Új hozzászólás Aktív témák
-
Vesa
veterán
Én is 50 leszek, de gyűlöltem. Annak idején szégyen szemre nem avattak úttörővé, mert nem voltam hajlandó a marhaságaiknak engedelmeskedni. Ma is, akkor is büszke voltam erre...Köpenyt nem voltam hajlandó felvenni, egy ideig fenyegettek kirúgással, intővel, de később feladták. Gyerekként is érződött az a mérhetetlen kényszerítő erő, amit egyébként az élet minden területén toltak az elvtársak ezerrel. Talán a szegénység, és az ebből fakadó hiánygazdaság miatt, az élet nyugodtabb volt, a cenzúrázott médiákból csupa szépség áradt, hogy minden működik, minden csodás, épül a szocializmus. Az emberek jelentős része elhitte és élt nyugodtan. Szegényen, kvázi n incstelenül, de nyugodtan. Más kérdés, hogy egy random vidéki ember számára a falu 20km-es körzete volt a világ, ennek megfelelően arról sem lehetett fogalma, miből marad ki, mennyire nyomorult az élete, mivel nem volt és nem is lehetett viszonyítási alapja. Lehet persze azon elmélkedni, hogy más országokban még ennél is sokkal durvább körülmények között élt a népesség, és ebben van igazság, de tény, hogy az élet lehetőségeiről nem tudtunk szinte semmit.
A tudomány a valóság költészete!
-
Vesa
veterán
Nem tudom szóba került-e már, de az akkori létezés egyik legnagyobb g*cisége a kötelező sorkatonai szolgálat volt a férfiak számára, a nyomorultabbaknak még 1,5évig, a kicsit szerencsésebbeknek később már "csak" 1évig. Pont a legszebb életkorban ! Nem tudom ki hogy van vele, de elképzelni nem tudom, kinek tetszett ez, ki emlékszik vissza az ott töltött pokoli időszakra pozitívan és kellemes élményként? Talán csak azok, akik őrmesterként szivattak mindenki mást, de normál földi halandó nem hiszem, hogy szerette volna. Én mondjuk megúsztam "E" kategóriával -ha még emlékszik valaki mit jelent ez-, de sok fiatal barátomnak sajnos nem sikerült, és láttam nem egy pszichiátriai esetté fajult emberi sorsot a szolgálat miatt.
A tudomány a valóság költészete!
-
Vesa
veterán
Ennek semmi jelentősége nincs. A katonaságnak önkéntes vállalásnak kell lennie, kényszerrel csak golyófogó idiótákat lehet "képezni"! Ha besorozol 11 embert random az utcáról és kényszeríted őket arra, ogy focizzanak, akkor szerinted mennyi esélyük lesz egy hivatásos, profi válogatott elleni mérkőzésen? Nyilvánvalóan semmi. Pont ez a helyzet a kényszerített sorkatonasággla is. Egy arra alkalmatlan ember csak golyófogónak lesz jó, ráadásul miért/kiért kéne esélytelen golyófogóként meghalnia? A kötelező sorkatonai szolgálat idejétmúlt marhaság, az arra általában érdemtelen emberek iránti engedelmességen kívül pedig nem nevel az ég világon semmire. A hatékony katonai kiképzés egyik alappillére ugyanis, a teljes piszichikai agymosás, a lelkiismeret teljes eltörlése!
[ Szerkesztve ]
A tudomány a valóság költészete!
-
Vesa
veterán
válasz gippazoid #235 üzenetére
+1
Pontosan. Annyi 4 elemis suttyót, amennyit az akkori tiszti állomány jelentős része tett ki, azóta se hordott össze a szél...Állítólag ezek neveltek hazaszeretetre és egyéb lózungokra...Ha egyetemi végzettséggel érkeztél, az útlevél volt az emelt szintű dedikált szivatáshoz. Nem tudom ma milyen állapotok vannak, de néhány megnyilatkozó tisztet elnéze, túl sokat nem javult a helyzet.A tudomány a valóság költészete!
-
Vesa
veterán
"20-on evesen is rogton foldhoz verik magukat mint egy 4 eves. en csak 35 vagyok de akkora kulombseg van akar egy 5 evvel fiatabbnal is, hogy egetvero."
