Új hozzászólás Aktív témák
-
dekoherencia
csendes tag
válasz dekoherencia #937 üzenetére
Hogyan lehet valami egyszerre reszecske es hullam?
In Feynman's full modern formalism, the propagators still go forward and backward in time just like the photon in Wheeler-Feynman, the antiparticle goes backward, and the particle forward (the photon is its own antiparticle).
http://physics.stackexchange.com/questions/28111/why-did-feynmans-thesis-almost-work
-
dekoherencia
csendes tag
válasz dekoherencia #940 üzenetére
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0806/geszti0806.html
A lelki áttörést a hatvanas évek végétõl John Stuart Bell hozta meg (4. ábra), aki - miután huszonéves korában megalkotta fõmûvét, a híres Bell-egyenlõtlenségeket - óriási lendülettel kezdte támadni és gúnyolni a koppenhágai szellemû kvantummechanika világát. Tõle származik a hírhedten sértõ hangulatú betûszó: a kvantummechanika »FAPP« (For All Practical Purposes, azaz minden gyakorlati célra) kiválóan mûködik, miközben az értelme homályban marad.
Ennyit a QM-rol. Nem en mondtam. lol
Az csak egy leiro elmelet. -
dekoherencia
csendes tag
válasz dekoherencia #939 üzenetére
A fenti kiserlet megmutatja azt, hogy a szelsosegesen reszecske-centrikus modell mindig hibas eredmenyt ad.
Marpedig a Koppenhagai-ertelmezes ilyen, tehat hibas. -
dekoherencia
csendes tag
válasz dekoherencia #942 üzenetére
Olvasnivalo
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0960077902000437
www.m-hikari.com/astp/astp2009/astp1-4-2009/ordASTP1-4-2009.pdf
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0960077902000437
www.m-hikari.com/astp/astp2009/astp1-4-2009/ordASTP1-4-2009.pdfhttp://motls.blogspot.hu/2012/06/why-feynmans-path-integral-doesnt.html
http://physics.stackexchange.com/questions/28111/why-did-feynmans-thesis-almost-work
Sosem szabad elfelejteni, hogy mindig egy maganvelemenyt olvasunk, nem a teljes igazsagot.
De a legpontosabb elmelet jelenleg a QED. Ennek a kiindulopontja a Feynman-Wheeler elmelet.
A hullamok letezesere ezer kiserletet lehetnee felhozni, Nem olyan nehez ezt osszerakni.
Felesleges kodositeni. -
dekoherencia
csendes tag
válasz dekoherencia #944 üzenetére
Ugye aki eleteben nem szamolt idoben elore es hatra halado hullamokkal, az nem erti, hogyan tuntethet el egy ilyen hullam egy masikat. Nos, nem tul nehez kiszamolni, lehet probalkozni.
A vegeredmenyt elarulom. Az eredo hullam fazisa csak az idokoordinatatol fogg fuggni, a terkoordinatak mindig kiesnek. Mintha valahol mar talalkoztam volna ezzel... ja , a kvantumfizikat pont ilyen hullamok irjak le.xD -
dekoherencia
csendes tag
válasz dekoherencia #945 üzenetére
Ezek idoiranyu hullamok, es koherensek, az osszes elektron fazisa csatolt, mintha egyetlen elektron lenne mind.
A fermionok negativ elojellel interferalnak.
Ez annyit jelent, hogy a fermionhullamok a ter egeszeben tokeletesen kiejtik egymast.A vakuum uresnek LATSZIK. Csakhogy a latszat mindig csal,
-
dekoherencia
csendes tag
válasz dekoherencia #946 üzenetére
Jellemzoen a Pauli-féle kizárási elvet is rosszul ertelmezik.
Ket elektron nem lehet ugyanabban az allapotban. Ez igaz, csakhogy..Helyesen ez ugy hangzik: ha sikerul valahogy ket elektront ugyanabba a kvantumallapotba hozni, akkor egyiket sem fogjuk tudni detektalni.
Ez az elektronok vakuum allapota. Mind ugyanabban az allapotban van, egy szuperfolyadekot alkotnak.
