdeni, csak vagyok. Sok időbe fog telni, amíg ezt kiheverem.
    Hogy mért ragaszkodtam ennyire Ehhez a lányhoz? Mert Ő volt az első, aki végre őszinte volt, aki viszonozta, amit érzek. És én komolyan érzek. Korábban csak a hazugság, megalázás, kihasználás jutott, kimondhatatlanul örültem, hogy ennek végre vége. Én eleve olyan beállítottságú vagyok, hogy nekem egy kapcsolat örökre kell, nem csak átmenetileg, nem is csak pár évre, hanem egy életre. De úgy tűnik lassan, hogy ez nem az a világ. Kicsit úgy érzem már beleőrültem ebbe a szituációba, olyan nehéz volt, olyan nagyon nehéz volt korábban, a kezdeti boldogság Barátnőmmel viszont valami olyasmi volt, amit elképzelni se tudtam addig és nem akartam, hogy vége legyen. Most már... látom, hogy nem kell nekem egy olyan lány, aki képtelen önálló döntéseket hozni. Várok még, még várok egy ideig, meglátom hajlandó-e engem választani, betartani az ígéretét, hogy otthagyja a szüleit, ha nem javul a helyzet, meglátom hiányzom-e Neki. Ha nem.. csendben összeomlok és ... nyelek egy hatalmasat, majd feldolgozatlanul félreteszem ezt az egész érzést, ahogy eddig is. Úgy érzem megint rosszul választottam. Anno, amikor megismertem, volt még egy lány, aki komolyan érdeklődött irántam, de én egyből választottam, nem akartam két lánnyal is ismerkedni. Helyes döntésnek tűnt, egészen a napokig.
    Nem tudom mikor leszek legközelebb internet-közelben, de írok, hogy mi van, amint tudok.
    Addig is Köszönöm mindenkinek!

    [ Szerkesztve ]

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Rickazoid #82 üzenetére

    végigolvastam a "történeted" és elég szomorú... szerintem jól állsz hozzá és hasonló helyzetben valószínű, hogy úgy cselekednék, ahogy te is szándékozol: választás elé állítanám, hogy akkor döntse el, hogy örökre a szülei szolgája akar lenni és válassza azt az utat, vagy végre először az életben önálló döntést hoz és melletted áll ki...

    kicsit mátrix a helyzet...
    válaszd a kék kapszulát és éld a könnyű, tudatlan, de már megszokott életed... hidd azt, hogy nem vagy alkalmas külön életre, csak a szüleid szolgájaként... aztán majd beleszólnak a következő meg az azutáni kapcsolataidba is, majd 40éves fejjel rájössz, hogy még nem is éltél eddig semmit... csak maximum rettegésben töltötted napjaid...

    vagy válaszd a piros kapszulát: szakítasz az eddigi monoton "életeddel" és akkor bele az ismeretlenbe... ami csomó szépet is fog hozni... de ehhez fel kell adni sokmindent, pl kapcsolatot megszakítani a szülőkkel egy időre (hadd gondolkozzanak... lehet h pár hónap gondolkozás után kicsit máshogy látnák a dolgot) ettől szerintem fél is, mert bemagyarázhatták neki, hogy: "képtelen az önálló életre" neked kell bebizonyítani az ellenkezőjét, de szerintem sikerülne...

    lehet, hogy adnod kellene neki egy A4-es papírt és egy virágot, amit szeret és mondani neki, hogy üljön ki valahova egyedül, ahol nyugodtan tud gondolkozni... a szüleitől távol... aztán írja föl, hogy melyik lehetőségnek mi az előnye/hátránya és mérlegeljen... hozza meg élete legelső igazán fontos döntését... amihez tartja is magát azután... ha a szívére hallgat, jól fog dönteni...

    ...szurkolok nektek!

