Új hozzászólás Aktív témák

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz po1son #195910 üzenetére

    Én azért megosztanék egy pillanatot, amiben amúgy én húztam a rövidebbet, de olyan szinten elképesztően bajtársias volt, hogy egyszerűen felállva tapsoltam az ellenfélnek (randomban nem sűrűn találkozni ilyesmivel).

    Szituáció: Jött egy 2v2 szituáció, éppen akkor értem oda a T-44-el és a szikla egyik oldalán egy baráti T-10 volt, túloldalon meg egy ellenséges IS-7 és egy E-75. Az IS-7 leláncolva, stunolva, háttal nekem állt, tornyát sem tudta volna időben rám fordítani, alig volt már 200 HP-ja, míg az E-75 a szikla másik felén a T-10-el volt elfoglalva. Ugye mi ilyenkor egy med dolga, meglátni a lehetőséget, kimenni az IS-7-re és leszedni, simaliba lett volna, de az E-75 azonnal kapcsolt, amint megmozdultam és beállt közém meg a saját IS-7 közé felfogni a lövésem, hogy védje a bajtársát, neki volt még bőven HP, könnyen bevállalta, nekem viszont már nem kellett sok a garázsmenethez, így az E-75 leszedett, időközben az IS-7-ről lejött a stun, visszament a lánc és ez rögtön átrendezte az erőviszonyokat. Ez a szituáció annyira szívmelengetően bajtársias volt, hogy rögtön arra gondoltam biztosan platoon társak, de kiderült, hogy nem, egyszerűen csak tudta kell neki az IS-7 az oldalán.

Új hozzászólás Aktív témák