Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • cskadar

    csendes tag

    Van abban valami elképesztő pofátlanság, ha valaki a saját halláskárosodását igazolandó, azt állítja, hogy 20 kHz fölött értelmetlen átvinni a hangrezgéseket. Aki ilyet ír mások hülyítésére, annak fogalma sincs a hallásmechanizmusról, legfeljebb hallott valami ugatást. Kár pedig, mert a mérések érdekesek. Igaz, hogy szinte semmit nem bizonyítanak, de legalább sok munka volt velük.

    [ Szerkesztve ]

  • cskadar

    csendes tag

    Akkor néhány tényt kiegészítésként:

    1. Az emberi hallórendszer egészséges hallasú emberek vizsgálatai alapján még a 40 kHz-es frekvenciájú hangokat is meghallja, igaz, nagyon gyengén. Ami ennél fontosabb, hogy az ultrahangok igen jelentősen befolyásolják az idegrendszer működését, tehát jóval a hallható tartomány fölött is van hangérzékelés..

    2. A nagyobb frekvenciájú összetett hangok a kisebb frekvenciájúakkal keveredve sajátos intermodulációs torzításhoz vezetnek a hallórendszerben. Ennek az az oka, hogy a hallórendszer csigájában a csiga alapjánál, az ovális ablaknál a középfülből érkező, kis hullámhosszú hullámok torlódnak. Ez az intermoduláció tehát nem a levegőben terjedő, hanem a hallórendszerben terjedő haladóhullám sajátossága. A hallórendszer idegpályájának felfelé szálló szakaszán egyébként több intermodulációs termék is keletkezik.

    3. Az, hogy a bakelitre mi rögzíthető, nem tudom, ugyanis a mikrobarázdás lemezek vinylből készülnek. Ezekre olyannyira rögzíthető akár 50 kHz-es jel is, hogy évtizedekkel ezelőtt a CD-4 jelű kvadró lemezeken egy 30 kHz-es vivőre AM-ben moduláltak két jelet. A CD-4-hez való hangszedőknek tehát legalább 45 kHz-es jelet le kellett tudniuk tapogatni, erre egy speciális, un. Shibata tűt használtak.

    4. A 48 kHz-nél nagyobb mintavételi frekvenciát az indokolja, hogy kevésbé meredek szűrőt kell alkalmazni az AD-konverter bemenetén, hiszen tudjuk, hogy minél nagyobb egy szűrő meredeksége, annál nagyobb a - frekvenciafüggő - fázistolása.

  • cskadar

    csendes tag

    Ismétlem, nem tudok arról, hogy bakelitből csináltak volna mikrobarázdás lemezt. Azt ugyanis vinylből készítik. A CD-4 nem kísérlet volt, több ezer felvételt rögzítettek CD-4-es kódolással vinylre. egyébként a direktvágott lemezeken is találhatunk 50 kHz körüli komponenseket. Az, hogy mit hallgat a többség, nem hangtechnikai tényező, hiszen a többség pl. színházba se jár, mégsem zárják be a színházakat.

    A hallórendszer tulajdonságainak vizsgálata során fedezték föl az általam említetteket. Sajnos, az audiológusok többsége nem ismeri e kísérletek eredményét - amiket egyébként többnyire nem audiológusok, hanem pszichoakusztikusok végeztek el. Egyébként te is elvégezhetsz egy egyszerű kísérletet: hallgass meg egy triangulumot kb. 20 cm távolságból, aztán borítsd be egy 20 kHz-en magasvágó textiliával, és úgy hallgasd meg!

  • cskadar

    csendes tag

    válasz vicze #64 üzenetére

    A Pink Floyd kvadró lemezek nem CD-4-ben, hanem SQ-ban készültek. Nem is várható el az SQ-tól az, ami a CD-4-től.

  • cskadar

    csendes tag

    válasz vicze #61 üzenetére

    Megnéztem az általad linkelt cikket. ez ugye, nem szakcikk, pl. a színes ábra a hallástartományról sem igaz.

  • cskadar

    csendes tag

    Valóban, az RCA is készített CD-4-es lemezeket, tekintettel arra, hogy a japán társának, a JVC-nek az eljárása volt a CD-4. de nemcsak az RCA készített ilyen felvételeket.