    "Kis lépés az emberiségnek... hosszú lépést a férfiaknak..." ++++++++++++++ BattleTag: mephiHUN#2258 ++++++++ A kígyó veszélyes állat mert harap, de a takarítónő még veszélyesebb, mert ő Maris

  • Vakegérke

    veterán

    válasz Rickazoid #82 üzenetére

    "Telefonja kikapcsolva, nem hív, nem ír, iwiw-en nem járt fent. Úgy tűnik nem akar kapcsolatba lépni senkivel. Biztos a szülei nem engedik most, de ha akarna, tudna rá módot találni, hogy szóljon nekem."
    Ha akarna, de nem akar. Nem tud akarni. Még akarni sem tud.
    Ragozzam még?

    "Most már... látom, hogy nem kell nekem egy olyan lány, aki képtelen önálló döntéseket hozni."
    Van még miről beszélni? Fájni fog, de súlyos tehertől szabadulsz meg.

    "Várok még, még várok egy ideig, meglátom hajlandó-e engem választani, betartani az ígéretét, hogy otthagyja a szüleit, ha nem javul a helyzet, meglátom hiányzom-e Neki."
    Fölösleges. Mondom ezt őszülő halántékkal, hideg fejjel, érző szívvel.

    Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

  • FPéter

    aktív tag

    Szerintem ideje a saját életeddel is foglalkoznod. Egy velejéig beteg család (igen, a barátnődet is beleértve) megreformálása nem a te feladatod így húszas éveid elején.

    Nagyon meg lennék lepve, ha bármit is ki tudnál hozni ebből a helyzetből. Azért sok sikert, őszintén.

  • Gergő_

    őstag

    Nem volt időm mindent elolvasni, főleg nem a kommentárok nagy részét. :B
    Azt végülis sikerült tisztáznod a szülőkkel hogy pontosan mi a bajuk veled?
    Nem rá válaszolnod, de ha gondolod leírhatod ide vagy püben. Mert ez az "egyetemre jár" részükről elég gyenge kifogás. Egyébként mit tanulsz?

    [ Szerkesztve ]

  • mephi666

    nagyúr

    jobban belegondolva exemmel nekem is hasonló volt kicsit a helyzet... de csak nagyon kicsit... a szülei semmibenéztek mindent, amit csináltam: pl amikor heteken keresztül napi kb 16órában programoztam, arra azt mondták, hogy: "az nem munka"... aztán diákmunkát végeztem úgy, hogy minden nap egyik helyen 8-12ig voltam, aztán haza kajálni... majd 15-20ig másik helyen... az egyik helyen raktárban pakoltam, izzadtam is rendesen... messze nem "könnyű fizikai munka" volt... másik helyen meg lámpákat szereltem... az csak levezetés volt szinte, annyival könnyebb volt... erre is azt mondták, hogy "ez sem munka, mert diákmunka"... cseszegettek a sulival is mindig, hogy "úgysem fogom elvégezni, meg egy léhűtő senki vagyok" (ez is motivált, hogy a képükbe b@szhassam, hogy "csak megcsinálom!") na, miután meglett a diploma, hajtottam melóért is rendesen és 1hónap alatt már munkába is álltam... de ezt a munkát sem ismerték el... na, lényeg, hogy nem kedveltek... a lányuk sem volt egyszerű eset... utólag nem is tudom, hogy miért voltam vele... őt is kezelték az idegei miatt, mielőtt összejöttünk... jó hatással voltam rá, mert mindenki mondta, hogy jó irányba változott... 3.5évig voltunk együtt... amíg meg nem csalt a munkahelyén a biztonsági őrrel...
    de örülök, hogy így történt, mert tényleg voltak olyan időszakok, amikor rossz passzban volt és teljesen meghülyült: képzelgései voltak időnként... pl mentünk volna szüleimhez és a buszváróban kitalálta, hogy: "mi van ha otthon kinyitotta a gázt és felgyullad a lakás, mire hazaérünk", hiába mondtam neki, hogy a konyha közelében sem járt, vissza kellett fordulni és megnézni... :W és csomó hasonló volt... meg volt, hogy hülyeségek miatt rátámadt az emberre... pl: amikor diákmunkán voltam, ebédelésre 12:00-15:00 között volt idő, de ebbe bele kellett férni az egyik helyről haza majd a másik helyre utazásnak is... otthon kb 12:45-14:00ig volt időm... ebbe a kajáláson meg 1kis pihenésen kívül más nem nagyon fér bele... aztán nekem jött azzal, hogy: "miért nem mosogattam el?" ilyen esetekben tényleg teljesen hülye volt... csapkolózott, üvöltözött, összetört, amit talált meg az embernek is nekiment... 1-2 eset után leállítottam, hogy ha mégegyszer nekem jön, visszaütök, de akkor abban nem lesz köszönet... teljesen labilis volt a csaj... na, mindegy... azért elég sokat megtettem az egész kapcsolatért, de a vége felé már rengeteg olyan pont volt, amikor qrvára elegem lett és kiszálltam volna, de nem is tudom miért maradtam vele? szánalomból? na, mindegy... lényeg: miután sokkal jobban lett, utána szűrte össze a levet mással... itt elegem lett és léptem: vettem egy lakást (persze részletre) és megismerkedtem mással, akinek a családja nagyon kedvel (nem mellékesen én is őket), sokkal jobban is érzem magam... és menyasszonyommal sokkal jobban megvagyok... :B 1.5év alatt 1 olyan pont volt, amikor összevesztünk, de az sem volt lényeges... 1piás este azért ex nevére rendeltem "poénból" egy kb 25ezres értékű csomagot, amiben volt vagy 3-4 különböző méretű/formájú műf@sz és ennyivel le is tudtam a dolgot... :) (fennmaradt nekem kb 40ezerrel, mert 1-2 háztartási gépet otthagytam és megbeszéltem vele, hogy kifizeti... naiv voltam... "nőben csak akkor bízz, ha ló legel a sírján")
    a poén: februárban jegyeztem el menyasszonyomat, ex meg kb 2hónapja írt neki (holott nem is ismeri, csak iwiw-en megkereshette), hogy milyen sz@r velem együttélni, ő meg milyen boldog a mostani pasijával... én meg milyen szemét vagyok, mert őt is meg az előző barátnőimet megcsaltam, meg nem csinálok semmit... neki kellett mindent... blablabla... :) kicsit le akart járatni, de nem jött be... jót röhögtünk rajta...