Semmi különbség nincs! Én közel 50 vagyok, de hagyjuk már ezt a "bezzeg az én generációm" mantrát. Pont annyi kukagép volt közüttünk is, csak nem láttad, mert nem volt internet és Insta. A korábbi generáció szemében meg mi voltunk a nagyarcú idióták a szexuális forradalommal, a motorozással, meg az MusicTV-vel és egyebekkel. Ezek pont olyan idegennek hatottak az akkori idősek szemében, mint ma egyeseknek az insta és a többi (azért írtam, hogy "egyeseknek", mert nem mindenki ilyen, pl. én tudatosan nem akarom elfelejeteni, milyen volt a fiatalságom és még véletlenül sem fogom lesajnálni a mai generációt csak azért, mert számukra más a fontos mint nekem volt. Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi világukat mi építettük fel nekik, ha bárkinek baja van velük, akkor talán előbb a saját generációnál kéne keresgélni a probléma okait).
[ Szerkesztve ]
A tudomány a valóság költészete!
-
Vesa
veterán
válasz nyisziati #318 üzenetére
Vagy esetleg ma már mások a célok??? Ez nem egyenlő azzal, hogy nem is akar dolgozni. Én sem akartam bányásznak meg öntőmunkásnak állni a 80-as évek elején, pedig akkoriban azok még általános szakmának számítottak. Ha beosztottak volna ilyen munkára, le se sz*rtam volna. Ellenben napi 15 órát voltam képes elektronikai áramköröket építeni már akkor, mert az érdekelt.
Lehet, hogy nem a saját néhány mintás tapasztalatod alapján kéne megítélni egy egész generációt. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a mai generációkkal nincsen probléma, mert van, azt viszont állítom, hogy semmivel sincs több, mint a miénkben volt. Akkor is rengeteg munkakerülő volt, sőt, sokkal több. Tele volt a kocsma trógerekkel már akkoriban is.
A tudomány a valóság költészete!
-
Vesa
veterán
Egyébként erről jut eszembe, ha már nosztalgia gyerekszemmel: Annak idején alig vártam, hogy megjelenjen az aktuális Rádiótechnika évkönyv. Rengeteg áramkört építettem meg belőle, így utólag visszagondolva, rettentő felelőtlenül és balesetveszélyesen (pl. Vas-Kloridos NYÁK maratás otthon egy lavórban). Még létezett a COCOM lista, sajnos számos alkatrész beszerezhetetlen volt, az orosz megfelelői pedig rendre katasztrofális minsőgéűek voltak, hamar letettünk arról, hogy ez utóbbiakat használjuk (emlékszik még valaki azokra a rettenetes hasmenés-barna színű IC-kre)?
A másik nagy népszerűségnek örvendő hobbi annak idején a vasútmodelezés volt. Nekem is volt terepasztalom, bár ott sem annyira a vasút érdekelt, sokkal inkább az elektronika és automatizálás fogott meg benne. Azán ott voltak még a rádióamatőrök, akik azon versengtek, ki tud minél távolabbi kollégával kapcsolatot teremteni. Mindezt rettentő elmaradott technikával, legtöbbször saját tákolású eszközökkel oldottuk meg, mert nem volt más.
[ Szerkesztve ]
A tudomány a valóság költészete!
-
Vesa
veterán
válasz nyisziati #322 üzenetére
Nem akarok beadni semmit, nyilvánvalóan apró mintával dolgozol, és abból vetítesz -tévesen-, egy komplett generációra. Én meg rengeteg olyan fiatalt látok a munkám kapcsán, akik mind egyetemet végeztek vagy éppen oda járnak, minimum két nyelven már folyékonyan beszélnek, és vág az eszük mint a penge. Mégsem fogom azt állítani, hogy az egész mai generéáció ilyen lenne. A munkásokat meg hagyjuk, látjuk az út szélén mi megy (nem fiatalok). Egy dolgozik, 10 meg csak nézi és lapátot támaszt. Pont ilyen arányban működött korábban is.
A tudomány a valóság költészete!
-
Vesa
veterán
Egyrészt a testvérem kapcsán közelről láttam (ő vonult 4 évvel korábban), továbbá mivel rengeteg embert ismertem, rengeteg sorsot láttam testközelből. Azért kellett mindenáron megúsznom valahogy, mert nem akartam olyan mentális roncsként végezni, mint néhányuk (főleg, mivel igen rosszul tűröm a kényszerítést)...Nem kevés munkámba és pénzembe került. Nekem sikerült, másnak sajnos nem.
[ Szerkesztve ]
A tudomány a valóság költészete!
-
Vesa
veterán
válasz nyisziati #377 üzenetére
A "festéktüsszentő hapci Benő", és "az Órarugó Gerincű Felpattanó" mennyivel volt kevésbé beteg? Abban a rajzfilmben volt a kiscsaj, aki magában beszélt és folyamatosan hallucinált...
Persze a Pirx kalandjai mindent visz, a citromfacsaró űrhajóval és a kenyértartó űrbázissal. Hülyeségért nem kell nyugatra rohanni, volt/van az itt is bőven.
[ Szerkesztve ]
A tudomány a valóság költészete!
-
Vesa
veterán
-
Vesa
veterán
"...már semmi munkát nem akarnak. Ez látszik abból, hogy alig van szakmunkás - tanfolyamok nem tudnaka indulni! - diplomás meg mint a tenger."
Egyrészt ez nem igaz, nézd meg hány diplomás végez évente hazánkban (vannak tényszerű adatok, nem nekem kell hinned).
Másrészt hol van itt az összefüggés? Aki diplomás, az nem akar dolgozni? Csak a kétkezi fizikai munka a munka? Ne vicceljünk már! Más világ van, egy mai átlagfiatalnak mások a prioritásai, mint két generációval korábban. Akkor még a szakmunkás volt a sztenderd, ma már nem az. Eleve, aki ezzel jön, az felfogja azt, mennyire nehéz ma pl. egy reálos egyetemen (pl. BME) lediplomáznii? Mennyivel többet kell tanulni, mint egy kőművesnek például?
"A gyerekeimnek biztos, hogy 14 éves koráig nem adok kezébe semmilyen okos ezköszt"
A gyerekeim osztályában voltak ilyesmivel próbálkozó szülők. Szociálisan lemaradtak, mert nem tudtak belefolyni a többi gyerekkel semmilyen aktuális témába. Az lett a vége, hogy suli után a haverok eszközein pótolták amit otthon nem volt szabad. Egyiket se védte meg semmitől, viszont kiválóan megtanultak hazudni otthon, hogy minél többet lehessenek a haverokkal és használhassák azok eszközeit. Keretek közé kell szorítani a használatot, és rengeteget beszégetni velük, hogy értelmesen tudják használni. A teljes titás többet árt, mint használ.
[ Szerkesztve ]
A tudomány a valóság költészete!
-
Vesa
veterán
Likeljek neked rettegést kiváltó cikkeket az autózás veszélyeiről? Tudnék bőven. Ettől még nem fogom letiltani a gyereket a jogsi szerzésről, viszont igyekszem megtanítani arra, hogyan használja felelősségteljesen az autóját, hogy ő lehetőleg ne kössön ki az árokban.
A tudomány a valóság költészete!
-
Vesa
veterán
"Nem tudom milyen lehetett akkor élni, de biztos hogy a nosztalgia, a gyerekkori visszaemlékezés mindent nagyon megszépít."
Ez így van. Arról nem sok szó esik, hogy mindenki mindenkit megfigyelt, hogy a szomszéd irigységből történő feljelentgetése napi szinten az élet része volt, hogy nem csak a hivatalokban voltak helyi kiskirályok, hanem szinte minden kisebb közösségben, akár egyetlen háztömbön belül is (XY elvtárs, akivel jobb volt vigyázni, különben hamar a fogdában találta magát bárki). Vagy arról, hogy a rendőrök gyakorlatilag azt csináltak amit akartak, ha úgy tartotta kedvük akkor megvertek, bármilyen következmény nélkül...Lehetne még sorolni, de tény, hogy a nosztalgiázók többsége ezeket hajlamos elfelejteni. Gyerekként sem volt csodás, az iskolai megalázás pl. szintén az élet része volt, ha valaki nem volt hajlandó a szoci mélyszürkeség részévé válni, akkor folyamatos megaláztatások részese volt, ha netán kicsit jobban élt mint a többi (ami kb. annyi jelentett, hogy kicsit jobb ruhái voltak), már ment a kiközösítés, amire a tanárok kifejezetten rájátszottak és szították a feszültésget. Maradjunk annyiban, közel sem volt az olyan szép korszak!
