Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Neovenator

    senior tag

    Imádom ezt a bullshit, fél-buddhista megközelítést, ami semmit nem kínál megoldásként az adott problémára, ámde legalább teljesen téves, mellément következtetéseket képes levonni más megközelítések kárára. Nem arról van szó, hogy a római kaotikus hozzáállás ne lenne abszolút visszás és bűntudat illetve frusztrációgerjesztő (mert az, ebben igaza van a cikkírónak, csak épp semmi köze ahhoz, amiről ír), de egyáltalán nem ezért létezik a halálfélelem az emberben, ugyanis ez a legalapvetőbb ösztönünk, már párszáz millió éve ez tartja fent az élet általunk ismert rendszerét...a termináció elkerülése és a terminációtól való alapvető félelem.
    Ha ezt tisztán csak emberi, nem pedig életszerű megközelítésből szeretném vizsgálni, akkor egyszerűen arról van szó, hogy egy életszerető embert, mivel szeret létezni, élni ebben a formában pár évtizedet, elég kellemetlenül érinti, ha ez végetérni készül, megszűnik (felesleges bármilyen vallást belekeverni). Persze az affekció, a ragaszkodás vagy a görcsösség bármely formája káros, megkeseríti az életet, de különös, hogy a buddhisták mégis görcsösen ragaszkodnak ahhoz a meggyőződéshez, hogy egész életüket annak kell szentelniük, hogy "jól" haljanak meg...ami természetesen egy abszolút nem visszás, életvidám hozzáállás az élethez...és egyáltalán nem huszonkettes csapdája mindenáron ragaszkodni a ragaszkodások felszámolásához az ember életében... :U
    Egyébként jótanács a cikkírónak, hogy amennyiben mindenképp prédikálni szeretne, nem ártana körvonalaznia a prédiációja lezárásaként nyújtott megoldást legalább nagy vonalakban (a halállal való szembesülés a kerülése helyett), különben ugyanoly felvilágosítatlanul távoznak a megtéríteni szántak, mint ahogy jöttek. :)

    "The problem of leadership is inevitably: Who will play God?"

Új hozzászólás Aktív témák