    A vinylből készült hanglemezt valami miatt hazánkban a tudatlanok bakelitnak hívják, de azért egy szakmai posztban és az ahhoz való hozzászólásokban tán nem ártana szabatosabban beszélni. Alapvetően azonban azt bíráltam, hogy a poszt szerzője szerint értelmetlen a 20 kHz fölötti jelrögzítés. nagyon kevés dologról állíthatjuk teljes biztonsággal, hogy nem értelmetlen, de ezek közé tartozik, hogy a lehető legkevésbé kellene korlátozni a sávszélességet. Az analóg technikában nincs szükség olyan drasztikus korlátra, mint a digitálisban, többek között ezért tartjuk szellősebbnek, természetesebbnek az analóg felvételt.

  • cskadar

    csendes tag

    válasz Elf #85 üzenetére

    A pszichakusztikusok csupán azt állapították meg, hogy vannak olyan pszichoakusztikai jelenségek, amelyek következtében csekély hallható veszteséggel lehet jelet tömöríteni. De sosem mondták azt, hogy e tömörítések okozta torzítások nem hallhatók. Olyat pedig, hogy 20 kHz fölött semmit nem hallunk, komoly pszichoakusztikus nem mondhatott, még a legtrehányabb is csak annyit, hogy 20 kHz fölött erőteljes a halláscsökkenés. Ha mindenképpen linkre vágysz, magyarul pl. ez:

    https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_altalanos_pszichologia_1/index.html

    Hozzáteszem, hogy e három rész jó pár megállapítása ma már elavult, a hivatkozott kísérleteket a szerzők nem ismételték meg, az egyikről ki is derítettem, hogy hibásan írják le (megbeszéltem az alkotókkal), továbbá egy csomó jelenséget a kognitív pszichológia előfeltevéseinek alapján tévesen interpretáltak. Ez semmit nem von le a mű értékéből, csak kritikusan kell olvasni. Az angol nyelvű szakirodalomban számos, az elmúlt évtizedben végzett kísérlet leírása olvasható, ezekből csak néhány mondatos összefoglaló van az ingyen-neten.

    Triangulum bármely iskoai zenekar tartozéka, hangcsillapító textil pedig viszonylag könnyen vásárolható. a kísérlet azért egyszerű, mert szinte semmit nem kell hozzá tudni. A tudományos pszichoakusztikai kísérletek ennél sokkal nehézkesebben kivitelezhetők, ez az egyik oka annak, hogy már évtizedekkel ezelőtt megdőlt nézetek terjednek még mindig.

  • cskadar

    csendes tag

    Az úgy van, hogy korongnak hívjuk azokat a kör alapú hengeres testeket, amelyeknek a magassága kisebb, mint az alap átmérője. lemeznek meg azokat a testeket, amelyeknek magassága lényegesen kisebb, mint a magasságuk. :-) így aztán van fazekas korong és hanglemez.

    Valamelyikőtök szóvá tette, hogy az analóg esetén igaz-e, hogy kevésbé durva sávhatárolás szükséges, és példaként a mély hangok amplitúdóját említette. Nos, a RIAA korrekció a hanglemezvágás során mélyet vág, éppen amiatt, mert a mélyek nagy amplitúdójúak, és ezt lejátszáskor emeli vissza.

    Ami a posztot illeti: A poszt szerzője a művének elején jelentette ki kategorikusan, hogy 20 khz fölött átvinni értelmetlen.

    Ugyancsak valaki hivatkozott arra, hogy kettős vakteszttel vagy kimutatható valami, vagy ha nem, az nincs is. Nos, a kettős vakteszt sok mindent kimutathat, sok mindent azonban nem. Ezért az igazán alapos szubjektív tesztelések során nemcsak ABX tesztet használunk, hanem még legalább fél tucatnyit. Ritkák az ilyen tesztek, mert nagyon sokba kerülnek, hiszen pl. az un. hosszúidejű tesztek hetekig tartanak. Ami nem azt jelenti, hogy egyfolytában szól a cucc hetekig.

    Azt is tapasztaltuk, hogy más jelenségekre érzékenyek a képzett zenészek, másra a műszakiak, stb., ezért nagyon vigyázunk arra, hogy vegyes összetételű szubjektív tesztek ne készüljenek.

Új hozzászólás Aktív témák