[ Szerkesztve ]
A tudomány a valóság költészete!
-
Vesa
veterán
válasz samujózsi #492 üzenetére
Vagy csak egyszerűbb tagadni...Minden amit leírtam, a rendszer részét képezte, közismert volt. A 80-as évekre lazult a gyeplő, sokan ebből az időszakból indulnak ki, pedig a Kádár éra nem csak ebből a pár évből állt. Az iskolai megaláztatással kapcsolatban olvasd el mégegyszer, amit írtam. Nem vonatkozott mindenkire...
[ Szerkesztve ]
A tudomány a valóság költészete!
-
Vesa
veterán
"Nem tudom az ország mely részén nőttél fel, de amiket leírsz az nagyon szélsőséges,"
Budapest...Gyerekként végig alázva voltam, mert merészeltem saját véleményt formálni, ennek részeként pl. nem voltam hajlandó köpenyt hordani. Már akkor sem akartam a kollektív önbecsapás részesévé válni (nem lesznek egyformák az emberek attól, hogy egyforma szürke(vagy kék) zsákot húzunk rájuk). Az, hogy matekból, fizikából nem csak osztály, hanem iskola első is voltam, senkit nem érdekelt! Hiába nyertem matek versenyt, az évzárón jól megalázva név szerint kiállítottak az egész suli elé 6 olyan gyerek társaságában, akik mind bukásra álltak, majd "szégyen szemre" nem avattak úttörővé a "renitens" magatartásom miatt. (erre azóta is büszke vagyok)
Vagyis a képességek, a teljesítmény az senkit nem érdekelt...(nem is működött szinte semi az országban) Aztán később elkezdtem zenélni, a helyi elvtárs először azért nyomott fel a rendőrségen, mert zavarta, hogy "mibű telik ennek a gyereknek nyugati hangszerre", aztán pedig kétszer nyomott fel azért, mert merészeltem jobb autót birtokolni fiatalon mint ő. Hogy ezért én mennyit dolgoztam (később már egyetem mellett), hogy anyukám hitelt vett fel pl. a hangszerekre, az szintén senkit nem érdekelt. Akkor tanultam meg, milyen a jó magyar "szomszéd tehene" mentalitás.Nekem részben így telt el a szoci éra "gyerek szemmel". Soha többé!
[ Szerkesztve ]
A tudomány a valóság költészete!
-
Vesa
veterán
Ismét csak a saját szubjektív véleményedet vetíted ki rám tényként, term. tévesen. A cikkhez szóltam hozzá, ami a szocializmust írta le gyerekszemmel. Én is leírtam a saját tapasztalataimat a szocializmusról, szintén gyerekszemmel (arra ki sem tértem, hogy a nagyszüleimtől mindent elvettek az elvtársak, 1 hetük volt elhagyni a házukat és az éttermet, amit kemény munkával egy életen át építettek fel. Mivel ez politikába hajló adat, ezért kérésednek megfelelően eddig nem írtam le, de itt most már érintenem kell). Számomra, gyerekként így nézett ki a szocializmus és távolról sem volt vidám! Természetesen nem szükséges ezt megértened, de a tényeken az sem fog változtatni!
A tudomány a valóság költészete!
-
Vesa
veterán
válasz Hieronymus #613 üzenetére
A meggymagos embert én is fel akartam hozni, de úgy véltem, ráugrik valaki, hogy politikai tartalom. Pedig kiválóan mutatja az akkori állapotokat. Gyárigazgató sem azért lett valaki, mert értett hozzá, csak az számított, mennyire hithű komenyista. Gyakorlatilag semmi más nem számított.
A tudomány a valóság költészete!