Új hozzászólás Aktív témák
-
bkercso
nagyúr
Rövid segítség:
AudioTester leírás
A 7% IMD túlvezérlésből származhat, ez a legvalószínűbb.
Torzítás- és bármilyen adatot akkor hiszünk el, ha a műszerünk érzékenysége legalább 3x jobb (10dB-lel).Konkrét kérdésre szívesen válaszolok. Másra most nem vállalkoznék, nem lehet mindent 10 sorban leírni.
Amit le lehet, és amire rájöttem 8 év hififejlesztés után, az az, hogy a hagyományosan mért paraméterek és a zene élvezeti minősége gyakorlatilag alig függnek össze. Nem mérni, hanem hallgatni kell, méghozzá összehasonlító módon (több készüléket egymáshoz képest), és őszintén, üzleti érdektől mentesen. Egy blogbejegyzésnek hiszek, egy hifimagazintesztnek alig.
Jittert amúgy mérhetnétek, az egy fontos és a zene tisztaságát közvetlen módon befolyásoló paraméter. De arra még komolyabban rá kell készülni, olyat én se csináltam még. A linkelt cikk írója szerintem zeneileg félsüket, de mérni tud.
[ Szerkesztve ]
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
#65675776
törölt tag
"Egyébként ezt várja el tőlünk az RMAA szoftver is, amely a mérés előtt egy kalibrációs hang lejátszásával egy időben mutatja a bemeneti jel erősségét és akkor jelzi vissza, hogy minden oké, ha a potmétert úgy csavargattuk."
Ezzel egy nagyon szubjektív elemet vittetek be a mérésbe.
-
#48
Blindmouse
senior tag
Bog
#42
Blindmouse
senior tag
Sajnos ez még nem lesz elég, vagy inkább azt mondom, hogy nem életszerű az összeállítás. Ezzel egy Line-in bemenetet hajtatok meg, ami (nem néztem utánna pont erre az esetre) 10 Ohm-os bemeneti impedanciájú. Namost telefonon nagyrészt fejhallgatót hallgatnak az emeberek, annak az impedanciája mondjuk 8 Ohm.
A kettő között a különbség, hogy a telefonban lévő erősítőnek 1250-szeres a leadott teljesítménye.
http://nwavguy.blogspot.be/2011/02/rightmark-audio-analyzer-rmaa.html
Ajánlom "TEST LOADS ARE CRITICAL" részt elolvasni, de igazából az egész hasznos.3440x1400@120Hz #ultrawidemasterrace #gloriouspcgamingrace
-
#71562240
törölt tag
Amellett, hogy az általad leírt módon is nagyon hasznos lesz a mérések bevezetése, és sok fontos adatot kapunk így a telefonok fejhallgatókimenetének elektronikus képességeiről, tehát nagyon örülünk neki, azért egy-két dolgot hasznos lenne még megfontolni az eddigi tervekhez képest - a bkercso által jelzettek mellett.
- Említed a GSM Arenát, amely értelemszerűen adta magát, amikor mintát kerestetek a mérések rendszerének a kialakításához. A mintát azonban a leírásod szerint csak részlegesen vettétek át, és ez eredményez bizonyos lényeges hiányokat. Erősítő mérése esetében ugyanis kevés az "ideális" mérőjellel végzett mérés, mert az erősítő lényegi tulajdonsága, hogy valós hangszóróterhelésnél hogyan viselkedik. Láthattátok, hogy a GSM Arena a frekvenciamenetet, a csatornaáthallást... valós terhelésen is méri, amihez ugyebár szükséges találni legalább egy hangsugárzót (jelen esetben fej-fülhallgatót), ami(k) alkalmas(ak) etalonnak a valós terhelés modellálásához. Ezt a mérési részt valamiért kihagytátok a terveitekből, pedig kirívóan fontos, némely telefonnál a GSM Arenán is látszik, hogy műterhelésre egészen szép adatokat mutat, aztán a valós terhelés eredménye megmutatja, hogy mennyire gagyi a telefon erősítője.
