Új hozzászólás Aktív témák
-
zLegolas
őstag
Csiha pajtás, csiha.... A Linux (Linus Torvalds szerint) felhasználóbarát, de nem lustabarát meg hülyebarát - a világért se vedd magadra!
Barátod a Google, de ha nem akarsz rászánni pár percet, akkor bedobok egy kis idézetet -bár hosszú lesz, és ezt is el kell olvbasni
:
Egy konkrét példa: az MPlayer fordítása forráskódból
1.- Töltsük le a forráskódot az MPlayer honlapjáról. Szükség szerint az egyéb kívánt kodekeket, skineket, illetve a feliratok megjelenítéséhez szükséges True-Type fontokat szintén mentsük le ugyanonnan.
( MPlayer-1.0pre3try2.tar.tar )
2.- A letöltött forrásfájlt csomagoljuk ki a user könyvtárunk egy mappájába. Ehhez jobb egérgombbal kattintsunk a fájlra, majd Kitömörítés ide...
3.- Nyissunk egy terminált abba a könyvtárba, ahol a kicsomagolt állomány található. (Konqueror / Eszközök / Terminál nyitása)
4.- Rendszergazda módban hozzunk létre a /usr/local/lib könyvtárba egy codecs alkönyvtárat. Ide másoljuk be a többféle, az előzőekben leírtak szerint kitömörített kodekeket.
Megjegyzés: ezek az állományok Windows alatt természetesen nem használhatók, teljesen Linux-specifikus fájlok!
(win32codecs.tar.tar, libdvdcss-1.2.8.tar.gz, rp9win32codecs.tar.bz2, stb...)
5.- A /usr/local/share/mplayer könyvtárban hozzunk létre egy Skin alkönyvtárat, ebbe másolandók be az internetről letöltött grafikus felszínállományok (skinek), külön-külön alkönyvtárakba. Az MPlayer alapból a default skint keresi fordításkor. Amennyiben ilyent nem talál a megadott helyen a grafikus felület nem fog működni, a program csak parancssorból lesz vezérelhető!
6.- A filmek feliratainak megjelenítéséhez sok választható karakterkészlet áll a rendelkezésünkre. A letöltött betűkészletek mappáiban a font.desc -nevű fájlokat át kell nevezni valami.ttf névre. Ezeket a /usr/local/share/mplayer/font vagy a /user/usernév/.mplayer/font mappába kell bemásolni.
Egy jogtiszta Windows példány birtokában az annak a részét képező TrueType fontok is használhatók. Érdemes tudni, hogy ezek a betűkészletek szerzői jogi védelem alatt állnak, tehát szabadon nem másolhatók!
7.- Nyissunk egy terminált a MPlayer forráskönyvtárában, és írjuk be:
./configure --enable-gui --language=hu
A számítógép a configure utasítás hatására a forráskódot a gép hardveréhez optimalizálja, hangolja. Ez eltarthat egy kis ideig. Ha mindent rendben talált, akkor az „ If you suspect a bug, please... „ felirat megjelenítése után visszakapjuk a kurzort. A configure előtt álló ./ karakterek azt jelzik a rendszer számára, hogy a futtatandó utasítás (a configure) nem a szokásos elérési utak (path) egyikén, hanem az aktuális könyvtárban található. A telepítés során megadott --enable-gui kapcsoló a grafikus felülettel való fordításra szolgált (Graphical User Interface), a program üzeneteit pedig ékes magyar nyelven fogjuk kapni.
Itt jegyezném meg, hogy Linux alatt nagyon sok program alapértelmezettként szöveges módban használható. Természetesen ezekhez a programokhoz csaknem mindig elkészül a grafikus felület, ez azonban csak opcionálisan választható extra szolgáltatás. A Linux világában a hatékonyság gyakran előnyben részesül a külsőségekkel szemben.
Nem kizárt, hogy nincs a számítógépre telepítve minden, a program működéséhez szükséges csomag, ekkor hibaüzenetet kapunk. Az alábbi ábrán látható, hogy a fordító a libpng és a libpng-dev csomagokat hiányolja:
A leggyakrabban az XFree86-devel és gtk-devel csomagok hiányoznak, ezek ugyanis alapértelmezésben nem kerülnek fel a rendszerre, hacsak külön nem kérjük őket a telepítés során. A fenti két csomag feltétlenül szükséges a grafikus kezelői felülethez!
Indítsuk el a Yast -ot, keressük meg az igényelt komponenseket a Programok hozzáadása és eltávolítása menüpontban, a telepítő lemezekről pótoljuk ezeket, majd próbáljuk újra a ./configure --enable-gui --language=hu -tól, amíg a fordítás hibamentesen le nem fut.
(Figyelem! A ./configure-t követő kapcsolók elé két kötőjelet (minusz jelet) kell tenni!)
8.- A terminálban írjuk be: make A gép lefordítja a konfigurált forrásfájlt. Hibaüzenet esetén az előzőek szerint kell eljárni.
9.- A terminálban rendszergazda módban adjuk ki a make install -utasítást.
Ennek hatására a lefordított, immár futásra kész kód a helyére kerül a rendszer megfelelő könyvtáraiban. Ha nem superuser-ként próbálkoznánk, akkor természetesen nem lenne jogunk a rendszerterület írására. Néhány másodperc után hasonló üzenet fogad:
Az MPlayer futásra kész. Terminálban írjuk be: mplayer /film/helye/neve, vagy a grafikus felülettel való indításhoz: gmplayer. Természetesen készíthetünk egy parancsikont (linket) a futtatható fájlhoz az asztalra is.
A program legfontosabb funkciói könnyen elérhetők billentyűzetről a film nézése közben is. A kurzor gombokkal például előre-hátra tekerhetünk a filmben, állíthatunk a hangerőn, a fényerőn, kontraszton (!), a feliraton, siettethetjük vagy éppen késleltethetjük a hangot a képhez képest, és még sorolhatnám...
Remélem segítettem!Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
A kérdésedre a választ valszeg a futási szintekkel kapcsolatos olvasgatások fogják megadni. Egy kis lökés:
Linux működésének állapotait, ún. futási szintjeit jelölik.
init 1: egyfelhasználós mód
init 3: többfelhasználós, hálózatos, X nélkül
init 5: u.a, de X is van
init 6: újraindítás
init 0: leállítás
A 3-as szinten az X nem fut. Rootként az eléréséhez beírod, hogy:
init 3
Egyébként jó úton jártál, csak a Ctrl+Backspace nyomására lekapcsol az X, de egyből el is indul, és futtatja a bejelentkezéskezelőt (kdm, gdm, ilyesmi...)Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
Még valami az MPlayer -hez:
Mplayer, a médialejátszó
Az MPlayer sokak által a világon a legjobbnak tartott videó lejátszó program, elsősorban LINUX alá, de már szinte minden UNIX -szerű platformon fut, beleértve a BSD-ket, Solarist és a MacOS -t is. A program célja eredetileg az MPEG, QuickTime, Windows Media, RealVideo típusú fájlok lejátszása volt, de mára gyakorlatilag minden létező filmformátummal megbírkózik. Ezen kívül nemcsak hogy kevesebb erőforrást igényel a lejátszáshoz, mint a formátumok eredeti lejátszóprogramjai (!), de jobb a hibatűrése, stabilitása, sőt, akár fájlkonverziót is képes végezni. ()
Joggal büszkék lehetünk, hogy a program teljesen magyar fejlesztésű, és világszerte nagy elismerést hozott a készítő csapatnak. Kimerítően részletes információkért a következő oldalakat érdemes felkeresni:
www.mplayerhq.hu
www.mplayerhq.hu/DOCS/HTML/hu/documentation.html
www.math.temple.edu/doc/packages/MPlayer/Hungarian/documentation.html
http://users.atw.hu/a/m/amd/mplayer-HOWTO.html
A SuSE 8.2 és 9.0 -ás verziója gyárilag tartalmazza ugyan az MPlayer-t, de a teljes változatot alaposan megcsonkították, ennek következtében egy gyakorlatilag használhatatlan roncs került a telepítőkészletbe. Ennek a fejlesztők által is erősen kritizált lépésnek a magyarázata az, hogy a program túl jóra sikerült - gyakorlatilag gondolkodás nélkül lejátszik a világon minden videófájlt. Teszi ezt még olyan formátumokkal is, amelyek dekódolása azok zárt algoritmusa miatt feltételezhetően jogilag kissé sérelmezhető (pld. DVD, QuicTime .mov). Valószínűleg a SuSE nem kívánt jogi vitákba bonyolódni, ezért aztán egy kissé „megkönnyítette” a programot. A teljes verziók legálisan letölthetők az internetről.
A kiemelt részek igazak más médialejátszó progikra is kábé...
[Szerkesztve]Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
válasz
Detonator
#385
üzenetére
Driver többnyire nem kell, pláne ha Live CD-vel ment előtte. Megint egy kis idézet (hiába, most ilyen kedvem van no...
)
A Linux a hardverek támogatását kernel szinten valósítja meg, tehát többnyire nincs szükség különböző meghajtó programok utólagos telepítésére, mert amennyiben a hardver szabványos módon működik -és ezt a működési módot a kernel kezelni képes- akkor az operációs rendszert nem érdekli, hogy milyen gyártó melyik termékéről van szó, azonos módon hivatkozik rá a termék típusától függetlenül. A kernel által támogatott hardverrel való kapcsolattartásra (viszonylag) egyszerű alapprogramok szolgálnak. Ezekkel az alapprogramokkal nagyon bonyolult feladatok is megoldhatók. A programok hívása és paraméterezése történhet parancssorból, scriptekből vagy más programokból. Kicsit hasonlít a dolog a LEGO-ra, kis építőkockákból igen komplex építmények hozhatók létre.Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
Asszem pont csak ilyen létezik legálisan a SuSE/Novell oldalán. Ez valami minimális izé, letöltöd, elindítod, és a teljes rendszert a NET-ről telepíti.
Úgy értem legálisan letölthető ISO nuku a SuSE-ből.
A megvett CD-ket ugyanakkor úgy másolod, ahogy akarod. A fene sem érti ezt...
Én éppen a napokban kaptam 9.3-ast egy DVD-n, 5 cue-bin féle verzió, az ellenőrzés mindet hibásnak mondja, a telepítés során az első CD ki is akad
[Szerkesztve]Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
Namármost távol álljon tőlem, hogy Fleme-ba menjek veled, de legalább 10 helyen írtál (hmmm..mondjuk úgy) valótlant. Próbálj meg nem játékos szemmel nézni a Linux-ra, addíg meg olvasgass és ismerkedj vele, mielőtt tovább égeted magad.
Még egyszer: nem kötözködni akarok. Minden egyes állításod konkrét példákkal, több oldalon kereszttül cáfolható - kivéve az, hogy a játékokat nem igazán Linux-ra fejlesztik.Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
Pssszt....ezt ne nagyon hangoztasd máshol mint az osztályban, de ott is csak olyanoknak, akik nem hallottak a Linux-ról!
Ha netán egyszer érdekelni fog valami a játékon kívül a számítástechnikában, akkor le fog tisztulni a kép, de addíg olvass, tájékozódj.Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
Minek kismillió Linux disztrib?
Mert pl. van olyan, ami tartalmaz egy komplett célrendszert, széles körű automatikus harverfelismeréssel, és mindenféle kodekpekkes mágia nélkül képes lejátszani az gyakorlatilag az összes médiaformátumot, filmeket, képeket, audiót, DVD-t. (.avi, divx, jpg, mpeg, mp3, audio, stb...) Ezeket riccre kiküldi neked akár TV-re is, ha arra van szükséged. Teszi mindezt sokkal kevesebb (30-50%) erőforrásigénnyel, mint a Win. És még winchester sem kell a gépbe, amin futtatod.
Kezel távirányítót, hálózatot, amit csak akarsz. Mindehhez kell egy P2-es, 450-es procival. Mondj egy olyant, ami enek a felét megcsinálja Windows alatt!
Ja, a szóban forgó disztrib.mérete 20 MB.
Sok?
Megcsinálták 8MB-ban is.
Ha ez nem gondolkodtat el...
És ilyenből számtalan létezik, akár Te is csinálhatsz egyet. Router egy floppy méretben - félreértés ne esék, ez nem egy program, ez egy disztrib! Tűzfal. Akármi. Nyílt forráskód: tanulhatsz.
De meguntam...Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
Akartam írni, hogy el vagyok maradva... tudtommal nincs komplett SuSE legálisan a neten... oszt megnéztem a linuxiso.org-on levő cuccot, és megnyugodtam.
Az egyik, a personal nagyon alap, sok minden hiányzik belőle. A másik LiveEval, ez szvsz próbarendszer, ha valaki nem látott ilyesmit belekóstolhat. Dettó nem sok mindenre jó. A harmadik NetInstall, szal valami kevéske, arról már eléred a netet, és a sűrűje már dróton keresztül telepíthető.
Valahol egyik sem az igazi.
Szvsz egy eredeti CD/DVD kiadásút kéne prószálni. Csak olyant még nem láttam
Fedora...hmm.... a TV kártya beállításokat hol lehet izgatni? Szövegesen a modules.conf szerkesztgetésével megy csak?Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
Én próbáltalak finoman rávezetni, hogy mekkora éktelen nagy baromságokat beszélsz... innentől többet nem reagálok (legalábbis megpróbálom) a bölcsességeidre, bocs.
Egy jó tanács: ne ülj ki a közönség elé zongorázni, ha még sosem láttál billentyűket! Ha szükségét érzed, szívesen segítek én is, más is, de ne oszd az észt olyasmivel kapcsolatban, amiről lila gőzöd sincs, csak égeted magad.
Maradok tisztelettel és maxinagy jóindulattal...Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
Normál görgős cuccal semmi gáz, bibi csak a nagyon egzotikus ketyerékkel szokott lennni, a rádiós-infrás-20gombos-bográcsos-anyámkínnyás izékkel, amikhez a gyártó barkácsol valami programot XP alá ami így-úgy műxik is, de azt is csúnyán nem szabványos módon teszi. A Linux-ot meg kifelejtik.
Osz't ilyenkor a Linux a szar, mert nem megy a szekér, meg a kernel fejlesztők nem találják ki előre a CsingCsung mérnökeinek a hikomat ötleteit.
Szabványos eszközökkel semmi gond.
Többnyire.Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
Hali!
Boldogan tenném, de velem sikerült egy idióta idegroncsnak (Patkány becenévvel illetik évek óta) olyan szinten megutáltatni az adatbáziskezelést, hogy még a nevétől is köpködhetnékem támad - ergo segghülye vagyok hozzá. Szal még nem próbáltam, és nem is nagyon áll szándékomban a közeljövőben -sorry
[Szerkesztve]Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
Két idézet, bocs, ha hoszú...
Mplayer, a médialejátszó
...
A SuSE 8.2 és 9.0 -ás verziója gyárilag tartalmazza ugyan az MPlayer-t, de a teljes változatot alaposan megcsonkították, ennek következtében egy gyakorlatilag használhatatlan roncs került a telepítőkészletbe. Ennek a fejlesztők által is erősen kritizált lépésnek a magyarázata az, hogy a program túl jóra sikerült - gyakorlatilag gondolkodás nélkül lejátszik a világon minden videófájlt. Teszi ezt még olyan formátumokkal is, amelyek dekódolása azok zárt algoritmusa miatt feltételezhetően jogilag kissé sérelmezhető (pld. DVD, QuicTime .mov). Valószínűleg a SuSE nem kívánt jogi vitákba bonyolódni, ezért aztán egy kissé „megkönnyítette” a programot. A teljes verziók legálisan letölthetők az internetről.
Amikor a bajor Fraunhofer kutatói az mp3-mal kapcsolatos munkájuk demóverzióját feltették az internetre, nem voltak elég elővigyázatosak. A kódolást amerikai diákok pillanatok alatt visszafejtették. 1996-97-re megjelent az első freeware kódoló program az interneten, a dekódolók pedig a kezdetektől ingyenesek voltak. Az mp3 kódolási eljárás ettől függetlenül szerzői jogi védelem alatt áll, amelynek a tulajdonjoga a Fraunhofer Institute-t illeti.Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
Root-ként:
1.Yast, képernyő beállítások. Ha nem megy:
2. SaX .Ha ezzel sem, akkor
3. Sok-sok olvasás meg Google uatán az XF86config-fájl kézi buherája.
Milyen VGA kártya pl.? Ha Linux alatt alapból nem izomból támogatott (szal valami nagyon új, játékra termett csodaketyere), akkor lehet, hogy mindenféle driverek (ATI, nVidia) utólagos telepítésére lesz szükség.
Ja, ha a képfrssítési frekvenciák állítgatása során se-kép, se-hang, akkor még véletlenül se resetelj, nyomd meg párszor a Ctrl+Alt+Backspace-t, ha nem jött össze, akkor a Ctrl+Alt+Del-t.
Hirtelen ennyi.Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
#496
zLegolas
őstag
Kristoforo2
#492
zLegolas
őstag
válasz
Kristoforo2
#492
üzenetére
Naná, ha pl. egy izraeli vagy amerikai srác ír valami okos progit, abba nem az az első dolga, hogy magyar modult is barkácsoljon. Mások meg vagy megcsinálják, vagy nem.
(Öööö, az emlékeim szerint Winfo$ alatt is ángélus a porgramok 95%-a, nem? )Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
Az X nem egyenlő a KDE-vel. Mindenesetre érdemes megnézni, hogy mennyi erőforrást is eszik pl. az egész rendszer KDE-vel, meg X nélkül, konzol módban. (Ugyebár a ''top'' parancs...). Egy mai gépen egyáltalán nem vészes.
Ha meg valaki másra vágyik, hát lehet válogatni több tíz ablakozó rendszerből.
(Gnome, BlackBox, FluxBox, fwwm, windowmaker, stb...). A csilli villi, pörgő, áttetszővé váló, szétpukkanó ikonokért bizony fizetni kell. Ha megvagy nélkülük, úgy is jó.Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
válasz
counter55
#503
üzenetére
1. A SuSE magyar a kezdetektől fogva.
2. Az X nem felület. Az ablakkezelők az X alapfüggvényeire épülnek.
3. Amit ''lassúnak'' szokás mondani, az a KDE 3.x ablakkezelő, de ez viszonylagos. Lassabb pl. egy puritán ablakkezelőhöz képest, mint pl. az FWWM. Egy mai, 2GHz-es gépen a KDE is hasít mint a szél. Egy olyan gépen, amin az XP elfut simán okés.
Sok ződet összehordanak a Linux-ról itt és máshol. Próbáld ki.Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
A Grub újratelepítése (idézet):
A Grub telepítése a kívánt helyre a Yast-on keresztül egyszerűen elvégezhető, konzolról rootként a /sbin/grub-install /dev/hda
utasítást követően a Primary Master merevlemez Master Boot Record-jába (MBR) íródik.
[Szerkesztve]Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
válasz
counter55
#501
üzenetére
Telepítés
A következőkben a SuSE Linux 9.0 -ás verzióját példaként használva mutatom be egy átlagos Linux rendszer telepítését. Az itt leírtak többsége más Linux válogatás esetében is alkalmazható.
A SuSE 9.0 öt darab CD-n illetve két DVD lemezen fér el. A DVD-ről való telepítés megegyezik a CD-s verzióval, ezért azt nem részletezem. A telepítéshez a számítógép BIOS-ában engedélyezni kell a CD-ről való rendszerindítást, majd az első diszket behelyezni, és újraindítani a gépet. A Yast2, a SuSE Linux telepítő és rendszerbeállító programja automatikusan elindul.
Az első ablakban válasszuk egyszerűen az Installation pontot. A többi opció haladó felhasználóknak jelenthet segítséget, ezeket a lehetőségeket most nem részletezem.
Személyes tapasztalatom szerint érdemes a képernyő alján lévő menüben a monitorunk számára megfelelő felbontást kiválasztani. Előfordulhat, hogy téves hardverdetektálás miatt nagyobb felbontásban szeretné a SuSE a grafikus felületet indítani, mint amire a monitor képes. Ezzel a problémával régi, vagy kevéssé ismert monitor esetén találkozhatunk. A 800x600-as felbontás már megfelelő, az 1024x768 ajánlott.
Ezt követően ki kell választanunk a telepítés során használni kívánt nyelvet, majd a Yast-ban válasszuk az Új telepítés pontot. A Yast a Mód, Billentyűkiosztás, Egér, Partícionálás, Szoftver, Rendszerindítás, Időzóna, Nyelv modulokban felajánlja a szerinte leginkább megfelelő paramétereket a telepítéshez, de az ajánlott beállításokon tetszőlegesen változtathatunk is. A legtöbb opció magától értetődő, a Particionálás és a Szoftver pontokra viszont a továbbiakban részletesebben is kitérek.
A rendszertöltő
A Linux békésen megfér más operációs rendszerrel egy merevlemezen, legyen az akár egy másik Linux, Windows, DOS, stb. Ilyen multiboot rendszerindítást lehetővé tevő programok Windows-ra is léteznek. A számítógép indításakor egy menü jelenik meg, ebből választható ki a használni kívánt operációs rendszer. Linux-on sokáig a Lilo volt a legismertebb ilyen alkalmazás, amely mára jobbára átadta a helyét a szélesebb lehetőségeket kínáló Grub számára.
A szakdolgozatom keretében nem tűztem ki célomul a merevlemezek felépítésének, működésének, felosztásának részletes tárgyalását. Röviden annyit kell tudnunk, hogy egy merevlemez felosztható több logikai részre -úgynevezett partícióra-, amelyek mindegyikén más-más fájlstruktúrát, vagy akár operációs rendszert van lehetőségünk elhelyezni. A mellékelt ábrán egy három partícióra osztott merevlemez vázlata látható.
Minden merevlemez tartalmaz egy Master Boot Record-nak nevezett, 512 byte méretű adatterületet. Az ezen a területen lévő bejegyzések hivatottak indítani a merevlemezre telepített operációs rendszert. Ez a fél kilobájtnyi terület magától értetődően nem elegendő komolyabb programok tárolására, egy több operációs rendszer indítását lehetővé tevő, úgynevezett bootloader program ennél nagyobb helyet igényel. Ezt a problémát úgy oldották meg, hogy a MBR-ban csupán egy utalás található, amely megmutatja a tényleges rendszertöltő program helyét, így az gyakorlatilag bármekkora méretű lehet.