Ez megfelel a Dirac-vakuumnak.Elektron-pozitron parok keletkeznek es tunnek el benne, mert a hullam nem tokeletesen szimmetrikus. De valojaban a vakuumot teljesen kitoltik. Ezek nem csupan matematikai terek. A Dirac-vakuum /vagy eter/ valosagos, csak szinte merhetetlen.
-
dekoherencia
csendes tag
válasz dekoherencia #947 üzenetére
Dehat amit irok az is csak egy maganvelemeny.
Egy dolog biztos. Jelenleg a QED a legpontosabb elmelet. Ott egyetlen reszecske minden lehetseges uton terjed. Egy hullamteret alkot.
A QED gyokerei a Feynman-Wheeler elmeletig nyulnak vissza. A hurelmeletesek is a path-integral modszert hasznaljak. Kell ennel tobb?
Mit is mondott egyszer valak? A vegso elmelet onnan ismerheto fel, hogy nem lehet mashogy.
Nos, Feynman megtalalta a vegso elmelet fele vezeto egyetlen lehetseges osvenyt.Aki azt allitja, hogy ez nem a klasszikus fizika megalkotoinak a vallan nyugszik, az egyszeruen nem ismeri a reszleteket.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fermat-elv_(optika)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fermat-elv_(optika)
A William Rowan Hamilton által a mechanikában megfogalmazott „legkisebb hatás elvének”, és a Fermat-elvnek a meglepő hasonlósága vezette Schrödingert arra, hogy felírja a kvantummechanika alapegyenletét, a Schrödinger-egyenletet. Ezen is túllépett Richard Feynman amikor megmutatta, hogy létezik a kvantummechanikának egy olyan alternatív alakja amely tisztán a Fermat-elven alapul. A fizikai gondolkodást a geometriai optikától indulva a klasszikus, majd a kvantummechanikán át elvezeti a kvantumoptikáig.
A valosagra a hullamok fizikaja ad magyarazatot. Ezt a hurosok tudjak.
Aki nem tanulta meg a klasszikus fizikat, az nem is fogja erteni soha.... -
dekoherencia
csendes tag
válasz dekoherencia #948 üzenetére
Az osszes EPR tipusu kiserletben az egyik foton polarizacios iranya mindig meroleges a masik meresi pont polarizatoranak iranyara.
Hogyan lehet ez, ha egyszer Feynman szerint is leirhato a QM lokalis elmelettel?
Nos, ez itt most inkabb csak egy koltoi kerdes volt...Egy terben szetterjedt hullam nem valtoztathatja meg a polarizacios iranyat. Ez lehetetlen.
Az EPR fotonok polarizacioja mindig merolegesek egymasra. Es az egyik polarizacioja mindig egyezik az egyik oldali polarizator allasaval.Pedig mi akar a foton terjedese kozben forgathatjuk a polarizatort. Nos, erre egyetlen lokalis elmelet ad magyarazatot. Amit leirtam.
De bonyolithato a kiserlet: quantum repeater
-
neduddgi
aktív tag
válasz dekoherencia #937 üzenetére
Azért sztem az az univerzum, amelynek színpada 10 tér-, +(1 valós +1 képzetes) idő-dimenziós az időben előre, és 24 tér-, +(min(1 valós + 1 képzetes)) dimenziós az időben vissza, (esetleg a nemkommutatív térben), nem biztos, hogy ugyanazon az alapokon nyugszik, mint az említett; kétséget kizáróan nagy tudású, és mai napig is a modern fizika megteremtőőiként tisztelt elődök fizikája.
Túl a számunkra (számomra biztosan) alig kezelhető differenciálegyenleteken, úgy tűnik, h a számelméleti megfontolások lesznek azok, amik egyáltalán reményt hozhatnak a felvetett problémáknak, ha nem is megoldására, de legalább kezelésére.1., Szerintem én itt nem állítottam, hogy Einsteinnél azt meg pláne nem, h Eisteinnel okosabb lennék.
2. Egyetlen megszólalásomben dem említettem meg a fotont, sem mint részecske, sem mint bármi egyéb.
3. Nem érzem, h bárkit ne tisztelnék eléggé, még a kedves blog olvasó kollégákat is tisztelem mind, például azzal is, h éketetes betűket használok...[ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs