Új hozzászólás Aktív témák

• #41 Jaffafa aktív tag rudi #39

  Új Válasz 2016-10-17 22:29:21 #41

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Jaffafa

  aktív tag

  válasz rudi #39 üzenetére

  Ez változó, de egyre inkább az a trend (nagyon helyesen), hogy a RAID-tömbök nem fizikális merevlemezekböl épülnek fel, hanem chunkletekböl. A chunklet alatt egy fizikális lemez egy kisebb szeletét kell érteni. Tehát nagyon sokáig az volt a trend (és egyes gyártóknál még mindig így van), hogy van több száz merevlemezem a boxban és ezeket összefüzöm RAID-tömbökbe (attól függöen, hogy éppen mire kell a dolog, R1, R5, R6, R10) és a RAID-tömbökböl pedig csinálok egy un. poolt. A poolból pedig készítem a logikai merevlemezeket a szervereknek (LUN). Szal ez volt eddig a trend, de mára már egyre több gyártó eljut oda, ahol pl. a HP 3PAR már vagy 5-6 éve eljutott. Nevezetesen, hogy a létezö összes fizikai merevlemezemet felosztom szeletekre (=chunkletekre), pl 128MB-os szeletekre és ezekböl a szeletekböl hozom létre a a majdani RAID-tömbjeimet. A technológiát wide-striping-nak is szokták nevezni. Hogy miért jó ez? Hát azért, mert ha kellöen nagy a szerver felé megosztott LUN, akkor ideális esetben az összes fizikai merevlemezem dolgozik, szemben a másik variációval, ahol maximum egyszerre 1-4 RAID-tömb dolgozott. Nagyon nem mindegy, hogy 500 vagy 30 fizikai merevlemezröl kapja az adatot a szerver.

  De a kérdésedre felelve: Igazából a Raid6 az nálunk csak nagy (NL-SAS) merevlemezeknél releváns, máshol mi raid5 vagy raid1-et használunk. Extrém esetben raid10-et. Van olyan gyártó, (pl. NetApp vagy EMC), ahol ún. spare-diskek vannak mindegyik poolban. Ezek sima fizikális merevlemezek, amik akkor ugranak be, ha kiesik egy merevelemez. Pooltól függöen akár 10 is lehet, hisz simán elöfordulhat, hogy a poolból egyszerre (vagy, ha nem is egyszerre, de amíg a rebuild tart, ami akár 24 óráig is eltarthat) több merevlemez kiesik. Így nem gond, ha csak a következö napon cserélik a kihullott lemezeket. (Ha kiesik egy merevlemez, sohasem gond, mert nagyvállalati szinten sohasem te cseréled a merevlemezeket, hanem az a cég, akivel szerzödésben vagy. Normál esetben nálunk 4 órán belül ki van cserélve a kihullott lemez, de a legrosszabb esetben is 24 órán belül.)
  S van olyan hálózati adattároló (remélem ez a storage box magyar neve), ahol még mindig csak sima raid-tömbök vannak és mindegyik raid tömbben van max. 1 spare. Tehát ha kiesik egymásután 3 merevlemez (a nagy számok törvénye alapján márpedig kiesik), akkor gebasz van.
  A HP 3PAR-hoz visszatérve viszont a chunkletek mellett, vannak ún. spare-chunkeletek is és azok ugranak be ha szükség van rájuk. A wide-striping miatt a rebuild (rebuild = az az idö, amíg a kiesett merevlemez helyére beugró lemez meg nem kapja az adatokat a többi lemeztöl) is sokkal gyorsabb, hisz ha kiesik egy disk, akkor nem csak 4-18 merevlemezröl jönnek a visszaállításhoz szükséges adatok, hanem akár több száztól is egyszerre. Régebben nem volt ritka, hogy 24 óráig is eltartott, hogy a rebuild megvolt, ez a wide-stripinggal simán 1-2 órára csökkent.
  Mi pl. ma már szinte mindenhol raid-5-öt használunk. Ez alól kivétel a NL-SAS, tehát a lassú nagy lemezek, ahol 2-6TB-nál nem engedhetjük meg, hogy hosszú rebuild alatt adatvesztés legyen. Arról nem is beszélve, hogy a NL-SAS merevlemezek tetü lassúak.
  (Bocs, ha túl hosszú voltam )

  [ Szerkesztve ]

  "Most már ideje lefeküdni. De előtte elolvasom a NENYI-t, hogy merjek nagyokat álmodni." by Szözö

Új hozzászólás Aktív témák