Particionálás
A továbbiakban feltételezem az elsődleges és kiterjesztett partíciók fogalmának, illetve azok lehetőségeinek és korlátainak megközelítő ismeretét.
Figyelem! A particionálás fokozottan veszélyes művelet, az adatvesztés elkerülésének érdekében ajánlott a legnagyobb óvatossággal eljárni!
A telepítés során a legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha egy teljesen új, formázatlan merevlemezzel van dolgunk. Ekkor nyugodtan támaszkodhatunk a SuSE ajánlatára, nem tévedünk nagyot, ha változtatások nélkül elfogadjuk.
Abban az esetben, ha más operációs rendszer, például Windows mellé szeretnénk Linuxot telepíteni, a telepítés helyének megválasztása okozhat egy kis fejtörést. Könnyű dolgunk van, ha egy már meglévő, teljes Windows partíciót (például ?E?) szabadítunk fel az új rendszerünk számára. Annak ugyan nincs semmi akadálya, hogy ezt a területet a telepítés során jelöljük meg mint célállomást, de abszolút kezdőknek inkább azt tanácsolom, hogy egy hozzáértő ismerőssel a kiválasztott partíciót (akár Windows alatt) egyszerűen töröltessük. A lényeg, hogy a kérdéses területen egyáltalán ne legyen semmiféle partíció, így ha elfogadjuk a telepítő ajánlását, akkor a telepítő program automatikusan ezt választja ki célterületként és biztosan ide kerül az új rendszerünk.
Gyakran előfordul, hogy a szükséges helyet a meglévő partíciók átméretezésével kell felszabadítanunk. Ezt a SuSE telepítése során, grafikus felületen könnyen megtehetjük. Az átméretezés megkezdése előtt lehetőleg mentsük el a fontos adatainkat, minimalizáljuk az adott partíción lévő adatmennyiséget, és feltétlenül töredezettség-mentesítsük a területet!
Windows alatt több nagyszerű particionáló program is a rendelkezésünkre áll, például a a közismert Partition Magic, a Paragon Partition Manager, vagy az Acronis Partition Expert. Kézenfekvő megoldás a SuSE első CD-jéről bootolva elvégezni a partícionálást, de szükség esetén a legtöbb Linux Live CD-t segítségül hívhatjuk, például a Knoppix valamelyik változatát. Ezek általában tartalmazzák a Parted, vagy a Qtparted, programot, melyek többek között alkalmasak partíciók átméretezésére is. Meg kell még említenünk az ingyenesen használható Ranish Partition Manager -t is, ennek előnye, hogy egy indító floppy lemezre másolva egy igazi mobil eszközt kapunk (http://www.ranish.com/part/).
A ma leggyakrabban kapható 80-120 GB-os winchesterek elgondolkodtató lehetőségeket nyitnak a felhasználó előtt. Nézzük csak, mire is gondolok...
A SuSE 9.0 átlagos igények esetén megközelítőleg 2...2,5 GB-ot foglal el a merevlemezen. Legyünk nagyvonalúak, és szánjunk rá 5 GB-ot, így bőven lesz helyünk CD képmás fájlok számára is. 2-3 hasonló méretű partíció esetén egy időben akár több, egymástól teljesen független Linux rendszert is működtethetünk a gépen. Ez előnyös, ha időnként szeretnénk kipróbálni más disztribuciókat is, akár a SuSE újabb kiadását a meglévő, aktuálisan használt rendszerünk mellett. A példáinkban szereplő számítógépen jelen pillanatban például békésen megfér egymás mellett a Red Hat 9.0, a SuSE 8.2 és a SuSE 9.0. A fennmaradó merevlemez területre kerülhetnek az általánosan használt fájlok, például képek, dokumentumok, és egyebek.
A SuSE Linux jellemzően két partíciót készít magának. Az első, az általánosan használt adatterület Linux native bejegyzéssel fog megjelenni. A típusa alapértelmezésben Ext2, általános célra ez felel meg leginkább. A Windows-os FAT partíción kívül a Linux kezeli még például az Ext3, JFS, Reiser, XFS fájlrendszereket is. Jelen pillanatban a Windows NT és XP rendszerek által támogatott NTFS partíciók olvasása lehetséges csak, az írása a Microsoft által nem publikált specifikációk miatt még nem kiforrott. Várható, hogy a közeljövőben ez a probléma is megoldásra kerül.
A telepítő létrehoz egy második, úgynevezett swap partíciót is, a memóriakezelés (lapkezelés) elősegítése céljából. Ennek funkciója leginkább a Windows rendszerek virtuális memóriájának felel meg. Általános szabály, hogy a mérete legyen a számítógépbe épített operatív memóriatár méretének kétszerese-négyszerese, de csak extrém esetben van szükség 512 MB-nál nagyobb swap partícióra.
A Linux a merevlemezeket a következők szerint azonosítja:
Primary Master -hda
Primary Slave -hdb
Secondary Master -hdc
Secondary Slave -hdd
Ha egy lemez több partícióra oszlik, akkor a fenti betűjelölések kiegészülnek egy számmal is. Például:
hda1 -az első merevlemez első partíciója
hda3 -az első merevlemez harmadik partíciója
hdb1 -a második merevlemez első partíciója ...stb.
A Yast nagyon egyszerűen átvezet a merevlemezünk használatba vételének egyes fázisain. A fenti alapok elsajátítását követően bárki nekiláthat a merevlemeze átpartícionálásának. Az alábbi példa egy 4 GB -os merevlemez felosztását mutatja:
Eszköz Méret F Típus Csatolás Kezdet Vég Használja Címke
/dev/hda1 3,8GB F Linux native / 0 497 /
/dev/hda3 196MB F Linux swap swap 498 522
Magyarázatra szorulhat még a csatolási pont fogalma. Nos, a Linux speciális könyvtárszerkezetet (lásd: A fájlrendszer fejezetben) használ, amelyben minden könyvtárnak jól meghatározott feladata van. Ezt egy faszerkezetként kell elképzelnünk, a töve elágazik ágakká, azok további alágakká, stb. Egy új fájlrendszert (például CD, floppy, új merevlemez, hálózati elérési út, stb...) ebbe a fába kell beillesztenünk. Az a pont, ahová az új ?ágat? beillesztjük, a csatolási pont. Például egy hordozó fiókban lévő winchester számára létrehozunk egy mobilrack könyvtárat a gyökérben (vagy tetszés szerint más helyen), ennek megfelelően módosítjuk az /etc/fstab fájlt, beállítjuk a megfelelő jogosultságokat az eszköz eléréséhez, csinálunk egy szimbolikus linket az asztalra, és kész, az ikonra kattintva már használhatjuk is az eszközt. Az érintett témakörök a továbbiakban részletesebben is tárgyalásra kerülnek, a mobilrack kérdést külön is meg fogom vizsgálni.Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
válasz
counter55
#510
üzenetére
Azt nem nagyon fogod tudni Linux alól írni, bár történt egy és más ebben a kérdésben az utóbbi időben, azért még nem kiforrott.
Köszönd Micro$oftéknak.
A megoldás: csinálj egy min. 5GB-os partíciót a Linux számára valami partíció manipulátorral, pl. Particion Magic vagy a Paragon Particion Manager. Mellesleg ezt semmiképen nem úszod meg, egy partíción nem lehet a két rendszer!Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
válasz
counter55
#514
üzenetére
Hogy mit is csináltál? ... Szal a teendők: a letöltött .iso fájlokat pl. az istencsászár Néró-val írd ki, de véletlenül se adatként! Van valami ''képfájl kiírása'', ''Burn CD/DVD image'' vagy ilyesmi funkció, na azt használd! Az 1,2,5. CD rámegy egy-egy 650MB-os lemezre, a 3. és 4. 700-ast igényel.
Windows alatt a világon semmire nem fogod tudni használni, ne is erőlködj!
Na, erről bootolj!Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
-
zLegolas
őstag
válasz
counter55
#518
üzenetére
Asszem az a 24 bit megfelel a Win 32-jének, valahogy máshogy számítódik.... mellesleg tök fölösleges.
A FlashPlayer nem csak win-es? Nekem eddíg sosem hiányzott, nem'tom neked miért ez a legfontosabb, legnagyobb problémád
Az oprendszer tudja a kimondottan 64 bites processzorok támogatását, feltéve hogy azt töltötted le. Mellesleg a világon elsőként asszem a SuSE 9.0 tudta.
A Java passz. Nekem reggel óta van 10.0 -m, eddíg nem hiányzott. Majd ránézek.Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
Az MPlayert nem is fogod egy darabig, az csak 3.x verziójú gcc-vel akar fordulni, a SuSE 10.0-ban meg 4.x van.
Az ATI újabb kártyái állítólag gázosak, az ATI cseszik rá kóser drivert csinálni. Ez nem a Linux hibája.
A médialejátszók jogi okokból light-osak, kissé megkönnyítette őket a SuSE. Teljes verziókat kel feltenni.Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
Én azon vacillálok, hogy a configure scriptből kellene kiírtani azt a részt, ami miatt hasra esik a fordítás. Szerintem jó eséllyel menne 4.x -el is, csak tudja azt, amit a 3.x tudott.
Szal a gcc ellenőrzése inkább a 2.x verziónak szólt, szerintem.
Milyen ATI kártyád van? A fogaskerekes fglrx-kockád pörög? Mert akkor okés a 3D, akármit is ír ki a Yast meg a Sax.
Hogy mit csinálsz? Szerintem szépen teszed amit kell.
Egyébként egy általános fordítás esetében a configure a gépedhez optimalizálja a forráskódot, a make lefordítja, a make install meg a helyükre pakolgatja a megfelelő fájlokat. Úgy nagy általánosságban.Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
Az XF86Config
Előfordulhat, hogy a Yast, vagy kimondottan a grafikus paraméterek beállítására szolgáló Sax segítségével nem sikerül a hardver megfelelő beállítása. Ez jobbára abban az esetben fordulhat elő, ha a hardver automatikus detektálása hibásan sikerült, esetleg nincs benne az adatbázisban, vagy nem a szokványos paraméterekkel szeretnénk azt üzemeltetni. Ilyenkor érdemes megpróbálkozni a (rootként kiadott) XF86Config utasítással. A program tisztán karakteres módban fut, tehát a grafikus felület indítása sem szükséges a használatához. Az indítást követően egy sor kérdésre kell választ adnunk, amelyek a billentyűzet, egér, monitor és monitorvezérlő tulajdonságaira vonatkoznak. Megválasztható többek között például a billentyűzetünk típusa, a monitorunk felbontása, a használni kívánt színmélysége, a képfrissítési frekvenciák, a grafikus kártya chipkészlete, és még számtalan egyéb paraméter.Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
folyt:
Az XF86Config használatára egy példa: Tegyük fel, hogy egy új grafikus kártyát kapott a számítógépünk, amely új (vagy ritka) típus lévén alapból nem támogatott. A Linux rendszerünk indítása során a Yast észlelte a változást, de az új hardvert a segítségével sem sikerült beállítani. Szerencsétlen esetben fekete ?fagyott? képernyő fogad, talán a monitorunk is készenléti állapotba váltott. Semmi gond, nyomjunk Ctrl+Alt+Del -t, ha nem segít, akkor Ctrl+Alt+Backspace. Ha a gép dolgozni kezd, a merevlemez működését jelző LED világít, várjunk türelemmel, a gép valószínűleg éppen a saját leállításán munkálkodik. A reset-et mindenképpen kerüljük!
Az indítómenüből válasszuk a biztonságos (Safe mode) indítást. Ilyenkor a minimálisan szükséges paraméterekkel indul a rendszer, grafikus felület nélkül. Jelentkezzünk be root-ként, majd gépeljük be: XF86Config (Enter). Haladjunk végig a felett kérdéseken, és a monitorvezérlő beállításainál adjuk meg a kártya memóriájának méretét, a rajta lévő chip típusát (pld. NVidia), és így tovább. A konfigurációs fájl elmentését követően a startx utasítással próbáljuk meg a grafikus felületet elindítani. Ha nem jártunk sikerrel, próbálkozzunk más beállításokkal. Érdemes kezdetnek szerényebb paramétereket megadni, majd ha azzal működik, fokozatosan tovább finomítani.
Az ismertetett módszer előnye, hogy gyakorlatilag minden esetben megoldásra juthatunk vele, a hátránya viszont az, hogy a kezdő szintű számítástechnika ismereteknél esetenként komolyabb szaktudást, továbbá némi angol nyelvismeretet igényel.Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
Nem nevetséges, oka van. Az, hogy mi - nos, ezt kell kideríteni. Tipikusan akkor szokott ilyesmi előfordulni, ha sérül a fájlrendszer, vagy a rendszer úgy gondolja, hogy hiba lehet. Én 3-4 alkalommal láttam ilyent, pl. áramszünet miatt dobott egy hátast, egyszer meg egy hibás CD-ROM kipróbálása csinyát akkora fagyást, hogy csak a reset segített.
XT86Config-ot meg a Sax-ot futtattad? Vagy a Yast-ot netán a Yast2-t konzol módból indítva? Még mindíg nem írtad le, mit is csináltál, csak a nemmegy-nemmegy-nemmegy megy. Így nehéz segíteni...Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
Szal OnLine frissítéssel. Ezt nem említetted, vagy elkerülte a figyelmemet, bocsi. Szal nem'tom. Amiket eddíg olvastam az nVidia driver telepítésekről, az nem így történt. Nem tudom, mennyire hivatalos, az nVidia által kiadott driverről van szó, de erős a gyanúm, hogy ez a verzió csak alapszolgáltatásokat nyújt, azért, hogy egyáltalán éljen a kártya.
Ezért kértem, hogy részletezd, mit is csináltál, ne csak annyit, hogy ''felraktam, de nem megy''. Most már tisztul a kép!
Javasolnám, hogy próbálkozz meg az nVidia oldaláról leszedett driverrel, de azt ilyen online update-val nem fogod tudni felrakni, tutira mondom. Szal letöltöd, kicsomagolod, Runlevel 3-ba kapcsolsz, így telepíted, meg valami mágia is kelleni fog még az emlékeim szerint.
Ahol ez részletesen, több alkalommal kitárgyalásra került, az a www.linuxforum.hu, mégpedig a Fórum/nVidia driver telepítése szekcióban. Szinte biztos, hogy ott minden szükséges infót megtalálsz.
Még valami: az, hogy a Yast szerint nem megy a 3D, még nem jelenti azt, hogy nem megy! A glxgears-t meg a fglxgears-t próbáltad? Ha igen, mennyi pontot adott? Ha nem megy, mit ír ki?
Sok sikert, ne add fel!Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
A Linux többféle módon képes indulni, ezeket a módokat az ún. futási szintek jelölik.
0: leállítás
1: egyfelhasználós mód
2: többfelhasználós mód
3: mint a 2., de hálózattal
4: nem használt
5: mint a 3., de grafikus felületen
6: újraindítás
Alapból tehát többnyire 5-ös szinten vagy, vagyis grafikus felületen. Ha ezt módosítani akarod (pl. driver), akkor a módosítás megtétele után újra kell azt indítanod -mármint a graf. felületet, amit X-ként is szokás emlegetni. Tehát nem a gépet kapcsolod ki, mint Win-ben, a rendszer teszi a dolgát, dolgozik, futtat amit kell, csak az X-Window szerver-kliens része indul újra.
Váltani az init paranccsal lehet. pl: ''init 3'', ''init 5''Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
A dolog mélyebb ennél. A SuSE, mint a legtöbb más cég is szeret GNU/GPL licencelésű programokat összeválogatni a gyűlyteményébe, ez gyakorlatilag a progik forráskódjának mellékelését is jelenti. Namármost a hardvergyártók ezt nem nagyon adják ki, pláne olyan szoros versenyhelyzetben lévők, mint a VGA gyártók. Drivert viszont adnak, csak az nincs rajta a CD-ken, a gyártótól kell letölteni, és felrakni.
Amik a disztribekben benne vannak driverként csak azt a célt szolgálják, hogy éppen-hogy elinduljon a hardver, netán némi extrákkal, pl. ha sikerült kitalálni a kari működéséről valakinek valamit, akkor akár 3D-t is. De ez nem a gyártónak köszönhető, hanem akár pl. egy okos izraeli vagy japán srácnak.
A teljes értékű drivert csak az állíthatja elő, aki ismeri a kari processzorának, mem.kezelésének, architektúrájának minden csínját-bínját.
Szal nem régi meg kaki amit a SuSE ad, csak éppen nem a gyártótól származik.