    na, azért írtam most ezt le, mert jobban végiggondolva ilyen oldala is lehet a dolognak... ha úgy nézzük, exemet én húztam ki a mély depresszióból és utána ez lett a hála, amikor már jól érezte magát, hogy félrekamatyolt... ez is megeshet... ha szeret a lány és téged választ, boldogok lehettek... (de ilyen veszély is fennállhat, hogy: "mi van ha annyira jót tesz neki a szabadság, hogy utána tovább is néz?") de ha nem, akkor lehet, hogy fáj, de talán jobb lenne továbbnézned neked is... könnyen lehet, hogy olyan lánnyal találkoznál, aki már kicsit "kiélte" magát és meg akar állapodni... mellesleg a szülei is sokkal jobban kedvelnek meg minden... :)

    "Kis lépés az emberiségnek... hosszú lépést a férfiaknak..." ++++++++++++++ BattleTag: mephiHUN#2258 ++++++++ A kígyó veszélyes állat mert harap, de a takarítónő még veszélyesebb, mert ő Maris

  • Rickazoid

    addikt

    válasz Gergő_ #87 üzenetére

    A problémájuk: alacsonyabb vagyok, fiatalabb vagyok, nincs szakmám, egy senki vagyok, egy nagy nulla vagyok. Ezek azok, amiket az apja állít, hogy emiatt.
    Egyébként nem tudom azt beleírtam-e, de amikor felhívta apámat aznap, amikor elvitte Barátnőmet pszichológushoz, azt mondta apámnak, hogy semmi kifogása az ellen, hogy együtt legyünk, csak ő normálisan férjhez akarja adni a lányát. Magyarul egy saját magához hasonló vadállat vagy egy gazdag illető kell neki valószínűleg és nagyon nem érdekli, mi lesz a lányával, boldog lesz-e, illetve a valószínűleg sajátjának tekinti a lánya Saját Maga által megkeresett és félrerakott pénzét, eléggé biztos, hogy ezért kell Barátnőmnek egy olyan telefonnal mászkálnia, aminek átlátszó ragasztóval van leragasztva az akkuja, naponta kétszer ki is esik.. A házukat meg épp felújítják, erről tudtam ugyan, emiatt nincs net, na de amit mondott, hogy ablakokat cserélnek, az nem tart ilyen sokáig, ráadásul múlt héten még azt mondta, hogy nem otthon lesz a héten, de megkéri szüleit, hogy maradhasson nagyanyjánál (mert ő nem parancsol Neki, ezt mondta), tehát hogy most mi van, az nem egészen világos.

    Egyébként tegnap megkaptam a visszajelzést, hogy odaért egy sms-em, sikerült beszélnem Vele egy keveset, de nem sokat tudtam, mert 'az apja a bolt előtt várta', valami gond volt a telefonjával és csak most lett kész, de nem volt egészen világos. Ha minden igaz, ma tudok még beszélni Vele, remélhetőleg belemegy egy találkozásba, ahol meg tudjuk beszélni a szülei jelenléte nélkül is, hogy most akkor mit akar. De arra rákérdeztem, hogy szeret-e, azt mondta igen.
    Majd kiderül.

    [ Szerkesztve ]

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Vakegérke

    veterán

    válasz mephi666 #88 üzenetére

    "...ha úgy nézzük, exemet én húztam ki a mély depresszióból és utána ez lett a hála, amikor már jól érezte magát, hogy félrekamatyolt..."

    Mit is mondott Algieba?
    "Csak aztán ne lepődj meg, ha a királylány sok évnyi terápia után, miután kialakult az önálló személyisége, el fog hagyni."

    Ezt pedig én mondtam.
    "A lánykának 22 éves korára sincs önálló akarata. Végre lesz, és nem kell szemét lesütnie, ahogy eddig, mert kitárul előtte a világ, nyíltan ismerkedhet. A megmentő szerepe elhalványul, ő pedig sajnálni fogja elvesztegetett éveit. Ilyenkor jön a nagykanállal való habzsolás."

    Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Vakegérke #91 üzenetére

    hát jah... van is ilyen mondás, hogy: "qrvából lesz a legjobb feleség", félig meddig át lehetne ide hozni ezt a mondást... az első nagy szerelmemmel a legelsők voltunk egymásnak... az a 9 hónap nagyon szép volt mindkettőnknek... de talán jobb, hogy nem folytatódott, mert lehet, hogy hasonló lett volna a vége... én is tapasztaltabb lettem és menyasszonyom is elég sokat tapasztalt már az életben... szerintem ezért lesz ez a kapcsolat az igazi :)
    a qrvás hasonlat azért illik szerintem ide, mert ha az ember időben kiéli magát, akkor utána szerintem komolyabban áll hozzá... ha pedig még nem is élt és korlátok nélkül belekóstol a sűrejébe, lehet h rossz vége lesz... de lehet h nem... akármi előfordulhat :)

    "Kis lépés az emberiségnek... hosszú lépést a férfiaknak..." ++++++++++++++ BattleTag: mephiHUN#2258 ++++++++ A kígyó veszélyes állat mert harap, de a takarítónő még veszélyesebb, mert ő Maris

  • puttputt

    őstag

    válasz mephi666 #92 üzenetére

    Egyet kell, hogy értsek.
    Aki elég korán "tájékozódik" (persze, nem a végletekig...) és "ép bőrrel megússza", meg "ésszel", az később igen nagy fór. Könnyebb neki lemondani bizonyos helyzetekben, nélkülözni, stb.
    A nők (a férfiak is, minden bizonnyal, de arról érthető módon "kevesebb" a tapasztalatom ;] :DDD ) amúgy tudnak abszolút félreérthető és kétes helyzeteket kavarni..., magyarán áltatni az embert. Pl. miért megy el egy lány 2-3 randira, ha semmi célja nincs vele? Miért nem koptatja le az illetőt? Ez már nem kapcsolódik szorosan ide, de érdekes...