- "Maximális hangerőre tesszük a telefonokat és a hangkártyán a potmétert úgy csavargatjuk, hogy pont ne akadjon ki a mérő..." Nem jó, nagyon nem jó!!! Erősítőméréseket egységnyi erősítőteljesítmény(ek)re vonatkozólag végzünk, mert csak ez teremt összehasonlítási alapot, és egyáltalán bármiképpen is értékelhető eredményt! Az nem mond semmit, hogy maximális hangerőn, meg a hangkártya O db értéke környékén... Így a mérés nem ér semmit, nem mond semmit, levegőben lóg - lásd pl. a túlvezérlésből eredő 7% IMD! Csak egységnyi, szabványos erősítőteljesítmény mellett végzett mérés ér valamit, mond valamit bármely erősítőről!!! Tehát meg kell határoznotok két darab egységnyi erősítőteljesítményt, amely mellett a későbbiekben majd végzitek az összes mérést, az egyik egység afféle "kishangerő-normálhangerő", a másik egység pedig a "nagyhangerő" teljesítményét kell képviselje. Átvehetők az értékek a GSM Arenától - sőt praktikus is átvenni.
- "Azon is épp dolgozunk, hogy meg tudjunk határozni egy irányszámot, ami alatt-felett már fos/jó az eredmény..." Ha gondoljátok, próbáljátok meghatározni, láthatólag itt is felvetették néhányan az ötletet, de jó tudni, hogy ilyen irányszám nem meghatározható, azt többé-kevésbé szubjektíven tudjátok csak megítélni, hogy az adott technológia adott színvonalát tekintve jónak vagy gyengének érzitek-e az adott mérési eredményt. Körülbelüli intervallumokat persze be lehet határolni a technológia adott általános színvonalához képest.
- "...harmadrészt a szubjektív vonal, igen, nagyon fontos, hogy végül mit hall az ember." Sose tegyetek olyan kijelentéseket, mint a cikkben is többször tettél, hogy a mérés megmutatja az adott készülék hangminőségét! Nem mutatja meg! - legfeljebb annyi mondható, hogy bizonyos mérési paraméterek sejtetnek bizonyos összefüggéseket, valószínűségeket a készülék hangminőségének bizonyos paramétereire vonatkozólag. Hangminőséget csak hallással lehet vizsgálni, elektromos méréssel pedig a készülék elektronikai színvonalát lehet mérni, amely több-kevesebb összefüggésben lehet a hangminőség bizonyos hallható paramétereivel. Az összefüggés valószínűségi alapú, vagy beigazolódnak a mérési eredmény bizonyos paraméterei a hallásélmény bizonyos paramétereiben, vagy nem. A hangminőség hallás útján való megítéléséhez tehát szubjektum kell, egyúttal szakértő szubjektum(ok), például Szentkuti, akinek a véleménye egy vélemény, egy vagy több adott hangrendszerben mutatott produkcióra vonatkoztatva. Egy adott szórakoztatóelektronikai készülék jellemző hangminőségét a sokféle rendszerben, sok szakértő szubjektum által végzett sok meghallgatás eredményeinek-véleményeinek összegzése lehet képes megközelíteni.
- "...negyedrészt: az RMAA olyan riportot készít a mérési eredményekből, amelyeket véleményez is, odaírja az értékek mellé, hogy "very good", vagy "average". Ezeket átemelhetjük mi is a táblázatokba." Legfeljebb akkor, ha a méréseket az egyedül helyes módon, tehát egységnyi, szabványos erőteljesítmény(ek) mellett fogjátok végezni, lehetőleg valós terhelés mellett is, nem csak műterhelés mellett.Köszönettel a fejlesztésért, szurkolunk, hogy működjön is - minél egzaktabbul, amihez a fentiek figyelembevétele elengedhetetlen.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Az előző hsz.-emet is linkeltem neked akkor privátban, ezt is fogom, de a szöveget ide írom, mert itt folyik a polémia, ide kapcsolódik a szövegem.
