Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Egon

    nagyúr

    A cikkben vannak keveredések, és egy kicsit túl is van bonyolítva a kérdés:

    1. A talajból a lábazaton át a falakba szivárgó víz nyomán kialakuló penészesedést salétromosodásnak hívják, és persze értelemszerűen egész más eszközökkel kell ellene küzdeni, mint a hidegpontokon páralecsapódás következtében kialakuló penésszel.

    2. A penész kialakulásának okát az írásban szereplő táblázat remekül szemlélteti. Kiolvasható belőle, hogy elvben három módszerrel is lehet küzdeni a penész kialakulása ellen: egyrészt a harmatpontok értékének növelésével (szigeteléssel), másrészt a belső relatív (!) páratartalom csökkentésével, harmadrészt a belső hőmérséklet növelésével (ugyanis relatív páratartalomról beszélünk, mégpedig azért, mert egységnyi levegő eltérő mennyiségű párát képes felvenni (minél melegebb, annál többet), azaz a lakásban, adott pillanatban jelen levő fix páramennyiség, más relatív páratartalmat jelent mondjuk 18, mint 22 fokon, és ennek megfelelően a harmatpont is lejjebb lesz).
    Természetesen azt a komponenst szükséges módosítani, ami problémás, pl. egy 15-16 fokos lakásban (vagy helyiségben), normál páratartalom és szigetelés mellett is ki tud alakulni páralecsapódás, és ennek nyomán penész, így egy ilyen esetben a hőmérséklet növelése lesz a célszerű megoldás.

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Egon

    nagyúr

    válasz Rive #35 üzenetére

    Egyrészt, az emberek a kényelmes környezethez igényelnek egy fix (relatív) pártartalmat, amit meg is fognak próbálni megtartani (párásítás).
    Másrészt, az emberi jelenlét is egy folyamatos páraforrás: nem csak a kívülről beáramló levegő páratartalmával kell számolni.

    Így van. De ez semmiben nem cáfolja azt, amit írtam.

    Azaz a páratartalom nem fog arányosan csökkenni a hőmérséklet növelésével.

    Ez viszont marhaság, és semmi köze sincs az előzőkhez. Adott háztartásban, adott szokások mellett (pl. napi 2*5 perc szellőztetés, fejenként 10 perc zuhanyozás, egy óra főzés stb.), egy adott pillanatban lesz mondjuk (per has) 10 (vagy 15, tökmindegy a példa szempontjából) liter víz a levegőben, pára formájában. Ez egészen más relatív páratartalmat jelent 18 és 22 fokon.

    A cserépkályha manapság elég speciális, nem túl gyakran előforduló képződmény, ebből általánosítani nem nagyon lehet. Sajnos nálunk (cserépkályha nélkül is) nagyon alacsony a páratartalom valamiért, de azért ennyire nem (35-40% körül szokott lenni). A sarkok penészesedése nálatok (ilyen alacsony páratartalom mellett) egyértelműen a hidegpontok miatt lehet, azaz valami nincs rendben a külső szigeteléssel (vagy egyszerűen nem tud felmelegedni a fal, mert szorosan rajta van egy szekrény stb.).

    [ Szerkesztve ]

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Egon

    nagyúr

    válasz Krugszvele #42 üzenetére

    :W
    Ember, relatív páratartalom van. Ami azt jelenti, hogy ha van mondjuk 10 liter víz a szoba levegőjében, akkor az 22 fokon lesz mondjuk 55% páratartalom, 15 fokon meg 75%... :U Ehhez képest nézd már meg a kicsapódási értékeket... :U

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Egon

    nagyúr

    válasz Goose-T #47 üzenetére

    Általában vagy a falak szerkezetében kereshető a probléma (egyszerűen hatalmas mennyiségű párát képesek felvenni a falak;van ahol a kórosan alacsony páratartalom csak a falak olajfestékkel történő lefestésével szűnt meg), vagy a modern nyílászáróitok némelyike mégsenem zár jól (láttam már pár éves műanyag ajtót télen érezhetően "húzni", mert nem zárt jól a zsanér felőli oldal, a gumicsíkra nem húzta rá teljesen az ajtót).

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Egon

    nagyúr

    válasz joghurt #58 üzenetére

    Ehhez tegyük hozzá, hogy az alapanyag készítés technológiája is faék egyszerűségű volt, és egykoron kb. az egész falu tudta, hogyan kell belőle felhúzni egy földszintes házat. Mindez együttesen járult hozzá a vályog egykori népszerűségéhez. Az előnyeit pedig mostanában kezdik felismerni, de a megítélés - mint szinte minden másban is - jellemzően szélsőséges: az emberek egy része csak az előnyeit, a másik része meg csak a hátrányait látja és mantrázza.

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Egon

    nagyúr

    Tessék mondani: ez még mindig a "Penészedik a házad?"-topic, vagy átnevezitek "Vályogházak pro és kontrá"-ra? :U

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

Új hozzászólás Aktív témák