Új hozzászólás Aktív témák

  • tomiivagyok

    aktív tag

    válasz Narxis #52 üzenetére

    Szerintem én egy hét után minden reggel sírva kelnék és sírva feküdnék, mert nem nekem való. Még diákként dolgoztam a helyi mekiben, 2 napig bírtam, mert egyszerűen nem bírtam. Lábam műtve volt tizenévesen (olyan szerencsésen tört el), azóta nem bírok rajta egyhuzamban több órán át állni. Max ilyen 2-3 órán át, utána le KELL üljek, mert felrobbannak.

    Szóval ja. Meg ugye látom anyáékat, hogy ők az utóbbiba tartoznak. Egyikük sem szereti a munkáját, de mégis csinálják, mert valamiből meg kell élni. Egy mókuskerékben élnek, reggel felkelnek, elmennek dolgozni, hazajönnek, anya ledől, apa itthon dolgozik tovább, aztán anya felkel, főz, mos, esznek, utána lefekszenek. És ezt minden nap.

    Ilyen nem szeretnék lenni, mert ez minden, csak nem élet, szerintem.

Új hozzászólás Aktív témák