1. Erre a kérdésre ott láthatod a választ az előző hozzászólásaimban, leginkább a legutóbbiban, de megismétlem, hogy számodta egy helyen legyen. Elegendő egy fejhallgatót kiválasztanotok-beszereznetek, lehetőleg egy olyat, amely ismert arról, hogy viszonylag komplex terhelést jelent az erősítő felé, tehát úgymond viszonylag "nehezen hajtható" fejhallgató. Ezután az összes vizsgálandó mobiltelefonhoz konkrétan ezt a jellegzetesen komplex terhelést adó fejhallgatót használjátok annak megítélésére, hogy a telefon erősítője mennyire tud komplex terhelésen működni. Persze jó, ha többféle fejhallgatóval is megvizsgáljátok, és annak eredményeit úgymond átlagoljátok, de ez lényegében felesleges, lényegében elegendő egyetlen, ilyen "ideálisan unideális" fejhallgató, mert nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy különböző konkrét valós terheléseken konkrétan milyen számadatokat produkál a mobiltelefon erősítője, hanem csak egy általánosított támpontot akarunk kapni arról, hogy a mobiltelefon erősítője kb. mennyivel produkál randább eredményeket komplex valós terhelésen (valós hangsugárzón), mint az ideális műterhelésen. Elegendő támpont egy fejhallgató, de minden mobiltelefont utána azzal az eggyel kell vizsgálni.
2. Nem szerintem gond, hanem szakmailag lehetetlenség, ha nem egységnyi, szabványos teljesítmény mellett méritek az erősítőket. Mégegyszer mondom, az általad vázolt módszerrel nem mértek semmit, nincsenek a módszernek mérési eredményei, mivel nincs egységes viszonyítási alapja,, ráadásul olyan abszurd eredményeket kaptok, mint amilyeneket részben kaptatok. Nem jó semmire, sőt félrevezető. Azt méri, hogy adott erősítő hogy teljesít a saját maximum hangerején - de ettől nem leszünk sokkal okosabak. Megjegyzem, még a frequency response eredménye is nagymértékben függ attól, hogy mekkora teljesítményen dolgozik az adott erősítő.
Meg kell határoznotok egy, de némely torzításmérésekhez inkább inkább kettő ("normál" és "hangos") egységnyi teljesítményt, amelyen minden telefont mértek. Nem is kell nektek kitalálnotok ezeket, csak használni a szakmailag szabványosakat. De maradjunk annál, hogy az egyszerűség kedvéért egyetlen teljesítményen mértek, de akkor is minden készüléket azon az egységnyi, szabványos teljesítményen kell mérnetek, különben nem mértek semmit, nem értékelhető az eredmény, hiszen nincs viszonyítási pont.
Teljesítménymérő műszerrel minden telefon esetében megméritek, hogy a sztenderd mérőjellel mekkora hangerőszabályzó-állásban produkálja az egységnyi teljesítményt. Ezután ezen az egységnyi teljesítményen, tehát az adott telefon adott hangerőszabályzóállásánál, és a hangkártya-RMAA telefontól független, "egységnyi" potméterállásánál méritek a torzításokat minden esetben. Ez ad támpontot, ez teszi értékelhetővé az eredményt. Nektek a hangkártya-RMAA kivezérlését nem szabad szabályoznotok, azt egy előre kiválasztott, egységnyi, afféle "0dB" beállításban kell tartanotok, minden mérésnél, telefontól függetlenül. Kétlem, hogy a hangkártya-RMAA ezt ne hagyná, de ha nem hagyja, le kell váltani, mert alkalmatlan a feladatára - de ezt kétlem, hiszen azért mérőműszer-szoftver, hogy képes legyen szabványosan mérni.
Félreértés ne essék, a GSM Arena is egységnyi teljesítménybeállítás mellett méri a mobiltelefonok audiokimenetének adatait, valószínűleg az 1khz-es mérőjel 1mW vagy esetleg 1mV kivezérlésén, ezt nem írják a tesztmetódusban, de látszik az eredményadataikon, és másképp ugyebár hem is lehetséges szakmailag, mert a mérés az szabványos dolog, nem pillanatnyi körülmények szerint történik..
3. Lásd itt az újabb példa mindarra, amit fentebb tárgyaltam. Ha nincs a mérésnek szabványos alapja, abszurd eredmények jönnek - mint ahogy a cikkben levő táblázatban is, amint arról már beszéltünk. Nem "beszart az egész", nem "elszaródott", hanem "rendeltetésszerűen" működik a hibás módszer. Az erősítők többségénél a maximum hangerőszabályzó-állás abszurd eredményeket ad, mivel ott a többségük már abszurd módon túl van vezérelve. A tesztmetódusotokat kell átállítani a helyes vágányra.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Úgy látszik, figyelmetlenül szaladtam át a GSMArena tesztmetódusának leírásán,, az idézett részben azért részletesebben-pontosabban elmagyarázzák a módszert ahhoz képest, mint amit a cikkben leírtál, így kicsit másképp is néz ki, - de így sem helyes a módszer, csak "kevésbé helytelen", mint az, amit az alapján értettem félre belőle, ahogy a cikkedben leegyszerűsítve írtad. Így akkor azt is értem, és egyetértek, hogy most tényleg valami "elszaródott" a mérőrendszeretekben.