Ennyi röviden kábé.Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
Felesleges. Nem az a baj. Linux alatt meg kellene szabadulni attól a Windózos beidegződéstől, hogy ha nem megy a ''setup.exe''-t követően, akkor újra kell telepíteni, oszt ha szerencséd van hejrejön a gebasz.Néha bele kell túrni a lekvárba könyékig.
Látom felvetetted a problémát az általam javasolt helyen is. Jól tetted. De mielőtt beleszaladsz egy RTFM-be vagy egy Google-ajánlóba szerintem olvasgasd az nVidia-topicokat! Mindenesetre a miért 24=32 kérdésedre már meg is kaptad a választ.
[Szerkesztve]Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
Próbáltad ezt?
Vezérlőpult / Nyelv / Ország,régió,nyelv /
Ja, most nézem, hogy eval verzió. Szvsz azt nem hosszútávó használatra találták ki, csak kipróbálásra, ismerkedésre. Oszt ha lát benne a kuncsaft fantáziát, akkor mindenképpen egy teljes verziót érdemes felrakni!
[Szerkesztve]Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
zLegolas
őstag
A Live Eval arra jó, hogy ha valaki kíváncsi, mi is ma a linux ábrázata, az láthasson egyet. Tele mindenféle csicsamicsasággal, CD-író, képnéző, böngésző. Nem használ olyan dolgokat, amitől a Linux igazándiból az-ami, pl. simán a FAT fájlrendszerre csinál egy átmeneti fájlt, és azt használgatja. Sokkal-sokkal lassabb, mint az igazi, és erősen korlátozottak a lehetőségei. Szal gyak arra jó, hogy a kíváncsiságot felkeltse, meg nehogymár elhiggye az érdeklődő amit az okosok terjesztenek, hogy ''tt mindent DOS-alatt kell csinálni'', meg hasonló baromságok. Ami benne van, az úgy-ahogy műxik is.
A Live-k ről inkább idézek, merhogy lusta vagyok: Live CD-k
A Live CD egy valamilyen Linux rendszer CD-re írt, és onnan futásra képes változata. Az ilyen eszközök közös tulajdonsága, hogy egyáltalán nem szükséges semmiféle merevlemezre való telepítés, a CD-ről bootolva kizárólag arról és a memóriából futva működnek.
Az így megnyíló lehetőségek közül kiemeltem néhányat, de a lehetőségeknek csak a fantáziánk szab határt. Nagyon sok általános vagy éppen specializált célú válogatás tölthető le az internetről, mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet. Van olyan, amelynek minimális a hardverigénye, így gyakorlatilag minden számítógépen használható, amely képes CD-ROM -ról bootolni. Több mentő rendszert is találhatunk, amellyel adatokat másolhatunk le CD-re, hálózatra, vagy más háttértárolóra egy olyan gépről, amely működésképtelenné vált például vírustámadás vagy rendszerösszeomlás következtében. Léteznek diagnosztikai/teszt célú, vagy tűzfalas védelmet megvalósító válogatások is. Az általános célú összeállításokkal csaknem mindent megtehetünk, amire a mindennapi gyakorlatban szükségünk lehet, levelet írhatunk, internetezhetünk, vagy akár filmeket is nézhetünk.
Egy ilyen, mondjuk 210 MB -os, 8 cm átmérőjű CD-re kiírt anyagot zsebben bárhova magunkkal vihetünk, és sokszor jelenthet kézenfekvő megoldást a felmerülő problémákra. Ilyen lehet mondjuk egy Windows NT operációs rendszerrel telepített számítógép és a rohamosan terjedő USB csatolófelületű eszközök közötti adatátvitel. A korábbi Windows változatok még nem ismerik az USB felületet, ezért komoly akadályba ütközhet például egy digitális fényképezőgép, vagy egy egyszerű PenDrive használata. Ez egy nagyon egyszerű, de hatékony, mindössze 60 MB-os Feather Linux Live-CD segítségével probléma nélkül megoldható, emellett még a fentebb eddig megemlített szolgáltatásokat (és sok minden mást) is kínálva, természetesen grafikus felületen!
Nagyágyúnak számít a Slax, az egyik kedvencem. Bár működik csak szöveges módban is, de az igazi arcát grafikusan mutatja meg. A Slax főleg a KDE grafikus felület miatt már magasabb kategóriájú hardvert vár el, 128 MB memória alatt nem nagyon érdemes vele próbálkozni. Több hazai iskola használja a Sulix nevű válogatást, amely a meglévő iskolai Windows-os gépek módosítása nélküli Linux oktatást tesz lehetővé. Hasonló összeállításokat jelentetett meg a méltán népszerű UHU Linux magyar fejlesztő csapata is.
A SuSE is adott ki Live anyagot, amelynek a segítségével a Linux-szal ismerkedni vágyók kockázatmentesen ízelítőt kaphatnak a SuSE lehetőségeiből, még az éles rendszertelepítés előtt.
A http://www.frozentech.com/content/livecd.php címen egy folyamatosan bővülő lista található a letölthető Live-CD -kről, érdemes felkeresni! ()Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
:
)
Új hozzászólás Aktív témák
- Eladó Steam kulcsok kedvező áron!
- Adobe Creative Cloud - 2024. 04. 05 - 2025. 04. 05-ig
- AKCIÓ! - STEAM kulcsok /Anuchard, Aragami, Children of Morta, stb. - 2024.04.17.
- Windows 10 11 Pro Office 19 21 Pro Plus Retail kulcs 1 PC Mac AKCIÓ! LEGOLCSÓBB! Automatikus 0-24
- Windows, Office licencek a legolcsóbban, egyenesen a Microsoft-tól - 2990 Ft-tól!