Új hozzászólás Aktív témák

• #107662 condy senior tag g0n21 #107661

  Új Válasz 2015-06-14 14:32:31 #107662

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  condy

  senior tag

  válasz g0n21 #107661 üzenetére

  A gyémánt bolygónk egyik legrégebbi anyaga, 3,5-4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett 100-200 km mélyen a Föld belsejében. Létrejöttéhez legalább 55000 atmoszféra nyomásra és 1400 ºC-os hőmérsékletre volt szükség. A hagyományos, 1955-ben felfedezett gyémántkészítő eljárás az eredeti keletkezési körülményeket utánozza, tehát a mesterséges gyémántok magas hőmérsékleten és nagy nyomás alatt készülnek.

  Így azonban legfeljebb 3 karátos köveket lehet létrehozni, viszont az eljárás olyan drága, hogy 1 karátosnál nagyobb köveket nem is tudnak forgalomba hozni. Ráadásul az ilyen mesterséges gyémántok mindig színezettek és mindössze ipari célokra lehet őket használni, ékszernek vagy optikai célokra alkalmatlanok.

  Ennek az eljárásnak a továbbfejlesztett változata az, amikor a szenet 58000 atmoszféra nyomásnak és 1300 fokos hőmérsékletnek teszik ki addig, míg végül az anyag sárgás színű gyémánttá kristályosodik ki. Az így készült kövek negyedannyiba kerülnek, mint bányászott társaik, és már használhatóak ékszerek készítéséhez. Ahhoz azonban még mindig nem elég tiszták, hogy optikában vagy digitális technikában alkalmazni lehessen őket.

  Gyémánt mint tömegtermék?

  Egy újabb módszernek köszönhetően most már akár 10 karátos köveket is lehet készíteni mesterséges eljárással. A kémiai gőzdepozíción alapuló technológia lényege, hogy egy magkristályra gőz állapotú vegyületből kémiai reakcióval csapatják le a szenet. A magkristálynak egyszerre hat lapján indul el a növekedés, ami azt jelenti, hogy viszonylag gyorsan elkészül egy kő. Egy 5 karátos gyémánt előállítása legfeljebb egy hétbe telik.

  A gőzdepozícióval létrehozott gyémántok víztiszták, ékszerminőségűek és az optikában is használhatóak - tehát gyakorlatilag az áruk az egyetlen, ami megkülönbözteti őket a bányászott kövektől. Az ilyen mesterséges kövek ugyanis harmadannyiba kerülnek, mint "eredeti" társaik.

  Ennek a technológiának a nagy gyémánt-kitermelő vállalatok egyáltalán nem örülnek. A De Beers mindent megtesz azért, hogy a fogyasztók kizárólag a természetes gyémántot tekintsék igazi gyémántnak. Szerintük félrevezető és elfogadhatatlan az Apollo és a Gemesis gyémántkészítő cégek azon ötlete, hogy a mesterséges drágaköveket a tenyésztett gyöngyök példájára "tenyészett" gyémántként dobják piacra, mert ez azt sugallná az embereknek, hogy a gyémántkészítés természetes eljárás. Holott a De Beers szerint egyáltalán nem az. A mesterséges gyémántok szerintük egyszerűen hamisak és ízléstelenek, jóllehet a szakértők számára is gyakorlatilag képtelenség őket megkülönböztetni a bányászott kövektől. A De Beers ezen is kíván változtatni, olyan gépeket akar fejleszteni, ami a legapróbb különbségeket is képes kimutatni.

  Gyémántforradalom

  Az olcsóbb és korlátlanul előállítható gyémánt lehet az alapja egy új technikai forradalomnak. A gyémánt ugyanis a Földön található legkeményebb, legellenállóbb anyag, így széleskörűen alkalmazható. Gyémántfelhasználással most még elképzelhetetlenül gyors számítógépeket lehet készíteni, és a jelenlegieknél sokkal erősebb lézersugarat lehet vele létrehozni. Az erős lézersugár lehetővé teszi a holografikus optikai tárolást, így rengeteg adatot lehet majd nagyon kis helyen tárolni. Megvalósulhat a karórába épített mobiltelefon, az iPod-ok pedig nem 10 000 dal, hanem 10 000 film tárolására lesznek képesek. A gyémánt az új technológiának köszönhetően betörhet olyan területekre, ahol korábban drágasága és ritkasága miatt nem használták.

  (Deluxe Magazin)

  "I think, this is the beginning of a beautiful friendship."

Új hozzászólás Aktív témák