    [ Szerkesztve ]

    :LKBK-Inventor / * Mindig más nő mellett ébredek ... a buszon. ///////////////////////

  • mephi666

    nagyúr

    válasz puttputt #93 üzenetére

    hát igen... ex-szel az volt a helyzet, hogy ahol diákmunkát végeztem, minden helyen lett volna 1-2nő, akikkel simán összejöhettem volna... egyik helyen a raktárba gyakran bejött egy csinos csaj anyagért és én kerestem meg neki... mosolygott, kedves volt, gyakran ott is maradt beszélgetni... meg akkor még cigiztem is... cigiszünetben is gyakran odajött... :) de nem éltem vissza a helyzetemmel... másik helyen is volt olyan csaj, aki szó szerint rámmászott, de lekoptattam... (aztán másik srácra hajtott, akivel össze is feküdt) na, tényleg volt helyzetem... meg ahol laktam még régebben, ott is próbálkozott egy jóval fiatalabb csajszi... hűséges voltam mindig, de visszafelé ez nem ment... igaz, azóta szerintem megbánta, mert különben menyasszonyomnak nem írogatna lejárató üzeneteket, hanem lesz@rná, hogy mi van velünk... úgy, mint ahogy minket nem érdekel, velük mi van... :)

    hm, a csajok meg akik kéretik magukat... azok furák... én általában nem sokat tétováztam és ha helyzet volt, "támadtam" :) azért, mert rájöttem, hogy a nők nem nagyon szeretik a bizonytalan embereket és ha kész helyzet elé állítod őket (nem hagysz gondolkodási időt), akkor jobban reagálnak mindenre :) az általam legjobban utált mondat amúgy a következő kezdetű volt: "hát gondolkodtam a kapcsolatunkon..." blöee... ha így kezdődött egy mondat, az általában semmi jóhoz nem vezetett...

    "Kis lépés az emberiségnek... hosszú lépést a férfiaknak..." ++++++++++++++ BattleTag: mephiHUN#2258 ++++++++ A kígyó veszélyes állat mert harap, de a takarítónő még veszélyesebb, mert ő Maris

  • puttputt

    őstag

    válasz mephi666 #94 üzenetére

    Jaja... Szintúgy volt ilyesmi esetem, személyes sztorim. Meguntam, hogy "kedveskedik, kedveskedik", de semmi konkrétum... Aztán egy alkalommal elhívtam egy esti sétára... Ott "ráborítottam" mindent; a te szavaiddal: "betámadtam". Igaz, annyira körülményesen, hogy először nem tudta, mit akarok... Kicsit ki is oktattam a vége felé - felhúzott... -, hogy akkor mit álltat, meg "rázza magát"... Amúgy, egy kifejezetten visszahúzódó, szelíd, egyszerű lányzó, nem egy "diszkócica". Fura megjegyzései voltak, egyszóval; félreérthető szituációkba kevert. Ráadásul, akkoriban olyan életszakaszomban (életállapot) is voltam, aminek ez nem tett túl jót... - külső szemlélők szemében sem... (Tudni véljük, hogy van ez... nézésből, beszédből, stb. is "tájékozódunk".)
    Szegény, nem viselte túl jól, rendesen meglepettnek tűnt, meg a végén szvsz. úgy elszégyellte magát, hogy látni sem bír azóta... gyengék az idegei! :DDD

    [ Szerkesztve ]

    :LKBK-Inventor / * Mindig más nő mellett ébredek ... a buszon. ///////////////////////

  • Rive

    veterán

    A szerelem mindent legyőz, de - minden bántó vagy hátsó szándék nélkül - megfontolásra ajánlanám, hogy ennyire elszántan és szivósan nyomulni az könnyen különféle félreértésekre adhat okot és a szerelmes embert a végén még zaklatásért veszik elő a rendőrök.

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • Vakegérke

    veterán

    válasz mephi666 #92 üzenetére

    Biztos kivétel az én életem, amely erősíti a szabályt.
    Feleségem az ártatlanságát nekem adta, én pedig előtte épp csak megtapasztaltam a szerelem fortélyát. 35 évig voltunk egymáshoz hűségesek.

    Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Vakegérke #97 üzenetére

    vannak kivételek tényleg... (nevelő)anyukám 65éves... 18 éves volt, amikor hozzáment (nevelő)apukámhoz és ő volt neki az első... :) ritka az ilyen... pedig (nevelő)apukámat nem lehetett egyszerű elviselni, mert kb 16éves korától alkoholista... viszont mentségére szóljon, hogy soha nem volt agresszív senkivel, becsülettel dolgozott és mindent megtett a családért...

    "Kis lépés az emberiségnek... hosszú lépést a férfiaknak..." ++++++++++++++ BattleTag: mephiHUN#2258 ++++++++ A kígyó veszélyes állat mert harap, de a takarítónő még veszélyesebb, mert ő Maris

  • Remington

    őstag

    Nagyon nagyon nagyon hasonló szituációban vagyok... pár nap múlva leszünk 2 hónaposak, életem szerelme (legalábbis most úgy érzem) stb. A gondunk ugyanaz, az elején sokáig minden rózsaszín volt, aztán pont egy hete kiborult a dolog az anyjánál, iszonyúan útál, szerinte buta vagyok (!) és nem vagyok elég komoly és elég idős a lányához. 18 évesek vagyunk. Ennyit mondott el a bnőm nagy nehezen, lehet h van még más is...

    Fizikai bántalmazás szerencsére nincs, meg eltiltás se, de elég valószínűnek tartom a jövőben mivel még csak egy hete tart ez az állapot. A bnőm és az anyja viszonya iszonyúan megromlott, Nem beszélnek, a nő öngyilkosággal fenyegetőzik :( Már az apja is beállt hátvédnek de ő legalább normálisan adja elő neki h hülye vagyok hozzá...

    Nem tudom mitévő legyek. Már mindenre gondoltam. Még adok időt a dolognak, 1 hét még nem olyan sok, talán csitulnak majd a kedélyek...Az az egy vigasztal h nem csak velem ilyenek, a barátnőm nővérével is ugyanezt csinálta, ő erős volt és 18 évesen elköltözött otthonról.

    A hsz-ek nagyon elgondolkodtatóak :R

    https://hardverapro.hu/tag/remington#aprohirdetesei

  • mephi666

    nagyúr

    válasz Remington #99 üzenetére

    valamilyen szinten érthető, hogy a szülők féltik a kicsiny lányukat... ha belegondolok, hogy talán lányunk lesz és jönnek az udvarlók, nem tudom mit tennék... szerintem az udvarlót leültetném, fognék egy üveg páleszt és elbeszélgetnék a sráccal a szándékairól :DD kis pia hatására általában előjön az őszinteség mindenkiből... kiderülne, hogy milyen ember... meg legalább látnám, mennyire bírja a szeszt a gyerek... ha bírja, nincs gond, mert akkor valószínű, hogy bulizás (piálás) után is haza bírja hozni a leányt... de ha 2 feles után leesik a székről, szerintem elgondolkoznék... szeretném majd, ha olyannal járna, aki mindenféle helyzetben meg bírja védeni... ez szerintem normális apai reakció lenne... de eddig még van szerintem kb 18 év... amúgy az érdekelne legkevésbé, hogy szakmunkás vagy diplomás lesz a gyerek... tökmindegy... csak csinálja azt, amit szeret... becsülettel és elszántsággal... felőlem ugyanúgy lehet akár kőműves vagy cégvezető... ilyen alapon soha nem különböztettem meg senkit... és etnikai alapon sem... ismertem dolgos kisebbségieket is, akikkel akármikor szívesen leültem beszélgetni... (talán az ilyen hozzáállásom miatt soha nem volt konfliktusom szinte senkivel?)

    #101: támogatom... a 26évemmel szerintem nem túlzás, ha az mondom, hogy: "elég sok dolgon keresztül mentem és lassan tapasztaltnak mondhatom magam..."

    [ Szerkesztve ]

    "Kis lépés az emberiségnek... hosszú lépést a férfiaknak..." ++++++++++++++ BattleTag: mephiHUN#2258 ++++++++ A kígyó veszélyes állat mert harap, de a takarítónő még veszélyesebb, mert ő Maris

Új hozzászólás Aktív témák