De persze így sem helyes a tesztmódszer, hiszen az rendkívül esetleges, hogy az adott készülékeken a hangerőszabályzó maximumra állítása mekkora kivezérlést jelent, főleg ahhoz képest, hogy az adott erősítő kapcsolása, alkatrészei milyen kivezérlésszintre vannak bazírozva. Tehát az adott mérés a GSMArena saját bevallása szerint is nem azt állapítja meg, hogy az adott elektronika mennyire működik jól általában elektronikaként, hanem azt jelzi, hogy a tervezője, az elektronikának a mérésből kevéssé megismerhető általános képességeihez képest mennyire jól találta el a hangerőszabályzás maximumát ahhoz, hogy a maximumhangerő ne rongálja meg a készülékeket és a füleinket a felszökő torzítások révén - láthatod, szó is volt róla, a cikkedben közölt táblázatban is vannak abszurd mérési értékek, pedig ott még rendeltetésszerűen működött a mérőrendszeretek. A hangerőszabályzó maximumán mutatott produkció általában nem mond sokat az elektronika általános, azaz "normál körülmények közötti" képességeiről.
Csak-csak jó lenne szabványos mérési módszert alkalmaznotok (amit valóban megnehezít a telefon hangerőszabályozásának túl durva léptetése), és a GSMArenától csak az okosságot kellene átvenni, a hibákat nem. Ehhez megjegyzem, ők arra se figyelnek elég következetesen, hogy amikor mérésről van szó, akkor csakis audio output quality-ről beszéljenek, és audio quality-ről csak akkor, amikor hallásról van szó. Nos hát ők sem egy hifi szaklap, de ti legyetek korrektebbek ezügyben, hehe.Köszönettel
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Erősítője válogatja, hogy a működési teljesítményének növelése mennyire növel meg adott torzításokat, de a lehetőségei határán működő erősítő természetesen egyre nagyobb torzításokat okoz, ezért is nagyon kásás terület ez a maximális hangerőn való mérés ügy.
Az egyszerűség kedvéért vegyük úgy, hogy háromféle erősítő létezik: analóg, hardveres digitális és szoftveres digitális - jellemzően ebben a sorrendben csökken annak mértéke, hogy a növekvő kivezérlésszint mennyire növeli meg az adott torzításokat. A most praktikusan vizsgált torzításfajtákat nézve:
1. A harmonikus és intermodulációs torzítások mindegyik erősítőtípusnál jelentősen függnek a kivezérlésszinttől, és viszonylag a csatornaáthallás is.
2. A digitális erősítők kivezérlésnövelése általában jóval kevésbé eredményez zajszintnövekedést (jel/zaj-arány romlást), mint az analógoknál, de azért nem elhanyagolható.
3. A frekvenciaátvitel megromlása pedig lényegesen az analóg erősítőknél jelentkezik a kivezérlésnövekedéskor, a digitálisoknál sokszor elhanyagolható (de mindig kimutatható) szintű.
Bonyolítsuk eggyel: A mobiltelefonok, hangkártyák tartalmaznak analóg erősítőfokozatot, ez sokszor együttműködik szoftveres digitális erősítőfokozattal, tehát az említett készülékeknél elvileg még a frekveniamenetre való hatás sem elhanyagolható, ha esetleg viszonylag mégis, az azért van, mert zömüknél csak azt a bizonyos 20-20000Hz-et kell átvinni, az pedig még egy analóg erősítő számára se nagy wasistdas, még olyan gagyiknál se, mint amilyenek ezekben a készülékekben vannak. Tehát esetleg a frekvenciamenet mérésénél lehet azt mondani, hogy az eszközeid kivezérlésszintje bizonyos határok között elhanyagolható változást okoz - műterhelésen, 20-20000Hz között. De mihelyst valós komplex terhelést akasztunk rá, mihelyst ultra- és infrahangsávot is át kell vinni, eléggé megváltozik a helyzet a frekvenciamenet-mérési eredményekben is a kivezérlés függvényében, a hangkártyádon is!Az méréstechnikailag megintcsak nem lenne komilfó, ha a hangkártyád megnövelt kivezérlésének hatásait kompenzálni akarná az RMAA. Mondom, ez velejéig mérésellenes lenne, - de el tudom képzelni, hogy mégis próbál ilyen kompenzálást, mert a mai digitális audiotechnológiai gyakorlatban sajnos mindenféle piszkosság megtörténik, de ígérni én nem tudom, hogy végez-e vagy sem, csak azt, hogy ha végez, az maga a méréstechnológiai antikrisztus (elvileg antikrisztus, a gyakorlatban persze működtethető az adott szintű kompromisszum, bizonyos határok között, egy Mobilarena mobiltelefonmérési helyzete nem feltétlen az elvekhez mindenáron való ragaszkodás terepe).
Minden mérésben benne van a mérőeszköz torzítása, más hangkártyával, más szoftverrel egy kicsit más eredményeket kapnál ugyanolyan telefonbeállítások mellett. A hangkártyád-szoftvered kivezérlésszintje pedig elvileg nagyban befolyásolja a torzításmérések etedményeit (egy kicsit még a frekvenciamenetét is), de amint azt mérésellenes piszkosságként említettem, az RMAA vázolt mérési módszere valószínűsíti azt, hogy a szoftver próbál kompenzálni, és bizonyos algoritmusok segítségével megváltoztatja a mérési eredményt az előzmények függvényében.
A használt eszközök költséghatékony és praktikus, de méréstechnikailag kevéssé korrekt eszközök, az itt kibeszélt mérési módszer pedig, mint azt megbeszéltük, a mobiltelefon szélsőséges körülmények közötti működéséhez nyújt támpontot, kevéssé általánosíthatóan, kevéssé összehasonlíthatóan, hiszen a mobiltelefon hangszínszabályzójának maximális állása annyi mindent jelethet. No de a tesztmódszer leírását mellékelve valamelyes támpontot ez is nyújt az olvasó számára, annál is inkább, hiszen mint azt kibeszéltük, az RMAA valamelyest megvizsgálja, hogy az adott telefonnál mit jelent a maximális hangerőállás, és valamelyest ehhez igazítja a mérőjel erősségét, hogy a mérőjel "teljesítménye" valamennyire kompenzálja azt, hogy az erősítőt nem egységnyi teljesítményen mérjük.
Tehát a felvetéseidre adandó sommás válaszom, hogy én ugyan semmi ilyesmire sose fogom azt mondani, hogy elhanyagolható, de értem, hogy a Mobilarena mobiltelefontesztelési metódusa praktikus szempontoknak is meg kell feleljen, és a mérési eredmények ennek fényében, az adott korlátok között értékelendőek, az adott telefonon elérhető maximális hangerőre vonatkoznak. A helyes azonban ugyebár az lenne, ha mindig kimérnétek a telefon kimenetén az egységnyi, szabványos teljesítményt, és azon a szabványos kivezérlésen mérnétek az elektromos paraméteteket.
Igen, Szentkuti hangminőségvizsgálati alkalmazása több okból is előnyös és fontos, lásd idevágó tapasztalat, alkalmasság, elismertség.
[ Szerkesztve ]
-
bkercso
nagyúr
akármikor hozzákötök még egy fejhallgatót
Arra figyelj, hogy a fejhallgató mikrofonként is működik, így néma csöndben kell lenni. Én inkább ellenállást használnék, 33 ohmosat, min. 0,6W-osat.[ Szerkesztve ]
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
Új hozzászólás Aktív témák
ma A 3,5 mm-es jack kimeneten érkező hangot mostantól műszerrel tudjuk analizálni.
- Kerékpárosok, bringások ide!
- NVIDIA GeForce RTX 4060 / 4070 S/Ti/TiS (AD104/103)
- Torrent meghívó kunyeráló
- Motorolaj és szűrő topik
- Milyen belső merevlemezt vegyek?
- Érintésnélküli fizetési megoldások - PayPass via NFC
- Vírusirtó topic
- Subaru topik
- Poco X6 Pro - ötös alá
- Gitáros topic
- További aktív témák...