Új hozzászólás Aktív témák

  • lugosi

    MODERÁTOR

    válasz tisn #39201 üzenetére

    Honnan lett ékezeted? :DDD

    Szerintem eléggé félrement a téma.
    Szerintem kár hülyeségek irányába elvinni a vitát (azt feltételezni valakiről, hogy azt akarja, hogy a gyereke félszeműen vagy törött kézzel jöjjön haza), arról volt szó, onnan indultunk ki, hogy manapság nem szabad rákiabálni a gyerekre, és nem lehet adni neki egy pofont. Ezt úgy értelmezni, hogy azt akarja a szülő, hogy a gyereke félszeműen jöjjön haza, érdekes továbbvitele a dolognak. Ez szerintem belátható.

    Viszont szerintem az létező jelenség, hogy a gyerek folyamatosan azon szocializálódik kisgyerek korától kamasz, majd fiatal felnőtt koráig, hogy neki bizony csak jogai vannak. Az ő személyiségi jogaiba nem fér bele, hogy vele kiabáljanak, neki csúnyát mondjanak, esetleg kapjon egy pofont. Nevezzük ezeket "büntetésnek". Pl értem ez alatt, hogy büntetésnek nevezhető, hogy egy tanár ordít a diákkal a társai előtt, hogy mekkora hülye vagy fiam, hogy felgyújtottad a függönyt. Mi szűrődik le ebből a gyereknek? Hogy nem kaphat reális büntetést, tehát olyan büntetést, ami a számára érzékelhető hátránnyal járna. Ha nem nevelődik bele az emberbe még fiatalon a büntetéstől való félelem, akkor nem alakul ki benne olyan gát, ami később akár sokkal komolyabb problémákhoz vezethet, nem alakul ki benne a szabálytisztelet, mert nincs reális következménye annak, ha megszegi a szabályokat.
    A gyerekek is, és a kamaszok is hajlamosak arra, hogy próbálgassák, feszegessék a határokat, meddig lehet elmenni. Aki szerint nem, annak nem hogy nincs gyereke, de nem is töltött el 2 percnél hosszabb időt gyerek társaságában. Ilyen a természetünk, így tanulunk. Én ezért tartom nagyon veszélyesnek, nagyon károsnak, ha ezt a lehetőséget, a reális büntetéstől való félelmet, mint visszatartó erőt kihagyjuk.

Új hozzászólás Aktív témák